Az elszívó nyílásokat hová érdemesebb rakni ,ha a mennyezetben lessz a közepére a helységnek ,vagy jó a sarokban is? a befúvók is a mennyezeten lesznek ezeket középre gondoltam ,mert így vízszintesen tudom teriteni minden irányba,vagy nem jól gondolom ?Mi a helyzet a nyári üzemeltetéssel ilyenkor pont forditva működik a dolog és kondenzvíz keletkezik a beszívó kis csövekben ,vagy nem?
Talán valahogyan (forró dróttal?) el lehetne távolítani a kis távtartó bordákat olyan mélységben, hogy az így keletkezett egybefüggő rések maguk legyenek a levegő osztó/gyűjtő ki/bevezetések.
Mondjuk a tábla szélétől kezdve egyre nagyobb mélységben, hogy egy ferde vonalat képezzen, a páratlan rétegeknél meg a tábla túlsó szélétől kezdve. Vagy csak a páros sorokat "kikaparni" ferdén és akkor az egyik levegő bevezetés oldalról történne, a másik meg a tábla végénél (remélem érthető vagyok).
A befúvás helyett nem inkább átszívást akartál írni ? én hosszabra csinálnám az egészet ,mintsem széleset így ahatásfoka is jobb lenne ,mert a levegő tovább tartózkodik akamrákba így több hőt tud átadni ,a másik meg ha keskenyebb úgy egyenletesebb lessz azáramlás a szélén is.
Nem tudom, létezik-e 3 mm-es, az esetleg beleszuszakolható lenne (falvastagség függő persze). Aztán hogy az mennyit folytana az egészen, hogy be lenne iktatva - gyakorlatilag toldóként - a csövekbe.
No meg nálam az is kérdés, hogy lesz a 4-es polikarbonátba befújva a levegő? Ha csak egy mondjuk 120-as kerek cső valami idommal átalakítva ehhez, akkor - szerintem - könnyen előfordulhat, hogy a polikarbonát középső cellákában jóval több levegő megy, mint a szélsőkben. Legalábbis a légkorrektoroknál egy ferde lappal szokták irányítani a levegőt, hogy minden oszlopban egyforma legyen a légáram.
Kissé elhavazódtam (szó szerint is...), de időközben megjöttek a polikarbonát minták.
A 20 mm vastag 5 kamrás így néz ki:
A két külön ág rétegenkénti elszeparálása pedig 4 mm-es 1 kamrás polikarbonátot tervezek:
Az 5 kamrásnál a vízszintes elválasztók nagyon vékonyak, emiatt a hőcserének jobb hatásfokúnak kell lennie, mintha egymásratett szimpa kamrásakat használnánk, viszont a bevezetők illesztése nem lesz egy relax munka...
Amikor működik a Marley, akkor hány fokos kinti hideg esetén hányas sebességfokozaton hány fokos levegőt fúj be a szobába? (közvetlenül a befúvó lyuknál mérve)
Szétszedtem darabokra, valóban igazad van, csak egy ventilátor van, kétoldali eltérő lapátozással (csak kívülről látszik kettőnek). A két légirány teljesen el van választva egymástól.
A "főkapcsoló" karja könnyen jár, a mikrokapcsoló stabilnak látszik. Szerintem bírnia kell a kapcsolgatást.
A szűrők akár paplanként 3-4-500 Ft/m2 áron beszerezhetők, ehhez egy 13 cm-es kör két fele kell csak a két irányhoz. De én is tudok adni méretre vágva, fillérekért.
Szellőzéstechnikai cégem van, és a páraszabályozott és komplett hővisszanyerős rendszerek tervezése és szerelése mellett mostanában kezdett el foglalkoztatni az egyhelyiséges hővisszanyerős szellőztetés, mert több egyedi igényt ezekkel takarékosan lehet kielégíteni. Van sokféle változat, sokféle teljesítményben és igényre, több beszállítótól. Már készül egy összehasonlító táblázat, és teszem fel a honlapomra (privátban szívesen elküldöm az elérhetőségeimet).
Az 5 naponta 0,2 óránként - ez nagyon-nagyon karcsú. A nagyobb hővisszanyerős rendszereket lakásokba min. 0,3-0,4-től max. 0,6 légcserével tervezzük (sok tényezőtől, igénytől függ). A frisslevegő igény min. 20-30 m3/h/fő, de újabb kutatások szerint inkább 50-80 m3/h/fő. Ezt igazából hővisszanyerős rendszerrel lehet takarékosan megoldani. Másrészt fontos, hogy milyen helyiségről van szó, az előírások másak pl. egy konyhára, színházra, irodára stb. Fontos még a helyiség használatának "dinamikája" is. Szóval a hivatalos előírás is sokféle. A kollégád által megadott szerintem tehát nagyon alacsony, max. egy alig használt szobára lehet érvényes. A páraszabályozott szellőzési rendszerek működnek kb. ilyen számokkal.
Nem lapos az ágidom, hanem laposabb az ebből készült központi osztó, mint ha EPS-ből csinál valaki osztódobozt. A fektetett ágidom 160mm magas, ez elfér gipszkarton felet vagy gyapot alatt tetőtérben.
Nálam éppen van egy ilyen Marley a szobámban (ilyenekkel is foglalkozom:).
A gép csendes, jó a dizájn, kicsi a fogyasztása, alapvetően egy jó ár/érték arányú gép.
A válaszok a kérdéseidre:
- belül egy műanyag keresztirányú hőcserélő van, egy d 160 mm-es csőben. A két levegő nem keveredik. - esztétikum: ha arra gondolsz, hogy a falfúrásnál letörhet a furat széle, arra van takarólemez. Egyébként kívülről nem túl csúnya a gép maga. - két külön ventilátor van a szívott és befúvott levegőnek. Ezek a ventilátorok a falon kívüli külső részben vannak. Fogyasztásuk 4/11/14 Watt a három teljesítmény fokozatban. Nagyon csendes. A belső fali egységben pedig van 1-1 szűrő (G2 vagy G3). - a szabályozó valójában egy fokozatkapcsoló, amely valóban a három fokozat között kapcsol. A "főkapcsoló" magán a gépen (belső egységen) van alul, ami egy egy belső mikrokapcsolót kapcsol és áramtalanítja a gépet, egyben egy forgó elzárótányért is működtet (azaz ha le van zárva a venti, egyrészt kikapcsoljuk, másrészt lezárja mindkét levegőirányt, így nem tud bejönni fals levegő, vagy kimenni meleg.) - nem lehet semmilyen szabályozást rákötni (pára, Co2, VOC stb.) Amivel lehetne csökkenteni a bejövő levegőt - nem túl elegáns dolog - az egy kicsit erősebb szűrő (G4 pl.), ez a fogyasztást is kicsit megnövelheti. A 0,5 légcsere átlagos, de tény, hogy lehet sok is adott esetben. Ekkor jöhet a másik "részmegoldás": időkapcsoló, (de akkor nyitva marad a levegő útja). Talán a legjobb kézzel kikapcsolni, ha nem szükséges menni.
100mm-es alu fél-flexibilis csövekből van az osztódobozok utáni rész. Ezek azok a kb. harminc centis harmónikák, amiket 2.5 méteresre ki lehet húzni. A toldásokba 1m-es fehér légtechnikai műanyag csőveket (PE) használtam, illetve az ebből vágott 10 centis darabokat. Ezek egymás mellett vannak pl az OBI-ban, de gondolom egy légtechnikai vagy gépészeti boltban fléláron megvehető.
Szellőztető gép és az osztódobozok közti gerinc 150-es sonoflex cső. Ez ugyebár egy acéldróttal erősített két rétegű alu kasírozott fólia cső a rétegek között kőzetgyapot szigeteléssel.
Osztódobozokat először EPS-ből csináltam, aztán kukáztam. A második verzió 150 - 100 -as fém ágidomokból van, ketőt kettőt egymásba tolva. Evvel a megoldással már maradéktalanul elégedett vagyok, ajánlom másnak is!
Szai, én úgycsináltam, hogy a két flex csődarab kőzé belölre tettem 10-10 centis fix csődarabokat. Erre először félig ráhúztam az egyik csövet, körberagasztottam majd rátoltam a masik csődarabot és megint ragasztottam.
Sokat segít a ragasztásban hogy a merev csődarab benne van, jól meg lehet feszíteni a ragasztószalagot.
Kb mennyi lesz a hőmérskéklet különbség a befelé a hőcserélő után és a kifelé a hőcserélő előtti levegő között? Öt fok?
Házi feladat: hány százalékot változik a levegő térfogata, ha azt öt fokkal felmelegítjük?
"+/- 3Pa a pontossaga a. nyomasmeronek."
Melyik típus?
"Ez jonak mondhato, de akkor is ebbol csak majdnem balansz johet ki."
Ha nyomásKÜLÖNBSÉG a lényeg, akor nem érdekes a nyomásmérő(k) abszolút pontossága, csak a nyomások egymáshoz való viszonya. A tökéletes balanszot az elején egyszer beállíthatod egy pontos hiteles műszerrel (de akár egy egyszerű vízcsővel is lehet igen pontosan légnyomást mérni) és ezt tekinted etalon értéknek az olcsó nyomásmérő(kö)n.
Egyébként szerintem 3 pascal aszimmetriát még tekinthetünk egyenlőnek.
"Nincs pontos nyomas + fordulatszam => m3/h tablazat. Ehhez valoszinuleg kozeliteni lehet csak."
Érdekes lenne megtudni, hogy a blower door tesztelő ventilátoronál számolják, vagy mérik a köbméter/órát.
Addig én csak mért értékekben hinnék, számoltban nem.
"Hol merjem? a bearamlas kornyeken (+) az elszivasnal (-) iranyba fog csalni."
Lakásban valahol + külvilágban, persze jó távol mindenféle befúvótól meg elszívótól, sőt odakint széltől (és a szél torlónyomásától!!!) védett/kompenzált helyen (pl padlás).
"A szobaban igy eleg nehez merni. I2C nyomasmerorol van szo, ezt nem arra terveztek, hogy metereket lojjek at vele."
Ha jól választottál érzékelőt, akkor nem csak egy kerek lyuk van rajta, hanem egy (két) kiálló cső, a végén egy vastagodással. Na arra rátolsz egy(két) megfelelő szilikon csövet, a csővel meg már "átlőhetsz" akár tíz métert is (csak ne lapuljon össze sehol útközben terheléstől/töréstől, okos dolog pl gégecsőben vezetni).
De ha a külső érzékelő valahogyan a széltől túlnyomást/vákumot kap, az meghamisítja a egészet, úgyhogy én a helyedben inkább csak a dobozon belül méregetnék nyomásokat.
Egyébként az ilyen adatbuszokat (mint pl az i2C, de akár pl az USB is) igen nagy távolságra is el lehet vinni, csak a kábelezéskor a gyári ajánlásnál szigorúbbat kell alkalmazni. Pl próbáld ki, hogy milyen hosszú műholdas koaxkábel-pár kell ahhoz, hogy már bizonytalan legyen az adatkapcsolat a végére rakott I2C nyomásérzékelőddel ;)
Tulajdonkeppen az anemometer is igy meri, persze nem 0-24. Igazibol ezt a lehetoseget elvetettem.
A legmennyisegmeresnel a buktatok a kovetkezok szerintem:
1) hideg / meleg levego terfogata mas. De ezt korrigalni lehet.
2) +/- 3Pa a pontossaga a. nyomasmeronek. Ez jonak mondhato, de akkor is ebbol csak majdnem balansz johet ki.
3) Nincs pontos nyomas + fordulatszam => m3/h tablazat. Ehhez valoszinuleg kozeliteni lehet csak. Itt szerintem nagyonsok hiba tud becsuszni.
Szerintem ezzel csak valami kozelitest lehet csinalni, persze sokkal jobbat mint egy ket sebessegu csoventivel.
A masik otlet, amit te is emlitettel: kivul belul nyomaskulonbseg meres. Itt is van kis buktato, de ez jobban tetszik, mert talan pontosabb lehet:
1) Hol merjem? a bearamlas kornyeken (+) az elszivasnal (-) iranyba fog csalni. Szerintem az aldes-ek siman beleraktak az iranyitoba, oszt jonapot. Nekem webes felulete lesz, amit majd telefonrol lehet vezerelni, igy nincs "faliegyseg".
2) Nekem a padlason lesz a cucc es a vezerloje. A szobaban igy eleg nehez merni. I2C nyomasmerorol van szo, ezt nem arra terveztek, hogy metereket lojjek at vele. Erre talaltam ki a kovetkezot:
Szoba egy eldugott helyen lejovok egy PVC gegecsovel, a masikfelet pedig a nyomasmeroben landolna, rendesen kikenve, hogy ne legyen aramlas. Igy elviekben a cso vegeben ugyanakkora nyomasnak kell lennie, csak lassabban all be. Szerinted ez mukodokepes?
"Kis CPU ventillator bele a csatornaba, kalibralas utan pontos adatot ad"
Tehát ventilátorral mérnél légsebességet?
Egyrészt a venti belső mágneses tere egyfajta fékként működik, ezért kis légáramoknál meg sem mozdul (tehát ki kell belezni / át kell alakítani).
Másrészt pedig aminek csapágya van, az nemcsak nem örök életű, de ahogy öregszik a csapágyazás, úgy hamisítja meg egyre jobban a mérést. Én 80-100 ezer üzemórás MTBF-ű ventilátorokal kísérleteztem (más célból), de mérésre még egy ilyet sem mernék alkalmazni. Persze lehet, hogy csak én vagyok túl igényes....
A ki- és és bemenő légáramok arányát összehasonlító légsebesség méréssel, esetleg igényesebb megoldásként a lakás és a külvilág közötti légnyomáskülönbség méréssel terveztem megoldani.
(egy tipp: a "légsebesség összehasonlítás" lehet tulajdonképpen egyfajta légnyomáskülönbség-mérés is ;)
Az utolso nehany metert erdemes szigetelt flexi csobol csinalni, segit a hangcsillapitasnak. Mivel mar a hocserelod PVC, szerintem siman csinalhatod az egeszet abbol.
En eppen ilyesmin gondolkozom, el is kezdtem egy projektet arduino alapokon. Kovetkezo variansokat talatam ki:
a) Kis CPU ventillator bele a csatornaba, kalibralas utan pontos adatot ad
b) Aldes-ek, a ventilator a tacho kimenete es a venti altal keltett nyomaskulonbseg felhasznalasaval szamoljak legmozgast
b.1) Elszivas es a befolyas kobmeterre egyezzen meg. (korrigalni kell a homerseglettel a terfogatot)
b.2) Elszivast tachoval merem a lakasban meg elhelyezek egy nyomasmerot. A kulso es a belso nyomasnak nagyjabol meg kell egyeznie. Addig tolja a masik ventinek, amig nem egyenlitodik ki. Ez persze kerdeses, hogy mennyire mukodne.
Bartoszek, hogyan csinaljak ezt? Esetleg tudja valaki?
Szerinted, hogyan lehet maskeppen biztositani azt, hogy balanszban legyen a cucc?
Vannak érthető érvek az enyhén túlnyomásos lakás mellett (amikor picivel több levegőt tolsz be, mint amennyit elszívsz) és a vákuumos lakás mellett is, de a legtöbb érv az azonos légmennyiség mellett van.
Ráadásul sokan azt hiszik, hogy ha a beszívó és a kifúvó ventilátor egyforma, akkor azokon azonos mennyiségű levegő fog áthaladni, ez az esetek nagy részében tévedés: mivel a legritkább esetben azonos mértékű a fojtása a ház befúvó és elszívó csőhálózatának, ezért nagyon sok, a tulajdonos részéről kiegyenlítettnek képzelt szellőző rendszer a valóságban egy kicsit vákumos vagy éppen túlnyomásos. Ezzel a jelenséggel a családi ház méretű szellőző rendszerek tudtommal nem foglalkoznak (egyszer nekiálltam tervezni egy ezt is figyelő házi szellőztető vezérlést, de szabadidő híján úgysem lesz abból sem semmi :)
Az elszívott és a befúvott levegő mennyisége azonos kel hogy legyen? Ma összeraktam ahcs-t nem volt olyan egyszerü amilyennek gondoltam ,majdrakok fel képeket is.
