Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Mennyi gyönyörűség egyszerre! Az élet napos,illetve habos oldalából csak ötöt láttam,a gallérosokból meg négyet.Jól számoltam?Gratulálok, és néha eszembe jut az a felejthetetlen csillaggombázás.A játszótéren nem jött még elő az az ismeretlen csillaggomba faj?Szép nyarat nektek!!
Fordítva: azok gázolnak az én lelkembe, akik sörösdobozt, pet palackot, aro olajos flakont hagynak az erdőben. Indokolt eset nincsen, csak indokolatlan.
Reggel egészen biztos, hogy nem volt még a képen látható farönkön. Kora délután vettem észre, ekkor sárgás-fehér színe volt, ragacsos, kb. úgy nézett ki, mint a tejbegríz. Másnap reggelre pedig már a képen látható módon nézett ki. Pusztán csak azért érdekel, mert soha az életben nem láttam még ehhez hasonlót.
Szombaton a Béli-hegységben gombásztam három gombásztársammal, ahová 2014 májusa óta járok. Én nem gyűjtöttem gombát, húsz év alatt elégszer lakattak jól a kedvenceim, inkább fotóztam, gyönyörködtem a gyertyános-bükkösben.
A házi vargánya aszalót a völgy egyik tanyájánál fotóztam le. A románok imádnak gombászni.
Úgy néz ki, hogy a hidegfront pont jókor érkezik, száradásnak indult az élőhely, és július lévén meleg is, de a front esőt ad és hűvösebb levegőt hoz. Kíváncsi vagyok, hogy egy hét múlva milyen lesz az egyik kedvenc gombászhelyem. Láttam bimbós nőszőfüveket, amiket jó lenne virágzásban fotózni.
Jól gondolod, nem is sejtenéd 3-4 hete mennyi ember volt az erdőkben arrafele gombát keresve, lépten-nyomon köszöngetni kellett valakinek. Idén elég sok esőfelhő találta meg a Mátrát, ezért volt olyan jó menni most arrafele. Tavaly a Börzsönyben meg Pest fele többet esett. A Mátrában akkor csak itt-ott volt. A dobozokat eldobálni még az erdei munkások szokták mikor gallyaznak. Szerintem a szezon vége fele sokan azt hitték már kifutott a dolog és nem mentek ki, mert én is voltam a héten több helyen ahol látszott hogy voltak, mégis volt gomba.
Kedden VH-ben Budapestre menet reggel megálltam pár percre az autóval és 3 vargányán akadt meg a szemem. Délután hazafele jövet még találtam párat, meg pár még éppen ehető rókagombát is hozzá. Szerdán kimentem a tuti helyemre hátha ott is lesz valami, de semmi sem volt, csak szárazság.Gondoltam vége a szezonnak.
Sógorom az örök optimista addig rágta a fülem míg ma délután el nem mentünk a Mátrába. Szárazság, zörgő avar, de azért egy réten megálltunk, hogy a kutyák kifussák magukat. Szélén öreg száraz és friss galambgombák,száradásnak indult, de tulajdonképpen egyáltalán nem idős, még ehető vargányából jó pár darab, meg csomó öreg elszáradt is. Találtam még 2-3 fiatal piruló galócát, meg elég sok változékony tinórut viszonylag jó állapotban, viszont a a keresűgombák mind teljesen ki voltak száradva.
Nosza bővítsük az ismerteinket, nézzünk olyan helyeket, ahol majd ősszel gombászunk és Északról is betámadtuk a Mátrát. Első jónak tűnő helyen az út szélén ott várt minket egy száraz vargánya, de aztán találtunk még 6-8 fogyaszthatót, köztük egy teljesen fiatalt is. Itt galamb alig volt, viszont annál több szétszáradt keserűgomba és valamennyi változékony tinóru is.
Mindkét hely teljesen száraz, semmi feltételezhető víztartalék. Érdekes, hogy a vargánya, a többi gombához képest mennyivel életerősebb és a kedvezőtlen körülmények között is képes termőtestet növeszteni. Eddig is volt ilyen feltételezésem, de ez most mintha beigazolódni látszana.
Még egy érdekes tapasztalat a mai napról, a második helyen ahol a legtöbb elszáradt és viszonylag ép varesz volt indokolatlanul sok eldobott sörös doboz volt az erdei avarban. Erdei munkának semmi nyoma, turisták sem járnak arra. Egyedül arra tudok gondolni, hogy ez a környék bejáratott vargányás helye lehet, ahová sörrel a kézben érkeznek gombázni és amit az elfogyasztás után eldobnak. Szomurú.
igen. az egyik legszebb gomba. nehany evig a hazunk elotti nyar tuskojan sok nott. mostanra teljesen bedaralta, nincs mar elesege. sajnalom. szepek voltak.
Az alábbi gombákat Budapesten egy forgalmas út mellett juharfa tövében találtam ma. Szép nagy kb 10 cm-es kalapjuk volt. Nem volt nálam csak telefon, kifordítani nem akartam őket és mivel egész a fa tövén nőttek, csak ennyire sikerült alájuk kukucskálni. Jól gondolom, hogy védett Óriás bocskorosgomba?
A güzülő permanensen bedarált az utóbbi időben, a fórumra is csak hébe-hóba kukkantottam be. Szerencsére az elmúlt két hónapban azért a terepre sikerült többször is kijutnom és gombák is akadtak rendesen. Szegfűgomba, vargánya, csiperkefélék és keserűgomba bőségesen került a terítékre. Képes beszámoló formájában összegzem a májust és júniust Debrecen, Földes, Kaba, Tiszafüred és Sikfőkút gombáival ( fényképezőgépem megdeglett, így telefonnal próbáltam képeket lőni, jellemzően kisebb sikerrel és több bosszúsággal).
Ja, egyébként a gombás erdőrész egy kis medencét ölelt körül, ahol sáros volt a talaj. valami cserje borította be az egészet. Lehet hogy azon a részen megrekedt a víz, és azért nőttek a gombák is. de az egész dél fele volt nyitott.
Csak azért mentem oda, mert emlékeztem, hogy egyszer mondta valaki, hogy ott sok gombát talált, na gondoltam ha úgyis a közelben vagyok megnézem. És rengeteg volt. másfél hete nagyszerű példányokat lehetett volna szedni. Ráadásul mindez úgy, hogy félbevágott gomba is volt a helyszínen, szóval előttem valaki már járt ott.
2-300 méter körülre saccolom. Tölgyes, déli tájolású lejtő. Sok volt a helyszínen, de a képen látható volt csak szednivaló. A legtöbb már elrohadt. Ez már nagyon az utója. Északi lejtőn viszont voltak új gombák is, csak nem tinóru. Pl. galambgombák. De azért nem tobzódtak azok se.
Most olyan helyeken is sok volt ahol máskor kevés szokott lenni. Tavaly talán még jobb rokagombas szezon volt az általam látogatott helyeken, hosszabb volt az biztos. Más években is akad általában bőven. Más években már májusban kezd, és ha gyakrabban van legalább kisebb eső, sokáig kitolodik. Ez az igen kedvező esős meleg június a vargánya esetében profitált igazán extrán. Talán 2010 júniusa adott ennyit utoljára, igaz az szünetekkel, de folytatta egész nyáron.
A klíma témában egy dolog egyértelmű, a jó százötven éve tartó, de nem lineáris melegedés. Ha további melegedés lesz az a fafajok jelenlegi magassághatárain módosít, pl. a Bükk régió határa magasabbra kerülhet. Rengeteg hibás erdőtelepités történt az utóbbi évtizedekben, a homogén koru erdő maga egy ilyen koncepció, nem beszélve az idegenfaju erdőkről. Ezek döglődese nem melegedés kérdése, ez minden változás nélkül bekövetkezik, következhet. A klímahisztéria, mint minden más misztériumjáték az emberiség történetében hajlamos elszakitani a valóságtól. Szinte minden időjárási eseményt a "klímaváltozás" számlájára ír a mainstream. Pár évtizede van műholdas megfigyelés, honnan az ördögből tudhatnánk mi történt azelőtt pontosan a földön? Ez a pár évtized nevetségesen kevés bármilyen bizonyításra! Hogy mennyire békés, mérsékelt időjárást élünk ezekben az évtizedekben, érdemes elolvasni Rethly Antal meteorológus gyűjteményét az elmúlt bő ezer évről. (levéltári kutatások.)
Az biztos, hogy lehetne sok mindent máshogy csinálni az erdészetben ami a gombáknak is jobb. De sajnos ehhez politikai akarat is kellene. Főleg azért, hogy akik ebben látják az egyedüli jövedelemforrást a lakóhelyükön, azoknak más alternatíva is legyen. Azt mondjuk azért nem írnám, hogy viszonylag nagy erdőterülettel rendelkezik az ország, ha jól tudom Dánia után mi vagyunk a másodikok a lista végéről, de ez lehet változott azóta hogy tanultuk. Mondjuk az érem másik oldala, hogy bizonyos fajták erdőmérettől függően meg fognak ritkulni a klímaváltozás miatt. Az egy dolog, hogy most sok rókagomba volt, de ennyi eső júniusban azért nem gyakori. Ha visszatekintek az elmúlt 20 évre, ilyenekből volt inkább kevesebb júniusban.
Egy szánalom ez a "megújuló" erőlködés. Valahol ott utat, amikor a karbon felhasználás útjára léptünk a gőzgéppel,majd a robbanó motorral. Tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy az emberiség ki tudott törni az eke szarvai közül, ennek köszönhető a szédületesen fejlődő, egyre nyitottabb világ. Nagyon komoly képzelőerő kell ahhoz, hogy mindezt a forradalmat a megújuló hajtotta volna végre, gyanítom teljes képtelenség. Ahogy képtelenség belatható időn belül a karbon leváltása megújulóra. Egy gyökeresen más, ma felfoghatatlan világban lehet elképzelni, ami ha el is jön valaha, arra nem ismernénk rá. Csak egy dolgot emelnék ki ; globális kereskedelem. Erről garantáltan le kellene mondanunk, azt az iszonyat energiát képtelenség még csak elképzelni is a mai ismereteink, belatható idő intervallumunk keretében.
Érdekes a Mátra körüli hercehurca. Gyakorlatilag az egyetlen jelentős energiaforrasunkról, a lignitről mond le a rezsim, miközben kétes megalapozottsággal orosz függő atomerőművet épít (kiegett futoelemek tárolása?), és megújulóról álmodozik. A németek bezartak az atomerőműveiket, és szenes erőműveket üzemeltetnek,mert az óriási beruhazasú megujulő képtelen biztonságos, stabil ellátásra (Ehhez alaperőművek kellenek. atom, szén). Rezsimünk kiállt a lengyel. cseh érdekek miatt a 2050 - re CO semleges uniós törekvések ellen,ez jórészt a szenes erőművek miatt volt, miközben itthon be kívánja szüntetni a szentüzelést visontan 2030 - ra. A dolog a CO kvóta drágul lásán, és uniós vállalásokon dől el végül is,azt viszont nem egészen értem, hogy a cseheknek, lengyeleknek, németeknek akkor hogyan is éri meg mégis, mert eszük ágában nincs kivezetni a szenet 2030 - ig! Az ország több mint hatvan százalékát atomerőmű fogja ellatni 2030 után. Személyes vélemény, de fukusima után, a precíz, csucstechnologia csődje után egyenesen merénylet atomerőművet építeni. Nincs abszolút biztonság! A németek ezt tudják... És a japánok is.
Egyébként az egész CO humbuk eldől Kínán, és az USA-n, nem beszélve a további feljetlenebb régiók fejlődéséről, bármennyire cinikus is ezt leirni!
Magyarország viszonylag nagy arányú erőterületekkel rendelkezik. Ha rajtam múlna, az őserdők területet jelentősen növelném, őshonos erdőprogram az idegen fajuak fokozatos leváltásával, illetve további nagy arányú erdősítési programok, főleg a kamutámogatású földterületek bevonásával..
Ha ezt hagyjuk az utókorra tévedni nagyot nem lehet! (bocs az offért).
A Gyulaj Zrt-nél a legmagasabb az egyéb bevétel az országban, náluk a vadgazdálkodási ágazat nagyságrendileg tíz százalékos bevételt hoz a fakitermeléshez képest. Ez kiemelkedő az országban, mindenhol máshol ennél sokkal alacsonyabb az egyéb bevétel. Beleértve a Tomi erdőt is. (Az egyik legismertebb szarvasgombás hely.)
