Erősen kétlem. Volna ugyanis több ehhez hasonló alaposan kiugró teljesítmény a club történetében, amiről elnevezhették volna.
Én azt hiszem, hogy - hasonlóan a mostani (majdnem jogutód) Zöld és fehér magazinhoz - színes hírekben tudósított az összes éppen létező szakosztály életéről. (Ha érdekel, az elmúlt 122 év publikációinak nevét és idejét itt lehet megnézni. A lista sajnos hiányos...)
Köszönöm. Nem rossz cikk, csak kicsit összekeverednek benne a féldecik s kormányzatok.
Az elemzett vonalszakaszon három víz-/folyóshomok-betöréses baleset volt. Ebből a legelső a "Puskin-mozi baleset" 1952. december 7-én. (ezt valamiért '59-re datálja az indexes cikk) Ez tkp. nem a mozi, hanem a mozi épületének északkeleti sarka körül volt, ahol a jobb vonalalagút fut. A második volt a "Rókus kórház-baleset" 1960-ban a rosszul sikerült talajfagyasztással, ez viszonylag jól behatárolható, valahol a jobb alagút 52+55-52+70 szelvényei között lehetett, valahol a Márkus Emília utca és a Rókus-kápolna között. A harmadik baleset az Uránia-baleset, ez viszont már akkor történt, amikor az Astoria-Blaha szakaszt építették, a jelenlegi magassági vonalvezetésnek megfelelően, valamikor 63-64-ben.
Úgy tudom, megpróbálták elkerülni a túlnyomás alatti (keszonos) építést, ahol csak lehetett. Nem csak a technikai nehézségek miatt, de a munka végén a dekompresszió alaposan levett a munkaidőből (meg ha jól emlékszem, pótlékot is fizettek).
1-2 évvel ezelőtt volt egy egész jó cikk az indexen az összes gondról amibe beleszaladtak építés közben az uránia mozi alatti homokbetörésig.. Az nem ad magyarázatot ezekre?
Az agyag - ha nem szerves - nem szokott rossz talaj lenni alapozásra (alagútépítésre se, gondolom). Továbbra is az a véleményem, hogy a pálya geometriája miatt lett olyan az Astoria állomás amilyen.
Megtaláltam a hossz-szelvény jelmagyarázatos változatát:
Ezen látható, hogy egy homoklencsét próbáltak kikerülni lefelé - mérsékelt sikerrel.
Számolgatva egy kicsit, a függőleges kerülő a Blaha felől kb. az 1960-as vízbetörés helyétől kezdődik, az Astoria oldalán az '53-ig kihajtott alagútszakasz végébe fut bele. Felülnézet:
1. Astoria állomás vége
2. kezdő lejttörés
3. fenék-lejttörés
4. vég-lejttörés
Tulajdonképpen hiába akarták kikerülni a homokot, az Uránia alatti csak sikerült belefúrni - az eredeti nyomvonal alatt vagy öt méterrel.
Hossz-szelvény:
A szürke szakasz jelöli a hatvanas évewkbeli új építést.
Minden állomásnak máshova esik a lejárata, hogy az utasok a szerelvényt egyenletesebben vegyék igénybe. Legalább is így tanultuk alagút építésből. Ettől még lehetett talajmechanikai oka is, de nem hiszem, hogy jelentősen eltért a többitől. További oka lehet, hogy a Deák tér felől Ívben érkezik a vonal és egy állomás ívben az nagyon nem szerencsés. Lásd London. A Lehel téri az nagyon enyhe ívben van, még belátható.
A belinkelt ábra alapján könnyen elképzelhető. Lusta vagyok most egy részletesebb hosszmetszetet keresgélni, ahol a geológia is pontosabban látszik, de "valami" ott tényleg lenyúlik...
Az Astoria "rossz helye" abból is látszik, hogy ennek az állomásnak van legjobban elhúzva a kijárata (ahogy írtad, az egyenes szakaszra került, ami elég messze kezdődik az útkereszteződéstől). Minden gyakori utas tudja, hogy az Astoriánál az utolsó (keleti irányban első) kocsi legutolsó ajtaja van legközelebb a mozgólépcsőhöz.
Az ábra alapján ilyen "indító-fékező lejtő" egyetlen egy van a 2-es metró vonalán, az Astoria és a Blaha között. Nem zárnám ki, hogy ez nam erre a célra készült, hanem más, esetleg geológiai oka van.
Ezt nem tudom. Kicsit utánanézegetve, az Astoria állomás tulképpen. a Deák tér - Astoria bal ívet követő egyenes alagútszakaszban épült. Az első építési ütemben a Deák tér után a jobb vonalalagút a 48+48, a bal 48+44 szelvényig épült meg, ez kb. 80 m a mai Astoria állomás után. Szemből az alagutak a az 54+03j 52+27b szelvényig épültek meg. Az indító-fékező lejtők ezekszerint vélhetően már az újraindítás után '65-66-ban épültek, amikor már döntöttek az Astoria állomás megépítéséről.
Így van, bár a híradóban mutatott nyomvonal is megtévesztő; ugyanis a jelenlegi nyomvonalon épült volna végig a metró, de az Astoria állomás nélkül. Az '52 decemberi vízbetöréses baleset kb. a Semmelweis utca sarka alatt volt, ami egyértelműen a jelenlegi nyomvonalat erősíti, lévén a Dohány utcai vonalvezetésnél nem kellett volna ennyire sem délre, sem nyugatra elhozni az alagutat.
Az is érdekes, hogy míg az első újpesti ház, amit egy korlátos méretű területre húztak fel, csak egylépcsőházas, de az egyik oldalon aránylag hosszú folyosóval, addig pl. a szellemtelepen, ahol volt hely, felépült nem egy olyan, ami, bár szintén egylépcsőházas, de szintenként csak négylakásos. Viszont pl. Zuglóban simán felhúztak házakat három lépcsőházzal is ebből a típusból.
Valamelyik index fórumon (talán pont itt?) írta valaki, hogy az első dán ház itt épült Újpesten egy másik típussal együtt, mintegy kísérletként. A ferencvárosi házgyár amúgy a 2. számú volt.
Érdekesség, hogy van a Róbert Károly körúton, a Honvéd Kórházzal szemben is egy szem dán panel, egy módosított K1, amiben mindkét oldalt nagy lakások vannak. Sőt állítólag a Havanna lakótelepen is van egy szem dán panel valahol. Amúgy jobban utánaolvasva egész meglepő milyen helyeken bukkantak fel ilyen panelek, persze nem a jól ismert K1-K2-KX típusok, hanem továbbfejlesztett változatuk, amiről meg se lehet elsőre mondani, hogy Larsen-Nielsen technológiával épültek.
Igen, köszönöm, most már én is utánanéztem a Szellem-telepnek, hogy a "fő sodorvonal" idején épült. Valamiért kicsit későbbre emlékeztem...
(A Szellem-teleppel kapcsolatban: nemrég kutattam utána, hogy mit tud róla a net. No, több olyan honlapot is találtam, amik szinte szó szerint lehozzák az én egyik, jó húsz évvel ezelőtt beírt "urban legend"-emet. Amiben ráadásul olyan dolgokat is leírtam, amiket én tettem hozzá, mint "írói szabadság". Tény lett belőle mára. Hát így vigyázzunk a publikálással! :-) )
Gyorsan megnéztem, 1974-ben úgy kötöttek még adásvételi szerződést a Füredi úti lakótelep lakásaira, hogy a szerződés szerint még nem birtokbavehető a lakás, mert még építés alatt áll.
Ehhez képest a képen látható építkezés hét évvel korábban (1967) zajlott, pontosabban akkor kezdődött, így könnyen lehetett ez a prototípus.
A szellemtelep a fészbúk csoportja szerint:
.
Ma Újpest-Városközponthoz tartozik az 1969 és 1972 között épült Pozsonyi (utcai) lakótelep (a népnyelveben Szellemtelep, ugyanis az 1964-ben felszámolt régi újpesti temető helyére épült) is Larsen-Nielsen típusú paneltömbjeivel, az ezzel együtt a 16 840 lakásból álló lakónegyednek hozzávetőlegesen 36 000 lakosa van.
