" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A jégfügének nevezett fügének Györöki lapos a neve.Tapasztalatok szerint jobban bírja a hidegeket mint a másik fügefajták.Próbálkozni lehet de egyik ismerősömnek Pest megyében tövig kifagyott.
A korábban földig fagyott és tőről újrahajtott datolyszilva még évekig karózást igényel. Valószínű, hogy érdemes minél pontosabban visszavágni a visszafagyott törzset az új hajtáshoz, hogy minél előbb be tudjon forrni a seb, minél hamarabb szépen körbeforrjon.
Nálam a karózás és a szakszerű visszavágás elmaradt, így a törzsből tavaly oldalhajtásként nőtt és idén szépen tovább fejlődött 2 Licopersicon fát, a nem is túl nagy szél szépen kicsavarta tőből. A datolyszilva amúgy is eléggé törős hasadós, ezért érdemes tovább karózni.
Ezek a fák kb 1,5-1,8m magasak voltak, az elmúlt kb 5 évben idén nem fagytak vissza először(az egyik egyszer már temett is, de aztán télen tövig fagyott a koronás fácska):
A dolog úgy kezdődött , hogy papa360 javaslatára , akit ezúton is üdvözlök és ninovarga instrukciói alapján ma felkerestem szerény családommal a lendvadedesi ősfügefát . Köszönöm ! Most már tudom , hogy ez egy jégfüge. Íme:
"Sima" virágföldbe is ülteteheted nyugodtan az Asimina magokat, pár cm mélyre. Remélhetőleg nem száradtak ki a magjaid mostanáig, mert az sokat ronthat a csiraképességen. Ha nyirkosan voltak tartvam, akkor 80-90%-os arányban kikelnek a nyár során és lomhullásig 5-15cm magasak lesznek.
" de ha a faluban csak annyit mondtatok volna valakinek, hogy "füge" (mint a külföldiek, akik nem beszélik a meglátogatott ország nyelvét), a tormaföldiek közül a csecsemőtől az aggastyánig bárki a mutatóujját olyan irányba fordította volna"
Mondta a feleségem, hogy kérdezünk meg valakit, csak én voltam a mafla , hogy nem tettem.
Úgy érzékelem, ez a fajta "távirányítás" nem éppen hatékony. Úgy fogunk járni veletek, mint amikor Lentiben először meglátogattuk Tamást (Papa360), aki azt állította, hogy ott az utcában, a közelükben nincs füge. Érkezésünkkor már oda menet találtunk három darabot a közeli házak körül, távoztunkkor további kettőt, amiket aztán megmutattunk neki. Azt mondta, úgy járt el ott éveken keresztül, hogy nem vette őket észre. (Remélem, nem haragszik meg rám, hogy ezt elmondtam, de az eseteitek ezt juttatták eszembe.)
Nem tudom, Tormaföldén milyen dombon járhattatok, de ha a faluban csak annyit mondtatok volna valakinek, hogy "füge" (mint a külföldiek, akik nem beszélik a meglátogatott ország nyelvét), a tormaföldiek közül a csecsemőtől az aggastyánig bárki a mutatóujját olyan irányba fordította volna, ahol többszáz füge látványa tárult volna elétek. Itt ráadásul olyan emberek élnek, akik örülnek az idegennek. Esetleges érdeklődésre szívesen szóba is elegyednek vele.
Most már "kissé" késő van, de holnap, helyesebben ma kitalálok majd valami építőlegest számotokra.
Köszönöm a két tippet . A bambuszt már csakazért is meg fogom nézni , meg akkor a fügét is . A domboldalra fel lehet menni kocsival?
Ma megnéztük az arborétumot és utána megfürödtünk az olajfúrók településén. Visszafelé jövet gondoltam egyet és felkutattuk a tormaföldei dombtetőt. - Félsiker . Fügét nem találtunk ,viszont ahol már igencsak szűkült az út , ott egy földmunkagéppel frissen nyitott feljárórézsüben tolatva sikerült visszafordulni.
Leérve meg azértis balra fordultam , így aztán a fiacskám megtekinhetett egy motocross edzést. :) Ezután tovább mentem egyenesen , mert ez a hülye Moha bácsi jóvá hagyta a navigácóban és a nejem már az ősbükkösi magánúton elkezdett pukkogni.
Ujszentmargitfalván igen elcsodálkozhattak a szalmabábok , meg a két gyomláló hölgy (hogy mit gyomlálhattak azok egész délután), hogy immár harmadszor láthatnak minket.
