A bimetált tartalmazó kis tok kívül olyan 8x8x20 mm halvány emlékeim szerint. Mindig rohadt gyorsan be kellett szerelni, úgyhogy rendesen nem volt időm megnézni. Egy ekkora darab műanyagtokot ha csak 2 W melegíti, akkor már ki is gyullad, amúgy majd' egy perc, amíg bemelegszik, azaz kinyit a zsalu. Elég jól zárja a levegőt, addig felpörög a motor.
Végre eljutottam odáig a házunk átépítésében, hogy az emeleten a szellőzőcsöveket építem be a helyére. A csövek oldalra a parapett falra lesznek szerelve.
A fő csatorna 150-es alufelx és a befúvásokra a leágazás 125-ös aluflex és a befúvó előtti 1,5 - 2 méter pedig a hangszigetelő cső 125-ös.
A ház közepén lesz egy elosztódoboz ahonan a 150-es csövek indulnak, ettől 7 és 8 méterre lesz a legtávolabbi befúvás.
A kérdésem az, hogy érdemes-e azzal foglalkozni, hogy a csövek a befúvások irányába emelkedjenek? Van-e annak esélye, hogy az elosztódobozba a földszintről bevezetett meleglevegő ventilátor nélkül áramoljon - áramszünetre gongolok itt. -?
Ha semmi értelme így csinálni, akkor marad a tecso-gizdaságos generátor áramszünetre.:)
Szervomotor helyett még olcsóbb alrernatíva egy univerzális autó központizár motor. 1000-1200Ft. egy 5 vezetékes (végálláskapcsolós) motor szerelékekkel...
Találtam egy utalást arra nézve, hogy menyit fogyaszthat egy ilyen bimetál: kb 30 wattot, ami ha egész évben működne, az évente 14 ezer forintot jelentene villanyszámlában. Szerintem ezta bimetálos nyitás maradjon meg ott, ahol naponta csak pár percig kell nyitva tartani zsalut: WC, fürdő és konyhai elszívók.
Nem ismerem ezt a megoldást (nem vagyok szakember), viszont a bimetált igen: az addig van meggörbülve, amíg forró, tehát amíg áram folyik át rajta, tehát amíg enegiát fogyaszt, tehát amíg a forintjaimat költi.
Márpedig ha a gravitációs zsalu nyitva-tartására fordított 5 watt ventilátor-energiát úgy tudom megspórolni, hogy helytte egy 15 watt áramot fogyasztó bimetált tartok folyamatosan melegen, akkor nem sok pénzt takarítottam meg ;)
Persze az is lehet, hogy az a bimetál pl mindössze 2 wattot fogyaszt (mondjuk meg lennék lepődve), szóval lehet, hogy érdemes utánnézni ennek a dolognak.
Hopp! Az olcsó ventikben is van automata zsalus, ami egy kis bimetállal nyitja ki. Nem lehet külön valahol csak a zsalut megvenni? Legrosszabb esetben adott a venti zsaluval, motor kiherél, van kb 7 ezerből egy elektromos zsalu.
Elméletileg minden hővisszanyerős szellőztetésű házon a hőcserélő beszívó és kifúvó ágán kívül minden más rés/nyílás tökéletesen zárva van, tehát mindössze az a két lyuk van a házon.
Ezeket a kivezetéseket bölcs dolog úgy csinálni, hogy az esetleges szélnyomás/vákuum ne nagyon tudja befolyásolni a szellőztető üzemelését, ha ez sikerült, akkor nem lehet szükség visszacsapó szelepre. Az más kérdés, hogy hirtelen csak elég drága trükkök jutnak eszembe nyomástalanságosításra, úgyhogy ahol szakaszosan akarják üzemeltetni a ventilátorokat, ott talán mégis hasznos lehet a viszacsapó alkalmazása.
De az energiatakarékos szellőztetések alacsonynyomásértékeihez képest a legtöbb gyári visszacsapó nyitva tartása elég sok levegő-energiát (pascalt) igényel, úgyhogy szerintem vagy házi készítésű szuperkönnyű visszacsapót készítünk, vagy egy gyárit könnyítünk meg nagyon, de talán a legjobb, ha a nyitást/zárást nem a levegő végezi, hanem pl villanymotor.
Jo kerdes. Hogyha jol zar minden, akkor tulkepen max. valamilyen iranyban indulhat el a szel akkor is ugy, hogy a hocserelon keresztul teszi azt.
Persze szobak kozott is siman kialakulhat szel. Most, hogy csinaltam az atoreseket a hazban valahogy mindig az arcomba fujta a port ez a franya szel :-)
ps. A visszacsapo szelepnel fontos tudni, hogy annak is van ellenallasa. Szoval hogyjal neki helyet, ha felsz, de en nem raknek be elso korben.
Egyebkent meg jobb szerintem, ha mindig jar egy alap fokozaton mintha ki-be kapcsolgatna. Persze ehhez olyan venti kell, ami hagyja magat pontosan szabalyozni. :-)
Budapesten, és lehetőleg a pesti oldalon tudtok olyan céget ajánlani, ahova beeshetek, és vehetek különféle spiko cső elemeket-idomokat? Esetleg normális áron is? :) Semmi extra, egyelőre kellene egy 125-ös könyök, meg 2x 3m 125-ös cső, esetleg vmi anemosztát hozzá, plusz gk lemezhez felfogató-izé. Aztán majd ahogy haladok, úgy hoznám el apránként a tobbi cumót is.
"Gondolom célszerű lenne legalább annyi távolságot tartani a csövek között, mint az átmérőjük."
Az alsó határ: ne legyen közöttük kisebb a LÉGTÉR, mint bennük, tehát a hőcserélő két levegőiránya legalább egyforma legyen.
De mivel a csövek között nemcsak hossz- hanem keresztirányú légáramlatok is lesznek (az üreg feltöltésénél és kürítésénél) a csövek elosztásánál szerintem ezt is figyelembe kell venni
Az a baj, hogy az a tetves levegő mindig igyekszik a lehető legkönnyebb/legrövidebb úton menni, ezen az úton fog menni az átmenő légáram túlnyomó része, miközben a falak mentén és a sarkokban meg alig lesz légáram (tehát hőcsere) ami a hatásfokot elroncsa erőssen.
Egy XPS táblát alapul véve a közel 10m2 felület nem is elképzelhetetlen, ha jól számolok! (29db 11mm átmérőjű 1m-es cső ad ki kb 1 m2 felületet) Milyen közel lehetnek egymáshoz a csövek? Gondolom célszerű lenne legalább annyi távolságot tartani a csövek között, mint az átmérőjük. Mondjuk az XPS 125*60-jából levonok 10-10cm-t az oldalszigetelésnek, akkor egy sorba le lehet tenni 22 csövet, 11mm távolságra egymástól, ami 0.76 m2 felületet ad soronként (22mm). Ha 25cm magasan építem, akkor be tudok tenni 11 szintet, ami 8,36 m2 felület. Ez még vállalható méret. (60cm * 30cm * 100cm)
Ez persze akkor igaz, ha a 11mm-es csöveket 11mm-re teszem egymástól. (és persze jól számolok.... :) )
"A műanyag nem szigetel túlzottan ahhoz, hogy hőcserélőként használjuk?"
Gondolj bele: 5-10 (50?) négyzetméternyi, tized milliméter vastag felületen kell átadni mindösze pár száz wattot. Annyira óriási a felület az icipici átadandó teljesítményhez képest, hogy gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy milyen anyagból van a hőátadó felület. Szóval az alu csővel talán csak kb 1-2 százalékot nyernél (és rákölthetnéd az idei nyaralás árát :)
Hogy teljesen elszörnyedj: vannak olyan (igen magas hatásfokú) gyári hőcserélők, amelyek hőátadó felülete polisztirolból van! Jól látod: hungarocellből.
Egy tisztességesen megépített hőcserélő hatásfoka talán 90 százalékban kizárólag a hőátadó felület méretétől függ. És ez az az adat, amelyet a gyártók többsége szerényen elhallgat előlünk ;)
"Amúgy a levegő-levegő rakétát hőcserélőt érdemes lenne egzaktul kitalálni ilyen ócsó holmikból."
Ha egy kis időt rászánsz ezen topic visszaolvasására, rá fogsz jönni, hogy nyitott kapukat döngetsz, mert számos olcsó házibarkács hőcserélő variáció létezik.
Por nem gond, mert szűrsz előtte.
Antibakter nem gond, mert nedvesedés a kimenő ágban szokik lenni (ott is csak ritkán)
- az egyik légjárat legyen jó sok vékony villanyszerelő cső (öszesített lyukméret szerintem legalább kb 400 cm2 legyen)
- a másik levegő a csövek között nagyjából szembe áramoljon (hasonló keresztmetszetben)
- a hőátadó felületként célozzuk meg legalább az 5 négyzetmétert (persze minél több, annál jobb)
- az egész doboza épüljön mondjuk 5 cm vastag XPS habból
Kb ilyesmire gondoltam (persze arányaiban hosszabb lesz)
Egy XPS tábla mérete 125x60 cm, ki kellene számolni, hogy ha ekkora alapra építjük rá és mondjuk 11 mm-es csövekkel, akkor kb hány m2 lesz a hőátadó felület.
Amúgy a levegő-levegő rakétát hőcserélőt érdemes lenne egzaktul kitalálni ilyen ócsó holmikból. Abban biztos vagyok, hogy az esetleg benyomuló por vagy haj eltömné, mert nem antisztatikus. Volt olyan figyelmeztetés, hogy antibakteriális is kéne legyen, ha nedvesedés van. Fűtögetést sem bírna.
Nagyon gaz daságilag szemlélve nem lett volna fűtésem, mert az egész rendszer 50 ezres sem volt. Most elkölthetnék félmilliót szellőzésre. Ha 50-ből valahogy kijövök, még ha valamivel többe is kerül az üzem, nem veszítek sokat. A klíma mehet csak ventillátorként is, tél kivételével a megfelelő időpontokban hajtva hűt-fűt is meg a napi szellőztetést elvégezheti.
ÖNNEK igaza van a % tekintetében, ezen bukik a hatásfoknövelés.
A klímát csak öt perceket járatnám, amíg a légcsere lezajlik. A levegő tömegáramával meg (állandó hűtő-fűtő teljesítményről lévén szó) szabályozhatom a kifúvott levegő hőmérsékletét. Ezt tegyük meg 0.1 celsius foknak:) Ha megmarad az azonos légáram, akkor legalább 20 fokos hőemelkedésű befúvással kell számolni. Talán jól gondolkozom így éjjel, ha igen, akkor nem lesz olyan rossz.
"Hát azért valahogy azok a minusz tizenötben működő hőszivattyús fűtések megoldják a jégkérdést."
A fűtő hőszivattyúk nem egy lakásból távozó 99,9 százalékos relatív páratartalmú levegővel dolgoznak. Nagyon nem mindegy, hogy a munkalevegő plusz 8 vagy mínusz 15 fokra hűtve éri el a harmatpontot (telítettséget), ne keverd a kettőt.
"egy meglévő ruszki ablakklímának a légjárataira rá fogok szabni lemezeket"
Egy klíma vagy hőszivattyú óránként sok száz (ezer) köbméter levegőt mozgat, míg egy szellőztetésnél ritkán mozog 100-150 m3/h-nál több.
Nem hinném, hogy egy ablakklíma teljesítményét házilag anyira vissza tudnád venni, hogy az jól működjön akár 100 m3/h levegővel is, ráadásul ezen barkácsolás töredékéből össze tudsz ütni magadnak egy valóban működő jó hatásfokú egyszerű levegő-levegő hőcserélőt (akár olyat is, ami részben villanyszerelő csövekből áll és akkor szakmán belül maradhatsz ;)
Hát azért valahogy azok a minusz tizenötben működő hőszivattyús fűtések megoldják a jégkérdést.
Elmondom, mi a helyzet. Ha rendes hőcserélést akarok, ha jól látom a készülékre minimum egy százast kell elkölteni. BUTASÁG és játék a dolgokkal, de egy meglévő ruszki ablakklímának a légjárataira rá fogok szabni lemezeket, és csövekben fogom vezetni a levegőt ide és oda. Beállítom valahogy a légáramokat, hogy azonosak legyenek, és érdekelni fog télen a légmentes házban a páratartalom, miközben minden csepp hőm megmarad. Mérni akarom, mennyi lesz a villanyköltségem. NEM azért lesz a kísérlet, mert gyáriban nincs jobb, csak a szükséges részek vagy már megvannak, vagy amúgyis ugyanúgy meg kell őket venni, hogy ne oldódjon fel a házam a desztvízben.
"Igen, mert a kiköhögött 10 helyett minusz huszat köhög."
A lakásból távozó (és valamenyire lehűtött) levegőnek igen magas a páratartalma, ezért nem lehet a végtelenségig tovább hűteni, mert a víz jéggé fagy, szóval a hőcserélőből kijövő levegőt csak nulla fokig hűtheted tovább a hőszivattyúval. Az így kivehető energiamennyiség főleg akkor lesz érdekes, amikor a hőcserélőből eleve nulla fokos levegő jön ki ;)
"huha, akkor a hoszivattyus hocserelonek 100% feletti a hatasfoka??"
Ha a hőcserélő mellett egy hőszivattyú is van, akkor az (bizonyos időjárási viszonyok esetén) képes a hőcserélőből kilépő levegő tovább hűtésével némi extra hőt is kivonni, amit átadhat a lakásba bemenő levegőnek, így előfordulhat olyan kombináció is, amikor a lakásba egy picivel melegebb levegő megy be, mint amilyen távozik. Ilyenkor úgy látszik, mitha a rekuperátor hatásfoka valóban 100 százalék felett lenne, talán még úgy is, ha lopod az áramot amit a hőszivattyú fogyaszt :)
Egy gázfűtéses lakás éves szellőzési hővesztesége hőcserélő nélkül legyen nagyjából 60e Ft. Egy jó hőcserélő ennek 80-90 százalékát visszanyerheti. Marad évente kb 10 ezer forint veszteség. Aki ezen 10 ezer forint visszanyerése miatt képes megvásárolni egy fél-egy millió forinttal drágább hőszivattyús levegő hőcserélő berendezést......
