Alex T. R.:
A kalibereket jól tippeled (a lenti óra esetében a 2824-est is).
Árakat nem szeretek ide írni (mert nem reklámoldal), de a Heartbeat pl. 189e.-től indul.
Majd ha végre összeeszkábáltuk a weboldalt (pár nap még), akkor azon lesznek árlisták is!
Izgi, már a társamnál van a régi NIVREL!!!
Sajna nem ez az általam belinkelt, de fekete számlapos ez is. Én még nem is láttam (na majd este...).
Hogy feltölteni nem tudod semmivel, abban biztos vagyok.
Felületkezelés? Réztartalma miatt biztos megvalósítható, de hogy egyenletes szép felületet nem kapsz, abban biztos vagyok.
van Vecsésen egy maszek galvanizáló, a 4-es út mellett, kérdezd meg.
És az újrafelületkezelése megoldható-e ?
Illetve a jelentősen kopott részét úgy kell-e hagyni, vagy feltölthető-e valahogy és utána formára csiszolva visszaadható-e eredeti alakja az aranyozás előtt ?
Hogy mi a spiáter és mi a tudományos neve, összetétele, azt nem tudom, tudom viszont, hogy gyerekkoromban (meg korábban) sok minden készült belőle. Könnyen önthető sprőd, törékeny, forraszthatatlan, hegeszthetetlen anyag. A matchbox autók és nagypapám Berva mopedjének (amit örököltem) kuplungkarfoglalata készült belőle. Ha eltört, fújhattam.
Azt hiszem az FC-kre gondolsz.
Asszem nem számít nagyképűségnek itt, ha azt mondom, hogy én említettem nemrég az FC-ket. Továbbra is nagyon tetszenek. Már katalógust is kértem és kaptam tőlük. Közben, ebből a fórumból megtudtam, hogy közel állsz ahhoz a magyar céghez, amelyik importálja ezt a márkát. Tudnál magyarországi árakat is mondani? Továbbá érdekelne, hpgy az FC kaliberek alapja micsoda? Tippem az, hogy ETA. A legutóbb beszkennelt FC óra alapkalibere pedig egy ETA 2824-2 esetleg? A tippelésem alapja az, hogy az FC által megadott féllengésszám 28800, a kövek száma pedig 25 ennél a (és még sok más FC) modellnél. Ha jól tudom, ezek a számok a fenti ETA kaliberre is egyeznek. Erről mondhatsz-é akármit, vagy ez szakmai titoknak számít?
Ez most "spiáter" v. "spialter" ?
És jól sejtem ugyebár, hogy tulajdonságait tekintve matt sötétszürkés felületű, valamint lekopott felületkezelése esetén a csukló izzadságának hatására kopásra hajlamos, aminek során befogja a bőrt .?
Tényleg, miképpen felületkezelhető ?
(Ugyanis egy ilyen tokozású, meglehetősen kopott órámat ismét eredeti fényébe kivánom állíttatni.)
GVass !
Kösz, hogy bedobtad az acél hasonlatát is.
Ezzel mégiscsak érdemes folytatni a tokok elmélkedését. Azonban azontúl, hogy már a hőskorban is (de nem az első napoktól) használták az edelstahl-t, végülis tisztában vagyok. Azt viszont nem tudom, ki dolgozta először óratokba ? (Nagyon jól tette !) Szóval ki ismeri az acél tokozás történetét ?
Először vajon nem csak hátlapként bukkant fel a "doublé" tokok mögött ?
Azt hiszem, a spialterről még annyit érdemes tudni, hogy másik neve "hadifém". Állítólag erre a névre úgy szolgált rá, hogy az első világháborúban a harctéren talált hulladékot(réz, horgany, ólom, zink) összeolvasztva találták fel.
Tényleg nagyon gyenge anyag, se forrasztani, se hegeszteni nem lehet rendesen. Ebből készül pl. a Trabant porlasztó: ha eltörött, vagy dobd ki, vagy eladás előtt epokittel ragaszd meg.
Hű de rég jártam már erre...
Na mindegy - az a lényeg, hogy esetleg meg tudok szerezni egy 193x-es NIVREL-t.
Egy ügyfelünk mondta, hogy valami haverja el akarja adni. Fekete számlapos, ennyit tudok róla.
Ha mázlim van, akkor a "Wehrmacht" replősóra.
Teljesen be vagyok indulva. Ha megvan (és tényleg az, aminek mondják), akkor majd írok.
hali,
jol mondja Szucsr, a spiater egy vacak cinkotvozet, melyet ugyanugy formaontenek (froccsontenek), mint a muanyagokat szokas. Tehat, ha mar megvan - a meglehetosen draga - ontoforma, akkor nagyon bonyolult alaku ontvenyeket iszonyu nagy sorozatban fillerekert lehet gyartani.
Ennek a cinkontvenynek rossz tulajdonsaga, hogy rendszeresen levegobuborekos, a felulekezelese altalaban szar, szilardsaga pedig tizede az acelnak.
surusege kb. 0,9x acel, tehat kezbeveve azt hiszed, hogy acellal van dolgod. Nem is hinnetek el, hogy kornyezetetekben mi mindent csinalnak ebbol a szemet anyagbol, az ajtokilincstol elkezdve kulcstaron at az oratokig.
a múltkorában Ruppy által is bedobott spialter (ki ismeri pontosan ?)
Hat a gvass!, de en is mondhatok rola nehany dolgot: a spiater az valami cinkotvozet, gagyibb fegyverekben is hasznaljak (ezert mondom gvass-t), fajsulyra olyasmi, mint a vas/acel, de szilardsagra sehol sincs tole. Magnes nem fogja. Szoval egy olcso, gagyi potanyag.
Te_O !
Kösz a biztatást, már kezdtem azt hinni, hogy senkit nem érdekel, pedig engem valóban elgondolkoztatott a téma.
Szóval még mindig az első csoportnál, a tokoknál leragadva :
Eleinte v.milyen oknál fogva (tán az anyag megmunkálhatósága, illetve az órák akkori jelentős értékéből fakadó tartós megóvási kedv miatt) szinte csak nemesfémeket (ezüst, arany) használtak a tokozáshoz. Ezek még ma is igazi darabok.
Közülük kerültek ki a már említett zsanéros hátlapok is ... Amikre még ma is tudok példát , de az bizony szintén drága anyagból leledzik.
Aztán a tech. fejlődése és a társadalmi jólét egyszerre bekövetkeztére kezdett előtérbe helyeződni az össznépi óraviselet, ami olcsóbb (doublé) anyagokat igényelt. Eleinte legalább még a rezet kezdték aranyozni és persze jó, mondjuk 20 mikron vastagon. De mára már ez sem az igazi, a múltkorában Ruppy által is bedobott spialter (ki ismeri pontosan ?) házakat krómozgatják, aranyozzák leheletvékonyan. Nesze nekünk századvég !
De még ez is a fénykor volt, mert a hetvenes évek táján a sok szintetikus anyagok közepette beütött a műanyag tok. Sem ellenálló, sem szép, sem értékes, de jól megmunkálható és legalább olcsó. (Csak hajítsd el, ha meguntad!) ...De az ilyen felfogás ellenére még a Breitling-nek is van műa. tokos típusa, persze ezek használtan is a legkedvezőbb árúak.
npz!
Folytasdfolytasdfolytasd!
Sajna most nem erek ra velemnyt irni, de egyetertek! :)
rews!
Szerintem nem haboru elotti (esetleg vietnami, de tan meg az sem...).
"Incabloc, Antimagnetic, Waterproof, Stainless Steel Back"
Ezeket akkor meg nem volt szokas belepakolni, a vizallosag pedig mar tenyleg kuriozumszamba ment.
Úgy látszik, magam gyűjtögetem magamnak a felcsipegethető morzsákat.
Ha mégis olvassa más is, írjon !
Egyébként megleltem egy félig-meddig jól használható gyártási szám táblázatot itt. De én ettől pontosabbra, konkrét évekhez rendelt pontos darabszámokra emlékszem. Az persze még mindig kerestetik !
Persze sok más érdemleges információ is van ugyanitt a cég és emblémája történetéről...
A múltkor bizony kihagytam az igazi "ős" karórát. Ennek a formaterve is közel kör alakú, a szíjrögzítését nem igazán ismerem, hátlapja pedig talán nincs is. Az anyaga viszont teljesen környezetbarát. Pontossága pedig felülmúlja a mai kronométerekét !
Praktikus szempontokból azonban mindennapos használatra alkalmatlan, mivel nehéz és az idő leolvasásához szükségeltetik egy iránytű és egy vízmérték is. (A téli-nyári időváltást pedig csak számlapátfestéssel lehet megoldani.)
Ja, ha még nem említettem, megtekinthető ez a sziklakaróra bármely "Frédi" eposzban.
Na de komolyra fordítva a szót, a tokra is millióegy megközelítés lehet, például a felhasznált anyagok is sokat változtak, a vízhatlanságról nem is beszélve.
Más:
Rews !
A féllengésszám bizony minél nagyobb, annál jobb. Ugyanis minél kisebb egy lengési félperiódus a billegőnél, annál jobban beszabályozható a járáspontosság.
Egyébként onnan ismerszik fel, hogy nem azt monja, hogy ...tik...tak... , hanem tiktaktiktak.
Persze egy bizonyos sebesség (28.800) fölé a spéci kenőanyagigény miatt nem szeretnek menni a gyártók.
Ruppy !
Csak nem ilyet láttál ?
Mert ez valóban nem amolyan igazi O+A look, azonban tényleg az, villanymotorral. És nem spialterbe, hanem acélba ágyazva.
És persze van néhány ehhez hasonló, tán méltóbb fazon is (pld. kismásodperccel és szebb számlappal), amit szintén nem hoz az össznépi katalógusuk.
Alex Truffle Rose:
>Azt mondjátok ilyen drága ez a Patek? Nagyon kár. Kizárólag az óra kinézete fogott meg. Valami havi >lapban láthattam egy hirdetést valószínűleg. Fogalmam sem volt a beltartalomról, gondolom inkább a >belső miatt a "tudományos" ár.
>Mellesleg mégis, mennyiért vesztegetnek egy szimplább Patek órát? Semmi brill és egyéb faxnik.
- Patek Calatrava series – most keresgéltem és 2.3-3m HUF között találtam (Váci-Vörösmarty sarok).
JIG, még mindig keresed a fehér hátlapos De Ville –et? Tegnap mintha láttam volna egyet amit keresel, valószínűleg jó ideje álldogál már ott, ha fontos pontosan megnézem a típust.
A segítségeteket szeretném kérni!
Van egy régi svájci karórám, maechanikus, kézi felhúzással.
A márkája: Allaine. Ismeritek, tudtok róla valamit? Mikor gyárthatták ezt az órát? Van egy infom: azt mondták, hogy háború előttről származik.
Incabloc, Antimagnetic, Waterproof, Stainless Steel Back. Kéttized másodperces beosztású a számlap, piros másodperc mutatója van.
Ha tudtok valamit írjatok 'léci'!!
A percenkénti félütés, és az óránkénti lengésszám mit jelent pontosan? Annál jobb, minél nagyobbak ezek az értékek (pontosabb az óra?)?
SLR !
Eszem ágában sincs kiforgatni szavaidat, de engem biza belelkesítettél. Ráadásul itt a 2000.-es évvége, így még aktualitása is volna a dolognak, mire jutottunk ezügyben az utolsó században.
Tehát én belevágnék, ha valakit szintén érdekel, hát tartson velem. (Persze mindenképp reagáljátok le !)
Azt hiszem egyébként, hogy karórákat úgy a század elejétől, tán 1910 körültől jegyzeznek általánosan.
Szóval, ha tokozás, akkor az is bontható vagy három részre :
- forma
- szíjrögzítés
- hátlap
No, a forma eleinte szinte kizárólag a kör alakra hagyatkozott, majd a huszas évek derekától előjöttek a szögletesebb fazonok, ami a harmincas évekre divattá tette a téglalap alakú órát.
Így megmaradt a kerek és a téglalap általánosan, miközben az egyéb szögletes formák kisimulni látszottak és lőn a tonneau (hordó) forma.
Azt hiszem alapvetően ezzel a hárommal gazdálkodnak ma is a designerek.
Osztán erre rá kellett csatolni a szíjat is. Erre eleinte egy hajlított szálat alkalmaztak. (Máig sem tudom, hogy rakják rá a szíjat.)
Aztán szépen elterjedt a ma is használatos rugósfül...
De, néhány óragyár (Chronoswiss, Nomos és újabban a Poljot is) ettől igényesebb, csavaros szíjrögzítést is alkalmaz.
Sőt, a Zenith-nél a Class sorozat szögletes darabjainál maga a szíjrögzítő is csuklósan kapaszkodik a tokhoz.
No, a hátlap is sokat változott.
Eleinte a régi zsebóra hagyatékból maradtak a zsanéros hátlapok. Ez készült vagy a huszas évek végéig, néhol még a harmincas években is. A Longines '25-ben még számlaptakaró zsanéros előlappal is felszerelte karóráját.
No, utána elterjedt a felpattintós hátlap, amit az Atlantic O gyűrűs tömítéssel egészített ki a huszas évek közepén. Majd igényesebbeknél gyorsan követte a - Rolex féle - vízhatlanságot jobban biztosító menetes hátlap, ami úgy a hatvanas években válhatott általánossá.
Aztán persze akadtak öszvér megoldások is, mint a felhelyezhető hátoldal és az azt rögzítő menetes gyűrű...
Egyelőre ennyi jutott eszembe a témáról, ha bepörgette gondolataitokat, jelezzétek, ha feleslegesnek tartjátok, azt is !
Azert nem vettem meg azt az orat, mert az femszijas volt, es emiatt mintegy 50eFt-tal kerult volna tobbe, amivel mar jocskan atlepte volna a 300eFt-os hatart. Illetve ehhez jott volna meg az ugy ahitott borszij, ami 15eFt. Ezzel maris 330eFt-nal tartunk. Ami mar nem keves, tekintve, hogy eleinte kb. 150eFt korul akartam valasztani, csak hat...
Egyebkent utana nem sokkal mar el is tunt. Bar nem kerdeztem meg, hogy mi lett vele, de szerintem valakinek megtetszhetett.
Hali.
Ma az egyik kollégámon észrevettem egy O+A kvarcorát. Soha sem láttam még ilyet. Elöször is jo csuf volt. Fekete számlap,kromozott spiáter ház, a mutatok sem áltak tul jol...
De mégis a hátlapon ott volt a sorszám meg az O+A felirat. Váltig bizonygatta, hogy eredeti. Nem gyözött meg tulságosan. Egyáltalán gyártottak olyan kvarc orát ami nem acéltokban van vagy a sorszám nem a házon van?
No, megint én ...
Tehát szeretnék mindenkit rávenni, hogy kövessük le az utóbbi század óratechnikai fejlődését.
Ehhez javaslom, hogy haladjunk kintről befelé, tehát kezdjük a legfeltűnőbbekkel, majd a járulékos dolgokkal és folytassuk a beltartalom különböző megközelítésével.
Szóval a fejlődést az alábbiak szerint lehetne kivesézni :
1 - tokozás
2 - korona, nyomógombok
3 - lünetta
4 - üvegezés
aztán :
5 - szerkezeti érdekességek
6 - féllengésszám növekedése
7 - automaták fejlődése
8 - digitális kijelzések
9 - villanyos szerkezetek
és tán még egyéb komplikációkról tud valaki információt.
Hajrá !
NPZ
U.i.: És hátha nem marad a mech. óra sem évszazados szinten lévő technikájú csoda.
Mint email-edből kiderült, még mindig szeretnéd rendbetétetni órádat.
Ezügyben fordulj (Te is és mindenki, aki Rolex-et kíván szervizeltetni) bizalommal Peter Walther úr kis órakereskedéséhez a Váci utca 30. alatt. A mellettük lévő, metrólejárószerű bejáratú földalatti áruházban pedig van egy jól felszerelt műhelyük is.
JiG !
Az előző táblázattal csak az a gond, hogy ott mindössze a Lemania a kivétel, mivel az a kézifelhúzós kronográf hagyományőrzésként megmaradt a Moon watch-ban, mint az első holdon járt modellben. (Mint pld. ez a típus még mindig plexi üveges ...)
A többi (Peseux v. Valjoux) biza mára már ETA gyártmány.
Más :
A múltkorában SLR azon elmélkedett, hogy miért torpant meg a hagyományos órák fejlesztése és állunk a kb. 100 éves szinten. Ezen én is elméláztam és azt javaslom, hogy essünk neki szisztematikusan és kövessük le, azóta milyen jelentős változások voltak. (Mert bizony ez az utolsó száz év hozott annyit a konyhára, mint az előtte lévő időszak.)
Ha du. belefér, felvázolok egy könnyen lekövethető bontást (külcsín, belcsín, különböző részegységek, stb.) .
