" .... nekem az is eleg, ha napocska megtermeli az eves fogyasztasom oda-vissza meros villanyora szerint (mar csak azert is mert nem nagyon akarnek megszoritasokat az akkukapacitas miatt, sot inkabb autobol is elektromos lenne a jo amire en hasznalom, nem a csaladi) - a ruhaktol kezdve a munkahelyen at rengeteg mindenben a tarsadalomra vagyunk utalva, en az aram megletet (max. rovidebb kiesessel) meg nem tul eros feltetelnek veszem. Tehat megfelelo mennyisegu napelem, futes megujulo (bio is akar), ivasra alkalmas kut es szurkeviz (eso) gyujtese, ezeknek van ertelme, . ....
Valami hasonló kép van bennem is egy "városi" autonóm házról. Ami ettől több az szerintem egy jelenlegi városi infrastruktúrában nagyon nehezen - drágán megvalósítható.
Szia Axióma! (évek óta olvasok, bár csak egy éve írogatok... szóval részemről régóta ismerlek) Na szóval igen így is fel lehet fogni. Ha van egy hiper überszuper tárolóm akkor azt miért akarom a fóliaházba rakni, ha úgysincs vesztesége, illetve még gondom is van a magas páratartalom szigetelésbe jutása miatt. Ez a Te nézőpontod. Az enyémet már leírtam, kicsit ismétlem magam valszeg.
Nekem ez a (primitív de multifunkcionális) fóliaház elsősorban a szennyvíztisztítás miatt kellene. A házban egy élő kultúra lenne, a tárolás hulladékhője maradéktatlanul hasznosulna. http://www.organica.hu/download/ORGANICA_brochure_HU.pdf
Jópofa mi?!
Hókuszpókusz körítés nélkül kicsiben is működhet a dolog.
Tudod elég faramuci dolog autonómiáról papolni ha a szennyvizem csövöm eleresztem. ha pedig tengelyen vitetem el az se sokkal különb.
Mivel elfolyó vizet minél kevesebbet szeretnék ezért pályázok arra, hogy a hőszivattyú kondenzvizét megfogom és kvázi szürke vízként hasznosítanám ezt a valójában tiszta vizet. A fóliáhzban tehát nem lenne olyan rémisztő a páratartalom.
A következő funkció az amit az előbb úgy írtam, hogy a ház maga egy sörkollektor. Már maga a légtér is egy puffer de ezt lehet növelni tovább.
És akkor ezt egészítené ki a tárolás. Én egy szóval sem írtam, hogy feltétlenül (csak) vizes tárolásban gondolkodom. Az biztos hogy feltételnül több lépcső lenne praktikus. A szigetelésről is van véleményem de olyan mindegy. Ki kellene próbálni.
Ha nem haragszol nem írom tovább. Számomra elég egyszerű a dolognak ez a része. (Pont az egyszerűség a lényege.)
A klf szigetelőanyagokkal kapcsolatos kérdésed: ez engem nem foglalkoztat, de ez már több éve több soron ki lett tárgyalva. Erbének volt egy linkje olyan vizes hőtárolásról, ahol ha jól emlékszem darált EPS úszott a tószerű valami felszínén majd azon valami stb. Erbe a linkjét nem találta de beszámolt róla. Szóval ez se új a maga nemében.
A jovot nem tudja kozulunk senki. Csak a legnagyobb kerdes, ami mocorog a fejemben, hogy hol epiteni egy ilyen autonom hazat? A valaszt is tudom az en esetemre. Ha volnanak tobben jelentkezok, akkor egy jelenleg elhagyott, de elheto reszeben az orszagnak,zart telken. Lehessen aktivan vedeni. Amig van melo,addig mindenki eli az eletet. Ha beut az anarchia, mert a krizis tovabb tart es melyed, az emberek nekiallnak lazadni es indul a buli. Ilyenkor nyeremeny a sajat onellatorendszer egy azonosan gondolkodo csoporttal a hatterben. Szerintem konnyebb a nehez napokat atveszelni azonos gondolkodasu emberek tarsasagaban, mint egyedul. Aztan ha kiderul az egbolt es ujra indul ez a vilag, majd megkapjuk az utmutatot. Addig turelem es jozanesz!
Bocsi,ha valakit untattam az altalam felvazolt jovokeppel !
Haznal nem hiszem hogy osszegyulik ilyesmi kobmeteres mennyisegben. Na meg persze nem elmosas nelkul kene tarolni, hanem ha megis ok gyujtik, akkor a vegso kezelest mondjuk hetente megadni neki, es keszen tarolni. A papirt is atitatjak valamivel mielott szigetelesre hasznaljak. En egyebkent a full tiszta muanyagot szelektive gyujtom, igaz a kemeny/puha egyben (utobbira jo pelda az asvanyvizes 6-os csomagolas muanyagja, vagy van ujsag is ami nejlonban jon). Nalunk csak palackot (bar azt mi visszavaltani szoktuk), de a melohelyemen a szomszed varosban mar be lehet dobni barmi mua. csomagolot a sargaba.
Én jártam már olyan helyen, ahol gyűjtötték újrafelhasználásra az ilyesmit a háznál. NE TUDD MEG MI VOLT OTT! Én mint mondtam az előbb, félretenném már ezt a szezonális tároló kérdést. Nem erről szól a topic...
Ki hogy gondolja a jövőt? Nekem nagy gondom, hogy ilyen, komoly beruházásoknál mennyire nevezhető előrelátó VS túlzásnak egy egy dolog megvalósítása. És elő ne vegyétek a megtérülést mert morc leszek. Viszont kérném a Peak-Oil-os aktív tagokat, hogy levázolhatnák a konszenzust ide is, mintegy összefoglalóként, alapként. Jó lenne rá építkezni.
Szalma helyett nem lehet mas olcso megoldas? Nekem elsore az jutott eszembe, hogy ahogyan csinaljak a papirzuzalek-befujast, hasonlo nem menne-e a szelektiv hulladeknak a puha muanyag reszebol szecskazva? Pl. reklamszatyrok, foliak, stb. Az talan nem is rohadna, bar vizesedhez azert.
Mar miert nem bolcs dolog a passziv hazat alapul venni? Elvileg egy evtized mulva minden uj haz PH lesz. Vagy kozeli... akkor legfeljebb fut massal is. Szerintem itt a topikban is azert jonnek ki irrealis dolgok, mert mindenki mindent egyben akar megoldani. En mondjuk nem vagyok nagyon autonom-haz-fanatikus, nekem az is eleg, ha napocska megtermeli az eves fogyasztasom oda-vissza meros villanyora szerint (mar csak azert is mert nem nagyon akarnek megszoritasokat az akkukapacitas miatt, sot inkabb autobol is elektromos lenne a jo amire en hasznalom, nem a csaladi) - a ruhaktol kezdve a munkahelyen at rengeteg mindenben a tarsadalomra vagyunk utalva, en az aram megletet (max. rovidebb kiesessel) meg nem tul eros feltetelnek veszem. Tehat megfelelo mennyisegu napelem, futes megujulo (bio is akar), ivasra alkalmas kut es szurkeviz (eso) gyujtese, ezeknek van ertelme, de teljes elszakadas mar olyankor lenne szukseges, amikor nem az lesz a legnagyobb gondunk, hogy a korabbi szinvonalhoz hasonlot a sajat birodalmunkban fenntartsunk. Pl. csatorna vagy helyi szennyviztisztitas vs. budi az udvarban.
Na varj. Hiaba a hoszig-en kivul van, ha azt folyamatosan hutod, akkor mas lesz a veszteseg merteke is. (A tablazat foldben levo, allando 9 fokos homersekletet feltetelez - ha -15 is lehet korulotte alapbol is, akkor eleve tobb veszteseg, es ha +9 eseten is elvonsz meg belole, akkor meg tobb.) Szerintem ilyen modon butasag osszevonni a kettot. Csinalj egy foliasatrat amibol klimaval veszel ki hot (ha az x fok felett van), meg kulon a foliasator alatti extra szigeteltsegu szezonalis tarolot, de a ketto hazasitasa szerintem rossz otlet.
Az nagy okosság, hogy a télvégi-tavaszi napsütés lehetőleg ne egy bazinagy puffert fűtsön. Habár talán tekinthetnénk rétegvíz tárolónak, és csak a víz tetejét melegíttyük.
Ismerem már régről. Ez egy passzívház energiaszükségleteire méretezett, kocka formájúra elképzelt hőtároló számítása, amelyből (ebben a beállításban) már február végén sem lehet közvetlenül fűtésre használható hőmérsékletű vizet kivenni. (mondjuk ez a kis hiány valószínűleg pótlódik a téli napsütésből)
Szerintem nem túl bölcs dolog egy passzívház téli energiaigényét alapul venni egy szezonális tároló számításához, hiszen ennek három-négyszeresét is csak az igen komoly hőszigetelésű házak tudják teljesíteni. Tehát még mindig azt mondom, hogy csak nagyon indokolt esetben van létjogosultsága 120-150 köbméter alatti szezonális tároló számolgatásának (talán ha hőszivattyút is vásárolunk hozzá), de a realitások szerintem 200 m3 körül kezdődnek. És a minimális hővesztő felületet jelentő kocka forma helyett is maradjunk a realitások talaján (víznyomás).
"Az nincs benne egyedul, hogy osszel-tavasszal tud-e erre a tarozora rasegiteni valamennyit az a napkollektor, amivel eredetileg fel lett futve."
Meg a HMV igenye sincs benne. Keso osszel a tarolora nem fog tudni radolgozni (jelntosen semmikepp) , ha termel valamennyit az elfurdik az emberek . Ugyanigy telen is. Kora tavasszal meg, amikor mar alacsony a taroloban levo viz , akkor lehet, hogy egesz jo ra tudna dolgozni, de mivel a tarolo marha nagy a hatas keson jelentkezik, ezert tavasszal jobban megerne egy kisebb puffere termelni szerintem , athaidani a par napos borus idoszakokat . Szerintem a szezonalis tarolo csaladi hazas meretben csak akkor mukodne, ha a tarolo a hoszigetelo burkon belul van , onmaga is extra jol leszigetelve. A vesztesegek benntmaradnak (nagyreszt) , tarolobol is kisebb kell . A kitermelesi energia ( szivattyuk ) igeny is csokken, mert a tarolo paszivan futi a hazat . A hatuluto az a borsos ar. Nem olcso egy ilyet "betolni" a hazba.
"Csak épp a szalma szigetelés nem való a fóliasátorba. Nem tom járt e vki közületek ilyenbe, drasztikus a pára. "
Alulról is páramentesen le kell zárni a sátrat, különben a talaj miatt mindig magas lesz a páratartalom, ami a szalmabüdösödésen túl a hőszigetelés jóságát is leroncsa.
Hát ha ennyire rá vagytok pörögve, egy próbát tehetek, amúgy is most épül meg majd a fóliánk. Igaz mellé akartam tenni a víztárolót egy szinteltolásba, meg nem is ekkorát, max. 4-6 köböst. Csak épp a szalma szigetelés nem való a fóliasátorba. Nem tom járt e vki közületek ilyenbe, drasztikus a pára. Aztán lehet a szalma rothadásának hője emelné a tároló vizét, nem is a nap ;)
Ha a fóliaházból működik a "lékkollektor" (tehát egy primitív levegő-levegő hőszivattyú) akkor már hasznosítom is a veszteséget.
A fóliaház maga is egy nagy sörkollektor. (hátha így szimpatikusabb) Sőt okos sörkollektor, mert a pluszt bespájzolhatná maga alá. Nem a teljes téli hőigényt kell eltenni....
De igazán nem akarok meggyőzni senkit, csak beírtam azt ami sztem a legegyszerűbb lehet.
[Vagy mondjuk masik oldalrol nezve az osz-tavasz kihasznalasat, egy sorkollektor rendszeru futesrasegites mellett szukseges tovabbi energiat kell csak a szezonalisba tenni.]
Tok tetszik a tablazat. Az nincs benne egyedul, hogy osszel-tavasszal tud-e erre a tarozora rasegiteni valamennyit az a napkollektor, amivel eredetileg fel lett futve. Konkretan szeptemberben a vesztesegeket remelhetoleg, oktoberben mondjuk a magas hofok miatt mar maceras, de pont ezert marcius-aprilisban meg megint konnyen ra lehet segiteni. Es ha nem is nagysagrendekkel, de csokkentheti a meretigenyt. [Arrol az esetrol nem is beszelve, hogy ha egy reszet vissza lehetne nyerni a vesztesegnek pl. haz ala tett tartaly eseten.]
"Legyen egy tartály mondjuk 2m átmérőjű, 10 m hosszú. (32m3)"
Hőszigetelt lábazatra épített henger alakú gyári tartály? Menyibe kerül bótban egy ilyen?
Egyébként ha nem szeretnéd a vízhőmérsékletet közel nulla fokig kihasználni egy újabb drága elem: egy hőszivattyú beruházásával, akkor a 32 köbméteres szezonális hőtároló még egy kisebb passzívháznak sem elég. Ha csak a 27 (padlófűtés minimum) és 80-90 fok közötti hőmérséklet tartományban gondolkodunk (és hozávesszük a hőszigetelés okozta veszteségeket az 5-6 hónap alatt) akkor egy alacsony energiás háznak minimum 150-200 köbméteres tároló szükséges. Innen kiindulva kellene számolni a tartály, hőszigetelés és a teleknégyzetméter árakat.
"A telek m2-e 3e Ft volt"
Ahol nem 5 ezer vagy még több. Szerintem szalmabálákkal körbevéve kb 120-150 m2 lesz a reális területfoglalás.
"Telen ugye bejon a 8 fokos viz amit felmelegitunk 40-re majd a lakasbol kimegy a kb 30 fokos amikor kiengedjuk a kad vizet. Ha a kad es zuhanyzo vizet egy tarlyba gyujtjuk amiben van egy hocserelo akkor a bejovo nem 9 fokos lesz hanem 20-25"
Tudok jobbat (régebbi találmányom). A házba bejövő hideg víz kettéágazik és az az ág, amiből használati melegvíz lesz, először bekerül egy hőszigetelt átmeneti tároló tartályba, amelynek a kád/zuhanyzó/mosogató lefolyója ad át valamennyi hőt amikor éppen kihúzzuk a dugót. A Te verziódban a hidegvíz csőkígyója valószínűleg nem tudna elegendő hőt átvenni a használtvíz tartályból az alatt a néhány másodperc alatt, amíg átrohan rajta, ráadásul a lefolyók vizét nem jó egy helyben tárolni egy pillanatig sem, mert rögtön leülepszik belőle a trutymó, ezért ezt a tartályt folyamatosan tisztítani kellene. De ha a lefolyó vízből menet közben vonjuk ki a hőt, akkor nincs ilyen ülepedési probléma.
Legyen egy tartály mondjuk 2m átmérőjű, 10 m hosszú. (32m3) Akkor az általa elfoglalt terület 14x6m, azaz 84m2. A telek m2-e 3e Ft volt, ez így akkor 250 ezer forint.
Ha energiafűzt ültetek, akkor ennek a kiváltására kell 500 m2.
Persze lehet olyan eset is, amikor az XPS vagy EPS -el szigetelt földalatti tartály betontartály jön ki olcsóbbra.
"Pár napja beraktam a linket, légyszi mondjatok róla véleményt."
Amíg nem mutatsz olyan helyet, ahol meg lehet rendelni bármelyik típusból pár ezer darabot, addig ez egy NEM LÉTEZŐ TERMÉK, másnéven parasztvakítás vagy befektetői csalás (pénzesbalekvadászat).
"A sima napelekekhez képest a gyártó szerint ez 120% körüli teljesítményt ad."
Egy négyzetméter napelemből kb egy négyzetméter a napelem, míg egy négyzetméter cserépnek maximum 75-80 százaléka a fényérzékeny réteg. Ennek ellenére a cserép jobb?
Hm, akkor lehet hogy mar ez is cache-bol van? Az a baj, hogy nem tudom, hogy jogilag terjesztheto-e, mert szivesen kiraknam legalabb amit meg tudok belole menteni valahova.
Mivel ennek a szezonális tárolónak a tetejét nem hasznosíthatod parkolóval vagy kerttel, a beruházás árához add hozzá a sátor által elfoglalt földterület árát is, ami önmagában milliós nagyságrendű összeg lehet, úgyhogy talán ezen a téren is a legolcsóbb megoldás a legdrágább.
