Kezembe került egy Wamsler Lucifer típusú játékkandalló.
Lenne egy kérdésem. Samott ki lett szedve valamikor valakinél, megvan mind viszont a felső samott tábla elhelyezésében nem vagyok biztos. Hátul van a füstelvezetés.
Van egy fém konzol amivel gondolom távtartóként üzemel. Össze tudom rakni kétféleképp.
1. Hátra rakom a távtartót, ekkor hátul és elől is kb egál rés marad
2. Hátra tolom teljesen a samottot és elől rögzítem, ekkor csak elől, az ajtó felett van nyílás.
A mai fűtőberendezések 99 százalékát "hülyebiztosra" gyártják, hogy a laikus kezelők a füstcsappantyúját ne tudják robbantó, a légellátását ne tudják szénmonoxid gyártó üzemmódra állítani. Nagyon kevés az olyan kályha/kandalló, aminél a kezelő lehetőséget kap a füst és/vagy a tűzilevegő TELJES elzárására.
A teljes építészet és energetikai ipar kilowattban számol. A joule valóban szabványos mértékegység, de csak fizikatanárok, tanítványaik és laikus újságírók használják, hozzáértők, szakemberek közül senki.
Elsőre hulladék ágfával gyújtottam be utána egyszer raktam rá régi hulladék szarufát / kb. 7 darabot /.
Na ettől sikerült felkergetni 90 fokosra a vizet. Egy kicsit be is rottyantottam tőle de szerencsére megállt itt :-)
Elzártam a levegőt de most nálam is jelentkezett az a dolog, hogy olyan érzésem volt, valahonnan szívja a levegőt. Ennek utána fogok járni, hogy honnan szívja.
Konklúzió:
- kell még rá radiátor / most 3db 1200-as + 1db 1000 van rajta /
- be fogok szerezni egy bojlert amibe el tudom nyeletni ezt a plusz hőt
"Sokan felteszik a kérdést, hogy melyik tüzelőanyag a legjobb választás egy családi ház fűtéséhez? Vegyünk példaként egy átlagos 120 m2 alapterületű családi házat, s tegyük fel, hogy a mai hőtechnikai szabványoknak megfelelő hőszigeteléssel ellátott. Ennek éves energiaigénye kb. 90.000 MJ. Ha a 85%-os hatásfokú tüzelőberendezéssel számolunk, akkor évi 8,5-9 t lignit felhasználására (lignit diószén: fűtőérték 12,50 MJ/kg) kerül sor. Ez kb. bruttó 115.000-226.000 Ft éves fűtésszámlát jelent (Mátra-Brikett Kft. telephelyi árakkal attól függően, hogy ömlesztett, vagy zsákos szenet használ). Ha ugyanazt az épületet 85-90 %-os hatásfokú gázfűtéssel, 2.900 m³ gázt (fűtőérték: 34,94 MJ/m3)"
Mátrabrikett kft állít ilyeneket.
dátum nincs, de régi lehet.
Mert azért manapság már 120 nm -en nem fűtenek el 2900 m3 gázt, legalább is abban amit a mai szabványnak megfelelőnek tartanak. Szerintem egy mai követelményeknek megfelelő 120 nm-es házban 1300 - 1400 /év gázt lehet elhasználni fűtésre.
A legrosszabb fűtési hatásfok értékeket akácfával tüzelve lehet produkálni,
mert az akácot annyira vizesen is meg lehet gyújtani, amikor a fűtőértéke még 2,5 kWh/kg sincs,
ebből lejön a szar hatásfokú kályha, az energiapazarló hőszigeteletlen kémény, no meg a hozzánemértő tűzmester a levegő-fojtogatós stílusával... szerintem jelen pillanatban is meglepően sokan fűtenek 0,8-0,9 kWh/kg körüli hatékonysággal.
Papíron 4-4,2 körül vannak a különböző fafajták, légszáraz állapotban.
Frissen kivágva (vizes fa) ennek csak kb a fele igaz, a fenti magas értéket kb 1-2-4 év száradás után éri el.
Ehhez jön a szar hatásfokú fűtőberendezés+kémény, ami a hő egy részét kiküldi a kéményen.
Ehhez jön a gyakorlatlan tűzmester, aki a fának csak egy részét képes hővé alakítani, a többiből hamut/kátrányt/kormot/stb csinál.
Tehát az ELMÉLETI 4 kWh hőmennyiség helyett 1 kg fából a legtöbb esetben csupán 1-2,5 kWh tényleges hőmennyiség lesz a lakásban (egyes optimisták 3-al szoktak számolni).
Akkor mi itt szerencsés helyen vagyunk ilyen szempontból, itt működik az egy nyerő-egy nyelő kút verzió. Orosháza környéke. Igaz, ha van egy régebbi, használatban lévő fúrt kút, akkor az szokott lenni a nyelő, általában ő már be van járatva, jobban nyeli a vizet, mint egy új kút.
"Nyerő és nyelőkút általában ugyanazon vízadó rétegbe van fúrva."
Az ország nagy részén annyira rossz a vízadó réteg elnyelő-képessége, hogy a kiemelt víz elnyeletéséhez több nyelőkutat kell csinálni és/vagy nyomással (szivattyúval) kell visszanyomni. Tudok olyanról (homokos Alföld, vízréteg mélyen), hogy 1 db nyelőkút esetén 2-3 bar nyomás kellett az elnyeletéshez.
A kútklímák túlnyomó többségénél a kiemelt víz végül a csatornába/kertbe/szivárgóba kerül.
A ország egy részén persze egy db nyelőkút is problémamentesen dolgozna, de sokan ott is inkább a csatornába engedik a vizet, hogy ne kelljen még egy kutat fúrni.
Nyerő és nyelőkút általában ugyanazon vízadó rétegbe van fúrva. Nem szivattyúzzuk összevissza a vizet a vízadó rétegek között. Én bízok abban, hogy ha lesz új szabályozás, ott figyelembe fogják venni, hogy a hőtechnikailag felszívott víz ami visszakerül ugyanabba a rétegbe nem fog vízkivételnek számítani. Vagy más elbírálásban fog részesülni.
1200X600-as radiátor 70/50-es vízzel tud 1200-1300W körül. 50 fokos vízzel meg nem szokták megadni, de úgy tudom, hogy 10fokonként 20%-ot le kell venni.
Tehát 50/30-as vízzel kb 800W-ot ad le.
Na pont így van hozzá egy 700/2000W-os olajradiátor.
Nem egymáshoz kell hasonlítani, hanem ha egy szoba max hőigénye 1500W akkor oda jó sok lesz a 2000W-os olajradiátor.
Mostanában páratlan napokon egy 800 wattos elektromos hősugárzó "utánozza" a páros napokon fűtő napi 7-8 kg fabrikett hőtermelését.
"Amikor szereltek a srácok nálam egész nap ment egy 2kw jó minőségű ventillátoros hősugárzó"
Hideg falak esetén + szarul hőszigetelt házban 2 kW valóban nagyon-nagyon kevés a kellemes közérzethez. Meleg falak + jó hőszigetelés esetén meg összesen fél kilowatt is elég lehet egy egész házra.
"Te meg jössz itt ilyen sületlenséggel, hogy 700 wattos szarokkal lehet fűteni!"
Hőszigetelés kérdése az egész. Az érdekesség kedvéért egy passzívház maximális hőigénye (tehát -15 fokos időjárás esetén) négyzetméterenként 10 watt, átlagos téli időjárás (+5 fok) esetén 4 W/m2 körül van. Tehát ha egy ilyen ház pl 100 négyzetméteres, akkor az év leghidegebb órájában 1000 watt kell a ház kifűtéséhez (átlagos hőmérsékletű téli napon a felénél is kevesebb).
Persze egy passzívház jóságú hőszigetelés drága dolog, viszont egy passzívházénál ötször szarabb hőszigetelés bárki számára viszonylag olcsón elérhető. Ekkor a 100 m2-es házunknak 5000 watt lesz a hőigénye az év leghidegebb óráján, amihez pl az általad említett "700 wattos szarokból" 7 darab kell.
Amikor szereltek a srácok nálam egész nap ment egy 2kw jó minőségű ventillátoros hősugárzó / csak a konyhai részen/. Pont arra volt elég, hogy ne fagyjon le a tökük. Te meg jössz itt ilyen sületlenséggel, hogy 700 wattos szarokkal lehet fűteni!
Vicc.
Ja és biztos jól lehet aludni amikor a nagyszobába egész éjszaka dübörög 4 ilyen szar. Hol van ez 2 db 1200-as radiátor hőleadásához képest?!
Hülye vagy te öcsém, és akkor még finom voltam és nőies! Mert ha őszintén elmondanám mi vagy te, akkor nem a "hülye" jelzőt használnám! Részemről befejeztem veled a diskurzust, szaladhatsz a modikhoz!
"De gondolja bele, ha minden telken ipari mennyiségben szivattyúznád az egyes vízzáró rétegek között a vizet ki-be."
Én nem azt mondtam, hogy minden hülye azt csináljon a talajvízzel amit akar, én csupán jogbiztonságot szeretnék. Pl legyen benne a törvényben, hogy az ugyanabba a vízrétegbe visszaengedett talajvíz mennyisége nem számít vízkivételnek. Ez a törvényalkotóknak pár peres munka lett volna, de valami miatt még sincs benne semmi ilyesmi.
És már sok éve nem hiszem azt, hogy ha egy törvény szövegéből "kifelejtődik" valami lényeges, az véletlenül lett kifelejtve. Szerintem valamiféle "kútadó" előkészítése folyik trükkösen, álnéven (kötelező kútbejelentés /büntetés) és nem akarják kihagyni a szórásból a jó vastagon megadóztatható magánszemélyeket (akik sok talajvizet mozgatnak meg), ezért lett "véletlenül kifelejtve" a jogszabályból az az jelentéktelen apróság, hogy egyes "vízhasználók" valójában egy cseppet sem használnak el a talajvízből.
