Megjelent az kertemben egy postagalamb (gondolom az, mert piros gyűrű van a lábán) gyanítom eltévedt... Elég ragaszkodó típus, az istennek sem akar továbbmenni, s leszarja ha kergetem... Holnap felhívom a postagalamb.hu-n megadott számot, de ha valakinek jobb ötlete van, az írja le ide.
Szerencséd volt, de ettől még nem lesz szabály. A galambok biológiai órája nem állítható vissza. Ha a síma pépből (4 nap) átlépett kevert pép+mag állapotba, azt eteti be a kisebb fiatalba is, és akkor annak annyi. Egyébként azt kérdezte a topiktárs, hogy "összezár egy dúcba..." Mindamellett a Te tapasztalatod leírása hasznos, és köszönöm.
Ujházy első könyvében van leírva. A lényege, hogy a hím 6 tojóval van párban. Ehhez egy ketrec rendszert találtaki ki, nyitható zsilipekkel, hogy a párosodások szabályozva legyenek, a tojók lássák a hímet és úgy érezzék, hogy éppen velük van párban, s letojjanak. Biztos egyszerűbben is lehet. A tojások kikeltése és a fiatalok felnevelése dajkákra vár. Ez eddig a hengst-módszer. A Hermes-módszer annyival több, hogy a tojók folyamatos cserélgetésével tesztelve keresik a legjobb összeállításokat. Ezzel a módszerrel Hermesék fő tenyészhímje, egy Maulemans tarka hím egy évben 21 olyan utódot adott, ami 100%-ban helyezte magát a bajnokságban.
Nálam a hím a dúcban párban volt, keltettek. A dúc alatt egy ketrecben a másik tojóhoz naponta 2 óra hosszáig becsuktam. Simán mindkét helyen ülte a hím a tojásokat, és sikeresen felnevelte a 4 fiatalt 2 tojóval.
Nem. A két tojó nem egyidejűleg tojik, a hím pépeléskor nem tudja etetni a fiatalabbat, mert előrébb jár a biológiai órája. Esetleg beválhat, ha egy-egy fiatalt nevel mindkét tojó egyedül. Vagy a hímet megakadályozod abban, hogy a fiatalabb csipaszt táplálékkal megölje. Ekkor három fiatalra van esélyed, kettőt pár, egyet egy tojó nevel. A kérdés persze az, hogy egyáltalán kiülik-e a kotlásidőt a tojók.
Az egész mögött egy hosszú történet áll, de a lényeg az, hogy Anker sokkal jobbakat tudott behozni, mint az akkori magyar mezőny volt. Ezek a galambok mindenhol nagyon jól szálltak, Gyerkó közvetítése nélkül is. Kotymán, Erdélyi, Országh, stb. Kétségtelen nagyon mutatós típusokat tudott összeválogatni Gyerkó, de a végén már ezek sem sokat értek. Ráadásul kényesek voltak, hitvány vitalitással. A Jansseneket ne szidd, egyrészt vannak itt is nagyon jó tenyészetek, és vannak papírtigrisek. Ha egyszer ilyenekre szánod magad, adok neveket, ahol keményen bánnak velük, és számíthatsz csúcseredményre is.
Hát lehet, hogy túlértékeltem ennak a vonalnak genetikai potenciálját, de láttam több helyen remek, hasonló megjenésű versenyzőket, melyek nagy hatással voltak rám. Meg lelkesítene, ha lenne egy gyors magyar "törzs", ami több tenyésztőhöz is elterjed, nem csak ez a buzi Janssen, amivel már tele vannak a galambházak és ásítok, ha meglátok egyet.
A tőle kikerült galambok azért voltak sikeresek, mert kevés jutott belőlük az illetőnek, és ha azok között egy jó volt, rákoncentrált. Nem szembesültek a bőség zavarával. De lehet, hogy a dolog titok marad, csak kapirgálhatjuk az igazságot.
A Sötét Hím és a Kupak kettő. Szerintem ott hibázott, hogy a rokontenyésztést papírra végezte, és nem képességre. Ezek között pedig nehéz kiigazodni, ha nem engedi magához közel azt az igazságot, hogy a rokontenyésztett is lehet rossz galamb. A törzs pedig az, ahol a tenyésztő elkötelezi magát egy galamb mellett. Éppen azért soroltam a rengeteg tenyészvonalát, hogy érzékeltessem, ő eddig nem jutott, mindent keresztbe-kasul szaporított. Nem is tudom, ki használja itt a pancsolás szócskát erre, de valahol olvastam... :-)
Jó, hogy visszajöttél. Amennyire tudom, Gyerkónak annyi szerepe volt az egészben, hogy nála volt az a sötét hím (biztos a Kupak), amit említesz, ami jó örökítő volt. Csinált szoros rokontenyésztést vele és az ebből kikerülő galambok máshol is beváltak a tenyésztésben. Később, amikor felkapták a dolgot, újabb kemény rokontenyésztést végzett a hím már eleve rokontenyésztett utódai között, már csak azért is, mert ezeket megvették. Abban az értelemben nem volt törzs, hogy Gyerkónál valóban nem volt egy áttenyésztett, több nemzedékből álló, versenyképes, egynemű-egyarcú állomány, de volt egy rokontenyésztett mag és voltak jobb-rosszabb keresztezett versenyzők. Ugyanakkor voltak mások (Juhász, Göndöcs és többen), akik a Gyerkó-keresztezett galambokat szelektálták, egymás között szaporították és a rokontenyésztettekhez visszapárosították. A jellegzetes típus még most is fellelhető pl Jakabnál, de láttam ezeket szegény Vercseg dokinál is, halála előtt. Ha ezt nem nevezzük törzsnek, akkor nagyon szigorúak vagyunk e fogalommal, és nem is volt a világon talán 10 törzs se.
Sosem volt Gyerkó-törzs. Anker (és Kottek) fénykorában megszerezte a neki legjobban tetsző galambokat. A Sötét Hím (2564-es): egy Leus fészektestvérpár egy-egy Symons-szal és Desmet-Matthijs-szal párosítva, és a két párosítás fiú-lány ága párban, elég rokon, tulajdonképpen a Leus-re féltestvér párosítás. A fő hím a Kupak, ez ha jól emlékszem, a sötét hím rokontenyésztett unokája párban Anker Extra Rappe tojójával (dr. Linsen [Janssen, kis Delbar-ral fűszerezve] * Stichelbaut) párból kelt. De jelentős Devriendt vér is volt nála, na meg a Plastronok (De Baere galambok.) Aztán a Klare vonal. Stb. Nem tudta összeszedni őket, és ezt felismerve villámgyorsan mindet eladta. Később visszaszerzett belőlük, de nem ment sokra. Ekkor újabb törzseket szerzett (Roger D-Matthis, Imbrecht, stb.) Ez már végképp betette a kaput.
nekem tipesem van, eddig kiválóan működött, de a múlt héten kétszer is kihagyott. az antenna egy falapon van, az meg egy rézhálón - az a kijáró alja.
fura, de megpróbálom kideríteni, mi lehet az oka.
mellesleg sporik, tudjátok, hogy új hold van? (ha jól néztem) a hold járása lényegesen befolyásolja a halak aktivitását is (gyakran horgászom), szerintem a galambokét is. de vajon hogyan?
