az nyilvanvalo, hogy a romanok reszerol teljesen logikus volt a nemetek hatbaszurasa, eppugy, ahogy a mi reszunkrol is az lett volna, kerdes az, mi lett volna, ha Hitler idejeben rajon a romanok turpissagara? azert ez a kis roman mulatsag neki 250.000 katonajaba kerult, meg a front tobbszaz kmes felszakadasaba
Jó pár hsz volt már, ami a Kárpátokról szólt. Meg a románokról.
A románokat nyilván nem érdekelte, hogy mi lesz Hitlerrel. Őket Románia sorsa - meg a sajátjuk persze - érdekelte. Kövezzetek meg , de azt mondom, ők legalább tudták, mit tenniük. Az utolsó pillanatig múlhatatlan hűségükről biztosították a németeket. Hogy ez kétszínűség? Az hát. Sikeres volt ? Az.
Nálunk mi volt ? A németek előbb tudtak dolgokról, mint a magyar vezetés. Felszólítottuk őket, hogy adjanak pc. hadosztályokat, mert különben kiszállunk. Noná, hogy hátracsapták a fülüket. Becsületes dolog volt? Lehet. Sikeres? Nem.
Ennek ellenére most már több forrás szól a Kárpátok védelméről. Ami valóban sikeres volt. Apám 44-ben Nagyilván szolgált mint határvadász. ( Besztercétől északra ). Egyszer, októberben mondják neki, hogy az az újság, hogy az oroszok Szolnokot nem bírták rohammal bevenni. Ők meg még kint voltak. Az oroszok azt a részt nem is támadták, harc nélkül kellett feladni.
Szóval, ha a D. Kárpátok nem vész el, ki tudja, meddig állunk ellen? Így aztán rohantak vissza, részt vettek Nyíregyháza visszavételében ( ölelték, csókolták őket, még ma is emlegeti )majd Tiszafürednél morzsolódtak fel és apám egy Focsani-Harkov-Kurszk társasutazáson vett részt.
Horthyék addig nem szállnak be a háborúba amig a német meg nem támad. A gond az, hogy Magyaro. akkori törekvéseit, érdekeit még rövidtávon is csak a németek támogatták (hosszú távon ők sem), ez gyakorlatilag tény. A SzU (akinek ajánlatát fel szokták hozni), nem jön szóba szerintem, mert éppen kényszerhelyzetben volt, ilyenkor bármit megígér, ill. mit érünk egy nem annyira csonka Magyaro.-val, ha az egészen tombol a bolsevik terror - ez utóbbi nem csak az akkori uralkodó és középosztály képe, hanem az idő igazolta
És akkor számüzetésből képviselni a magyar érdekeket Kétesélyes. Londoni emigráns lengyel kormány. Benes, akinek országa azt kapta jutalomból, amit a magyarok büntetésből (viszont újra megkapta Kassa-Csallóköz-Pozsony-t és tsait)
Ha nem tévedek a Jalta-i konferencia egész pontosan meghatározta az érdekszférákat. Sztem az angolok átadták volna Ny. Magyaro. t is az oroszoknak. Persze a te elméleted sem kizárható.
Viszont ami a román árulást illeti.... hát persze nekünk kedvező lett volna, de román szemszögből nézve... Végül is ők is csak ki akartak lépni egy vesztes háborúból. Ha nem árulnak el abból elég kevés jó dolog származott volna... Moldva már elesett, Havasalföld is csak nagy veszteségek árán lett volna rövid ideig tartható. És mindezt azért tegyék meg hogy majd mi legyünk kedvezőbb pozicióban a háború után... hát én nem igy ismerem a "drága szomszédainkat"...
A legjobb persze az lett volna (valószinüleg) ha Horthyék addig nem szállnak be a háborúba amig a német meg nem támad. És akkor számüzetésből képviselni a magyar érdekeket... de a közhangulat és a háború első évei után ez tűnt akkor a legrosszabb opciónak. Kevesen gondolták volna akkor hogy a németek veszitenek.. és még kevesebben akartak volna az oroszok szövetségesei lenni.
A négyhatalmi felosztás nem teljesen a frontvonalak mentén történt - szerintem. Tehát ez a Duna-határ dolog nem biztos ebben a (feltett) esetben SEM.
De ha mégis: Akkor most a kettes metrón kéne gondolkodni, lévén nem épül meg 1970-re. Meg jó néhány Duna-híd építésén. Mert határátlépőnek meghagytak volna 1 közútit és 1 vasútit Pest-Buda között, a többit négyhatalmilag robbantják. A bajai és dunaföldvári híd dettó, Mohács alatt nem tudom, attól függ, hogy a volt SHS államot hogy osztják fel. És akkor hol volna még a szekszárdi és a dunaújvárosi híd? Ja, D.ujv. sem lenne. A Szentendrei-sziget státusza lenne érdekes, meg Csepelé. És működhet-e fontos gyár a határon? (Szerintem nem). Viszont a dunai Flotillának nem a megszüntetés lenne a sorsa, akkora fontossága lett volna 40 évig, hogy nem lehetne csak úgy... Persze akkor itt is lenne gazdag wessi - szegény ossi, úgyhogy talán másképp működne az egész
Ami É-Erdélyt illeti: Ezek szerint a román vezetés (a saját szempontjából) jól döntött. Persze a román változatú "szocializmus" az egyik legrosszabbul működő volt (ipari termelés minősége-mg.termelés-környezetpusztítás-életszínvonal jellemzők bármelyikét nézve), tehát az ottaniak szempontja nem feltétlen ez
Hat szerintem figyelembe kell venni, hogy nem vedtuk volna egyedul a Karpatokat, ha nincs roman arulas, ott marad a XII nemet hadsereg is. Mivel az orosz tamadas fovonala Berlin iranyaba esett, ezert valszeg egy makacs ellenallas eseten annyira nem eroszakoltak volna az attorest a Karpatoknal. A cel inkabb Bukarest, Szofia, Szaloniki iranyaba esett volna a regi orosz vagyakat kielegitendo. Raadasul ha nincs a nemet XII hadsereg bekeritve, nagyon sokaiag kihuzhattak volna a folyok szabdalta havasalfoldon es a "Bukarest erod"-ben. Ezert sztem realisan, ha a nemetek ugyanazt a taktikat kovetik a romanoknal, mint a magyaroknal, akkor kb ugy nezett volna ki a helyzet, hogy Bukarest, Ploiesti elesik 44 decemberbe. Belgrad 45 januarba, Battonyanal megjelennek az elso orosz "felszabaditok" 45 februarban, Budapestet korbezarjak aprilisban, aztan igy er minket a fegyverletetel. Mivel a szovetsegesek 50-50 aranyban osztottak fel Magyarorszagot, ezert elkepzelheto, hogy a Dunanal lett volna a vasfuggony a Magyar Koztarsasag es a Magyar Nepkoztarsasag kozt. Viszont egy nagyon pozitiv dolog konnyen elkepzelheto, ha nincs roman arulas, mienk marad Eszak Erdely!
"a déli kárpátoknál ami 2szer olyan kemény , mint a keleti, vagy pedig a magas tátránál?"
Hát mondjuk a tátrától a D. Kárpátokig...:)... persze ez csak vicc, de a lényeget tartalmazza. A gond nem a hely kiválasztásában volt. Persze egyenként minden pont tartható a Kárpátvonulaton. De egyszerre nem tudtuk volna. Ha elakad a K. Kárpátoknál a front akkor nem megfordultak volna hogy akkor elsétálunk D-re vagy É-ra és ott is nekimegyünk, hanem újabb frontot nyitottak volna. D. Románia elestével Bulgária sem tarható. És ha ott átjutnak Szerbiába akkor megint vége... Ja hogy a németek tudták volna tartani esetleg a D-i szárnyat? Hát egy ideig talán, de É-on Lengyelo. keresztül úgy is elérték volna az oroszok Németo. határát.. és akkor lehet hogy hagytak volna a francba minket.
Vagy vegyük a legkedvezőbb lehetőséget. Kiharcolunk egy állóháborút amig a szövetségesek és az oroszok legyőzik Németo.-ot. És azután? Ugyanúgy meg kellett volna adnunk magunkat. És ugyanúgy orosz megszállás alá kerülünk.
fokozzák az oroszok bizalmatlanságát, hogy könnyen egy orosz különbéke és egy kizárólag ellenük irányuló német offenzíva következhetett volna.
A háború ezen szakaszában már bármilyen békét kizártnak tartok. Pszichológiai-szociológiai okból (totális háború!) és politikai-gazdasági megfontolásokból is (az 1. vh. kimerült ellenfelei sem rombolták szét egymást, hagytak potenciált egy 2.-ra. És tudták, emlékeztek erre, nem akartak 3.-ra bármit hagyni) Ez vonatkozik a 3. pontra is. Ami talán úgy valósulhatott volna meg, hogy hivatalos béke nélkül csökken a háború (vagy bizonyos frontjai) intenzítása. A többi része kb igaz, a mértékeken lehet dekázni (Ural, Csendes-óceán, stb), de lényegében egyet mondunk (attól eltekintve, hogy az oroszok nem jutottak volna át Európán, mert semmi szín alatt nem kaptak volna hadianyagot, bizalmatlanság ide vagy oda - hogy azután hol állnak meg, pl Elzásznál, más kérdés).
Szerintem az orosz totális legyőzése még az őket Uralig nyomva sem lehetséges (és ekkor már a villámháború-feltöltődés-vilámháború játékra sem volt lehetőség nyomokban sem, mert: ld. fent), tehát ott vagyunk, amit mondasz.
Ami meg az A-bombát illeti, ugyanazt írod. Még 1944-ben sem lehet épeszű becslést adni a bevethetőség időpontjára. A baj ott van, hogy a kész bombát bevetik.
Még egy, ami nem Neked válasz Többször előkerült a hegyvidékek (Appeninek, Kárpátok, Alpok) védelme, hogy ki kit állít meg, ill. hogy megkerülés, kiéheztetés vs. onnan indított ellentámadó-átkaroló manőverek. Tudtommal helyin túlmenő sikerek (ill. lényegében bármilyen) ezek ellen nem voltak, általában csak az események haladták túl a hegyi védelmet. A Kárpátoknál a román kiugrás miatti visszavonulási kényszer, de pl. az Alpokat NEM VETTÉK BE (cáfoljatok meg, ha mégis), hanem máshol lett vége a háborúnak és okafogyottá vált az ellenállás Berlin eleste után
Hat abbol indult ki a hipotezisem, hogy Hitlerek valahogy visszaverik Normandiat, mondjuk az idojaras kedvezore fordul es sikerul bevetni parszaz tankot. Ebben az esetben a Franciaorszagban levo hadseregekbol jopar hadosztalyt at tudnak nyomni a Roman hadszinterre az oroszok augusztusi tamadasa elott es ez eleg lett volna a vedekezesre.
Hát ez biztos így van... A Kárpátokat nagyon jól védtük és nem is akarom a honvédek teljesítményét bagatelizálni. De a hozzászólásod engem igazol. Az oroszok nem csak ezt a frontvonalat tudták volna tartani. Ha itt elakadnak akkor kikerülik az erősebb védelmi pontokat és ott törnek be ahol nem tudunk védekezni mert egyszerűen nincs elég honvéd. (még akkor sem hagy egy magyar 10 orosszal ér fel..;-) )
A Kárpátok alatt ne csak a Romániai K és É Kárpátokat értsd. Az oroszok nyogodtan meg tudták volna nyitni a frontot Szlovákiában is. Akkora vonalat nehezebb védeni.
Hogy a románok elárultak? Hát az kétségtelen... de ha mondjuk nem árulnak el akkor mi lett volna? Szted a hősies, félelmetes, rettenetes román hadsereg mennyi ideig tudott volna ellenállni az oroszoknak? 1 vagy 2 óra hosszat? A némtek nem tudtak volna erős védelmi vonalat kialakitani a D. Kárpátokban. Biztos nagyobbak lettek volna a veszteségek az orosz oldalon, de elég optimista feltételezés hogy teljes mértékben meg tudtuk volna állítani őket.
Hát, a Kárpátok vonalát ha jól emlékszem a magyar hadsereg védte, még a román átállás után is.
Így az ország délkeletről lett támadható, de még így is sokáig tartott ki a Kárpátok. Ungvár pl. egy nappal később esett el, mint ahogy Budapestet bekerítették, Baját előbb foglalták el az oroszok, mint Husztot.
A Karpatok hagoit konnyu lett volna vedeni, es onnan atkarolo hadmuveletet inditani, amikor az oroszok kozel jarnak Bukeresthez. Brassotol kb 100-150 km az Al Duna. Ezt a huzast a nemetek nem hagytak volna ki. Azonban a roman arulas miatt egy teljes hadsereget veszitettek, igy az ellenallasra semmi eselyuk nem volt.
A tények téged igazolnak, ezen nincs mit vitatkozni.
MIndenesetre nagyon érdekes adalék, hogy a korszerűtlenül felszerelt, kicsi magyar hadsereg védvonalát a Kárpátokban nem tudta áttörni a világ legjobb hadserege, ami azért elgondolkodtató.
Szerintem a Kárpátok vonala csak rövid ideig nyújtott volna védelmet. A ploiesti olajmezőket egyrészt nem védi... és a román alföld biztos elesett volna előbb vagy utóbb (én az előbbre tippelek). Másrészt egyszerűen kikerülhető. Az oroszok nagy előnye a katonák számában volt. Egyszerűen széthúzták volna a frontvonalat amig hegy ide hegy oda egyszerűen nem tudtuk volna védeni.
Teljesen egyetértek, az nagyon erős védvonal volt. Ráadásul az orosz utánpótlás is messze volt már, és az ősz meg a tél gyakorlatilag lehetetlenné tette volna az offenzívát. A Kárpátokban az I. magyar hadsereg is sikeresen megállította az oroszokat (ez nem túlzottan reklámozott, de történelmi tény), csak azért kellett visszavonulnunk, mert Románia irányából délről a hátunkba kerültek. Szintén stratégiai jelentőségű körülmény, hogy abban az esetben a Ploiesti olajmezők a németek kezén maradtak volna, ami lehetővé tette volna a németek számára a mobil hadviselést, amiben ők voltak a legjobbak. Még belegondolni is rossz. micsoda qrva világ lett volna, örüljünk, hogy nem így történt.
"Allando bekeritesveszelyben kellett volna elorenyomulniuk. Also hangon veszitenek 1 millio embert Ogyesszatol Bukarestig. Ha nemetekkel allnak szemben."
Fenéket. A Balkán mellékhadszintér volt, másod-harmadrangú "német" alakulatokkal. A Balkánon a németeket lefogta a jugó partizán mozgalom, az olasz "szövetséges" egykori területeinek átvétele, a szövetséges horvát és bolgár erők szemmeltartása... Az oroszok a Lengyel-alföldön Berlinbe mentek, és simán kikerülzték volna a Kárpátokat, ha nem állmak át egyből a románok. Lásd be: Mo-on még értelmetlenül ellenálltak a németek, mig Lo-ban és a keleti német területeken vadul visszavonultak, tulképpen Berlint alig védték.
A románok átállását meg 100 né,met ho mellett is boritékolni lehetett, hiszen már az I. vh-ban négyszer váltottak köpönyeget. A román király szekrényében mindig volt egy "közelinyertesnagyhatalom"-kompatibilis kormány:)))
Miután Normandia elbukik, a háború - a nyugatiak szemszögéből - mindenképpen "elhúzódónak" minősült volna. Gondold el, már így is kb. egy évvel tovább tartott 1944-ben, mint a Great War. Mi utólag tudjuk, hogy az A-bombát kifejlesztették 1945 nyarára, de ők ezt akkor nem láthatták előre, másrészt nem ismerhették előre e bomba jelentőségét, harmadrészt pedig - ha a bomba kifejlesztésére várnak - azt is kockáztatták volna, hogy a bombát esetleg a németek fejlesztik ki először. (Mi tudjuk, hogy erre nem volt esélyük sem, de hát az 1944-es döntéshozók ezt nem tudhatták.)
Ha csökkentik az oroszoknak a fegyverszállítmányokat, esetleg enyhítenek a bombázások intenzitásán - pont akkor, amikor N. kudarca miatt elvileg még fokozniuk is kellene ezeket -, azzal olyan mértékben fokozzák az oroszok bizalmatlanságát, hogy könnyen egy orosz különbéke és egy kizárólag ellenük irányuló német offenzíva következhetett volna. Tehát, ha folytatják a háborút, a fegyverszállításokat és a légiháború intenzitását is kb. változatlan szinten kellett volna tartani. E miatt aztán alapvetően négy lehetőségük maradt volna:
1. végignézik, amint az oroszok Dodge teherautókon, amerikai és brit légi támogatás mellett felszabadítják Párizst (ennek valószínűségére még visszatérek)
2. megpróbálnak Olaszország felől kitámadni, esetleg egy balkáni partraszállással kiegészítve (miközben tudják, hogy milyen lassan tudtak ott már korábban is előrenyomulni, és Normandia kudarca nem fokozta volna az önbizalmukat partraszállási téren amúgy sem) (bár ettől még - ezt mi tudjuk - képesek lettek volna akár onnan is áttörni)
3. megpróbálnak különbékét kötni, miközben ezzel azt kockáztatják, hogy
a) Hitler mégiscsak meghódítja a Lebensraumot, és kezelhetetlenné válik (ahogy egyébként sosem volt kezelhető)
b) Sztálin valamiképp - tudomást szerezvén e próbálkozásokról - hamarabb egyezik ki Hitlerrel, és ismét tengelybarát politikába kezd, ami hirtelen a Japán elleni győzelmet is kétségessé tenné
4. megpróbálkoznak egy általános békével, tehát nem az oroszok háta mögött, hanem velük együtt egy nagy békekonferenciát szervezni, ahol valamennyi hadviselő fél jelen lenne.
Igazándiból egyiket sem látom túl kedvező, vagy épp könnyen választható opciónak, de az 1. és 2. valamilyen arányú kombinációjában látom a lehetséges angolszász viselkedés legvalószínűbb modelljét, annyi kitétellel, hogy természetesen lehet, hogy az orosz utánpótlási vonalak elnyúlása (miközben a németek egész Európa iparára támaszkodnak továbbra is), valamint a német erők nagyobb hányadának Keletre összpontosítása elvezethetett volna egyfajta patthelyzethez, ami értelemszerűen a 3. és 4. pontok valószínűségét növelné. Nem hiszek abban, hogy - hacsak az oroszoknak nyújtott támogatást (légiháború és Lend Lease szállítások) nem fogják vissza - a németek képesek lettek volna 1944 után az oroszokat még az Uralig visszanyomni. Ne feledjük, hogy ők is nagyon sokat fejlődtek, a németek pedig jóval kimerültebbek voltak, mint a Barbarossa idején. Ami azt illeti, én abban sem vagyok biztos, hogy a németeknek egyáltalán 1941-42-ben volt esélyük az Urálig kijutni. Moszkvában még félúton se jártak...
Ami Japánt illeti: bukása így is kihúzódott 1945 végéig, lehet, hogy Normandia kudarca után Amerika (esetleg egy Roosevelt-et követő elnök) több figyelmet fordított volna arra. Az európai háború szempontjából annyiban van jelentősége, hogy amennyiben az európai háború vége előtt Japán elbukik, kétségtelenül meggyorsította volna az európai hadműveleteket.
Ettől függetlenül az egész kérdés nagyon elméleti. Hitlernek talán volt esélye nyerni a második világháborúban (bár definiált német hadicélok híján ez jórészt attól függ, mi mit tekintünk német győzelemnek), de nem Normandiában. Rommel jól látta: a németeknek minimális esélyük (sem) volt ott és akkor már a győzelemre.
Sztem nem az lett volna a lenyeg, hogy nincs kozel a Voros Hadsereg, hanem az, hogy tul sok nemet hadosztaly lett volna Romaniaban, ahoz, hogy a Romanok komolyan megfontoljak az atallast. A Dnyeszter-Prut- Szeret + Karpatok vedovonal elegge megfingatta volna az oroszokat, tkp az elso nehez tamado terep lett volna nekik a Kelet-Europai siksag utan. Egy szaz kilometer szeles, folyokkal szabdalt siksagon kellett volna elorenyomulniuk, a Karpatok ellen eselyuk nem lett volna. Allando bekeritesveszelyben kellett volna elorenyomulniuk. Also hangon veszitenek 1 millio embert Ogyesszatol Bukarestig. Ha nemetekkel allnak szemben.
Ha Normandia bukta lett volna, a szovjet hadsereg már annyira erős volt, hogy egyedül is lenyomta volna a németeket. A nyugati front nem kötött le akkora német erőket, amiket keleten bevetve megállíthatta volna a szovjet előrenyomulást. Különben sem lehetett volna onnan nagyobb erőket elvonni Franciaországból, egy újabb partraszállás veszélye, az erős partizántevékenység és a dél-francia partraszállás okán. Különbékére max. akkor lett volna esély, ha Churchill vagy az angolok meginognak (a brit szigetek nélkül az amiknak nem lett volna bázisuk a további hadműveletekhez), ám a vén bulldog tudta, hogy ha feladják, Sztálin elvtárs besöpri az egész nyereményt és meg sem áll a Csatornáig. Az angoloknak, bár rohadtul elegük volt már a háborúból (el is zavarták Winstont az elnöki székből), Hitlert jobban utálták, aki bombázta meg éheztette őket (atlanti csata).
No persze, a háború talán tovább húzodott volna néhány hónappal, de a németek a háború végén talált bizonyítékok alapján olyan távol voltak az atombomba kifejlesztésétől, mint mondjuk a svájciak. Aztán hiába atombomba, ha kilövik Londonra egy V-2-vel, másnap a brit bombázók mustárgázba fullasztják a német városokat, vagy az amcsik dobják le a saját bombájukat Berlinre. Sztálin elvtárs meg köpött volna arra, ha felrobbantják Minszket vagy egy teljes szovjet hadsereget, annyi atombomba kifejlesztésére nem lett volna idő, hogy befolyásolják a háború kimenetelét.
Annyira azért nem akarok vitatkozni veled az antifasizmusra vonatkozó véleményeddel: nem, mintha egyetértenék vele - alapvetően és hangsúlyosan nem értek vele egyet - , ám meglehetősen időigényes lenne ezt a nemcsak történelmi, politikai, de filozófiai jegyeket is tartalmazó témakört körbejárni.
Ezért csak annyit: amit te semminek tartasz /"az antifasizmus nem pozitív (értsd: nem tartalommal rendelkező) eszme... a fasizmus tagadasan tul nincs semmifele tartalma"/, az akkor és ott minden volt. Nem tudom, mi lehet komolyabb tartalom a fasizmus tagadásánál egy olyan világhelyzetben, amikor valós lehetőségként merül fel a náci - figyelj a jelzőre - Németország győzelme. A szövetséges államok sok mindenben különböztek egymástól - hogy ne menjünk messzire: a tőkés és szocialista társadalmi berendezkedés kibékíthetetlen ellentétben van egymással - , a részletekben a céljaik is eltérőek, sőt, szembenállóak voltak: az antifasizmusban azonban nem volt vita Sztálin és Churchill között, jóllehet utóbbi az engesztelhetetlen antikommunizmus okán elvileg Hitlerrel vállalhatott volna közösséget. S abban sem volt vita, hogy a legyőzött Németország nem épülhet újjá a régi - értsd: náci - eszmei alapokról. Az antifasiszta szövetség valóban felbomlott '45 után, mint szövetség: de ép elmével senki nem merné azt állítani, hogy egyúttal az antifasizmus is a történelem szemétdombjára került. Ellenkezőleg, ez minden szembenállás ellenére továbbra is vízválasztó maradt, alapjává vált az 1945 utáni világrendnek.
Figyelembe véve, hogy mindent gyalogsággal kell befejezni (cél a hódoltatás), igaz. (Pl. Afganisztán) Csak a légifölény (rakéták és pályaelemeik is!) és műholdpályák uralása árnyalják a képet
Ezt nem is kalkuláltam bele. Ha nincs közel a Vörös Hds, a román kiugrás fel sem merül. És a Kárpátok is jól védhető, nemcsak az Alpok. (Az akkori haditechnikával, nem a maival. Bár lehet, hogy a maival is)
De akkor jön az, amit vki említett: Jöhetnek az Appeninek felől DNy-ról (megkerülni az Alpokot), és a Kárpátok alját is támadni. Ettől harcászatilag védhetők a hegyek, csak a hadianyag, meg az ennivaló lesz szűkös
Tehát Te azt mondod, hogy Normandia kudarca esetén egy elhúzódó háborúra kellett volna berendezkedni? Értsd, nem +1 év, hanem ki tudja mennyi, az angolszászok részéről jóval kisebb intenzítással.
Ezt érdemes továbbgondolni. Lehet-e akkor a porosz vezérkar szabályai szerint játszani (intenzív támadás - feltöltődés)? Avagy ez Németo. kimerüléséhez vezetett volna? Mi lett volna a keleti fronton. Lehet-e a SzU ellen nyerni, ha visszavetik őket az Uralig. (Mert a fenti esetek után ez jött volna)
Mi lett volna Japánnal? Kapott volna-e támogatást Németo.-tól (volt-e annyi tengeralattjáró, hogy a konvojok kisebb zavarása árán átvezényelni egy nagyobb flottát a Csendes-óceánra) A fordítottjának nem látom sok értelmét(japán avagy amerikai anyahajók az Északi-tengeren feleslegesek, hisz van bázis, pl. Brit-szigetek) Avagy több német "know-how" oda?
Ha az USA csökkenti is az európai háborúban való részvételét, csökkenti-e a Csendes-óceánon? Nem hinném.
Elvileg szerintem az egész determinált ügy volt (egymáshoz közeli kimenetekkel), a véletlenek felett (Roosevelt, Normandia, stb.), csak nem tudjuk stabilan kiszámolni. Az egyetlen véletlen (ami akkor nem volt látható), hogy lesz-e A-bomba (1938), ill, hogy mikor lesz kész (1944). És ne gyertek Grooves tábornok hálótervével, mert az amik mindenre időtáblát készítenek, kicsit azért, hogy legyen mitől eltérni (ezt Mérő Lászlónál olvastam). A term.tud. (és _bizonyos_mértékig_ a műszaki) fejlődés elvileg nem tartható kézben és nem látható előre.
