Ebben: "régi szláv Rąk ~ Rank" az R-ek helyett természetesen P-k olvasandók: "régi szláv Pąk ~ Pank".
Csak hát a két betű oly egyforma, hogy elsőre nem mindig sikerül különbséget tennem köztük...
Nem más eredetű, csak nekem ez a variáns nem jutott eszembe.
> annus dei :)
Ez az olasz járműiparból ismerős Agnelli-ket illethetné, de őket is csak kicsit, minthogy a nevük kicsinyítőképzős: lat. agnellus 'kisbárány, bari' :-)
A transzparencia azt jelenti, hogy felbontható elemekre, és a formai felbontás egybevág a jelentéstani felbontással. Természetesen elsősorban nem nevekre, hanem közszavakra szokás érteni.
„Én még úgy tanultam, hogy [józsika]”
Igen. Ez a lényeg. Hogy tanulnod kellett, mert már egyáltalán nem természetes. A műveltség része, és nem a nyelvé. Ráadásul a beszélők jelentős részének nincs meg ez a műveltség (csak kérdezd meg a Jósika utca környékén az embereket). És ez a fajta műveltségbeli kiejtésőrzés alapvetően nagyon új dolog.
> Ha jól értelek, a Jósika név kiejtése ma már [jósika]
Számomra még mindig [józsika] az ejtés, megnéztem a Tótfalusi-féle Kiejtési szótárban is, ott is [zs] van, illetve igyaígy szerepel a helyesírási szabályzat 12. pontjában. (A magam részéről nem hiszem, hogy ebben a nemesi családnévben előfordult volna [s]-es betűejtés.)
"Pancsovo" magyarul Pancsova, szerbül Pančevo, és biztos, hogy nem tartozik össze a Pancsa családnévvel. A város neve a XVIII. sz. előtt Pancsal volt: ezzel pedig a Pancsa név etimológiailag nem vethető össze.
A Pancsa vezetéknév esetén először is, vehetjük a nevet "szó szerint": a Pancsa ma -- de régen is -- az Anna női név beceneve. Kisebb számban ugyan, de előfordulnak női nevekből lett családnevek, vi. ún. "anyanevek". Koránt sem zárható ki, hogy ez esetben is erről van szó, annál is inkább, mert az országos telefonkönyv 158 Anka vezetéknevű tételt ismer, és 63 Ancsa-t.
Hímsoviniszta megközelítés is lehetséges: ez esetben a Pan a szláv Štepan név ajkon történt Pan rövidülése (vö. ilyenhez Ivan > Váncsa), vagy a régi szláv Rąk ~ Rank személynévé [ez utóbbi az alábbi településnevekben maradt fent: Pánk (Panc, Románia), Pankasz (Vas m.), Pankota (Pîncota, Románia), Pankow (ma Berlin városrésze)].
Szvitil: Ez egy tipikus cseh vezetéknév, amely áll egy -il kicsinyítőképzőből, és a Svit alaptagból. Ez utóbbi vagy a személynévként használatos szláv svit 'fény(sugár); virradat, hajnal' szóval azonos, vagy más Svet- kezdetű személynevek (pl. Svetimir, Svetozar) rövidülése.
"...a nem transzparens nevek kiejtése az s-es írásmód nyomán [s]-sé lett (vö. pl. Sigray, Jósika)."
Kedves rumci!
- Mit jelent az, hogy egy név transzparens? A "Hogyan is kellene magyarul mondani?" topik 60-70. hozzászólása környékén korábban már kibontakozott egy vita a "transzparens" szó marketing szövegkörnyezetű jelentéséről - ezek szerint van egy nyelvészeti értelmezés is, amelyet én nem ismerek.
- Ha jól értelek, a Jósika név kiejtése ma már [jósika]. Én még úgy tanultam, hogy [józsika] ha mondjuk Jósika Miklósról esik szó. Érdekes lenne tudni, hogy a mai leszármazottak hogyan ejtik saját nevüket.
Ezek az érvek számomra már eléggé meggyőzőek, úgyhogy meghajlok előttök. A Szala – Zala közül viszont épp a zöngétlen volt az eredeti, s ugyanaz a logika érvényes, mint a [zs]-nél, hiszen a z egyaránt jelölte régebben a [sz] és a [z] hangot.
Ha jó a link, akkor íme a Suga vezetéknevűek a telefonkönyvből (81 tétel). (A Zsugák ugyanitt 71-en vannak.)
Szerintem ez az alternáció erősíti a mondandómat: a parasztokat szóban nevezték meg valahogy, az írott forma másodlagos, eventuális volt még sokáig. Egészen addig, amíg a helyesírás már ("ha akart") különbséget tudott tenni a [zs] és az [s] között. Így az alsóbb néposztályokban a [zs]-s ejtés kitarthatott a családnevek zs-s leírásáig (ahol nem, ott ma Suga van).
Más ez mint a nemesi nevek, mint pl. a Sigray, amelyek korán megszilárdultak. De ugyanakkor a Sigray család névadó települését ma Zsigrának ejtjük és írjuk: ez az alak is kitartott, pedig ezt is s-sel írták.
Ugyanakkor ezek a kettős alakok (e mellett pl. Szala ~ Zala) éppen emiatt inkább az eredeti zöngés változat mellett bizonyítanak.
Sziasztok!
Volt egy "jófej" kollégám (sajnos már nem dolgozunk együtt) akinek, Pancsa volt a családneve, ő azt mondta, hogy a neve olasz eredetű, én meg azt hittem, hogy szláv, leginkább délszláv mivel Belgrád közelében lévő település Pancovo (fonetikusan Pancsovo?) nevéhez van köze, mármint a családnevének
Egy régi osztálytársamat meg Szvitil-nek hívták, ez sem egy mindennapos magyar családnév.
Bár az Áropád-kori kis személynévtárban van Suga, illetve Zuga adat, nem hiszek abban, hogy e név régi magyar név továbbélése lenne. Egyrészt azért, mert a Kázmér-féle családnévszótár nem tud ilyen családnévről a 17. századig, másrészt (és ezt jóval erősebb érvnek tekintem) helyesírás-történeti okokból. Tudjuk, hogy a [zs] hang jelölése a 19. századig nagyon zűrzavaros volt, így a nem transzparens nevek kiejtése az s-es írásmód nyomán [s]-sé lett (vö. pl. Sigray, Jósika). Márpedig a feltett etimológia esetén kellett volna lenni egy olyan erőnek, amely egyrészt megtartja a kiejtést, másrészt később még a kiejtéshez hozzá is igazítja az írásmódot. Ilyen erőket én nem szívesen feltételeznék. Számomra sokkal hihetőbb még akár egy régi kártyás ragadványnév is, bár kétségtelen, hogy az sem túl meggyőző.
A Zsuga családnévre más által megálapított etimológiát nem találtam, így a saját [kút]főmre hagyatkozok.
Az alakját tekintve tipikus régi magyar személynévnek tetszik, amely áll egy Zsug alapból, és egy -a kicsinyítőképzőből. Ez a szerkezet egyben azt is megában foglalja, hogy a Zsug tagnak is egy személynévnek kell lennie, amelynek ez vagy a teljes alakja, vagy egy harmadik név rövidüléséről van szó. A Zsug alaphoz több etimológiai is tartozhat, a [számomra tetsző] valószínűség sorrendjében:
- A zsong 'rez(e)gő hangot ad, bong' ige származéka vsz. egy Zsúgó 'bongó' személynéven keresztül. (Ez esetben az -a lehet, hogy nem kicsinyítőképző, hanem az -ó folyamatosmelléknéviigenév-képző alakváltozata.) A hangutánzó szavakban a szóvégi -ong ~ -úg kettősséghez vö. bong ~ búg, zong[ora] ~ zúg.
- Egy, a zsugor szócsalád részéből képződött személynév rövidülése. Ilyen lehet pl. az 1199-ben említett Suchurou személynév [de egyáltalán nem biztos, hogy éppen ez volt az alap], amely a nyelvjárási sokorú 'tekergős, dimbes-dombos' melléknévvel áll kapcsolatban, és amely a Sokoró, Sukoró helynevek előzményeként szerepel.
- A szláv eredetű régi Zsuk személynév (vö. az elhíresült orosz Zsukov családnév, amely ehhez a névhez képzett apanév). Ennek magyarországi használatáról tanuskodnak a Zsuk tagot viselő helynevek.
- Esetleg a Zsiga név hangrendileg illeszkedett variánsáról van szó (bár én ilyet adatot még nem találtam). A Zsiga a Zsigmond név rövidülése -a kicsinyítőképzővel. A Zsigmond maga a germán Siegmund < Sigismund 'győzelem + védelem' névből ered.
- A zsuga 'kártyajáték' szóból való eredet igen kevéssé valószínű, mivel e szónek az első magyar adata a XIX. sz. végéről való. Azért említem mégis, mert az olasz gioco 'játék(szer)' szóból származván olyan hangtani sajátosságokat visel a zsuga szó, amely évszázadokkal a XIX. sz. előtti átvételre utal (ilyen a szóvégi rövid -o beheleyttesítése -a-val; ill. a [dzs] > [zs] változás,amely meglehet észak-olasz eredetű). Emiatt nem zárható ki, hogy az alsóbb, leírásra nem kerülő nyelvben már korábban meg volt e szó, így a névadásban való szerepe teljességgel nem zárható ki.
Kisilabizáltam, a név transzliterálva Hanla. A [nyíl utáni] első két "jeléről" van szó. Az elsőben felül balról jobbra eg "h" és egy "a" van, alattuk pedig egy "n". A második jegyben balról egy "l/r", jobbról újfent egy "a". Aki ellenőrizni kíván, a koreai ábécét itt találja: http://www.omniglot.com/writing/korean.htm.
Az első "han" szótag egyébként megegyezik a koreai ábécé délkoreai nevének, a "hangul"-nak, az első szótagjával, és -- azt hiszem -- ez annyit tesz: 'koreai'.
> nem tudnád egyszerűbben kifejezni, hogy mit jelenthet magyarra fordítva a veznevem?
Egyszerűbben: a vezetékneved egy régi szláv [eredetű] személynév azt jelenti, hogy 'kis Bok/Boka/Butz/Bóc/stb.' Ahol a Bok/Boka/Butz/Bóc egy másik régi személynév, amelynek nemhogy a jelentése, de még a nyelvi eredete sem tisztázható. Ez utóbbira adtam egy pár lehetséges megfejtést, mint pl.
- régi magyar buc 'comb'
- régi német Butz személynév, amely az elbai szláv Budimir, Budislav stb. nevek becézője
- alnémet Butz 'vakarcs, tacskó (kis méretű, fiatal ember); manó, kobold; kopogórém'
- szláv személynév, amely a szerb-horvát bocnuti 'döf, szúr egyet' igéből képződött
- a bóc etnikai gúnynév, vö. morva bócnut 'hanákul beszél', ill. a te adatod magyar bóc 'fehérorosz'.
A vezetékneved előzménye előzményének jelentéseté tehát nem lehet egyszerűen megállapítani, ehhez kellenének konkrét genealógiai kutatások, amelyek a család eredetének helyét tisztázhatják. És a hely ismeretében már a fenti listáról ki lehetne zárni tételeket.
> Akkor mit jelent? "Combos"?
A "Combos"-t azért hoztam, mert ez mutatja, hogy a m. buc 'comb' szóból származhatott személynév. Amúgy tovább nem ekvivalensek, mert a Combos egy magyar szóból magyarok közt képződött ragadványnév. A *Bocka pedig -- ha igez a buc 'comb' teória -- akkor egy szlávok közt történt továbbképzés, és ezeknek a szlávokban ez a Buc ~ Boc egy értelem nélküli személynév volt, mint ahogy mi becézzük a Pál-t Palkónak -- tekintet nélkül arra, hogy honnan jött a Pál név.
A vezetéknevek többsége személynévi eredetű, és ezek egyrészénél nemigen lehet többet mondani, hogy egy másik személynévből képződött, amelynek nem tiszta az etimológiai alapja. Egyébként azzal vígasztalhatod magad, hogy a Dávid vezetéknevűek sem állnak jobban a Boczkáknál.
> Úgy tudom bócoknak a fehéroroszokat hívjuk, mint pl. rácoknak a szerbeket
Ez nekem új, lehet, hogy így van, de mi a hanákokat hívjuk bócoknak. (Ami nem zárja ki, hogy ti a fehéroroszokra alkalmazzátok, elvégre pl. az olasz, oláh, velszi, vallon is mind ugyanarra az etnonimre megy vissza). Ez egy lehetőség.
> A szláv eredet biztosnak tűnik, nem?
Magát a Boczka nevet tekintve igen, annak előzményét nem. Egyébként akit Dávidnak hívnak -- akár a személynevet, akár a vezetéknevet tekintve -- önmaga egyáltalán nem biztos, hogy etnikailag zsidó, csupán egy zsidó nevet visel. Ugyanez igaz a Boczkákra is: a szláv név nem felzétlenül jelent szláv eredetet.
Akkor még egy érdekesség, ráadásul az l-lel kapcsolatban. Szóval: a japánban nincs l, csak r; a sztenderd kínaiban nincs (a mi fogalmaink szerinti) r, csak l; a koreaiban viszont egy fonémának a helyzettől függő relációi az l és az r. Ott ugyanis arról van szó, hogy az „l” betűt a sztenderd északi kiejtésben szó elején [r]-nek ejtik (délen hátul képzett magánhangzó előtt [n]-nek ejtik, elöl képzett magánhangzó előtt eltűnik); két magánhangzó között szintén [r]; szóvégen és nem orrhangú mássalhangzó előtt [l]. Vannak persze további kavarások, bizonyos helyzetekben például az „n” is realizálódhat [l]-ként, [r]-ként soha: az „nl” és az „ln” mindig, az „nn” bizonyos szavakban [ll]-nek ejtődik. Az „l” mássalhangzó után [n] lesz.
Ez koreai. Egyébként a koreaiak a látszat ellenére nem szótagírással írnak, hanem betűírással. Csak az egy szótagba tartozó betűket egy-egy kis négyzetbe rendezik, ezért hasonlít látszatra a koreai írás a kínai, illetve a japán íráshoz (a kettő is eltér egymástól, bár a japán írásban használnak szép számmal kínai írásjegyeket is), no meg persze azért, mert kínai hatásra alakult a koreai írásbeliség.
Köszönöm szépen a lelkiismeretes válaszod. Bár filológusként végeztem én is, és értem amiket írsz, de nem tudnád egyszerűbben kifejezni, hogy mit jelenthet magyarra fordítva a veznevem? A "hordó" helytelenségében igazad van.
Akkor mit jelent? "Combos"?
Úgy tudom bócoknak a fehéroroszokat hívjuk, mint pl. rácoknak a szerbeket... Lehet, hogy ebből ered?
Kiegészítés a német Butz névhez: a jelzettem megoldáson kívül eredhet a felnémet Butz 'vakarcs, tacskó (kis méretű, fiatal ember); manó, kobold; kopogórém' szával is (vö. ir. n. Butzemann 'házimanó, kobold [mesében]'). De meglehet ez a szó is a megadtam szláv (pomorán) személynévi eredetre megy vissza.