Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Annak idején Pasteaurék favorizálták a szénkénegezést, más francia kutatók az amerikaiakkal együttműködve az amerikai fajták alanyként való használatát. Meg lehet nézni, hosszútávon mi vált be.
Amúgy a sajátgyökeres vesszőt azért (is) preferálják a kereskedők, mert jóval olcsóbb előállítani, cserébe jóval hamarabb ki is pusztul, így hosszútávon sokkal több darab kell belőle ugyanarra a területre, mint oltványból, azaz kevesebb befektetett pénzzel jóval több bevétel és több haszon.
Az alföldieknek szerencséjük van filoxéra szempontjából, de ők a ritka kivételek, de semmi pénzért nem cserélnék velük. Szőlő 150 m feletti (fagyhatár) lejtős területre (vízháztartás) való.
Természetesen nem a gyökérlakó alakra gondoltam, hiszen az nem tud messzebb jutni. De a földből feljövő alak a szelek szárnyán egész messzire is eljuthat. Ahogy te is utaltál arra, hogy nem csak földdel lehet behurcolni. De ahol rovarirtóznak, ott akár ezeket is megfogják, gyérítik.
Sem nem szakértő, sem nem szaporító, sem nem ukrán nem vagyok (természetesen), de valami elképzelésem van a dologról.
Olcsóbb a saját gyökeres szaporítás, olcsóbban lehet forgalmazni is. Ez ott fontosabb szempont, mint nálunk. A legtöbb fajtát kínálják oltványként is és saját gyökéren is. Tipikus kivételek a rendkívül új, (most vagy egy éve) megjelent fajták, amelyeket főleg saját gyökéren (vagy pláne gyökér nélkül, hajtásként) kínálnak extra magas áron.
A filoxera ott is jelen van, egyes ukrán fajták szakmai ismertetője erre felhívja a figyelmet, és javasolja a Jókai által is leírt szénkéneges talajfertőtlenítést.
Hogy mi az olcsóbb az alkalmi szénkéneg, vagy az oltványkészítés azt nekik kell eldönteni.
Annyiból előbbre vagyunk a jó száz évvel ezelőttihez képest, hogy sok olyan területen, ahol most is ott a filoxéra (meg sok más helyet is), folyamatosan rovarirtóznak, így eléggé nehézkes a terjedése. Ezért lehetnek olyan helyek, ahol kötött talaj van, és az újonnan telepített szőlő jelenleg biztonságban van saját gyökéren is. De erre nem szabad alapozni.
Miért favorizálják az Ukrán szaporítók, a saját gyökéren vaó nevelést ,és nem preferálják semelyik más alany közbenoltását,házi kertbe!
Nagyobb fürtök?Nagyobb szemek?Időbeli eltérés a beérésre?.
Azzal indokolják,hogy házikertbe csak idegen földel lehet behurcolni a filoxérát,amit egy gondos kertész nem követ el,ezért fölösleges a közbneoltás, bármi mással.
Ezzel csak módosítják negatív irányban az eredetet.
Ami már nem lessz ugyanaz,mint amit a nemesítő elképzelt.
Nem tu4dtam, hogy a bibliából való és ilyen nehéz megszerezni. Majd én is figyelem hátha valahol sikerül elcsípem egy példányát. Örülök, hogy neked sikerül váljék hasznodra.
Maci_P
Ha lesz vitorla is jelentkezem mert mindenképpen tudni akarom az öreg szőlő mit rejt nem tudok elmenni mellette, hogy ne tudjam kilétét.
Üdv:mindenkinek! segitséget kérnék az oltások amik szépen megmaradtak a legkissebb is 1.5 m hosszú . gondolom hogy majd eléglessz majd visszavágni február végén vagy március elején??? hány szemre szoktátok vissza vágni vagy hagyam meg a fél szál vesszőt amin 6-8 rügy található ??????
az oltószallagot mikor lehet vagy szoktátok eltávolitani az oltásokról???
Nagyon nehéz beszerezni a szőlő "bibliát", Németh Márton 3 kötetes ampelográfiai albumát. Én már nagyon régóta vadászom. A múlt hetekben kelt el egy példány a Vaterán "potom" 7000.-Ft körüli áron, amiről lemaradtam. Pár napja írt az egyik szőlész barátom, hogy újra látta a Vaterán a III.-ik kötetet (Alany-,Direkt termő és Csemegeszőlő fajták). Gyorsan rácsaptam, de már csak 20.000.-Forintos áron tudtam megvenni. Nagyon örülök, hogy sikerült beszereznem.
Néha meg lehet venni itt-ott, ezt konkrétan az Ampelográfiai album 3. részéből néztem ki. Egyetemi könyvtárakban itt-ott fellelhető, leginkább ahol mezőgazdasági képzés is folyik. A vitorlát már május közepén le lehet kapni, az nagyon sokat tud segíteni.
Az Elvira (inkább borszőlőnek használják az USA-ban, de annak sem nagyon jó), nem használják alanynak, annak ellenére,hogy egyik közeli felmenője a Vitis Riparia.
Javaslom, hogy inkább használd a jó bevált alanyfajtákat, és nem ér meglepetés.
Jelenleg is jópár alanyfajta létezik, amit arra nemesítettek, hogy jó alany legyen, a teljesség igénye nélkül: TK5BB, 5C, 125AA, Fercal, SO4, Börner. Keress ilyeneket, ne bizonytalan darabokkal próbálkozz. Bemész oltványoshoz, és kérsz tőle - ősszel, amikor szedik fel az oltványokat, sok olyan lesz nekik, ahol a forradás nem sikerült, nemes elhalt, de az alany kihajtott alatta. Jó esetben el tudod olcsó pénzen kunyerálni. De ha nem, akkor az oltáshoz megszedett alanyvesszőkből is tudsz szerintem venni. (Azért nem mondom, hogy elhagyott szőlőben szedjél alanyt, mert nem lehet tudni, milyen betegségek vannak benne.)
A Németh Márton féle album alapján (amiben sajnos nincs benn az összes alanyfajta), ezek lehetnek, mert van termésük, kb. olyan kicsi bogyókkal: "Solonis X Riparia C1616", "Berlandieri X Riparia Sz157", "Chasselas X Berlandieri M-De G 41B", "Mourvedre X Rupestris C 1202", "Berlandieri X Riparia TK5BB", de ahogy írtam korábban, kellene vitorla kép, őszi levélszín, egyebek.
Egy számomra érdekes esetre keresem a válasz ami a következő.
Mátra környéki kereskedőtől vettem Ruby King nevű szőlőoltványt két tövet az egyik az is lett.
A másik egy korai, nagy szemű, fehér, ropogós, finom, fehér szőlő lett, ezért nem is bánkódtam nagyon.
A meglepetés következő évben, hogy a korai, finom, ropogós, fehér termése nem az lett mint ami előző évben volt
Amikor beérett pont úgy nézett ki mint a Rózsaszín Mazsola szőlőm ami öt méterrel távolabb van két tő is, ez tavaly előtt volt és mivel azon a télen mínusz 23 fokok voltak elfagyott csak a tőkefejből hajtott és nem termett ezért, hogy milyen termést hozott volna nem sikerül megtudnom.
Most szeretném átoltani de az is érdekelne vajon mit teremne.
Kérdezném, hogy valakinek volt-e már hasonló esete vagy mi lehet a magyarázat?
Előre is köszönöm ha valaki tud az esettel kapcsolatban valami információval szolgálni.
A kép az becsapós, szerintem ez a világ legapróbb szemű szőlője kb akkora mint a borsószem.
Az íze nem élvezhető, mikor szüretelték éppen arra jártam beszéltem velük. A tulajnak rokonai és minden évben eljönnek Erdélyből leszüretelni, bort csinálnak belőle.
Ez igaz... De érdekes a többi szőlőből készült boromat nem cserélném sok más palackozott borral.
Pedig ugyanugy csináltam... mégis. "Persze izlések és főleg a pofonok"
Sőt az olcsóbb palackozottat messze nagy ivben kerülöm...
S a volt szomszédom egyszer vett Cserszegi fűszerest és bora jobb volt sok palackozott bornál, pedig még a hordó sem volt teljesen tiszta... Régebben vettem a Szépasszonyvölgyben -de minek- finom bort, de másnap a szomszéddal kiöntöttünk
Ezen a képen egy nagyobb szemű szőlő van nem a "Szlovák"... Ha ugyanaz amire gondolok a kép alapján, akkor a szem fehér a belül (ezt Kadarkának nevezték itt persze nem az). Jobb izű mint az emlegetett "Szlovák- amit mások taljánnak neveztek-biztos, hogy direkktermő, mert saját gyökerén szépen él...
Egyszer próbából csináltunk a szomszéddal tisztán bort belőle, s nem birtuk meginni. Ezután átoltottam azt, amit a szomszédtól kaptam-több volt- de sok év után mind ledobta az oltást (Esztert oltottam rá). Kivágtam, mert itt ez sem vált be alanynak sem.
Bocs ha nemtán megint egyről lebeszélnélek... Meggyözödésem, hogy amit tisztán nem lehet meginni, azt még festőszőlőnek sem kellene használni.
Lehet pár év múlva-ha lesz annyi- akkor néhány uj szőlőről is ezt fogom mondani. De hogy jót is mondjak két direktermőről: idén a fehér Delewárt és az Otellót rajta hagytam a tőkén mostanában szedtem le a maradékot... Megfagott és igy már nem csip, édes és finom enni, de bort nem csinálnék belőlük. Előző évben csináltam, de ott van meg nem innám, pedig nagy része Konkordi, ami még jobb enni... Igy joggal ide a csemegeszőlők közé sorolják (másra nem jók).
Éljen az a sok finom apró illatos szamóca, nekem két féle is van. Messziről illatozik és nagyon finom, jobb mint a nagy s nemesitett. Egyégként van köze a szőlőhöz, mert ez a takarónövénye nagy területen nálam.
S ami előnye sok-sok éve ott van és nem kell átültetni.
Nekem is kedvencem a Supaga! Igazi csemege. Mikor szőlőt eszem, mindig a végére hagyok néhány szemet. (Sajnos csak 1 tő van és még az is elég gyenge. Idén oltok róla.)
Nem kételkedtem semmiben, sőt! Nekem van szamócám és eprem is és ettem már náthásan is. OK!
A kinyujtott nyelvedre is tehetek egy kockacukor, vagy egy fa darabkát, ha be van csukva a szemed és nincs becsukva a szád, nem mondod meg melyik melyik.
De , hogy bizonyítsam állításom , kihívlak egy próbára .
Az idén próbáld ki , szép napsütötte időbe mikkor lesz már hazai szamóca . Vegyél egy kilogramm szamócát ( de ha eljössz én adok ingyen is , 17 éve szamócázom ) felét edd meg úgy hogy be fogód az orrod , vagy bedugod . Félóra múlva meg edd meg a másik felét úgy hogy közbe illatozod , és akkor döntsd-el . hogy melyik volt édesebb .
