Abban igazad van, hogy ha lassabban keringeted, akkor melegebb lesz a viz, megis minnel nagyobb a tomegaram, annal tobb hot tud szallitani. (Lehet, hogy mondjuk 1 literen 4 fokot emelsz, de jobb ha 5 literen 1 fokot.)
Persze siman lehet, hogy a hocserelo van alulmeretezve meg meg sokminden mas. Milyen kazanod van? Tudja modulalni a langot? Regebbi foleg nem turbos kazanok nem tudjak allitani menetkozben a langot, csak egy elore beallitot fix mennyiseget adnak, ami nem optimalis.
A jelek szerint a te esetedben a hőcserélő szekunder oldalán kisebb a tömegáram, ezért nem jó hatásfokú a hőátadás (a hőcserélő így nem "használja ki" a teljes kapactását).
Szerintem ennél egyszerűbb a "megoldás": nem a tömegáram kevés, hanem a kazán teljesítmény sok. Amit persze baromi nagy hőcserélővel meg lehetne oldani, de az csak ideiglenes megoldás, mert ha a szekunder oldalon már elég meleg a víz, a nagy hőcserélőnél is lesz olyan, hogy már nem tud elég hőt elvonni a primerből.
A víz-gáz-fűtésszerelés topikban ez egy folyamatos téma. Én konrétan úgy oldottam meg, hogy megszűnt a padlófűtés termosztátja és a padlófűtés a radiátorokkal lett összehangolva: amikor a radiátoros helyiség termosztátja fűtést kér, akkor keringetem a vizet a padlóban is. A radiátor + padló együtt már fel tudja venni a kazán által termelt melegvizet. Hátránya, hogy így az átmeneti időben is küldene a padlóba meleg vizet, mikor nincs rá szükség, ezt még megoldom.
"De, nem ez bajod, hanem, hogy valójában NEM KELL annyi hő neked, mint amekkora teljesítménnyel épp tolja a kazán."
Igen, valószínűleg a kazán leállások egy (túlnyomó?) részéért nem a szobatermoszát, hanem a víz-túlmelegedés a felelős. Végülis működhet így is egy rendszer, de nem ez a hivatalos módszer :)
nem biztos, hogy jót tesz a kazán élettartmának a szükségesnél sokkal (sokszorta?) több újraindulás.
"Attól csak rosszabb lesz a hatásfok, és még kevesebb hő jut át a szekunder oldalra. Lassabbra kell kapcsolni."
Először is a hőcsere működését/logikáját kell megérteni.
Ebből azok a dolgok, amik jelen esetben fontosak:
- a hőcserélőben egy hőátadó felület (elválasztó réteg) két oldalán egy-egy hőszállító közeg áramlik
- mindkét közegnek van egy hőmennyiség szállító képessége, ami főleg a közeg hőkapacitásától (fajhő) és átáramló mennyiségétől függ (tömegáram), jelen esetben mindkettő víz, tehát jelen esetben a hőkapacitással nem, csak a tömegárammal foglalkozunk
- logikus, hogy ha a az egyik oldalon nulla az áramlás, akkor a hőmérsékletek kiegyenlítődnek, és a hőátadás nulla lesz
- ha a hidegebb oldalon nem nulla a tömegáram, de kisebb, mint a meleg oldalon, akkor a meleg oldalon átáramló hő egy része "nem kerül elszállításra", hanem kijön a hőcserélő másik végén és a te esetedben ez a hőmennyiség viszamegy a kazánodba (aki minden körben ismét hozzáad egységnyi hőt, tehát a vized egyre csak melegszik)
A jelek szerint a te esetedben a hőcserélő szekunder oldalán kisebb a tömegáram, ezért nem jó hatásfokú a hőátadás (a hőcserélő így nem "használja ki" a teljes kapactását).
Szerintem állítsd legalább kb egyforma liter/perc sebességűre a két oldalt a két keringető szivattyún. ...szóval lehet, hogy a szerelőnek volt igaza...
Vigyázat: a szivattyúra az egyes fokozatokhoz írt liter/perc érték csak irányadó adat: a valóság a csőhálózat fojtásától függően mindig kevesebb, tehát lehet, hogy egy hosszú és kanyargós csőhálózaton ugyanaz a szivattyú ugyabban az állásban sokkal kevesebb vizet keringet, mint egy rövid és egyszerű hálózaton. Tehát akár még az is lehet, hogy különböző kapcsoló állások esetén lesz hasonló a hőcserélő két oldalán a tömegáram. Tömegáramot a cső belsejében házilag nem tudsz mérni, viszont hőmérsékletet kívülről igen: akkor legjobb a hőátadás a hőcserélőben, amikor a legnagyobb a hőmérséklet-esés a meleg oldalon, tehát amikor a kazán felől a hőcserélőbe bemenő és az onnan a kazán felé visszamenő víz hőmérsélete között lenagyobb a különbség.
Ha nem vagy biztos a dologban, akor a szekunder (hidegebbik) odalt állítsd eggyel nagyobb fokozatba, ha egyforma lesz a tömegáram, akkor pont eltaláltuk, ha magasabb, asse nagy baj.
Az is igaz, hogy ha lassabb az áramlás a hőcserélőben, akor jobb a hőleadás hatásfoka, de csak az hőleadásé, a hőfelvételi oldalon éppen a gyorsabb tömegáram lenne a jobb, de ott meg a szivattyú-villannyal igyexünk spórolni. De a lakáshőmérsékleted szempontjából marhára nem mindegy, hogy a hőcserélőn 1 kilowatt hő megy át 90 százalékos hatásfokkal, vagy 5 kilowatt 60 százalékos hatásfokkal. Tehát a mindenképpen átadandó hőmennyiség (amit év leghidegebb napja határoz meg) nem teszi lehetővé a kazán oldali víz lassítást a végtelenségig (hacsak nem tud a kazánod hőfokot emleni az időjárás függvényében, de ez egy másik témakör).
Leaglábbis én így gondolom...
A szellőzőrendszereknél ez a tömegáram-különbség probléma fel sem merül, hiszen a házba befelé ugyanannyi levegő megy, mint kifelé (kivétel egyes speciális eseteket, pl amikor valami miatt készakarva csinálunk aszimmetrikus légáramot).
Ami nem jön MEe és nem mond egész mást :o), egy laikus vélemény:
Ha minden igaz, nagyobb hőmérséklet-különbségnél nagyobb a hőcsere*. Így, ha magasabb fordulatra kapcsolsz, több hideg víz megy át a hőcserélő szekunder oldalán, több hőt tud elvonni. Persze ennek eredménye, hogy a szekunder oldalon alacsonyabb hőmérsékletű víz kering (egy ideig persze) és a magasabb villanyszámla. Ha megfogod a szekunder oldal csövét, az persze mást mutat - alacsonyabb fordulaton magasabb a hőmérséklete, arra utal, ilyenkor jobb a hőelvonás, no de jóval kevesebb vizet melegít fel jobban.
*Ebből indult ki az okoskodásom, ha ez nem így van, akkor tulajdonképpen nem szóltam. :o)
Elek mester! Egy teóriában kérem a véleményedet. Hőcserélő, de nem levegő, hanem vizes, azaz fűtési. A primer oldalán csücsül a gázkazán, a szekunder oldalon a padlófűtés vizét keringeti egy szivattyú. Van egy kis gondom a kazánnal, kihívtam a szerelőt. Asszongya nagy okosan, hogy az a baj, hogy a primer oldali víz hőmérséklete túl gyorsan emelkedik, mert a szekunder oldal nem visz el elég hőt. Erre asszongya fel kell kapcsolni a szekunder oldali keringető szivattyút magasabb fokozatba, mer az úgy majd jobb lesz
Mondom neki ácsibácsii!! Attól csak rosszabb lesz a hatásfok, és még kevesebb hő jut át a szekunder oldalra. Lassabbra kell kapcsolni. Sztem igazam van, de Ő kötötte az ebet a karóhoz. Én a szellőzőmből indultam ki, hogy a nagyobb fokozatokon ott is rosszabb a hatásfok, bár ott általában mindkét oldal mozgási sebessége növekszik, itt viszont csak a szekunder oldalé.
mi Midea MDF3-20DEN3-t vettünk, mert az ALDIsat kétszer is akartam, mindig elfogyott, úgyhogy rááldoztam a +5e-et, mégiscsak MIDEA. Jellemzően arra használjuk, hogy amikor mosás van, két menetet kimos a gép, bepakoljuk egy kisebb szobába, páramentesítő be hozzá, ajtó becsuk, aztán így nem a lakás páratartalmát növeli és a ruhák is sokkal gyorsabban megszáradnak. Azóta legalább annak a szintnek a páratartalma jó. :)
A mi tetőnk a felső képen láthatóra hasonít (látszó szarufa vagy mi), csak van 2-3 trükk, ahol nem tudnánk így körbevinni. Pedig beszéltem már róla szigetelős emberrel. Amúgy nekem az jutott eszembe, hogy egy 50 cm magas, 5 cm-es gallér menne körbe, plusz a gallér közepén még egy 30 cm magas, szintén 5 cm-es. Így a koszorú 10 cm-t kapna, a túlnyúlás 5-öt és akár lehetne másfélére szinezni. Csak az a 2-3 trükkös hely eléggé elrontaná.
Most éppen 40e lesz az Aldis páramentesítő. Max. vízkinyerés 20 óra/nap. Nem találkozott valaki olyan grafikonnal, hogy x fokos, y % páratartalmú levegőből mennyi vizet szednek ki az ilyen gépek? Ahogy a gyártókat ismerem, képesek megadni a 25 fokos, 100 % páratartmú levegőnél mérhető mennyiséget...
Persze nyárra jó lenne, mikor kint 30 fok meg 100% pára van, de arra meg a klíma lenne az igazi megoldás.
Majdnem 15-öt írtam, nem 15-öt, de még tévedtem is, fentebb vannak a vezetékek. Most előkapartam képeket, úgy nagyjából a felső Ytong sor közepén jönnek a vezetékek. Ha többet hozott, akkor egymás fölött 2-3 védőcső. Ha beleszámolom a gipszkartont is, akkor a plafontól kb. 8 cm-re fut a felső védőcső, ha van 3 egymás alatt, akkor már legalább 11 cm-nél tartunk. (Alig van képem, amin látszanak a vezetékek, ezért fúrtak el legutóbb is egyet. Utólag tudom, hogy mindent végig kellett volna fényképezni, főleg, hogy a villanszerelő csinált érdekességeket...) Szóval csak alatta tudnék jönni és meg lenne a majdnem 30 cm doboz.
Egyelőre ezt hanyagolnám, maradna a padlás. Nagyon megdrágítja a projektet?
125mm=12,5cm! 13-14centibe bele tudsz férni!a tetőlécet középen átfurva kb plafontol 12,5centire fogsz fúrni- nem egy nagy biztonság az a 2,5centi de még egy centivel mehetsz feljebb is, az meg hogy kb az lehet 12 meg 18is... létra centi mérész.
Más megoldás is bizonyosan van, de látatlanban kvázi konkrét tervet hagy ne rajzoljak már neked.......... :)
Egyelőre elakadtam. Abból indultam ki, hogy csak a 2 folyosón rakok csövet és fújok/szívok a nappaliba/-ból. Most szétnéztem, a plafontól majdnem 15 cm-re megy körbe a vezeték - ha ez alá akarok jönni a 125-ös csővel (márpedig nem fúrhatom át a vezetékeket), akkor már majdnem 30 cm-re le kellene jönnöm az álmenyezettel. Ez a folyosón még csak-csak, de a nappaliban, szobákban elég gáz. Ez persze azt is jelenti, hogy amit én kitaláltam, az sem az igazi, mert ugyanerre a szintre kellene lejönnöm akkor is.
Padláson szórakozva mennivel drágítja meg a mókát? Kellene egy igen vastag szigetelés (bár bizonyos idő után minden szigetelés áthűl, szóval nem tudom, van-e elméleti vastagság, ami már biztosan elég), plusz idomok és a kanyarok miatt - gondolom - erősebb ventillátor is kellene.
- Figyelmet kell fordítani, hogy a befújási és elszívási ’zónák’ között zavartalanul (az ajtók zárt állapota mellett is) létrejöhessen a légmozgás (ajtó, küszöb kialakítás).
- Még egy csöppet olcsósíthatod a dolgot, ha mindig csak a helyiség határáig viszed a vezetéket és a befújás, elszívás pl. az közlekedő felöli falon, a mennyezet alatt kerül kialakításra.
- A m3/h értékeken picit biztos lehet még finomítani. Esetleg előszoba és kamra is kaphat elszívást. A kolléga által megadott értékek kb 5 fő esetére vonatkoznak (szükséges frisslevegő kb. 30m3/h fejenként).
- A vezetékek elég jól elhelyezhetőek álmennyezetben (előszoba, közlekedők) és mivel hőcserélt, temperált levegőt szállít érdemes a fűtött térben elhelyezni, így lényegesen kisebbek a (hő)veszteségek.
Egyébként ezt lakáson belül tervezted? Ennyi csövet már a padláson vinnék*, csak félek a pára kicsapódástól a padláson lehűlt csövekben. Legalábbis a padláson kevésnek tűnik 5 cm szigetelés a csövekre.
*Egyrészt esztétika, másrézt a villanyvezeték ott megy, ahová a dobozok kerülnének. Bármikor történik valami (eddig 3 v. 4-szer fúrták el a vezetéket), doboz le, aztán javítás, festés...
a számok m3/órát jelentenek és fontosak!még egy 10dolláros szélmérő majd kelleni fog amivel belövöd a tányérszelepeket. a szagelszívó teljesen egyértelmű hogy van, nem kell vele foglalkozni használd ugy ahogy eddig, a levegő majd potolja magát onnan ahonnan a legkissebb az ellenállás- már pedig az jó esetben a befúvóágnál lesz nem pedig a jol záró ablakaidnál.....
nincs nyomáskülönbség, légáramlat van.
ez nem olyan mint amit te irtál hogy a hálókból elszivod és befújod a nappaliba!!!! Ez egy normális fapados rendszer! Hálókba befujsz, vizesekben elszivsz. ÁTküldöd az egészet egy hőcserélőn a garázs egyik falán kifujsz, másik falán befujsz. sajna nincs égtáj feltüntetve, ellenben végülis mindegy mert a garázs bejáratának falán kellene kifujj a kipufogó füst miatt, a jobb falon meg beszivni.
Ha jól sejtem, a zöld a befújás, piros a szívás. A 15 - 30 számokat nem tudom megfejteni, nem csőátmérő, de akkor mi?
Illetve, ahogy nézem, Te is úgy gondolkodsz, mint én: egy helyiségben csak egy elszívó vagy befújó van, a többit oldja meg a nyomáskülönbség. Végülis én is így terveztem.
Mivel hirtelen dobtam be a rajzot, nem tudtam jelölni, hogy a konyhában már van egy szagelszívó, ami annyiban mindenképpen változtat a terveden, hogy egy légbeejtő annak kell valahol, hogy ne össze-vissza szívjon, ahol éppen talál egy rést.
Belső egység: Elszívőcső ~20m o125 ~800/m 16000 befúvócső ~20m o125 ~800/m 16000 90es könyök 6 1000/db 6000 T idom 8 1500/db 12000 cstalakozó idom- egyenes idomok szállításának függvénye... max 4-5db ~2500 tányérszelepek 11db 500/db 5500 aluszallag 2db 2000 stillszallag 1tekercs 1500 tipli, csavarok 2000 (eddig 63500) hőcserélő SK ~ 20000
hőcserélőből falon kivezetés 5-5méter 10x800=8000
2motor 2x20000-25000 huf
Tehát uszkve 150000forintból meg van a szellőztetésed a teljes házra hőcserélővel együtt és ez max 3év mulva nem hogy megtérült de kevesebb a fűtési számlád, plusz nincs penész és mindig van frisslevegő.... Többit gondold végig te.Ezek az én anyagáraim voltak, most lehet hogy valamivel drágább lenne és ebben nincs benne egy segéd sem hanem egyedül csinálod illetve az asszonnyal-én is vele csináltam és még terhes is volt, nem egy ördöngőség... ha később szeretnél bele fűtést vagy hűtést érdemes a csövet körvetekerni legalább 5centis legolcsóbb szálassal az mondjuk kb még 10000
erre rájön még a tetőlécezés, gipszkartonozás, glettelés festés.
Na, hogy visszazökkenjen a topik, itt az alaprajz.
Rajzolni nincs időm, így csak írom, mit találtam ki:
Most elsőre a hátsó 2 szobát akarom megoldani. Arra gondoltam, hogy azokból álmenyezetben csövön a nappali felé szívom a levegőt, a kiszívott helyére automatikusan megy a nappali felől. (Egyébként később ugyanígy lenne megoldva az első szoba is a nappali felé.)
A nappalit direkt a külvilág felé szellőztetem, az étkező részen lenne a légbeejtő, az elszívás még megfontolás tárgya. :o) Esetleg mehetne a garázson keresztül, és ott valamikor bekerülhetne egy hőcserélő is, hisz az összes meleg levegő 1 ponton távozna.
