Ahogy írtam pl. a közelpont. A 180-asnál jóval több, ami miatt nem zavarod annyira a fotó alanyt, mondjuk egy lepkét. Sokkal jobban mossa a hátteret is, ami a makrózásnál előnyös.
Én azért javaslom, hogy komolyan játsz el a Sigma 180-as megvételével. Fantasztikus obi és árban is alatta van a Tamronnak.
Még egy fontos különbség az az állványrögzítés. Gondolj bele, hogy az átkomponálás függöleges és vízszintes között egy pillanat, illetve ha állvánnyal nem tudod a vízszintes állást megoldani az állványrögzitéssel egy mozdulat (ha meg a középoszlopot kiemeled és fejjel lefelé teszed be, hogy minél közelebb legyél a talajhoz akkor, meg egyszerűen átfordítod a gépet). NEkem pl ez volt a fő ok, hogy cseréltem.
Tényleg, mondjuk az egyik még szállít is Magyarországra, de az is 800 euro+posta. A 90-es tamront meg megúsznám 450-ből mindenestől. A 180-asról egyelőre nem találtam tesztet. Megéri ezt az árkülönbözetet szerintetek? Miért lehet jobb egy 180-as makró egy 90-esnél?
Nekem a két Sigmával van személyes tapasztalatom és csak jókat tudom írni róla és jelenleg egy 180-ast használok.
105-ös jellemzője szerintem a kitűnő színvisszaadás, jó kontraszt. Szélek felé (saját példányomon) nem éreztem komoly életlenedést. Elég kemény viszont az obi rajza, így portézásra csak csínnyán érdemes használni (az utolsó ráncot is kihozza). A legjobb rajzot 9-es és 22 rekesz között ad, utána már drasztikus az életlenedés (legalábbis 300%-os nagyításnál). EX minőség a kidolgozásnál (azaz kitűnő), picit zavaró az MF-AF közötti átkapcsolást két lépcsős megoldása (kapcsoló+ élességállító gyűrű huzogatása). Amire érdemes figyelni az, hogy a régebbi gyártású obik gyakran nem kompatibilisek az újabb vázakkal. Nagy hiány, hogy nincs állványrögzítés az obin.
Az előbb említett hiányok már nincsennek a 180-ason. Az életlenedés szerintem majdnem elhanyagolható a teljes tartományban (legalábbis nem olyan drasztikus), de természetesen 5,6 fölött és 16-os alatt hozza a legjobb rajzot. Rajzra ugyanaz jellemző, színvisszaadás, kontraszt. Szerintem picit lágyabb a rajza mint a 105-ösnek. Még plusszok: állványrögzítés (megfizethetetlen bizonyos szitukban), HSM motor (soha nem használom, de tényleg gyors és halk), nagy a közelpontja (kb. 40 cm) ahol az 1:1-et tudja, ezzel majdnem minden rovar fotózható zavarás nélkül (még teljes közgyűrűsorral is elég emberi, olyan 10cm körül van).
Negatívum: nehéz. Napellenzővel elég érdekes CP szűrőt tekergetni és ennyi... Nem tudok róla, hogy lett volna kompatibilitási probléma vele, még egy Canon 1Ds-en is ment pedig az később készült. Ajánlott kategória!!! A nagy fókusztávolság miatt gyönyörűen elmossa a hátteret. Valaki a fórumban panaszkodott, hogy az AF-e rosszalkodott. Nálam még nem volt ilyen gond.
Tamron: csak jókat olvastam róla, lényegében ugyanolyan jó mint a Canon és a Sigma macro obijai. Egypicit műanyagos érzete van, de a kidolgozása ennek is kitűnő.
Még egy javaslat érdemes megnézni a Tamron 180-asát, könnyebb mint a Sigma, szellemesen megoldották a CP szűrő tekerését fennlévő napellenzővel és állítólag most az egyik legjobb optikai tulajdonsággal rendelkező obi ami kapható!
Nikon D70-hez keresek elfogadható áru, de jó minőségű makró-objektívet. A következőket néztem ki elsőre:
Tamron SP AF 90 F2.7 Macro (1:1)
Sigma AF-EX 105 F2.8 Macro (1:1)
Ez a kettő egy árban van, kb. 400-450 euro.
Sigma AF-EX 180 F3.5 HSM Macro (1:1)
Ez kb. 600-650 euro.
Melyiket javasoljátok? Van valamelyikkel személyes tapasztalata valakinek?
Sajnos már nem emlékszek,de valaki talán ebből a topikból küldött nékem egy linket,valamikor. Ezt.
Elsütöm ismét,hátha még valaki nem látta.
Én is itt láttam,mit ki lehet hozni a fordított obis teknikából.
Tehát Életlen Maszk...
Provinciális szemléletem megköveteli a magyar nyelvű PS-t :-))
farkzoli:
Köszönöm a választ, nem volt zavaros, azt hiszem talán értem...
Kipróbáltam fordítva is...
http://index.hu/tech/digicam/fotozz/fotot_megmutat?Foto_ID=25597
meg normálisan is...
http://index.hu/tech/digicam/fotozz/fotot_megmutat?Foto_ID=25476
A különbség:
normálisan közelebb kell vinni, mint fordítva, és ha fordítva van, akkor nagyobb az elérhető nagyítás és az élességi tartomány.
Üdv,
kfarkas
Kedves rokon!
Miért a megfordítás?
Egy átlagos obit arra terveznek és korrigálnak a mérnökök,hogy a fókuszánál jóval távolabbi tárgyat képezzen le a filmsíkba.Vagyis a tárgyoldalon végtelen esetén párhuzamos,illetve kis szög alól érkező fénysugarakat tör meg,és a filmoldalon jelentős szögeltéréssel éri el a filmet.
Mellékelek rajzot,mert az többet mond,nézd meg.(32kb)
1.Végtelenből érkező fénysugarak a filmoldali fókuszpontba érnek.
2.Ha a kiindulás a végtelen és a kétszeres fókusz között van,a filmoldalon a az egyszeres és kétszeres fókusz közé érkezik.
Ez a két helyzet felöleli az átlagos fotózás szinte minden helyzetét.
3.Ez egy nevezetes pont.Ha a tárgy a kétszeres fókuszban van,ajókkor a kétszeres fókusztávolságra helyezett filmen valódi méretű képet rajzol,vagyis,ha a tárgy 10mm,akkor a filmen a képe 10mm lesz.Ez az 1:1 leképzés.
4.Ha a tárgy még közelebb kerül,már nagyítás lesz belőle.
Megfordítva az a helyzet áll elő,mikor a végtelenbe fotózunk vele,ekkor ideális a korrekciója.
És még valami!
A digitet kézzel a végtelenbe célszerű állítani,mert ilyenkor párhuzamos fénysugarakat "vár",amit a fordított obi előállít.
Úgy látom kissé belelendültem,de legalább én is átgondolom :-))
Ha zavaros,bennem volt a hiba...
Mindenkinek köszönöm a választ.
A helyzetet bonyolítja, hogy az oly c4000 szuper makróban 9.1 mm fókusztávolságot ad meg, de ha így eléteszem az 50 mm-es obit, akkor nincs érzékelhető nagyítás. Normál üzemmódban teljes zoommal 19.1 mm-t ad meg, és így már igen jól nagyít, de közel sem 1:1 arányban, ha filmhez viszonyítom. A megadott számítások szerint pont fordítva kéne lennie.
Közben posthero írta mailben, hogy az előtétlencse mérőszáma nem nagyítást, hanem dioptriát jelent. Eszerint az 50mm obi +20-as előtétnek felel meg.
Kísérleti fizika könyvemben (Budó-Mátrai) utánanézve az 50 mm-es objektív nagyítása 5, ill. 6-szorosra jön ki, attól függően, hogy hogyan helyezzük el a tárgyat ill. hogy nézünk bele.
peterssen
Szerintem sántít az okosság,a digitek tele állásban 20-30-40 mm fókuszt állítanak be.Ezt kéne a hányados kiszámításához figyelembe venni,nem a kisfilmre átszámolt fókuszt.
Pl.az én esetemben:
Canon G3 tele állásban 28,8 mm.
Előtétlencseként: 50mm.
Vagyis 28,8/50=0,576
Vagyis a leképezés már nagyítást jelent.
Bár egy picit zavaros előttem ez a CCD-s dolog,a filmnél pl.az 1-1 arány tiszta és világos,sőt akár a filmen is megmérhetjük mikroszkóp alatt a képet,de a csipméret csak a prospektusból derül ki.
Mindazonáltal amatőrvonalon nem ez a legfontosabb,nyomni kell és kész.
Mindenkinek jó bogarászást!
a raynox dcr250 super macro cuccot használja valaki?
az oly c4000-esemhez egy +4es és egy +10es lencsét használok. ezzel a raynox cuccal vajon mennyire lehet túlszárnyalni a +10est mondjuk?
Azt mondják az okosok, hogyha 2 egyforma gyújtótávolságú objektívet szembefordítasz, akkor a leképezés 1:1. Ha eltérő a gyújtótávolság akkor a leképezés nagyjából a hátsó obi gyújtótáv/első obi gyújtótáv arány alapján változik. Tehát pl. a te géped nagyjából 100mm tele állásban, ezért szerintem 2x nagyítás lesz. Mármint 1 képkockára 1/2 kockányi méretű dolog fér. Valakinek van még okossága?
Canon A60-ashoz lehet makró előtétet kapni... Az lenne a kérdésem, tud e valaki olyan oldalt, amin tesztképeken összehasonlítva lehet látni a különbséget... azaz, hogy mennyivel hozza a témát közelebbre?
Szeretnék egy kis technikai tanácsot kérni Tőletek. Olympus c4000-rel fotózok makrót PANCOLÁR obit teszek elé fordítva. Gondolkodom, hogy kéne venni makróhoz előtétlencsét, de nem tudom, hogy az 50mm-es objektív hányszoros nagyítású előtétlencsének felel meg. Erre lennék kíváncsi. Válaszotokat előre is köszönöm. Fizikából karót kapnék :(
Üdv:KTa
Nekem is volt 50-500-asom és ahhoz már nem ártott a 055-ös állvány. Az az egyik legnépszerűbb, univerzális állvány, elég gyakori itthon, sokan használják és könnyen el is lehet adni, ha úgy alakul. Használható állatfotózáshoz, de makrozáshoz is, tehát szerintem elég jó választás lenne, bár egy Gitzóhoz képest van súlya. Az egyik beszerzési hely - ahogy korábban - írtam a Studioline, mint főimportőr. De a Tripont-nál is körül lehet nézni. Össze lehet vele futni nagyobb fotósboltokban is. Ára valahol 40e körül van.
A fej már érdekesebb dolog, szerintem mindenki másra esküszik. Nagyon sokan használnak gömbfejet, ez szintén elég univerzális, mert lehet makrózáshoz és állatfotózáshoz is használni. Lehetőleg olyan legyen amin van finomállítási lehetőség, illetve panoráma funkció. Meg persze elég stabil legyen, tehát jó sok súlyt bírjon el (kell is az 50-500-ashoz). Ez kb a manfrotto 486, 488-as sorozata. Van aki 3D fejet használ, kisebbet (141-est) nem érdemes venni.
A micropositioning plate az a szintén korábban említett makrosín, csuszka. Maradva a manfrottonál a típusszáma 454-es (ára kb. 15e). Készülj rá elég méretes darab. Szerintem, ha kezdő vagy a macro témában enélkül is elvagy kezdetben. Lehet venni pl. novoflexet (45e), házi gyártásút (ilyen pont tudok is :) ).
Konkrétan egy olyan állványt érdekelne, amelyet makrofotozáson kívől még állatfotózáshoz is tudnék használni, tehát egy 2 kilós objektívet is gond nélkül elbír (Sigma 50-500). Egy Manfrotto 055-ös állványhoz milyen típusú fejet kellene venni, mert abból is van milliónyi (no meg az állványból is). Valaki említette, hogy van valami micropositioning plate macrofotozáshoz. És hol tudom beszerezni ezeket? Köszi
