a bősi alvizi csatorna csatlakozásától kezdve végig a vaskapui duzzasztóig bevágódó a Duna
Gondolom, úgy érted, hogy leszámítva a feltöltő szjellegű területeket: a Visegrádi szoros utáni részt, a Budai-hg utáni részt és a Mohácsi-sziget körüli területeket.
Én alapvetően a BN-térségre gondoltam. (Komárom-Esztergom vidéke) Arrafelé tudtommal kanyarogva bevágódó/kanyarogva feltöltő a szakaszjelleg, ez kanyarogva feltöltővé/feltöltővé változott volna egy nagymarosi gát esetén. (Plusz az "apály-dagály" hatás Bős miatt)
A konkrét ügyekben nem tudom a pontos infókat, szval csak úgy kb.:
Mohácsnál nem nagyon tud lefelé menni a szakaszjelleg, szval ott nem lenne változás. csongrádnál én kanyarogva feltöltő szjellegre tippelek, szval ott feltöltő lenne; Dunaföldvárnál szintén eggyel lejjeb csúszna a szakaszjelleg.
De ha te tudod a pontos infókat, ki vele, kíváncsi vagyok. (Nem cinikusan, hanem komolyan.)
Innen már egyszerű a megoldás: az alvizi részen ujabb gátat kell emelni, az az előzőekben leirt módon megemeli a felviz szintjét és helyreáll a rend.
A leírtakban igazad van, de ebben a mondatban sajnos nem teljesen: a rend nem áll helyre (a tengerszint feletti vízszintmagasság visszaáll, de a a szakaszjelleg megváltozik - de hát ezt te tudod.)
Az egyoldalú orosz gázfüggés meg a ti tevékenységetek eredményeként alakult ki, - Ha működne a vízerőmű, működnének a széntüzelésű erőművek, Pakssal együtt jelentősen csökkenthették volna az egyoldalú energiafüggést.
Nézzük a tényeket.
Mo. jelenlegi energiatermelő-kapacitása 7800 MW
Ebből
- 1840 MW Paks (23%)
- 1954 MW a szénerőművek (25%) - Azaz a gazdasaágosak fennmaradhattak.
- 3826 MW a szénhidrogénerőművek (49%)
Szóval mennxit érne most BN? Nem sokat.
És: a rendszerváltozás előtt nem az energiahiány volt aí baj, hanem az energiapazarlás. Ez az, amiről korábban írtam, miszerint nyersanyag-és energiapazarló volt a magyar ipar jelentős része, teljesen korszerűtlen és versenyképtelen.
(Plusz még idejön a lakossági fűtés, amiben a gáz abszolút domináns.Lásd a korábbi cikket, erről is szó van benne.)
Mikor is alakult ki a CH-függőségünk?
Ami az általad nyugaton megjelenő új iparágakat illeti, ezek nálunk sem voltak ismeretlenek, - speciel biotechnológiában a a nemzetközi tendenciákat felismerve 1980-1990 között központi finanszírozású nemzeti biotechnológiai program indult Magyarországon.
Szóval szerinted nem a Nyugat, hanem mi jártunk a technológiai haladás élén.
Magyarországon hasonló típusú iparosítás folyt, mint a 30as évek SZovjetuniójában, akik pedig a 19. századi nyugati iparosodást igyekeztek másolni. A preferált iparágak köre később sem változott: bányászat, kohászat, energiatermelés, építőipar, nehézgépgyártás; ehhez csatlakozott még azért a vegyipar pár ága is
2. No, erre reagálsz, miszerint nem igaz, amit írok.
Remélem, látszani fog. Ugyebár te azt az állításomat igyekeztél cáfolni, miszerint a komm. érában végig a bányászat-energia-kohászat-nehézgépgyártásra koncentráltak, kiegészülve a vegyiparral. Remélem, a számoknak hiszel.
4. Majd erre jössz a következő, diadalmas kijelentéssel:
PuPuválasz | vissza a topikba
2008.02.02 19:08:42 (4200)
Szerencsétlenségedre látszik a táblázat, - ebből nekem az jön le, hogy 1950-et tekintve bázisnak átlagon felül harminc év alatt az elektromos energiaipar, a gépipar és a vegyipar fejlődött - szerintem nagyon helyesen.
Azaz mi is történt? A végén azt állítod, mint amit én az elején. És triumfálsz...
Szóval mikroelektronikában is ott voltunk, - leginkább a Videoton cégei, - bár a fejlődést jelentősen hátráltatta a COCOM lista és a kutatási információk előli elzártság, - de ennek dacára ismertek bennünket a világpiacon.
Mezőgazdaságban a biotechnikai kzutatásokban élen jártunk, - a törvényi tiltásig még a génmódosított növények fejlesztése tekintetében is, de orvosbiológiai kutatásaink és fejlesztéseink miatt sem kell szégyenkeznünk.
A szénbányászatot meg a gazdaságtalanságra hivatkozva állították le.
Szerencsétlenségedre látszik a táblázat, - ebből nekem az jön le, hogy 1950-et tekintve bázisnak átlagon felül harminc év alatt az elektromos energiaipar, a gépipar és a vegyipar fejlődött - szerintem nagyon helyesen.
Nem nagyon tudom értelmezni a nehézgép-ipar meghatározásodat, viszont igen közelről szemlélhettem a Szerszámgépipari Művek fejlesztési tevékenységét, - nem emléxem, hogy Sztalinyecet fejlesztettek volna, viszont CNC gépeket meg sokszög-esztergát annál inkább.
Érdekelne, hogy te milyen táblázatot nézegettél, mielőtt leírtad a hozzászólásod?
Az egyoldalú orosz gázfüggés meg a ti tevékenységetek eredményeként alakult ki, - Ha működne a vízerőmű, működnének a széntüzelésű erőművek, Pakssal együtt jelentősen csökkenthették volna az egyoldalú energiafüggést.
Aztán lehet, hogy gazdaságilag is megérte volna támogatni a magyar bányászatot, ha a megszüntetésének költségeihez hozzászámítod a következményi károkat, a munkanélküliséget, az egészségügyi és szociális pluszkiadásokat, - ki tudja?
Ami az általad nyugaton megjelenő új iparágakat illeti, ezek nálunk sem voltak ismeretlenek, - speciel biotechnológiában a a nemzetközi tendenciákat felismerve 1980-1990 között központi finanszírozású nemzeti biotechnológiai program indult Magyarországon.
Annakidején rádióinterjúben volt szó a dologról, én meg voltam oly balga, hogy a jövőbe nem látván, nevet nem jegyeztem meg, sem föl.
De azért emlékszem az álláspontra, így névtelenül is. Lehet, persze, hogy valami hajléktalant béreltek föl a dologra, mint a Horn elleni vádaskodásra is egykoron, ki tudja?
Aztán meg szó esett, talán éppen ezen a topicon a bányászat vízkiemeléséről a Bakonyban.
Azért említem, mert nem csak a Balaton-felvidéken, de még nálam, Piliscsabán is eltűntek a vizek a kutakból, ami ugye a kilométer távolságot tekintve elég meglepő, nem?
A Duna vize meg tudtommal nem csökkent, megfelel a szokásosnak az ingadozásokat is tekintve.
Ezt a zöldséget meg honnan tecc?
Miután minden kivett víz szennyezve is, vagy tisztítva, de az öntözésre használt kivételével csak visszakerül belé.
Az energiatermelés pedig csak annyiban volt, és lenne is fontos, merthogy szegény ország vagyunk, és a kevés is jól jön a háztájiban.
Amúgy pedig én az Alföldet említettem, és a Tisza szabályozás miatt sem kifejezetten a felszín közeli, hanem a mély rétegek kiszáradását.
Hogy ez a gyakorlatban miként s hogyan van, geológus biztosan jobban tudja, gondolom ez a szakmája. Mindenesetre ilyen dolgokat meséltek, én balga meg elhiszem nekik.
A hajóút meg azért nem idevágó, mert nem több víz kell a mederbe, hanem azt ki kell mélyíteni, méghozzá folyamatosan a hordalék miatt.
Tengeri kikötőben is így szokás, nem a tengervíz szintjével próbálkoznak.
Jó. Akkor mondd meg lsz, hogy 30 év múlva hogyan változnak meg a világgazdasági körülmények. És erre tegyél fel jó sok pénzt, hátha bejön.
Mert a logikád szerint a 70es-80as években látni kellett volna pl. azt, hogy Kína és India évi 8-10%-kal fog fejlődni évente és ez felhajtja a nyersanyag-és energiaárakat.
És: pl. most folynak kutatások arra nézve, hogy ismét lehet-e uránbányát nyitni. Mert lehet, hogy ma már megérné, mivel az urán ára nyolc-tízszerese annak, ami egy évtizede volt. És vannak hírek a recski rézbányászat újjáélesztéséről.
Azaz: valami nem volt akkor működőképes, ezért be kellett zárni. Ha ma meg működőképes lehet, akkor újra lehet nyitni. Ennyi.
Egyre jobban kezded elvetni a sulykot. Személyeskedő megjegyzésekkel igyekszel pótolni az érveidet. Nyilván van, akinél, ahol bejön.
Nézzük, ezen az egy hsz-on belül:
-gazdasághoz analfabéta vagy
-szopni jársz ide
-agyatlan
-nagy rakás szerencsétlenség vagytok
Mondjuk örülök, hiszen a topikot, a hsz-aidat olvak is érezhetik, hogy elfogyott a muníciód és emiatt személyeskedsz.
No de akkor nézzük az állításaidat.
Amit az ipari termelés strukturájáról írsz, az messze nem igaz.
AQnehézipar és ezen belül a vaskohászat fejlesztése Rákosi idején divatozott, a vegyipar pedig a XXI. század húzó-iparága, - ha nem hiszed, járjál utána.
Remélem, látszani fog. Ugyebár te azt az állításomat igyekeztél cáfolni, miszerint a komm. érában végig a bányászat-energia-kohászat-nehézgépgyártásra koncentráltak, kiegészülve a vegyiparral. Remélem, a számoknak hiszel.
A hivatkozott cikk szerint a gázalapú energiatermelés sem tetszik, gondolom, Paks sem tartozik a kedvenceid közé, - BN meg végképp nem, - így aztán marad a kukoricaszár-bázisú energiaipar szerinted, meg a többi agyatlan szerint.
Tipikus. Állítasz rólam valamit (amit nem is mondtam), majd nekiállsz ezt mecáfolni, majd vagy triumfálsz, vagy - mint most - minősítgetsz. A cikkben az rész volt a témába vágó, amit be is másoltam.
A mai helyzet kialakulását ti erőltettétek, utcára tettetek negyvenezer bányászt, szélbe szórtátok a Bős-Nagymarosi befektetett milliárdokat és teljesen egyoldalú függésbe hoztátok az országot az orosz gáztól, - meg emellett ti vagytok a jó közgazdászok, meg a jó hazafiak.
Értsd már meg. A bányászatunk sajnos a legtöbb helyen nem volt gazdaságos. Most vagy bezárjuk őket, vagy hagyjuk azokat veszteségesen működni, ill. akkor folytatni kellett volna a szoc. idején megszokott dotálást. És: sok helyütt súlyos környeezeti károkat okozott a bányászat.
De pl. a cikk pont az egyoldalú orosz gázfüggést bírálja, ami a 70es-80as évek folyamán épült ki.
És érdeklődnék, - melyek a nyugaton kiépült új iparágak?
Kérlek. (Mikro)elektronika, számítástechnika, biotechnológia... ezekhez tőke, ill. jelentős K+F kellett. Nem pedig még több szén meg vas.
A lakásépítéssel kapcsolatban meg annyiban van igazad, amennyiben a gazdasági helyzet indokolta a lakásépítési program leállítrását 85-ben, - állami lakásépítés tekintetében ez meg is történt
Tehát a 78-ig felvett 8 md usd hitel idején nem volt indokolt a lakásáépítések csökkentése szerinted. Csak 85 körül.
Bős -Nagymarosról nem vitatkoznék veled, - egyetlen épeszű szakember nincs, aki egyetértene veletek
Persze. Nyilván nincs. 350-400 MW-ért csinálni egy 15 éves beruházást, amiből ráadásul még 15 évig nem láttunk volna áramot...plusz a környezeti károk.
Az eocén-programot nem a karsztvíz emelkedése miatt kellett leállítani
1. A probléma a süllyedés volt, nem az emelkedés.
2. A hévízi ügyhöz a nyugat-bakonyi bauxitbányászat és a tapolcai-medencei vízkivétel volt a felelős, a budai hévforrásokért pedig az eocén program.
De hogy egyszerre karsztvíz emelkedjen a bányákban Nógrádban és a Mecsekben?
Mondom: csökkenés. Persze nem a Mecsekben és főleg nem Nógrádban, ahol nincs is karsztvíz....
Nos. Javaslom, legyen alapvetés köztünk, hogy igyekszünk a másik állításait tényekkel, számokkal, linkekkel cáfolni.
Ocsi ,en azert eleg komoly matemaika ,fizika kepzest kaptam megha nem is ez a szakmam, bar kell hozza,es gyerekkorom ota a termeszetfoldrajz es biologia is erdekelt, a vizek meg kulonosen ,gondolhatod azert meg egy kimondottan mernoki vizugyi szakcikket is megertek a hatterismereteim alapjan. te viszont a hittanon csak a katekizmus te szintedre redukalt ismereteit kaptad meg, amit ha szepen visszaszajkoztal akkor megfeleltel a bermalkozas nem eppen magas kovetelmenyrendszerenek
Már ne is haragudjál, de a magyar vízügyet nem én minősítgetem, Mosonyi professzort sem kell nekem védelmembe venni, - talán nem kellene kiröhögtetned magad...
Azert valamit ertek a vizekhez ,meg beszeltem mar olyannal aki tenyleg ert hozza,van egy erre specializalodott szakember a csaladban ,a kisebbik fiam,akinek ez a szakterulete.
A bősi erőműnél, bizony az energiatermelés volt az elsődleges szempont. Nem vagyok hozzáértő, de ha te tájékozottabb vagy, ugyan elárulhatnád, hogy az Alföld, benne a Duna-Tisza köze vízgazdálkodásában miféle szerep jutott volna az Észak-nyugat Magyarországon befolyással bíró vízduzzasztásnak.
Mellesleg az emlegetett szakemberek az ominózus terület sivatagosodását, a csökkenő csapadéknak, a megváltozott gazdálkodásnak, növényi szerkezet átalakulásának, és első sorban a Tisza szabályozása következményének tulajdonítják.
Ha már hivatkoztál rá, ezt igazán említhetted volna, mert így csak a cica után vetetted magad, míg a macska szabadon kószál.
"Bős -Nagymarosról nem vitatkoznék veled, - egyetlen épeszű szakember nincs, aki egyetértene veletek, és azt írják a tudósok, hogy az első erőmű után eldől egy folyó sorsa, "
A sikvideki folyok duzzasztasanal az aramtermeles nem az elsodleges hanem a terulet vizgazdalkodasa,ontozes arvizvedelem stb es a folyok hajozhatosaganak biztositasa de ha mar duzzasztunk akkor miert ne hajtana meg a viz par turbinat,de ezek nem alaperomuvek.Ez a viz ingyen folyik be nagy pazarlas csak ugy kiengedni amikor a duna tisza koze sivatagosodik a szakemberek szerint
