Szerintem nincs "a" fajta anyag vagy "b" fajta anyag,csak egy kontinuum anyag van.Az anyagi minőséget az örvények szerkezete határozza meg.És mivel sokféle típusú örvényekre vagyis módusokra oszthatjuk az anyagot,más más minőséget alkotnak,de nem ugyanazt írják le.Más módusrendszert alkot és csak egy módusbelieket szabad összehozni amik azonos részecskék.Ha nem azonosak nincs interferencia,eltünik a fázistényező.A valószínűségek adódnak csak össze.Szerintem arra érti Feymann,hogy,minden részecske csak egy részecske tükörképe,mert elég lenne csak egy részecskével mint módussal leiírni az anyagot.Mondjuk az A-tommal(Leon Ledermann).Csak más energiaintervallumban más módusokat könnyebb használni másféle részecskék jönnek be.Mintha a vizsgálathoz használt energia határozná meg,hogy az anyag csak molekulából áll:1/40 eV,atomokból áll:1 eV,atommag+elektron:3,6 eV,nukleonokból+elektronból:MeV,hadronokból+elektronokból:GeV,kvarkokból+elektronokból:Tev,...
Szerintem ez más és más anyagieloszlás bázisállapotrendszer,ami az adott energián megfigyelt áramláshoz a legcélszerübben illik.
De a rendszer tömege nem változik?Az más kérdés,hogy a rendzser összetevői között hogyan oszlik meg a nyugalmi" tömeg és a kinetikus energia.Az arány megváltozhat.Az összetevők kinetikus energiája is a rendszer "nyugalmi" tömege.Például a fotonnak nincs tömege,de ha egy anyagi részecskékből álló rendszer tömegére vagyunk kiváncsiak,akkor a foton mozgási energiája az anyaghalmaz tömegének egy része.Szóval nem a tömeggel van baj,hanem hogy mi anyagi rendszer és mi nem az?
A szuperhalmazoknál a falakról sem,amik a voidok(azt hiszem azok az üresebb tartományok) terébe szétoszlathatnak.Olyasmit miért nem lehet elképszelni,ha egy országnyi méretú szigetről ugyanúgy levállhat,mint a rakétáról amikor siseg.Csak a Reynolds szám azonos.A természet törvényei miért változnának a méret változásaival.Hogy lehet,hogy az amúgy folytonos anyag kis méretekben nem örvények,hanem pici gólyók,vagy VÁKUUMBAN TERJEDŐ(?) hullámok?É edig transzverzális,ami a makroszkopikus méretek tartományában is a szilárd testek sajátsága?Szerintem örvény is lehet anyagi sűrűsödési módus,amitől a világban azért használható a kontinuumechanika.Szerintem a kvantummechanika is kontinuummechanika,csak idealizált módusokra szétszedve az eredeti mondjuk mikroszkóppal látható állapotot.Mert a kettősingánál és a dobrezgésnél nem az eredeti állapotot írjuk le,hanem egyfajta idealizált összetevőiket.Ezek lineáris kombinációja az eredeti állapot.
És mi a véleményed a galaxisclusterekban fellépő hűtési áramlásról?
A Couette áramlás két koaxiális hengernél ha a belső henger gyorsabban forog,akkor csíkokra szakadozik az áramlás.Kb v/3 sebességgel hullámzanak,ha v nem túl nagy.Akkor csak nagyítóval lehet látni a csipkés hullámok vonalán egy kis turbulenciát.Ha v elég nagy akkor a csipkés hullámok egymásbaakadnak és az áramlás turbulens lesz.
A Kármán-örvénysor akkor alakul ki,ha a diffúzió leválasztja az akadályon levő örvényeket.viszkozitás/sűrűsség Laplace omega=d(omega)/dt+rot(omega vektorszorozva v-vel).Az utolsó tag általában elhanyagolhatóan kicsi kb diffúziós egyenletet kapunk.Amikor a két örvény stabilan a henger mögött van,akkor a diffúzió elhanyagolhatóan kicsi.
Én amiről hallottam,annál a szétszakadozó áramlásnál kicsit szabályosan hullázik,nagyobb sebbességnél turbelensé válik.A turbulens résznek van rotációja,de kisebb sebességnél kialakuló hullámzásnak nincs.Ott még elhanyagolható a turbulencia.
A tömeg szerintem nem marad meg,olyan módon,mint az energia.Mert nem additív.Vagy a tömeget használjuk kiindulópontnak és a Newtoni F=dp/dt,vagy az impulzusmegmaradás törvényét.Az impulzus és az energia megmaradása együtt a négyesimpulzus megmaradása a kiindulási alap,abból definiálható a tömeg.Mert az impulzus és az energia additív.De az eredeti nem relatvisztikus Newton törvényt megerőszakolhatták volna,de akkor nem használhatnánk a négyesimpulzus megmaradását."Taylor-Whileer:Téridő fizika"
A test tömege nem jellemezheti az anyag mennyiségét, mert két tömegpont rugalmatlan ütközése esetén az össztömeg nem is állandó, hanem nő, már, ha az energia és az impulzus külön külön megmaradnak.
Ha valami furcsa indíttatásnál fogva valami olyasmit kívánnánk a tömeg szóval jellemezni, hogy az anyag mennyiségét megadó fogalom, és eltérő definíciók lennének a tömegre, mint pl. súlyos és tehetetlen, akkor meg kéne mondani, hogy a kettő közül melyik jellemzi az anyag mennyiségét. Meglehet, mindkettő.
De nem is ez a gondom, hanem:
2. Egyáltalán és alapjaiban nem értem a tömeg fogalmát.
A specreles m=gyök(E2-p2) az definíció vagy tétel?
Mert ha azt veszem, hogy E=m*gamma és p=m*v*gamma, akkor persze tétel.
De akkor mi az m, ha nem az anyag mennyiségét jellemző fogalom, amit mérünk, ahogy mérjük, pl. az áramos módszerrel, és persze kell az F=ma, mint modell. És itt megint elakadok, mert nem tudom, hogy ezesetben 3-as vagy négyesvektorok e a betűk, bár sejtem, hogy a 3-as nem jó, mert a gyorsulás inerciarendszerfüggő. De mi az F négyesvektor?
Ha viszont definíció, akkor az E-re és P-re kell mondani valamit. Pl. a megmaradási elvekből? Ezutánaz erő már kijön, négyesvektor formában, és azt hiszem, kiderül, nincs is rá szükség.
Lehet, hogy túlbonyolítom, bizonnyal, mert nem értem.
Nem értek egyet. Az a definíció egy másik világban teljesen más dinamikai képlet mellett is működhetne. Olyan mellett is, ahol a tömeg esetleg teljesen másként viselkedik, mint a newtoni tehetetlen tömeg.
Nem kell feltételezni a linearitást magához a mérési utasításhoz és definícióhoz. Az, hogy a két kg-hoz kétszeres áram kell, már egy modell szabálya lehet. Ha az derülne ki, hogy mittudomén négyzetes a szabály, akkor is lehet ez értelmes mérési utasítás. Azt csak a kísérletekből, megfigyelésekből tudjuk, hogy ilyen értelmú linearitás van, vagy legalábbis jó közelítés.
Annyit kell csak hallgatólagosan feltételezni, hogy a mérési utasítás értelmes és ismételhető. Vagyis ha egyszer valamit így 1kg-nak mértünk, az a mérést ismételgetve továbbra is 1kg-nak bizonyul. Akkor a kg egy értelmes mennyiség.
Nem is a matematikusoktól tanuljuk a fizikát, csak annak leíró eszközrendszerét. És aki ezt nem teszi meg, a fizikához se fog tudni rendesen hozzászólni.
Ez a specrel definíciója a tömegre. Az energiáját és az impulzusát ekkor nem illene a tömeg felhasználásával definiálni, hanem pl. megmaradási tulajdonságukkal és extenzív jellegükkel.
Tök szépek a képek.:)Szappanhártyán is tudnak Kármán-féle örvénysort előállítani,amit fénymikroszkóppal lehet nézni.egy tűt beleszórnuk és a mögött alakulnak ki.A Földi légkör olyan vékony a Föld sugarához képest,mint a szappanhártya vastagsága a szappanhártya hosszához és szélességéhez képest.Ezért azonos a Reynoldsszám és ugyanolyan örvénytípus alakul ki.És a környezeti áramlások rengeteg meglepő tulajdonsága amiatt alakul ki,hogy a Föld légköre sokkal vékonyabb,mint a teljes sugár.Ha azonosak a mikrovilágban az anyagáramláshoz tartozó Reynolds számok,akkor mondjuk egy elektron-pozitron párkeltés azonosítható lehetne egy makroszkopikusan jelentkező örvényszétszakadáshoz.
