Könnyűszerkezetes házat építtetünk. Megcsináltattuk a talajmechanikai vizsgálatot amely kimutatta hogy duzzadó agyag van. A szakemberek azt javasolták hogy 1m-re legyen leásva az alap, legyen talajcsere, fólia, illetve a kiásott földet ne rakják vissza az alapba.
A vállalkozó ennek ellenére 80cm-re ásta az alapot, nem csinált talajcserét és a földet is visszatöltötte. Amit megcsinált: lerakta a fóliát és alaposan bevasalta.
Kérdésem, ez mennyire okozhat gondokat, hogy egy csomó mindent másképpen csináltak? Vagy a talajmechanikus biztosította túl a dolgot?
Köszönöm a gyors választ, időközben több szakemberrel átbeszélve abban maradtunk hogy teljes felújítást végzünk mindenen, a falakon és a padlón is. Mondhatni újjáépítettük az egészet szinte. Sajnos olyan rossz állapotban volt néhány helyen hogy minimális különbség jött ki ez és a megtartott verzió között.
Sziasztok! Könnyűszerkezetes ház/ készház tervezése, építése előtt állok. Tudna esetleg valaki olyan kivitelezőt mutatni, akivel dolgozott és meg is volt vele elégedve? Eddig tőlük kértem tájékoztatót, de nekem egy picit magasnak tűnik a nm- ár http://faepiteszet.hu/ .
vettem egy telket amin egy beszakadt tetejű faház áll. Gondolkozom rajta hogy ezt felújítanám és kibővíteném, ehhez kérném a segítségeteket.
Még nem csináltam ilyet, így szívesen fogadnék néhány tanácsot hogy mi az amire fokozottan figyeljek, szigetelésnek mit ajánlanátok és a padlót esetleg hogy szigetelnétek.
Tetőt készitenék a garázsomra [6x6m] ami könnyűszerkezetes lenne 5x10es pallóból lenne a fala tető pedig a képhez hasonlatos lenne szintén 5x10es pallóból. 6m lesz a fesztáv és asszimetrikus lesz mint ahogy a kép is mutatja. Egyik oldalon kb 10° másik kb 30° leejtés lesz trapéz vagy cserepes lemezzel fedve, belső oldalon gipszkarton közte üveggyapot. Mivel szeglemez présem nincs azt perforált lemezzel és szegeléssel gondoltam kiváltani.
A képen az álltalam látható egyszerű kis modell látható 11mm x 13mmes lécből, ráakasztottam 11kg-ot elég meggyőző volt. Mit gondoltok működhet a dolog?
Padlónak gondoltam a faházba. Nem vakpadlónak, hanem véglegesnek. Sáros bakancsok, tüzifa morzsalék, nagykörmű agár nyújtózkodása...ezek nem túl hajópadló barát dolgok. Még a rétegelt lemez van versenyben, de az drágább lenne.
Nem ragaszkodom a kőzetgyapothoz csak erről olvastam azt hogy fahaz esetén ezzel ajánlott a szigetelés.
Nagyon jó a hangszigetelése és ez jól felfekszik a jelenlegi burkoratra. Azért is ezt gondolnám mert az épitett fa vázzal egyuttal meg is erősiteném magát az faházat is. Nem vagyok biztos benne hogy a faház külső burkolata elbirná a szigetelést és a vakolatot de lehet rosszul gondolom..
Az OSB párazárásáról jut eszembe, hogy az MFP lapról mi a véleményed? Azt páraáteresztőnek írják. De ránézésre nem nagyon tűnik másnak mint egy apróforgácsos osb.
Nem értem, hogy miért ragaszkodsz a külső oldali kőzetgyapothoz akkor, ha utána OSB lapokkal takarod. Az OSB kőkeményen lezárja a szerkezetből és a főleg a kőzetgyapotból kifelé áramló nedvesség útját. Igaz, kiváló szélszáró réteget is alkot, mely nem mondható el az lambéria burkolatról. Tapasztalatom az, hogy a külső oldalon sokkal fontosabb a szélzárás, mint a "lélegző" külső felületképzés.
Javaslom a következő rétegrendet:
- 12,5 mm normál belső oldali gipszkarton burkolat
- 24/48 mm kiegyenlítő lécezés / szerelési hézag
- 1 vagy 2 rtg párazáró fólia (lehetőleg polietilén, nem PVC, hogy szakadjon)
- meglévő farostlemez burkolat
- meglévő fakeret, benne a polisztirol hőszigetelés
- meglévő féldomború faburkolat
- 2x4 vagy 2x5 cm vtg polisztirol hőszigetelő lemez (mechanikusan rögzítve, eltoltan felhelyezve)
Igen, úgy jó lesz, esetleg még a párazáró fólia után érdemes lécezést tenni és arra csvarozni a gipszkatont. Én fémprofilból csináltam, de lehet cseréplécből is, mert akkor a gipszkarton mögött el tudod vinni a vezetékeket, vízcsövet, ilyesmit, és nem kell minden konnektornál, kapcsolónál átjukasztani a fóliát, jobb lesz a légtömörség. Ha esetleg később akarsz hővisszanyerős szellőzést, akkor ennek még nagyobb a jelentősége.
A tető nem ázik be. Szép száraz minden. Azért írtam hogy a kabátom átázott a hátamon mert ott akkora pára lehetett.
Ha az ember nulláról építi a falakat akkor nagyjából tudja a rétegrendet. Belűről, gipszkaton - fólia - kőzetgyapot-fólia- lezárás (OSB, lambéria, stb.)
Az én esetemben viszont már adott egy bizonyos falszerkezet. Farostlemez-hungarocell-lambéria.
Ebben az esetben mi a végleges rétegrend? Tegyek még erre belülre egy párazáró fóliát és gipszkatont? Mert ugye folyamatosan arról van szó, hogy belülről jól kell párazárni. Tehát akkor az én esetemben úgy nézne ki hogy belülről kifelé haladva: giszkarton-fólia-farostlemez-hungarocell-lambéria-kőzetgyepot-páraáteresztő fólia-osb (vagy lambéria) ?
A párazáró fóliát belülről elég ha felttűzőgépezem a farostlemezre, majd arra a gipszkartont?
Ezt az éjszakai hideg betárolását én is tapasztalom. Megjövünk napközben és ablakot nyitunk hátha bejön pár fok:) Persze gyújtom a kályhát egyből és zárjuk is az ablakokat.
Viszont a belső párát így a bútorokon nem tapasztalom. Száraz minden pedig hetek óta nem voltunk fűteni-szellőztetni. Nem tudom, hogy a full fa belső mennyit számít ebben.
Felfűtés közben van a hidegebb folyosón az ablakoküvegek alsó részén pára, de szellőztetéssel csökken.
A párazáró rétegnek (pl. Dörken fólia) teljesen folytonosnak, hézagmentesnek kell lennie, és mindig a hőszigetelő réteg belső, azaz meleg oldalán kell elhelyezni, mert így a fólia is meleg, ezért nem fog rajta lecsapódni a pára.
Tehát a padló alatti szigetelésnél is a szigetelőanyag fölé kell tenned.
A nedvesedés meg fog szűnni, ha fűtve és szellőztetve lesz a ház, de ha a tető beázik, az más kérdés, azt meg kell javítani.
Most azért párás-vizes bent minden, mert melegszik az idő, a nap nagy részében bent hidegebb van mint kint, és a kinti, magas páratartalmú levegő bejut a házba és kicsapódik belőle a nedvesség a benti, hideg dolgokra. Ez a fűtéssel meg fog szűnni, sőt megfordul a pára áramlási iránya, egyre szárazabb lesz a házad.
A párazáró fólia nem azért kell, hogy bent ne legyen pára, hanem azért, hogy a szerkezetet megvédje a bent keletkező párának a hideg szerkezeteken való lecsapódásától.
Eszembe sem jutott kívülről bekenni a faházat bitumennel. Lehet rosszul fogalmaztam. Azon a ponton gondoltam ahol érintkezik a hideg betonnal. A külső és a belső "perem résznél a lábazatánál".
Most linóleum van letn a padlón. Azt vettem észre, hogy a pára ott csapódik le a külső felén, nem azon ami a betonnal érintkezik. Írtam, hogy nagyon nagy a hőmérséklet külömbség sokszor.
Kint pl volt 13 -14 fok bent pedig 8. Még a konyhabútor alsó feléről is folyt a víz. Viszint nem látok penészfoltokat a sarkokban és a falat sem találom nedvesnek. Ami még feltűnt az az, hogy még a régi palatető van a házon ami nagyon nedves, állrajta a moha. Fent voltam a "padláson" takarítani. Nincs fólia a pala alatt és gyakorlatilag 1 óra alatt a kabátom átázott a hátamon. Ezen kívül nem látok semmit.
A napokban voltam kint. Most hidegebb van és a hómérséklet kiegyenlített volt odabent. 3 fok kint 3 bent. Sehol semmi víz de a páratartalom mérőígy is ki volt akadva.. Szerintem ami melegebb levegő bejön a rosszul záródó ablakokon vagy az ajtó alatt az azonnal kicsapódik de lehet rosszul gondolom.
Ha veszek párazárófóliát és feltűzöm a menyezetre és a falakra akkor, hogy kiderüljön hol nedvesedik bár szerintem egyártelműen alul csapódik ki a pára ahogy írtátok a nagy beton terasz bevezeti a hideget a házba. Az előző tulaj is mondta, hogy még nyáron is hűvös van bent. A fekvése miatt max délig süt oda a nap és akkor is csak az egyik oldalát éri.
Jelenleg sok fa veszi körül a házat árnyékban volt nyáron is. Mst ritkíttatom a fölé hajló tölgyeket és fenyőket.
Abból induljál ki, hogy a pára bent van. Ott csapódik le, ahol kialakul a harmatpont. Ezért én a jelenlegi pára okát keresném meg. Ez lehet bármely irányból jövő nedvesség, még a nyílászárókon keresztül is.
Ezért én belülről minden esetben fóliával borítanám a felületeket (padló, fal, födém), majd megnézném, hogy a felülete melyik oldalon lesz párás. Ha mondjuk a fal felőli oldalnál találsz ilyet, akkor súlyos hiba lenne hőtükrös fóliát elhelyezni rá, mielőtt a nedvesedés okát nem szünteted meg. Sajnos magyar betegség lett hőtükrös fólia használata ott, ahol közvetlen hősugárzás nincs. A gyártók és forgalmazók nagyot kaszálnak, hiszen eladják oda is, ahol csak a párazárás a feladata.
A külső oldalon folyékony bitumenes anyaggal lekenni a faházat felér egy terrortámadással. A meglévő faburkolatra maximum páraáteresztő fólia (tetőfólia) helyezhető el. Majd jöhet az 5/15 cm-es pallók elhelyezése 62,5 cm-enként. A közük kitöltése kőzetgyapot lemezzel. Ezt ismét le kell zárni egy páraáteresztő fóliával és jöhet a külső burkolat. Az mi lesz?
Nagyon fontos, hogy a fal hőszigetelését össze kell kötni a födémre elhelyezett szintén 15 cm vastag hőszigeteléssel. Ha nem sikerül, akkor garantált a hőhíd, tehát a belső térben a fal és mennyezet találkozásánál a penészedése.
Ha mindezeket elvégezted, akkor a belső oldalon nem tud kialakulni olyan állapot, hogy a felület hőmérséklete a harmatpontot elérje, tehát a pára kicsapódjon.
Nagyon - nagyon köszönöm a hozzászólásokat! Mint írtam a terasz hozzá lesz építve a házhoz! Kívülről pedig kap 15 cm kőzetgyapotot. Gyakorlatilag körbeépítema a házat 15x7,5 és 15cmx5 ős szarufáből és deszkából állóó vázzal ami közé kerül a szigetelés majd osb. A jelenlegi teraszból nem marad semmi hanem építek elé másikat fából.
Párazárásra belűről van valami ötlet? Én arra gondoltam valamilyen folyékony bitumenes anyaggal kívülről (és akár belülről is) körbekenem. Belűre még erre a folyékony fóliára gondoltam amit bár hidegburkolat alá ajánlanak de gondoltam megtenné akára hajópadló alá is. Hozzáteszem és párnafára fektette nútféderese osb re gondoltam alminált parkettával..
Szerintetek?
Belső falak jelenleg kb fél centis farostlemezzel borítottak. (Farost lemez - 3cm szigetelés - lambéria. kb ez 5cm es falat jelent).
Itt is kell párazárni? Borítsam be az egész falat párazáró hőtükrös fóliával és kartonozzam le? A mennyezetre gondoltam egyszerűen felragasztom a polisztiroll álmenyezetet..
Nem figyeltem a képen a teraszt, amit bmalag írt, viszont így a lábazati szigetelés valóban nehezen lesz megoldható.
A padló alá a szigetelés akkor is kellett volna, így is kell, de a meglévő fal alá nem tudsz szigetelést tenni, ezért kell a minél jobb párazárás belülre, mert a fal alatti hideg betonon páralecsapódás lesz, és attól nedvesedni fog a fal alsó része.
Ha jól látom betonterasz van a faház előtt. Ez sajnos frankón bevezeti a hideget a faház alá. Nem sok valószínűsége van egy hőszigetelő sávnak a fal tövében. Emiatt a faház belső padlója alá kell rendes hőszigetelést tenni. Ha 5 centi vastag fér, akkor 5 centit és akkor arra hajópadló. Parafa padló még "melegebb" lenne, de az drágább is.
Én a saját 30 nm-es hétvégi faházamba az első két télre csak 5 cm gyapotot tettem...padlóba, falba...és 10 cm volt a plafonon. így is gatya meleget csináltunk 1 óra alatt a vaskályhával, de éjjel azért elég sokszor kapcsolt a szintentartást biztosító elektromos fűtőpanel.
Harmadik télre már 15 cm gyapot lett a falakba, padlóba (új külső faburkolat lett) és 20 cm a plafonba (új tetőhéjazat is készült). Nem számolgattam a fogyasztást. Ritkábban kapcsol a panel, de enyhébb is volt ez a harmadik tél.
A vásárláskor dohos szag volt, 10 éve nem jártak már oda. A tapétás forgácslap falakra és a menyezetre új lambéria kerül, hajópadlóra új hajópadló. Persze ezek alá párazáró fólia is. Dohos szag így nincs, időnként felfűtjük és ott töltjük a hétvégét.
Ha elkezdesz majd fűteni, meg szellőztetni, akkor a beltéri párával nem lesz gondod.
Viszont ami problémás lehet: a falak alja nedvesedni és korhadni fog ott, ahol a hideg betonra támaszkodik, hacsak nem csinálsz valami tökéletes párazárást belülre. Ha megfelelő a párazárás, akkor nem kell kőzetgyapot sem, szigetelhetsz a jóval olcsóbb EPS-sel is, főleg ha a zajszigetelés nem túl fontos szempont.
Lehet hogy a fal aljának nedvesedését meg lehetne szüntetni a lábazat szigetelésével is, de erről több okosságot a hőszigetelős topicban tudsz olvasni, páradiffúzió, harmatpont, párazárás szavakra érdemes keresni.
Szeretnék segítséget – tanácsot kérni szigetelés kapcsán.
Vásároltam egy faházat amelyet szeretnék téliesíteni. A házikó 80’ évek körül építmény egy beton kiszögellés tetején. A fotón látszik is, hogy egy kis lépcső vezet fel a házig melynek teraszát hozzá építtetem a házhoz.
A ház jelenleg nem lakott, nincs temperáló fűtés sem. Azt vettem észre, hogy a kinti hőmérséklethez képest is jóval hűvösebb van (legalább 5 fok ) és nagyon magas a páratartalom odabent a házban. Vittem egy páratartalom mérőt és az eszköz szerint olyan magas a páratartalom, hogy ködnek kellene lennie odabent.. J Több napszakban is voltam kint és mindig tapasztaltam az a nagy hőmérséklet különbséget. A pára szinte azonnal kicsapódott mindenre ajtónyitás után. Jelenleg linóleum van a házban ami több helyen is páracseppes. Nem tudom ez normális dolog e. A falban van hungarocell szigetelés. Az aljzatbeton alatt gyanítom nincs. Szeretném téliesíteni ezt a házat, kívülről kőzetgyapot szigetelést kap de kicsit aggódom a jelenlegi igen magas páratartalom miatt. A ház nem vizes sehol, nem ázik be, a betont is felvéstem a fürdőben és száraznak találtam teljesen (a falak vékonyak, talán 5cm 3cm hungarocellal). Viszont egyszer nyitva maradt a kisablak a fürdőben és reggelre folyt a víz a falról.
Gondolom kellene szigetelnem az aljzatot bár a belmagasságom csak 230.
Két kérdésem lenne a tisztel hozzáértőbbekhez.
- Normális lehet ez a párásság nem lakott épület esetén?
- Úsztatott padló alá terveztem 3 -5 cm xps szigetelést. Megfelelő lehet?
"Emeletes házakba pedig így is, úgy is kell klíma."
Ez mindent elmond a hozzászólás tényszerűségéről, szakszerűségéről.
Az épületet érő nyári napsütés melegítő hatása a falak esetében hasonló a téli időszakban a beltérben levő hőtermelő berendezéséhez. Ha a falszerkezet jó hőszigetelő képességű, akkor ugyanolyan védelmet nyújt a nyári felmelegedéstől, mint a téli lehűléstől. Ezzel nem lehet vitatkozni.
Ebből következik, hogy mindegy mivel érem el a jó hőszigetelő képességet.
Minél jobb a hőszigetelő képessége a lakótér körüli hőszigetelő buroknak, annál kevesebb fűtési energiára van szükségem télen illetve annál kevesebb hűtési energiára nyáron. Ezzel sem lehet vitatkozni.
Mégis, sokkal kedvezőbb a komfort egy könnyűszerkezetes házban, mint a nehéz szerkezetűben. Miért?
Mert télen magasabb a felületi hőmérséklete a belső gipszkarton burkolatnak vagy faburkolatnak.
Mert nyáron a falak nem tárolják be sem a magas léghőmérsékletet, sem a napsütés okozta hősugárzást. Ezért az esti léghőmérséklet csökkenést kihasználva, reggelre szellőztetéssel lehűthető a lakás.
A nyári túlmelegedést minden (könnyű és nehéz) épületnél a legegyszerűbb árnyékolással kiküszöbölni. Ez nem csak a falakra értendő, hanem inkább az üvegezett nyílászárókra, de a tetőfödémre is. Hiszen a falakhoz képest sokkal rosszabb hőszigetelésűek az üvegezett nyílászárók, ráadásul, ha az üvegen át tud sütni a nap, akkor a belső tér fokozottabban átmelegszik.
Itt van a válasz arra, hogy miért forrósodnak fel az emeletes házak, miért lehet kibírhatatlanul meleg egy padlástér beépítés, egy lapos-tető alatti lakás.
Ha egy földszintes, könnyűszerkezetes házat nyáron klímával kell hűteni, akkor ott valamit nagyon elrontott a tervező, a kivitelező vagy a benne lakó. Ezt sok éves tapasztalatból mondom.
