Neomatik pont azt írta, hogy nem kellene megtörni a betonozás egységét azzal, hogy szétválasztjuk az alapot és a felépítményt, mert ugyebár ha bármit teszünk az alapra szigetelés gyanánt, akkor ezt történik....
Úgy, hogy bitumenes szigetelőanyaggal elválasztod egymástól az alapot és a lábazatot. Továbbá szigeteled azokat a felületeket, amelyek majd fogadnak valamilyen burkolóanyagot és érintkeznek a talajjal. A kész lábazatra és oszlopra pedig teszel fedlapot.
Az a helyzet, hogy a beton a betonhoz (eltérő időben történő öntés esetén) ugyan úgy nem köt hozzá, mint ahogyan a szigetelőlemezhez sem. Ezért kell a normális vasalás vízszintesen és függőlegesen egyaránt. És itt, - mivel a lábazat és az oszlop is azonos méretű - a vasakat össze lehet kötni. Ezután pedig a lábazatot és az oszlopokat, egy menetben ki is lehet önteni egy egységgé.
Én biztosan nem próbálnám ki, hogy milyen szigetelés nélkül megépíteni egy kerítést. Az összköltséget tekintve a szigetelés ára már nem tétel. (Tőlünk nem messze pár éve építettek egy kétlakásos házat. A belső terepszint magasabban van mint az utcai járda szintje. Már az első év után felhólyagosodott a zsalutéglából készült lábazatra felhordott nemesvakolat. Ez arra utal, hogy elmulasztották a szigetelést.)
Ha meg valaki olyan kapuszárnyakat akar majd a leendő kerítésére, amelynél félő, hogy elhúzza az oszlopot, akkor ne 20x20-as oszlopokat csináljon, hanem 40x40-eset. Ott már lesz a kerítésoszlopoknak tömege is.
2. A zsaluköveket nem kell ragasztani sem fugázni. Elég jól síkba lehet rakni segédanyagok nélkül.
1. Akarod valamivel burkolni a zsalukőkerítést? Nem tudom, mennyi nedvesség szivárogna fel a burkolatig a talajból. Nekem nem szimpatikus így vízszintesen kettéválasztani az alapot és az alap fölötti részt. Főleg, ahol nagy terhet kap az oszlop. Mert nem a beton a betonhoz fog kötni, hanem ehhez a köztes bitumeneslemezhez. Az meg nem sokat tart hajlításnál, mármint ha az olszlop tetejét arra merőlegesen terheljük. Ilyen terhelés, ahogy a nyílószárnyas kapu húzza.
1. GV3 vagy GV4 bitumenes szigetelőlemez. Az szigetelés éleire a látszó oldalon élvédő, (6 centi széles alulemez csík hosszában félbe hajtva) hogy nyáron a napsütéskor ne kezdjen el csorogni a bitumen. Sajnos a tüskézés miatt szenvedni kell vele és vágni kell rá lyukakat. Mivel az egyik oldalon magasabb a föld, ezért a téli talajnyomás ellen védekezni kell. Elvileg egy háromszög szelvényű kulés vagy zúzottköves feltöltés kellene, de gyakorlatban a drénlemez is megfelel. Ha ezt nem csinálod meg, akkor egy téli fagy megroppanthatja a lábazatot.
2. Az első sor zsalutégla alá nem kell semmiféle habarcsot tenni. Kis faékekkel viszont nem árt készülni a vízszint tartása érdekében. Némely gyártó csapnivaló minőségű zsalutéglákat képes gyártani. Nem kell ragasztani és fugázni sem. Ahhoz az kéne, hogy eleve távtartókkal rakd a téglát. Akkor képződnének fugák.
A vízszintes vasalásról se feledkezz meg! A beton ne legyen nagyon folyós mert a hézagokon kifolyik a cementlé. Így a csömöszölés (betontömörítés) egy kicsit nehezebb.
Most nem fogom itt kiszámolni, hogy helyes-e az anyagszükséglet. Ezt magad is megteheted pl. a betonszükséglet esetén mert ha megméred egy zsalutégla és egy oszlopzsalu belméretét, akkor már tudod is az űrtartalmukat. Azt meg már csak fel kell szorozni őket a megfelelő darabszámra. A kapott beton köbméter (liter) értékéből megint csak lehet számolni sóder és cement szükségletet.
Javaslom, hogy olvass vissza a hozzászólásaimban. Komplett anyagszámítást csináltam évekkel ezelőtt.
Nagyon jó ez a topic, sok hasznos infót kaptam tőletek, viszont most kérdeznék is!
Zsalukő kerítés készül 4,5 m + 3,7 m kapu + 9,8 m hosszan.
Régi kőkerítés helyén 80 cm mély sávalap készült, terméskövekkel jól megszórva, 50 cm-enként függőleges 8 mm betonacélok 1,5 méteresek, udvar felől magasabb a föld, oda alap aljától számítva föld fölé engedve 1,5 m vízszigetelő lemez.
Most egy hete köt az alap, közben intézem a felépítményt rá.
25-ös zsalukő 3 sor magasan, hét oszlop 25-ös pillérekből 5sor magasan ~ 115+72= 187 cm + fedkövek.
A kérdéseim:
1. Mit ajánlotok az alap és a zsaluréteg közé vízszigetelésnek, amivel nem kell szenvedni a fent leírt tüskézés miatt? Kátránypapírt ajánlottak első körben.
2. az első sort betonba, habarcsba vagy fagyálló csemperagasztóba ültessem a szintezéskor?
milyen anyaggal ragasszam össze a zsaluköveket , kell-e "fugázni"?
Erre a konstrukcióra én a következőket számoltam, kérlek korrigáljatok, ha nagy badarságot írnék!
Bocsi, nem akarok beleszólni, de hátha jól jön: azt nem tudom, hogy hallottál-e már róla...illetve a te esetedben járható út-e, de én a teraszom aljzatbeton kialakításához az ECO FIBER-t használtam (ez 40mm szálhossz, de van 12 és 18-as is meg van rúdba is annak nem tudom a nevét)...van számos más néven futó termék a lényegen nem változtat, ellenben a beton vasalását teljesen ki lehet váltani, nincs rozsda, nem kell kötözni, nem kell a vas szállításával bajlódni stb és brutális erős kompozit betont kapsz....esetemben 2kg/m3 adagolás kellett ( ez elég tág határon mozog erősségtől, felhasználástól függően 1-6kg/m3)... majdnem fele árban kijöttem mint betonháló esetén, az extra -kötözés - munkát és a szállítást nem is számolva
Én a saját 40x40-es oszlopaimba 10-es vasat tettem.
Fontos, hogy az oszlopzsaluban lévő vasakon legyen 3-4 centi betontakarás, tehát ne érjen hozzá a zsalu belső falához. Az egy csokorba fogott vasalás kerülendő.
A lábazatban is 10-es vasat használtam. A legfelső sornál érdemes flex-szel kimélyíteni a vas "V" alakú helyét, hogy itt is legyen rajta elég beton mert a nyári melegben a beton hajlamos megrepedni a vas vonalában ha nincs rajta valamilyen fedkő.
Alapozáskor kell a függőleges vasakat beszúrkálni 50 centinként, ha sűrűbb az nem baj.
Alapba én nem tennék vasalást, pláne ilyen köves talajon.
Javaslom, hogy olvass vissza a hozzászólásaimban. Volt ahol konkrét számításokat csináltam. Azt át tudod ültetni magadnak.
Elakadtam a kerítéshez szükséges anyagok összeszámolásánál. Egy kis segítséget kérnék a vasalás tervezéséhez. A 30X30-as pillérbe milyen vastag vas kell? - 4 szálat tervezek kengyelezve.
A négy elem széles és három sor magas 15-ós zsalukőhöz milyen vastag vas kell? - soronként és függőlegesen A 14,6m hosszú 30cm széles és 80cm magas/mély alap mennyi és milyen vastag betonvasat igényel?
Sajnos mindenhol statikai terv alapján, minnél több vagy kellő mennyiségű vasalást írnak. Tudom talajfüggő :) A talaj köves - nem kavicsos -, egy kb. 100 éves kőkerítés romjainak a helyére fog kerülni.
WPC keritésléccel van valakinek hosszútávú tapasztalata? Nekem nagyon tetszik, utánaolvastam amennyire lehet, az alapján ezt raknék fel, de van ismerősöm aki nem ajánlja, mondván hogy az UVtől nemcsak kifakul, de rideg is lesz, feltöltődik és könnyen törik... El vagyok bizonytalanodva, pedig itt a környezetembe mindegyik szép, nem látok olyanokat amik nagyon csúnyák lennének.
Ma reggelre még egy javaslatom lett, amit megbeszélek a kovács mesteremmel is.
Mivel csak záráskor billen meg az oszlop, így a meglevő betontuskó közepes lehet.
1., Felül összekötöm a kiskapu és nagykapu oszlopát. hegesztés, de az csúnya lenne.
2., Alul az oszlop és a meglevő beton mellé 20 mm-es lapos vasat ütök, mely tart rajta a billenés ellen. Ha erre leütés előtt hegesztek féderből 40 cm hosszú erősítést a már ott levő "tákolás" helyett talán javít a helyzeten.
3., A kapu msik vége alá szerelek egy kereket, ami tartja az egészet. Ilyet már láttam gyerekkoromban. A betonba van téve egy vas, amin gördül a csapágyazott kerék. Mivel nekem csak a zárást kell megoldani, így nem kell csak az utolsó 30 cm-en biztosítani az alátámasztást.
4., Visszaállítom az eredeti állapotot.
Ha sikerül, akkor megírom, hogy mi lett a megoldás. Kösz a segítséget.
Sajnos igazán jó tanácsot nem tudok adni. Mondhatnám azt, hogy csinálj az oszlopnak egy igazán erős alapot, de egyáltalán nem biztos, hogy ez megtartja majd a két nagykapu szárnyat.
Saját példám: Amikor anyám házát hőszigetelni készültem, akkor az utcai kerítésének ( 1,1 méteres kiskapu + 1,7 méteres kerítésmező + 3 méteres kétszárnyú nagykapu) összes kör keresztmetszetű kerítésoszlopát kiváltottam 80x80-as zártszelvénnyel. Ami a falhoz (szigeteléshez volt közel) azt pedig egy nagy méretű drótfeszítővel rögzítettem a még szigeteletlen téglafalhoz. Az oszlopok alapozását úgy oldottam meg, hogy a kiásott gödrökbe 4-4 db 40x40-es oszlopzsalu volt beletéve, külsejükön körbedöngölve a föld, a belsejükbe beleállítva a zártszelvény oszlopok és bebetonozva. A munkálatok elkészülte után, - ahogy a személykapu szárnyát felraktam a helyére - már látható is volt, hogy a szigetelésnél lévő oszlop egy picit elmozdult a függőlegesből. Ekkor jött jól a már előre "beépített drótfeszítő" amellyel visszahúzattam függőbe az oszlopot. A nagykapu egyik oszlopával nem volt baj mert az a kerítésmezőn keresztül kapcsolódott a kiskapu második oszlopához és tartották egymást. Viszont a nagykapu második oszlopa megint csak elment a függőből. A kapuszárnyak síkja között egy centiméter volt. Ez csak akkor oldódott meg amikor anyám hozzájutott a szomszéd telkéből egy 2,5 méter széles részhez, amihez természetesen kellett egy második kerítésmezőt is csinálni és egy oszlopot állítani. Ekkortól kezdve a második nagykapu szárny is stabilan függőben állt.
Ezt az egészet azért írtam le, hogy még egy 40x40 cm-es alap sem garancia arra, hogy a zártszelvény kerítésoszlop stabilan fog függőben állni. Természetesen ez nem zárja ki, hogy nagy keresztmetszetű zártszelvényből is lehessen elmozdulás mentes oszlopot csinálni. Csakhogy ehhez ugyanannyi vagy talán még több beton kell az oszlop alapjába, mint ha egy 184 cm magas 40x40-es zsalutégla oszlopot építenék. Ugye itt az oszlop tömege a lényeg, hogy ne tudjon megmozdulni. Egy 184 centi magas oszlop tömege alappal együtt majdnem egy tonna. Ezért természetes, hogy ezek jobban ellenállnak a kapuszárnyak húzásának.
Én azt csinálnám, hogy egy viszonylag nagy alapot (50x50 cm és 1 méter mély vagy még nagyobbat) csinálnék és a két nagykapu oszlopot - amennyire lehet, aszimmetrikusan helyezném el az alapban, hogy minél jobban ellenálljanak a szárnyak húzásának. Nyilván ha fal mellé kell állítani az oszlopot akkor az aszimmetrikus elhelyezés nem fog működni. Azonban még lehet, hogy így sem lesz tökéletes a végeredmény. Ezért is írtam, hogy nem igazán lehet jó tanácsot adni.
Az utca ajtó és az összehegesztett kapu egy oszlopon van.
Az oszlop 90 zárt szelvény. A közepe ki lett öntve betonnal, és lett bele téve 3-4 szál vas, hogy erősebb legyen.
Ha kivan nyitva az utca fele a kapu, akkor egyenesen marad az oszlop.
Amikor csukva van, akkor húzza el az oszlopot. Ahogy telik az idő, egyre jobban enged az oszlop. eleinte két centit süllyedt a vége, mára már 5 cm lejtése van.
A "mozgó" oszlop tetejét össze tudnám hegeszteni a kisajtó mellett levő másik oszloppal, de ez rontaná az "utca képet" Ha nem találok megoldást, akkor vissza csinálom mint volt. Viszont mivel már kimozdult az oszlop lehet az sem lenn jó.
Az oszlop körül jelenleg beton van mindenhol. Ezt fel tudnám verni és újra betonozni. Erre rá is férne a javítás, mert 1984 ben készült és már elég ütött kopott lett. Kérdésem mit és hogy tegyek az új beton alá, hogy jó legyen. Vagy inkább csináljam vissza, mint ahogy több mint 30 évig volt.
Mondjuk, ha raktál volna ide néhány képet akkor nagyobb kedvvel adna tanácsot valaki. Elég információszegény amit írtál. Pl. azt sem tudjuk, hogy milyen oszlopról van szó. Zártszelvény? Cső? Mérete vagy átmérője? Senki sem bír akkora képzelőerővel, hogy kitalálja, a leírtakból a megoldást.
Sziasztok! Mennyere lehet jó választás kerítésépítéshez a Betonyp lemez (cementkötésű faforgácslap)? Készítettetek, láttatok már ilyen megoldást kerítésmezők kialakítására?
Betonoszlopok közötti mezők kialakításához használnám, vízszintesen vezetett acél zártszelvény profilokhoz rögzítve.
A táblák felső élére "U" profilt tennék, megakadályozva, hogy felülről beszivárogjon a nedvesség. Gondolom az OSB lapokhoz hasonlóan a Betonyp lapoknak is inkább az élei a kritikusabb pontok a nedvesség elleni védekezés miatt.
A táblák felületét festeném vagy valamilyen színezett kenhető vakolattal vonnám be.
Mi a véleményetek? Működhet?
Van tapasztalatotok Betonyp lapok ilyen célú felhasználásával kapcsolatban?
Sziasztok. Adott egy 15 m hosszú kovácsoltvas kerités. A kérdésem az lenne hogy a festékrétegek égetése és a vegyszeres festékoldó zselé után mivel lehet a legjobban és legegyszerűbben megcsiszolni a még rajta levő festékmaradványokat. Köszönöm Zsolt
A fenyő valóban több gondozást igényel mint ha keményfából lenne a kerítés.
És, hogy milyen tartós némely fafajta: Néhány éve meglátogattam szüleim volt - már régóta lakatlan - tanyáját, amiből már 46 éve elköltöztek, elköltöztünk. A születésem után nem sokkal készített kezeletlen akácfalécekből álló kerítés még ma is megvan. Nincs elkorhadva, csak újra kellene rögzíteni a léceket mert a tartó drótokból némelyik kivan csúszva.
90-es évek végén asztalos rokon borovini fenyőből (remélem jól jegyeztem meg) készítette a kerítés elemeket. 4-5 évente fáig lecsiszolom, lenolaj, majd 50-50% zománc és olaj keverék. Máig megvan pedig eltelt sok-sok év
... hogy 10-15 évig ne kelljen hozzányúlni egy faanyaghoz, szerintem olyan a mi viszonyaink között nincs. A fa már csak olyan, hogy gondozást igényel. A tönkremenetelét lehet késleltetni pl. telítéssel. Itt megtudod nézni, hogy mi is az. Azt viszont nem tudom, hogy pl. akácot vagy bármilyen keményfát milyen hatékonysággal tudnak telíteni, már ha egyáltalán tudnak. Nem kerítés ugyan, de én innen a Telifától rendeltem a pergolám fenyőanyagát. Elvágva a gerendákat, teljes keresztmetszetükön látszott a telítés nyoma. Ha egy ilyen telített anyagot választasz és hozzá pl. Milesi vékonylazúrt, akkor kb. 3-4 évente elegendő átkenni a léceket. Kb. ennyi idő alatt az UV sugárzás a legjobb lazúrt is "megeszi". Ennél jobb megoldást nem tudok, ill. ami esetleg szóba jöhetne, annak a végeredménye nem szép. (Mondjuk pl. a műanyagba mártás sem.)
Adott egy ehhez hasonló, de gyanult, natúr fa kerítés léc, amit szeretnék a terasz korlátra illetve majd a ház körüli kerítésre felrakni. A fő problémám, hogy ezek általában felülről kezdenek pár év múltán szétkorhadni.
Van-e valami olyan festék (zománc, vagy valami vastag) amivel megoldható hogy 10-15 évig ne kelljen festegetni? Vagy van-e olyan technológia amivel felülre valamilyen műanyag bevonatot lehetne készíteni, hogy ne kezdjen el rohadni? (pl folyékony műanyagba bemártani a felső 10 cm-t)
Ez valószínűleg csak megfogatás, rögzítés kérdése. Személyes tapasztalatom nincs vele. De bizonyára nem árulnák kerítésként, ha visszatérő probléma lenne vele, pl amiket írtál.
