APT: Te is azt akarod megmagyarázni, amit a POEN-ban (is szerettek volna, de én nem voltam erre vevő), mármint azt, hogy a 7750 műszaki tartalom tekintetében felveszi a versenyt egy 400-as El Primeroval. Kár, hogy ezeket az érveket nem hallották a Rolex szakemberei, amikor kronográfjukhoz szerkezetet választottak. S vajon Parmigiani (ő aztán igazán konyít valamit az órásmesterséghez) miért a Zenith 400-asából épít kronográfot? És a szaksajtó? Ők sem értenek hozzá?
Tizedmérés ide vagy oda. Nekem van mind a kétféle werkkel készült órám. A Bulova hátára teljesen felesleges lenne zafírüveg, láttam a 7751-es werkes öltönyös darabra tettek, de minek? Gyakorlatilag semmit sem látsz a szerkezetből csak a rotort. Kronográfszerkezetben szebbet csak a Lange alkotott, de hogy jobb is e mint a Zenith-Movado fejlesztés az majd 40 év múlva kiderül. A 36.000 féllengés szerintem az a határ ami még tartható, s bár tudom, hogy készítettek gyorsabb órákat is, ezek nem váltak be.
Üdvözölnünk kell a Vacheron Constantint, végre csináltak egy "saját" werket! 1-2 év, figyeld csak meg és kötelező lesz rávésni a tokra, hogy kinek a szerkezetével készült az óra. Elég mulatságos lesz majd böngészgetni a vitrinekben: 2 millióért: szerkezet ETA, tokozták Schaffhausenben.
BREKI: A lista lenyűgöző... Csak egy baj van: A két Babucs Éva féle (Antik órák és Óraművek) közelmúltban kiadott könyv kivételével esély sincs bármelyikhez hozzájutni. Talán az Órajavítás című kézikönyvet érdemes a Bartók Béla úti műszaki könyvesbolt melletti antikváriumban keresni, én is ott tudtam hozzájutni úgy két éve, azóta sem láttam semmilyen ilyen témájú irodalmat. Viszont a tankönyvek közül kapható a Vályi Huba féle Órajavítás és órás szakmai ismeretek A4-es formátumú "kézikönyv" (a Liszt Ferenc téri műszaki könyvesboltban talán most is van). Ez 3 részes, és sajnos eléggé drága, a három együtt úgy emlékszem 5000 Ft fölött van, és ezzel együtt sincs benne annyi információ, mint a korábban említett Órajavítás c. kötetben. Nagyon ajánlanám ugyanakkor a Hayloft Ezekiel által is említett Órások és óragyűjtők kis enciklopédiája c. kötetet, de ez már arany áron sem igen kapható (a saját példányomért már ajánlottak 10 ezret is, de 100-ért sem adnám oda).
- Sajna ezeket a könyveket igen kis példányszámban nyomtatták, és egyelőre nem látom esélyét holmi reprinteknek. Kár...
Magyar szakirodalom:
Egy regebbi hozzaszolasban volt errol szo Annyira tokeletes es teljes, hogya megeri meg egyszer feltenni (termeszetesen TANAR urat illeti a koszonet erte) (no meg engem aki majd egy orat bogarasztam a regebbi hozzaszolasokat erte :-) )
"
Tisztelt Prof
Elismerésem azzal kapcsolatban, hogy az órás szakma iránti érdeklődésed elvezetett a szakirodalom olvasásához. Annak érdekébe, hogy minél több ismerete szerezzél javaslom a következő magyar nyelvű könyvek elolvasását:
Magyarul megjelent órás könyvek, tanulmányok
Magyar óraipar. Útmutatás. Palasovszky Ödön. 1904. Krausz S. és Társa
Gyakorlati órajavítás kézikönyv I. rész. Zsebórák javítása. Fogel Gyula - Kurián Gyula. 1904
Az órák szerkezettana I. rész. Fogaskerék. Palasovszky Ödön. 1904. Krausz S. és Társa
Az óra története. Seemann Gábor. 1904. Iparosok olvasótára. 9-10 szám.
Az időmérés évtizedek tükrében. Rosta Ferenc. 1904. MERKANTIL-NYOMDA
Hengerjárat I. Schwarz Zsigmond. Kiadja a budapesti órás ipatestület. 1922
Horgonyjárat II. Schwarz Zsigmond. 1923
Órás szakrajz III. Schwarz Zsigmond. 1923
A zsebórák javítása IV. Schwarz Zsigmond. 1924
A nagyórák javítása. Schwarz Zsigmond. 1925
A komplikált zsebórák. Schwarz Zsigmond. 1928
Az óra. Rohonczi Mór. A "Technikai zsebkönyvtár" "ÉLET" irodalmi és nyomda RT. 1925
Órák szerkezettana. Babos S. - Vályi Ödön. 1929. MERKANTIL - NYOMDA
Az órák. dr. Orient Gyula. 1934. (Kolozsvár). MINERVA
Magyar órák. Pritz István. 1943. A budapesti Pázmány P. Tudományegyetem dolgozatai 80.
Az óra históriája. M. Iljin - Fazekas István. 1945. RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA KIADÁSA
Órás és Nemesfémipari Szakszótár. Bányai Zsigmond. 1948. Kiadja a budapesti Órások Ipatestülete
Az óra regénye. Horváth Árpád. 1957. Táncsics.
Anyag és áruismeret. Horváth Árpád - Terner Géza. 1960. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Órás szakmai ismeretek. Vályi Ödön. 1960. Műszaki Könyvkiadó
Régi órások művészete. Somogyi Árpád. 1961. Múzeumok központi propaganda irodája.
Óra és ajándékcikkek áruismerete. (Áruismeretei továbbképző) Írta: Kaszab László. 1963
Hogyan működik az óra. Z. Martinek-J. Rehor. dr.Lehoczky -Somogyi J. 1966. Műszaki Könyvkiadó.
Órakatalógus. 1970. BM. Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnökség
Muzsikáló szerkezetek. Horváth Árpád. 1967. Táncsics.
Órajavítás. Katona József - Pallai S. 1967. Műszaki könyvkiadó.
Az órás. Magyar László. 1967. Műszaki könyvkiadó.
Óraipari zsebkönyv. Magyar László. 1979. Műszaki könyvkiadó
Órás szakmai ismeretek. Vályi Ödön - Vályi Huba. (Iskolai használatra). Műszaki könyvkiadó
Órás szakrajz. Sárosi Rezső - Vályi Huba.(Iskolai használatra). 1977. Műszaki könyvkiadó
Órák és órások. Horváth Árpád. 1982. Gondolat Zsebkönyvek
Órások és óragyűjtők kis enciklopédiája. Magyar László. 1984. Műszaki könyvkiadó
Naptárrendszerek és időszámítás. Hanh István. 1983. Gondolat Zsebkönyvek
Órák. Horváth Árpád. 1988. (Kolibri könyvek). Móra
Régiségek. Jackson Day.(8 oldal órás téma). 1990. (Novotrade)
Antikvitások kézikönyve. Miller Martin és Judith.(12 oldal órás téma). 1991. Láng.
Az óra regénye. Horváth Árpád. 1957. Táncsics.
Az óra története. Seemann Gábor. 1904. (Iparosok olvasótára)
Fémiparos mesterségek. Órás. Clement László. 1900
Időjelzés Kínában. Fluck Jolán
Japán órák. Fluck Jolán
Naptárrendszerek és időszámítás. Hanh István. 1983. Gondolat
Horváth Árpád. Muzsikáló szerkezetek. 1967. Táncsics.
Az idő (Mi micsoda). Dr.Erich Übelacker. 1990. Tessloff és Babilon Kiadó.
Régiségek képes enciklopédiája. P.Atterbury -L.Tharp. 1994 (28 oldal órás téma) PANORÁMA.
Órajavítási szakmai ismeretek. I. II. III. Vályi Huba. 1996. Váci nyomda. (Iskolai használatra)
Óraművek. Szerk.: Babucs Éva. 1997. Geopen Könyvkiadó
Az óra. Műkincs meghatározó. B.Gallizia di Vergano - Emilio Strada. OFICINA96. 1998
Anti órák. Szerk.: Babucs Éva. 1998. Geopen Könyvkiadó
TANAR "
az ingaszár valamilyen könnyű fából van, sajna a felfüggesztésének elnevezését nem tudom. Az alább említett könyvnek a 70.oldalán látható inga felfüggesztése ilyen és ugyanezen oldalon látható gátszerkezet van benne. (jövő héten már lesz digit fotógépem, csinálok képeket)
Az inga szerintem nem kompenzált, a lengő súly magassága csavarral állítható.
Egyébként 2 súly hajtja az órát, egyik az ütéseket, a másik magát a szerkezetet.(felesütős)
magyarul azért van szakirodalom, sőt a práter utcában van órásképzés is.
amit érdemes megszerezni az az "órások és óragyűjtők kis enciklopédiája" Magyar László írta. Benne van nagyon sok magyarázat, ábra, életrajz, működési elv.
De megvásárolhatók antikváriusnál az úrásképzés tankönyvei is.
Hayloft Ezekiel: Mit kellene mondanunk? ;-)
Amúgy inkább kérdeznék: Az ingaszár milyen? Fa, fém, rácsos (kompenzált-e az inga)? Hogy van az inga felfüggesztve? Egyáltalán súlyhúzatú, vagy rugós? Hány felhúzási pont (hány súly) van (2 vagy 3)? Biztos, hogy Graham járat? Lehet (gyakori) Brocot, vagy Clement is, ez nagyban befolyásolja a pontosságot. És hát persze a legjobb lenne képet látni róla. Ilyen óránál gyakori, hogy csak egy nagytakarításra, beállításra van szüksége, de ha kopott a gátszerkezet, azzal elég vidáman el lehet küszködni.
IDOMERO: Mikori az ARSA, és milyen állapotban van? Amúgy, ha szép állapotú és régebbi aranyóra, szerintem úgy 70-120 ezer között érhet.
kicsit off, mert nem svájci, de hátha érdekes lehet:
Szétszedtem az ingaórámat amit még régen örököltem és nem jár már. A szerkezet hátsó lemezén találtam a következő feliratokat beütve:
kör alakú jegyben körbe feliratok
gustav becker
freib:schl
braunau boehm.
középen koronás horgony jel a horgonyszár két oldalán G és B jel.
másik beütött jel:
medaille d'or közötte egy máltai kereszt
P27
568807
ha az alsó a sorszám, akkor (a net szerint) 1885-1890 között készült
na ki mit mond? Egyébként egy felesütős óra szerintem graham gáttal, szép vésett ingája és számlapja van. A szerkezetet tartó stiftek szerintem nem eredetiek, gondolom valaki már belepancsolt mielőtt hozzám került volna. A hangrudat tartó öntvényen is GB jelzet van. Szeretném, ha járna, szép hangja van.
sziasztok! nem tudjátok véletlenül mennyibe kerül egy acél broad arrow? jelenleg ez az óra a kedvencem, eddig csak a plexi és a 30 méteres vízállóság miatt volt a seamaster a "liebling". annyit kérdeznék még, hogy normális-e hogy egy aut. óra, ami nyáron 1-2 másodpercet sietett naponta, most ugyanennyit késik? 24 órán keresztül hordva vagyon. az óra még nincs egy éves, legalábbis a beszerzéstől számítva. új volt. ma végre láttam valakin orist,beszélgettünk is egy jót. üdv:potyoro
Sziasztok !
Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehetne szerezni olyan nyomtatott anyagokat magyar nyelven, melyek az órák működését, szerkezetét, fejlődését mutatják be kezdőknek. Tudtommal nincsen Mo-on órás oktatás így gondolom tankönyv. Régen volt az átkosban vmi. kézműipari szakközép ahol tanítottak ilyet, de nem tudom ennek volt-e tankönyve ill. fellelhető-e. Az Óra magazint 1 éve olvasom és nagyon élvezem, de érzem hiányos a tudásom. Várom mindenféle ötletet !
ALEXYS: Ez úgy hangzik mintha egy öreg kronográf (stopperes óra) lenne. Van rajta a korona alatt-felett két gomb? Mert ha igen, és tényleg olyan állapotban van, hogy már mutatói sincsenek meg, akkor tényleg nem lesz olcsó "muri" rendberakatni. Egyáltalán mi az az "iszonyú" pénz, amit kértek? Mert 15-20 ezerbe nyugodtan belekerülhet, az még akár jutányos is lehet! (Az üvegcsere amúgy filléres dolog, nem ez a probléma...)
TE_O: Azért a gyártási precizitás jelentőségét - legalábbis a gátló és a gátszerkezet elemeinél - szinte nem is lehet eléggé komolyan venni! Gondold végig, egy nap alatt egy másodperc eltérés kb. 0.0016%-ot jelent! Ilyen pontossággal semmiféle finommechanikai konstrukció sem tud készülni, tehát már magába a konstrukcióba kell beépíteni a pontatlanságok kiküszöbölésének a lehetőségét. De beállítani csak statikus eltérésekre lehet valamit, egy lötyögő tengellyel semmit sem lehet kezdeni. Ergo - bizony nagyon fontos a finom kidolgozás, akár utánmunkálás formájában is! Bimetál billegőt szép számmal alkalmaztak - alkalmaznak precíziós karórában is. A kompenzációnál pedig valószínűleg félreérthettél valamit, én éppen azt hangsúlyoztam, hogy a kompenzált (csavaros-bimetál) billegő az, amelyhez még hozzá lehet nyúlni, egy sima glucidur billegő ugyan gyárilag eleve kiváló tűrésű és kompenzáltáságú (természetesen a hozzávaló hajszálrugóval együtt kezelve), de jobb az már nem lesz a gyárilag sikerültnél.
- A ChronoSwiss számos általa alkalmazott werken nagyon sokat módosít, van, ahol billegőt is cserél. A 7750-re épülő órákban éppen nem (az amúgy eleve glucidur-nivarox összeállítású). De G.R.Lang is nagyon szereti a kompenzált billegőt, ahol cseréli, ott - amennyit láttam - ilyenre cseréli a billegőket.
- Abban pedig nagyon is a lényegre tapintottál, hogy kijön az ETA-tól is rengeteg olyan werk, amelyet kevés értelme van finomítgatni, már eleve nagyon jó, további finomításokkal inkább már csak drágább lesz (és esetleg látványosabb), valóban jobb nemigen.
MESSERSCHMITT: Úgy "pofára" nekem mégis jobban tetszik a NOMOS féle kivitel, mint a BLANCPAIN... Az ETA 7001-en meg nem hiszem, hogy a lényeget tekintve nagyon sokat pisztergálna bármelyikük is, az ugyanis eleve precíziós werknek készült, és "mezítlábas" állapotában is meg tud a COSC előírásainak felelni, csak rendesen be kell állítani. Persze egy hosszabb járástartalékú rugó, pontosabb behangolást lehetővé tevő hajszálrugókulcs így is emeli az értékét.
GLASHUETTE: Ez most nem egészen értem. A régebbi kronográfmechanizmusokon szinte soha nem alkalmaztak kőcsapágyazást, és a maiakon sem jellemző. Sőt, az a helyzet, hogy a stopper kerekeinek kell, hogy legyen egy előírt holtjátéka, mert ezek oldalirányú terhelést is kapnak, így túl szoros illesztéssel megszorulhatnak. Ha a számlálókerekeket felül is csapágyazzák, akkor ott már köves csapágyakat alkalmaznak. De ettől még nem lesz jobb, vagy rosszabb egy kronográf! A polimer műanyagok pedig - amennyiben nem kapnak mechanikus terhelést és UV fényt - sajnálatos módon (környezetvédelem...) a világegyetem legstabilabb, legelpusztíthatatlanabb vegyületei. Túlélik a fémeket - a nemesfémek kivételével. Egy mezei közdarabnak tehát miért ne felelne meg? A 7750 nem készült eredetileg luxuswerknek, és ezzel együtt minden, aminek benne kellene lennie, az benne is van. Nekem inkább már éppen az a gondom, hogy - a Számodra és számomra is nagyon fontos - műszaki színvonal és exkluzivitás szubjektív, mérőszámokkal nem megfogható többletén kívül nehezen tudnám megmondani, hogy mivel is kapok többet egy Rolex Daytonától, vagy egy El-Primerótól a 7750 egy korrekt módon utánmunkált, szépen kivitelezett, igényesen tokozott (mondjuk O+A, Longines, ChronoSwiss, NIVREL) kivitelével szembeállítva? Pontosság, megbízhatóság, várható élettartam - ezek mind versenyképesek a 7750 esetén is (hangsúlyozom, nem a 17 köves alapwerkről beszélve)! Ezzel együtt természetesen engem is az előbbiek, és nem a 7750 lelkesít fel jobban, csak ne akarjuk megint a "szerelemből" tett dolgokat észérvekkel mindenáron megmagyarázni!
Amúgy az OM cikke örömömre megerősített azon gyanúmban - amelyet eddig nem fogalmaztam meg nyilvánosan - hogy a Rolex új kronográfjához valószínűleg nincs sokkal több köze a Rolexnek, mint az előző El-Primeróból leszármaztatott werkhet. Előbb-utóbb valamelyik szakíró úgyis veszi mágának a fáradságot, és szétszedve-beérve majd megállapítja, hogy ez a werk pontosan mely FP bázison készült, és akkor már a Rolex sem nagyon tagadhatja le a dolgot. Nem mintha igazán fontos lenne a dolog...
Mint teljesen kívülállónak segítségre lenne szükségem : Apámtól örököltem egy Marvin karórát,kb 35 éves az óra ,a mutatók hiányoznak róla.3 kis kör is van rajta ,nem tudom mit mutattak ,de ezekhez is volt mutató.Győrben azt mondták róla ,hogy itt nem tudják megcsinálni ,Pesten meg iszonyú pénzt kérnek érte.Igazándiból nekem személyes emlék csak ,inkább apám iránti tiszteletből csináltatnám meg, miután csak ezt örököltem ,meg a főorvosi köpenyét.Az eredeti üvege megvan ,de besárgult,nem lehet rendesen átlátni rajta.Ötletek a javításhoz ?
APT: Szebb lesz, jobb lesz, pontosabb lesz az ETA a ráncfelvarrástól, ez kétségtelen tény. De a mechanikát nem tudod meg...ni és ha a stopperrész továbbra sincs kikövezve egy werken, akkor azt megette a fene. Mechanikai értelemben. Hiába működik így is pontosan (ugyan hányszor használsz egy óra élettartama során egy stoppert, ki sem jön a hiányosság, sem az hogy műanyag! alkatrész van benne, mint pl. a 7750-esben) NEM KORREKT. Nekem legalábbis nem az.
Az óra tetszik, a cikk már kevésbé. Minden tiszteletem hangsúlyozom továbbra is Orosz Gáboré és Noszvai Andrásé mert olyan folyamatokat indítottak el ezen a kis magyar piacon, ami elismerésre méltó. A cikk - szerintem - egy kissé elfogult, s bár nem teszt, azért a sok sok pozitívum mellett egy két dolgot meg kellett volna jegyezni negatívumként is. Vagy ilyenek nincsenek??? Hiányoltam O.G.-tól az igénytelen rugósfül lefikázását (ha ezt megteszi más órájával, tegye meg a vitrinjében található Omegával szintúgy), s én nem esnék hasra egy domború zafírüveg látványán sem, nagyon sok más gyártó alkalmazza, és sokkal régebb óta, mint az Omega. Kifejezetten jól esett viszont az, hogy védelmébe vette a magát a zafírüveget, mint megoldást, nekem ugyanis a hátamon feláll a szőr attól, mikor látom a vitrinekben a replikákat (pl. Lindbergh Longines sacc/kb 400 ezerért plexivel, vagy ablaküveggel).
Örömmel vettem, hogy a topic bekerült OM-ba. Sajnos minden szentnek...... a válogatásba érdekesebb hozzászólások is helyet kaphattak volna. De örüljünk ennek is.
Ki tud infót a 2001-ben kiadott COSC bizonylatokról!
TE O: Nekem összhatásában tetszik, de szerintem a domború zafír a legszebb az ilyen formához (esztétikailag! ugyanis a síknak sokkal kisebb még antireflexszel is a fényvisszaverése) ez a buborékforma kicsit erőltetett antikolás-jellegü számomra, ezek a mutatók pedig az Omega finom vonalaihoz meglehetősen extravagánsak, szóval én kicsit öszvérnek tartom de tetszik.
Tenyleg, mit szoltok a Broad Arrow -hoz? Az Omega erosen torekszik a magasabb szferak fele. Co-axial, uj kronowerk... Egyebkent erdekes meg amit O.G. az uj Rolex szerkezetrol is ir. Marmint hogy F.P. tervezes lenne az is. Omegaeknak meg nem szegyen, de ugy latszik, a Rolex imazsaba nem fer bele.
Messerschmitt!
Nem tunik rossznak az a Blancpain, meg ha az alapokhoz nem is nyultak hozza, de nyilvan komoly munka van mogotte. Kivancsi lennek, hogy laposabb lett-e, mert Blancpaineknel ez hiheto lenne, a felso hidakat vekonyabbra csinalhattak. Utesbiztositasa is a laposabb KIF.
Egész helyes kis kölcsönhatás alakult ki az Óra Magazin és kedvenc topicunk között. A hét elején megjelent az új szám, s a Breguet, a Patek múzeum, Omega Broad Arrow, s Hanga órásmesterekről szóló cikkek mellett - APT-nek köszönhetően nekünk már közeli ismerősünk -Harrison mester is főszereplő benne s a lap végén szemelvények e topic első évének terméséből! Van akinek még nincs a birtokában?!
Urak, egyrészt köszönet, mert amit itt tanultam azzal talán elértem azt hogy mikor kérdezgettem nem nézett (remélem:) teljesen hülyének egy órás itt ahol most vagyok és benéztem gyönyörködni:),
Hali!
APT!
Nem ketelkedtem, h. a jarast befolyasolja a gyartasi tures "sikerultsege". De ez altalaban szerintem olyan csekely, h. szvsz. nem befolyasol annyit. Viszont szerintem a Chronoswiss pl. kicsereli a billegot, berilliumbronzra. (Javits ki, ha hulyeseget irok).
Bimetall billegot tudtommal csak zseboraban alkalmaztak, vagy tevedek? Egyebkent eppen te magad cafoltad, hogy pl. kompenzacio szempontjabol nem igazan lehet finomitani.
Egyebkent legjobb tudomasom szerint az ETA is tobbfele kivitelu szerkezetet gyart, tehat elvileg a gyarnak nem is kellene finomitgatni. Gyart pl. eleve kronometert, pl. 2824 v. 2892-esbol, mas diszitessel, stb. Akkor most hol van ertelme egyedileg dolgozgatni rajta? Hacsak nem olymodon, hogy tenyleg komoly valtozasok legyenek. Pl. Nomos: datum, Trivois szabalyozo, motorrugo. Ha jol tudom. Es akkor Oris: spec. naptarszerkezetek. De pl. a Nivrel mit csinal? (szerintem semmit, legfeljebb optikai tuning).
Tobbiek!
Szoval ha van konkret infotok, hogy ki mit csinal a kataloguswerkekkel, szerintem hasznos lehetne megvitatni. Ugye Omegat mindenki ismeri, Co-axial gatszerkezet, szep optikai tuning, rotorcsere (van ennek kezzelfoghato muszaki elonye egyebkent? ), de meg mit?
Sajna a gyartok nem dicsekszenek, hiszen akkor hova lenne a sajat nev jogosultsaga a szerkezetekrol? Enelkul meg nehez tisztan latni. De csak kiszivargott ez-az.
te_o:
Jo kerdes, hogy egy Oris/Limes/Fortis/Sinn/A.Raymond mit csinal egy ETA 2824/2836 szerkezettel az olcso oraikban a beszabalyozason kivul (es mit mondjuk a Breitling?). Nekem fingom sincs, nyilvan tudni kene, mit jon le az ETA gyartosorrol. Tul sok kezimunka nem lehet, mert akkor nem tudnak ~300-400$-ert adni az orakat. A diszitesnel biztosan szerencsesebb, ha effektive a mozgo reszekre forditanak figyelmet. Szedj szet egy Orist meg egy Breitlinget 2824/34-es szerkezettel es akkor meglatod miert fizetsz mondjuk 3x annyit... :)
Egyebkent ha mar kedvenc Nomosunkrol volt szo, itt a Nomos mellett egy Blancpain 7002, amiben szinten Peseux 7001 van:
Lathatoan a Blancpain teljesen atdolgozta a felso hidakat, s nekem az a gyanum, hogy ez nem csak diszites, hanem alattuk az utolso fogaskerekig nagyon ki van dolgozva a szerkezet... Meg is fizeted az arat: Nomos kb. 600$, Blancpain (+COSC) kb. 4000$...
TE_O: Az Orisról konkrétumokat nem sokat tudnék mondani, a gyár nem "dicsekszik" azzal, amit csinál. De egy biztos - mind a Regulator, mind a Date-Pointeres óráik esetén ezek a kiegészítések Oris eredetűek, ezekhet az órákhoz az ETA ilyen módosításokat ugyanis nem kínál. Tehát elég alaposan hozzá kellett nyúlniuk a werkekhez. A gátkerékről pedig annyit, hogy annak bármilyen eltérése az ideálistól - akárcsak a horgony emelősíkjainak kidolgozottsága - észrevehető az óra járásán. Legfeljebb nem nagy mértékben, de észrevehető. A gyártási tűrés további finomítása pedig bőven hozhat egy katalósguswerk pontosságán néhány másodpercet. Ezt észre is lehet venni, pl: az alap Val. 7750 mondjuk egy "mezítlábas" Roamerben nem varázsolható be C.O.S.C tűrésűre, akárhogy játszhatsz a hajszálrugókulccsal. Ha forgatod, melegíted-hűtöd, akkor egy kicsit ki fog lógni belőle. Ugyanez ChronoSwissben vígan hozza az elvárást. Ennyit jelenthet egy kis utómunkálat!
- Amúgy ezért is szeretem a régiesnek tűnő bimetál-csavaros billegőjű rendszereket. Ezek - elméletileg - szinte tökéletesen kompenzáltra beállíthatóak. Igaz, ez nagyon munkaigényes, és tisztességes beállítás nélkül viszont csapnivaló járást produkálnak. Egy "modern" szerkezet viszont a sima, glucidur billegőjével, nivarox hajszálrugójával minden "tuning" nélkül is igen jó kompenzáltságot mutat. De ennél jobb már semmiféle praktikával nem lesz, finomítani reménytelen rajta!
- A Certina több werkjét is beépítette az ETA a palettájába. Utána nézek, melyek is (voltak, mert nem mind van már gyártásban) ezek. És hát a cég valóban csekélyke presztízsűre "töppedt" néhai önmagához képest, de azért vannak még jó darabjai.
APT!
Konkretumokat tudsz esetleg, hogy pl. egy Oris mit csinal a szerkezettel? (A Nomosrol tudom - OM nemtommelyik szam).
Egyebkent az altalad emlitett ovalitas lehet olyan merteku egy mai gyartosoron, hogy a fenti hibat okozza? Ezt azert nehezen hiszem.
Amit a Cerina 23-36 -rol irtal, azt milyen forrasbol tudod? Esetleg tudsz meg olyan szerkezetet, amit hasonlokeppen atvett az ETA? (En is talalkoztam hasonloval, ahol erosen fennallt a lehetoseg, de bizonyitekom nincsen ra... Ahhoz kepest a Certina jol leadta...)
Mas: frissitettem a honlapomon, sajat orak, szerkezetek.
Figyelmesebben visszaolvasva majd kiesett a szemem :
"T>25" a Rolex-eken... És ez több hozzászóláson át.
Ugye ez nem komoly ???
Egyrészt nem mindegyiken látható ilyen felirat. A maiakon pld. egyáltalán nem leledzik, meglehet, hogy már nem is ilyen festékösszetétellel készülgetnek.
De a régiek közül is csak a sportosabb fazonokra jellemző, több világító festékkel ellátott számlapú órák (Explorer II, GMT Master, Submariner) sajátja volt.
És hát nem "T>25", hanem "T<25" jelzést tartalmazott a számlap alja. Nyilván a Messerschmitt által is említett sugárzási mértékre utalva, miszerint azt a szintet nemhogy meghaladná, hanem el sem éri. Már hogy néznénk ki azzal dicsekedve, hogy "Ez legalább kellően káros" :-)
Habár valami bibi csak volt vele, ha kiváltották ... (Legalább drágának kellett lennie.)
Az enyém egyszerűen "T SWISS T" minden 25-ös nélkül. És 20 éves korára annyira nem sugárzott, hogy még világítani se hajlandó. :-)
U.i.:
Ez a téma annyira Rolex topic téma, hogy engedelmetekkel ott is szemelvényezgetni fogok belőle.
Persze ilyenek ott is jöhetnének ám !!!
ATYESZ: Mivel úgy 6-7 éve nem ültem semmilyen tömegközlekedési eszközön, ezért nem tudok az Ecseri megközelítésére mit mondani, de TE_O tippje biztos jó. Viszont az Ecserin csak délelőtt van élet! 11-12 óra felé az alkalmi árusok zöme elszivárog, délután már halott a terep. Mindenképpen 9 óra körül menj oda!
A Certina Club 2000 (és a másik, aranyozott, hasonló Certina) a cég saját, 23-36 típusszámú, 17 köves svájci horgonyos szerkezetével készül. Nagyon jól bevált szerkezet, később, amikor a Certina is Hayek bácsi szárnyai alá került az ETA is átvette, és most is gyártja (fejből nem is tudom milyen típusszámmal). De a legkevésbé sem női méretű (a csupasz werk 25mm átmérőjű, vagyis kb: 30mm-nél kisebb órát nemigen lehet vele csinálni), így egy női modellben aligha ez van, az feltehetően teljesen más werkre épül.
OYSTER: A Vosztokok koronája bizony ilyen lötyögős konstrukció, ez nem gyártási pontatlanság. A lünetta meg olyan, amilyen. Szerintem is jobb lenne, ha nem is lenne rajta, úgysem jó semmire. A számlapból viszont van egyszerű, sallangmentes változat is (nekem is volt, de "megszabadítottak" tőle). A leggyakoribb szovjet cicomázású militáns számlapok leginkább gyerekeknek valók, bár buliból egyszer-egyszer fel lehet egy ilyet venni, de komoly ember aligha vállalkozna egy ilyen tartós viselésére... Szóval az ízlés és az apró részletek terén van még nekik mit tanulniuk... (Ezzel együtt tartom, hogy vannak - főleg a Poljotnak - minden szempontból partiképes darabjai is!)
TE_O: Az utánmunkálás nagyon sokat jelenthet! Először is ott kezdődik a dolog, hogy jellemzően nem komplett werket vesznek az utánmunkálást végző gyártók, hanem alkatrészeket. A gyári tűréseknél általában nagyobb igénnyel átpolírozzák az alkatrészeket, a tengelyvégeket, összeválogatják az alkatrészeket, új felületkezelést alkalmaznak (aranyozás, ródiumozás). Ez egyáltalában nem jelentéktelen dolog, ugyanis kis eltéréseknek is szerepük van az óra későbbi pontosságában, megbízhatóságában. Meglepő például, de mondjuk a gátkerék egészen csekély (akár a tömeggyártáson belüli tűrésbe még bele is férő) ovalitása a járásban igenis észrevehető ingadozást okoz (esési hiba lesz belőle), ez vibrográffal kiválóan mérhető is! Nagyon fontos végül az óra gondos beállítása, ez fogja ugyanis az óra pontosságát megadni. Ma már ugyan ritkán használt, de pl: egy csavaros bimetál billegő + Breguet hajszálrugó esetén gyakorlatilag minden, de minden ennek a szakszerű, lelkiismeretes beállításán múlik. Ha ezt megfelelően elvégzik - és ez nem két perces munka! - akkor az órából akár hajókronométer is lehet, ha nem, akkor sikerült előállítanunk egy Ruhla "játékórát", kitapasztalhatatlan, összevissza félórás napi eltérésekkel. Ezt az "aprómunkát" garantáltan nem végzi el mondjuk az ETA egy szalagról lekerülő werken, bár lehet, hogy abban potenciálisan komoly lehetőségek vannak. Ez a gyártó feladata, és mondjuk ennyivel több egy Oris, egy FC, O+A stb.. egy (mai) DOXA-nál, (és itt most jöhetne az alsókategóriás gyártók félnapos felsorolása).
Sziasztok!
oyster!
Vosztok:
Annyiert szerintem orulni kell, hogy egyaltalan mukodik. Az osszeszerelesi minoseg soha nem volt az eros oldaluk. De gondolom nemi utomunkaval egeszen fel lehet hozni oket, ahogy anno minden keleti cuccot. De kulonosebb szepseget es finomsagot nem erdemes elvarni szvsz. A nemet Poljot persze mas. En is gondolkodoba estem egyebkent, de azt hiszem, eleg volt amit leirtal. :(
atyesz!
Az Ecserire szerintem legegyszerubben a Boraros terrol 54-essel, vagy a Hatar uti metromegallotol 194 (csak hetkoznap) vagy piros54. Pentek d.u. szerinem meg eppen jo lehet, de d.u. mar egyre kevesebb arus van kinn.
Messerschmitt es tobbiek is!
Szerintetek mitol lesz valoban jobb egy feljavitott ETA vagy mas gyarto utanmunkalt szerkezete? Mi az, amit jobbat tehet bele a markagyarto? Rugot mint a Nomos? (nekem egyebkent nagyon szimpatikus, ahogyan a Nomos atalakitja a Peseaux-t. Ennek esztetikai erteken tul valodi funkcionalis ertelmet is latom.)
(Messerschmitt, kerlek ne egyetlen gunyoros montattal valaszolj, komolyan kerdezek. Tenyleg ilyen naiv vagyok.)