" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Az különösen figyelemreméltó, hogy ilyen bő termés mellett milyen hatalmas vegetációt produkál a baromfiudvari pergoletta. Mindez nem másnak köszönhető, mint az idei bőséges csapadékból fakadó vízellátásnak. Látható, hogy a jövő év termővesszői máris hatalmasak, pedig még csak a nyár elején vagyunk. A kivi nevű "vízmű" igen-igen gazdag lombozatot, rengeteg gyümölcsöt és meghökkentő növekedésű és méretű új növekményeket képes ellátni. Csodálatos növényfaj!
Sajnos reggel és napközben nem tudtam gép közelében lenni, így csak most tudok válaszolni.
Nem tudom, önállóan sikerült-e megtalálnotok a nagy fügét, vagy egyáltalán belefért-e a mai programba. Nos, a falu belsejében kell elfordulni balra és fölmenni a völgyet balról szegélyező dombra az arra vezető úton. A hatalmas bambuszállomány a falu ezen mellékutcájában látható az egyik ház udvarán. A bambusz túlélését úgy értelmezem, hogy nem az éppen az évben kihajtókról van szó, hanem többéves szálakról, amelyek nem csak keszegező, de akár harcsázóbotnak is megfelelnének.
A sárga kivimen, issai, iylen szürkés sárgás rozsda viszi le a leveleket, vmiske kis fehér foltok is vannak rajta! atkára gondolok, de ne mtudom pontosan, teljesen elszáradnak a levelek, ilyen hamvasan. Azt tudom h a szőrős kivit sok permet megégeti, de a sárga kivivel is igy van ez? tudtok ajánlani valami hatásos atka elleni szert, ami sárga kivire is mehet?
Nem tudom, hogy trükkös, vagy sem, de így próbálkozhatsz a paw-paw magokkal.
Szaporítás: A nyugalomban lévő magoknak szüksége van 90-120 napos hideg kezelésre.A tisztított magokat rétegezve helyezzük egy nyirkos sphagnum moha tőzeggel töltött nylon zacskóba és tegyük hűtőszekrénybe (0 és +5°C között). Célszerű védeni a magokat a gombás illetve a bakteriális fertőzésektől. Tél végén ültessük a magokat rétegezve a szabadba, az előkészített laza talajba, 2,5 cm mélyre. Megfelelő lehet az is ha a magokat késő ősszel vetjük el edénybe és kint hagyjuk a szabadban vagy fűtetlen, hideg ( +5°C alatti) helyen tároljuk. A magokat ne hagyjuk kiszáradni illetve ne tegyük fagyasztóba. Ha a magok 3 napig szobahőmérsékleten, szárazon vannak tartva, akkor a csírázási arány 20% alá csökken.Saját tapasztalat alapján csírázáskor (kihajtáskor) vagy röviddel előtte célszerű gombaölő szerrel beöntözni, mert a palántadőlés sok kis csíranövényt elpusztíthat.
A magok csírázása „hypogeal”, azaz a csíranövény sziklevél nélkül bújik elő. Ideális üvegházi körülmények között (24-29°C) a csírázás várhatóan 7 hét(a mag 2-3 hét alatt csírázik ki (gyökeret fejleszt) és kb. 2 hónap alatt bújik ki a földből a csíranövény).
Szabadföldi ültetés vagy szabadban tartott edénybe vetés esetén a csíranövény július-augusztusban hajt ki. Mielőtt a csíranövény kibújna a földből, a mag kb. 25 cm hosszú karó gyökeret növeszt, ezért feltétlen fontos, hogy legalább 25cm mély edénybe vessük a magokat. Az első két évben a növekedés lassú, mert a gyökérrendszerét fejleszti a növény, de a 3. évtől növekedése felgyorsul.
Kákit (noname), minikivit ,kivit ,fügét (noname) már vettem az auchanban, a baumaxban és természetesen a különféle faiskolai lerakatokban. Csak nyitott szemmel kell járni.
Ha annyira sürgős nézz szét a DMKert oldalán . Sok minden van máris :Paw-paw, kiwi, datolyaszilva,jujuba,pekándió,japán málna (ez egy szederféle), házi berkenye ,Etc. Ha ma megrendeled a neten, akkor becsszóra, bízva, hogy fizetni fogsz utánvéttel feladják és a következő szerdán , vagy csütörtökön megérkezik.
"A faluból tovább kellett volna menni a hegyre vezető úton és a tetőn meglelni azt a hatalmas fügefát, amelyiket Tamás (Papa360) említett."
Ez még mindig 3 lehetőség ,ezek közül melyik (?)
-a lendvadedesi "főút" folytatásában lévő földút fel a völgy bal oldalára
-vagy még balrább a haranglábnál (hátam mögött a tó) balra fordulva és tovább haladva a kék feszületnél föl
-vagy a rédicsire vezető csúszós mohás bicikliúton fel?
Bambuszt láttam a faluba beérkezve jobbra az útszéli vízelvezető árok partján. A bambusz szerintem mindenütt elvan ahol elég a nedvesség.Tarackolva terjed mint a nádtippan (mifelénk siska a paraszti beceneve). Elég kordában tartani. A nitrogént szereti. Tavasszal a csirás töppedt haszontalanná vált krumplit és a rohadt almát is közé lehet önteni ,meghálálja. Nekem is van otthon egy fajtája,az olasznáddal veszekszenek a helyért ,most igen szép rakétákat hozott . Lesz karónak valóm. Keszegezőbotnak is jó.
Ha a gosztolai elágazónál jobbra fordultok és végigmentek azon a dombvonulaton, sok fügével fogtok találkozni, köztük igen termetes példányokkal is. Ugyanígy számos füge látható az elágazótól Lenti felé haladó Lenti-hegyi részen is. A présházak, nyaralók környékét körbenézve találhattok nagyon szép, nagy fákat. Soha nem volt alkalmunk, vagy időnk minden részletét bebarangolni annak a szőlőhegyi résznek, de többször tartottunk előadást a lenti kertbarát-körnek és a tagok közül sokan számoltak be sikeres kivi-, káki-, fügetermesztési tapasztalatokról. Nagy mennyiségű fa ki lett ültetve ezekből a fajokból ezekben az években arra a környékre, azoknak mind ott kell lenniük valahol.
Lendván érdemes lesz figyelni a különböző cédrusokra és a több helyen látható, nagy kivilugasokra. A hegyen elég sok füge van, persze lassan kell haladni és folyamatosan "sasolni". Kákiból is van jó pár darab. Kivilugas is van bőven. Persze ott sem ért hozzá mindenki, elég gyakran lehet hibás metszést, alakítást látni.
A faluban jobb is, hogy nincs füge, mivel ott folyik keresztül az a patak, amelyik a tavat táplálja, egy zárt völgykatlanban. A bambuszt viszont érzékelhetően nem zavarják a fagyzugi viszonyok, mert a faluban az egyik udvarban hatalmasakat lehet látni, amelyek a legkeményebb teleken sem károsodtak ezen a helyen. A faluból tovább kellett volna menni a hegyre vezető úton és a tetőn meglelni azt a hatalmas fügefát, amelyiket Tamás (Papa360) említett.
Araucaria van Lendván is a síkon az egyik utcában. Az már egy jó 15 éves példány lehet, amióta követem. Sajnos egy szűk helyen van egy ház előtt, ezért, hogy talán el tudjanak járni alatta/mellette, az alsó ágait levagdalták, így egy törzses-koronás "fa" lett belőle. Mindenesetre a túlélésével nincs gond, amint látható.
Köszi megyünk . Lendva be van tervezve Toplicével együtt.
Ma végülis bicikliztünk Lendvadedesre és ott konstatáltuk, hogy a faluban nincs füge , de van egy érdekes feszület és van a kisbíró helyett egy hirdetési tábla , ott még az adásvételek végzései is ki vannak függesztve - ez igen figyelemreméltó szokás .
Utána átkarikáztunk Lentibe . Ott találtam egy ujjas fügét másodterméssel.
Végülis az araukária magját is meg lehetne enni és jellemző a megléte az itteni klimatikus viszonyokra?
Lendvára még föltétlenül ruccanjatok át! A ház körüli kertek is fölérnek egy botanikai tanulmánnyal (a teljességgel kertvárosias jellegű településen), a fölötte magasodó dombok pedig tele vannak "nálunk is termő új gyümölcsökkel".
.
