innen gratulálnék a hétvégi herzbergi országos startfelelőseinek. 25-50%-os hiányok vannak. feltalálták már az internetet meg létezik a meteorológiai szolgálat is, amely pontos előrejelzést ad az útvonal teljes hosszán némi aprópénzért. az elvesztett galambokhoz értékéhez képest aprópénz. szar verseny volt.
bár nem jól mondom. nem tudok 1 év után pontos véleményt formálni. nem ugyanaz a versenycsapat áll rendelkezésre, másik dúc, másik versenyprogram, más korösszetételű galambok...szóval kell 3-4 kapkodásmentes év, hogy az új szisztéma megmutassa magát.
hasonló tapasztalataim vannak nekem is. erősebben gyógyszerezős koromban nekem is lefeküdtek késleltetett startnál. de ebből évente max 1 volt és a többi hétvége jó teljesítménye azt mutatta nekem, hogy mégiscsak erős megelőzés-kezelés kell. De azt ne hagyjuk fgyelmen kívül, hogy a versenyzés nagyon sokösszetevős dolog. a fene tudja, hogy konkrétan hogy hatnak ezek a szerek és mekkora szerepet vállaltak ezekben a buktákban. (egyik ilyen úton 800 km-ről 1800 m/p volt a sebesség, ami önmagában extrém körülmény)
most éppen a gyógyszercsökkentős fázisomat élem. majd év végén tudok pontosabb következtetéseket levonni.
az ellenálló képességet én is fiatal korban és szezonon kívül próbálom erősíteni...szezonban más a cél.
ja még annyi hogy nálam szezonban a légúti kezelés is bejön a trihó és az emésztőszervi kezelés mellé.
Igen, vakon sokszor. nincs mód laborvizsgálat eredményére várni meg ilyenek.
aztán nálam is lesz pár 8-10 helyezéses galamb, aki tudja ezt produkálni 2-3 éven át. 4-5-6 éves korukban meg nemtom mennyire van ki a májuk, mert vagy a tenyészben vannak, vagy a másvilágon.
A túlvegyszerezett galambok ha nagyobb terhelést kapnak, esetleg az időjárás miatt egy nappal később engedik ki az autóból őket, teljesen lefekszenek.
A cél az lenne, hogy erős ellenálló galambokat tenyésszünk, de ez ma már azért nem egyszerű.
Valamennyi gyógyszer mindenképp kell, de minél kevesebbre kell törekedni.
Magam részéről minimális gyógyszert adok a galamboknak. A fiatalokat a leválasztás után kb 1 hónapig ki sem takarítom.
Trichomonas ellen kapnak szert, de mást nem.
A versenyzők a tricho mellett kokci ellen is kapnak szert a versenyek alatt felváltva egyik héten 3 napig ezt, másik héten 3 napig azt. / paramixo ellen természetesen az oltást megkapják az öregek januárban, a fiatalok július elején/
Ennyi. Aki nem bírja, vége. Mindig van olyan galamb aki ennyi kezelés hatására is elfogadható erdményt produkál.
A versenygalambászatra felépített vegyszergyártókat-kereskedőket a magam részéről ennyivel támogatom.
Szeretném ha szóba kerülne egy sztem igen fontos téma. A galambok gyógyszerezése. Jó e a galambnak ha minden nap vmi gyógyszert kap a vizébe v takarmányra? Jó ha 1 héten kap egyáltalán tiszta vizet. Kell lenni olyan erősnek a szervezetüknek, hogy mindennapos gyógyszerezés nélkül is egészségesek maradjanak. Az is érthető, hogy versenyek után szükségük van vitaminokra erősítőre gyógykezelésre stb. ez ok. De mindennap?
Ez így van. bár tartósan nem vagyok még a spiccen, de a versenyszezon hetei nekem is rendesen lefoglalják az időmet és az agyamat. szinte mindent elfelejtek azon kívül. ez a környezetemet felettébb zavarja, engem kevésbé:) De hát nincs ezzel baj, mindenki úgy galambászik ahogy akar. ez a jó benne.
A földrajzi adottság vagy a szél gyakran megtréfál engem is. Csak arra tudok gondolni ilyenkor, hogy majd az 500 km feletti versenyeken már nem lesznek ilyen erősek ezek a hatások és a galamb + galambász fogja kihozni az eredményt.
Ebben igazatok van, viszont akik tartósan a spiccen vannak azok a galambok rabszolgái. Nekik semmi más gondolatuk nincs csak a galambok, versenyek, özvegyek rakosgatása, takarítás, naponta akár többször is, magántréningek reggel-este, gyógyszerezés, vegyszerezés.....
Ilyet Ti is biztos ismertek az egyesületetekből, tagszövetségetekből.
Földrajzi adottság: Gödörben vagyunk, egyetlen szerintem jó berepülési irány az országba hosszú utakat alapul véve az ÉNY-i Cseh medence felőli irány. Emiatt a Miskolc környékiek a Mátra miatt, a Pécs környékiek a Balaton és a Bakony miatt vannak jelentős hátrányban.
bmalag már rámutatott, hogy azért akadnak rendszeresen jó eredményűek, tehát a teljes pesszimizmusod túlzás. Ám kihagytál lényeges szempontokat, pl. a földrajzi elhelyezkedést. Azt valóban nem lehet befolyásolni, és alapvető a galambászsikerekben. 1996-ban, a Hétvezér kupa eredményeit elemezte ebből a szempontból egy cikk a Postagalambsportban. Ha tudjátok, olvassátok el! Mérföldkő.
"Tehát a postagalambászat eredményeit a tenyésztő a logika, / állomány beszerzés, takarmányozás, egészségi állapot, tartástechnológia, hygiénés állapotok, gyógyszerezés, tréningek,/ mentén nem tudja befolyásolni."
ez azért így erős. sztem aki ezeket jól csinálja az tartósan az élben tud galambászni. aki ezeket nem jól csinálja annak csak kivételes esetekben (pl. katasztrófa verseny) eshet be egy jó csapat, szép díj.
Tehát a postagalambászat eredményeit a tenyésztő a logika, / állomány beszerzés, takarmányozás, egészségi állapot, tartástechnológia, hygiénés állapotok, gyógyszerezés, tréningek,/ mentén nem tudja befolyásolni.
Ezer apró tényező befolyásolja a verseny végkimenetelét, és nincs két egyforma pálya, beállítás valóban, mint a gépeknél.
Na ezért maradt meg nálam kedvelt hobbynak a galambászat, és nem vérre menő élet-halál harc.
Bár jónak ígérkező galambokért hajlandó vagyok sokat menni.
Bár fejtegetésed kétszeres logikai hibában is vétkes (előre tagadod a jó válasz lehetőségét, és tudományt vársz a véletlen magyarázatához), azért mégis válaszolok. A magyarázat általában a felvetett témáidban egyszerű: a galamb nem gép, hanem biológiai lény. Mondjuk úgy, a reakciói saját szubjektumában születnek meg. Egyszerűbben mondva: fejlődik, tanul, tapasztalódik és gondolkodik. Egyébként a példáidra ellenkező tények is adhatók. Rossz fiatalból rossz felnőtt galamb lesz, a visszatett galamb soha nem kerül elő, és nem túl magasra értékelt párjaid valóban nem érnek egy petákot sem. Nekem egy időben azok lettek a legjobb galambjaim, amelyek a 150 km körüli fiatal versenyen helyezést szálltak. Nézd át a saját dúcodat ilyen szempontból. Vedd ki a legjobbjaidat, és szerkezd táblázatba fiatalversenyi teljesítményüket. Hátha mégis találsz valami rendszert. :-)
Az mitől van, hogy a fiatalon épp hogy hazakullogó helyezés közelébe nem kerülő galambból 1-2 évesen viszonylag jó teljesítményt nyújtó galamb lesz, a fiatalon helyezéseket hozó galambból pedig a későbbiek során nagy valószínűséggel középmezőnyt futó?
Vagy: vasárnapi versenyről szerdán hazaérkező galambot gazdája csütörtökön berakta hosszútávú versenyre, és ez a galamb kis híján élhelyezést repült tagszövetségi szinten?
Fiatal galamb jó szülőktől külföldi pénzdíjas teszttelepre nevezésre tartogatva. Persze a küldés előtt kirepült a fészekből. Ilyet már nem küldünk sehova. Kicsit gyöngébb fiatal, de még nem röpképes, nevenincs szülőktől elküld, és lám a végén jelentős lóvét küldenek az elért eredményéért.
Nekem ezekben az esetekben a tudományos magyarázatokkal érvelők szófosásai semmit nem érnek.
Ez így nem lesz jó. Látom, hogy komolyan érdeklődsz a postagalambászat iránt, de ehhez nemes és tenyésztett galambok kellenek. Ha megadod, hol élsz, javaslok neked olyan tenyésztőt, ahonnan érdemes fiatalt szerezned. A legolcsóbb, ha egyből jó galambokat szerzel. A spanyolviasz fel van találva, ha abban spekulálsz, hogy Te fejted meg a titkokat, sokat fogsz csalódni.
Az enyéim nem nagyon mennek messzire, valoszinüleg azért mert vannak húsgalambok is (most már lassan többen mint a posták), azok meg örülnek ha a háztetőig vagy a szomszéd villanyoszlopáig elérnek. S szerintem azért sem repülnek meeszire a posták. CSoda ha 3-4 háznyira eltávolodnak otthonról maguktól. Attol függetlenül az a 3 delikvens akiket eddig kivittem 3-4 km-re haza találtak, már egyszer kellet nekik vagy 6 óra. :)
Ha a fiatalok eldobták az első evezőtollukat akkor szoktam őket először elvinni. De volt pl olyan madaram ami hiába dobta el az első tollát későn repült ki. Figyelni szoktam mikor repülnek ki rendesen a többivel és 1-2 hét után mikor eléggé megismerték a dúc pár km-es környékét akkor kezdődhet az edzés. Én minden hétvégén viszem őket 10 km re amikor az öregeket viszem gyűjtésre. Még van idejük bőven erősödni gyakorolni. Az sem baj ha az eljén csak másnap ér haza 1-2 hisz még gyakorolnak. Az első kettő edzéskor csapatban szoktam engedni őket h az esetleg butább is hazajöjjön a többi okosabbal:). Utána egyenként engedek és ha a gyengébb képességűek addig nem tanulnak meg tájékozódni akkor elvesznek és kész v napokkal később érnek haza.Nekem a tréningek során 1-2 szokott veszni. Arra kell törekedni h a fiataloknak legyen önbizalmuk. Ha napokat késnek akkor nem sok lesz nekik ezért ha mégis megjönne utána pihentetemm őket és a köv tréningen engedek utána 1-2 másikat h hazavigyék és nőljön az önbizalma. Persze volt olyan is h ennek ellenére elveszett de megadom nekik a lehetőséget. Ha közelről jól jönnek növelheted a távot 5-10 km el. Gondolom még nem vagy egyesületben. Itt azok a madarak amelyek végigviszik a fiatalok versenyét (150-250 km) következő évben küldhetők a középtávra is de akár hosszúba is belekóstolhat ha elég jó és nem veszik el. Tehát az 1 éves galamb nyugodtan küldhető 3-500 km re ha jól felkészítették. Sok sikert a galambászkodáshoz!!
A megfelelő táplálás a galamb számára fehérje-, olaj- és szénhidráttartalmú magvak keveréke. Fehérjetartalmú a borsó, bükköny és szója, olajos a napraforgó, kendermag, repce, len, szénhidrát a búza, kukorica, árpa, cirok, zab, rizs. Kb. ezekből szerezz, vagy vegyél kész galambkeveréket. (Javaslom a szakkereskedéseket, mert állateledelesek azért nem szakképzettek a témában.) A fiatal többletfehérjét igényel pontosan a szervezet intenzív fejlődési szakasza miatt. Ám ezt sem szabad túlzásba vinni. 20% fehérjetartalmú mag untig elég.
A kiengedés előtt azért szükséges a várakozás véglegesen letett, startrakész ketrecekben, mert a galamb a forgolódás-mozgás miatt megzavarodik, mintegy kiesik a térből, irányérzékelése szünetel. A várakozási időben ez a térérzékelés helyreáll. A gondolkodási idő nélkül kieresztett galambok sokáig köröznek a helyszínen, és sok veszteség is adódhat.
Ne tréningeztesd galambjaidat nagy melegben. Úgy szervezd, hogy kánikulában legkésőbb fél nyolcig engedni tudj.
Először elmondom a két végletet. Aki annak a híve, hogy a postagalamb tájékozódási képessége eredendően genetikus adottság (azaz nem tanítható, legfeljebb javítható ennek az alkalmazásának a képessége), a fiataljait minden előtréning nélkül elviszi 80 km-re. Zöme egyből elveszik, de a maradék 20-30% elég jól bírja a strapát később. Mások harmincszor elviszik fiataljaikat 5-15 km-re, csillagirányban, és alaposan felerősítik a tájékozódóképesség alkalmazását. De ezek akkor szenvednek nagyobb veszteséget, ha a galambok zord időbe kerülnek, pl. ellenszeles versenyen. A mérleg végeredménye mindkét helyen azonos nagyjából. A terhelhetőség nagyon ravasz kérdés, mert a fiatalok nagyon sokszor küzdenek egészségi problémákkal. A tapasztalatlan tenyésztő ezt nem is igen észleli. A beteges fiatal nulla terhelhetőséggel rendelkezik. Továbbá az alapvető ellátás is számít. Nagy melegben valami kis dobozban cipeled órákon át, a galamb nagyon kiszomjazik. Ezek nem sokáig állják a sarat, a tréningezés feltétlenül szakszerű felszerelést, itatást, engedőhelyen fél óra várakozást kíván. Ha egészséges a galamb, heti 100-300 km szerintem reális. 100 a kezdőknek, 300 a rutinosabbaknak. Ha a galamb sokat repült, mert félreútra ment, pihentesd, hogy hadd szedje össze magát fizikailag. Remélem, érthető. Ha kérdés fogalmazódott meg benned, írd le, és meglátjuk, mit tudunk kisütni válaszul.
