Megint átkelt egy kedves szeretett BARÁTUNK azon a bizonyos szivárványhídon.... :-(((
Drága Hesztia,
Szomorúan hallottuk, hogy ma reggel már nem szaladtál üdvözölni a családodat. Mélységesen megrendít, hogy ismét egy éltünket meghatározó barátunktól kell búcsút vennünk. Most már biztos nem fürödhetünk mély, melegbarna tekintetedben, és nem jössz hozzánk ölelésért.
Osztozunk Családod gyászában,mélyen együttérzünk velük, tudjuk milyen szeretet kísérte életedet, és milyen űrt hagytál most magad után.
Reméljük odaát, Alfival együtt terelgetitek közös sétáitokon a hozzátok csatlakozó 4lábú barátaitokat. Mert ha létezik kutyamenyország, Ti biztos ott is egymásra találtok.
Megjöttünk a dokitól. Az eredmény: semmi. Áttaperolta, jobbra-balra - előre-hátra tekergette a lábát, a lábujjait is egyesével kimozgatta és nem talált az égegyadta világon semmit. A kutya meg sem nyikkant, nyugodtan tűrte az egészet. Azt mondta figyeljük még és ha rosszabbodik akkor megröntgenezi, de egyelőre még nem. Azt is mondta, hogy próbáljam meg kitapogatni, hátha sikerül megtalálnom azt a pontot ami fáj... Fél órán át voltunk bent és tényleg semmire nem reagált a kutya, úgyhogy figyelem tovább. Azt is mondtha, hogy ne aggódjak, mert ha valami komoly problémája lenne, akkor az jobban kihatna a mozgására és nem csak néha jelentkezne, hanem folyamatosan.
Tudasd majd az eredményt! Drukk, ne legyen semmi komoly!
Amúgy teljesen szívemből beszéltél lentebb. Ez is bizonyítja: azt a bizonyos emberséget, viselkedési normát, vagy ha úgy tetszik egyszerűen szociális érzékenységet nem adják a diploma mellé! Sőt...... Ezt valahol már az "anyatejjel kellene magunkba szívni". Értem ez alatt a családi és majdan később a tágabb környezetet. És gondoljunk bele, mit tanulnak, milyen milliőben nőnek majd fel ezen és hasonszőrű párok gyermekei... és így tovább. Ez egy ördögi kör. De jó, hogy sokan nem így gondolkodnak, állattartás ide, vagy oda! Mi itt (topic) úgy gondolom megtesszük a magunkét, meg van akik ennél sokkal többet is, kalapom emelem előttük, kedves kutyamentők! Csak az összes ember fejében kellene végre mindent helyre rázni :o) !!! Jó is lenne...
Végre tudom Démon melyik lábával van gond. A jobb mellsővel. Nem volt egyszerű kifigyelni, mert csak ritkán nyűszített fel ugra-bugra közben és olyankor mindig úgy láttam, hogy mindkét lába egyszerre ért földet, de ma este úgy kelt fel fekvésből, hogy csak a bal lábával tolta fel magát és aztán pár létést úgy tett meg, hogy egyáltalán nem lépett rá a jobbra. Holnap délután visszük dokihoz, hogy nézze meg... remélem semmi komoly, mert egyébként úgy szaladgált még délután is, mintha semmi gond nem lenne, de jobb a békesség.
Azért egy gazdi sem örül neki - ahogy annak idején én sem. Megmondom őszintén ha nincsenek az egészségügyi gondok Démonnal én bizony nem biztos, hogy ivartalanítattam volna. Persze akkor lehet, hogy elvittem volna 1-2 kiállításra. Julisnál teljesen természetes volt, hogy műtjük, hiszen keverék. Aztán az egyik állatos közösségi oldalon még jól le is lettem hordva mindenféle szemétnek, hogy én gyűlölöm a keverékeket és nekem nem való kutya...
Egyébként abban teljesen igazad van amit a tenyésztésről írtál - sajnos lassan minden sarkon szaporítókkal találkozik az ember... Mert az igazi tenyésztő ritka és az ő helyzetük is egyre nehezebb. Egyszerűen nem értem, hogy miért nincs ez még leszabályozva, miután soha nem látott mennyiségű kutya van az utcán, a menhelyeken és a gyepiken?!
Az se rossz amikor a celebek jönnek a hülye dumáikkal és összengedik a mindenféle kutyáikat, mert azok szerelmesek egymásba...
Én szívem szerint a mindenféle ingyenes hirdetési oldalra sem engednék feltenni eladó kutyás hírdetést...
Sziasztok! Szerintem nem a korral nem haladunk, egyszerűen az emberek eltávolodtak a természettől és vele együtt az állatok és így a kutyák szeretetétől, méginkább megbecsülésétől. Státusz szimbólumként megvesz egy csomó hülye egy csomó szerncsétlen kutyust. Ismeretségi körömben történt: egyetemet végzett pár, alapjában nem rossz emberek. Mindenképpen egy "harci" kutya kellett (a fajtát szándékosan nem írom)a kidolgozott felsőtestük mellé. Szukát szereztek és büszkén mesélték nekem, mint félkegyelműnek, hogy lehet ám ingyen is kapni fajtatiszta kutyát. Aztán a kutyáról kiderült, hogy küllemre még csak-csak, de gyávább lett egy haldokló nyúlnál, én ilyen szerencsétlen kutyát még nem láttam. Beszélgettem velük, hogy tán ivartalaníttatni kellene és foglalkozni vele, mert így nem lesz jó, pláne, hogy a csajnak volt mellette egy szintén trendi-bendi táska helyett hordható ebecskéje, aki persze kan kutya és mint ölben hordott jószág, komoly testséma zavarokkal is szenved. Hát persze, hogy befedezte a szukát, meg szegénykét többen is. Aztán elégedetten mesélték a páromnak, (ezt nekem már nem merték), hogy megellett a kutya, de megfagytak a kicsik. Még egy rohadt meleg ellettő helyet sem készítettek neki! Az az igazság, hogy nagyon kifordultak magukból az emberek. Nagyon remélem, hogy a Leokból soha nem lesz divat kutya, sok remek fajtát tettek már így tönkre az emberek. A divatos fajtáknál pedig mindenképp kellene egy központi szervezeti kontroll, hogy mennyi kölyök születhessen csak egy évben, botrány ahogy gyártják őket, mint a mobiltelefonokat és egyéb divatos kiegészítőket. Aztán ezekre a fajtákra egy évtizeden belül pár értő emberen kívül senki nem fog emlékezni, hogy tulajdonképpen miért is vannak a világon, pl. a tacskóról is elöbb eszébe jut az embereknek a "lakótelep-néni-totyogás kövér kis pingvinként", mint egy harcias és igen fürge vadászkutya.
És abban nagyon-nagyon egyet értek, hogy az is baj, hogy vannak tenyésztők (nem csak leonbergi), akiknek hozzáértésük, kapcsolatuk mindenük meglenne ahhoz, hogy hatással legyenek a magyar tenyésztői gondolkodásra, de nem jól használják a befolyásukat. Hát ez van amikor a farok csóválja a kutyát...
Milyen igaz!Egyik nap a fb-on én hülye hozzászóltam az ivartalanítás szükségessége mellett, nagyon sokan nemhogy átgondolnák az érveket, meg a magyar helyzetet, hallani sem akarnak róla. Ennek oka az is, hogy sokszor az állatorvos is javasolja, hogy igenis szülnie kell a szukának, jó az. Nem beszélve arról, hogy jó páran szinte tukmálják a kiskutyákat a vevőkre, párban, vagy amit csak akar. Sok emberrel beszélek nap mint nap örökbefogadások kapcsán és néha tényleg leesik az állam, olyanokat hallok.
Az emberek fixa ideája az, hogy feltétlen két ellenkező nemű kutyust kell tartaniuk, mert mindenáron kell a kutyájuknak utód.
Most a megélhetési ügyeskedőkről már nem is beszélek, az a legrosszabb, ami itt történik.
Sztem a rejtett heréjűség, önmagában nem olyan nagy probléma. Természetesen ivartalanítási kötelezettséggel jár, de azután még boldog családi kutya lehet az ivartalan egyed is. Nagyobb probléma a dp. és az, hogy boldog boldogtalan tenyésztésbe akarja vonni a kutyáját. Nem szükséges minden ebnek tenyészegyednek lennie, sőt jobb lenne ha mi is a kutyusokat 8 hetesen ivartalaníttatnánk, és úgy adnánk el, családi kedvencnek. Max 1-2 tesót hagynánk ivarosan almonként ami tényleg tenyésztő kezébe kerülne. De ettől is messze vagyunk még, hisz a vevőkőr sem érett rá. Még keverék kutyusok esetében sem, nemhogy fajtatiszta egyedeknél.
Pedig milyen értékes, értelmes lenne egy ilyen adatbázis. Csak ez nálunk az egymásra fujkálás, a "másik szemében a szálkát, sajátmoban a gerendát sem" életfelfogás miatt is elképzelhetetlen még jó ideig. Akinek nagyon nagy tapasztalata van, az is inkább helyezkedésre használja, mintsem a közért tenné....
Így pedig nehéz tisztán látni, és következetesen tenyészteni.....
Sajnos ez más fajtákra is jellemző... Az a lényeg, olcsó legyen.
A kolléganőm shi-tzu kölyköt keresett. Elmagyaráztam, hogy mikre kérdezzen rá, hogy mire kell figyelnie és hogy milyen fontos a törzskönyv, a szűrések, a chip stb... Sikerült egy kölyköt vennie ami rejtett herés és nem kért tk-t sem, mert úgy olcsóbb volt...
Sajnos igazad van... nálunk még mindig az a nagy szó, ha egyáltalán megvan a diszpláziaszűrés...
Hogy volt-e rá példa Magyarországon nem tudom, személy szerint nem láttam még, de mivel rengeteg a törzskönyv nélküli szaporulat itthon, ezáltal valós képet mutató adatbázis sincs, ésesély sincs követni....
Pedig tenyésztési munkát is segítené, ha visszanézhető lenne, hogy az egyes kutyák felmenői között miért következett be fiatalkori halál stb... Nem is tudom melyik országban láttam, hogy az egészségügyi szűrések mellett az is oda volt írva, hogy miben halt meg (fiatalkori halál esetén)
Érdekes, hogy a jelenleg magyarországon leonbergit akarókat, nemhogy az LPN1, de a többi egészségügyi szűrés, tenyészthetőség, és származási lap sem érdekli, csak max 50.000-be kerüljön a kutyus, (aki már most jóval többe van az oltásokkal, kajával,stb-vel együtt). Ettől függetlenül valóban jó dolog és követendő példa a szűrés.
A kérdésem az lenne, tud valaki magyarországon született kutyáról aki ebben a betegségben szenvedett, vagy szenved?
A "szóbeszédek tárgya" az idős korában szenvedhetett ebben max, amely fajtáját nem szűri a teszt a leírás szerint...
Nagyon köszi a videót, így legalább tutira kizártam ezt a betegséget Démonnal kapcsolatban. Persze nem vagyok orvos, de a videón látható tünetek egyikét sem mutatja, úgyhogy megnyugodtam. Viszont azok a szegény kutyusok - szörnyű volt látni őket.
Így visszaolvasva észrevettem, hogy elég pongyolán fogalmaztam. Azok a százalékok természetesen nem darabszámra vonatkoznak, hanem valószínűségre. Az más kérdés, hogy kellően nagy számú mintát vizsgálva a mennyiség is ilyen eloszlást fog mutatni...
Tanács: nyugodtan halgass a megérzéseidre! Max nem jön be és akkor még örülhetsz is. Bármilyen fura, de nekünk, embereknek is vannak ösztöneink és ha hagyatkozunk rájuk, még hasznát is vehetjük ennek.
Megjegyzem: a duracell elem nálunk is 99%-ban inkább a kicsiben van, mint a leoban. :o)
Más: érdekes témát boncolgattatok, lestem mint a lukinyúl, miről is van szó. De hát mindiig tanulhat az ember. :o)
