Az MSZ 04-82 – a kéményszabvány - előírja, hogy még a füstcsatornába – ami a füstcső külön minősített, szigetelt szakasza - is csak egy berendezés köthető be, kivéve az átfolyós vízmelegítő (pl V4), és a falimelegítő (pl Calor2), amik egyesített füstcsővel, egynek minősülnek. Az egyesítés akkor is Y és nem T csatlakozással történhet.
A szagelszívó és a gázkészülék egyidejű üzemét kizáró reteszelő beépítését elhibázott, sőt veszélyes lépésnek tartom, ha egy –illetve összeszellőztetett – légtérben vannak.
A szagelszívó által megszívott helyiség levegő utánpótlása a kéményen át történhet. Ez könnyebben bekövetkezik akkor, amikor nem üzemel a gázkészülék, mert akkor kisebb, vagy nincs a kéményben huzat. A megfordult kéményhuzat, - az un visszhuzat -, ellenállását, pedig nehezebben, vagy egyáltalán nem tudja legyőzni a gázkészülék égéstermékének – a kisebb hő miatt, már eleve gyenge - felhajtóereje.
Ilyenkor van a visszaáramlásnak nevezett jelenség, ami életveszélyes lehet.
Ráadásul a modern gázkészülékekbe már kötelezően beépített biztonsági berendezés sem állítja le a működést, mert az az égéstermék hőjére reagálna, de ilyenkor hideg levegő van az érzékelőnél.
A gáz elégetésekor CO2 és vízgőz keletkezik.
Ha az égéstermék hőmérséklete a harmatpont alá csökken, akkor lecsapódik a vízgőz. (Ezért kell kibélelni a kéményeket.)
Normál esetben, szabályos bélelésnél ez ritkán következik be. A béléscsövet vagy körbe kell szigetelni, vagy utólag kell elhelyezni, - ekkor a levegő a szigetelés -, ellenkező esetben a hőhíd miatt nagymértékű kondenzvíz képződése lehetséges. (Emellett a füstgáz lehűlése miatt csökken a huzat is. Ez akkor válhat veszélyessé, ha más kedvezőtlen tényezők is közrejátszanak.)
A víz a kondenzvíz-gyűjtőbe folyik, onnan lehet a kötelezően beépítendő leeresztőn át leengedni.
Ha nálad ez nincs megoldva, akkor utólag is megoldható, ekkor edényt, vagy vödröt kell a levezető cső alá helyezni.
Ezt ritkábban kell üríteni :)
A fedkőnek semmi szerepe ebben. Max szét fog rohadni a szénsav miatt.
Egy régi házat újíttatok fel és a két kéményt csak a födémig bontották vissza. Az egyikbe cserépkályha van csatlakoztatva, ott nagyon sárga volt a fal már a födém alatt is. A generálkivitelező azt mondta, hogy ez füstzsír és részben leszedték a vakolatot és újra vakolták. A födémtől felfelé már kisméretű téglával újonnan van ráhúzva a kéményrész. Jól van ez így?
A másik kéménybe cirko gázkazán lesz bekötve, így béléscsövet húznak bele. Viszont a födémtől nem a kisméretű téglából építi tovább, hanem azokkal a könnyű falazóblokkokkal, amivel a padlástéri válaszfalakat is felhúzta. Ez jól van így?
És még egy kérdés: hol és kb. mennyiért lehet kapni azt a szellőzőrácsot, ami csak nyomás-hiány esetében nyit ki? (Nem szeretném, ha a fürdőszoba állandóan hideg lenne, mert ott van a gázkazán.)
Köszönöm a választ és bocs, de a másik topicban valahogy átugrottam a reagálásodat.
Ezek szerint ahol én láttam ilyen 130mm-es "egyesített füstcsövet" az nem volt teljesen legális a beépített reteszelő ellenére sem? Bár annak a "vízszintes" szakasza kb 20°-os lejtésű volt. Természetesen a tanácsodat figyelembe fogom venni ha döntenem kell a módosításról.
Ui.: Az elszívókat ilyen esetekben nem kellene bevonni a reteszelő áramkörébe? Bár tudom, hogy nincsen erre kialakított áramkörei.
A kondenzvíz gyűjtőnél, mert elfelejtem kiönteni. Sőt, jó darabig rá se jöttem, hogy van ilyen, csak amikor elkezdett a vakolat puklisodni kívül, akkor találtam meg ezt a büdlit. Nincs erre valami más megoldás, mint hogy nekem kelljen a büdlit ürítgetni?
Már nagyon régóta gázkazánunk van, de korábban nem volt ilyen probléma, igaz akkor nem volt kibélelve a kémény (mert nem tudtuk, hogy kell, a gázosok meg nem szóltak) és teteje sem volt. Azóta jelentekezett ez a vizesedés, hogy új kéményt építettünk, az ki van korrektül bélelve és rájött a kéményre egy ilyen zárókő vagy micsoda. (Mint látszik elég analfabéta vagyok a kérdéshez.)
Pontosítani kellene. Hol vizesedik a falad?
Három eset lehetséges, mindegyiknek más-más lehet az oka.
1 A kondenzvíz gyűjtőnél.
2 A kéménytest vonalában feljebb
3 A falon máshol, nem ahol a kémény van
Tanácsra lenne szükségesm. A helyzet a következő: néhány éve felújítottuk a házat, kibélelték a kéményt a gázkazánhoz és kapotta kémyén ilyen szép díszkő kalapot, hogy ne essen bele az eső. Na azóta, vizesedik a fal, mert fűtéskor a lecsapódott víz visszacsurog. A kéménynyílás a konyhában van, van is bent egy edényke a falban, azt kiürítem, ha nem felejtem el, de sokszor elfelejtem. Hogyan lehetne ezt a problémét megoldani?
Írtad, hogy két készüléket akarsz egy kéménybe kötni.
Egyidejű üzemnél előfordulhat, hogy túlterheltté válik a kémény, ezért visszaáramlás lesz. Ezért csak a reteszelő beépítése után használható.
Valószínű, hogy egy falhüvely nyílásod van, ezért egyesített füstcsövet kell használnod.
Ez már szabálytalan, főleg ha derékszögben csatlakoznak.
Szerintem, egy jól betanított kéményseprő észreveszi az engedélynélküli használatot.
Ezt írtam a kérdésedre a víz-gáz-fűtésszerelés topikban. 3819 :)
Olvasd el a következőt is!
A balesetek általában nem egy hiba miatt történnek, hanem sok kedvezőtlen körülmény szerencsétlen egybeesése miatt. Pont ez a fő veszély a gázfűtésnél. Évekig üzemelhet szabálytalanul, de egy rosszabb légköri viszony is elég lehet – mint utolsó csepp a pohárban -, hogy visszaforduljon a más okok miatt már gyengévé vált huzat.
A szagelszívó egy veszélyforrás, - ahogy nálatok van -, hogy mikor lesz belőle tragédia az a sorson, (vagy amiben hiszel), múlik. Én mindenféleképpen azt javaslom, hogy fogadd meg az előzőekben leírt tanácsomat.
A másik topicban már érdeklődtem de úgy érzem Te vagy a kérdésem szakértője.
Mi történik ha az esedékes kéménysepréskor (igazából felülvizsgálat) a fürdőben az engedélyezett átfolyós vízmelegítő (V4) mellett egy áthelyezett cirkót is találnak(C21).
Természetesen egy kéménybe kötve, de égésmegszakítóval felszerelve.
A kémény a kéményseprő cég által átvett, engedélyezett.
A helységen alul-felül szellőzőnyílások a kb.12 évvel ezelőtti szabályok szerint.
Megnéztem egy gyufaszállal a kémény húzását a füstcsövön ütött vizsgálólyukon keresztül úgy, hogy a konyhai elszívót bekapcsoltam maxon, semmi különbséget nem láttam az elszívó nélküli huzathoz képest, igen erőteljes. Mondjuk a nyílászárók nem is a legjobbak. Gondolom a visszaáramláshoz erőteljesebben záródók kellenek.
Nagyon fontos a biztonság miatt a megfelelő szellőzés.
A józan ész -és a GázMBSZ- , azt mondja, hogy abban a helyiségben, illetve azzal összeszellőztetett helyiségben, ahol nyílt égésterű -deflektoros- gázkészülék üzemel, TILOS használni elszívó ventillátort, szagelszívót! Nyáron is TILOS!
Azért, mert a szagelszívó által a lakásból a szabadba jutatott levegőnek, valahogyan pótlódnia kell. Ez a nyílászárok résein, illetve mivel a gázkészülék deflektora és a kéménykürtő jóval nagyobb, -ezért kisebb ellenállású-, ezért a kéményen, gázkészüléken át pótlódik. Emiatt a visszaáramlás miatt az égéstermék nem tud a kéményen át távozni, hanem a lakásban marad.
Vizsgáltam már emiatt balesetet, amikor kiderült, hogy a modernebb. visszaáramlás-érzékelővel felszerelt gázkészülékek sem tiltanak le, ha szagelszívó miatt van a visszaáramlás. Az érzékelő az égéstermék hőjére tiltana le, de a visszaáramló levegő az hideg.
Így vált a gázszolgáltatók által kért, belső ajtóba épített szellőzőrács életveszélyesé, a szagelszívó miatt. Amíg nem volt szagelszívó, amíg nem voltak fokozottan légzáróak a nyílászárók, addig elég volt a fürdőszobaajtóba épített szellőző, mert a lakás összes nyílászáróinak résein be tudott jönni az égési levegőhöz, és a tartós huzat fennmaradásához szükséges levegőmennyiség. Ez 24 kW névleges teljesítményű gázkészülék esetében kb 40 köbméter óránként.
Most az a legbiztonságosabb megoldás, ha
1.az az ajtó, amelyik mögött van a gázkészülék, légmentesen zárva van
2. az a helyiség, ahol a gázkészülék van, állandó és elegendő levegő-utánpótlást kap.
Ezért szükséges rés-szellőzőt az ablakba, vagy akár a falba beépíteni. Kapható olyan, ami csak akkor nyit ki, ha nyomás-hiány van.
Ezenfelúl nem árt, ha a szagelszívó használatakor nyitva van, -legalább résnyire- a konyhaablak.
Üdv:
Sweep
A falhüvely miatti vésés nagyságrendileg jobban meggyengíti a kéménytest statikai szerkezetét, mint a vezeték miatti vésés. Szabályos esetben, nem utólag vésik a nyílásokat, hanem kihagyják a helyét. A vésés minden esetben megrezegteti a kéménytestet, ezért a habarcsban, sőt a téglában repedések keletkezhetnek. Ha ezek a repedések a falhüvelynyílásnál, vagy a tisztítóajtóknál keletkeznek, akkor nagyobb az esély észrevenni, javítani. Ha egy emeleti szobában a vakolat alatt, vagy a fürdőszobában a csempe alatt van repedés, akkor az észrevehetetlen marad. A kürtőben, normál esetben depresszió, nyomáshiány van, a repedéseken fals levegőt szívhat be, ami huzatgyengülést, kátrányosodást okozhat. A füst, gáz lévén igyekszik kitölteni a rendelkezésére álló teret, ezért behatol a repedésekbe, és mivel egy centi vakolatnak rosszabb a hővezetési tényezője, mint a zárt fugákban lévő 12 cm habarcsnak, ezért kicsapódhat a benne lévő vízgőz. Ezért látszanak a szabálytalanul, fugahiányosan épített kémények vakolatán, a fugáknál barna átnedvesedés.
Az égéstermékben lévő CO2, illetve kén, a vízzel vegyülve kénessavat, illetve gyenge szénsavat alkot, ez reakcióba lépve a habarcsban lévő mésszel, cementtel kioldja azokat. Az eredmény feltáskásodott vakolat, lehulló csempék lehetnek. Sőt a vakolat, vagy a csempe alatt a füst olyan helyekre is eljuthat, ahol nem számíthatsz rá.
Ráadásul, ez öngerjesztő folyamat lehet, mert kis repedésen bejutó kevés levegő miatti nedvesség, oldva a habarcsot, nagyobb lukat csinál, így azon több levegő juthat be, és így tovább.
Köszönöm a választ. Tudom és elhiszem, hogy az átvevő nem tehet mást, ezzel nem is foglalkozom tovább, világos.
Technikai értelemben érdekel a dolog. Ma, amikor mindenféle anyagot, technológiát kitalálnak mindenre, épületeket arrébb tolnak, 1000 éves műemlékeket megmentenek, tényleg nincs arra megoldás, hogy egy diónyi lyukat a kéményben szakszerűen be lehessen tömni? Tudom, hogy a kéménytégla tömör és nagyszilárdságú, ugyanakkor a kötöanyag habarcs. Az miért más, mint ami a lyukban van?
Vagy pl. a kéménybekötés. Ott is megvésik, csövet tesznek bele, a cső és a vésés fala közt óhatatlanul van lyuk, mégha nem is látjuk. Az nem játszik? Vagy maga a kandalló, ami ugye eleve nyitott.
Tényleg elképzelhető, hogy a vésési lyukban, és csak ott elszivárog az égéstermék? És ennek nincs előzménye, nyoma, pl. korom? Vagy nem ez a veszély, hanem az, hogy statikailag gyengül maga a szerkezet?
Nem vitatkozni akarok, mert te vagy a szakember, csak szeretném tudni a mit-miértet, hogy a lehetséges kockázatokat csökkentsem.
A helyszínről még annyit, hogy kandalló lent, kémény kb. 8 m (nagyon jó huzata van!), vésés a tetejétől 2,5 m-re az emeleten.
Ez bonyolult ügy. Először is azt írod nincs átvéve, mégis kandalló van rákötve.
Ez szabálysértés.
Át venni pedig nem lehetett, mert mint írod meg volt vésve a kéménytest. Az átvevőnek nincs lehetősége mérlegelni, hogy egy előírás be nem tartása, jelent-e veszélyt, és ha igen, akkor mennyire reális veszélyt jelent.
Ezeket figyelmen kívül hagyva, a használat rejthet veszélyeket. Hogy ezek mennyire reálisak? Szerintem mindegy, mert a leghihetetlenebb esetek is előfordulhatnak
Van két kéményem, egyik rendes, gázkazánhoz, koracél bélés, szigetelés, jó, huzatos, semmi baja. Másik hagyományos tüzeléshez készült, tartalák. Kandalló van rákötve, nem használjuk állandóan. Rendes nagy, egészséges huzata van. Egy a gond vele, hogy vízvezetékszerelés közben annak idején sérült, és "foltozva" lett. Emiatt nem is lett átvéve.
A kérdés az, hogy van valódi, reális kockázata a használatnak?
NEM!
Próbáld meg öngyújtóval, a lángja megmutatja, hogy jó-e a huzat.
Ha a készülék fele dől, akkor jó. Ha elllenkező irányba, akkor vigyázz, mert visszhuzat van és ez nagyon veszélyes!
Eldugult kémény okozta a halálát
2004. október 18., hétfő 11:0
Füstmérgezésben halt meg egy férfi vasárnap Nagyvenyimen. Halálát az eldugult kémény okozta.
A kórházból értesítették a rendőrséget vasárnap dél körül, hogy az osztályon meghalt egy nagyvenyimi férfi, akit füstmérgezéssel szállítottak kórházba. A rendelkezésre álló adatok alapján a régi vasúti ház kéménye még a nyáron ledőlt, amit apa és fia újrafalazott. A szaktanácsadó megállapította, hogy a ledőléskor tégladarabok és malterdarabok kerültek a kürtőbe.
A kéményt több éve nem tisztították, a szaktanácsadó szerint a pincében mért szinttől felfelé irányban 3,2-5 méter magasan fel volt töltődve, be volt dugulva. A férfi begyújtott a kályhába, a kéménykürtőn át a füst nem tudott távozni, ezért visszaszivárgott. A férfit vasárnap reggel találta meg a felesége és mentőt hívott.
A rendőrség államigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálja a rendkívüli halál okait és körülményeit
Objektiv hírügynökség
Milyen gázkészüléked van?
A régieknél általában elől, egy fekete rács mögött, az űjabbaknál a füstcső mellett két oldalt van a deflektor levegőbevezető nyilása. Ott áramlik vissza az égéstermék, dugulás esetén.
sz!
Könnyen megállapíthatod te is a dugulást a kéményedben. Ha a működő gázkészülék deflektorához tartasz egy tükröt, - csukott nyílászárók mellett -, és a tükör párás lesz, akkor biztos visszajön az égéstermék, tehát dugulás van a kéményben.
Bocs!
Igazad van, már válaszoltam is ott neked!
Egyébként ez a legveszélyesebb időszaka a gázfűtésnek. Ne halogasd a kéményjavítást, életveszélyes, ha nem távozik el rendesen az égéstermék!
Szia!
Én nem csinálok kivitelezést. Egyébként nagyon nehéz egységárat mondani. Komoly kivitelező csak a helyszínen mond árat.
Nézz bele a kéménybélelés című topikba.
Sweep
nálunk állítólag eldugult a kémény (nem mondták, hogy mennyire és mitől), de egyébként is ki kellene béleltetni. méterenként kb. mennyivel kell számolni (budapesten)?
