Vannak a vaktesztek, és az irányított, sugalmazó vaktesztek. Kérdés hogy mit szeretnénk bizonyítani.
Volt egy videó, ahol először szinte mindenki az A kábelt hallotta jobbnak, utána a B kábelt, a végén pedig bebizonyították, hogy nem lehet megkülönböztetni őket.
Lehet nem tökéletesen fogalmaztam - a cséve mozog és ehhez képest a membrán.... Na az torzul össze vissza. A szélén mindenféle hullámzások, felharmonikusok filharmonikusok, stb, látszik hogy mondjuk xHz-el mozog a membrán és csévetest, a membrán széle meg 2X Hz-el ilyen olyan alakzatokban, közében meg 1/2x Hz-el ... És ha ez szépen szemmel nagyon látható az már bazi nagy torzítás.
A cséve mozgására volt anno kitalálva az un. mozgásvisszacsatolt rendszer, melynek célja volt, hogy valóban úgy mozogjon, ahogy az "alapjel" vezérli. Nézték az indukált feszt áramot, ebből korrigáltak a mozgásán, "vezérlésen". Mára eléggé kihal ez a vonal.
Pedig már a cséve mozgása is legfeljebb csak hasonlít a meghajtó áram jelalakjára. A mágneses kör soha nem lineáris. A mechanikai alkatrészek mind saját rezonanciával reagálnak.
A 15Hz-20Khz az is inkább az újszülött csecsemőre igaz. Mire eljut valaki oda, hogy "audiofilezik", akkor jó ha a 40Hz- 15kHz megvan.... Vagy még annyi se.
Hát igen. Egy hangszóró torzítása eleve döbbenetesen nagy és más nagyságrend mint egy bármilyen kaliberű erősítőé.
Anno csináltunk olyan méréseket, hogy ráengedtünk hangszóróra mondjuk 100Hz-et, és mellé raktunk egy stroboszkópot, ami tudott 100.5Hz-el villogni. Ha ezt megtetted szépen láttad a hangszóró mozgását kb fél Hz minőségben.... Valahol meg is van a videóm amit felvettünk. Döbbenetes mit produkál a hangszóró membránja. A cséve szépen mozog, de a membránon megjelenik kb minden is. Nyilván van hangszóró és hangszóró között különbség, vannak nagyobb merevségű stb drágább megoldások, de ott is ugyanígy jelen volt a torzítás. Ezek 10% nagyságrendű torzulások mérve (megfelelő szakirodalomban fellelhetőek).
Mondjuk egy hangkép ezer apró részből tevődik össze. De azt nem hiszem, hogy egy 15-20 kHz-ig halló emberi fülnek nem mindegy, hogy a műveleti erősítő 20 v. 30 MHz-ig visz át. Vagy ha a CD lejátszó órajele nem 10-7 hanem csak 10-6 pontosságú.
Akkor amikor egy fejhallgató de pláne egy hangszóró milyen pontossággal alakítja nyomáshullámmá a rá vezetett összetett jelet.
Akkor, amikor istenítik az A osztályú csöves kimenőtrafós erősítőt. Ahol ugye a kimenő maga is döntően, sok nagyságrenddel jobban visz be nemlineáris és frekifüggő összetevőket.
Ezt megmagyarázta a Burabun a "high-end" kondikat árusító úriember, "nem fogod érteni, ha nem érzel rá". Ez volt a válasz arra, amikor megkérdeztem, mivel tud ez többet, mint Nándi bácsi orosz 100-200Ft-os "kutyaszarszínű" ezüst-csillám kondija? Mert (szerinte) ami nagyfrekire jó, az hifire nem.
Na megint tanultam valamit. Vitte is haza nap végén a teljes kollekciót.
Bocsánat, hogy ismét zavarok, a korábban említett kis, 12 Vos , vezetéknélküli sarokcsiszoló tölthető akkuja töltésekor, a töltőn lévő kettő LED felváltva villog (piros-zöld) és nem töltődik! A beépített akkuk (3 db) mutatnak 4 és 5 V közötti feszültséget, de attől még nem "megy" a készülék! A töltő a másik akksit tölti, zöldre és megy is vele a gép! Kidobni, mert én sajnos az elektronikához lúzer vagyok? Valami kontakthiba lehet, de nem tudom, hol és hogyan tiudnám behatárolni. próbáltam az elektronikáról képeket csinálni, de alkohol és éccaka nem támogatott!!!!
Amikor analóg (jeleket átvivő) kábeleket hallgatnak meg, akkor vakteszten pl. öt emberből 3-4 fel tudja ismerni a különbséget, ez már szignifikáns, tehát valamilyen jelenség biztosan van, pár évtized alatt azért összejött némi tapasztalat.
Kábel és kábel közt biztosan van pl. impedancia különbség __IS__. Hogy aztán az audio spektrumban ez milyen frekin milyen csillapítást, fázis eltolódást, torzítást okoz, netán ha oxidált a réz vezeték néhány szála és sikerül a létrejövő diódával még egy mixert is létrehozni, s főleg, hogy ezt az emberi fül hogyan észleli, mit hall ki belőle... nos ez érdekes kérdés. Valószínűleg ezek a paraméterek a mérhetőség határán vagy az alatt vannak, sokszor azért is, mert nem tudjuk, hogy mit is kellene pontosan mérni.
Mikor a MüPa orgonája épült, akkor Baróti Pista bácsi aktívan részt vett a tervezésben is és felügyelte az építést is. Kért az orgonába 2"-os sípokat is, de a tervező tiltakozott, hogy minek, úgysem fogja hallani. Pita bácsi azzal zárta le a vitát, hogy Ő a megrendelő, azt kell csinálni amit kér.
Összeállt az orgona, az öreg próbálgatta, ízlelgette, majd közölte, hogy látja ugyan a 2"-os sípokat, de azok nem szólnak. Az építők mondták, hogy szólnak azok, csak az öreg nem hallja.
Felmászott az öreg, be az orgonába, majd lejött egy csomó vattával és közölte: "Ezt a többiből is szedjétek ki!" ugyanis az építők, mondván, hogy az öreg úgysem hallja, a sípokat kitömték vattával.
Fel is mentek, kiszedték a vattákat egy kivételével. Az öreg leült játszani, majd közölte:"Az utolsót is ki lehet szedni a három vonalas G sípból!"...
Műszakilag meg tudnám csinálni, de papír-okokból nem fogom! 230VAC-ról működik, ha valami galiba van, a bíróságon az első kérdés, ki csinálta, ki szerelte utoljára?
Kapható mindenféle LED-szalag, kültéri is! Szintén van minősített tápegység, beleépíted a dobozba és világíthat. Hűtés miatt az eredetivel azonos méretű alulemez, arra rá a LED-szalag darabokat.
nem ismertek olyan szakit, aki Budapesten ezzel foglalkozik és legyártaná ezeket?
6 db-ra lenne szükségem. A méret 35x118mm, 16 hideg ,
4000K feletti fehér led van rajta kb 2W.
230V a bemeneti feszültség. Várom a jelentkezést és az árat.
Süllyesztett támfalvilágításban kellene cserevilágításnak, mert időközben megszűnt a lámpa forgalmazása, és egyikben már pislákol a led, szóval kelleni fog cserélni.
A legfontosabb a nyák mérete 35mm x 118mm, hogy belepasszoljon a süllyesztékbe.
És ami még fontos lehet ,az a bevonat a nyáklemez hátsó oldalán is, amit a képen is látni, hogy kültéren is használható legyen gondolom.
Ezt vitatom. A HQ-nál elég korrekt pl. az elkó választék. De a Lomex is jó. Ami náluk nincs, azt pl. a mouser.com-ról szoktam rendelni. A fuvardíjak néha elég "érdekesek", figyelni kell.
Hol veszitek az alkatrészeket? Újrakondiznék egy-két cuccot, de eddig még nem találtam olyan hazai boltot, ami a Jamicon, Samxon, Chengxing, Hitano és hasonló ezerórás kínai vackokon kívül árulna mást is. A Farnell szuper lenne, ha lehetne mindent darabra is venni és nem csak a legjobb esetben ötösével, de inkább tízesével. Ebay ugyanez, a legtöbb tételből nem kell 10 db, csak mondjuk 2-3 max. Ha valamelyik hazai bolt véletlenül árul Rubycont, Panasonicot vagy Nichicont, akkor nincs semmilyen választék. Még a középkategóriával is kibékülnék ha lenne olyan bolt, amelyik a teljes választékot árulja és nem csak néhány típust.
Ellenállás, zener ugyanez, ahol van X ott nincs Y. Ha mindkettő van, akkor nincs Z.
Vagy teljesen reménytelen a dolog és nagy tételben kell méregdrágán vásárolni Farnellről, aztán majd jó lesz valamire később?
