Olyan gonosz vagy :) Ez egy másik. Pár napja írta, hogy csinál egy újat a téli tájjal kombinálva. Közben meg jól rájöttem, miért cukkolom állandóan emiatt a kép miatt: az a fránya szemüveg nincs se középre, se féloldalra komponálva: csak szimplán olyan, mintha kicsit elcsúszott volna, s az alkotó "mindegy, jó lesz az így is" legyintéssel ennyiben hagyta volna... Pedig amúgy egész ötletes lenne :)
Akkor még a tartalmi dolgokról: a helyszín nagyon hálás - fotós szempontból. Az építészeti és természeti formák békéjét, harmóniáját azonban nem könnyű eltalálni.
Az első képen a jobb oldali fatörzs zavaró. A középsőn meg kevés jutott a nagy fából a képre. A harmadiknál a jobb oldalról és alulról lehetne vágni.
A jó nézőpont és a megfelelő gyútáv kiválasztása majdnem annyira fontos, mint a fényviszonyok értékelése és mérése. A perspektívikus torzítás utólag korrogálható, de nem üdvös túlzásba vinni (a függőlegességig)!
...és ne -13 fokban tréningezz erre, mert lefagy a tö.öd! :)
Apropó! Most néztem meg az udvari hőmérőn: -19 fok van. Mi lesz itt hajnalban?
Erős a szaturáció. A középső még világos egy kicsit. A sárga stich (beütés) generálisan nehezen javítható, mert gyengítése tovább erősíti a kékeket. Gondolom Antana azért nyúlt hozzá lokálisan.
Nekem tökéletesen megfele a neutral beállítás az 1-es Canon vázaimon. Vagyis nincs kontrasztemelés, nincs semmi tájkép vagy portré vagy standard tónus, semleges és q_vajó. Nekem. Egyedül az élesség van raw-ban is 5-ös értéken, mert a jpeges feldolgozáshoz úgyis az kell. Ennyi.
Be vót az állítva a gyárba'. De ki a fene törődik ilyen felesleges dolgokkal? Nálam pl. a rawshootert egyáltalán nem érdekli az ilyesmi, így aztán engem sem :)
Erről a következő, kissé morbid tréfa jut eszembe...
Nő megszüli gyermekét, de amikor az újszülött egészségi állapotáról érdeklődik, az orvos zavartan tördeli a kezét, és halkan csak annyit mond: - Asszonyom, kérem őrizze meg a nyugalmát, meg kell valljam, hogy a gyermeknek nincs lába.... Az asszony nagyon elszomorodik, de végül annyit mond: - Megértem, doktor úr, de így is az én gyermekem, tisztességgel felneveljük, amiben lehet segítjük majd. Mire az orvos: - Igen, igen, de van itt még egy kis probléma: kezei sincsenek. Az asszony felsóhajt, de továbbra is azt mondja, hogy az ő gyermeke, felneveli tisztességben, elfogadja a sorsát. De az orvos még folytatja: - Az az igazság, hogy a gyermeknek teste sincsen. Igazából csak feje van. Az asszony zokog, de továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett. Telnek, múlnak az évek, a gyermek felcseperedik, eljön a 18. születésnapja, majd a karácsony, és a fa alatt ott az ajándék. Oda teszik mellé a fejet, az a fogával lerángatja a masnit a csomagról, és amikor az kinyílik, felkiált: - A k*va életbe, már megint sapka!
A torony tök párhuzamos, mellé tettem ps-ben vonalat, a szélen tényleg igazad van, de azt már nem volt kedvem javítani. (edit > Free Transform és ott ctrl-t lenyomva a jobb felső sarkot egérrel balra nyomom)
