Érdekes, de az eredményesség szempontjából nem hiszem, hogy van jelentősége. A legrövidebb verseny is egy óra repülési idő fölött van. A maximális erőt meddig tudja kifejteni? Egy percig? Olyan, mintha egy hosszútávfutót úgy akarnánk megtalálni, hogy hány mázsával tud guggolni. Persze utána lehet járni...hátha.
Portéka minden nap elküldte a galambjait a gázgyár kecskeméti szolgálati járatával. 10-11 óra között engedték őket. Az utolsó alkalommal már fel sem szálltak, az egész falka elindult gyalog a mezőn hazafelé. :-) Ekkor vetett véget a módszernek. A galamb is besokall néha.
Nem idegessek a fiataljaid a minden napos macerától? Gyorsan bemennek ha haza értek?
Hányszor vitted már őket?
Biztos van jobb is de én csak ezt tudom ajánlani neked egy könyvet, sajnos elküldeni nem tudom, estetleg postán, Mackroft, Heinrich Galambtenyésztés című könyvének 20. oldalán van egy ábra amely a galamb anatómiája címet viseli és a szájpadlástol a nyaki verőérig 35 részletet mutat a galamb testéről!
nekem meg feketéért, mindkét szárnyán egy-egy csappal. Úgy néz ki, hogy most lesz is egy nekem. Most kelt ki a csipasz és úgy néz ki, hogy fekete lesz, és csapos. A szomszédomtól kapom, akitől a többit is.
Példádnál maradva, kisebb lesz a szelekcióból fakadó elrehaladás, ha a jó fakótarka tojót ki kell selejteznem egy közepes kovácsolt megtartása érdekében.
Mondjuk nem hiszem, hogy ez a világ vége. Anker példája szerint Delbar elajándékozta deres fiataljait. Ezek másoknál bebizonyították, hogy jók. Tehát Delbar a lehetségesnél kevesebb fiatalból válogatta a következő év egyéveseit. Ettől még világklasszis volt.
Nálunk (de lehet, hogy máshol is) a tenyésztők zöme a "jót a jóval" elvet vallja és eszerint párosít. Mégis, csak talán 10%-uk esetében fokozódik az állomány értéke (de lehet hogy csak 5) a többiek évről évre gyengébbek, vagy csak állandó vásárlásokkal tudják tartani a szintet.
