Na, ez az! Nagyon sokat számítanak azok a kondik. Nem hittem volna. Még van 1-2 elvetemült ötletem, ami csak most jutott az eszembe (hiába, már jó késő van....): ha azokat az IZS, ruszki ellenállásokat is kicserélnénk pl. legalább Beyschlag-ra, akkor mi történne. (Lehet, hogy semmi... :--)) De még egy tapasztalat: hoztak hozzám egyszer egy olyan példányt, amelyre az volt a panasz, hogy kb. 10 perc múlva a bekapcsolástól számítva elkezd sutyorogni a baloldal, ha hangszínre kapcsolnak. Elég nehezen jöttem rá, már miután sokmindent kicseréltem benne, hogy a hangszín-penelen az egyik 100 kohm-os ellenállás volt rossz. Az értéke megvolt, a munkapont megvolt, minden megvolt, de mégis zajt csinált és még nem is melegedett... Mondanom sem kell, hogy IZS volt.......
Tehát: hogy lett nagyobb brumm az SE 260-ban, amikor a 6800 uF-okra még rátettem 6800 uF-okat.... (Ami annyira nem is brumm; majd később alaposabbna leírom).
Ugyebár, a végfokok áramfelvétele nyugalmi helyzetben kb. 100 mA. (Van, aki ennél többet, van, aki kevesebbet szeret, ez most mindegy...) Valamint az összes egyéb gezemice (+/- 10 V és 15 V) ellenállásokkal a balcsatornára van kötve (elég tré megoldás, de ez van...), tehát az ottan 100 mA-hez adjunk hozzá kb. még 100-at, így lesz összesen 300 mA, ami ugyan nem egy nagy érték, de már érezteti a hatását. Namármost, ha ráfekszünk a hangszórókra, akkor teljesen letekert hangerőnél is egy nagyon kicsi brummot mindenképpen hallunk, akárhova forgatjuk azt a szerencsétlen trafót. Ha azonban a trafót kiveszzük, kikábelezzük és elvisszük kb. fél méterre a készüléktől, akkor a brumm gyakorlatilag megszűnik. Erre nem azonnal jöttem rá. Mi is történik? Az, hogy tetszik, nem tetszik, a trafó rászór erre a szerencsétlen előfokra, még akkor is, ha az árnyékolólemez rajta van. Ha nincs rajta, akkor pedig mégjobban brummol. Eredetileg még a nullszéria előtti készüléken (Magnósok évkönyve 1982 - fotó az 1979-ben kiállított mintapéldányról) az előfok és apotik nem baloldalt, hanem jobboldlat voltak és talán szerencsésebb is volt, csak talán valakinek az Orionban nem tetszett és áttettette (remélem, jól írom) balra, azt remélve, hogy ettől szebb lesz, de talán arra nem gondolt, hogy majd a hangerőtől félméteres árnyékolt vezeték megy majd a készülék másik végébe, hogy majd onnan vissza is jöjjön.... Miért is nem igazán brumm ez a zaj? Azért, mert ez egy szórásból eredő hang, amolyan "röcögősebb" fajta, mint egy szokásos brumm. Pont azt hallani és mérni is a kimeneten, hogy tüskék jönnek egymás után... Persze, ezek néhány 100 uV-os jelek, de egy jobb fülű ember egy jobb érzékenységű hangfallal már hallja. Miért lesz nagyobb a röcögés, ha ráteszünk még nagyobb elkókat? Azért, mert ugyan a töltő csúcsáramok ideje csökken, de a magassága nem, hanem az növekszik, még a 300 mA-es alapfogyasztás esetén is, amihez a trafó vígan asszisztál, ugyanis bőven kihajtja ezeket a nagy áram-csúcsokat is. Szkópon jól lehet látni a trafón, hogy nagyobb kondival ugyan csökken a szinusz tetejének a leharapása, de még megspékelve a mérést egy TRMS- mérővel, azt láthatjuk, hogy az effektív áram érték tovább növekszik. És ami a lényeg, hogy a brumm-tüske a kimeneten növekszik és hallatszik is, de hangsúlyozom: csakis a szórás miatt, ugyanis, ha a trafón nagyobb az effektív áramfelvétel, akkor éretelemszerűen nagyobbat is szór és ez a nagy probléma! A megnövekedett csúcsáram-tüskék önmagukban semmi gondot nem okoznának, ha a trafó nem szórna az előfokra. Magyarán egy színtiszta konstrukciós hibával van dolgunk, amelyen az javítana talán, ha a trafót betennénk egy vas vagy permalloy házba, de akkor már el se férne és talán a melegedéssel is gondok lennének... Vagy pedig helyet kellene, hogy cseréljenek egymással az előfok és a szűrő-panel, tehát az alsó kezelőszervek. Kicsit nehéz kivitelezni és különösen 30 év után, de azért megoldható. (Én inkább nem állok neki......) Ami javít a helyzeten, ha a trafót a leginkább optimális helyzetbe forgatjuk, de, mint írtam, találkoztam olyan 1984-ben gyártott készülékekkel, ahol mindegy volt, hogy hova forgattam, mert mindenütt elegendően kicsi volt a brumm. (Ezt viszont nem nagyon értem, csak talán sejtem, hogy miért, talán a tekerésből következően...)
Persze, csak még pont ezzel az előfokkal kellene valami igazán átütően jót tenni. Ha holnap lesz időm, akkor azt a FET-es kapcsolást megcsinálom és talán be is illesztem (elektromosan is... :--))) Egyébként most már 3 db Orion SE 260 van nálam, kezd ijesztővé válni tőlük az íróasztalm ugyanis egy haverom hozott még egyet, amelyet valaki vagy valakik már módosítottak vagy inkább úgy mondanám, hogy buheráltak, mert a 3 közül, minden tekintetben, ennek van a legrosszabb hangja. Ami tetszik, hogy a RIAA-ja ki van helyettesítve Revox-szal, de az összes többi dolog buherálás, ugyanis az előfok ki van belezve és valamilyen műv. erősítős szutyok van a helyén, persze, az IC le van smirglizve, hogy véletlenül se lehessen látni, hogy micsoda. Aki csinálta, szerintem csak odáig juthatott, hogy a gyári előfok nem jó és inkább beletett valami szemetet.... A magas- és mályvágó szűrők panelja is ki van belezve. Jól felmérgeltem magam miatta, mert ez nem stílus, hogy kibelezzük a portékát, mivel (szerintem) mindig gondolni kell arra, hogy az eredeti állapotot minél könnyebben vissza lehessen állítani, a retró jelleg és ezzel összefüggésben a jobb eladhatóság érdekében..... (De lehet, hogy ezt csak én gondolom így....)
Az összehasonlításra vonatkozólag: a NAD 3020-asnál (eredeti, nem a későbbi verziójú!) már bizonyos szempontokból akár jobb is, mert azzal is összehallgattam, de azt a nyugodtságot még azért nem éri el. Amiben most az SE 260 jobb: a tere és az ereje. A NAD puhaságát nem éri el, de lehet, hogy soha nem is fogja, talán nem is érdemes abba az irányba elmenni... Az igazság azonban az, hogy a NAD-ért sosem rajongtam annyira, bár eléggé dinamikus vagy inkább úgy fogalmaznám, hogy jól tartja a halk és a hangos zenei részek arányát és alapvetően jó erősítő, a mélyei a nagy erénye, de a hangszínében mindig éreztem valami döglöttséget, különösen a magasak vonatkozásában.... Amit szeretnék az Orionnal, hogy legyen méginkább semlegesebb a hangja, ne halljam az előfoknak a hűvösségét, még a legkisebb mértékben sem és mindig legyen telt, élvezetes hangja.
Hát persze, értem, magam is meghallgatnám újra őket, ha még meglennének. Vajon a mai fülemmel is ua. lenne az eredmény?
Viszont az amit mostanság hallgatok (Pioneer A-80) valószínűleg mindkettőnél jobb, így az elkényeztetett füleim lehet mindkét régi versenyzővel elégedetlen volna...
Az túlzás, hogy makulátlan, de érdekesség képpen 10 ezret megért. A tulaj elmondása alapján a mechanikáját kell cserélni (ez a nem nagy durr, hisz' remélem a decké belemegy), a hangerőgomb körül vannak kopások és a tetejét az előző tulaj ecsettel átkente...
Gondolom meredek a kérdés, de ha valaki tud rá előlapot, azt szívesen venném.
Anno a módosított SE260-at egy Quad 405-tel (gyári!) összevetve a Quad bizonyult jobbnak, de nem sokkal, ötünk közül 3-an szavaztunk a Quad-ra. A módosítás előtt 5:0-ra győzött.
A tuningolt SE260 volt esetleg alkalmad összeereszteni egy gyári „komolyabbnak” és talán ismertebbnek számító erősítővel is? Esetleg egy NAD, Rotel vagy valami hasonlóval. Ha az elő fokkal sikerül valamit csinálnod szívesen meghallgatnám ;-) Laci barátomnak van egy Rotel RA 980 BX erősítője, biztos benne lenne egy tesztben ;-)
Üzem közben az egymást követő lüktető egyenfeszültség félhullámok elliptikus púpja által kitöltött idő a kapacitás növelésével csökkenni kezd,vagyis kezd "kisimulni" a feszültség,azaz a púp egyre kisebb szakaszának van csak ideje tölteni.
Azért azon gondolkozz el, miért tesznek annál nagyobb kapacitású puffer elkókat az erősítőkbe, minél nagyobb azok kimenő teljesítménye és ennek következtében áramfelvétele. Minden esetre én nem állnék oda vitatkozni egy mondjuk egy sebész orvossal, aki több mint 55 éven át a műtétek ezreit hajtotta végre.
Amit írsz az OK.,de a valódi kérdésemre nem válaszoltál,vagyis a nagyáramú kivezérlések esetére,amiben szerintem hibásan állapítod meg a diódán átfolyó áramról a véleményed.
A töltőáram annál nagyobb, minél kisebb a kondin lévő feszültség. Amint már többször leírtam a nagyobb kapacitású puffer kondenzátor több energiát képes tárolni, így a végfok nagyobb áramfelvétel esetén sem tudja a rajta lévő feszültséget túl alacsony szintre csökkenteni, tehát az utántöltés kisebb árammal történik. A diódák általában a tartósabban nagyobb áramok következtében előálló túlmelegedés következtében mennek tönkre. A rajtuk átfolyó áram és a rajtuk eső feszültség szorzata adja meg az általuk disszipálandó teljesítményt. Ha az idő rövíd, nincs ideje a kristályszerkezetnek túlmelegedni. A rővid idejű túláramtől nem kell félteni őket, mert a pillanatnyi áramtehelhetőségük általában kb. tízszerese üzemi áramuknak, tehát nem lép fel a kristályszerkezet roncsolása.
Na de a korábbi hsz.-ban azt írod a nagykapacitású kondiról hogy nagyáramú kivezérlések esetén csökkenti a diódán és a trafón fellépő impulzusszerű csúcsáramok fellépését.De ez hogy lehet,hiszen ha rövid idő alatt nagy áramot kell leadnia,akkor a diódán keresztül ugyanilyen rövid idő alatt nagy áramot is kell felvennie,méghozzá annál nagyobbat minél nagyobb a kapacitása,és mivel ennek függvényében rövidül a töltési idő is,ezért a kapacitás nagyságával arányosan nő a töltőáramlökés a diódán,ami roncsolja magát a félvezetőt.
A nagyobb kapacitás a bekapcsolás után valóban nagyobb töltő áramot igényel, amely a töltődés folyamán (ahogy a kondin megjelenő feszültség növekszik) folyamatosan csökken. A teljes üzemi feszültségre töltődött kondenzátor, ha hibátlan, elvileg mindaddig nem igényel további töltóáramot, amig valamilyen fogyasztó a benne tárolt energiát nem kezdi fogyasztani (pl. végfok). Minél nagyobb a kondenzátor kapacitása, annál több energiát tud tárolni, így a fogyasztás során lassabban csökken a kondenzátor feszültsége, az utántöltés amely a diódákon keresztül a transzformátorról történik, lassabb ütemben, nagyobb áramugrások nélkül folyik, vagyis a diódák árama (ezáltal melegedése is) kisebb mértékű marad.
Kedves diesel,jó veled társalogni.Amint írtad,sok-sok év szakmai tapasztalat van már mögötted,ezért neked kapásból ki kellett volna bővebben fejtened amit a diódákról írtál,hogy én buta is megértsem.De te annyival elintézted hogy biztos igazam van.A szakmai tudásod csak ennyiben tud megnyílvánulni hogy állítasz valamit de el már nem magyarázod?
Mert a fogyasztó (ebben az esetben a végfok) szempontjából a nagy értékű kondi úgy viselkedik mint egy nagyon nagy amperóra kapacitású akkumulátor, nem tudja lerántani (megszopni) a feszültségét.
