Nagyon szepen koszonom, erdekes, amiket leirtal. A grün es a grau csak azert jott szoba, mert csaladi korben mindig ezt emlegettek. De igy latogatast teszek ebbe a Grein nevu kisvarosba. Greiner forumot en is talaltam egy masik .com oldalon, most hirtelen nem talalom, melyiken is.
Pfeiffer: ugyanaz német Pfeifer 'sípos, furulyás' a Pfeife 'pipa, síp' szóból. (Ez pedig a vulgáris latin pipa szóra megy vissza ugyanúgy, mint a magyar pipa és az angol pipe).
> Hogyan "jon ki" a Greiner nev eredete? Mennyiben valoszinu a Grein kisvaros? Vagy tenyleg a grun-bol esetleg a grau-bol eredne? Hogy lehet ezt meghatarozni?
A német -er végződés három dolgot "jelenthet":
- A erős ragozású hímnemű mekklknevek ragja. Ez nevek esetén nem jöhet szóba.
- A melléknév középfokának jele. Nevek esetén erre sem goldolhatunk.
- Valamely alapszóhoz járuló "személynévképző". Ez a mi esetünk: ekkor a Grein alapszót kell tovább etimologizálnunk.
Az -er "személynévképző" leggyakrabban lakosneveket képez: ekkor valamilyen földrajzi névhet járul, vö. magyar -i/y képző. Hasonlóan gyakori helyzet, hogy foglalkozásneveket alkot, akkor az alapszó valamilyen eszköz, anyag, vö. magyar -ász/ész toldalék. Az utóbbi esettel nem tudok mit kezdeni, mert nem ismerek olyan *grein német szót, amiből foglalkozásnevet lehetne képezni (ez lehet, hogy az én tudatlanságom). Viszont van egy városnevünk, amely az osztrák történelemben nem teljesen jelentéktelen, vö. pl. itt
Látható, hogy a grün 'zöld' és grau 'szürke' szavak jelentéstani okok miatt nem megfelelőek alapszónak. A grau ezen kívül hangtanilag is lehetetlen, a grün még éppen-éppen elmegy egy ajakréses nyelvjárási /grín/ ejtésmódot feltételezve, miután fellépett az a jellegzetes felnémet változás, hogy hosszú "i"-ből "ei" kettőshangzó lett (vö. Schwyz > Schweiz).
De a grün is csak közvetetten, a városneven keresztül szolgálhat alapul. Sőt, csak "kétségbeesésemben" említettem meg ezt a lehetőséget, mivel nem találtam semmi adatot. Ez levéltári források, vagy már kidolgozott etimológiák nélkül nem állapítható meg pontosan. Még az is lehet, hogy a település neve esetleg az angol grain szó északi germán eredetijével 'villa alakú elágazás (faágon)' vethető össze, vagy netán egy szláv kre^n alakú etimonra megy vissza.
Egyébként a Greinereknek is van fórumuk, pl. itt. A Greiner és a Grein (a Krein formával együtt) egyébként gyakori német név, és ezeket mások is Grein városra vezetik vissza (a hivatkozásokat most éppen nem találom).
Hogyan "jon ki" a Greiner nev eredete? Mennyiben valoszinu a Grein kisvaros? Vagy tenyleg a grun-bol esetleg a grau-bol eredne? Hogy lehet ezt meghatarozni?
> Mindenki a vendégem egy virtuális sörre! Virtuálisan köszönöm :-)
Keresztessy: egy Keresztes helynév származéka. Nem feltétlenül jelent rokonságot, de ilyen nevű nemesi család ismert volt az erdélyi történelemben, vö. Móricz: A nagy fejedelem c. műve. Egyébként van külön genealógiai fóruma a Keresztessyknek (ugyan szinte üres).
Illés: Anyakönyvezhető magyak keresztnév, a bibilai görög Éliás magyar alakváltozata. Ennek eredetije a héber Élijah(u), melynek jelentése 'Jahve az én Istenem'. Illés i.e. IX. sz-i próféta volt, akit tettei miatt jutalmul az Úr tüzes szekéren élve az égbe ragadt. Vö. Utónévkönyv, Pallas Lexikona.
Mint családnévhez annyit, hogy bibliai személynevekből vezetéknevek leginkább az erdélyi magyar területeken alakultak ki, így az Illés név esetén is fölmerül az onnan való származás lehetősége.
> A Vandlikkal vitába szállnék. .. A név a szlovák "vandel" szó (ami kb. tekn?-t, lavór-t jelent) kicsinyít? képz?s alakja.
Nem fogunk összeveszni. Ui. az általad említett vadel^ szó is a német wandeln igére megy vissza, mint a Wandel személynév. A "vándorlás > teknő" jelentésátvitel alapját a vándorcigányok teknővájó mestersége jelentette. Itt tehát -- konkrét anyakönyvi és történeti adatok híján -- mindenki a gusztusa szerint válogathat, hogy melyik szintről vezeti le a családnevet. De a szóban forgó név mindenképpen egy nagyobb névcsalád egyik tagja, melynek alapja a német Wandel 'vándor (diák, árus, cigány stb.)': vö. a Radix adatbázisában Vandlich, Vandlig, Vándlik, Vandlik, Vándory, Vandra, Vandracsek, Vandrák, Vandrasits, Vandru; Wandra, Wandrácsek, Wandracsek, Wandrák, Wandresek, Wándricsek, Wandrus
Egyébként nem mondtam, hogy a Vandlík név német lenne, csak azt, hogy német az alapja: a konkrét családnév szlovák képzés. Ugyanis az -ík így is, úgy is szlovák kicsinyítőképző, bár a német Vandlig név felveti azt, hogy az -ík képző tkp. csak az -ig melléknévképző szlovákos újraértelmezése.
A ragadványnevek: hát ez érdekes, az én apám szülőfalujában ugyanez volt a szokás, apai vonalon kb. ükapámig visszavezetve (korábbról nincs "adat") mindenkinek "Májer" volt a ragadványneve. A miértet nagyon senki sem tudja nagyon, állítólag Erdélyből betelepült németek voltak egy alapvetően más nemzetiségűek lakta faluban.
A Vandlikkal vitába szállnék. Konrétan van néhány ismerősöm, akit így hívnak, és mindegyikük szlovák/tót felmenőkkel rendelkezik : a név a szlovák "vandel" szó (ami kb. teknő-t, lavór-t jelent) kicsinyítő képzős alakja. Ha jól emlékszem még a szlovák értelmező szótárban is megtaláltuk a "vandlík" címszó alatt.
Gyebrovszki: a.m. 'Debrői', vi. egy Debrov* kezdetű településnév áll mögötte (* = -o, -á, -ce stb). A településnév a szlk. debra 'üreg, víznyelő' szóból származik.
Zvolenszki: a.m. 'Zólyomi'
Kukucska: a.m. 'Kakukk'
Gansel: A Gans 'lúd' kicsinyítőképzős alakja.
Greiner: az ausztriai Grein településnév származéka. Ennek etimológiáját nem ismerem, de valószínűleg összefügg az irodalmi német grün 'zöld' szóval.
Hochteil: Sajnos ennél nem sokkal többet nem tudok mondani a szó szerinti fordításnál: 'magas/felső rész'. Ez esetleg utalhat a társadalmi helyzetre, egy 'felvégi' jellegű ragadványnévre, de esetleg mesterségesen németesített névre.
Rajeczky: vö. Kis Ádám #91
Patrik: a Patrícius személynév ír változata, Szent Patrik tiszteletén keresztül terjedt el máshol. A személynév a latin patricius 'római előkelő, nemes' szóra megy vissza.
Herold: az északi germán Harald személynév német változata. A név az ún. kételemű germán személynévadásnak megfelelő összetett szó: hari '(had)sereg' + ald 'uralkodó, tevékeny'
Kétyi: a Kéty helynév származéka (vö. Kéty, Tolna megye, ill. Érsekkéty 'Kvetná', Szlovákia). A helynév valószínűleg a régi magyar kégy 'félköríves holtág' szóból származik.
Buchardt: vö. Kis Ádám #102. Kételemű német személynév: Buche 'tölgy' + hart 'erős, merész'. (N.B. Többek közt tölgyfából készültek a germán pajzsok és dárdanyelek). Nagyon sok germán összetett személynév második tagja volt a hard(t), így a felmerült többi Bu**hard(t) névvel nincs közvetlen kapcsolata.
Gazsó: vö. Pivovar #101, a Gáspár személynév rövidülése, de Ladó pl. régi magyar becéző alaknak tekinti (a Feró és a Jocó sem magyarázható a szlovákból, az -ó önálló magyar képzéseket is adott).
A -szki végződés szinte kizárólag helynévből képzett családneveket jelöl, hasonlóan a magyar -i/y képzőhöz. Ezért ezen nevek esetén csak a megfelelő települést kell megtalálni.
Malatyinszki: vö. Pivovar #92 < Malatín helynév, ma Malatíny (m. Hárommalatin), Szlovákia. A helynév a régi szláv Mal^ata személynév származéka.
Unyatyinszki: vö. Pivovar #97 < Un^atín helynév (m. Unyad), Szlovákia. A helynév a régi magyar Un személynév -d képzős származéka, a szlovákban analógiásan kapott -ín végződést. A személynév vagy a török on 'tíz', vagy az egyházi szláv unyij 'hasznos' szóra megy vissza.
Medovarszki < Medovarce helynév (m. Méznevelő), Szlovákia. A szlovák név értelme 'méhsörfőzők'.
Ábelovszki < Ábelová helynév (m. Ábelfalva < ered. Ábellehota), Szlovákia. A helynév az Ábel személynév birtokos melléknévi alakja.
Pribojszki: valamelyik Príboj helynév származéka: (1) m. Perényes (ma Rimavské Zaluz^any 'Rimazsaluzsány' része); (2) m. Pribó (ma Senné 'Nógrádszenna' része). A helynév a régi szláv Príboj személynév származéka.
Cservenák: végső soron cseh-morva eredetű személynév, és bár a 'vörös (hajú)' jelentés kézenfekvőnek látszik, nem valószínű, hogy arra megy vissza. Ui. ilyen jelentésben inkább a rys^avy' melléknév használatos. Valószínűbb a közvetett leszármazás, pl. cseh c^erven 'június', c^erven^ák 'komlófajta; almafajta', ill. c^ervánek '(hajnal)pír'. Hasonló név: Cservenka 'vörösbegy'
Vandlik: a német Wandel személynév kicsinyítőképzős alakja, így a magyar Vándor név megfelelője.
Tuska: a szláv Tus^a személy- majd családnév kicsinyítőképzős származéka. A név valószínűleg a tus^it^ 'sejt' igére, esetleg a tuhy' 'erős' szóra megy vissza.
Krnács, Krenács: Pivovar jó helyen tapogat a #92-ben azzal a kiegészítéssel, hogy a név nem helynévi eredetű, hanem a szerb-horvátban fennmaradt krnj 'csonka, csorba' melléknév -ác^ tulajdonságnév-képzős származéka. Vö. ugyanez az alapszó egy másik képzővel megvan a csehben: krn^ous^ 'korcs (ember)'
Kurtics: Egy személynév -ic^ apanévképzős származéka. A Kurt személynév eredhet a török qurt 'farkas' szóból, a német Kurt személynévből (amely a Konrád rövidülése), a román Curt személynévből, vagy a szláv krt 'törékeny, sovány, alacsony' szóból (vö. m. kurta melléknév). Bár a délszláv eredet valószínű, nem lehet kizárni az ukránt sem.
> És véleményed szerint hogy viszonyul mindez a családnevesítés ügyéhez? .. A magyarországi románok családnevei is azt sugallják, hogy ez csak akkoriban - 1700-es évek - történhetett és a betelepített eredeti származási helye, vagy esetleg új lakhelye lehetett az "ötletadó".
Ez elképzelhető. Apám szülőfalujában az embereket egymás közt még az utóbbi időben is a ragadványnevükön ismerték, nem a hivatalos vezetéknevükön. Minthogy egy települést általában több forráshelyről telepítettek be, használhatták a helymegjelölést a családok azonosítására, amely idővel akár ki is szorítjhatta az eredeti családnevet, ha volt. Persze azt sem lehet kizárni, hogy a nevek egy része "eredeti", mert a helynévről adott vezetéknevek a magyarban, de a szlovékban is igen elterjedtek.
Közben még eszembe jutott egy pár tipikus békés-megyei szlovák családnév: Gyebrovszki, Zvolenszki (ez legalább egyértelmű), Kukucska. Fel kéne ütni egy ottani telefonkönyvet, szinte kincsesbánya.
A betelepítettek családnevesítéséről mit tudsz/gondolsz?
A Buchardt minden bizonnyal a Buchhardt névből torzult, Az Altavista 76 ilyen nevet talált.
A Buch lehet könyv vagy bükkfa, a hardt nem tudom mi, de pl.: Gotthardt.
A Gazsó gyanítom, szintén szlovák eredetű lehet, a Gáspár becézett alakjaként (hasonló a Ferenc- Feró, János - Janó, stb. formákhoz. Mindkét becézett alakú példára ismerek létező családneveket).
Bunghardt, Buchardt - valószínűleg a Burghardt (Radix adatbázisa szerint idehaza jellemzően délvidéki, amúgy nyilván német eredetű) névből képződtek (esetleg Burkhardt /Gedeon ~ pl. a Rex felügyelő cimboráját játszó színész/, Burghart, sőt valószínűleg a Burgert /pl. az ex bábolnai vezér/ is ide tartozik).
Nem tudom segít-e, de volt régebben egy kollégám, akit meg Bunghardt-nak hívtak. Esetleg ugyanannak a névnek két változatával állunk szemben. Mindenesetre megpróbálom megkérdezni tőle, hátha tud valamit.
Gaia: Unyatyinszki - valószínűleg tényleg helynévből ered, kérdés: melyikből. Szokásosan felelőtlen tippjeim közé a Hunyad~ kezdetű helynevek is beszivárogtak, de ezt nehezen védhetném :) - de itt vannak az egykori felvidéki és -közeli településnevek:
Úny (Esztergom megye)
Nagyúny (Nyitra megye, szakolcai járás)
Unyad (Hont megye, Korponai járás)
Utóbbi mai szlovák neve Un^atín - valószínűleg ez a megoldás :-)
Ez azt sugallja, hogy kell lennie pl. Unyatyin nevű helységnek is, ezt most nem tudom leellenőrizni (vagy mégis? :-) ) Mindenesetre később megpróbálom.
És véleményed szerint hogy viszonyul mindez a családnevesítés ügyéhez? Arról már volt szó, hogy Mo-n ez már az 1600-as évek tájékán nagy számban megtörtént, de vajon igaz-e ez a betelepítettekre? A magyarországi románok (őket szintén Harruckern telepítette be) családnevei is azt sugallják, hogy ez csak akkoriban - 1700-es évek - történhetett (Árgyelán - erdélyi, Ottlakán - pusztaottlakai, Krisán - "körösmenti") és a betelepített eredeti származási helye, vagy esetleg új lakhelye lehetett az "ötletadó".
Gaia: A Krnács névnek van Kernács változata is. Nagyon kézre áll a "Kern+ács" magyarázat, ez gondolom, zsákutca... :), de itt van az ebben a topicban nyolcvanadik hozzászólásom a vajdasági Kernya/Krnja(ja) helységről, ez valószínűbb eredet: "Krnjac" - 'Kernya helységből való'. Persze lehet az alant szintén vitatott Környe is a névadó...
A Malatyinszki valószínűleg a hajdani Liptó megye liptószentmiklósi járásában lévő Alsó-Malatin, Felsõ-Malatin, Közép-Malatin települések valamelyikéhez kapcsolható.
A Rajeczky stb, névhez a Földrajzi nevek etimológiai szótára segítséget ad. A szlovákiai Rajec fürdőhely nevéből származik, az meg a paradicsom, menyország jelentésű szláv szóból.
