... miközben a konkáv lemeztányérra leszorított korong -befelé haladva- egyre alacsonyabb szintjének megfelelően hárompercenként korrigál a VTA-n, hogy a szöghiba elejétől a végéig tutira 0.1 fok alatt maradjon:):)
Totózhatsz, amennyit csak akarsz, igazából utólag dől el, hogy mennyire volt jó vétel. Nem tudod gyorstesztben megítélni a tű állapotát, és valószínűleg az eladó sem (ökölszabály: 95%, hogy azonnali cserére szorul, ha nem mostanában vette hozzá). Egykori alapfokú japán gépben elromlik a motor, a cserealkatrész beszerezhetősége pedig nehézkes. Esetleg szíjat is csak külföldről lehet rendelni, mert itthon nem kapni olyan méretűt... a hangminőségüket szorosan érintő probléma is van velük: majdnem mind merev vázas, a vékony műanyagburkolatuk pedig könnyen rezgésbe jön.
A Pioneer PL200 a az alsó kategória kivételei közé tartozik: rugós felfüggesztésű a szubsasszija. Akárcsak a NAD/Tesla NC470-esé, amit a nyugati piacon a Dual CS505 olcsóbb versenytársaként reklámoztak. Az a gyengéje, ami a Dual erőssége: a nyávogása kritikusabb zenei részleteken kihallható, és akad, akit ez módfelett zavar.
Spórolni nem érdemes, akkor inkább ne vegyél semmit. A használt(!!) kb. 100 lemezoldal élettartamú zafírtűs "kristályhangszedő" leginkább arra jó, hogy azt a kevés lemezedet is tönkretedd.
Ha lemezezni akarsz, akkor erre kell valamennyit költeni, különben felesleges belevágni, mivel hangminőségben nem kapsz többet, mint ha olcsó digitális forrást használsz - sőt így még megkapod pluszban a lemezzajt és egy jó pár torzítást fajtát, ami az LP-re jellemző.
A minimál szint a NAD5120/Tesla NC 470 vagy a Pioneer PL-200 (ezek 15e körül), Dual-ok (20-50e), Thorens-ek (30-300e), Rega (50-300e) és ezután jószerivel 100e fölötti játszók. Plusz phono elektronika (ha nincs a meglévő erősítőben).
Sztem néhányszor 10 albumért nem érdemes belekezdeni az LP-zésbe, mert vagy sokat kell rá költeni vagy nem kapod meg azt a hangzásbéli pluszt amiért érdemes LP hallgatni!
NAD5120/Tesla NC470. Az NC440 korábbi típus. A többi igaz. Belevenném az ajánlottak közé a Thorenseket. Ugyan drágább, de ma már nem elérhetetlen, eléggé jók még az olcsóbb alaptípusok is szvsz.
Sztem nem ajánljuk a Tesla-kat, ezeket meg különösen nem!
Amiről Btamás beszélt az a NAD5120/Tesla 440 (ha jól emlékszem a a Tesla típusszámra). Ezt eredetileg a csehek tervezték és gyártották, itthon mindkét típusnéven forgalmazták ugyanazon áron. Jelenleg úgy 20eFt körül szóródik az ára, nem neppernél ki lehet fogni 15e körül használható/elfogadható állapotban hangszedő nélkül vagy nagyon olcsó hangszedővel, általában cső karral (a lapos kar ritkább és sztem irreálisan megkérik az árát).
A NAD/Tesla-val közel egykorú japán "tojáshéj" LP-játszók általában kicsit olcsóbbak, de csak néhány típusért érdemes pénzt adni (pld. Pioneer PL-200).
A Dual egy fokkal jobb, de általában kicsit drágább is - a felsoroltak közül használható állapotban viszont ez a leginkább hallgatható. A felsorolt olcsó Tesla-k inkább a hallgathatatlan kategória.
Alaposabban megnézve, mondjuk egy CS505 mellett, ez egy leegyszerűsített, olcsósított szerkezet. De még így is sokkal "lemezjátszóbb", mint a mellette felsoroltak.
A listából egyértelműen kiemelkedik, a NAD/Teslához képest viszont leginkább arra jó, hogy "bizonyíthassuk" az amúgy kétséges tételt: mégiscsak a szíjhajtás a zeneibb. Persze kevesebb vele a macera, és ez egy 25++ éves gépnél döntő fontosságú lehet.
Igazából azért Teslara gondoltam, mert elég elérhető áron vannak, vagyis inkább olcsón /Később ha többet használnám, akkor lehet, hogy kicsinosítgatnám/, meg egy gyerekkori barátomnak is az van, aki rendszeresen hallgat bakelitet és azt, mondta, hogy bőven jó, ha csak néha-néha hallgatnám, csak egy tűt kell cserélni jó esetben rajta.
NC470, jó állapotban. A tányércsapágy állapotára kell nagyon figyelni, mert az nem javíthatóra lett tervezve. Persze nincs lehetetlen, csak tehetetlen... Ha valamilyen AT hangszedőt választanál hozzá (olcsó pénzért gyakorlatilag nincs alternatíva), akkor a lapos karral.
Egyszer próbáltam teflon alátétlapot Lenco 75 tányércsapágyában a golyó alatt. Nem vált be, felpuhítja a basszust. Kerámiagolyóval még a Voyd Valdiban kísérleteztem, felesleges kör volt. Biztos van olyan csapágy/lemezjátszó, ahol beválnak ezek a dolgok, de nem árt leszögezni, hogy a komolyabb gépek hangján meglepő mértékben képesek változtatni az efféle, ártatlannak tűnő modifikációk.