Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Basszuskulcs, bedurvult a fórum. Ebből nem maradhatok ki, mindenkivel baxakodni fogok mindenféle gombás képekkel. Az sem érdekel, hogy nem mostaniak, kár is beszóni érte, teszek rá, illetve ide röffentek még többet ha elszakad a cérna. Szenvedjetek, bosszankodjatok, dörögjetek mérgelődve! Egy könnyen nem fogok leállni (és ezt lehet fenyegetésnek venni)! Bekerült néhány nem gomba is, de csak azért mert rohadék vagyok és már elsőre se akartam igazat mondani. Néhány képet viszont direkt nem töltöttem fel, mert ez is a baxakodás része!
Jesszus! Vihar a biliben! :) Azon lehet és néha kell is elmélkedni, hogy hogyan csináljunk fából vas karikát, összeveszni rajta szerintem fölösleges. És ha már itt tartunk a dinnyeszezon közepén, aki az erdőben végzi el a "nagy" dolgát és előtte görög dinnyét evett - és tételezzük fel, hogy egy-két magot le is nyelt - az legyen kedves kiválogatni és hazavinni a magokat! :)))))
Én viszont azt látom, hogy nagyon felszínes ismereteid vannak a témáról de csökönyösen ragaszkodsz a vélt igazadhoz.
-Vadgazdálkodás nem csak erdőterületen van. Viszonylag kevés az olyan vadászterület ahol kizárólag erdő van, annál több az olyan, ahol jóformán nincs is erdőborított rész. Akkor mit akarsz összehangolni mivel? A nagy, összefüggő erdőterületek nagyrészén (még) az állami erdőgazdaságok gyakorlolják a vadászati jogot, tehát nincs ott szétcsúszva semmi.
A szóró kialakításának egy adott helyen ezernyi oka lehet, közeli beállóhely, olyan mezőgazdasági kultúra közelsége ahonnan el kell csalni a vadat avagy olyan erdősült rész amiben benn kell tartani. A flóraszennyezés, ami, mint már írtam, amúgy is lokális jellegű, nem szempont mert nem törvényszerűen bekövetkező esemény(valójában egyáltalán nem olyan gyakori mint azt te sulykolod).
A szóró és etető közt egyáltalán nem olyan éles a határ mint írod. Ahol csak kukoricával etetnek, ott nincs meghúzva a vonal, hogy meddig szóró és mettől etető. Ahol szálastakarmány is van, ott a több látogató révén jóval nagyobb a taposás, ha kerül ki a szemes takarmánnyal gyommag, akkor sincs esélye szárba szökni.
Más kérdés, hogy kis szórókat egyénileg is üzemeltetnek a vadászok, nyilván kevesebb takarmánnyal. Ezek, ha jól csinálja a delikvens, nem jóllakatják a vadat csak fenntartják az érdeklődését. Jobb a napi két-három kiló kukorica kiszórás mint a havi két mázsa. Terjednek a programozott automata szórók amelyek napi egy-két alkalommal egy kisebb mennyiséget szórnak. Ezekbe nem lehet akármilyen vackot rakni mert eltömődnek.
Az pedig mégiscsak érv, hogy a mellékterméket, törtszemet is meg kell etetni valamivel. Mindennek helye, szerepe van ebben a körforgásban akár tetszik neked, akár nem.
A természetvédelmet én azért nem keverném bele, mert szakmai hozzáértés, kompromisszumkészség nincs. Zavaros ideológiák vannak amelyeknek mindig a gazdálkodók fizetik az árát, tilalomfák vannak amelyek persze csak az átlagemberre vonatkoznak.
Korrupcióval átszőtt, pénzlenyúlásra szakosodott, a csalánt mindig más f@szával verő bagázs.
Látom, nem akarod megérteni, hogy mit mondok. Lehet szórókat létesíteni. Lehet vadgazdálkodást folytatni, és kell is. Csak össze kell hangolni a vadgazdálkodást az erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel. Ez, ugye, a kommunizmus alatt csúszott szét, amikor szétválasztották az erdőművelés és a vadgazdálkodás jogát. Most ugyan részben megint összehozták a kettőt, de nem igazán. Ami abban mutatkozik meg, hogy a túltartott állatállomány sok helyen szétrágja az erdőt.
A természetvédelem és a vadgazdálkodás összehangolásának egyik aspektusa az, hogy a; ne érzékeny területen alakítsák ki a szórót, b; ne szórjanak ki idegen gyommagvakat a szórókon. Mint említetted azt a trivialitást, a szóró nem azonos az etetővel. Így van, az etetők környékén nem is jellemző a gyomterhelés, oda egészen más minőségű (jóval drágább és jóval több) takarmányt helyeznek ki. A szórók fenntartásának költsége ennek mindössze töredéke: ezen mégis spórolnak a flóraszennyezés terhére. Ha egyszer az etetéshez képest a szóró költsége töredéknyi, vajon miért nem lehet itt is gondosan megválogatott takarmányt kihelyezni? Az nem érv, hogy az ocsút is meg kell etetni valakivel.
A mulcs most fülőkét, amely jelenleg szegfűgombácska terem. Egy gombásztárs volt szíves megosztani a helyszínt, köszönet érte. Így is még mindig tíz alatt a "pompás fülőke" vagy "pompás szegfűgombácska" hazai előfordulásainak száma, 5 éven belül már mindenki ismerni fogja ezt a hazánkból 2008-ban először megjelent és dokumentált fajt.
Egyáltalán nem erről van szó. A szórózás nem a vad hízlalása. Helyhezkötést szolgál, hogy ne a mezőgazdasági kultúrákban károsítson, egyben a sikeres vadászatot is segíti. Másrészt könnyebb így a vadnak túlélni a telet amikor a terményt betakarítják a földekről és sokat kellene járni a táplálék után.
Másrészt a szórók körül előforduló "gyom" szennyezés csak lokális jellegű mivel másutt nem találja meg a neki kedvező életfeltételeket.
Harmadrészt én úgy gondolom, hogy ami az erdei állatoknak-legyenek azok akár madarak vagy kisemlősök-táplálék, azt vétek lenne eltüzelni.
Végül pedig elegánsan átsiklottál afelett, hogy nem cél és nem magától értetődőd gyommagot kijuttatni az erdőbe. Ha az a termény, ami bekerül a telepekre, rendes körülmények között lett termesztve és betakarítva, akkor elenyésző a gyommag mennyisége. Kalászosban amúgy is kevés van. Napraforgóban már inkább akad de annak a tisztítási maradéka nem kerül takarmányba, nem oda való. A kukorica a necces bár ha rendesen elvégezték a növényvédelmét, akkor abban sincs.
A mezőgazdaság és a vadgazdálkodás is egy gazdasági folyamat, működő folyamat ami ellen lehet puffogni, jelszavakkal dobálózni de a hozamuk annál fontosabb mint hogy némelyek egyéni érzékenysége miatt felrúgjuk a bevett modelleket.
Ez az alapvető különbség. Te csak a vadászat szűk szempontjairól beszélsz, ti. hogy legyen jól táplált, kilőhető vad. A természetvédelem a teljes életközösséget nézi, és ott minden idegen növény káros. Meg a muflon is. Azokat, lécci, lődd ki az összeset. Sziklagyepre pedig szóró semmiképpen nem való, nyiladékon lehet.
Hol is formáltam véleményt erről a közösségről?
Ja, sehol...
A veled kacsolatos véleményemet pedig már rég ismerheted. Nem véletlenül kerülöm a kommunikációt veled.
De szemmel láthatóan nem tudsz letapadni rólam. Rosszindulatú vagy és buta.
