Keresés

Részletes keresés

Aurora11 Creative Commons License 2008.02.11 0 0 116

A szuperhalmazoknál a falakról sem,amik a voidok(azt hiszem azok az üresebb tartományok) terébe szétoszlathatnak.Olyasmit miért nem lehet elképszelni,ha egy országnyi méretú szigetről ugyanúgy levállhat,mint a rakétáról amikor siseg.Csak a Reynolds szám azonos.A természet törvényei miért változnának a méret változásaival.Hogy lehet,hogy az amúgy folytonos anyag kis méretekben nem örvények,hanem pici gólyók,vagy VÁKUUMBAN TERJEDŐ(?) hullámok?É edig transzverzális,ami a makroszkopikus méretek tartományában is a szilárd testek sajátsága?Szerintem örvény is lehet anyagi sűrűsödési módus,amitől a világban azért használható a kontinuumechanika.Szerintem a kvantummechanika is kontinuummechanika,csak idealizált módusokra szétszedve az eredeti mondjuk mikroszkóppal látható állapotot.Mert a kettősingánál és a dobrezgésnél nem az eredeti állapotot írjuk le,hanem egyfajta idealizált összetevőiket.Ezek lineáris kombinációja az eredeti állapot.

És mi a véleményed a galaxisclusterekban fellépő hűtési áramlásról?

Előzmény: egy mutáns (101)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.11 0 0 115

A Couette áramlás két koaxiális hengernél ha a belső henger gyorsabban forog,akkor csíkokra szakadozik az áramlás.Kb v/3 sebességgel hullámzanak,ha v nem túl nagy.Akkor csak nagyítóval lehet látni a csipkés hullámok vonalán egy kis turbulenciát.Ha v elég nagy akkor a csipkés hullámok egymásbaakadnak és az áramlás turbulens lesz.

A Kármán-örvénysor akkor alakul ki,ha a diffúzió leválasztja az akadályon levő örvényeket.viszkozitás/sűrűsség Laplace omega=d(omega)/dt+rot(omega vektorszorozva v-vel).Az utolsó tag általában elhanyagolhatóan kicsi kb diffúziós egyenletet kapunk.Amikor a két örvény stabilan a henger mögött van,akkor a diffúzió elhanyagolhatóan kicsi.

Előzmény: egy mutáns (114)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.11 0 0 114

Nem kevered valamivel a Coette áramlást? A Kármán féle örvénysorral pl?

1m

Előzmény: Aurora11 (111)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.11 0 0 113

Köszönöm!!

1m

Előzmény: Aurora11 (110)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.11 0 0 112
Én amiről hallottam,annál a szétszakadozó áramlásnál kicsit szabályosan hullázik,nagyobb sebbességnél turbelensé válik.A turbulens résznek van rotációja,de kisebb sebességnél kialakuló hullámzásnak nincs.Ott még elhanyagolható a turbulencia.
Előzmény: Aurora11 (111)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.11 0 0 111
Van rotációja.A Coutte-áramlásnál a szétszakadó kiváló áramlások lamináris áramlás turbulenssé válik.Lehet,hogy van benne rotáció...
Előzmény: egy mutáns (98)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.11 0 0 110

A tömeg szerintem nem marad meg,olyan módon,mint az energia.Mert nem additív.Vagy a tömeget használjuk kiindulópontnak és a Newtoni F=dp/dt,vagy az impulzusmegmaradás törvényét.Az impulzus és az energia megmaradása együtt a négyesimpulzus megmaradása a kiindulási alap,abból definiálható a tömeg.Mert az impulzus és az energia additív.De az eredeti nem relatvisztikus Newton törvényt megerőszakolhatták volna,de akkor nem használhatnánk a négyesimpulzus megmaradását."Taylor-Whileer:Téridő fizika"

Előzmény: egy mutáns (97)
ineo Creative Commons License 2008.02.11 0 0 109

Ezt már ismerem. Ez a pozitivista szemléletű fizika.

Én strucc-fizikánal hívom.

 

Nem hozhatta létre valami álló test, és egy jóldefiniált irányú főáramlás az éterben a galaxisokat? Dehogynem.

 

Ja hogy nincs éter. Bocsánat.

Előzmény: egy mutáns (101)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.11 0 0 108

Marhaság.

A test tömege nem jellemezheti az anyag mennyiségét, mert két tömegpont rugalmatlan ütközése esetén az össztömeg nem is állandó, hanem nő, már, ha az energia és az impulzus külön külön megmaradnak.

Pl. a tömegközépponti rendszerben vizsgálva.

1m

 

Előzmény: egy mutáns (106)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.11 0 0 107

Az előbb beírtam valamit, hogy miket nem értek. Most már mégannyit se. :(((

1m

Előzmény: mmormota (105)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.11 0 0 106

1.

Ha valami furcsa indíttatásnál fogva valami olyasmit kívánnánk a tömeg szóval jellemezni, hogy az anyag mennyiségét megadó fogalom, és eltérő definíciók lennének a tömegre, mint pl. súlyos és tehetetlen, akkor meg kéne mondani, hogy a kettő közül melyik jellemzi az anyag mennyiségét. Meglehet, mindkettő.

De nem is ez a gondom, hanem:

 

2. Egyáltalán és alapjaiban nem értem a tömeg fogalmát.

 

A specreles m=gyök(E2-p2) az definíció vagy tétel?

Mert ha azt veszem, hogy E=m*gamma és p=m*v*gamma, akkor persze tétel.

De akkor mi az m, ha nem az anyag mennyiségét jellemző fogalom, amit mérünk, ahogy mérjük, pl. az áramos módszerrel, és persze kell az F=ma, mint modell. És itt megint elakadok, mert nem tudom, hogy ezesetben 3-as vagy négyesvektorok e a betűk, bár sejtem, hogy a 3-as nem jó, mert a gyorsulás inerciarendszerfüggő. De mi az F négyesvektor?

Ha viszont definíció, akkor az E-re és P-re kell mondani valamit. Pl. a megmaradási elvekből? Ezutánaz erő már kijön, négyesvektor formában, és azt hiszem, kiderül, nincs is rá szükség.

 

Lehet, hogy túlbonyolítom, bizonnyal, mert nem értem.

1m

 

Előzmény: mmormota (103)
mmormota Creative Commons License 2008.02.11 0 0 105
Nem értek egyet.
Az a definíció egy másik világban teljesen más dinamikai képlet mellett is működhetne. Olyan mellett is, ahol a tömeg esetleg teljesen másként viselkedik, mint a newtoni tehetetlen tömeg.
Előzmény: egy mutáns (104)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.11 0 0 104

Így van. A modellszabály tehát hiányzik még a mérési utasításból.

A modellszabály nyilván az F=m*a, ezért mondtam, hogy a dőlt betűs szöveg a mértékegység definíciója inkább.

1m

Előzmény: mmormota (103)
mmormota Creative Commons License 2008.02.11 0 0 103
Nem kell feltételezni a linearitást magához a mérési utasításhoz és definícióhoz.
Az, hogy a két kg-hoz kétszeres áram kell, már egy modell szabálya lehet. Ha az derülne ki, hogy mittudomén négyzetes a szabály, akkor is lehet ez értelmes mérési utasítás. Azt csak a kísérletekből, megfigyelésekből tudjuk, hogy ilyen értelmú linearitás van, vagy legalábbis jó közelítés.

Annyit kell csak hallgatólagosan feltételezni, hogy a mérési utasítás értelmes és ismételhető. Vagyis ha egyszer valamit így 1kg-nak mértünk, az a mérést ismételgetve továbbra is 1kg-nak bizonyul. Akkor a kg egy értelmes mennyiség.
Előzmény: egy mutáns (95)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.11 0 0 102

Szia!

     Szóval, látom zajlott az élet, de a tömeghez nem jutotunk közelebb.

 

  Nos igen,  a nyugalmi tömeg is csupán relatív mennyiség.  Mérése

a rendszeren belülről,  nagyon jó közelítéssel, relatív eredményt ad.

 

   

Előzmény: egy mutáns (38)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.11 0 0 101

A Kármán örvénysor egy álló test mögött alakul ki egy jól definiált irányú főáramlás esetén. Ilyen a galaxisok esetében nincsen.

1m

Előzmény: ineo (75)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.11 0 0 100

No azért közöttük is vannak engedékenyebbek. Ott van az egész numerikus matematika, az egyik leggyorsabban fejlődő tudomány. Azt vajon kik művelik?

1m

Előzmény: Aurora11 (94)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.11 0 0 99

Nem is a matematikusoktól tanuljuk a fizikát, csak annak leíró eszközrendszerét. És aki ezt nem teszi meg, a fizikához se fog tudni rendesen hozzászólni.

1m

Előzmény: cíprian (86)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.11 0 0 98

csak a pontosság kedvéért: a Couette áramlás nem rotációmentes.

1m

Előzmény: Aurora11 (80)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.11 0 0 97

Ez a specrel definíciója a tömegre. Az energiáját és az impulzusát ekkor nem illene a tömeg felhasználásával definiálni, hanem pl. megmaradási tulajdonságukkal és extenzív jellegükkel. 

1m

Előzmény: Aurora11 (71)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.11 0 0 96
Ez tehát a tehetetlen tömeg mérése.
Előzmény: _vs120_ (46)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.11 0 0 95

Igen. Amit hiányolok belőle, az az, hogy vajon mi lenne a két kg? Ha pl. kétszeres lenne a lent nevezett áram?

Azaz, hogy hallgatólagosan feltételezi a Newton II-t, ha általános mérési utasítást akarunk.

Ebben az esetben a tömeg a test gyorsulása és a gyorsításához szükséges erőhatás közötti arányossági tényező.

De a későbbi beírásokat még nem olvastam, lehet, hogy erre is megvan már a válasz.

1m

Előzmény: mmormota (42)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.10 0 0 94
A matematikusokkal az a baj,hogy nem hajlandók közelíteni.
Előzmény: ineo (88)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.10 0 0 93
Az első képen egy sziget okozza az örvénysort.Szerintem poénos egy kicsit!:)
Előzmény: Aurora11 (92)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.10 0 0 92
De csak szerintem...
Előzmény: Aurora11 (91)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.10 0 0 91

Tök szépek a képek.:)Szappanhártyán is tudnak Kármán-féle örvénysort előállítani,amit fénymikroszkóppal lehet nézni.egy tűt beleszórnuk és a mögött alakulnak ki.A Földi légkör olyan vékony a Föld sugarához képest,mint a szappanhártya vastagsága a szappanhártya hosszához és szélességéhez képest.Ezért azonos a Reynoldsszám és ugyanolyan örvénytípus alakul ki.És a környezeti áramlások rengeteg meglepő tulajdonsága amiatt alakul ki,hogy a Föld légköre sokkal vékonyabb,mint a teljes sugár.Ha azonosak a mikrovilágban az anyagáramláshoz tartozó Reynolds számok,akkor mondjuk egy elektron-pozitron párkeltés azonosítható lehetne egy makroszkopikusan jelentkező örvényszétszakadáshoz.

Előzmény: ineo (73)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.10 0 0 90
Ezek csak szubjektív tudománytalan vélemény,és ezzel a tudomány nem foglalakozhat,mert úgy sem lehet rá választ kapni.
Előzmény: Aurora11 (89)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.10 0 0 89
Élő dolgok kivételével minden mechanikus,és minden megismerhető,matematikával leírható.Bár mondjuk szerintem van abban valami,hogy a Napnak vannak olyan jelenségei,ami már élettevékenységre utal.Bár szerintem nem minden csak anyagi dolog,de azok csak az élőlényekre vonatkozik,meg a túlvilágra vonatkozik meg ilyesmi.
Előzmény: ineo (85)
ineo Creative Commons License 2008.02.10 0 0 88

Matematikustól matekot tanulj. De ha arról beszél, nagyon figyelj oda, mert ritkán fog tévedni.

A szőlőt se a hentesnél veszed..  ,-)

 

Előzmény: cíprian (86)
ineo Creative Commons License 2008.02.10 0 0 87

Már a fizika is olyan szerteágazó és olyan részletgazdag, hogy nagyon nagymértékű a szakosodás.

Miért kellene ismernie egy matematikusnak a fizikát?

Még a fizikusok sem ismerhetik teljességében a fizikát, annyi információ gyült már fel.

Nem 1900 van, hanem 2008. 

Előzmény: cíprian (86)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!