Ez egy hihetetlenül fontos gondolat. A nagy örökítők hirtelen tettek egy ugrást az adott kor és környezet szinvonalához képest. Hogy ezek a nagy nevek jelentsenek ma is valamit, ahhoz az kell, hogy biztosan tudjuk, az a többlet nem veszett el menet közben. Egyetlen közbeeső tenyészgalamb, ami nélkülözi ezt, megakasztja a sort, és onnantól papírtigrisek kelnek csupán.
Attól félek, hogy az a genetikai plusz, ami a Schaub és Máj galambokban a győri galambállományokhoz képest a 70-es években kétségtelenül megvolt, mára nincs meg. Mindenesetre nagyon meg kell sarabolnom az állományomat (az eddiginél jobb tartási körülmények között), hogy ezt meg tudjam ragadni. És a dolog alighanem pótolhatatlan. Ez a genetika utoljára Markó Dezsőnél teljesített, de ő már rég más vonalakra váltott.
Értelek, és igazad is van, klasszikus értelemben az a törzs, amit valóban áttenyésztettek. De nem tudjuk, hogy Pol mennyire tudatosan vásárolta meg azokat a galambokat, melyeknek őseit is birtokolta Hofkens. Mivel mindent összenyert, nyilván nem dobálta el a nyerőit. Genetikailag minden postagalamb elég közel áll egymáshoz, főleg igaz ez azokra az állományokra, amelyek egy időben egy földrajzi környezetben (nem hinném, hogy Hofkens sokkal messzebb ment volna galambért Arendoknál), egy adott versenyprogramban, adott esetben rövid távon szerepelnek. Hofkens nem vihetett be akármit, hanem az izlésének és érzékének megfelelő eredményes galambokat. Aztán ráadásul egy értelmes vásárló nem csak a nevet keresi, hanem van egy elképzelése, hogy milyen a "jó Hofkens". Mindez genetikailag szűkíti a varianciát, mégha akadémikus értelemben a "törzs" szó vitatható is.
Na, még egy gondolat, aztán elhúzok. Amikor Janssent akarsz tenyészteni, úgy kell ügyeskedned, hogy a nagy galambok, pl. Merckx, De 19, stb. mindkét oldalról jelen legyenek (és a nem túl távoli generációkban ugyancsak mindkét oldalon legyen jó galamb, mintegy igazolva, hogy valami örökség ott még megvolt.) Ha Hofkens Driebandert lebegteted lelki szemeid előtt, azt nem lehet egy idegen galambból odavarázsolni. Csodák nincsenek.
Azért a papírtigris-gyártástól óvakodj! Szép, szép a származás, de nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani neki. Peeters az, amelynek utódai úgy szállnak, hogy méltók a névhez. Amelyik csak átlagosat kelt, be kell tenni a levesbe, és másikat keresni helyette.
Az említett cikkben AS leírja, hogy az árverésen rengeteg Hofkens által frissen vásárolt galambot is Hofkens-ként vettek meg. Továbbá rengeteg galamb volt, amelynek mindkét szülője nem Hofkens galamb volt. Mindösszesen az elárverezett galambok mintegy felének semmi köze nem volt genetikailag a Hofkensekhez. A genetikai reláció nem előválogatás kérdése. Én ehhez tartom magam.
Megvan magyarul, olvastam. Tényleg tréfás, mertha választasz egy csokor valamennyire homogén galambot, melyet egy tenyésztő izlése már előszelektált, és te is valami jelleget keresel bennük, máris szinte van egy törzsed, anélkül, hogy alaki ténylegesen törzset akart volna tenyészteni.
Jövő héten majd teszek fel 1-2 képet, hogy miket párosítok az új beszerzéssel. Egyébként az enyémekben valamivel hangsúlyosabb a Peters vér, mint a v/d Pol. Van benne egészen vadul rokontenyésztett Peters is, a 1664 2 fiatalja, melyet a saját lányával keltett, amit ráadásul a saját testvérével keltett.
Tréfás ez a Hofkens bázis. Ugyanis nem létezik. Látogass el Schaerlaeckens honlapjára, és olvasgasd az Articles rovatot. Van ott egy cikk erről. (http://www.schaerlaeckens.com) Ha lesz időm, lefordítom magyarra. Nem mérvadó, milyen volt a tenyészérték, mert nem értettem hozzá, és kivétel nélkül minden jó galambot elpancsoltam. Egyébként 3 tojó kelt, 2 jó, egy érdekes. (Általában nem jött, de véletlen esetben, ha olyan kedve volt, díjat nyert. Sőt, egy nagyon rossz Liege maratont is elhozott.)
Látom lelkes vagy, ahogyan én is. Semmi akadályát nem látom, hogy a későbbiekban összedolgozzunk, és Buzás-keresztezett galambokkal oldjuk meg a vérfrissítést, ha az szükséges. Jövőre egy cserével feltehetőleg én járnék jobban, ugyanis nem tudok championokat felhasználni a saját állományból, míg te igen. Mégis, azt mondom, előbb teszteljük le normálisan, mi van a kezünkben.
"A Cornelius ( Nelles ) v/d Pol vonal: Szerencsére utánuk nem kellett nyomoznom, mert közismert tény, hogy Hofkens bázison tenyésztette ki őket az 1987-ben elhunyt mester. Nem nagyon terjedtek el, de azért jó néhány dúcban ott vannak. Jártam sok jó dúcban, ahol láttam Pol-okat is. Voltak közöttük jók, sőt kimagaslóak is, azonban többségük „egy lövet sörétet sem ért „. Nekem azonban kiváló Nelles v/d Pol-jaim vannak. A tenyésztõk többsége azt a klasszikus hibát követi el, hogy „származási lapot párosít származási lappal”. A Pol-ok esetében ez a lépés sokszor szomorú véget ér. Ha kritika nélkül párosítjuk őket és a cél csak a Pol X Pol kombinálás, annak az eredménye többnyire csontos, mély, ponty testű, nagy, nehéz galamb. Sok ilyent láttam. Szigorúnak kell lennünk velük szemben és csak a kevésbé mély, jó izomzatú, intelligens arcú, jó szemű egyedeket szabad tenyésztésben hagyni. Sajnos a mély mellcsont a vastag, erős csontozat a törzsre jellemzõ tulajdonság. Néhány idősebb egyedről a gyűrűket le kellett vágnom, olyan vastag volt a lábuk."
Egyébként Potárin beteljesült az Anker által is emlegetett varászlóinas sorsa. Nemcsak Horváthékhoz, hanem Mészáros Gézához is került egy ilyen őszi félselejt létszámfeletti Potáritól, Gézához az Okoska (döntően Marcel Desmet). Mindketten össze-vissza verték szegény Potárit saját galambjaival.
Potári Cattrijsse * Janssen-nel, nevezetesen a 8376-ossal. Na, ez is egy csodagalamb volt, mármint a 76-os mamája, a Tarka Tojó. Érdemes megismerni a történetet. Potári egy ősszel szét akarta választani a tenyészeit, de volt egy tokos fiatalja az útjában, helyesebben a fészektálban. Arra járt Horváth Pista (Horváth Testvérek néven a B-II. első hivatalos bajnokai), és Potári megkérdezte, hogy megér-e neki 200 HUF valutát ez a fiatal. Megért, mert az utódokkal simán nyertek kerületi bajnokságot. Ő volt a Tarka Tojó. Minimum harminc kerületi sampion kelt utódaiból. Talán a valaha élt legjobb magyar tenyészgalamb volt. 1984-ben a paramyxo megölte, viszonylag fiatalon. Sajnos, a vér szét lett pancsolva.
Jól néz ki. Nekem már 1984-ben volt vd Polom, egy eszméletlen szép két tarka tojó. Egy keletnémet baráttól kaptam, neki a tesója odaát élt, és töltötte krémekkel. A kéktarka 3322-es kersampion anyja lett. És ennek a 3322-esnek fia, a 373-as is az kersamp lett, az egyesületben rekordponttal. Úgy tudom, ma sincs megdöntve, 20 év óta állja a cibálást. A 373-ast négyévesen elvesztettem egy sima versenyen, szőrén-szálán eltűnt.
egyébként mi lenne, ha a te keresztezéseidből mondjuk adnál két-két fiatalt jövőre, és az én keresztezéseimből meg én adnék. az egyik ágon ugyanos mindketten a legjobb saját galambjainkat állítjuk be, a másikon pedig az ősök mindkét esetben azonosak, vagy közel azonosak. (VDP)
vége. csak az a baj, hogy sajna ez a kettő teljesített így. a hím egyébként a Kalóz nevű sampion hímnek a fia - a Kalóz az egyik kiszemelt a most vett két kis fiatal egyikéhez.
Általános távú egyesületi sampionbajnokság, hímek
1. A42 HU 06 D141875 H 5h 122,64p
Általános távú egyesületi sampionbajnokság, tojók
1. A42 HU 05 D130859 T 6h 144,37p
Jó, tegyük hozzá, hogy ez a B-program.A galambok nevében köszönöm a vastapsot :)
Ez egy nagyon fontos kérdés: alkalmas-e a jelenleg rendelkezésedre álló galambhegy egy saját törzs elnevezésre, vagy sem? Nem lehet félmunkát végezni. Ha nem alkalmas, akkor határozott elképzeléseket kell felvázolnod a helyzet megoldására. Ilyenkor nem érdemes alkalmi vételekbe bocsátkozni. Ha viszont alkalmas, akkor a minőségre kell ráhajtani, és nem az alkalmi vételekre.
Hajlandó lettem volna egy hímmel is hazatérni (nem akármelyikkel) és ráépíteni mindent. A 10-ben van egy kicsi, aminek az apja (az Első) fogott meg a tenyésztőnél leginkább. Sütött a nyugodt intelligencia a szeméből, leírhatatlan. A kis hímben valami hasonlót látok. Azzal az eggyel is beértem volna. Most tesztelni fogok, nem gyűrűzök olyan fiatalt, amelyik nem félig a Búzás-okból van. Nagy bajt nem csinálhatok, mert nem hinném, hogy az eredményem a mostaninál gyengébb lehetne. Aztán majd szűkítek. "Összefelé" tenyésztek. Pancsolás talán akkor lenne, ha többféle helyről többféle madarat hoztam volna.
geler, szerintem nem pancsol, hanem azt teszi, amit most tanácsolsz. szeretné - és én is-, ha legalább ugyanazt az eredményt érné(nk) el, amit az, akitől vettük. ha ez sikerül, megvan az alap - egy lépcső -, s lehet feljebb kapaszkodni.
Igazad van, tíz jobb, mint a kevés. Ötven még jobb, mert így növekszik az esélyed arra, hogy az adott tenyésztő legjobbjával vetekedőt szerezz. De gondold meg: ha a legszerencsésebb csillagzat alatt születtél is, így legfeljebb az adott tenyésztő eredményét éred el. Ne erre indulj, hanem figyeld meg hosszan a kiválasztottat, és a legjobbjából szerezz, vagy annak legközelebbi rokonát. Ez drágább lesz, sőt, állhatatosnak kell lenned, mert jó galambot nem ad el senki szívesen. És ezt ismételd meg hasonlóan másoknál is! És utána próbáld meg kiaknázni a kezedbe került értékeket. Egy új vonal létrehozása a meglévő állományodban gyakran jóvátehetetlen hiba. Ne pancsolj!
