Élvezettel olvasgatom az APT és a Glashuette között fellángolt eszmecserét. Meggyőződésem, hogy ha Glashuettenek egyszer valamelyik saját szerkezettel rendelkező cég minden kártyáját (azaz pl. bejövő számláját, amit a cuccost veszik) megmutatná, igencsak elkerekednének a szemei.
Ugyanez az autós példára is igaz. Sebességváltót például egyik autógyár se fejleszt, legfeljebb támogatja a fejlesztéseket, pedig a váltó, főleg ha automata, sokszor többet számít egy kocsi minőségében, mint a motor. Legalábbis a legjobb motort is passzra lehet tenni egy nem megfelelő tudású váltóval. Továbbmegyek: sok alkatrészt, fényszórók, műszerek, dugattyúk, gyertyák, olaj, több cég is beszállít egyidejűleg, egy adott specifikáció alapján. Ez különben érthető is, mivel ha mondjuk a Bosch-nál (vagy Németországban) sztrájk van, azonnal a Valeo tud fényszórót szállítani, vagy ha a Valeonál összeomlik a raktárkezelő szoftver, a Hella azonnal beugrik helyette. Ellenkező esetben triviális problémák miatt leéállíthatnák a gyártást, hatalmas károkat okozva.
Mellesleg engem például tökre nem érdekel, ha veszek egy 600-as mercit, hogy a dugattyút a Mahle vagy az x dugattyúgyár melyike készítette. Szerintem egy mai Mercedes A Klasse Mercedes tartalma nincs több 30 %-nál, a nagyoknál, ahol még több az elektronika, lehet hogy csak 15 %. Nem tenyésztenek tehenet a bőrhöz, nem gyártanak processorokat és szoftvert a navigációhoz, vásárolják a teljes fedélzeti elektronikát (üvegkábeles CAN-bus rendszerek), a kárpitokat, a fémlemezeket, a zárrendszereket, az üvegeket, a gumikat, a műanyag kapcsolókat, a lámpakörtéket, az összes elektromos motort, amikből van legalább 100-120 egy 600-asban, de szerintem a motornak is 80 %-ban semmi köze a Mercedeshez, ami az alkatrészeket illeti.
Kíváncsi lennék, Glashuette, hogy ha megtudnád, hogy például a 600-as Mercidben az ülés fém váza cseh gyártmány, vagy a lámpaüveg spanyol, vagy az üvegszálas kábelek kínaiak (Taiwan), nem vennéd meg?
Engem abszolút nem érdekel az egész. Ott a kocsi, meg lehet nézni, ki lehet próbálni, ennyibe kerül, kész. Kell vagy nem.
Az órák esetében lehet versenyt rendezni abból, hogy ki bányászik vasércet a tok anyagához, ki gyémántot a számlaphoz, és ki tart marhát a szíjkészítéshez, sőt ennek alapján órát vásárolni is lehet, de szerintem egy óra nem ettől lesz jó vagy rossz.
A Chronoswiss órában először is az általános kidolgozási minősége (tok, számlapok, mutatók), másodszor a megjelenése az, ami miatt megéri az árát.
A Patek Philippe állítólag csak az elemet és a kvarckristályt nem maga készíti az óráikhoz, de:
először is egészen őszintén szólva én ezt nem is hiszem el,
másodszor, kérdem én, egy kvarcórának tán nem ezek a legfontosabb részei? Mondjuk ha a 600-as Merciben a motor a lényeg, akkor a kvarcórákban nem a kvarckristály?
Részemről például a Perrelet órákban a tok az, ami a legjobban megfog, azután a számlapok, aztán meg a bőrszíjak (Camille Fournet). De például 5 évig szenvedtek, mire találtak egy helyet a szerkezetben, ahol át lehet menni egy tengellyel a felső rotor összekötése miatt, hogy ne legyen szükség az alsó és felső fogaskoszorúra. Így lehet mostmár dátum az újabb szerkezeteken. De nálam a szerkezet csak a negyedik helyen van.
Az én elvárásom: legyen igényesen megcsinálva, legyen ízléses, járjon elviselhető pontossággal. Ennyi.
Soha nem vennék Lange órát csak azért, mert saját a szerkezet. Egyszerűen tökéletesen néznek ki, az én véleményem szerint, de ugyanúgy tetszene, ha a werk mondjuk ugyanilyen finish-sel, de Eta alapra épülne. Ráadául állítólag az arany foglalatos csapágyak egyáltalán nem előre, hanem inkább hátralépést jelentenek műszakilag, de ezt nem tudom elbírálni, mivel nem vagyok órás. Akkor jön a szarosszendvics, mikor leesik az óra és alkatrész kell hozzá. Legközelebb biztos Eta szerkezetre épülő órát veszel, garantálom. És nekem hiába saját werk az El Primero, a Zenith órák egyáltalán nem jönnek be. Tetszik viszont az Eberhardt Chrono4, ami szintén nem saját, de azt hiszem elég egyedi, abban megegyezhetünk.
A lényeg, hogy ezt a vitát nem lehet eldönteni, mivel nem tudjuk az igazságot a "nagy márkák" saját szerkezeteinek származásáról vagy legalább arányairól. És soha nem is fogjuk megtudni, attól félek, így a mítosz a mítosz marad.
GLASHUETTE: Még mindig nem érzek nagy ellentmondást a véleményünkben, csak máshol vannak a hangsúlyaink. Ami az árakat illeti - ha a korábbi hozzászólásaimat fellapozod láthatod - én is általában eléggé be vagyok rágva miattuk. Túlnyomórészt drágának tartom a minőségi órákat, de sajnos itt ültő helyemből legfeljebb füsölgő véleményeket írhatok erről. A napi gyakorlatban ezen árak miatt ritkán is veszek új órákat. Másrészt a ChronoSwissre visszatérve - valóban nincs teljesen saját szerkezetük, de az óráik nagy részében egyáltalán nem mai ETA werkeket, hanem régi, már kifutott szerkezetek átalakításait használják fel, és pl: van olyan órájuk, amelyben régi Enicar werkből használnak fel összesen 7 db alkatrészt (új tudtommal a billegő is). Ha megnézed pl: a lapomon az öreg Cornavin "robbantott" alkatrészlistáját, akkor láthatod, hogy hány alkatrészből áll még egy ilyen "legalapabb" funkciójú werk is. Ha ebből 7-et felhasználunk egy ennél azért jóval bonyolultabb, tényleg saját méretezésű új mechanikában, akkor abban már nem nagyobb az idegen arány, mint mondjuk egy Merci motorjában, ahol azért nem sajátok a dugattyúgyűrűk és dugattyúk, a szelepek, Bosch a vízpumpa, a generátor és a befecskendező, és persze a csavarokat sem maguk fabrikálják. Amúgy pedig a Merci is egyetlen másodperc alatt működésképtelenné válna, ha a főbb beszállítói közül mondjuk a Bosch és a Krupp beintene neki. Szakosodott világban élünk, teljesen mindent már egyetlen vállalat, még a legnagyobbak sem képesek előállítani. Az autós párhuzamnál maradva, én a gátlót (billegő) és a gátszerkezetet olyannak tekintem, mint az autóban a motor. De hát végül is rengeteg eltérő gyártójú autóban van teljesen azonos motor (pl: Renault-Volvo, Peugeot-Citroen, Skoda-VW-Seat, Fiat-Alfa-Lancia), mégis önálló konstrukciónak tekintjük őket. Ugyanakkor tulajdonképpen megértelek, hiszen eléggé nehéz meghúzni a határt, honnan is számít valami teljesen önálló konstrukciónak, honnan lesz csak "tuning". A saját szakmámnál maradva: pályám kezdetén fejlesztettem vezérlés és méréstechnikai célhardvereket Z80, 8052 bázison, és bőszen írogattam hozzájuk gépi kódban a vezérlőprogramokat. Azt hiszem, joggal úgy érezhettem, igazi saját fejlesztések voltak. Pedig hát én is katalógus TTL áramkörökkel konstruáltam, a processzort természetesen kész alapnak tekintettem, a nyomtatott áramköröket OrCad-dal terveztem. Később mondjuk a Visual C++-ban tákolt applikációimnál még mindig én írtam a programokat, de azek olyan összetett , a rendszer által készen adott osztálykönyvtárakat dolgoztattak, hogy minden általam írt kódsor megmozgatott tízezer másikat, amit persze nem én írtam. (Nem is éreztem azt, hogy igazán jól kézben tudnám tartani a dolgokat, el is ment tőle a kedvem.) Pedig tulajdonképpen ezek a programok is az én műveim voltak. Ehhez képest kontrasztként: láttam egy olyan ősöreg rádióamatőr szakit, aki a 20-as évek legvégén úgy csinált magának adót, hogy megtanult üveget fújni egy gázégő fölött, összepöfékelt egy üveggömböt, palalapra megtekercselte egy trióda elektródáit, és egy másfél méteres üvegcsőből és egy üveg higanyból csinált magának higanyos légszivattyút, hogy a csövet vákuumozni tudja. Maga tekerte az ellenállásokat is farúdra, és sztaniolból (akkor az még ónfólia volt, nem alu) és papírból a kondenzátorokat is maga csinálta meg. Az adócső ugyan igen tréflire sikeredett, meredeksége alig volt neki (le is cserélte, mihelyst kapni lehetett "igazit"), de mégis, ez egy minden ízében igazi, saját konstrukció volt. Ma ez már képtelenség, képzeld el, ha egy Pentium 4-est el akarna valaki készíteni a sufniban. Pedig elméletileg csak egy kanál homok, egy letört kerámia bögrefül, egy alu kiskanál, és némi réz, leheletnyi arany, meg egy teáskanál hashajtó (bróm) kellene hozzá...
Egyszóval: fogadjuk el, hogy a saját szerkezet azért tényleg több egy katalósuswerk szekelettálásánál, és az igazi manufaktúrában reszelgetés folyik, de ezzel együtt nem olyan rossz a ChronoSwiss, csak ne lenne olyan drága... (A csavaros szíjrögzítés meg tényleg sokkal tutibb, mint a rugósfül, bár nekem még a rugósfül sem ugrott ki soha - feltéve ha jó minőségűt és megfelelő méretűt tettem be. Mert hát ugye ha a hózentróger mellé övet is felveszünk, akkor biztos nem esik le a gatyánk, de azért egy rendes öv mellett is ritka, hogy lepottyanjon:)))))
A CASIO vonal pedig szerintem nem érdemli meg, hogy itt bosszantsuk magunkat vele. Aki az óráját egyszerű időmérőnek tekinti, semmi más elvárása nincs vele szemben, az érje be egy ilyennel. Közgazdaságilag egy Chopard v. IWC létjogosultsága egyszerűen nem indokolható. Szerencsére az ember rengeteg irracionális jellemvonással is bír (ezért még nem halt ki az emberiség, hiszen egy feleség és gyerekek közgazdaságilag semmivel sem indokolható önsorsrontó ostoba hiábavalóságok), és képes arra, hogy önmagáért, csak úgy szeresse a szépet és jót. Ha nem így lenne, nem lenne zene, sőt, semmiféle művészet, meg persze a mi szeretve tisztelt mechanikus óráink sem léteznének. A fekete műanyag 5000Ft-os CASIO órát az öltönyhöz hordó "úriembereket" (ők vannak többen...) tekintsük nagyképűen a "műértők körén kívüli" személyeknek.
sukosdg! Nekem van egy Zodiac sst 36000-em, nap és dátumablakkal,elképesztően néz ki és teljesen jó, és nem is siet oly sokat, igaz mire beállítottam az nem volt rövid idő. Egy hátránya van, brutálisan nehéz!
Azért számold ki, hogy még ha évente el is dobja az óráját valaki, hány évig kell váltogatnia az ócska(?) Casio-kat, hogy egy komoly óra árát elköltse! ;-)
aurorix!
Kulonfele elvarasokkal elnek az emberek, egyelore fontosabb, hogy a legujabb mobilja legyen akkor is, ha leszakad rola a gatya (ilyennel szo szerint gyakran talalkozni), korulveszik magukat eldobhato, ertektelen gagyikkal, es emellett hianyzik nekik az allandosag, tartossag. Es hogy a latszatot fenntartsak, vasarolnak, vasarolnak... Ha valaki nem igenyes pl. a kinezetere es a ruhazatara, az elmegy a tigris piacra, es vesz egy susit maganak a 3210 melle. A lenyeg, hogy a kornyezet fele csak villogni, sajat igenyei nincsenek is. Jellegzetesen magyar sajatsag ez szerintem. Es jol erzi magat. A szomoru a dologban, hogy fogalma nincsen, hogy lehet ennel jobb. Hogy fele ennyi energiaval es kellemetlenseggel sokkal jobban erezhetne magat, ha szep es igenyes dolgokat hasznalna. Az esztetikai joerzesen tul (izles!). Ez mindenre vonatkozik, nem csak orara. Es igazan az atlagember is eljuthatna egy Tissot, Certina stb. nem tulzottan draga es elit, de azert szep es hasznalhato orakhoz. A fizetokepes kozeposztalyt nem is emlitve. Es nem csak a magunkfajta oraimadok kivaltsaga a jo ora.
APT!
meg sok ilyen "szofosast"! Ja, a leendo cegbe betarsulhatok? :)
sukosdg!
le ne lodd!Ha mar itt van, majd csak megneveljuk! :)
APT: Van ám 10-es "üveg" is, a Rado csinálta meg gyémántból, kezemben is volt az óra (Vision a neve, ha jól emlékszem, de ez nem biztos). De nem gyártják mert túl drága. A Zenithre visszatérve, egy másoktól lopott példával hadd éljek most: ugye attól, hogy a 600-as Mercedes autóban Bosch gyertyák vannnak, Good Year gumiabroncsok és hadd ne soroljam most tovább, nos ugye attól az még Mercedes 600-as marad? Gyárthatna a Mercedes is gumiabroncsot, fele olyan jót dupla költséggel, de minek tenné? Más kizárólag ezzel foglalkozik 100 éve és 500 ezerszer többet ért hozzá. A motort, a futóművet, a belsőt - és ez a lényeg - a Mercedes fejlesztette. Lehet hogy a szelepeket egy külső beszállítótól kapja - kit érdekel? A Chronoswissnek ellenben nincs saját motorja. Másét pofozgatja. Ha holnap Hayek apó ballábbal kel fel, vagy becsavarodik és tízszeresére emeli az árakat a nem Swatch-group tagok számára: nos akkor a Chronoswiss lehúzhatja a redőnyt. Nehogy azt hidd, hogy ez nem lehet bármely pillanatban realitás. Ma már bármi megtörténhet. Csak egy példa. A forma 1-es konstruktőrök, autógyárak berágtak Ecclestone-ra és nem újították meg a 2007-től a szerződéseket. Mercedes, Honda, Renault, Ferrari nélkül még Ecclestone sem tud produkciót felmutatni. Az autógyárak azonban képesek létrehozni egy új versenysorozatot. Ergo: ahol a nagyobb tőkeerő ott diktálják a feltételeket. Mármost Swatch és a Chronoswiss tőkeerőben körülbelül úgy arányítható egymáshoz mint a Nap és a Föld tömege.
Annyi az egész, hogy Chronoswisst kicsit drágának tartom ahhoz képest hogy ETA tucatwerk kalapál benne. Gyakorlatilag a 100-200 ezres órákban ugyanazt kapod meg. Akinek a csavaros szíj és a többi finomság megér további 600 ezret, lelke rajta!
Számomra bőven elég volt, hogy volt benne számológép, meg stopper és ébresztő... :-)
6-7 évig hordtam, mig idén tavasszal megbolondultam és megvettem az Orist :-)
Azóta sem értem magam, ráadásul még teccik is... (úgy értem, még mindig... Ez azért nagy szó nálam)
Kaptam jutalomként 2* 100 ezer forint értékű OREX utalványt. Aki órát akar venni karácsonyra, annak jól jöhet, darabját 85 ezer forintért kínálom. Emailcím: flex@mail.0660.hu
Nem Frankfurtban, hanem Essenben és van fixen, legalábbis az Arktis. A POENban, ha volt, akkor lemaradtam róla, mindenester most egy Hydro-juk van, meg EZM2.
A Sinn kint lesz a Bootshow-n, Düsseldorfban, ha esetleg valakit érdekel - a honlapjukon ott van a stand száma is. Nekem ez a B-tervem, ha addig nem sikerül bejuttatni...
Ja, azt a más kategóriát úgy hívják, hogy "gagyi".
Mindenféle hókusz-pókusszal telerakják őket (GPS,Memória,Adatkapcsolat PC-vel...), hogy legyen olyan marha aki magveszi.Persze, van ennél a kategóriánál rosszabb is, a kínai-és lengyel piacon.
És nincs igazuk?
Akinek az óra csak egy szükséges rossz, az minek vegyen akár csak több tizezerért is, amikor vehet kétezerért Casio-t?
( megjegyzem, annyira azért nem ócskák a Casio-k sem, csakhát más kategória ;-) )
Pedig sajnos nagyon sokon vesznek Casiot.
Munkatársaim körében rengetegen hordanak Casiot és Q&Q-t.Egynek van Certinája(1988-as).
Egyszerűen nem lehet lebeszélni őket az olcsó (gagyi) órákról.Azt mondják, az is megbizhatóan működik, mint az enyém és, hogy 8-10 évig elmegy az elemmel és tudnak benne úszni.Ha elromlik, vesznek egy újat 2000-3500 Ft-ért.
Szomorú dolgok ezek.
Csak egy pár nap kihagyás és micsoda hozzászólások! (Hajrá)
A 36.000-ek közül kimaradt a Zodiac említése. Az SST szerkezete elég sokáig volt a piacon. Sajnos már ők is felhagytak a gyártásával. Valóban a frekvencia és a karbantartás aránya 28.800 az optimális. És az ár/teljesítmény sem elhanyagolható.
APT :nagyon a jó helyen ragadtad meg a manufaktúrák lényegét. (manu) tehát kézi munkát igényel. Az órák tervezése egy átlagos CAD programmal is megvalósítható. A kidolgozás gépi módszerekkel nagyon pontos szerkezetet eredményez, ennél sokkal finomabb eszközöket is lehet nagy mennyiségben előállítan( pl, a gépeinkben leledző proci). Sajnos szerintem kihalóban van az órások. Nem készítenek számlapokat, mutatókat, stb.... sőt már egy óra beszabályozása is problémákat jelent. Ez az elmúlt tíz év egy ipari forradalom volt az óraiparban. Mint ilyenkor szokott lenni voltak győztesek és vesztesek. A letisztulás után remélhetőleg finomodni fognak a piac elvárásai és igényei. Szerintem ennek fontos része a marketing. Mi sem fogjuk kezünkbe az újdonságokat :Patek, Union, Jaeger.... hanem elolvassuk, kikeressük az interneten, katalógusokat, újságokat böngészünk. Remélem nem létezik topic olvasó, akit egy kázió órára rá tudna beszélni egy hírdetés, mert lelövöm!
Remélem az unokám már tud az általad jegyzett márkából vásárolni. :)))))
Ha a zafír teljesen sík és nagyon vékony, akkor persze könnyen törik.De egy olyan óra, ami 200 m-es vagy nagyobb nyomást bír, az többnyire domború és min. 2 mm vastag zafírral van ellátva.
Az órámat néhányszor úgy odavertem (munka, vitorlázás,falmászás..) azt hittem széttörik, de semmi.
Persze az El Primero és hasonló órák nem bírnak extrém megterhelést, de nem is erre készültek.
KVZOOLI: Az ásványüveg messze nem olyan kemény, mint a zafír. A zafír a 10-es Mohr keménységi skálán (10-es természetesen a gyémánt) 9-es keménységű, a kvarc (tehát a homokszemcsék) 8-as keménységűek, az üvegek minőségtől függően 5-7 közötti keménységűek lehetnek, a plexi ellenben kivitel és kezelés függvényeképpen 3-4-es keménységű. Tehát az üveget és plexit a homokszemek megkarcolhatják, a zafírt nem. Viszont a jó minőségű üveg törőszilárdsága nagyobb, mint a zafíré, ráadásul a zafírt általában síkra csiszolják (egyszerűbb technológia), amely nagy nyomásállóságra törekvésnél (búváróra) nem szerencsés, sokkal ellenállóbb a vastag, domború üveg. A törőszilárdságot illetően viszont a plexi a csúcs, jó tízszer szilárdabb az üvegnél. Ez a gyakolatban azt jelenti, hogy ha jó istenesen odavágod az órád üvegét mondjuk egy vaskorláthoz, akkor a zafír és az üveg valószínűleg szilánkokra törik, a plexi ellenben csak bereped (még a hermetikussága sem biztos, hogy sérül), de lehet, hogy csak csúful összeverődik és karcolódik. Az órának biztos, hogy jobb védelmet nyújt, de esztétikailag nyilván nem hozza egy tükrözésmentesített zafír szépségét és tartósságát.
GLASHUETTE: Úgy látom haragszol a ChronoSwissre. Pedig hidd el, nem érdemli meg! A manufaktúradefinícióddal pedig alapvetően egyetértek, csak hát nehéz meghatározni, hogy mi minősül saját szerkezetnek. Ha ugyanis a szerelt billegőt, a horgonyt és a gátkereket készen veszem (pl: a GLASHÜTTE UNION márkájának összes tagja), akkor az én megítélésem szerint már nem beszélhetünk igazán saját szerkezetről. Ugyanis ez a három elem az óra lelke, és ezek megfelelő elkészítése az igazán komoly feladat, és ezek igényelnek drágán megszerezhető technológiai felkészültséget. Különösen igazán jól kompenzáltra méretezett billegőrendszert nehéz készíteni! A futómű többi eleme már inkább "rutinfeladat" a fejlesztésben, és ezen egységeknél olyan nagyon nagy a méretezési tartalék (gyorsító áttételről van szó!), hogy ezzel valóban hivatásszerűen foglalkozó tervezőmérnök ezt nemigen tudja nagyon elrontani. Az óra minőségét, a szerkezet tartósságát és pontosságát egyértelműen főleg a gátszerkezet és a billegő kidolgozása fogja meghatározni. Ez az a terület, ahol a gondos tervezés mellett sok-sok gyakorlati kísérlet és tapasztalat is kell az igazán jó megoldáshoz, és a későbbi minél jobb minőség érdekében kívánatos a nagy sorozatú gyártás. Így a több éves gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével végezhetőek el a szükséges apróbb módosítások, melynek kapcsán pl: egy El-Primero, vagy akár egy 7750 igazán kiforrott szerkezetté válhatott. Ez a kívánatos sorozatnagyság pl: egy Lange esetén egyszerűen nincs meg, igazán nem is tudjuk még, hogy milyen jók is ezek az órák. Lehet ám még rendkívűl csúfos bukás is belőle (amelyre korábban Te is céloztál)! Ez az a pont, ahol pl: egy ROLEX nem kockáztatott. Amíg a piac nem kívánta meg a saját szerkezetet, addig bele sem kezdett a fejlesztésbe. Nyilván emellett az is lökést adott neki, hogy az egyre inkább megerősödő és öntudatosodó Zenith évről-évre többet kért a werkekért. Megkockáztatom, talán ez volt a Rolex igazi oka, nem akart függeni mástól!
Másrészt ami a tudást illeti: az órás szakmában mondjuk az 1920-as években egy svájci órástanoncnak mesterdarabként a méretezéssel együtt el kellett tudni készíteni pl: egy jó zsebórát! Mindenestől, tehát a hajszálrugó tekercselésétől kezdve a fogaskerekek kimarásáig, tengelyek esztergálásán át a csapágylemezek elkészítéséig. És egy igazán jó, szakmájához értő órás ma is el tudja ezt készíteni! De mondjuk egy valóban jó billegő kifejlesztésére lehet, hogy több évi kísérletezgetésre lesz szüksége. Az órásművészet hőskorában, pl: Breguet idején az 1800-as évek fordulója környékén még semmiféle tömeggyártás nem volt, nem voltak szabványok, gyakorlatilag minden óra egyedileg készült, Breguetnek nincs két teljesen egyforma órája! Az eredmény: ebben az időben egy jó zsebórát csak egy főrend, sőt király engedhetett meg magának, míg manapság egy-egy igényes Breitlinget v. Omegát bármelyik középosztálybeli vásárló ki tud fizetni (ha ki akar), de valamiféle óra, mint szimpla időmérő eszköz tényleg mindenkinek elérhető. Ez csak úgy lett elérhető, hogy az óragyártók igen nagy szakosodáson mentek keresztül, és a 70-es évek tömeges csődjei után (pl: ekkor a Zenith gyakorlatilag egy időre megszűnt létezni, nem termelt, csak mint alvó márkanév létezett évekig!) csak gazdaságos megoldások maradtak életképesek. Ebben a struktúrában kis szériában teljesen egyedi dolgokat gyártani nem lehet. Gyárthatna, és én biztos vagyok benne, hogy tudna is gyártani a Chronoswiss olyan órákat, amelyek 100%-ban saját fejlesztésűek és gyártásúak lennének, de képtelenség lenne eladni olyan számban, hogy ebbe ne menjenek tönkre. Szerintem pl: a NOMOS gyönyörű példája annak, hogy teljesen saját erőből és minimális saját tőkével, hitelből egyáltalában mit lehet megcsinálni.
Itt lép be a fő probléma, az a gazdasági struktúra, a mely a modern kapitalizmus legnagyobb csapdája, és feltehetően az ésszerű fejlődés egyik legkomolyabb gátja lesz a jövőben (nem csak az óraiparban, és nem csak a gazdaságban). Ha megnézzük a mai nagy cégeket, csupa részvénytársaságot látunk. Amelynek ugyebár van elnöke, alelnöke, igazgatótanácsa, felügyelőbizottsága - mert a törvény előírja, hogy legyen, persze mind-mind tisztes jövedelemmel, és mindenekelőtt részvényesei, akik emelkedő részvényárfolyamot és osztalékot várnak. Ha a cég rövid időn belül ezt nem tudja hozni, annak vége van. És egy ilyen cég már az elindulása pillanatában, mielőtt még a tényleges munkát elvégző szakembergárdát egyáltalában elkezdenék összetoborozni, már nyeli a pénzt, mint kacsa a nokedlit. Lásd a Progresst, amely csődközelbe jutott, mielőtt még egyáltalán elkezdhette volna szállítani a kifejlesztett werkeket. A saját örömömre tisztességgel elvégzett minőségi munka egyszerűen nem érdekli a beruházókat, ők minél rövidebb idő alatt minél több pénzt akarnak látni. Ez pedig ipari méretű tömeggyártással hozható csak össze, lehetőleg a fejlesztés hosszú hercehurcája nélkül, azonnal elinduló gyártással. A hiányzó ötletet és egyediséget majd zajos marketinggel ellensúlyozzák (katasztrofálisnak tartom, hogy külön, már nálunk is a felsőoktatásban tanított, diplomával honorált iparággá vált a reklám és marketingtevékenység áltudománya, az, hogy hogyan lehet az átlagemberre rásózni egy csomó olyan selejtes szart, amelyre nincs, és soha nem is volt szüksége!!!)*. A kicsiknek és az igazán innovatív fejlesztéseknek így egyszerűen nem marad levegő, pl: az általad hivatkozott Roger du Bois is alapvetően Frederic Piquet werkek alapfutóművére épít, és iszonyú drágán előállít évente százas darabszámú órát. Nagy szerencséjére el is tudja adni ezeket, de vajon hány ugyanilyen jó, sőt jobb és szebb konstrukciót kidolgozó kis, néhány fős manufaktúra volt, és van is, melyek eredménytelenül elhalnak, mert nem képesek eladni termékeiket, sőt, egyáltalán a piacra eljutni, a vásárlókban saját létezésüket tudatosítani? Ma már semmire nem elég a tudás és a jó minőségű munka (ez legfeljebb egy alkalmazotti előremenetelnél lehet alap), a bizalom, kapcsolatok és nagyon-nagyon sok szerencse a lényeg.
Épp ez a pont ahol azért már látok némi fényt az alagút végén! Könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy a piac igényesebbé válása és a Chronoswiss, Nomos, Perrelet stb.. jellegű ígéretes kis cégek lassú megerősödése kapcsán eljuthatnak érdekes és érdemes saját konstrukciók kidolgozásához is. Ha erről a témáról mondjuk másfél évtizeddel ezelőtt írtunk volna, nem csak hogy fel nem merülhetett volna az, hogy saját szerkezetet ki fejleszt és ki nem, hanem inkább arról szólt volna a téma, hogy a mechanikus óragyártás egyáltalán talpon marad-e, lesz e tíz év múlva gyártásban olyan óra, amely ketyed, és nem Made in Japan? Mint látjuk azért a dolgok szép irányba haladnak, de hát ez még csak egy állomás, nagyon messze még ennek az útnak a vége. Lehet, hogy 15-20 év múlva számtalan fantasztikus egyedi konstrukciót csodálhatunk majd, amelyek ha nem is lesznak olcsóak, de nem lesznek elérhetetlen (bavallom, álmom, hogy egyszer én is ilyesmivel foglalkozhassak). De az ezeket előállító cégek nem részvénytársaságok, és nem nagyvállalatok, hanem kis, családi cégek lesznek, akiknek - amelett, hogy persze ebből meg akarnak élni - azért nem a profit lesz majd a cég létezésének egyetlen célja!
Mindenkitől bocs a szófosásért, csak ez egy árnyalt téma, fehéren-feketén ezt nem lehet szemlélni!
Tudor Prince date krono: Valjoux 7750
Princess Date Hydronaut: ETA 2671
Prince Date Hydronaut : ETA 2824-2
Persze gondolom szepen tuningolva. Rolex tok, ETA werk. Gondolom sok ujat nem mondtam. Latni meg meg nem lattam egyet sem belulrol...
Asvanyuveg, ami egy fokkal "puhabb" a Zafirnal, de konnyebb (olcsobb) belole konvex (ertsd domboru) uveget csinalni. Azert eleg massziva az mar, szoval talan a sima, szennyezettebb atlaguvegnel jobb.
Szerintem egy uj szerkezet prototipus kifejlesztese azonos koltsegekkel bir kis es nagy cegeknel. De hogy ebbol sorozat-termek legyen, az legalabb ugyanekkora (ha nem nagyobb) munkaval es befektetessel jar. Mint a muszaki elet minden teruleten (gyartosor, tomeggyartas pontossaga!, stb.) (Dr Lukacs Jozsef (MTA tagja) szerint a sorozatgyartasra keruleshez a termek megvalositasi koltsegenek 6-8 szorosa kell!). Es kerdes, megeri-e? A Rolex nem veletlenul vart ilyen sokat az uj kronoval. Jo volt nekik a Zenith, hozta az is a profitot. No meg egy krono azert mas, mint egy "sima" kezifelhuzos... A megteruleshez pedig eleve iszonyu darabszam kell sorozatgyartott termekeknel. Szoval nem is csak a szerkezet maga az, amit koltseges megtervezni, hanem a legyartashoz szukseges gepek, a munkafolyamatok, arra is gondolni, hogy tovabbfejlesztheto legyen minel kisebb koltseggel. Nomost, ha mindehhez kezimunkat is be kell vinni a gyartashoz, az arak a csillagok fele kusznak el.
Viszont vegyuk a Patekot, mint a szerintem leginnovativabb gyartot ezen a teren, akik azert elegge rendszeresen fejlesztgetnek. Es nem is csak alapverkeket. A Jaegerrel egyutt. No meg a szerkezetgyartok, de pl. az ETA sem dob ki evente egy ujat, meg van neki jo sok regebbi, bar tokeletesen hasznalhato, ertelemszeruen olcsobb kalibere. De ok raadasul ebbol elnek, de egy oragyartonak meg sok egyeb feladata van, pl. design, marketing, uj-es uj divatok kovetese-teremtese. Mindezt csak az igazan nagy es tokeeros vallalatok birjak, a kicsik meg (Lange ur es tsai.) probaljak tartani a tempot a sajat lehetosegeiken belul. Szoval szerintem nem olyan egyszeru dolog ez, meg mostanaban a csoportosulasok is alaposan beleszolnak a dolgokba...
Hát, a mineralglas bármilyen előtaggal is ásványi üveg marad.
És ezzel együtt is tökéletesen megfelel e célra. A zafír manapság népőrület ezekben a berkekben. Nem igazán látom be, miért (?).
A Sinn-ek közül egy db nálam is nagyon bejön. Ez az Ezm1 segédszámlap nélküli jobbos viseletű kronográf. Csak hát a vastagsága valami emberfeletti. Akarom mondani, igencsak csuklófeletti.
Te_O !
Nem értettelek félre, én is átélem a Te kötődésedet a márka iránt. Nem is az általad említett véleményre utaltam, hanem a Glashuette emlegette "lefikázásra", amit szerencsére én nem tapasztaltam. Mint említettem, nekem is a túl bonyolult mivoltot említették, de ez nálam csak növelte a becsét.
És hát erről szerencsére nem húztak le azért olyan sok bőrt. Nem úgy, mint a 7750-esről...
Én is nagyra becsülöm az Arktist, viszont úgy emlékszem, hogy kb. 1 hónapja mintha láttam volna a Poenban! Én a 203 St (jobban szeretem a feketét)helyett vettem a Fortis Cosmonauts chronot, amit azért jelenleg is többre tartok de azóta se tettem le a Sinnről, a 203 helyett a 103 mellett szól a visszaszámlálós fekete lünetta, a többi különbség a 200 ill. 300 m vizállóság és a repülős ill. botmutatók, meg nem utolsó sorban a valamivel még alacsonyabb ár. Gondolod, hogy Némethonban (főleg Frankfurtban) azonnal kapható? Én is ugy vagyok vele, hogy amit nagyon akarok azt azonnal szeretném.
OYSTER: Köszi a biztatást.
APT: Mi is a manufaktúra? Véleményem szerint az a cég amely ipari méretekben képes saját szerkezetek előállítására. Nyilván nem bányásznak aranyat és a billegőt is mástól veszik. A Langénál, a Zenithnél, a Pateknál kézzel szerelik össze az órát, kézzel gravíroznak. Ami a szerkezet lényegi elemeit illeti lézer vágja ki az órafogazat profilját, maximum marógép. Reszelheti azt egy órás akár 100 évig soha nem lesz tökéletes. Tiszta sor, ebben egyetértünk. Azonban a Chronoswiss nem azért nem tart saját szerkezetet, mert nem akar (ugyan ki akar folyton az ETA-tól függeni?), hanem azért mert nem képes rá. Nehéz elfogadni ezt a véleményt. Vagy azért mert nincs meg a szellemi kapacitás, vagy azért mert nincs elegendő tőke. Vajon a Rolex miért totojázott annyit a saját szerezetén? Pénzük volt elég! Csak hát az azért nem úgy működik, hogy méretezzünk egyet, nosza rajta. Elhiszem hogy neked ez könnyen megy, a Rolex viszont kínlódott vele vagy 5-7 évet. Állítom neked, hogy legalább 2-3 év volt csak a prototípus tesztje! Ezeknek a werkeknek ugyanis 25 év múlva is menniük kell. Különben csődbe megy a cég. Ami jól mutat a CAD-en, az még egyáltalán nem biztos hogy életképes. Roger du Bois és társai, akik max 28 db-os szériákat csinálnak megtehetik azt, hogy nem tesztelik le olyan nagy műgonddal a szerkezetet, a Rolexnél azonban 500.000 darabos szériák futnak. Hát ez az amibe nem is olyan könnyű belevágni. A Zenithnek tényleg "csak" két saját szerkezete van (ugyebár az El Primero a Movadoval közös fejlesztés). A Chronoswissnek NULLA darab van. VISZONT CSAVAROS A SZÍJRÖGZÍTÉS!!! És ezt O.G. halál komolyan mondta. Na most ezt tényleg nem tudtam überelni. Ami tetszik a Chronoswissben, az az egységes arculat, és az hogy kitaláltak egy új márkát ami életképesnek bizonyult (ezen a konzervatív piacon)
Ha már Sinn, és lebeszélés, akkor hadd említsem meg, hogy jómagam a 203 (Arktis)-ra vagyok rápörögve és nagyon úgy tünik, hogy annyira, hogy nem akarom megvárni azt a 2-6 hónapot, amíg a POÉN-ban beszerzik, hanem januárban Németországból bevételezem...
Majd meglássuk...
Amúgy mindenkinek kellemes pihit az ünnepekre - lehet, hogy már nem fordulok elő gépközelben...
