A turul a magyaroké.
Az őstörténeti mondák már régen nem élnek a szájhagyományban, ezeket a középkor latin nyelvű krónikái őrizték meg számunkra. Olykor szinte belevesznek a krónikás szövegébe, csak a pogány hitvilág felcsillanása, a közvitéz dicsérete (Botond) vagy az epikus vituperáció, a párviadal előtti szóváltás árulja el a mondát.
Ezen ősi mondák írásbeli közvetítéssel még ma is élnek: napjainkban is lehet Attiláról, Árpádról vagy Szent Istvánról mondát gyűjteni. Ezeknek a mondáknak egy-egy naptár, olvasókönyv vagy útikönyv a forrásuk, tehát nem ősi hagyományok, azokat elmosta már az idő.
Bár a krónikások közös forrást használnak, mégis sok különbség mutatkozik a szövegekben. Ki-ki azt közli, amit a kor parancsa, egyéni felfogása, világszemlélete számára megszab.
Így pl. Anonymus nem közli a csodaszarvas mondáját, ő láthatólag nem két testvértől eredezteti a hun és a magyar népet, hanem egy népnek tekinti. Így válik Árpád vezér Attila hun király jogos örökösévé, s a honfoglalás sem más, mint az ősi föld visszafoglalása.
A csodaszarvas mondáját Kézai Simon krónikájában találjuk meg (Szentpétery 1937: 144):
„Accidit autem dierum una venandi causa ipses perrexisse in paludes Meotidas, quibus in deserto cum cerva occurrisset, illam insequentes, fugiit ante eos. Cumque ibi ab oculis {5-158.} illorum prorsus vanuisset, diutius requisitam invenire ullo modo potuerunt.” (Történt egy napon, hogy vadászaton bolyongtak a meotiszi mocsarakban, amikor a pusztában egy nőstényszarvas ugrott fel, ők követték, az meg futott előttük. Aztán hirtelen eltűnt a szemük elől, sokáig keresték, de semmi módon fel nem találhatták.)
A csodaszarvas új hazába vezette őket, ott letelepedtek, majd nőket raboltak, s így váltak a hun és a magyar nép őseivé.
A csodaszarvas mondája nemzetközi motívumra épül: rokona a vogul és az osztják mondának, s közel áll a perzsa Ezeregynap történetéhez is. Szerepel a monda Jordanes krónikájában is, de a szövegek között egyezés nincsen.
A csodaszarvas új hazát mutató futása nem véletlen: Hunor és Magor totemállat fia: anyjuk szarvasünő.
A keleti népeknél gyakori a totemállattól származtatás. A magyar mesevilág is arról győz meg, hogy sok hős származott tehéntől, kancától, juhtól vagy medve, kígyó apától. Egyébként Álmos, akinek mondáját Anonymus őrizte meg, ugyancsak totemállattól, galambász héja apától (astur) ered.
Anonymus krónikájának harmadik fejezetében így beszéli el Álmos születésének mondáját:
„Az úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerben Őnedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak – ami latinul annyi, mint szent –, mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők” (Anonymus 1977: 81).
Már Györffy György rámutatott, hogy Anonymus a mondát feltehetően szóhagyomány alapján jegyezte fel, egyúttal saját keresztényi és deáki szemléletének megfelelően átalakította, és egyéni kifejezőkincsével öntötte latin nyelvbe (Györffy 1948: 41).
Anonymus megőrzi a monda eredeti szerkezetét: ez a jövendölést, a különös nászt, a jóslatot és a név magyarázatát tartalmazza. A jövendölés az eredeti, pogány mondából hiányzik, Anonymus a Bibliában talál olyan jövendöléseket, amelyek magasabb szférába emelik a gyerek születését (Lukács, I. 13: 30–31). Ahogy írja: ab eventu divine = isteni, csodás eset következtében, divine visio = isteni látomás. Ehhez hasonló jövendölést talál ifj. Horváth János a Szent Istvánról szóló monda nagyobb (maior) változatában (Horváth J. 1954: 28).
Ez a jövendölés vezet el a következő motívumhoz, a különös nászhoz. Ősi hagyomány szerint a vezér nemcsak földi szüleinek köszönheti kiválóságát, hanem az égiek támogatásának is: Álmos előkelő családból származik, de az atyja totemállat, amely védi a nemzetséget és biztosítja szaporodását. A mese világában nemegyszer találkozunk ezzel a jelenséggel, a Csonkatehén fia, Lófia, Medvefia mind totemállat szülötte. Nagy Olga gyűjteményéből pedig kitűnik, hogy 30 mese hősének varázsereje a mesék fele részében a hős születésével kapcsolatos (Nagy O. 1973: 292–293). A kérdésnek nemzetközi vonatkozása {5-159.} is van: a belső-ázsiai és szibériai népek hitvilágában általános az állatőstől származtatás mint a totemizmus kísérőjelensége.
Anonymus akaratlanul két egymáshoz tartozó mondát kapcsol össze: Eduard Norden szerint Mária násza ugyanez az égi nász, s így a szentlélek alakjában fellépő galamb a turul nászának párja (Norden 1958: 91).
A születési monda jóslata eseményből jóslás: az utókor könnyen beszél a jövőről, amely számára már múlt. A jóslat szövegét Csóka J. Lajos a Biblia szavaival veti össze, s megállapítja, hogy a magyar királyok ősatyja éppen úgy lesz Álmos, mint ahogy Ábrahám és Jákób a zsidó királyoké (Csóka J. 1967: 382).
Másfelől Györffy György mutat rá a jóslat rokonságára: ez közel áll Kürosz mondájához (Györffy 1948: 42).
Hérodotosz ír Kürosz álmáról: lányának ágyékából olyan vízáradat ömlik ki, amely egész Ázsiát elárasztja. Az álom magyarázói szerint ez azt jelenti: a születendő fiú egész Ázsiát meghódítja. Györffy megállapítását alátámasztja a Vizi Péter, Vizi Pál c. mese, amelyben hasonló álomról olvasunk (Merényi 1861: I. 81).
Az Álmos névadásban nemcsak Anonymus etimologizálási hajlama mutatkozik meg, hanem az álom rendkívüli jelentősége is. Ez magában foglalja a hős egész pályafutását, erről tanúskodnak a mesék is, így Az álomlátó fiú, melynek a Magyar Népmesekatalógus 29 változatát tartja számon (MNK 725A*; AaTh 725).
A tábla valóban igényesen kivitelezett... :o)
Ezt a táblát déli 12-kor csempészte oda egy huncut akkor, amikor Mitnyan már őriztette a madarat... :o)
Te tettél fogadási ajánlatot, amit én elutasítottam.