"Gondolom célszerű lenne legalább annyi távolságot tartani a csövek között, mint az átmérőjük."
Az alsó határ: ne legyen közöttük kisebb a LÉGTÉR, mint bennük, tehát a hőcserélő két levegőiránya legalább egyforma legyen.
De mivel a csövek között nemcsak hossz- hanem keresztirányú légáramlatok is lesznek (az üreg feltöltésénél és kürítésénél) a csövek elosztásánál szerintem ezt is figyelembe kell venni
Az a baj, hogy az a tetves levegő mindig igyekszik a lehető legkönnyebb/legrövidebb úton menni, ezen az úton fog menni az átmenő légáram túlnyomó része, miközben a falak mentén és a sarkokban meg alig lesz légáram (tehát hőcsere) ami a hatásfokot elroncsa erőssen.
Egy XPS táblát alapul véve a közel 10m2 felület nem is elképzelhetetlen, ha jól számolok! (29db 11mm átmérőjű 1m-es cső ad ki kb 1 m2 felületet) Milyen közel lehetnek egymáshoz a csövek? Gondolom célszerű lenne legalább annyi távolságot tartani a csövek között, mint az átmérőjük. Mondjuk az XPS 125*60-jából levonok 10-10cm-t az oldalszigetelésnek, akkor egy sorba le lehet tenni 22 csövet, 11mm távolságra egymástól, ami 0.76 m2 felületet ad soronként (22mm). Ha 25cm magasan építem, akkor be tudok tenni 11 szintet, ami 8,36 m2 felület. Ez még vállalható méret. (60cm * 30cm * 100cm)
Ez persze akkor igaz, ha a 11mm-es csöveket 11mm-re teszem egymástól. (és persze jól számolok.... :) )
"A műanyag nem szigetel túlzottan ahhoz, hogy hőcserélőként használjuk?"
Gondolj bele: 5-10 (50?) négyzetméternyi, tized milliméter vastag felületen kell átadni mindösze pár száz wattot. Annyira óriási a felület az icipici átadandó teljesítményhez képest, hogy gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy milyen anyagból van a hőátadó felület. Szóval az alu csővel talán csak kb 1-2 százalékot nyernél (és rákölthetnéd az idei nyaralás árát :)
Hogy teljesen elszörnyedj: vannak olyan (igen magas hatásfokú) gyári hőcserélők, amelyek hőátadó felülete polisztirolból van! Jól látod: hungarocellből.
Egy tisztességesen megépített hőcserélő hatásfoka talán 90 százalékban kizárólag a hőátadó felület méretétől függ. És ez az az adat, amelyet a gyártók többsége szerényen elhallgat előlünk ;)
"Amúgy a levegő-levegő rakétát hőcserélőt érdemes lenne egzaktul kitalálni ilyen ócsó holmikból."
Ha egy kis időt rászánsz ezen topic visszaolvasására, rá fogsz jönni, hogy nyitott kapukat döngetsz, mert számos olcsó házibarkács hőcserélő variáció létezik.
Por nem gond, mert szűrsz előtte.
Antibakter nem gond, mert nedvesedés a kimenő ágban szokik lenni (ott is csak ritkán)
- az egyik légjárat legyen jó sok vékony villanyszerelő cső (öszesített lyukméret szerintem legalább kb 400 cm2 legyen)
- a másik levegő a csövek között nagyjából szembe áramoljon (hasonló keresztmetszetben)
- a hőátadó felületként célozzuk meg legalább az 5 négyzetmétert (persze minél több, annál jobb)
- az egész doboza épüljön mondjuk 5 cm vastag XPS habból
Kb ilyesmire gondoltam (persze arányaiban hosszabb lesz)
Egy XPS tábla mérete 125x60 cm, ki kellene számolni, hogy ha ekkora alapra építjük rá és mondjuk 11 mm-es csövekkel, akkor kb hány m2 lesz a hőátadó felület.
Amúgy a levegő-levegő rakétát hőcserélőt érdemes lenne egzaktul kitalálni ilyen ócsó holmikból. Abban biztos vagyok, hogy az esetleg benyomuló por vagy haj eltömné, mert nem antisztatikus. Volt olyan figyelmeztetés, hogy antibakteriális is kéne legyen, ha nedvesedés van. Fűtögetést sem bírna.
Nagyon gaz daságilag szemlélve nem lett volna fűtésem, mert az egész rendszer 50 ezres sem volt. Most elkölthetnék félmilliót szellőzésre. Ha 50-ből valahogy kijövök, még ha valamivel többe is kerül az üzem, nem veszítek sokat. A klíma mehet csak ventillátorként is, tél kivételével a megfelelő időpontokban hajtva hűt-fűt is meg a napi szellőztetést elvégezheti.
ÖNNEK igaza van a % tekintetében, ezen bukik a hatásfoknövelés.
A klímát csak öt perceket járatnám, amíg a légcsere lezajlik. A levegő tömegáramával meg (állandó hűtő-fűtő teljesítményről lévén szó) szabályozhatom a kifúvott levegő hőmérsékletét. Ezt tegyük meg 0.1 celsius foknak:) Ha megmarad az azonos légáram, akkor legalább 20 fokos hőemelkedésű befúvással kell számolni. Talán jól gondolkozom így éjjel, ha igen, akkor nem lesz olyan rossz.
"Hát azért valahogy azok a minusz tizenötben működő hőszivattyús fűtések megoldják a jégkérdést."
A fűtő hőszivattyúk nem egy lakásból távozó 99,9 százalékos relatív páratartalmú levegővel dolgoznak. Nagyon nem mindegy, hogy a munkalevegő plusz 8 vagy mínusz 15 fokra hűtve éri el a harmatpontot (telítettséget), ne keverd a kettőt.
"egy meglévő ruszki ablakklímának a légjárataira rá fogok szabni lemezeket"
Egy klíma vagy hőszivattyú óránként sok száz (ezer) köbméter levegőt mozgat, míg egy szellőztetésnél ritkán mozog 100-150 m3/h-nál több.
Nem hinném, hogy egy ablakklíma teljesítményét házilag anyira vissza tudnád venni, hogy az jól működjön akár 100 m3/h levegővel is, ráadásul ezen barkácsolás töredékéből össze tudsz ütni magadnak egy valóban működő jó hatásfokú egyszerű levegő-levegő hőcserélőt (akár olyat is, ami részben villanyszerelő csövekből áll és akkor szakmán belül maradhatsz ;)
Hát azért valahogy azok a minusz tizenötben működő hőszivattyús fűtések megoldják a jégkérdést.
Elmondom, mi a helyzet. Ha rendes hőcserélést akarok, ha jól látom a készülékre minimum egy százast kell elkölteni. BUTASÁG és játék a dolgokkal, de egy meglévő ruszki ablakklímának a légjárataira rá fogok szabni lemezeket, és csövekben fogom vezetni a levegőt ide és oda. Beállítom valahogy a légáramokat, hogy azonosak legyenek, és érdekelni fog télen a légmentes házban a páratartalom, miközben minden csepp hőm megmarad. Mérni akarom, mennyi lesz a villanyköltségem. NEM azért lesz a kísérlet, mert gyáriban nincs jobb, csak a szükséges részek vagy már megvannak, vagy amúgyis ugyanúgy meg kell őket venni, hogy ne oldódjon fel a házam a desztvízben.
"Igen, mert a kiköhögött 10 helyett minusz huszat köhög."
A lakásból távozó (és valamenyire lehűtött) levegőnek igen magas a páratartalma, ezért nem lehet a végtelenségig tovább hűteni, mert a víz jéggé fagy, szóval a hőcserélőből kijövő levegőt csak nulla fokig hűtheted tovább a hőszivattyúval. Az így kivehető energiamennyiség főleg akkor lesz érdekes, amikor a hőcserélőből eleve nulla fokos levegő jön ki ;)
"huha, akkor a hoszivattyus hocserelonek 100% feletti a hatasfoka??"
Ha a hőcserélő mellett egy hőszivattyú is van, akkor az (bizonyos időjárási viszonyok esetén) képes a hőcserélőből kilépő levegő tovább hűtésével némi extra hőt is kivonni, amit átadhat a lakásba bemenő levegőnek, így előfordulhat olyan kombináció is, amikor a lakásba egy picivel melegebb levegő megy be, mint amilyen távozik. Ilyenkor úgy látszik, mitha a rekuperátor hatásfoka valóban 100 százalék felett lenne, talán még úgy is, ha lopod az áramot amit a hőszivattyú fogyaszt :)
Egy gázfűtéses lakás éves szellőzési hővesztesége hőcserélő nélkül legyen nagyjából 60e Ft. Egy jó hőcserélő ennek 80-90 százalékát visszanyerheti. Marad évente kb 10 ezer forint veszteség. Aki ezen 10 ezer forint visszanyerése miatt képes megvásárolni egy fél-egy millió forinttal drágább hőszivattyús levegő hőcserélő berendezést......
"Mert lehetne azt érteni hatásfok alatt, hogy a benti 20 és a kinti nulla felcserélődik, ez lenne a 100,"
Ez lenne a 100 százalék. Ami ugyan a valóságban el nem érhető, de nagyon meg lehet közelíteni (a 90 százalék feletti berendezés sem rithaság).
A "fele mindenképpen elvész" csak akkor lenne igaz, ha a két levegő/folyadék azonos áramlana, de helyes alkalmazás esetén egymással szemben áramlanak, így a hőcserélőt elhagyó közeg hőmérséklete erősen meg tudja közelíteni a mellette belépő másik közeg hőmérsékletét.
A hőcsere hatásfoka attól lesz jobb (az ellen-áramoltatás mellett)
- ha a hőátadó felületet növeljük (pl occó kici kínai cucc esetén kb 2 m2, viszont profi családi házas szellőztető rendszerben akár 20-70m2-es hőátadó felület is előfordul)
- és/vagy ha a légáramot csökkentjük (nagyon lassú légáram nagyon vacak hőcserélőn is viszonylag jó hatásfokal cserélődhet, ezért pl az ilyen marketing-képeken szereplő százalékokat nem muszáj elhinni ;)
A hőszivattyú egész más:az hőmérsékleti szintek olyan mértékű eltolásával operál, úgy, hogy még egy hideg közegből is hőt tudjon elvonni (tehát hidegebbet állít elő a hidegnél), miközben azt a hőt még egy melegebb közegnek is át is tudja adni (tehát melegebbet állít elő a meleg közegnél).
Nincs módom ezt végigolvasni, valaki vázolná nekem, hogy mit értenek a hőcserélő hatásfoka alatt? Mert lehetne azt érteni hatásfok alatt, hogy a benti 20 és a kinti nulla felcserélődik, ez lenne a 100, vagy hogy mindketten 10 lesznek és az a száz? Mert akkor az egész kaka, a hőm 50%-át elveszítem a 100%-os szarkezettel:( Jó, tudom, hőszivattyú, de akkro hogy is van ez?
"ha veszek egy csövet és kivágok belőle egy olyan cikket ami megfelel 90 foknak aztán pedig összehajtom a csövet ,így jó lenne e az idom?"
Igen. De szerintem kivágás helyett sokkal egyszerűbb, ha egy csődarabot elvágsz 45 fokban és a két darabot elforgatva újra összeilleszted :)
Ennél is egyszerűbb, ha a derékdszögű törés egy kocka alakú doboz és ebbe csatlakozik be a két kerek cső (ennek a megoldásnak a csillapítása is jobb egy picivel).
"Hová praktikusabb tenni a90 fokos törést a csö elejére ,vagy a beáramlás elébe közvetlen ?"
"A" törés nem egy csodaszer: minden egyes ilyen törés csökkenti valamennyire a levegőben terjedő hangokat (és sajnos fékezi a légáramot), szóval ne gondold, hogy egy ilyennel megoldottad ezt a problémát. Nagyon ideges lakó, nagyon zajos ventilátor (és kemény falú csatorna) esetén el tudok képzelni akár 3-4-5 törést is mire az ingerküszöb alá ér a zajszint.
Ezeket a töréseket én egymástól minél távolabb osztanám el (már ha lehetséges).
"az elszívó ágba is kel törés ?"
Valószínűleg ott is jön a zaj, de az elszívási pontokon (konyha/WC/fürdő) kevésbé zavaró a zaj, így az elszívó ágba vagy nem kell zajcsilapítás, vagy jóval kevesebb is elég.
A derékszögű töréseknél kevésbé fékezi a légáramot az, amikor a légáram egy szakaszát hangelnyelő anyaggal, vagy üregekkel veszik körül. Ezek a megoldások azonban házilag nehezen kivitelezhetők (viszont bótban számos formában kaphatók).
A multkor felraktam a ház alaprajzát feltüntetve az elszívást és befúvást ami most van ,de az egész nem jó . Talán ha a fűrdőben lenne az elszívás és a két hálóban a befúvás az úgy jó lenne e ,vagy akonyhába is rakjak elszívást? Vagy ha jobb ötletetek van akkor írjatok valamit ,mert már nem tudom mit csináljak az egésszel . A zajtól a hálóba befúvás miatt is tanácstalan vagyok .
Szia! tehát ha veszek egy csövet és kivágok belőle egy olyan cikket ami megfelel 90 foknak aztán pedig összehajtom a csövet ,így jó lenne e az idom? Hová praktikusabb tenni a90 fokos törést a csö elejére ,vagy a beáramlás elébe közvetlen ? az elszívó ágba is kel törés ?
A levegőben terjedő hangokat igen jól csillapítják a derékszögű törések.
Egy kerek keresztmetszetű csatornát is lehet derékszögben megtörni.
A derékszögben bekanyarodásnak van külső íve, tehát NEM AZONOS a derékszögben megtöréssel.
Képzeld a levegőben terjedő hangot fényként, a kemény csőfalat pedig tükröződő felületként. Ha olyan lett a kanyarod, hogy a csőbe bevilágítva a fénynek csak egy nagyon kis része tudott csak "bekanyarodni", akkor jól dolgoztál. (ha van kedved/időd, akkor egy asztalon egy zseblámpával és pár élére állított tükörrel is lehet kísérletezni: minden rossz, ami nem legalább derékszögű)
Minden derékszögű megtörés fékezi a légáramot (=növeli a ventilátor watt-szükségletét).
Igen, a kanyar a lényeg. Szögletes csatornában a lapokról verődik vissza a hang, ha kanyar van, ezt kevésbé fogja megtenni. Ugyanakkor az éles kanyarok jelentősen növelik a nyomásasést azaz a csatorna légellenállását. Kb egy90 fokos törés 5m cső ellenállásának felel meg.
Esztétika és prektimum kérdése is. Ha a keresztmetszete megegyezik a légvezeték keresztmetszetével, akkor nem kell átalakító és ez a legolcsóbb.
Leg egyenletesebb légterítést a kör alakú anemosztátok adnak, ugyanakkor elszívásra mindegy milyen az idom. Nekem pl. négyzetesek, mert ki nem állhatom a kör alakú kinézetét.
