Az valszeg biztos, hogy baktatsz az uton a férjeddel egyetértésben, az az életetek..Van benne valamilyen csavar, ezt te biztos tudod, de itt is egyetértésben vagytok... De hogy mit jelent a csokor, a barát, meg föleg az UFO???
Hát igen. Filóztam is, mielőtt leírtam. De majdnem biztos vagyok benne, hogy a könyvben ezt írták. Ami nem jelenti azt, hogy igaz. Na jó, megyek is a Nem-Tudás topicjába. :))
Az álomban repülés témához szeretnék én is hozzászólni.
Korábban érdekelt a testelhagyás, és olvastam is sokféle könyvet erről. Az egyikben említettek egy módszert a testelhagyás elérésére, amikor a fickó öt percen keresztül direkt "hiperventillált", és a vérében keletkező oxigénhiány miatt bekövetkezett a jelenség. Gondoltam kipróbálom én is. Nem tudom, hogy az illető hogy csinálta, én mindenesetre úgy, hogy az orromon keresztül nyugodtan beszívtam a levegőt, és nagyon erősen - szintén az orron keresztül - kifújtam. Ezt ismételgettem 5-10 percen keresztül (az elején nagyon fárasztó, és nem akaródzik tovább csinálni), és a hatás az idő múlásával egyre jelentősebbé vált. Egy idő után az egész test "lezsibbad", bizsereg, és vibrál tőle, és mindezt egyre erősebben. Az erőltetett légzés abbahagyása után is még vagy öt percig fennáll ez a hatás, aztán szép lassan abbamarad. Ezt kb. két hét alatt tízszer csináltam meg.
Mondanom sem kell, hogy testelhagyás nem lett belőle, de onnantól kezdve kimondottan sok "repülős" álmom volt egy ideig, egy része pedig át is váltott tudatos álomba, amiben a repülés szinte alapkövetelmény, és mindig adja magát. (Az a legkomolyabb, amikor nem csak kényelmesen röpködsz, hanem olyan sebességgel szágudasz a levegőben, hogy szinte lejön a hús az arcodról. :))
Aztán abbahagytam ezeket a légzésgyakorlatokat, és lassan a repülős álmok is elmaradtak. De határozottan úgy tűnt, hogy tényleg volt összefüggés a kettő között.
Gondoltam ezt leírom, és ha valakinek van kedve, akkor próbálja ki, hátha tényleg van benne valami.
Én is álmodtam ma éjjel egy érdekeset, minden ötletet várok, mert szerintem is magunk tudjuk csak megfejteni, de nekem sokat szokott segíteni mások ötlete, amit vagy megtartok, vagy elvetek, de így is továbblendít. Szóval az álom (lehet, hogy 3 különböző álom, nem éreztem sem átmenetet, sem szünetet):
A férjemmel megyünk fel egy hegyre, talán havas volt, az biztos, hogy nehéz volt járni rajta. Ne csak ketten megyünk, többen, de nem taroznak hozzánk. Az út egyenesen visz felfelé, de mi lekanyarodunk teljes egyetértésben balra, ahol látszanak a lábnyomaink a hóban (ezek szerint havas volt mégis), én hátulról nézem magunkat. Észreveszem, hogyott balra tengerpart van, odamegyünk felé, miközben ehhez egy házat kell megkerülni, olyan családiház félét. Mindenféle átmenet nélkül a Duna egyik hídján találom magam a párommal, ahol egy nagyon jó barátunk a hídhoz rögzített furcsa alakú úszó nemtudom micsodán dogozik. A munkája (álmomban): a céget, ahol dolgozik, képviselve ajándékokat (méghozzá nagy, és bőséges ajándékokat) ad a cég ügyfeleinek. Miután ők elmentek, mi is lemegyünk erre a stégféleségre. Nekünk nagy és gyönyörű csomagban sok-sok csokit ajándékoz, amik nagyon drágák lehettek, utána nekem 3 óriási csokor virágot ad. Először fehér a virág (nem tudom, mi a neve, a valóságban fehér, elegáns, csavarodik, viszonylagkemény a virág, és akár 10 centi hosszú is lehet), és legalább 50 szál volt benne, a második vörös, ugyanaz a virág, a harmadik megint fehér. És én határtalan boldogságban úsztam ettől, meg is csókoltam ezt a férfit (amit egyébként ébren nem tennék). Szintén átmenet nélkül egy szobában találtam magam, ahol nem földlakók, de teljesen emberszerű lények fogadtak testhezsimuló egyenruhában. Idegen voltam egyértelműen. Egy folyosón át elsétáltam, majd megkívántam az egyik nőnemű lényt közülük, ja eddigre férfi lettem, és szeretkeztem vele egy fantasztikusat. Olyan lassút és elmélyültet. Aztán felébredtem.
Na, mit gondoltok?
Ja, és végül sikerült repülnöd? Végülis én se hagynám ki a helyedben. Big4, neked szánok egy mélt, remélem, lesz időm megírni.
Rinpoce,
valóban jó érzés álomban repülni, különösen, mikor rájöttem, hogy nem kell csapkodni, csak nagyon akarni. Fantasztikus volt. Mégis azt mondom: hála Istennek már vagy 6-7 éve nem repülök álmomban, mert az azoknál szokott előfordulni, akik (hogy a csudába fogalmazzak, nehogy hülyeséget írjak) a valóságban nem szabadok, nem szárnyalatnak, de ez nem szakszerű leírás, utánakérdezek egy pszihológus barátnőmnél.
Inkább csak, hunyd be a szemed! Képzeld el, hogy albatrosz vagy. Hatalmas, kitárt szárnyakkal szállsz a tenger fölött. Hallod a szél és a hullámok zúgását. A langyos szél símogatja arcod. Hallod a sirályok vidám kacaját magad mellett és ahogy lenézel, a habokban néhány kedves delfin üdvözöl triplacsavarral. Tökéletes, boldog harmóniában vitorlázol egy légáramlaton, mely finoman ringat, föl-le...föl...le..... :)
Az álmokban az agresszio egészen mást jelent, mint a valo életben. Már az is kérdés, ki "csinálja" az álmainkat, és miért? Ugy tudom, jelenleg ugy gondolom, hogy énünk egy rejtett részét kitevö tudatalatti üzeni akar valamit kocos fejünknek, tudatunknak. Ennyi. A tudatalatti eszközeit még saccolni sem merném melyek, de mindenképpen eltérnek a megszokott hagyományos "üzenö" eszközöktöl, mint hang, látás tapintás.. Az, hogy nem értjük, pusztán komunikácios zavar, annak viszont jo nagy. A gyerekek 5,6 éves koruk körül nagyon soxor álmodnak ütös, nehéz rossz álmokat, ahol öket felnyársalják, megeszik, stb stb... Pedig ennek az az üzenete, hogy teljesen belépett az emberek világába, vége a csecsemökornak.. A CSECSEMÖT, a kis TIPEGÖT nyársalják fel álmában, nem öt..
Ugyanez elöfordulhat az anyáknál, akiknek felnöt a gyerekük. Sokszor álmodják, hogy a gsereküket elütötte az auto, lelöték, stb.. Pedig arrol van szo, hogy felnöt a kamasz, és már nem függ többé az anyátol..
A halál nem halált, inkább valamiféle kötödés, vagy korszak végét jelenti.. (Meg van, amikor nem)
Tudod, nekem nagyon erösen az a véleményem, hogy mindennel, de mindennel szembe kell nézni!! És, bár ebben a folyamatban támogatni lehet valakit, de helyette szembenézni a dolgokkal, ahogy vannak, senki sem tud..
Hagyd el a futkosást és csak gondolj a repülésre! Kis "edzés" után már nem kell sem futni, (sem verdesni a karokkal) és nem csak 5 méter lesz és nem kezdessz el zuhanni, csak ha akarod... ;)
Én olyan embernek ismerem magam, aki pont, hogy állandóan "kitárulkozna", de egyszerűen bosszant, hogy a többi ember zárkózottsága miatt erre kevés lehetőség van.
:-) Még mindig nem az igazi.. mert mostmeg más emberekröl beszélünk, akik zárkozottak.. Az álom személyes. És ha bármit mond, nekünk mondja szerintem..
Veletek nem szokott előfordulni, hogy reggel felébredtek, nem emlékeztek az aznapi álomra, nem is gondolkodtok rajta, csak napközben ugrik be a különböző események történése láttán?,
Erröl sikat beszélgettünk a dejavu-s topikban, Sokak szerint ez dejavu, szerintem nem, de ezzel a véleményemmel megelehetösen egyedül maradtam.. :-)
Háááát kezdenek elmaradni a mosolygók, gondolom már fordulok is ki a pixisből.:)
Viccet félre, holnap szülök valamit majd a címedre, most meg hazaszaladok.
További kellemetlent, Neked se legyen jobb, mint nekem.
Holnap a "Széplelkűek" topicjába is benézek:))))
Csendőrpertu= valaki letegez, de Te nem tegezheted vissza. (Annó a csnedőrök mindenkit letegezhettek, innen az elnevezés.)
Már mondtam: nem szoktam ilyesmin megbántódni!
Asszem, én nemsoká húzok el! Ha kedved tartja, írhatsz majd ímélt!
Rendben. Nem szerettem/elek volna megbántani, bár nem tudom mi az a csendőr-pertu, nagyon megijedtem. Bár filmekben már láttam, olyan szárazföldi szigonypuskájuk van, mint a búvároknak. De soha nem láttam őket pertut inni.
Kedvelem a humorod:))))))))
