Tőled tanultam, hogy nincs szabály. De hiába is akarnék másmilyet tenyésztésbe fogni, nincs nálam jobb. Az enyémek átlagos tömegűek, vagy kisebbek. Most ez változhat a Buzás galambokban levő v/d Pol vérhányad miatt. Itt van a fiatal-csapatom, abből alkotható egy kép, hogy milyen az állomány. Bár az elhanyagolás miatt eredménytelenek voltak, nekem nem tűnnek selejtnek. Mostmár meséljetek ti is, milyen állományotok van?
Az én Maratonmanom, amely ötből öt helyezést és díjat is szállt 1000 km felett, egy ilyen otromba góliát tojóból kelt. De nem csak ő, hanem vagy további öt-hat testvére is. Mindegyik többszörösen és szemrebbenés nélkül maratonsikerek halmozói voltak. Az apa egy fantasztikus kinézetű, "életben egy ilyen" típusú fogott holland kék hím, az anya ez a hatalmas fogott német kovácsolt tojó. Ha nem ismertem volna a gyerekeket, eszembe nem jutott volna megszerezni. (Nem is szereztem meg, amit később meg is bántam.) Azt hiszem, ez a család volt, és még sokáig marad is Magyarország legjobb maratonversenyző családja. Hol van, volt vagy lesz olyan, hogy 8 gyerekből 5-6 eredményes 1000 km felett? Nem ismered, de itt helye van: a szóban forgó tenyésztő Fabók Ferenc Pesterzsébeten. Egyszerű ember, és nincs haverja, aki reklámozná.
A pihekönnyű galamb sem okvetlen jó, illetve általában rossz, meglátásom szerint. A galambnak kell rendelkeznie testtömeggel. Nagyon javaslom, és ezen sokan indokolatlanul mosolyognak, pedig tonnaszám tudok ellenpéldát mutatni, szóval javaslom az erős, sőt, mély, nagytestű tojók tenyésztésben történő előnyözését. Ezek általában nagy tojást tojnak, és a fiatal hendikeppel indul. Sajnos, a postagalambtenyésztés ilyen brutálisan egyszerű eljárásokon múlik. De ez persze, velejéig eretnek nézet a pedigreé-fanoknak. Úgyhogy ez a tanács maradjon köztünk. :-)
Az erőnléti felkészülés azt jelenti az esetében, hogy végigszállta az összes versenyt. Özvegységben van, de ez csak annyit jelent, hogy a tojójától el van választva. Hohl? Talán csak érintőlegesen, mert a nagyapja a székesfehérvári Szabó Feritől (D1)van, ő egyszer hozott Hohl galambokat magához. 3/4 részben Máj. Ez az apja: Ő egy megszakíthatatlan csapatgalamb volt, pihekönnyű. Sajnos csak a lista vége volt neki reális cél. Benne lesz a "keresztezési programban ő is :)
Négyet helyezni egy hosszú versenyről már nem rossz. Én is gratulálok. És külön tetszik, hogy a hím láthatóan jó állapotban van, fel lett készítve, erőnlétileg biztos.
Bocs ha valakit ki hagytam azért biztos még sok van de én sajna csak ennyit ismerekmindegyiket bátran ajánlom , azt hiszem a d16 ban versenyeznek az egy jo kis baráti egylet keresd őket A könytől ne szabadulj inkább szerezz még mellé minnél többet
Bár nem tudom milyen tudásszintú vagy azért mindig lehet tanulni
Hello mindenkinek Elkezdenék postázni mert kertes házat vettem. Van egy üres garázsom, amit átalakitanék 3,90x6,20. Örököltem egy muzeális fatokos orát, és egy "repulö keresztrejtvény cimü könyvet. Martonvásáron tudtok jo galambészt, akitöl lehetne figalambot szerezni?
Az angolszászok ebben bolondok. Schaerlaeckens idéz valaki valahogy így: Mr. X vett tőlem egy származási lapot, és én emellé odaajándékoztam a galambot is.
Van egy rövid cikkem Toye módszeréről. Ez például erősíti az első keltés a legjobb elképzelést. De továbbra is csak elkézelés, és nem abszolút igazság.
Jó szemű galambjai vannak, az biztos, nemhiába van belezúgva az elméletbe. De a szem csak egy a többi fizikai részlet között. Önmagában nem döntő, bár nekem az egyik legfontosabb részlet. Ha a szemteoretikusoknak teljes igazsága lenne, ők uralnák a postagalambvilágot. Ám látjuk, hogy nincs így.
Frászt. Az azonosan ismétlődés lehetetlen. Amikor kikel egy jó galamb, a tenyésztő rájön, hogy neki még egy ugyanolyan kell. Vagy sok. A párból újakat tenyészt. De mivel ismétlődés nincs a genetikában, és momentán egy kiemelkedőhöz kell hasonlítson, azt a szabályt vonja le, hogy az első jobb, mint a továbbiak. Klasszikus logikai tévedés.
Nem nagyon értem, mire gondolsz a "tehát"-tal, de egy ellenvéleményem van, még ha az kicsike ellenkezés is. A pancsolás az egyenként és egészükben sikeres törzsek korábbi egységét bontja meg. Azok egyben jók, csuda tudja, miért. Két jó autó alkatrészeiből építünk egy harmadikat. Elképzelhető, hogy számtalan konstrukciót tudunk így létrehozni, de mivel mindegyik új, egyik sem fog sem az első, sem a második kiinduló autóra hasonlítani. Ha pedig az alkatrészeket véletlenszerűen dobáljuk össze, biztosan nagyon kicsi az esély jó autóra. Az öröklődés véletlen elven működik. ----------------------------------------------------- Valamilyen szinten működik a kézből való szelekció, de inkább az általános irányt adja meg, és az egyed szintjén lehet tévedés.
Más: nem tudom hova tenni azt a tenyésztési hozzáállást, amit egyre gyakrabban olvasok és hallok, és talán a Janssenektől ered: -minden tenyészpár első pár fia a jó, a továbbiak egyre gyengébbek- Erre könnyen lehet cáfolatot találni, hiszen vannak nevezetes fix tenyészpárok, de mégis lehet ebben valami?
Ide tartozhat Jakab Sándor vásárlási elve is: "Ha egy dúcban nagy kék ludak nyernek, akkor ott én nagy kék ludat akarok venni. Ha kis, sötét, sárgaszeműek nyernek, akkor meg olyat." Úgy néz ki, hogy törzsön, vagy valamennyire is áttenyésztett álományon belül a küllemi jegyek és a teljesítmény jobban együtt jár, mint ahogy az a köztudatban van.
1. durva közelítésben megállapíthatjuk, annak, hogy egy postagalamb képes-e teljesíteni mondjuk egy 400-as versenyt, van néhány alapfeltétele: legyen szárnya, ne legyen beteg, ami csökkenti a teljesítményét, stb
- ugyanilyen kiindulási alapról: legyen annyi akaratereje, hogy egyhuzamban végigrepüli a távot, stb
2. finomítva a megközelítést (mert mégiscsak kell lennie ilyen lehetőségnek - szem? - szárny? - izomzat?): ..................................................................... - szóval nem hiszem, hogy nincsenek olyan egyértelmű jelek (külső és belső), amelyek segítik a tenyésztőt az eligazodásban, ne adj' Isten, egyfajta előszelektálásban. azt még csak el tudom fogadni, hogy ez minden törzs esetében más, és ha pancsolunk - a la geler -, akkor bizony elveszítjük a vezérfonalat, elbizonytalanodunk, mert nem tudjuk, melyek azok a jelek - maradjunk ennél a kifejezésnél -, amelyek segítenek.
Azt hiszem Fulgoni és v/d Merwe is ezt a gyakorlatot követte/követi, hogy az ászgalambok másait tenyésztésbe veszi kipróbálás nélkül is. Nem cáfolólag írtam, csak az következik belőle, hogy a küllem és érték között valami összefüggés mégiscsak létezik. Igaz viszont, hogy nem utal arra, hogy egyetlen "nyerő sablon" léteznik, amit csak meg kellene találni. És nyilván nem vennének tenyésztésbe egy idegen galambot, csak mert hasonlít valamire.
