Ha már körte, a tanácsodra lenne szükségem. Kb. 5 évvel ezelőttig volt a kertünkben egy kistermésű körtefa, még a dédapám ültette valamikor a 30-as vagy 40-es években. Sárgászöld színű, tömzsi kis termése volt és annál finomabbat én még nem ettem. Mézédes volt és aromás. Magasan verte ízben az összes fajtát. Sajnos kipusztult, még mielőtt oltani megtanultam volna. Van tipped, hogy milyen fajta lehetett?
Mivel 2000-ben felhagytam a szőlőműveléssel, mert elegem lett abból, hogy mindent vásárlásomat /gép, vegyszer, alkalmi munkások/ azonnal fizetni kellet, viszont nekem a szőlőért csak 8-9 hónap múlva fizettek. Mivel most csak gyümölcstermesztéssel foglalkozok, ezért az információim nagyon régiek és elavultak a szőlőtermeléssel kapcsolatosan.
Mivel egy 4 hektáros területre valószínű, hogy csemegeszőlőt ültetek, ezért olasz fajtákról kellene tapasztalati információ, fagytűrés, növényvédelem, beszerezhetőség.
Ez nagyon művelésmód- és terhelés-függő. Meg gondozás, növényvédelem és extrém időjárások (pl. nagyon nagy szárazság vagy egészen különleges téli fagy), amin múlik.
Ha egy tőkét (fajtától függetlenül) túlterhelsz, hagyod a harmatgyökereit megerősödni, nem fattyazod rendesen és minden évben leszedsz róla 4-5 kiló termést, akkor lehet, hogy annyit sem él. Ha ehhez még jön valami extrém a fentiek közül, akkor nézheted.
Ráadásul valóban fajtafüggő is, hogy pédául a túlterhelést, a szárazságot vagy a téli fagyokat hogyan viseli (e két utóbbit egyébként az Irsai jól tűri, forrás: http://kaszasoltvany.hu/szolo/irsai-oliver).
De általános érvényűként szerintem nem lehet kijelenteni ilyen 15 éves határt.
Sajnos az egyik borom (vásárolt szőlőből) erőst almasavas lett, s szeretnék biológiai almasavbontást elindítani.
Az lenne a kérdésem, ha valakinek van tapasztalata ilyennel, h pl. az Uvaferm Alpha-val márciusban/áprilisban (hogy a hőmérséklet is meglegyen) érdemes-e még kísérletezni, vagy már teljesen elkéstem vele (erjedés végén kellett volna)? Az alkoholtolerancia nincs veszélyben, 12% alatt van a bor alkoholfoka, s ként is csak 30mg/litert kapott összesen (szabad kénessav-tartalom most 10mg/l alatt van). A starterek leírása alapján ez még bőven beleférne...
Az szeretném még kérdezni, hogy költséghatékonyan hol kapható akár a fent említett, akár másfajta starterkultúra kb. 2-3 hektó borhoz (a legtöbb helyen tízszeres mennyiségűhöz való a legkisebb kiszerelés).
Nagyon köszönöm a megtisztelő meghívást, de én csak amatőr szintű szőlőművelő vagyok mindössze 100 tőkével. Ennek ellenére érdekel a szőlőművelés minden fajtája és módszere. Sopron azonban nekem túl messze van.
Sok sikert kívánok a szőlőművelés ezen fajtájához is.
Köszönöm hogy enyi idő után is számontartottál. De én csak nagyon amatőr szinten üzöm a szőlészkedést. Kb 80 tő csemegeszőlőm van meg ugyanenyi borszőlőm van. Egyébként kaposvári vagyok de könyen előfordulhat hogy elmegyek. Az egyik idős kertszomszédom mondta hogy ha valaki magyar ember annak kell foglalkozni szőlővel még ha nem is issza meg a bort. ( egyébként mindketten így vagyunk)
Tegnap került megrendezésre a 2012.-i évi kaposfüredi bormustra. A versenyre 79 bort neveztek a kaposvári (füredi, toponári. töröcskei, jutai) termelők, és a környékbeli, batéi, mernyei gazdák. A vacsora, és az eredményhirdetés után jóhangulatú mulatsággal zárult az est. Link a képgalériához:
Ne haragudj, ha nem volt egyértelmű, legközelebb néhány szóval bővebben írom (pl. a választ oda írtam!) /A segítőkészségemet eddig még senki nem kérdőjelezte meg életemben./
Köszönöm. Azért csak néhány szótaggal lett volna több gépelés (s nekem közel száz bejegyzés átböngészését spóroltad volna meg), ha leírod, hogy "inkább az első" vagy "inkább a második". Ezt jelenti szerintem a segítség (=ha nem akarsz segíteni, akkor meg miért reagálsz?).
Végigolvasom, bár kb. harmadszor teszem ezt meg, s határozottan úgy emlékszem, hogy AZ OMEGA OLLÓRÓL OTT NEM VOLT SZÓ.
A 19.sz. végi leírások szerint a kéknyelű már csak a Balatonfelvidéken azon belül is szinte kizárólag csak Badacsonyban található meg. Mivel akkor ez a régió még Zala vármegyéhez tartozott, szerintem nem tévedünk nagyot, ha zalai fajtának nevezzük a kéknyelűt.
A 200km-t maximálisan megértem, én is így próbálom (míg tart a lelkesedés). S közben próbálok valami állást találni kicsit (20-25 km távra) közelebb...
Nálunk a völgyben is (bár még szépen művelik az öregek) szinte minden telek eladó, legalábbis a két közvetlen szomszédomat kivéve mindkét oldalon a következő öt telek az.
Arra panaszkodnak, hogy míg a hetvenes-nyolcvanas években egy tizenharmadik havi fizetést (sőt, néha egy félévnyi plusz keresetet) ki lehetett hozni egy negyed hektárból, mára jó, ha nullszaldósra kijön a saját munkájukat nem számítva. Az idősebbek még munkaszeretetből, megszokásból, a föld szeretetéből meg persze makacsságból tovább nyomják, de ha ők már nem bírják, nincs, aki átvegye.
Aztán persze van néhány megszállott fiatal, akinek még Szentgrót is nyüzsgő nagyváros, és csöndes környezetben akar élni, s kiköltözik a hegybe. De hát ez elég ritka. És nagyon sok az elhagyott, benőtt kert, sok helyen a házak is összedőltek.
Egy kérdés (kicsit off): Hallott már valaki zalai viharharangokról? Saját (amatőr) kutatásaim alapján a viharharangok alföldi jelenség, de a csáfordi Alsóhegyen áll egy téglából épült harangláb, ami kísértetiesen emlékeztet egy viharharangra. Tud valaki erről valamit?
Egyébként igen, de 200 km-ről hobbiból nem nagyon lehet csinálni. Meg egyébként eléggé el voltak öregedve a tőkék. (Sajnos az egész hegy is el van öregedve, a szomszéd Tóni kivételével szinte senki se műveli a területét a közelben, még a Sénye felőli oldal talán jobb karban van.) Amúgy a környék továbbra is a kedvencem, és a hegyen az én házam áll a legjobb helyen :)
Zöldre fásoltást javasolok május elején vagy zöldoltást júniusban.
A zöldre fásoltáshoz a nyugalmi időszak végén meg kell szedni az oltóvesszőket és a hűtőszekrény aljában nylonzacskóban eltartani az oltásig. Ilyenkor nem árt penész elleni kezelés az oltóvesszőknek. Május elejétől lehet végezni az oltásokat, a nyugalomban levő fás oltóvesszőkkel, mikor a friss hajtások elérték a 15 cm-es hosszúságot. A beoltatlan hajtásokat el kell távolítani és 2-3 naponta leszedni az előtörő vad hajtásokat különben a nemes nem ered jó %-al.
Zöldoltásokat júniusban lehet készíteni. Ennél fontos az oltások tűző naptól való védelme és a megfelelő páratartalom biztosítása, ezért felhős borult időben a legeredményesebb. A páratartalmat fóliaborítással is lehet biztosítani, de az oltások árnyékolása elengedhetetlen.
Az "egyetlen valódi természetes beporzó" kitételt nem tudom értelmezni. Régen vegyes ültetvények voltak 10-20 különböző fajtával, senki sem tudta mi mit poroz be. A 60-as években végeztek megporzási kísérleteket és ezek eredménye (valamint egyéb szempontok pl. terméshozam) alapján telepítették az elmúlt évtizedben a Kéknyelűt Budaival vegyesen. Van azonban más jó megporzója is, a Zalai termékleírás listából ilyen a Rózsakő és a Furmint is (sőt valószínűleg a Vulcanus is).
Hello!Én most próbáltam, és sikerült. A hivatkozást a fórumból sikerült megnyitni, a picasa linkjét pedig bemásoltam a címsorba, és onnan nyílt meg. Azt persze én sem tudom, hogy az egyik hivatkozást miért fogadta el az index szövegszerkesztője, a másikat miért nem.
így télen több időt tölthetek az internet elött. Alapvetően a Kezdőborász oldat nyitom, és az ott található oldalakat szépen sorba. Van akit már évek óta "kilőttek". Érdekelne több hasonló blog is. Aki tud ilyet, ezeken kívűl, jelezze. Kössz.
Nagy örömömre engedélyezett zalai fajta lett (eddig is az volt?) a kéknyelű. Kicsit üröm az örömben, hogy legjobb (egyetlen valódi) természetes beporzója, a budai zöld nem tartozik az engedélyezett fajták közé. :-(((
Itt a listán van esetleg valaki, aki tudja, hogyna is készül egy ilyen termékleírás, illetve mi lehet az oka ilyen anomáliáknak?
Vagy teljesen esetleges, hogy mi kerül a listára az annyira népszerűsített világfajtákon kívül?
(Igazi öröm persze az lett volna, ha a szerémi zöldet engedélyezett fajtaként tartanák számon, de hát nem lehet mindent! :-))) )
Tegnap, hatodszor rendezték meg a "Három Királyok" elnevezésű gyalogtúrát, amely a kaposfüredi iskolától indult, és pihenőhelyként érintette a füredi szőlőhegyet, ahol sok gazda nyitotta ki pincéjét, és forralt borral, meleg teával, zsíroskenyérrel várták a megfáradt túrázókat. A kirándulsáon több százan vettek részt.
A Somló délkeleti oldala speciel kevesebbet kapott mint Halimba, Padragkút és Ajka déli részei. Ugyanis az uralkodó szélirány nem a hegy felé, hanem pont onnan fújja a port.
A vörösiszap _NEM_ ért el a hegyig. A Torna patak medre mentén volt iszap legközelebb a hegyhez. Az a vörös por ami miatt ezek a géniuszok aggódnak _NEM_ lúgosak, ugyanis a semlegesített por maga nem tartalmaz nátronlúgot. Ez a nátronlúg az ami erősen toxikus. A már semlegesített zagy és a feldolgozatlan bauxit egyaránt csak mint nagyon finom szemcsékből álló por képvisel kockázatot. Ezen port a szél könnyen felkapja és levegőből a légutakba kerülhet. Itt mint por irritálja a légutakat és a tüdőt. Ez az a por ami a zagytározó időnként és helyenként kiszáradó tetejéről rendszeresen betakarta a környéken. Igen, a nagy katasztrófa előtt is.
Ezek a dolgok mindig is köztudottak voltak az olvasni és gondolkodni tudó valamint hajlandó helybeliek között. Nem tudom, kik azok a termelők akik a balhét csinálják, de gyanítom, hogy nem helybeliek, vagy nem régóta laknak a környéken. Nekem a nagyszüleim a környékbeli bányákban dolgoztak. Nagyapám Halimbán született, tudta mi az a vörös föld.
Hogy a Somló délkeleti oldala eddig is kaphatott a vörös-iszapból szerintem se kérdés. De az nem valószínű, hogy a bauxitbányától a feldolgozásig (ahol a vörösiszap keletkezik) vezető út ne a bauxittól lenne vörös.
Mindegyik a benne lévő vastól ilyen színű, de tudtommal a bauxit alapvetően nem lúgos, tehát ilyen jellegű toxicus hatásai sincsenek.
Most olvastam a borigón, hogy tizennégy termelő alakított pertársaságot... mert félnek, hogy az iszapömlés visszavetheti a somlóról származó bor iránti keresletet...meg attól, hogy a gazdákkal kapcsolatban álló üzleti partnerek, kereskedők "tudatában milyen mértékű negatív hatásokat vált ki a katasztrófa", mely a somlói bor keresletére alapvetően negatív hatást gyakorolhat
Ó drága édes jó anyám, te szegény... Hogy lehetnek ezek ennyire hülyék :(
Hát van egyeltálán tizennégy olyan termelő a Somlón aki a Somló jó hírét növelő bort palackoz és forgalmaz kereskedőkön keresztül??? Szerintem nincs... jó esetben van 4-5, ha nagyon megengedő vagyok akkor esetleg 6-8. De tizennégy??? Előszőr talán jó bort kellene csinálni, aztán nyafogni.
Nem mellesleg triviális bukta a per, mert a zagytározó kiszáradt tetejéről eddig is fújta éveken keresztül a szél a vörös port...csak éppen az uralkodó szélviszonyok miatt nem a Somló felé. Úgy tűnik az a tizennégy termelő inkább operettborász akik nem ismerik a helyi viszonyokat... a környék évtizedek óta vörös. Aki már egyszer is ment Veszprémből vonattal Somlóvásárhelyre az pontosan tudja, hogy már tizenhuszon kilométerre Ajka előtt is vörös minden a sinek mentén.
Majdnemanyósoméknál van pár tőke szőlő, és óriási projektként újabb kettőt kéne telepíteni (a kipusztult illetve kimaradt kettő helyett). Alapvetően csemegeszőlőben gondolkodunk, az egyik szerintem Nero lenne, a másik meg nemtom (a demokrácia jegyében valami fehér, például gyerekkori emlékeimből az Attila ugrott be, de mostanában a Pölöskei muskotályt is szeretem). Szeretnék tanácsot kérni, hogy ezeken kívül mi jöhetne még szóba. A talaj különösebben nem meszes, és nem baj, ha nem kell folyamatosan növényvédeni :) Bár közel van, szükség esetén lényegében azonnal be tudnék avatkozni. Mivel a többi tőke identitásáról nem sok fogalmam van, így az érési idővel kapcsolatosan nincs megkötés :)
És ha valaki Budaörs környékén egy jó gyökeresoltványlelőhelyet is tud, ne tartsa magában!
Hát,csak a családnak lenne,persze.60 tő kb.30 fajta.Azért gondoltam a kordonosra,mert itt a környékbe én még egyáltalán nem láttam másféle művelésmódot.Megnézem ezt az ernyős művelést is ,akkor.:)Köszi
Nem ajánlom a kordonos művelést, mert a csemegeszőlők egy része kordonkaron nem terem rendesen, csak szálvesszőzve!
Inkább az ernyőművelést ajánlom. A támaszrendszere nagyjából ugyanaz.
Nem tudom, hogy eladásra akarod-e termeszteni vagy csak a család ellátására. A család ellátására ajánlott többfajta szőlő ültetése, hogy állandóan legyen az asztalon friss gyümölcs.
1,20 tőtávolság és 2,5 méter sortávolság elég lehet. Gépi művelésnél ajánlott nagyobb sortávolságot tartani.
Csemegeszőlő telepítés előtt állok és kicsit bizonytalan vagyok a tőtávolsággal kapcsolatban.
Eddig 2m -es tőtávokban gondolkoztam.Kordonos művelésű lenne és úgy terveztem,hogy 3-3 termőkar mindkét oldalon,a termőkarok 1m hosszúak.Elég hosszú a termőkar?Elég zöldtömeget tud így nevelni a tőke?
A Solaris, mint írtam még csak kísérleti telepítésben van, az MgSZH és az MVH és a nemesítő német kutató teszteli. Tehát áruforgalmi szőlőként csak az állami elismerés után kerülhet az oltványosokhoz. Kiskerti, vagy hobbiszőlőként pedig még nem ismert, mert egy új német fajtáról van szó és nem terjedt el.
Pár hete telefonáltam az MgSZH-val és azt mondták, hogy 1500 négyzetméterig kisklertinek számít a telepítés, ami nem engedélyköteles. Ennek kérdezz utána pontosan!
Amelyik szőlőből minőségi bort lehet készíteni, abból a pálinkát is. (na erre a mondatra biztos megkapom a magamét) Sajnos azonban ez elég szubjektív, mert kevés olyan ember van, aki szereti az édes Zweigeltet, a száraz Juhfarkot, az Othellót, az édes Muskotályt, a savhangsúlyos rizlingeket és a Tokaji aszóesszenciát. Pedig mind minőségi. A kérdés itt az, hogy ha én pálinkafőzésre telepítenék szőlőt, akkor csakis koránérő és illatos fajtát telepítenék, lehetőleg rezisztenset. Ezutóbbit azért, mert az olvastam ki a soraid közül, hogy nem leszel ott minden hétvégén a szőlőben, hogy permetezhess.
Bár attól függ, mit akarsz ezzel a pálinkával. Hivatalosan eladni, vagy meginni?
1200nm-en kb 6-700 tőkét tudsz letenni (sortáv és tőketávtól függően) erről pedig pár év múlva lesz majd olyan 1500-3000 kiló szőlőd (fajtától, terheléstől, évjárattól függően), vagyis olyan 1100-2100 liter bor. Ebből lesz nagyon durván olyan 100-200 liter pálinkád. Hacsak nem hobbiból akarod elkezdeni és nem számít a ráfordított pénz és idő, akkor vágj bele. Különben méreg drága lesz egy üveg, mire oda eljutsz. Gondolj csak bele, talajtani vizsgálat, engedélyek, telefonálás, utánajárás, szőlőoltvány, karók, oszlopok, huzal, talajmunkák, trágya, zöldmunka, atka és gomba elleni védelem, metszőollók, kötözőanyag, idegeskedés, idő, üzemanyag, nem várt fordulatok, pálinkafőzés, égetett szesz adó, bejelentések, palack, palackozás, dugó, címke, stb..
Ugye milyen érdekes élet ez?
Ráadásul ha olyan oltványt telepítessz, akkor az első egy-két évben még nem fordul termőre, de munka van vele. 1200nm persze nem a világ.
Gondolom van tapasztalatod, vagy legalább ismerősőd, aki elmondja, hogy hogyan kell szép, tiszta szőlőpálinkát főzni. Meddig és milyen hőmérsékleten kell áztatni (enzim vagy anélkül), a főzés hány frakcióban megy végbe, az érlelésre is szánsz-e időt vagy egy fahordót. Nem vagyok nagy pálinkafőző, de ezek a kérdések felmerülnek, ha már el is akarsz adni. Nyíregyháza környékén azért szeretik a jobb pálinkákat és nem állhatsz meg minden karcos, illós, zavaros szesszel.
Az Irsai Olivér nagyon szép illatos és korán érik, jó törkölyt lehet belőle csinálni. Arra Nyíregy felé viszont kellene valami fagytűrőbb, mondjuk egy Cserszegi Fűszeres. Ez is szép illatos fajta és jól bírja a téli hideget. Szívesen megkóstolnék egy Cserszegi Fűszeres szőlőpálinkát. (eddig még csak törkölyt csináltam belőle).
Van viszont egy olyan fajta ami illatos, nagyon korán érik és nem kell permetezni, mert nagyon jól a rezisztens tulajdonságai. Ezt a fajtát még nem terjesztették azonban állami elismerésre. Még kísérletiben van csak az országban, de kiskertiben mindenki azt ültet, amit akar. A neve Solaris, keress rá a neten.
A hozzászólásomban szereplő adatok nem pontosak, csak hasraütás szerű számok, ezért ne kövezzen meg senki!
Üdv! Pálinkához általában az illatos fajtákat ajánlják, Irsai, tramini, cserszegi fűszeres, muskotályok. Az ellenállók közül pedig pölöskei muskotály, deaware, stb. Az eladhatósága kérdéses, a legtöbben a normál gyümölcsöket keresik, szilvát, barackot, Cseresznyét. Pedig a jó szőlőpálinka nagyon jó.
Közben nézegettem egy-két oldalt,az egyik azt írja,hogy az irsai olivérből jó minőségű pálinkát lehet készíteni,de erről a szőlőről igazán nem sokat tudok.
Van nekem kb.1200nm-es területem Nyíregyháza környékén.
Be akarom telepíteni szőlővel,,de nem bort szeretnék belőle készíteni hanem szőlő pálinkát(nem törkölyt).
A kérdésem pedig az lenne,hogy milyen fajtát érdemes ültetni,melyik fajtából lehet jó minőségű pálinkát készíteni,és egyáltalán megéri-e pálinkát főzetni a szőlőből(az eladhatóságára ill.az árára gondolok).Egyáltalán érdemes-e ezen gondolkodnom?
Nem történt semmi jóvátehetetlen. Március közepén még nem lesz rajta új hajtás. Amikor a fagyok megszűntek egyszerűen bontsd ki a kupacból és utánna vágd vissza két szemre. Sok sikert.
A kérdésem a következő lenne november elején ültettem 3 db szőlöoltványt, fel is lett kupacolva rendesen hogy a hegye se látszódjon ki.
De közben olvastam a kriszten féle könyvet hogy az ültetéskor már vissza kellett volna metszeni két szemre, de én ezt csak tavasszal akartam megejteni az esetleges visszafagyások miatt. Ugy gondoltam hogy március közepén egy meleg tavaszi napon mikor a szölőt metszeni fogom a földet kézzel ujramorzsolom finomra hogy elő tudjon majd bujni a fiatal hajtás akkor metszem csak vissza.
Szerintetek jó lesz így vagy nagyon elrontottam az ültetést.
Próbálta már valaki, hogy bort szódás-szifonba és rányom egy patront? Ha igen, érdekelne, mi az eredmény, érdemes-e megpróbálni így dúsítani szénsavval. Így szilveszter közeledtével ... :) ??
A bentonit - ha jók az ismereteim - nem egy teljesen inert anyag. Valóban beletesszük és kivesszük a végén, DE fémion kioldódás igenis lehet, van belőle! A Na+, Ca2+ és hasonlók nem hiszem hogy érdemi hatással lehetne, de a Fe3+ inkább jelenthet problémát, ezért is elsősorban a vas szegényített bentonitokat használják (ami ha jól tudom egy kémiai beavatkozás, ioncserélés eredménye).
Ezzel én nem azt akarom mondani, hogy a bentonittal, mint némi kémiai kezelés alá vett természetes anyaggal kapcsolatosan túlzott aggályokat kell ébreszteni! Mert felesleges! De tisztában kell lenni, hogy a vastartalom a borban bizonyos esetekben megnőhet tőle (ami nem feltétlenül jó).
Egy nemzetközi adatbazis a szölöfajtakrol. Nem teljes a lista es a fajtak leirasa is hianyos sok esetben, de rengeteg fajta van benne es a szinonimak, vagy a fajtak külföldi megnevezese is erdekes informaciokat tartalmaz. Mivel nemzetközi, ezert a keresesnel vigyazni kell, mert az Ö betüt pl. csak OE-nek ismeri fel.
Szerintem meg nem kötekszem, csak nevén nevezem a dolgokat.
Ha ez valamiféle olyan termesztési elveket tömörítő rendszer lenne, mint amilyenből ismerek párat (GBBR, IKR és társai, vagy éppen a Demeter), akkor világosan le lenne írva, hogy milyen eljárások megengedettek, és milyenek nem megengedettek. Lenne ellenőrző rendszere, mint minden ilyennek, amely betartaná a tényleg komoly szabályokat. Amíg ez nincs, addig nincs miről beszélni. Se a szabályok nem komolyak, se szervezete nincs. Hát hadd ne rogyjak már össze a meghatottságtól.
Az igaz, hogy annyival előrébb jár a kézművességnél, mint kategóriánál, hogy legalább 4-5 szabályt sikerült összeszedni, nem úgy, mint ott, ahol az volt kézműves, akire rámondták.
A Terra Hungarica nem szervezet. Szerettük volna (szeretnénk) ha az lenne, de nem egyszerű dolog ez.
Azt meg enpluszegyedszer írom le neked, hogy az aszúborba _NEM_ kerül olyan szőlő amely nem a tőkén szerezte a beltartalmi értékeit. Miért olyan nehéz ezt megértened???
"...csak én érzem a remegést az Erőben?"
Igen. Nincs remegés az erőben. A jégbornak szánt szőlő is a tőkén szerzi az értékeit. Nincs másodlagos érés, nincs a szüret után extra beavatkozás.
Ha amúgy problémád van a TH alapelveivel akkor azt osszad meg az azokkal illetékesekkel. Mondom, én szigorúbb és egyértelműbb szöveget szerettem volna. Nem arra hoztam a TH alapelveit példának, hoy az maga lenne a tökély... hanem arra, hogy vagyunk sokan akiknek vannak ilyen alapelveik.
Azt, hogy ez pusztán marketingfogás lenne, mint résztvevő termelő a leghatározattabban kikérem magamnak! Hogy mi a marketingfogás és mi az ember szemléletének a kommunikációja majd megbeszélem veled, ha lesz kereskedelmi forgalomba kapható borod. Ha majd másnak is csinálsz bort, olyanoknak akik azért pénzt adnak akkor majd megbeszéljük, hogy akarsz-e esetleg kommunikálni valamit vagy csak úgy kirakod a polcra...
Szerintem te kötekedsz. A kézművességgel kapcsolatban is ugyanilyen ízléstelen módon kötekedtél, az sem tetszett nekem. Miért kell a jó dolgokat rugdosni, te nyilván érted. Én nem. Könnyű célpont a gyengébbeket, a kisebbségben levőket cinkelni? Kéjes gyönyört okoz genyózni azokkal akik esetleg komolyan gondolnak valamit amit te nem? Minek? Miért? Kinek jó ez?
De mindegy is... részemről ez a téma itt lezárva és a topikból is távozom egy jó időre.
Zoli, én megértem, hogy TE azt mondod, hogy a tőkén érjen meg, én meg azt mondom, hogy az általad hivatkozott szervezet nem ezt mondja. És mókás azt gondolni, hogy ha egy hektáron szednek annyi aszúszemet, amennyi harmad hektáron termett borhoz kell, akkor az szerinted nem töményítés. De az. (3:1 az aszúszemek aránya, mint természetesen.) Hát ezért hozom folyton példának, mert kizárólag a szamorodni nincs töményítve.
Tehát, ha elfogadod az aszút természetesnek, akkor szerintem álságos, hogy szerinted az a természetes bor, ami a tőkén érik meg. Nem véletlen van ez így megfogalmazva, mert így benne maradhatnak a Tokajiak, egyébként meg az általad "pancsolóknak" nevezett körbe kellene tartozniuk.
A természetes jégbort meg azért hozom példának, mert az is vízelvonás - a vízkristályok (jég) a présben maradnak. És ugye, amikor préselik, akkor már le van vágva a tőkéről - csak én érzem a remegést az Erőben?
És ha már itt tartunk, álságos a felszívódó gyomirtók megkötése, amikor pl. a felszívódó gombaölők (amik közvetlenül a szőlőbe jutnak) meg megengedettek.
Ezzel nem akarok senkit megbántani, csak mondom, hogy ezek a szabályok jobban hangzanak, mint amilyen szigorúak valójában. És - mivel ezeknél az elveknél szigorúbb szabályok szerint dolgozom - nyugodtan mondhatom, hogy ez a szabályzat így egy jól hangzó MARKETINGFOGÁS, semmi több. (Gondolom most ez váltja a korábban használt "kézműves borászat" megnevezést, mert már talán kacagtató volt a több tíz hektáron gépesített műveléssel gazdálkodókra a kézművesség szót használni.)
Miért hozod ide az aszúkészítést már megint. Pontosan leírtam, talán többször is, hogy miért abszurd egy lapon emlegetni az aszútechnológiát a többivel. Ráadásul következetesen jégborkészítést írsz amit én nem is említettem. Én a szüret utáni kifagyasztással való koncentrációról írtam.
A lényeg, értsd már meg szépen kérlek, az, hogy a tőkén éri-e el a szőlő a beltartalmi értékeit avagy a szüret után. Mi van ebben olyan nehéz? Miért kell keresni mismásolni? Zsír egyszerű dolog ez. Az aszúszemek _NEM_ az aszúszüret után koncentrálódnak és nem is a szüret után szerzik meg a különleges beltartalmi értékeiket.
A bentonitot gyakran emlegetik az adalékanyagok témájában. Tévesen. Sőt, szerintem hazug módon. Köztudomású, hogy a bentonit _NEM_ marad a borban. Annyira adalékanyag a bentonit mint a csömöszölő... belerakják a borba, aztán kiveszik. Ilyen alapon a szűrőlap is adalékanyag.
"Bájdövéj, nem tudom, ennek az elitklubnak kik a tagjai"
Szerintem tudod, nem titok... sőt. Én támogatom ezt a mozgalmat mindennel amivel lehet, amennyire időm és energiám engedte részt is vettem a gründolásban. Nem titok, hogy én szigorúbb önszabályozásért agitáltam ott is :) de kezdetnek szerintem ez sem rossz.
Hasonló jókat kívánok én is neked :) Aztán reméljük, hogy az ügyfeleid az ügyfeleid maradnak jövőre is :)
No, ebbe az általad idézett Terra Hungarica alapelvekbe belefér a DMR, az aszúkészítés, a természetes jégborkészítés, a szalmabor készítés és a szénsavmacerációs eljárás is.
Idézem: "A borok természetességének és egyediségének megőrzése érdekében tartózkodnak az alábbi eljárások használatától: fordított ozmózis, vákuumos lepárlás, mesterséges szőlő fagyasztási eljárások." Tenkszgad kihagyták az aszúszemekkel való töményítést, fellélegezhetnek a Tokajiak.
Szerintem ne legyünk pápábbak a pápánál. Bájdövéj, nem tudom, ennek az elitklubnak kik a tagjai, de a bentonitos derítést elég sokan alkalmazzák ebben az országban (eddig Kaló Imre volt az egyetlen, akiről tudom, hogy nem), ami - irgalom anyja ne hagyj el - adalék (igaz, nincs "különös tekintettel" felsorolva).
Ami vicces, hogy Mi, a Dörgicsei Irgalmatlan Lovagrendi Pincészetnél is így készítjük a bort, sőt, én semmilyen gyomirtót nem használok a kapáláson kívül, és eddig rovaritót se használtam soha.
A wachaui elvek ennél szigorúbbak, ott a "mindennemű koncentrálási eljárás" szófordulat tényleg kizár mindent - igaz, ők meg a felszívódó gyomirtókat és rovarölőket SEM zárják ki.
Amúgy Boldog Karácsonyt meg Új Évet neked, meg finom borokat (a Te boraiddal ajándékoztuk meg az ügyfeleinket).
Igen, emlékszem, követtem a blogodon a szalmaborod történetét. Ezért is csodálkozom, hogy pont te aki már kisérletezett a másodlagos érlelés technológiájával nem látod be, hogy a DRM lényegében a szalmabor készítés egy korszerűbb és nagyobb méretben is jól alkalmazható technikája.
Szerintem ebben a témában nagyon jó iránymutató a Wachau Codex. Én magam pontosan ennek a jegyében fogalmaztam meg a mi birtokunkra vonatkozó etikai kódexet. Amit lényegében sikerült a Terra Hungarica alapelveinek a "Borászati beavatkozások kerülése" fejezete alá is adaptálni.
Szóval nem éppen radikális csodabogárság az, ahogyan sokan látjuk ezt a kérdést.
Nem, nem alkalmaztam DMR-t. Szalmabort készítettem, azt is inkább csak a tachnológi iránti kíváncsiságból (kb. 30 tőke sárga muskotály szőlőből, hogy a méretet is tisztázzuk. :DDD).
Lehet, hogy meglep, de ha nem is az összes levelet, de a fürtzónát, sokak (akiknek van rá kapacitásuk) teljesen kitakarítják, és ezt az eljárást magam sem tartom istentől elrugaszkodott módszernek, lévén így bár a cukortermelő lombozatot csökkentjük, de a rothadást elkerülve tovább érlelhetjük a tőkén a szőlőnket.
Egy olyan éven, mint az elmúlt, talán kevesebb haszna van, de ilyen évünk 15-20 évente ,ha 1x van.
Pedig kimondottan kötekedő és bántó hangvételűre sikerült. Nem hisztem, hogy erre okot adtam volna.
Én ezzel együtt nagyon csodálkozom, hogy te egy lapon említed a tőkén kialakuló koncentrációt a szüret utáni kimondottan cukorfoknövelő beavatkozással.
Azt meg enpluszegyedszer írom le, hogy nem ítélek el semmit és senkit. Sem ebben a témában, sem másban, sem itt sem máshol. Ezt a kérdést komolyan mondom.
Viszont a véleményem az az, hogy a DMR az "szüret". Nem hiszem, hogy bárki józan ember nem tartja szüretnek azt amikor a fürtöt fizikailag elválasztjuk a tőkétől. A szüret után pedig bármilyen módszerrel folyadékot kivonni a szőlőből én nem tartom elfogadható _BORÁSZATI_ technológiának. Ugyanis a borászat az ott kezdődik, hogy a fürt elszakad a tőkétől. Izgalmas, érdekes technológiának tartom, ittam már kellemes szalmabort, ahogy ittam már jó erősített bort... de én ezeket én külön termékkategóriának tartom.
A DMR poénja pont az, hogy felületes szemlélő számára úgy tűnik mintha az egy szőlészeti technológia lenne. Nem az. A DMR egy borászati technológia, mégpedig olyan technológia amely során a szőlő cukorkoncentrációja jelentősen növekszik. Pontosan ugyanez a célja és a lényege a mustsűrítésnek, jégládával kifagyasztásnak, fordított ozmózissal való vízkivonásnak és más trükköknek. Én ezeket a módszereket nem tartom elfogadhatónak a természetes és tiszta borkészítés szemléletében.
Te persze ettől még elfogadhatod, sőt alkalmazhatod. Szíved joga. Ha jól emlékszem te is alkalmaztál ilyesmi technológiát.
Nem kötekedésből kérdeztem, tényleg. Én úgy érzem, hogy te elítélsz egy technológiát, ami szerintem semmivel nem problémásabb, mint az aszúbor vagy a szénsavmacerációs eljárással készített bor, vagy a jégbor készítése.
Nem akarlak bántani, csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy ez is csak egy technológia, és hogy ki hol húzza meg a határt a technológia alkalmazásában, az roppant szubjektív.
Tényleg, semmi problémám veled. Oeschle megértette, miről írtam.
A tavaszon szeretném átoltani (jó)néhány tőkémet, s a módszerhez már nagyon sok segítséget kaptam ezen a fórumon.
Most az lenne a kérdésem, hogy az oltócsapokat hogyan tudom a legmegfelelőbben eltenni.
Januárban szedném meg a vesszőket, s úgy gondoltam, folpackba csomagolva elteszem a pince végébe májusig.
De nem kellene valami fertőtlenítővel (pl. kéndioxid-oldat) lespriccelni csomagolás előtt, hogy meg ne penészedjen? Vagy van valami speciális szer erre? Vagy teljesen fölösleges mindenféle kemikáliát bevetni, kibírja a vessző tavaszig a nejlonban? :-)
A boraink nem rosszak, de egy magyar borértő nem találna bennük lelket. Tiszta illatú, egységes, minden évben grammra pontosan megegyező sav, cukor és alkoholtartalmú borok ezek. Minden hónap ugyanazon napján megjelenik a Kundschaft a legújabb BMW-vel és pontosan tudja, hogy hogyan fér el a négy karton a csomagtartóban. A borászat pedig csoportos beszedési megbízással levonja a számlájáról a havi ellenértéket. Ezt várja a német, pontosságot, megbízhatóságot, precizitást. A legtöbb borász kolléga ezen panaszkodik, hogy a potenciális vevők ugyanazt akarják és nem hajlandóak a borfogyasztás területén változatni a szokásaikon.
Sokan nem telepítenek rezisztens fajtát, mert hiába ugyanaz a borkarakter, nem tudják a Johanniter nevet eladni Riesling helyett, a Prior-t Kisburgundi, vagy a Bronnert Chardonnay helyett.
A szomszéd francia borászok egy kicsit jobb helyzetben vannak, ott más a fogyasztás kultúrája. Ott kevés a fajtatiszta bor, ott nevet vesznek évjárattal. Sajnos azonban ott is felütötte a fejét a Gallo Family és az ehhez hasonló giga-mega gépezetek.
legyen általánosítás ha Neked ez jobban tetszik :)
én a saját tapasztalataimat osztottam meg és nem egy országból, hanem több európai országból. állapodjunk meg, hogy inkább a bio-sok tendálhatnak a reizisztens fajták felé. ez szerintem a félelmeikből fakad.
ez azt mutatja számomra, h a biodinamikus szemlélet azért szőlészetben jobban működik.
Bocs, hogy reagálok, de ez nem tárgyi tévedés. Ha saját magamat kellene korrigálnom, akkor inkább általánosításnak nevezném így utólag.
A bio-dinamikus pincészetek esetében igazad van, de bio-organikus és az ökológiai gazdálkodók azonban, a rezisztens fajtákat helyezik mind inkább előtérbe. Egy ilyenben dolgozom én is, valamint a németországi ökológiai szőlészek tartományi szervezet tagjaként kapom a jelentéseket erről.
Nekem az a tapasztalatom, hogy nemcsak az ökoszőlészek, de egyre inkább a konvencionális gazdálkodók is barátkoznak a rezisztensekkel. Persze ellenzők is vannak szép számmal.
"Az ilyen ültetvényekben általában rezisztens szőlőfajtákon gazdálkodnak, amik eleve egy sok-sok lépcsős keresztezési folyamat eredményei."
bocs, hogy beleszólok, de ez tárgyi tévedés. Én sok bio és biodinamikus szőlőbirtokon voltam, de ezeken a helyeken pont nem szeretik a 20-században nemesített/keresztezett fajtákat. Sőt leginkább a borvidékükre régóta jellemző őshonos fajtákat használják, sokszor még a klónok telepítése helyett tömegszelekcióval létesítenek új ültetvényeket.
"Akkor azokban az országokban, ahol nem terem meg a szőlő, nem alakult ki borkultúra és nincs lehetőség borkészítésre, ott eleve alacsonyabb színvonalú a környezet élhetősége és a régiók életszínvonala? Vagy ott kevésbé egészséges az élet a szőlőből készíthető egészséges élelmiszerek hiánya miatt?"
Vigyázz, nem szabad összekeverni a természetvédelmet a környezetvédelemmel. A szőlőtermesztésnek a maga szigorú monokultúrájával nyilván köze nincs a természetvdelemhez. A talajerózió, a vegyszer- és műtrágyaterhelés visszafogása a környezetvédelemhez tartozik.
Természetvédelemről akkor lehetne beszélni, ha a szőlők mozaikosabbá válnának, föloldanák a szigorú monokultúrát, és beengednék a természetes flóra és fauna legalább egy részét. Mondjuk, a Vértes egy délnyugati fekvésű lejtősztyeppjébe az eredeti flóra megtartása mellett beleültetni elszórtan szőlőt, részben fára (virágos kőris, sajmeggy) felfuttatva. Más kérdés, hogy ebből megélni nyilván nem lehetne. de érdekes lenne.
Akkor azokban az országokban, ahol nem terem meg a szőlő, nem alakult ki borkultúra és nincs lehetőség borkészítésre, ott eleve alacsonyabb színvonalú a környezet élhetősége és a régiók életszínvonala? Vagy ott kevésbé egészséges az élet a szőlőből készíthető egészséges élelmiszerek hiánya miatt?
A szőlészet és a borászat olyan gazdálkodási folyamatok, amelyek az ember valamilyen igányeinek a kielégítését szolgálják. Mint írtam legyen az egészségügyi, gazdasági, kultúrális vagy élvezeti igény. Az ezen gazdálkodási folyamatokkal járó "természetrombolási" folyamatok szubjektívek és objektívek is, a bio gazdálkodások ezeknek a hatásait akarja csökkenteni.
Persze nem kötekedni akarok, mert értem amit írsz és egyet is értek vele. Csak nézem a dolgot más irányból is.
Ha nem lettek volna az elmúlt évtizedekben kritikusaink, még mindíg a fahordós, oxidált Juhfarkot és Rizlingeket árulnánk. Nem kaptam készen semmit ezen a területen.
"....ezek csak megpróbálják lecsökkenteni az ember okozta természetrombolást."
Szerintem ezen túl sokkal fontosabb és jelentősebb célok is vannak. A környezet élhetősége, a borvidéki régiók életszínvonala. A megtermelt élelmiszerek beltartalmi értékei és élettani hatásai. Messze nem csak a természet védelméről van itt szó.
Nem kötekedés ez, hanem egy nagyon érdekes problémakör felvetése.
Beszélünk rengeteget a bio-dinamikus, bio-organikus, ökoszőlészet másságáról, de ha belegondolunk, akkor ezek csak megpróbálják lecsökkenteni az ember okozta természetrombolást.
Az ilyen ültetvényekben általában rezisztens szőlőfajtákon gazdálkodnak, amik eleve egy sok-sok lépcsős keresztezési folyamat eredményei. A nemesítők évtizedek során a természet evolúciós folyamatába a saját elképzelésük szerint beavatkoznak és egy olyan új fajtát hoznak létre, ami az adott termőhelyi, gazdasági, környezetvédelmi szempontoknak jobban megfelelnek. Maga a szőlészet is egy olyan szakma, ami a szőlőt abba az irányba manipulálja, ami az ember kívánságának, vágyainak minél tökéletesebb kielégítését szolgálja. Azzal, hogy a termést korlátozzuk, vagy leszedjük a levelet, azzal egy évezredek alatt kialakult természetes folyamatba avatkozunk be.
A szőlőfélék családja már 150 millió éve jelen volt és átvészelték a jégkorszakot is. Na azok a szőlők biztos, hogy a legtökéletesebben alkalmazkodtak az adott környezethez az évmilliók során. Mikor mi magyarok idejöttünk a medencébe, már itt is virágzott a szőlő mindenhol. Ezekből az őshonos fajtákból nagyon kevés maradt meg. Dr Csizmazia Darab József szőlőnemesítő barátom meséli nekem folyton, hogy csak ezekkel a fajtákkal és ezek közvetlen kombinációjából nyert fajtából érehetünk el sikereket a világban. Mert ezek ide termettek, ezek itt érzik magukat jól és ezek csak itt tudják megmutatni az előnyös tulajdonságaikat.
Mi emberek azonban nem érjük be ennyivel, szeretünk új dolgokat kipróbálni, és kapzsik vagyunk. Más fajtákat telepítünk, leszedjük a szőlő számunkra felesleges leveleit, trágyázzuk a földet, levágjuk tavasszal a vesszőket, mert úgy jobban átlátjuk a növény általunk támrendszerrel kialakított kényszernövekedési strukturáját, saválló tartályokat használunk, élesztőt, vegyszereket, traktorokat, stb...
Ha azonban mégis lenne egy gazda, aki csak őshonos magyar fajtákat tart és a földről szedi fel a fürtöket a gazból, akkor az elfelejtheti a borkészítés szépségeit.
Na de kérem, akkor a borászat és a szőlészet egy elítélendő szakma? Hiszen, mind a szőlőt, mind a mustot vagy a bort az ember igényeinek kielégítésére, mesterséges úton készítjük. Akkor viszont minden mezőgazdasági tevékenység is az. Ez inkább etikai kérdés. Ha jól tudom az égiek nekünk adták a föld javait és állatait, hogy gazdálkodjunk vele. Hogy a mai állapotokat vizsgálva mi számít durva beavatkozásnak a természet körforgásába, arról vannak pro és kontra érvek. 100 éve is biztos voltak szőlészek akik eretneknek számítottak, ma ez leginkább a kemikáliák használatára korlátozódik. 2100-ban (hacsak jövőre nem lesz világvége) biztos, hogy más kérdéskörrel foglalkozik majd az akkori szakma.
Hogy hol húzzuk meg ezt a határt, arról az arra illetékes csoportoknak kell állást foglalni és jogszabályba, rendeletbe, vagy törvénybe iktatni. Erre valók a kutatások, kísérletezések, publikációk. Ezekből az eredményekből kell levonni a következtetéseket és korrigálni a meglévő szabályzást. Hogy ezen felül ki érzi úgy, hogy ő többet tesz a környezetéért az már etikai kérdés.
Itt Németországban tilos a cukortartalmat mesteréseges megváltoztatni, mint pl DMR termesztéstechnológia, tilos a szőlőt lefagyasztva préselni, tilos a mustból a vizet kipárologtatni, stb... Szabad viszont metszeni, szabad levelezni, szabad tőketerhelést végezni, szabad, édestartalékot vagy rektifikált mustkoncentrátumot használni, szabad műtrágyázni, gyomirtózni. Vegsősoron ezek is a szőlő beltartalmi értékeinek, így a cukortartalomnak a megóvása vagy koncentrálása. Mivel itt Euro B-zónában vagyunk a bortörvény még megengedőbb, mint Magyarországon.
Van aki szigorú meggyőződésből, vállveregetést nem várva (Bzoltán) egy szigorú határt húz meg ami a környezetvédelmet illeti, van aki vegetációs periódus során az előírásokat betartva tonnaszám hinti a mérget az anyaföldbe és mégis jól alszik. Ebben a relációban az utóbbi szereplőt tekinthetjük elítélendőbbnek. De téynleg az?
Sok teendő van a világ bortermelő országainak nagyrészében még ezen a területen mind a termelői, mind a fogyasztói oldalról nézve a dolgot. Nekem van még olyan 40-50 évem ezen dolgozni.
Kellemes Karácsonyt Mindenkinek!
ui: ne feledjétek lassan a kezeiteket naponta 200-szor ökölbe szorítani és a metszőollót tisztítgatni :)
"Hetek óta mindenkit lendületből leostobázunk és hülyének nézünk, aki nem azt a követ fújja, amit a terroir tanfolyamon hallottunk a hasonszőrű kollegáktól."
Te is tudod, én is tudom, mindenki más is tudja, hogy ez nem igaz. Miért van erre szükség?
Kapunk egy szakmai hozzászólást, amiben nem ismerjük ki magunkat annyira és máris megbántva érezzük magunkat?
Hetek óta mindenkit lendületből leostobázunk és hülyének nézünk, aki nem azt a követ fújja, amit a terroir tanfolyamon hallottunk a hasonszőrű kollegáktól. Mindneki orbitális barom, aki nem úgy csinálja, ahogy én. Most meg hirtelen mindenkinek lett értékrendje és mindenki úgy csinálja, hogy akarja, én csak a véleményemet mondom el?
A karácsony megpuhítja a szíveket :)
ui: Az egyik Vin13-as (hidegélesztővel 13 fokon) erjesztett kísérleti Solaris borunk a többivel ellentétben fantasztikus csalános "szovinyonos" jelleget produkál. Ördögi jó bor lesz.
Amúgy, egy kis kötözködést érzek a hozzászólásaidban. MIért? Bántottalak én téged? Én csak elmondom, hogy én mit tartok elfogadhatónak és mit nem. Mindnekinek van értékrendje, mindenki meghúzza valahol a vonalat. Néhányan ezt vállaljuk is. Miért kelt ez indulatot néhányakban, sosem értettem és sosem fogom. Nem bántottam én soha, senkinek, nem ártottm soha senkinek a magyar borvilágban. Mégis kapok pikírt megjegyzéseket, lenéző beszólásokat... sőt, néha durvább dolgokat is :( Hogy miért, sosem fogom megérteni. Csináljon mindenki azt amit akar, ahogy akar... én meg elmondom, hogy én mit csinálok és hogyan.
Nem ítélek el semmit. Ítélni annak a dolga akinek a születésnapját ünnepeljük ma. Komolyan.
A DMR a szőlő szüretelését jelenti. A fürtöt levágod a tőkéről... hogy mennyi "díszítéssel" az részletkérdés.
"Volna rá egy fogadásom, hogy az aszúszemben is történik utóérés"
Én nem tudon és ezért ebben a témában nem is nyilatkozom. Ha van ide vonatkozó forrásod akkor engem is érdekelne. A feltételezés viszont a téma érdemi megbeszéléséhez kevés.
A húsok érlelsét ide hozni nekem egy kicsit erőltetett. Az aszúkészítési kérdést sem érzem idevalónak.
A DMR egyetlen célja ugyanaz mint a a szalmabor vagy a hűtőládás kifagyasztás és az RO. Léveszteséggel koncentrációt növelni gyorsan.
Szerintem meg a DMR egy termesztéstechnológiai eljárás, a fürt ugyanis a szőlő levélzetén át párologtat, ez azért nagyban más, mint a fordított ozmózis.
Te elítéled a jégbort is? A természetes jégborra gondolok. Mert az aztán tényleg vízkivonás - nade a tőkén érte el az állapotot a szőlő.
Egyébként ezek határesetek, és teljesen önkényes, hol húzod meg a határt. Volna rá egy fogadásom, hogy az aszúszemben is történik utóérés - azaz az általad említett analitikai paraméterei megváltoznak, elég, ha csak az eltávozó aszueszencia általi szárazanyag tartalom növekedésre gondolunk. A CO2 párna alatt érlelt szőlőszemek számodra elfogadhatóak, vagy ez a fajta utóértlelés már "pancsolás"?
Azt meg végképp nem értem, hogy ha egy szőlő nem terem gönczi hordónként 5 kisputtonnyi aszúszemet, de a gazda ilyen aszút készít, akkor az nem zavar, hogy 3 hektárról szedtek annyi aszúszemet, amennyiből fél hektárnyi szőlő mustjához elegendő aszutészta lett? Hát az nem probléma, hogy amúgy csak szamorodni készülhetett volna (még három puttonyos aszú se)? Komolyan nem értelek.
Egyáltalán: miért gond bármiféle utóérlelés? Kicsit szélesebb példán: a vadhúsok, marhahúsok prémium kategóriáját képezik az érlelt húsok, hogy a sonkákról ne is beszéljek.
A természetes aszúkészítésről csak annyit, hogy egy tokaji ismerősöm elmondta, hogyan lehet az aszúszemek arányát mesterségesen növelni, a nagyobb nyereség érdekében....
Állítólag érés előtt nitrogéntartalmú műtrágyával meg kell szórni az ültetvényt.
Nem tudom, hogy valós-e amit állított, de azért elgondolkodtató!
Sanyi, azért egy csöppet alázó, hogy úgy gondolod nem vagyok tisztában az aszúborok készítésének alapvető technológiájával. Szerintem beszélgettünk már annyit bor témában, hogy ennyire hülyének ne nézzél :(
Amúgy nagyon furcsának és szokatlannak tartom, hogy nem vesed észre az aszúkészítés és a DRM közötti kardinális különbséget.
Az aszúbor csak olyan alapanyagból készül (mind az aszúszem ahogy az alapbor) ami a tőkén szerezte meg el az analitikai paramétereit. A DRM esetében pedig a szőlőfürtö a szüret (vagyis a tőkétől való elválasztás) után koncentrálódnak.
A DRM az tökéletesen egyenlő a fordított ozmózisos , sűrítéses, jégládázós technoógiával. Az aszúbor minden értéke a tőkéken alakul ki. Ez a különlegessége.
A vízválasztó, még egyszer leírom az, hogy a szőlő a szüret előtt a tőkén éri el az analitikai paramétereit vagy a szüret után.
A művi beavatkozás nem a borkészítés, hanem az alapanyag beltartalmi értékeinek a megváltoztatása.
A pancsolásnak amúgy nyilván komoly hagyományai vannak. Felénk ezek inkább a kerülendő dolgok voltak mindig is. A Somlón jellemzően természetes módon érték el a borok koncentrációját.
Zoli, az aszukészítés bortöményítés. Fájdalom, ha én közlöm a hírt elsőként, de az a helyzet. A "számo rodni" (ahogy született) az "természetes" bor, amikor egy gönczi hordóhoz adsz X puttony aszutésztát, az már nem az.
Az aszuszemeket több lépcsőben szüretelik, kádban tárolják, ott a saját súlyától a levének egy része kicsorog, a többit összedarálják, és egy teljesen más időpontban leszüretelt, aszuszemeket nem tartalmazó szőlőből készült musthoz adják.
Ehez képest a DMR semmivel nem művibb, elvágják a szőlő vesszőt, a fürt kint marad egy-két hétig így, töményedik, majd egybeszüretelik a többi szőlővel.
Még a te definíciód szerint is (amíg le nem szedik: szőlészet, utána: borászat) az aszukészítés éppen olyan művi beavatkozás, mint a DMR módszer.
Amúgy pedig eleink bizony töményítették a mustot, megint sajnálom, ha én vagyok a rossz hír hozója. A parasztok ugyanis fontosnak tartották a must felmelegítését a gyors forrás érdekében, ezért üstben visszaforralták kb. 30-40 liter mustot szirup sűrűségűre, és azt töltötték a présmusthoz.
A természetes élesztők és a "bolti" fajélesztők által végzet erjesztés eredménye ég és föld. Össze nem hasonlítható a két műfaj. Olyan minth a a leveskockával akarnál összehasonlítani egy rendes alaplevet.
A fajélesztő kérdése menetrendszerűen előjön és vagy valaki megtévesztett gazda vagy egy hazug agymosó mindig megpróbálja megvédeni a fajélesztővel való erjesztést.
Legyen ismét kimondva. A fajélesztő lényege semmi más, mint az adott alkoholfokot, adott időre akármekkora mennyiségben biztosítani. Annak kell használnia fajélesztőt akinek a vevője nem tolerálja az évről évre esetlegesen változó szeszfokot, maradékcukrot, adott időpontnban kell szállítani az árut vagy olyan nagy mennyiséget erjeszt amekkoránál a természetes élesztők munkája nagyon nehezen számítható ki előre.
Na, de én ezzel búcsúzom is a topiktól :) a hétre.
Ó persze. Meg a metszés is. Meg a terméskorlátozás. Még BZoltán definíciója szerint is ezekkel a koncentrációt növeljük.
Nem, nem természetesen. A természetes az lenne, ha a szőlő a földön kúszna, borsónyi bogyókat teremne, rengeteg fürtön.
Az Eiswein (jégbor) miért nincs betiltva, ha a DMR (gyakorlatilag: szalmabor) meg igen? Jégkristályként etikus kivonni a vizet, párologtatással nem? Vajon a DMR azért bűnös, mert erről kb. többen sejtik, hogy mi lehet, a szénsavmacerációs erjesztés meg azért nem, mert nem? (Miben más lebogyózva tartani a szőlőt CO2 párna alatt érlelni, mint a szőlő támrendszerén kivárni az utóérést?)
Nincs semmi baj azzal, ha ráírjuk a borra, hogy az mi: szalmabor, jégbor, aszu. Majd dönt a vevő. Ha nem akar botritiszt érezni, csak intenzívebb illatokat, alkoholt, és savakat: akkor szalmabort vesz. Ha csak édességet akar érezni, akkor meg jégbort. Ha valami csodát, akkor meg aszut.
Szerintem is írjuk rá az üvegre, mi van benne. Mert csak az a csalás, amiről a vevő nem tud. De ha rá van írva, hogy az Jégbor, vagy Szalmabor akkor szó sincs csalásról.
Aki szán rá időt, érdekli, kísérletezik, mindíg törekszik a legjobb alapanyag előállításra, rájön, hogy érdemi különbség nincs a spontán és a "bolti" fajélesztővel történt erjesztés során kapott végtermék között, akkor meg minek variálni.
Én soha nem mérek savat. Ha úgy sem fogok változtatni rajta a (bár tanult), de nem alkalmazott módszerekkel, akkor végül is nem is érdekel. Ezek a tesztek savmérésnél amúgy sem érnek sz... sem. kinek mi a zöldes, sárgás, barnás ,stb....?
Én ezzel úgy vagyok, hogy ameddig a fürt a tőkén van, addig az szőlészet, ha onnan levágjuk az onnantól borászat. A borászati technológiákba az alapanyag analitikájának változtatása nálam nem fér bele.
Szerintem a természetesség és a beavatkozás mentes szemlélet az _NEM_ hit kérdése. Nagyon súlyos következményei vannak egy-egy kanyar levágásának.
Mert a lényeg és ami különbséget tesz az ez. Kanyar levágása-e az amit csinálunk avagy sem. Ha a technológiai trükk célja az, hogy többet, olcsóbban és gyorsabban csináljunk úgy, hogy ezzel minőségi kompromisszumot kötünk, vagy rongáljuk a környezetünket és/vagy a borvidéki ember életkörülményeit akkor az a trükk az rossz és kerülendő. Ha nem akkor uccu neki. De azért én óvatos vagyok... mert sok közvetett következmény van amiről a pancsgyárak és a trükkös termelők mélyen hallgatnak.
Szerintem jobb nem keresgélni a kiskapukat, hanem tisztán és becsületesen kell dolgozni. Úgy ahogy nagyapáink és az ő őseik.
Lehet, hogy eretnekség amit mondok de szerintem mindegy. Persze kibic vagyok és tapasztalatlan, és azt teljesen meg tudom érteni, hogy a különböző adalékanyagokat miért ellenezzük. Viszont a mesterséges/természetes ellentétet nem értem egyáltalán, a bor már önmagában mesterséges dolog. A "jó bor" pedig főleg az, hiszen az az ember szubjektív véleménye alapján kreált fogalom.
Azt hiszem a fő kérdés itt az, hogy mit is vélünk természetesnek illetve mesterségesnek. Lássuk be a szőlőfajok (zöme) mesterségesen nemesített faj, úgy oltjuk őket más fajokra, aztán ültetünk, metszünk, termést korlátozuk... Ezeket a dolgokat nem a természet végzi. Mesterségesek.
Mesterséges vagy természetes, szerintem ez hiélet béli kérdés. Az én hitem más kérdést vet fel: kinek, minek a rovására történik mindez?
Elnézést, ha kötözködőnek tűnök, nem ez a szándélókom.
SZevasztok énsem szoktam mesterégesen be indítani mustot beindul az magától a fórás és ha ki fort akkor szépen leis áll és már kénezés elött elkezd tisztulni.Edig még nemvolt fórás hibás borom.
Azért szerintem a beavatkozásmentes borkészítést a homeopátiával összemosni szerintem durva túlzás amit nagy tisztelettel ki is kérek a magam és mindenki nevében aki a spontán erjesztés technológiáját alkalmazza.
Az pedig simán szakmai tévedés, hogy a spontán erjesztés az bármilyen kockázatot jelentene. Nem jelent. De erről is részletesen írtam már a korábban már belinkelt terroir-ról szóló gondolatokban.
A forrás nem állt le végig, mikor 12-re lement a hőmérséklet és láttam, hogy már alig serceg, felkapcsoltam a fűtést, azóta 12-15 között mozog a hőmérséklet, ez elég, hogy szépen sercegjen.
Nagy maradékcukor már biztos nincs (ízérzetre már száraz) és bár jobban szeretnék teljesen száraz bort inni, most a jobban szeretnék saját bort ajándékozni és inni Karácsonykor is fontos szempont :-).
De ha nem kezdeném el inni, akkor sem tudom már mivel pótolni az elpárolgott mennyiséget, a pótló demizsonyok már kiürültek.
Valóban mesterséges beavatkozás, de érdekes infó (nem tudtam eddig), hogy a német bortörvény tiltja.
Szomszédomék éppen most (idén) kísérleteznek vele, azt hiszem, olaszrizlingen.
A német bortörvénynek egyébként van rendelkezése a szalmaborról? (Az aktuális évjárat tekintetében ugyanúgy mesterségesen töppesztett szőlő, mint a DMR-nél...)
(Nekem egyre szimpatikusabb a német bortörvény, különösen a korábban említett feltűntetési kötelezettség bevezetésével.)
Az utolso mondat kicsit olyan homeopatikusnak hangzik. Talan erthetö, ha nem mindenki bizza a veletlenre, vagy az Istenekre a megelheteset ebben a gazdasagi környezetben. Ha mindenkeppen szükseges, akkor szerintem nem ördögtöl valo a tisztesseges biztonsagra valo törekves a borkeszites területen.
A termeszetessegröl felvetett gondolat menten emlitenem meg, hogy Nemetorszagban tilos, otthon pedig nem tilos az eresben levö szölö vesszejet elvagva, kiszaradni hagyni a szölöt es abbol bort kesziteni. Ez a metodus itt egy mesterseges beavatkozas, amit a bortörveny tilt. Raadasul kevesen tudjak, hogy a szölötöke igy nem tud a vesszökböl a teli nyugalom elött cukrot es kemenyitöt felhamozni. Aztan van a csodalkozas következö evben, hogy nem erik be a szölö es megtamadja a golyva meg az esca a legyengült töket.
Otthon pedig divik az ilyen (Pré-taille - korai vagas) jelleggel kenyszererlelt, illatos fajtakbol keszitett 16-17% alkoholtartalmu maliganok nepszerüsitese.
A bor persze szep es finom, csak itt is felmerül ugye a kerdes...
Pancsolásnak én azt hívom amikor a must vagy a kész bor fontosabb (sav, cukor, szesz, szín, aromatika) paramétereit mesterségesen megváltoztatja a termelő.
Ezzel együtt én inkább a spontán és beavatkozás mentes erjesztés pártján vagyok. Az erjdedés induljon amikor akar, ahogy akar és tartson addig ameddig akar.
A második videón azért igen dícséretes igyekezettel szedik az indiánok a szőlőt, nálunk is ilyen munkamorál kéne... Mi kalákában szoktuk szedni, de szükség esetén nehezen találnék rendesen szedő falusit.
Amíg ilyen jól megélnek egyesek munkanélküli segélyekből, igen büdös az alkalmi meló is. Persze, hogy nem megy a gazdaság...
Ahogy előtte írtad, nekem az volt a benyomásom, hogy egy túl száraz pincéről lehet szó és mellesleg a fűtés bekapcsolása óta újra forrásnak indulhatott a bor. Viszont a 10-15 C-os hőmérséklet nem olyan rossz, hacsak nincsenek szélsőséges ingadozások.
Mi lenne, ha inkább tovább fűtenéd, hogy minél előbb kiforrjon teljesen? :)
Bár attól függ milyen cukortartalma volt és mennyire édeset akarsz inni.
Itt Zalában egyébként tényleg nincs gond a savakkal: most mértem az október 21-i szüretű rizlinget (pedig az idén majdnemhogy kései szüretnek számított), s 7,5-ös sav jött ki. (Oké, nem túl pontos a mérési technológiám (Bakonyi borteszt), de akkor is!). A tavalyi évjáratról inkább nem beszélnék! :-)
Lényegében én is egyetértek Veled, lehet hogy félreérthető voltam, eszemben sem volt általánosítani a német borokat, csupán a gyenge alkoholtartalmú rieslingek nekem nem jönnek be... ez van. Amúgy egy híres német riesling nagymester is tevékenykedik nálunk a muzslai hegyen, Egon Müller, úgyhogy egy igazi "német" rieslingért nem kell messzire mennem...
Azért megnyugodtam, hogy azért ezt te sem tartod "pancsolás" kategóriának. A teljes kierjedés elötti állapot végbemehet az erjedés egyéb okból (beavatkozás nélküli) is, vagy akár hozzá nem értés, véletlen okán is, és sok kistermelő ilyenkor még azt is hiheti valamit jól csinált.
Persze ez a technológia megköveteli a minőségi (min. 20-24 C-fok) alapanyagot és főleg savat , ami itt Zalában még ilyen évjárat mellett sem probléma.
Szlovéniában a horvát (tengerpart) igény hozta ezen sikert, na meg az olaszoktól többet , elöbb tanúlhattak.
Egyébként nekem a badeni (egészen pontosan glottertali, mivel azt láttam közelről - aki nem járt ott, az is járt ott, ott van a Klinika) szőlők marhára tetszenek, a talaj tiszta csillám, a tőkék meg meglehetős (németes) precizitással vannak kialakítva, szerintem sablont hasznának hozzá :) A hegy marha meredek, az Edekában kapható környékbeli (pl. kaiserstuhli) szövetkezeti borok pedig ha nem is különlegesek 6-7 euróért, de azért eléldegélnék azzal a minőséggel egy darabig.
Nálunk is konténerrel hordjábe a termelőtől igaz le van festve ,ha a termelő viszibe saját jármüvel akkor meg követeli a festett tiszta edényt és van ahol ilyen csigás szerkezettel le nyúl és ugy vesz mintát ha fokolni akar.
A konténer már önmagában probléma. Szedtem én szőlőt diákkoromban, elborzadok, amikor látom, hogy a Balatonnál, vagy Eger környékén még mindig él ez a fajta szállítás. :(
A kft letesz valahova egy óriáskonténert és kihirdetik, hogy ma és holnap pl. Irsait veszünk. Odaviszed a szőlőt, lemázsáljátok és beleöntik. Ha Te nem akkor szeded, akkor el kell vinned személyesen, akkor azért fizetnek külön.
Nem vizsgálják a minőséget, elég ha felülre teszed a szép szőlőt, aztán viszonlátás.
Van egy ismerősöm, akinek van arrafelé egy kis szőlője, és a ...kft-nek adja el. Olaszrizling. Függöny. "Hogy szüreteltek?" - "A ...kft küld egy konténert."
Nalunk meg a ..... Kft felvasarolja a balatoni szölöket nyomott aron es neki mindegy, hogy 15-ös vagy 18-as, ugyanannyit fizet. Geza neni es Agi bacsi meg persze, hogy gyorsan eladjak a termest nekik. A Bella Italia meg majd segit, hogy tele legyen minden tartaly.
A kis es közepes boraszatok, akik szeretnenek meg vasarolni szölöt nem tudnak, mert a ..... mar megvette mindenkitöl.
Megnyugtataskent azt üzenik a nepnek, hogy ne aggodjunk, mert ök a beragadt keszletü bort is megveszik tölünk szölöarban.
Nálunk a borászatokszüret előtt össze dugják a buksijukat hoy ennyit adunk aszőlőért és vagy eladom hogy ne a tőkén rothadjon meg ,vagy feldolgozom és a borért is anyit ad amenyit ők őssze karteleznek .CSak a bornál lehet egy kicsitvárni hátha mozdul az ára felfelé.
Át kéne tennem a borom egy másik edénybe (most még az anyján, az erdeti seprűn van), mert nem tudom már mivel feltölteni és a száraz pincében gyorsan párolog a hordóból (na meg Karácsony alkalmából inni és ajándékozni is muszáj volna már :-)).
Viszont még hallom a hordóban a sercegést, azaz nem állt le teljesen az erjedés.
Jól járok-e el, ha átfejtem másik edénybe, levéve a seprűről, de még nem kénezem le.
Arra gondoltam az eddig olvasottak alapján, hogy a forrás leállása után két héttel kénezek, ami meg már újévben lesz.
Ehhez lekapcsolom a fűtést (nincs már sok maradékcukor érzetre), hogy leálljon a forrás és viszonylag gyorsan stabilizálhassam kénnezéssel.
...a német rieslingek nagy része, a maguk "durva" 7,5-es alkoholfokukkal. Nemtudom más hogy van vele, de ha ilyen borokat kóstolok, nekem olyan szirupos lötty érzetem van...
Nem ketlem az irasodat, de azert ezt kiegeszitenem az en velemenyemmel is. Nem vedem en a nemet borokat, mert tudom, hogy hol a szerepük a vilag borai között, de 6 eve itt dolgozom es talan mar az összes borvidekre sikerült ellatogatnom es megkostolnom a borvidek jellegzetes fajtait. Egy biztos, hogy a moseli rieslingek alacsonyabb alkoholtartalmuak (8-10%) es legtöbb esetben felszarazak, feledesek. A Rajnamenti 35-45 fokos dölesszögü meredek bazaltos deli lejtökön azonban olyan fantasztikus savakat es asvanyossagot produkalnak, hogy le a kalappal. Bar en nem fogyasztok feledes borokat, de nagyon szivesen kostolgatom öket, mert szepek.
Tovabba nem hiszem, hogy ra lehetne huzni a szirupos lötty altalanositast egy 80 millios orszag teljes Riesling borkeszitesere. A Mosel egy kis borvidek. A Pfalz-i, vagy Frankhon-i feherborok altalaban nagyon jok. Az itteni Baden-i borvidek borai teraszos ültetvenyszerkezetnek es a magas napsüteses orak szamanak köszönhetöen szamos lehetöseget ad a boraszoknak. Jol beerik a Riesling szölö, a hegyoldalban melyen megbuvo gyökerek kiszivjak az asvanyokat a talajbol. Ezert viszonylag stabilan lehet minden evben elfogadhato vagy kivalo minösegü es beltartalmi ertekü Riesling szölöt szüretelni. Az adottsagok viszont megvannak a testes, erett vagy a gyümölcsös filligran Rieslingek elkeszitesehez.
Hogy ebböl az adott szölöböl kesöbb a borasz milyen bort keszit, az mar egy egeszen mas felfogasbeli vagy gazdasagi kerdes.
Ezutobbihoz kiegesziteskent emlitenem meg, hogy itt a szövetkezeti rendszer müködik. Sokan döntenek ugy, hogy szölejüket nem adjak el, mert jo hobbi a szölömüveles es a föallas mellett hoz egy kis penzt a konyhara az abbol eladott szölö. Öket hivjak Nebenerwerbswinzer-eknek. A szövetkezetnek leadjak a szölöt, akik millio liter szamra keszitik a borokat egy bizonyos standard szerint. Vigyazni kell azonban, mert ezek a szövetkezetek nem összekeverendöek a BZOLTAN altal böszen emlitett magyarorszagi borgyarakkal. A felvasarlasi elöiranyzatok nagyon szigoruak (cukorfok, minöseg, egeszsegi allapot, erettsegi fok, hömerseklet, sav, stb...), de jol es gyorsan fizetnek. Minden evben elö van irva, hogy mennyit illik fizetni bizonyos fajtakert es cukorfokonkent. Mivel sok szövetkezet van ezert a gazda oda viszi, ahol magasabb arat fizetnek. Ez magasan tartja a felvasarloi arat.
A szövetkezetek azonban nem csak ebböl elnek, mert van sajat ültetvenyük is 20-800 hektarig. A nalunk levö Badischer Winzerkeller pl. 2500 hektarrol keszit bort evente. Ezeknel a szövetkezeteknel elkülönül a szölesz es a borasz szakma. Erre szerintem otthon is szükseg lenne, mert manapsag mindenki szölesz-borasznak erzi magat.
Mikor legutobb Csizmazia bacsinal voltam ö is fel volt ezen haborodva. Manapsag mindenki sztarborasz, aki egy standard marketinggepezet szerint beall a sorba.
Erről azért érdemes lenne megkérdezni egy az aszúkészítésben jártas tokaji gazdát.
Én az aszúbor készítését egy nagyon különleges technológiának tartom amit nem lehet és nem is szabad a sűrítménnyel, kénezéssel manipulált édesborokkal. A natúr édesborok csúcsa a szamorodni típusú borok. Ilyen szempontból az aszúborok egy egészen külön kategórát képeznek. Tegyük hozzá, hogy még ezen királyi kategória sincs kellően jól szabályozva, mert még ma is törvény engedélyezi a mustsűrítménnyel való édesítés technológiáját az aszúborok készítésénél. Itt válik el a párezer forintos sokputtonyos az alaphangon tízezer forintos aszúktól. Pont ahogy a 300 forintos pancsolt bor elválik a 800-1500 forintos természetes boroktól.
Hát igen. Ha azt mondjuk, hogy a jól fogyasztható és nem durván szeszhangsúlyos édes bor alkoholtartalma valahol a 12.5-14.5vv% tartományban mozog, akkor a must 220-240g/l cukortartlma feletti cukor az amire bazírozhatunk mint maradékcukor.
Nagy lutri és nagyon nehéz műfaj spontán és beavatkozás mentes (aszúszem áztatás és mustsűrítménnyel való édesítés nélkül akár erjedés előtt vagy után) technológiával a 18-60g/l maradékcukros félédes/édes bor célként kitűzése úgy, hogy az erjedés magától megálljon valahol 13-14vv% környéként. Ezért mondják felénk azt, hogy az édesbor az a természet ritka ajándéka.
Vagyis szerintem nem _KELL_ édesbort csinálni. Ha olyan az évjárat akkor örülni kell neki nagyon, de menetrendszerűen évről évre elvárni, hogy legyen adott mennyiségű édesborunk az beavatkozás nélkül szerintem értelmetlen.
A tejpor és víz keverékei az un. rekombinált tej, ami beltarmilag olyan mint a "normál" tej, érzékszervi jellemzőiben nem feltétlenül rosszabb egy átlagos UHT tejnél. Ezt korábban szerintem semmi nem tiltotta, valószinüleg most sem, de mivel nem vagyok a szakmában ezt csak valószínüsítem. Viszont nem nagyon alkalmazták (csak szükségből), mert jóval drágább volt így tejet csinálni, mint a nyerstejet megvenni és felhasználni (porítás, és a visszaoldás nem kis költségei). Persze ha manapság v.mi olcsó kínai tejport szerzünk be, már lehet versenyképes eljárás! Használták ugyanakkor a tejpor visszaoldást ott ahol a tejtermelési és a fogyasztási szezonalitások nem estek egybe és aktuálisan tejhiány alakult ki. Használták továbbá szegény országoknak nyújtott élelmiszersegélyeknél, mivel sokkal olcsóbb volt nagy távolságokra az 1/10-ed tömegű tejport elszállítani és helyben a célországban vagy környékén visszaalakítani. Használták továbbá nálunk is régen a lejárófélben lévő honvédségi vagy egyéb népgazdasági tartalékok felhasználása esetén. Állítólag a Kelet Pesti Tejüzemben anno alapesetben így készült ezekből az állami vaj készletekből a tejföl (ez az előbbi technológiának analógja tejfölre).
A reggeli italok ezzel szemben tej és édes savó, és/vagy permeátum (vagy permeátumpor) keverékei, tejszínnel beállítva a zsírtartalom, hozzáadott állományjavítóval vagy anélkül (technológiája válogatja). Növényi zsíros változatával nem találkoztam, de lehet hogy van.
Véleményem szerint a mustkoncentrátumozott bor és és a tejpor visszaállítás azért elég más kategória. A tejitalokkal már szerintem is lehet analógiát keresni.
A legtöbb édesboromat én is így csinálom, sajnos nem mindig adatik meg a botritisz jótékony hatása (idén szeptember végén elkezdődött, de aztán hirtelen le is állt a gomba). Hacsak nincs az embernek minimum 31-es cukorfokú (27-es mustfokú) alapanyaga, akkor ez az egyetlen természetes módszer az édesbor előállítására. Nekem pl van 27-es traminiból származó szárazborom kb 16-os alkohollal, hát vmi brutális... Úgyhogy, ha már az ember bízva bízik a botritisban de mégsem jön össze a dolog és egy ilyen köztes alapanyag jön össze, akkor ez az egyetlen természetes mód az édesbor előállítására. A ló másik oldala viszont szerintem a német rieslingek nagy része, a maguk "durva" 7,5-es alkoholfokukkal. Nemtudom más hogy van vele, de ha ilyen borokat kóstolok, nekem olyan szirupos lötty érzetem van, akármilyen sava illetve mineralitása is van a bornak. Azért kísérletező emberke vagyok, és idén ott van kb 100 liter rajnai a tartályban félszárazon 24-es cukorfokból származó szőlőből...
Így van, dolgoztam én is ilyenekkel termékfejlesztési szinten. Sőt vannak olyan növényi kivonatok, ill. keverékei, melyeknél már néhány g/liternél is masszív gélt kapunk. De ettől még nem lesz sajt-szerű sem, ehhez kell a kazein-gél. Ezt persze felhigíthatjuk savófehérje koncentrátumokkal, hogy olcsó legyen és még a min. fehérje tartalma is meglegyen, ide jól jöhet az ilyen gélesítő. De ezek szerintem már a Pizza-top és társai kategóriája.
Próbálkoztak ugyan a '90-es években ezeket a gélesítőket felhasználva un. diszperziós sajtokat gyártani a vágható állományú ömlesztett sajtok alternatívájaként, de nem érte el ezek minőségét és lassan kikoptak a forgalomból (de ezek legalább teljesen sajtból és tejből készültek még, csak alternatív technológiával)
De nekem úgy rémlik. Azt hiszem azok tejpor és víz keverékei. Vagyis elég hasonló a helyzet, mint egy mustkoncentrátum-gyengébb bor vagy egy mustkoncentrátum-kierjesztett cukorcefre kombónál.
Én a kénnel/hűtéssel való fékezést jobbnak tartom mint a mustsűrítménnyel vagy musttal való utólagos édesítést. Amennyire én tudom ez a fékezős technológia nem csak a muraközben, hanem sok más helyen is nagy népszerűségnek örvend. A pancsolást azért elutasító termelők 13vv% alkohol alatti édesborai szerintem mind így készülnek,
De szerintem a természetes borkészítés az a spontán és beavatkozás nélküli erjedésre épül.
Üdvözlök minden fórumozót. Évek óta olvaslak titeket, most eldöntöttem, néha én is írok, így a lassan eljövő új évre tekintettel.
Így elsőre arra lennék kiváncsi Bzoltán minek minősítené azt a technológiát ami elég jellemző muravidéken félédes, édes borok oly módon történő előállításához, hogy a még teljesen ki nem erjedt bort (refraktométerrel mérve) kénnel leállítják, így természetes maradék cukor lesz?
Békés Karácsonyt és sikeres Újévet kívánok mindenkinek!
Most megyek mákot és diót darálni, holnap kocsonyát főzök. Kellemes diskurzusainkat folytassuk jövőre, ha kedvetek és türelmetek lesz hozzá. Az idén már ne csesszük el a szent áhítatot gyomirtóval és fajélesztővel.
Ugyanezt tudja a disznófül is :) belerakod a vízbe, főzöd egy ideig és utána szeletelni lehet a vizet. Szokták ezt kocsonyának is hívni. Nem az ördögtől való ez sem :)
Egyik sajtgyárban dolgozó ismerősöm mesélte, hogy valamilyen keményítőszerűségből néhány dekát kell 1 liter vízhez tenni és hamarosan szeletelhető a víz...:)
Ez nagy okosság lenne. Mondjuk azért nem szabad túlesni a ló túloldalára. Például ha a bentonitos derítőszert mint hozzáadott anyagnak tekintjük akkor a csömöszölő bunkót is annak tekinthetjük :) mert azt is beletesszük, aztán meg kivesszük :)
De például a savpótlást, tanninport, cukrot és mustsűrítményt mindenképpen illene feltűntetni.
Ma tudtam meg, hogy 2012 nyaratol bevezetik Nemetroszagban, hogy bizonyos segedanyagokat fel kell ezentul tüntetni a cimken. Lattam az elözetes listat, ilyenek vannak rajta, mint deritöszerek, feherjekezelö anyagok, tannin, kazein, pvpp, stb...
Ha ezeket hasznalod, akkor fel kell tüntetned a cimken.
Most biztos sokan azt mondjatok, hogy baromsag, mert ugysem lehet bizonyitani, hogy benne van-e a borban, minek irna ra a gazda? Meg az is lehet kritika, hogy miert nem kell akkor feltüntetni a mustsüritmenyt, vagy a savat?
Engem is ezek a kerdesek foglalkoztatnak. Hiszen jobban örülnek egy bor es bortartalmu alkoholos ital megkülönböztetesnek, ahol csak a kizarolag bort elöallito gazdasagi szereplök hasznalhatnak a boraszat, pinceszet, borgazdasag, stb... megnevezeseket.
Viszont örülök, hogy elindulnak ezek a kezdemenyezesek, mert ez azt jelenti, hogy az igeny megvan az igazi borok irant. S ha Nmetorszagban ez elindul, akkor hamarosan EU-ban is harmonizaljak ezeket szabalyokat.
A kedes csak, hogy milyen lesz a kontroll es erdekelni fogja-e a vevöket ez az egesz?
A bor apropójából csak azt tartom említésre méltónak, hogy a sajtoknál egyértelműen megvan a műsajt és a sajt közötti különbség, törvényileg. A bor esetében nincs semmilyen differenciálás... bor a csak natúr szőlőmustból készült bor is és a sűrítményekből és segédanyagok segítségével pancsolt lé is. Szerintem ez botrányos.
Azok valóban elég tragikusak. Egyszer ettem egy ilyesmit egy szállodában, reggelire volt kirakva. Nem szokásom az ételt meghagyni, de ennél inkább kivételt tettem.
Egyébként itt a Bakony trappista - szlovák Bakony Trappista közötti különbségekről kezdtünk eszmecserét folytatni, nem is vélelmeztem, hogy a műsajtok összetevőiről is lenne szó.
Ezért írtam én is, hogy "...sajtnak látszó, de annak törvényesen nem hívható hulladékok" esetében van csak erről szó. Mint a Trapp Pista meg Csízió és pizzafeltét...
Igaz hogy nyolc éve nem dolgozom a tejiparban, de mivel a tejtermékek voltak az egyik legkonzervatívabbak az élelmiszeriparban a szabályozást tekintve túl lényegi változást nem tartok valószínűnek.
Az E számos összetevőket - ha engedélyezettek a termékben - akár 0,1 % koncentrációnál is fel kell tüntetni. Nem jut eszembe olyan E számos adalék, amit 2 % feletti mennyiségben szokás lenne beletenni. Egyéb anyagoknál pl. natív keményítő vagy zselatin már OK. lehet ez az érték.
Viszont nem értem, hogy miért kell 12 % lisztet tenni a joghurba, amikor a tej mostani felvásárlási ára kb. 95 Ft., a búzaliszt minimum ennyi. Egy joghurt állományt (legyen az kanalazható vagy ivó állomány is) megfelelő starter-kultúra kiválasztással és egy olcsó módosított keményítővel vagy más egyszerű sűrítőanyag kombinációval (akár CMC-vel is!) olcsón megoldható. De ha jó választják meg a kultúrát elég lehet akár az is önmagában.
Növényi zsírt tejtermékbe beletenni tilos, ha azt ezután is annak akarod nevezni. A legfrissebb szabályozást ugyan nem ismerem, de meglepne ha ennyire engedékenyebb lenne. Persze beleteheted - amire nyilván akad is példa - de ha megbux fizethetsz és az üzemet is bezárhatják x időre, erre is volt már példa. Azt hogy a hatóságok mennyire célzottan vizsgálnak vagy nemvizsgálnak azt nem tudom mert nem látok rá, de hogy olykor meglepő mélységekig megteszik azt tudom mert megtapasztaltam.
Színező anyagot (anatto, sáfrány) akár a legdrágább francia, holland sajtokban, sajttipusokban is alapesetben használják (pl. edami, egyes cheddar stb.).
Aromásító anyagot elképzelhető hogy használnak, bár én még láttam, igaz mi sem gyártottunk ilyesmi szemét sajtot, viszont megjegyzem, hogy más tejtermékeknél pl. ízesített savanyú tejkészítményeknél, azaz joghurt és hasonlók nem vagy alig találhatóak aroma nélkül felhasznált gyümölcskészítmények. Azaz az összes vagy a legtöbb gyümölcsjoghurtban ott van az un. átvitt aroma.
Emulgeáló szer - ismereteim szerint - a (natúr) sajtba abszolut felesleges, persze ha növényi zsírozzák akkor igen de azt nem is lehet rajta feltüntetni, és amúgy is pengeélen táncolás a hatóságok miatt. Persze bizonyos tejtermékbe elengedhetetlen (pl. egyes jégkrémek) a termék állaga miatt.
Viszkozitás növelőt esetleg szükség lehet felhasználni ha túl sok savófehérjét akarnak hozzákötni a kazeinhez, de szerintem legálisan natúr sajtba nem lehet tenni.
Stabilizáló anyag: ez egy gyűjtőkategória, ebbe beletartozik a viszkozitásnővelő és emulgeáló szerek is többek között, de gondolom hogy talán a CaCl2 szilárdító anyagra gondolhattál, melyet általánosságban használnak (legálisan) a legtöbb helyen a félkemény de valószínüleg a keménysajtok esetében is. Ez teljesen része volt a normál magyar sajtgyártási technológiának. Valószínű, hogy ezt bizonyos országokban kevésbé használják, ott ahol kedvezőbb a tej fehérje és kazein tartalma (ennek kompenzálására teszik bele.)
A CMC (E-466) - a tapétaragasztó is ebből áll - emulgeálószerként esetenként szokták használni, de a térfogatnövelő szerként nehezen tudnám elképzelni (arra a NaHCO3 való pl.) viszont tényleg igen széles körben használják az élelmiszeriparban sűrítőanyagként, viszkozitás növelőként. Igaz hogy kicsit "tésztásítja" az állományt ezért az igényesebb termékekben a jóval drágább E-410-el (szentjánoskenyér-mag liszttel) pótolják, kombinálják.
Hogy borról is legyen szó: A karboxil-metil-cellulóz (CMC) a növényi sejtfal felépítésében az egyik legfontosabb komponens. A vörösborhoz árult enzimkészítmény tartalmaz aroma- és színfeltáró enzimet is, na ez éppen a CMC-t bontja. A CMC-t nagyon sok helyen használják, pl. ez az általános tapétaragasztó, vagy a fagylaltba kristályosodás gárlására teszik bele, hogy krémes legyen - már amelyik nem tejből, keveréssel készül. A CMC teljesen neutrális anyag, az ember nem tudja megemészteni.
A hidrogénezett növényi olajon túl leginkább különböző lisztféléket tesznek a sajtba. Azért nem olvad meg az olcsó trappista, henem inkább megég.
Tejipari ismerőseim szerint a joghurton pl. a 2% alatti összetevőket nem kell föltüntetni. Ezért egy másik francia tulajdonú cég úgy tesz 12% lisztet "állományjavítóként" a joghurtba, hogy vagy nyolcféle liszt kerül bele, mindegyik külön-külön 2% alatt... (Lehet, hogy már régi az információ.)
A növényi zsírokon túl mindenféle emulgáló, viszkozitásjavító, stabilizáló, aromásító, szinező és egyébb anyagokat is használnak az ilyen sajtnak látszó, de annak törvényesen nem hívható hulladékok gyártása során.
A személyes kedvencem a karboximetil-cellulóz (leánykori nevén E466) amit emulgeálószerként, valamint térfogatnövelőként alkalmaznak. A dolog pikantériája, hogy pontosan ugyanezt az anyagot használják a keményebb (hkhm, elnézést) behatolást kedvelő urak-urak és urak-hölgyek kényelmét szolgáló síkosítók gyártásánál is. Jó étvágyat hozzá :)
Ettől okosabb nem lettem, de azért azt sem szeretném ha ez átmenne tejes témává.
Én max. a növényi zsírt gondolnám lehetőségnek mint tejidegen anyagot, de arra meg ott vannak legálisan a "pizza top" és más fantázianevü kutyulmányok, ahol a növényi zsír mellett a kazeinát a fő komponens, ami meg tejeredetű.
Véleményem szerint az ócskább sajtoknál inkább arról lehet szó, hogy olyan tecnológiát használnak, ami az egyébként a gyártáskor a savóval eltávozó anyagokat (tej szárazanyagának kb. harmada) minél inkább a sajttésztához kötik, ezáltak a kihozatalt lényegesen megnövelik. Ezzel önmagában hamisítást nem csinálnak, hiszen ezek abszolút tejeredetű anyagok, sőt a savófehérjék a biológiailag legértékesebb tejfehérjék, VISZONT ezáltal egyértelműen romlik a sajt kidolgozhatósága, állaga, minősége.
Csak megemlítem, hogy Svájcban csak a teljes tejet lehet tejnek hívni, a 2,5%-os csak "drink".
A Bakonytejet egy olyan francia vállalat vette meg, aki ugyan a magyar munkavállalókat nyíltan zulunak hívta, de ragaszkodott ahhoz, hogy a sajtot tejből csinálják. Jó is volt a Bakony trappista, de nem bírták az árversenyt, panaszkodtak is eleget. Aztán egyszercsak megjelent az olcsó Bakony trappista, pont olyan volt, mint a többi alja sajt, és a másik oldalán ott szerepelt, hogy "származási hely: Szlovákia". Egyes magyar OEM borokra igazán ráírhatnák legalább, hogy "készült: rohadt szőlőből, és olasz import borhamisítványból".
(Meg kell jegyezni, hogy a Veszprémi Tejipari Vállalat igazán szörnyű volt a komenizmus idején, a francia tulajdonos komolyan javított a minőségen.)
"Gyülöltem ezt a felfogast, es nem tudtam atverni a boltos nenikeket, fel is mondtam fel ev utan."
Na látod. Pontosan erről beszélek én is. Továbblépve azza, hogy nem értem és döbbenettel vegyes viszolygással nézem azt amikor valaki aki Magyarországon egy pancsgyárban dolgozik vezető beosztásban nem okádja el magát reggelente amikor a tükörbe néz.
Hát igen. Gyanítom, hogy melyik, igaz a méret miatt max 2-3 cég jöhetne csak szóba.
Sajnos az emberek jelentős része - véleményem szerint - nem is igen tudja, hogy mitől nem tej a r.ital, illetve mitől "tejebb" a rendes tej. A gátlástalanabbja így aztán úgy vágja át őket, ahogyan nem szégyenli.
Persze a nagyon szegény embereknek - akik hát egyre többen vannak - lehet hogy ez marad a megfizethetőbb kategória, hiszen pont a nagyon szegény fejlődő országok részére, ellátására fejlesztették ki ezeket illetve ezekhez hasonló tejimitátumokat évtizedekkel ezelőtt. Persze nyilván jobb lenne a rászorulókat célzottan normál termékkel megsegíteni (iskolatej program, stb.), mint a részben ezek miatt keletkező tejtöbbletet külpiacon hatalmas exporttámogatásokkal levezetni. Ahogyan történt ez a bő 10 évvel korábban a különféle italok és frissfölök fénykorában.
Kepviselökent dolgoztam egyetem mellett egy tejipari cegnek. Ma is a legnagyobbak Magyarorszagon. A meetingen mindig elmondtak, hogy a 99 Ft-os reggeli italt ugy adjuk el, hogy utaljuk arra, hogy ez tej, de ne mondjuk ki.
Gyülöltem ezt a felfogast, es nem tudtam atverni a boltos nenikeket, fel is mondtam fel ev utan.
A tej törvényi szabályozásánál mire gondoltál? Nekem nem rémlik, hogy a reggeli stb. italokat lehetett e valaha is legálisan fogyasztói tejnek nevezni és így forgalmazni.
Van néhány ilyen sarokpontja a sikeres borágazatnak és a fejlődő borkultúrának.
Kétség kívül a termelői borkimérés liberalizációja az egyik. Rájöhetnének már ott fenn a géniuszok, hogy a legsavanyább parasztbor sem képvisle olyan népegészségügyi kockázatot sem mint a legtöbb csillagos sztárétterem. Teljesen felesleges a szigorkodás.
Másodikként lehetne a forgalomba hozatali járulékot a mostani tételenkénti majd 30 ezer forinról a pincénkénti egy évjáratra általányként összesen 5-10 ezer forintos szintre hozni. Röhely, hogy egy négy tételt párezer palackszámmal palackoztató kispincészet 100 ezer forintot költ évente az engedélyeztetésre... pont annyit mint egy milliós palackszámot termelő borgyár. Nekünk például hérom olyan tételünk is van a mennyiségileg gyenge 2010-es évből ahol csak a forgalombahozatali engedély palackonként 100Ft-ot jelent. Na így versenyezzenek a kistermelők.
Aztán még sorolhatnánk napestig :(
Persze a nagyvállalatoknak nem érdeke, hogy a kistermelőknek legyen alterantívája. Nekik az a jó, ha a szőlőtermelők ki vannak szolgáltatva nekik és nincs helyi bortermelői kínálat.
De tényleg... milyen gáz már, hogy a Somlóvásárhelyi ábécében nincs Somlói bor, de a Vargabor pancsolt lőréje ott figyel a polcon.
Évszázadokon át piacokon is értékesíthettek a parasztok bort. Amijkor ezt betiltották, a hirtelen megjelenő, sokak számára lehetetlen feladatot jelentő adminisztráció bevezetésével együtt, hirtlelen sok család fölhagyott a gazdálkodással. Legalább akkora csapás volt, mint anno a földek elrablása a komcsik által.
Sajnos nem, REGLON AIR néven még idén is elég nagy mennyiségeket értékesítettek belőle! Amúgy már 1990-ben szó volt róla, hogy hamarosan betiltják. Elég nehezen jön össze...
Köszi a választ, közben találtam a youtubon is egy elég részletes videót a használatáról. Nem vagyok ilyen dolgokban járatos, de azt hiszem az aszkorbinsavat utólag rakják a borba, oxidáció ellen és mivel én az adalékanyagokhoz nem értek (meg nem is akarok) ezért remélem a mérésekkel nem lesz gond. A vörösborra jó hogy felhívtad a figyelmemet, majd rákérdek a gyártótól.
Ismerem a gépet, én is egy hasonlóval végzek napi 30-50 mérést.
Gyors és megbízható, de.
Ha aszkorbinsav van a borban, akkor nem mér. A vörösboroknál pedig nem veszi figyelembe a reduktonokat. Pontosabban azokat is kénnek méri, így vörösborfajtától (szín, extrakt, stb..) le kell vonni a kapott értékből 15-20-25 mg-ot (ezt csak a labor tudja bemérni), hogy a helyes eredményt kapd.
Nem biztos, hogy konrétan az általad említett gépnél is így van, de ezek a titrálógépek általános hátrányai.
Olvastam, hogy a kormány tervezi a termelői borkimérés lehetőségeinek szélesítését.
Szerintetek mennyit számítana, ha a kistermelő itt-ott néha simán kimérhetné a borát? Mondjuk fesztiválokon, búcsúban, falunapkor stb... Vagy esetleg a mucsajröcsögei kocsmában mucsajröcsögei bort is lehetne kapni? Érdekes eljátszani a gondolattal.
Beszéltem több falusi kocsmárossal, étteremtulajdonossal is, és az értelmesebbek mind azt mondták, hogy amennyiben lehetőségük lenne helyi borokat árulni és NEM BUKNÁNAK a dolgon, azonnal megtennék.
Valahol egy kocsmában egyszer azt mondták nekem, hogy csak ők amennyi "badacsonyit" eladnak, annyit se teremhet az a hegy. A vevők ezt keresik, meg különben is ez éri meg, tehát ez van. Sajnos...
A vásárlói agyakban és a törvényi szabályozásban van a hiba. A többi csak elmélet.
Ugyan nem vagyok borász, és nincs tapasztalatom a kérdéses titriméterrel, de az ilyenekkel az a probléma, hogy utána tőlük kell venned a reagenseket is. Egyébként biztosan jó.
Így van. Ez az amit a lala féle pancsolók sosem akarnak megérteni.
Amikor meg bárki szembesíti őket azzal, hogy az ő pancsolásuk tette tönkre a magyar borfogyasztási kultúrát akkor a hatályos bortörvényekre hivatkoznak.
"Azok a termelők -akiket itt simán lecsalóznak, lehamisítóznak- akik fajélesztőt használnak, száraz cukroznak, tannint pótolnak, stb, stb, azért teszik mert a Bortörvény engedélyezi. Tetszik érteni? A Bortörvény!"
Mert a korrupt és hülye politikusoknál ki tudtátok lobbizni.
Azok a cégek akiket felsoroltál tudnának jó bort csinálni pancsolás nélkül is. Ez persze melósabb, nehezebb lenne és néha kevesebb nyereséget hozna... nektek meg ez mind büdös.
Évről évre egyre több fogyasztót érdekel, hogy miből is van az amit megeszik és megiszik. Egyre nő az organikus élelmiszerek piaca és a fogyasztók egyre inkább a regionális (terroir) termékeket keresik.
Lehet megragadni a "csak az íz meg az ár a fontos" szemléletnél... az vezette oda a globalizálódot világ élelmiszeriparát abba a válsgába ahol van. Kivezetni a tudatosabb fogyasztói szemlélet fogja ebből.
Egyébként részben egyetértek: termelői oldalról az lenne legnagyobb előrelépés a magyar bor ügyében, ha kialakulna egy tisztességes középrétege a magyar borászatnak, akik a következőt csinálnák nagy vonalakban: BÁRMILYEN szőlő helyett minimum 18-as mustfokú termést vásárolnának föl, és kontrollálnák az ültetvényeket is, mondjuk max 3 kg/tőke lenne a terhelés (alapnak elég lenne a metszés kontrollja), reálisabb szüreti időpontokkal. Nem kevernének az ilyen borokhoz lőrét, főleg nem külföldit. Nem lenne szükség mustjavításra. Az édesség beállítását csak az erjedés leállításával érnék el.
Szerintem az így elkészített bort tisztességes haszonnal ki lehetne akár 600-800 forintért tenni a polcokra, és ekkor válhatna tömegesség a borkultúra, amikor is valóban élményt adó borokkal tudna találkozni egy alsó középrétegbeli család is, akár hetente. Sajnos az a baj, hogy szerintem a most ebben az árban kapható borok legalább 90%-a egy lufi, magyarán semmivel sem jobb, mint a legolcsóbb petpalackos gagyik, csak szebb a ruhája és nagyobb a hazugság a hátcímkén. Ugyanúgy 40 forintos túlterhelt, legalja szőlőkből és svarc olasz lőrékből készítik és utána buherálják így-úgy. Így csomó ember en bloc csalódik a borokban és azt a hamis következtetést vonja le, hogy "minden bor egyforma, átverés az egész".
Szinte minden ilyen kérdésben, ha felmerül, Ausztria példáját hozom fel: ott a nagy glikolbotrány óta a világban példátlan módon megtisztult és megújult a szakma, értelmes és a minőséget támogató a szabályozórendszer, és irdatlan módon fejlődött a borfogyasztói kultúra is. Mindez húsz év alatt. De hogy is kezdődött ott az új éra? a hamisítókat BÖRTÖNBE ZÁRTÁK, a telephelyeket felszámolták (sógor nevén nem lehetett másnap újra nyitni) és még a közvetlen hozzátartozók magánvagyonát is elkobozták a kártérítések fedezésére.
Kíváncsi lennék, mennyi szőlőt vágtak ki Ausztriában?
Ha valóban előrelépést akanánk elérni, meg kellene próbálni szolgaian lemásolni az ottani szabályozást, módszereket.
Miért vágták ki a falum határában a szőlőket (meg mindenhol)? Mert a svarcba "olaszból" 60 forintért (!!!) behozott meg pancsolt lőrék 40 ft alá nyomták évekig a szőlőárakat!
És saját szememmel láttam azt, hogy a magyar borgyárosok (legálisak!!!) egy szempillantás alatt átálltak az olasz kamionok fogadására, minden lelkiismeretfurdalás meg lokálpatrióta érzelmek nélkül. Továbbra is luxusterepjáróikban pöffeszkednek és röhögnek a parasztokon, akik vágják ki a szőlőt.
Ja, nemcsak röhögnek rajtuk. Megveszik a földjeiket és szőlőt telepítenek, kell a papír. Talán napszámosnak majd elmehetnek a volt gazdák. Nem győzöm a fejem kapkodni a polgármesteri hivatalban a földeladás-kifüggesztéseknél, kik a vevők egyre többször! Nem saját borvidékünkről való szakmai befektetők, vagy ha igen, sokszor strómanok. Tehát valahol mégis keletkezik az ócsóborbizniszbe' komoly extraprofit, miközben mindenki azon kesereg publikusan, hogy vágják ki a szőlőket.
Igen, de én Lapid László véleményére voltam kíváncsi az olasz kavartyúval kapcsolatban... A weinhausról szívesen olvasok, ha küldesz linket. Amúgy is mindenolvasó vagyok, úgyhogy rászánom azt a kis időt, hogy okosodjak. Nekem amúgy a nagytermelőkkel semmi gondom, hiszen tényleg szükség van az olcsó jóivású borokra, de nem a hamisítványokra. A bortörvény meg úgy ahogy van egy nagy kalap szar. A képek amiket feltettél nagyon szépek, remélem nem az én adómból (is) befizetett úniós támogatásokkal épült ez a csiniborászat... de ha mégis, akkor meg minek vele kérkedni. Pénzt költeni mindenki tud... Amúgy tetszenek ezek a bornevek is, hogy pl. Dunagyöngye. Nem kis egóra vallanak... Félreértés azért ne essék, nem vagyok én az alföld ellensége, mivel gondolom ott is nagyon sok rendes borász van és ezt nem azért írom, hogy nehogy innen is letiltsák az IP-met, mint egyes szlovák fórumokról, amiket az itteni weinhausok pénzelnek... A képekre visszatérve, teszek fel én is egyet, kettőt:
egy kövér, jóllakott gyík a szőlőmben
feleségem nagyanyjának a 70 éves kapája (ez a kedvencem).
Maximálisan teszek arra is, hogy a kb 5%vágóhídi hulladék mellett 95% szójafehérjét, guargumit, adalékanyagokat és vizet tartalmazó szennyet a "húsos pulton" árulják a boltokban. Ebből nem azt szűröm le, hogy "hű de minden rendben van, hiszen a gyártó cégek betartják a hatályos törvényeket", hanem azt szűröm le, hogy az ipari szennyet többmillió ember torkán letoló cégek lobbiereje nagyobb mint az egészségügyé, a fogysztóké és az állattartóké (közvetve a növénytermesztőké is) együtt. Nekem ebből a pálinka és a tej a tanulság: ott is korábban törvényes volt minden, de a megalázó helyzet miatt sokan tiltakoztak, és egy sokkal jobb szabályozás alakult ki, szeszes ital és pálinka, meg tej és reggeli ital szétválasztásával. Nem oldódott meg egy csapásra minden, de jelentősen tisztult a kép. Aki korábban kritizálta a szabályoka, az nagyon jól tette.
Azok a termelők -akiket itt simán lecsalóznak, lehamisítóznak- akik fajélesztőt használnak, száraz cukroznak, tannint pótolnak, stb, stb, azért teszik mert a Bortörvény engedélyezi. Tetszik érteni? A Bortörvény! Ami ezen felüli nyekergés van, az smonca, parasztvakítás, szájtépés, helybenjárás. Mondok néhányat. A Weinhaus, Grapevine, Kiss borászat, Varsányi, Varga, St Imre, Szigetvin, véleményem szerint egy millió hl-t forgalmaznak. Van legalább húsz kisebb (Mediterrán, Koch, Kunvin, halasi Szőke, Boranal, István Borház stb) akik szintén ennyit. Mennyinél tartunk? Hol a súlypont? Sajnos ez csak látszólagos, mert súlytalanok vagyunk a világban. Lassan Európában is. Olaszország, Spanyolország meg Uniós. Macedónia még nem, de nézd meg mennyi szőlője van. Ja, aki meg nem tartja be a szabályokat, azt találja meg a NAV. Néha meg is teszi.
Miért nincs magyar tömegtermelés? Mert, jó ha van 50000ha szőlőterület. Ezen nem terem meg a 30liter/fő belföldi fogyasztás. A szlovákok, csehek, olaszok(?) több tízezer mázsa szőlőt vittek ki. Csak a környékről. Azért valahogy megvagyunk. (Mediterrán pince, Márton napkor 2011)
"Való igaz, hogy a borhamisítókkal nehéz árban felvenni a versenyt, de ha csak kevéssel lenne drágább a jó minőségű olcsó bor mint a hamisított, akkor talán a jelenleg nem meggyőzhető vásárlók is elgondolkodnának azon, hogy melyiket vegyék meg!"
Ezzel csak az a baj, amit korábban többen több féle képpen fogalmaztak meg: amíg nincs megfelelő szabályozás és a (hozzám hasonló) nem túl művelt fogyasztó számára nem egyértelmű, hogy két olcsó bor közül melyik a hamisított, addig ez a fogyasztó az olcsóbbat fogja levenni a polcról.
Ezért kellene az IGAZSÁG is a nem hozzáértő embernek is.
És ezért tudnak versenyben maradni az olcsó pancsok az olcsó borokkal (sőt, lenyomni azokat)...
Hirtelen annyi beírás keletkezett, hogy engedtessék meg nekem, hogy nem válaszolok egyenként mindegyikre!
Örülök, hogy ennyire sikerült belenyúlnom ebbe a hangyabolyba és végre sikerült felkavarni a fórum állóvizét!
Azok akik, azt hiszik, hogy ők nem felelősek a kialakult helyzetért struccpolitikát folytatnak. Olyan nincs, hogy egy viszonylag szűk körben csak egyesek hibások a kettesek nem. Nem elég, csak a hatóságoktól várni a megoldást.
Való igaz, hogy a borhamisítókkal nehéz árban felvenni a versenyt, de ha csak kevéssel lenne drágább a jó minőségű olcsó bor mint a hamisított, akkor talán a jelenleg nem meggyőzhető vásárlók is elgondolkodnának azon, hogy melyiket vegyék meg!
Az olaszok miért tudják elárasztani olcsó borral a mi piacunkat?
Miért nincs magyar tömegtermelés?
Az a baj, hogy elhittük, hogy csak a világfajták használatával és a borversenyek megnyerésével lehet helyzetbe hozni a magyar szőlőtermesztést és bortermelést. Mindenki az országhatáron kívülre és a tehetőseknek akarja eladni a borát, (mert azok értékelik a magas minőséget) és közben elfelejtkeztünk az itthoni piacról és a magyar borfogyasztókról!
MIndneki jön itt azzal, hogy az elmúlt 50 év komcsi rendszere, tsz-esítése, szovjet piacra termelése elronotta a magyar szőlészetet és borászatot. Bejártam az országot és láttam.
Ettől függetlenül az egész világban az a helyzet, ami most ma Magyarországon. Az emberek, az átlagfogyasztók nem annyira fogékonyak eziránt a téma iránt. Van néhány komolyabb érdeklődő, aki szereti és érti a jó borokat. Azt átlagember azonban egy szép estét akar, jó barátokkal, vagy a barátnőjével. Kortyolgatni ismerkedni a borral, de ennél nem jut soha egy szinttel tovább. Nem lesz szakértő, mert nem akar az lenni. Nem fogja felismerni a fajtajelleget, vagy a termőhelyet a borban, mert nem is érdekli annyira. Az sem érdekli, hogy mivel permetezték és használtak-e élesztőt.
Itt Németországban is (ha az eladásnál dolgozom) nem érdekli az embereket, hogy biobor vagy konvencionális bor. Az sem, hogy mivel lett kezelve a szőlő vagy a bor a készítés során. A legtöbben azt nézik, hogy milyen fajta (mert ha ismerik, akkor az jó bor) és megkóstolva ízlik-e, és mennyibe kerül. Ha ezek stimmelnek, akkor énekelhetek az ökolögiai szemléletről a terroir-ról, meg a környezeti szemlélet fontosságáról.
Ezt nem foghatjuk a komcsikra, ez egy általános borfogyasztói nézet a ma, ami az egész világban terjed. S mivel túltermelés van borból ez nem is nagyon fog változni. Persze van a réteg, aki erre figyel, de igen pici ez a szegmens az én tapasztaltom szerint. A borfogyasztás és a borkultúra csak számunkra olyan jelentős, mert ez az életünk.
Jó cél, hogy mi próbálunk ezen rossz szemléleten változtatni, de Donkihóte harca jut eszembe erről.
Húha, mi volt itt ma! Csak én szedek itt rizlingcseppeket, hogy egész nap a pincében fejtettem? Most tehetem félre Dosztojevszkijt, mert lesz mit olvasnom ma este...
Megdöbbentő, hogy egyes bortermelők hogy védik a pancsolást. És hogy hülyének nézik a fogyasztót. Vendéglős, aki lenézi a vendéget, boltos, aki a vevőt, borász, aki a borivót, nem jut messzire.
Gondolom nem vigasztal, hogy szerintem meg a Somlóra kellene ilyen szemléletű ember... meg a HNT-be, meg az MgSzH-ba, meg az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságába és annak a borászati albizottságába, meg a földművelésügyi minisztérium fontosabb pozícióiba.
De egyelőre ezek a posztok a pancsgyárak lobbiérdekeinek a szervilis csicskásai.
Csile, Dél-Afrika, Ausztrália, Észak-Amerika, Új-Zéland manapság már hagyományos bortermelő országoknak számítanak.
Ezekben az újvilági országokban azóta van szőlőtermesztés és bortermelés amióta oda az európaiak betették a lábukat. Ez ugye a 16-17. századot jelenti.
Csak ugye róluk mi nem tudtunk. Persze vigasztalja őket az, hogy ők sem tudtak akkoriban mirólunk.
A globalizáció kezdetéig mindenki a saját régiójának a piacára termelt. Elenyésző volumenben persze voltak kivételek, de alapvetően párszáz kilométeres távolságon túlra kevés bor jutott el. Magyarországról ugye a tokaji jutott el messzebbre, de ha őszinték vagyunk magunkhoz akkor Tokajnak ez a virágkora sem volt hosszabb párszáz évnél.
A tömegek igényeit persze ki kell elégíteni. De nem hazugságokkal és csalással.
A bűnözöket nem lehet kiszorítani a piacról, mert éppen azért uralják a piacokat, mert "megengedhetetlen" módszereikkel behozhatatlan versenyelőnyt élveznek a tisztességesen borászkodókkal szemben.
Csak a törvénykezés változása állhatná útjukat, de ebben meg nem bízom, mert a lobbijuk vastagon uralja a politikát!
De azt értsed meg kérlek, hogy ameddig Magyarországon a nagyipari pancsolás törvényileg szentesített addig az olcsó, jó minőségű tömegborok termelőinek esélye sincsen a piacszerzésre.
Aki ma Magyarországon olcsó tömegbort akar pancsolás nélkül készíteni azt simán és erőből kiszorítják a piacról a pancsgyárak.
Aki azt mondja, hogy nem lehetne olcsón tisztességes, vagyis cukrozás, sűrítményezés, savpótlásm tanninpótlás, édesítés meg hozzáadott aromák nélkül jó bort csinálni az vagy hülye vagy hazudik. Csak éppen a pancsgyárak sokkal gazdagabbak, erősebbek és befolyásosabbak annál, hogy az ilyen termelők egyáltalán szóhoz jussanak.
A megoldás _NEM_ _NEM_ és harmadjára _SEM_ az, hogy legalizáljuk a pancsolást és a fogyasztónak azt hazudjuk, hogy az az ócska lőre amit a pénzéért kap az bor. A megoldás az az, hogy megállítjuk az olasz kamionokat, megnevezzük a pancsoló termelőket, átírjuk a törvényeket úgy, hogy az a tisztességes szőlőtermelőnek és bortermelőnek kedvezzen és nem az ipari borgyáraknak. Aki ez ellen érvel az ostoba barom.
Nekem bőven elegendő lenne, ha csak azt lehetne bornak hívni ami hozzáadott cukor és mustsürítmény nélkül erjedt ki és aminek a sav, alkohol és cukortartalmát nem emelték és nem is csökkentették.
Az én pincém ajtaja előtt ettől sem kevesebb, sem több ember nem állna. Talán ebből is levehetnéd, hogy nem önös érdekből mondom azt amit, hanem azért, mert ez az egyik sarokköve a magyar bor jövőjének. Egy ilyen szabályozás pont a hétköznapok olcsó borainál rakna rendet. Márpedig a borkultúra az olcsó alapborokra épül.
"Ami ízlik azt megveszik."
Ezzel nincs is semmi baj. De legyen joguk tudni, hogy mit kapnak. Nem érdekel ez mindenkit, de ha valaki kiváncsi rá akkor legyen már lehetősége. A jelenlegi rendszerben senki nem tudhatja, hogy mi van abban a palackban amit megvesz.
Én dolgoztam Németországban (nyugati részen, ahol nem volt kommunizmus), ott is csak a jéghegy csúcsa az aki a prémium minőséget veszi!
Ott is eláraszt mindent az olcsó perui, dél-afrikai, és ausztrál bor. Ott már felismerték, (peru, dél-afrika, ausztrália/ezek mind tradicionális bortermelő országuk ugye?/) hogy a tömegeket is ki kell elégíteni nem csak, fűízről, erdei gyümölcsök illatáról, egy kis kátrányíz, stb. beszélni.
"mert nem gaz lepné az egykoron gondosan szőlővel művelt domboldalakat."
Az egykoron gondosan művelt domboldalakat először a gaz veri fel, azután szép csendesen elbozótosodik, majd elfoglalja, helyét az erdő.
Mindeki örül: a környezetvédők, a külföldi bortermelők, a borhamisítók és az egykori szőlőtermesztő gyermekei is, mert nem kell éjt nappallá téve küzdeniük a szőlőben és nyugodtan nyomkodhatják a távirányítót a nagypapa szőlőjének kivágása után kapott pénzből vett tévét nézve. Ezzel elértünk oda, hogy teret nyitottunk a borhamisításnak, pancsolásnak, mert másképp olcsó bort nem tudunk a vevő asztalára tenni, de megszóljuk azokat, akik, a hiányos ellátás folytán fellépett igényeket megpróbálják kielégíteni....
Én is azt mondom, hogy a hamisítás bűn, de úgy tűnik mindannyian cinkosok vagyunk ebben.
Szerintem az lenne a megoldás, ha a jó nevű termelő nem csak csúcsborok előállításában lenne érdekelt, hanem mondjuk olcsó jó minőségű tömegborokhoz is adná a nevét, amivel kiszorítaná a bűnözőket a piacról....
De a maradék 20% utána hosszú évek alatt "megtéríti" egy-két családtagját, munkatársát, és így szép lassan 21 majd 22% lesz. 50 év rombolását legalább 50 év helyretenni. De ha eleve meg sem próbáljuk, akkor tényleg mindegy.
Nekem az a véleményem, hogyha bevezetnének egy olyan szabályzást, hogy a bor csak 100% szőlőből készülhet, permetszer, élesztő, kezelőanyagok, édesítőszer, stb.. hozzáadása nélkül, minden más pedig bortartalmú alkoholos ital megnevezést viselné, akkor sem állnának sokkal többen sorban Bzoltán pincészete előtt. Pedig az már nem lenne a fogysztók tudatos megtévesztése.
Szerintem egy ilyen típusú korrekt tájékoztatás sem változtatná meg a fogyasztók alapvető borivási szokásait.
Évtizedek óta ezer, meg ezer embert szolgáltam ki már borral. Beszélgettem velük, tereltem a gondolataikat abba az irányba, hogy fogyasszanak száraz borokat, válogassák a szőlőfajtákat az ételekhez, vásároljanak magyar bort, s ha lehet akkor mindíg közvetlen a termelőtől. Olvassanak a témában sokat, kérdezzenek a bortermelőtől bátran. Legyenek fogékonyak az ökológiai szőlészet iránt.
Azt hiszitek érdekli ez az emberek 80%-át egy borfesztiválon, egy kiállításon egy vásáron vagy akár a boltban?
Ugye érzed, hogy ezzel azt mondod, hogy a szegény embereket át szabad verni, nekik szabad hazudni?
Ha a szegény ember szeretne édes bort venni nagyon olcsón, akkor nem az lenne a becsületes, hogy elmondjuk neki őszintén és egyenesen, hogy drága barátom olcsón nincsen édesbor? Szerinted erre az igényre az a korrekt válasz, hogy becsapjuk és eladunk neki egy _édesített_ bornak tűnő szeszesitalt???
DE, nem támogatom azokat a hiénákat, akik más nyomoruságán gazdagodnak!
De nem is azok vannak a legnagyobb sz@rban, akik akár már képesek bort készíteni a szőlejükből, hanem azok akiknek csak a szőlőműveléshez van eszközük.
(mondjuk errefelé ez nem jellemző)
A baj az, hogy ahonnan 100 ft-ért veszik meg a bort, mihelyst a kényszer megszűnik, meddig lesz ott szőlőtermelés, vagy borászkodás?
Csak a saját környezetemben látom, a kommunizmus 40 éve alatt nem ment úgy tönkre a szőlőhegy, nem vágtrak ki, vagy hagytak műveletlenül annyi szőlőt, mint a gengsztrerváltást követően meghozott hegyközségi törvény nyomán!!!
PONT ezeket az embereket verik át jelenleg azzal, hogy azt hiszik BORT vesznek. A pálinkás hasonlat jó volt Zolitól, a reggeli ital és a tej kérdése hasonlóan. Aminek nevet adunk, az létezik. Ha két külön név van, két eltérő szabályozással, akkor jobban elválasztódhat a szar az aranytól.
Pont arról szólna a fogyasztók nevelése és egy jó társadalom formálása, hogy szükségtelen és egészségtelen luxuscikkek helyett ritkábban, de értékesebbet vásároljanak. Mi sem veszünk csipszet, kólát, "felvágottat", de egy hónapban egyszer veszünk 20 dkg paremzán sajtot és igazi sonkát. És egyre több ilyen ismerősöm van. És ha a vacak utánzat a valóditól jobban el van választva, akkor megadjuk az esélyt arra, hogy sook embernek kinyíljon a szeme.
Nap mint nap a boltokban azt látom, hogy szxrokra elköltenek tízezreket sokan egy heti bevásárlásnál, de egy jó borra sokallnak 1500 forintot.
Meg mi van most? Átlag tinédszer vagy fiatal családos levesz az ünnepekre egy 1000 forintos akciós aszút vagy egy megdizájnolt címkéjű, hazug ipari hulladékbort. Hazamegy, megissza, és elmegy az egésztől a kedve, elkönyveli, hogy a "drágább borok is mind ugyanolyanok", majd szépen rászokik a bor helyett a szintén ipari hulladék sörre, ünnepekkor meg vesz egy Bailey's-t.
Nem kicsi ez a vevőkör sem, csak ők is egyre inkább a borhamisítók irányába vannak kényszerítve.
Az a lobbi amelyik abban érdekelt, hogy a kistermelőket partvonalra szorítsák, nagyon hatékonyan működik.
Minduntalan megállapítjuk, a helyi borbírálatokon, hogy ha a környékbeli kocsmákban az ottani felhozatal minőségének töredéke fellehető lenne, bizony mindenki jobban járna!
A helyi termelők, meg a fogyasztók is.
Meg talán az ország is, mert nem gaz lepné az egykoron gondosan szőlővel művelt domboldalakat.
Ismerek olyan termelőt, aki 100 ft-ért is odadja a borát csak elvigye tőle valaki. Ugyanis semmilyen más jövedelme nincs a kevéske rokkantnyugdíján kívül. Mégsem gondolom, hogy pancsolja a borát....
Itt nem csak az alkeszekről beszélünk, hanem a társadalomnak arról a rétegéről is, amelyik nem engedheti meg magának, hogy több száz vagy akár ezer forintot kiadjon 1 palack borért. Mégis mivel azt olvasta vagy hallotta valahol, hogy napi 2-3 dl vörösbor polifenol, resveratrol és egyéb összetevők okán segíthet megőrizni az egészségét megveszi a olcsó kevésbé jó minőségű bort ráadásul édeset, mert az ízlik neki.
A pálinkaivók sem a 10000 ft/l prémium kategóriát keresik, hanem az ágyas, mézes, érlelt vagy egyéb praktikával ízesített olcsóbb, rosszabb minőségű párlatokból előállított terméket.
Zoli, gondolj bele, akit nem érdekel, hogy a gyomirtószerekkel tönkreteszi a talajt, ami a jövő generációknak is táplálékot kellene adjon, azt mennyire érdekli, hogy a készítményeivel mérgezi a fogyasztóit?
A pálinka esetében a piac gyönyörűen reagált a szabályzásra. A fogyasztók lényegesen jobban elfogadják a pálinkák magasabb árát, mert immáron tudják mi az. Volt sajtója a dolognak, tévében, rádióban, újságokban eről sok szó volt. Akiket pedig csak a szesz érdekel annak továbbra is ott van az amit addig ittak, csak mots szeszesital néven.
Ezzel mindenki csak jobban járt. A pálinkafőzdék is, a fogyasztók is és a szeszgyárak is, mert az alkesz az akkor is megveszi a szeszt, ha azt szesznek hívják.
A fogyasztók azon rétegét amelyiket nem érdekli, hogy átverik azt az sem érdekelné, hogy kivételesen igazat mondanak nekik. Hát akkor miért nem mondunk inkább igazat nekik? Segítek, elárulom. Azért mert a hazugsággal át lehet verni a fogyasztóknak egy olyan rétegét is aki amúgy inkább "bort" venne le a polcról mint "esti italt".
Ezen a csaláson a weinhaus és társaik kemény százmilliókat keresnek. A jelenlegi helyzet csak nekik jó és mindenki másnak rossz. Te pedig arról győzködsz engem, hogy a társadalomnak vannak olyan mélységei ahol tökmindegy. Igen van. Na és? Ettől még nem kellene hazudni _mindenkinek_.
Mondtam volna olyant, hogy nincs igény az olcsó borra??? Nem hinném.
Hát persze, hogy van rá igény. De ezt az igényt kiszolgálni egy olyan termékkel ami _NEM_ bor az csalás és hazugság.
Ugyanez történik amúgy az élelmiszeripar egészében. Van igény az olcsó húsra és ezt kiszolgálják a húshoz megtévesztésig hasonlító izével. A pór meg azt hiszi, hogy hús az amit eszik, holott nem az.
Szerinted az kenyér amit a hiperekben megveszel? Van egy rossz hírem. Nem az. Szerinted az bor amit a hiperek alsó polcairól párszáz forintért leveszel? Van egy rossz hírem, nem az. Szerinred az 1000 forintos tokaji aszú az tényleg tokaji és tényleg aszú? Megintcsak rossz hírem van, egyik sem.
Téged tényleg nem zavarnak az ilyen hazugságok? Mert engem igen.
Úgy látom te a folyamatos mellébeszélés állapotában vagy és nem látsz mást csak a felszínt!
Próbálj meg a társadalom mélyére nézni és nem csak azokat észreveni, akik olyanok, mint te!
Ez simán nem igaz. Pont a pálinka a legjobb példa erre.
A fogyasztók azt hiszik, hogy az amit isznak az bor/pálinka. A pálinka esetében történt előrelépés. Ami nem 100% gyümölcsből készül az nem pálinka. Most kellene annak következni, hogy bor csak az lehet ami natúr szőlpmustból készült.
Hazugság és átverés azt állítani, hogy a fogyasztó azt akarja, hogy hazudjanak neki és hogy átverjék. Nem akarja, sosem akarta.
A fogyasztó nem akarja, hogy átverjék, egyszerűen nem érdekli! Hiába van meghatározva, hogy miből készülhet a pálinka vagy a bor, az emberek nem képesek megkülönböztetni és nem is akarják megtanulni, hogyan lehet a pálinkát a szeszesitaltól vagy a bort az "esti italtól". Ez egy más célközönség, aki nem az 1000 ft/palack árú bort keresi, hanem a két literes petpalackost 200-ért vagy a tetra-pack-ost 99-ért.
Az ő igényeiket kielégítőket lehet megvetni, lenézni, de lebecsülni nem....
Számomra ez a lényeg és nem érdekel, hogy a saját örömére ki mit csinál a borból amit megvesz vagy megtermel. Engem az érdekel, hogy mi az ami eladásra kerül.
"Azért, mert ők bornak akarják hívni még, ha nem is az."
Ez simán nem igaz. Pont a pálinka a legjobb példa erre.
A fogyasztók azt hiszik, hogy az amit isznak az bor/pálinka. A pálinka esetében történt előrelépés. Ami nem 100% gyümölcsből készül az nem pálinka. Most kellene annak következni, hogy bor csak az lehet ami natúr szőlpmustból készült.
Hazugság és átverés azt állítani, hogy a fogyasztó azt akarja, hogy hazudjanak neki és hogy átverjék. Nem akarja, sosem akarta.
Azt állítani, hogy olcsó és mindegymilyenminőségű borra nincs igény, a fogyasztók és úgy általában az emberi viselkedés totális nemismerése. Az emberek többségének a bor nem "a" fontos dolog, hanem egy teljesen jelentéktelen valami, a sok más jelentéktelen között, amitől le lehet részegedni. Ez a bor feltalálása óta így van.
"Ha ezt magának csinálja akkor szíve joga, ha bárkinek eladja az így pancsolt vörösborát akkor az meg csalás."
Nem az a lényeg, hogy csalás-e vagy sem, hanem az, hogy érdekli-e, hogy csalással készült vagy sem. Akár tudomásul akarjuk venni, akár nem a valóság az, hogy az emberek egy részének csak fehér meg vörösbor létezik és ezt a szín alapján döntik el. Az íz pedig csak úgy érdelki őket, hogy édes vagy nem (amelyik nem édes az nekik savanyú).
De miért pont borral??? Elégítsék ki az ilyen igényeket szőlő ízű szeszesitallal, esti itallal, vagy édesített szőlőszesszel. De ne _BOR_ legyen a neve, mert nem az.
Azért, mert ők bornak akarják hívni még, ha nem is az. Ugyanez a gond a pálinkánál is az emberek nem teszkó gazdaságos szeszesitalnak akarják hívni, hanem pálinkának, de azért megveszik és meg is isszák....
Egy 500 éves bajor sörtisztasági törvény szerint a sör készítéséhez a következő négy alapanyagot lehet felhasználni: maláta, komló, élesztő, víz.
Adhatsz hozzá minden mást is, de azt nem nevezheted Németországban sörnek.
Majd ha Magyarországon is lesz egy tisztasági törvény a borra és egy nagyon szigorú kontroll, akkor féljen akinek félnie kell.
Milyen sokan felhagynának ezzel a modern szakmával...
Mondjuk ugyanígy igaz ez minden élelmiszerre. Szóval mielőtt Zoltánnak teljesen elborul az elméje fel kell tennünk magunknak a kérdést. Amikor vásárolni megyünk, akkor csak azokat a termékeket vesszük meg, amikről tudjuk, hogy az ami. Egészséges, azt tartalmazza, ami a csomagolásra van írva, és támogatjuk vele a magyar termelőt.
Ha mást veszünk, akkor orbitális ostoba barmok vagyunk.
" A szomszédja a csokoládégyárban dolgozik, onnan hozott piros ételfestéket, amivel megszínezte a fehérbort és olyan vörösbora lett, hogy csuda!"
Ha ezt magának csinálja akkor szíve joga, ha bárkinek eladja az így pancsolt vörösborát akkor az meg csalás.
"szerinted a Tokaji aszú is pancsolmány."
Nagyon bízom benne, hogy ez a kérdést te sem gondolod komolyan.
Amúgy nyilván a forgalomban levő aszúk egy tetemes része valóban pancsolmány. A törvények erre lehetőséget adnak.
"...az ő igényüket is ki kell elégíteni!"
De miért pont borral??? Elégítsék ki az ilyen igényeket szőlő ízű szeszesitallal, esti itallal, vagy édesített szőlőszesszel. De ne _BOR_ legyen a neve, mert nem az.
Igen volt és van is. Mindneki a hazugság és a fogyasztók átverése mellett kampányol aki nem mondja ki az igazságot. Álságos és hazug hozzáállás az is, hogy "hát ez a nagy magyar realitás és nem is lehet ezen változtatni". Hazugság a csalást és a félrevezetést azzal igazolni, hogy a fogyasztóknak igényük van erre vagy arra.
Sajnos ez nem csak egy népszerű vélemény, inkább tapasztalat.
El is mesélek erre egy történetet: Egy közeli rokonom átjött hozzám, hogy tudnék-e neki a disznótorra bort adni fehéret és vöröset is.
Mondtam neki, hogy jelenleg nincs vörösborom csak fehéret tudok adni (az nem is érdekelte, hogy milyen szőlőből készült).
Erre ő azt mondta: -" A szomszédja a csokoládégyárban dolgozik, onnan hozott piros ételfestéket, amivel megszínezte a fehérbort és olyan vörösbora lett, hogy csuda! Miért nem teszem én is ezt?"
Na próbáld meg az ilyen emberrel megértetni, hogy mi a terroir, milyen fajtákból, milyen bort lehet készíteni stb.
"Egyfajta édesbor van. Az amelyik olyan cukortartalmú alapanyagból készül amelynek a teljes cukortartalma az erjedés (teljesen mindegy, hogy irányított vagy spontán) során nem tud teljesen alkohollá alakulni. Pont, ennyi... nincs tovább.
A mustal vagy bármi mással édesített szárazbor az nem édesbor, hanem pancsolmány."
Gondolom akkor szerinted a Tokaji aszú is pancsolmány. Egyébként az is édesbornak számít, aminek teljes kiforrás előtt megállítják az erjedését és ezáltal maradék cukrot is tartalmaz....
Aki pedig kólával issza a vörösbort és traubival a fehérbort, annak teljesen mindegy, hogy mivel édesítik a borát, viszont az ő igényüket is ki kell elégíteni!
Van olyan szőlőtermelő ismerősöm, aki a saját borát olcsó teszkós (édesítőszerrel ízesített) őszibaracklével issza.
Nyilván vannak ilyen emberek és ilyen pincészetek, mint amikről írsz, de az én tapasztalatom meg inkább afelé tendál, hogy a pincészetekből az olcsó bort árusítók futnak inkább, legjobb esetben a viszonylag jót viszonylag olcsón előállítók. A bormániássá váló emberek pedig - nem mind persze, de sokan - divatmajmok. Egymástól és a hozzáértőktől hallanak valamit, amit aztán szépen előadnak egymásnak és a náluk is kevesebbet értőknek, de az ízeket nem nagyon tudják megkülönböztetni. És ha két év múlva mondjuk a sörrel kevert bor lesz a divat, akkor azt fogják isteníteni.
Az átlagfogyasztónak sokmindene nincsen manapság... például igénye és pénze. De joga, hogy tudja mi az amit a kevés pénzéért kap kellene, hogy legyen.
Aki azért kampányol manapság, hogy a fogyasztónak ne legyen lehetősége tudni, hogy az amit megeszik és megiszik az hogyan és miből készül, az egy aljas gazember.
Az amit írsz egy manapság nagyon népszerű vélemény. Jellemzően a Vargabor, Promontorbor, Weinhaus és még jópár náluk is alábbvaló de velük együtt hazug pancsgyárak tulajdonosainak és ostobán szervilis alkalmazottainak a véleménye ez.
Egyfajta édesbor van. Az amelyik olyan cukortartalmú alapanyagból készül amelynek a teljes cukortartalma az erjedés (teljesen mindegy, hogy irányított vagy spontán) során nem tud teljesen alkohollá alakulni. Pont, ennyi... nincs tovább.
A mustal vagy bármi mással édesített szárazbor az nem édesbor, hanem pancsolmány.
Az édesbor az a természet legnagyobb és legértékesebb ajándéka. Nagy kockázattal, sok munkával és költséggel lehet édesbort készíteni.
Olcsó Ferrarira és Porschera is nagy igény lenne, mégsem kampányolsz amelett, hogy a Volkswagen gyár rárakhassa a Ferrari logot az olcsó Polora. Olcsó aranyra is nagy lenne az igény, mégsem látom, hogy kampányolnál azért, hogy a rezet aranynak lehessen hívni. Olcsó szarvashúsra is lenne igény, de nem látom, hogy kezedet törve érvelnél, hogy a kínai disznóhúst szarvasnak lehessen hívni.
Ócska, gyalázatos és hazug megközelítés az, hogy igény van az olcsó édesborra és ezért engedjük már meg a pancsgyáraknak, hogy a gagyi minőségű, savanya száraz borukat mustsűrítménnyel felédesítsék.
Te is tudod, én is tudom, lala is tudja a Vargáék is tudják ... _MINDENKI_ aki borral, szőlővel foglalkozik tudja, hogy ez egy ordas hazugság. Édesbornak hívjuk azt ami valójában édesített száraz bor!
Csak sajnos keveseknek túl jó üzlet ez a hazugság. Néhányaknak túl nagy biznisz a fogyasztók átverése.
Ez szerencsére nem ilyen fekete vagy fehér. Amit te írsz, az még mindig az elbutított tömegekre jellemző. Nem a címke, egy felirat vagy egy szlogen számít. Legalábbis nem mindenkinek. A legtöbb bormániássá vált ismerősömnél ez úgy zajlott le, hogy volt egy eredendő pozitív élmény, és utána egyre "mélyebbre ásott" a témában és emellett egyre finomodott az ízlése, és most már nem lehet átverni üres szavakkal, szlogenekkel.
Emellett sok tucatnyi kis méretű, magas minőséget megcélzó és őszintén kommunikáló pince van, ahol közel zéró pénz van reklámra, marketinre, de mégis rájuk talált a közönségük, és sikeresek.
Egyre több ember megtanulja, hogy a "mangalica" felirat meg a dizájnos címkék néhány varázsszóval önmagukban még semmit sem jelentenek, és nem egy hiper polcán kell keresni a hiteles élelmiszereket.
Szerintem ez nem egészen így van a minőségre neveléssel.
A borfogyasztóknak többnyire vagy pénzük nincs minőségre, vagy ízlésük, vagy igényük, vagy eszük, vagy ismeretük, vagy ezek közül több is hiányzik.
Minőséget eladni vagy szomszéd-koma-ángyika ismerőse szinten tud az ember, vagy sok pénzzel, sok reklámmal. Kisebb termelőnek ez nem fog menni.
Ameddig üvegben van a bor (polcon), addig ugye nem számít a minőség, a feliratot meg vagy nem tudja értelmezni a vevő, vagy nem is ér semmit. Tehát vagy az olcsóbbat veszi, vagy ha minőségibbet szeretne, akkor azt, ami dereng neki valami reklámból.
Aztán ha ízlik is neki valamelyik, legközelebb már nem feltétlenül veszi ugyanazt, mert ki akar próbálni másfajtát is. Olyan ember meg viszonylag kevés van, aki rendszeresen fogyaszt minőségi bort, mert van rá pénze, és ezért sokat venne egy bizonyos termelő borából.
Ez az igényesség is alapjában csak divat, ahogy szinte minden a fogyasztásban. (Mivel eldönteni kevesen tudják, hogy mi a jó.) Még mindig gyakran hallami olyat, hogy mindegy, milyen bort öntesz, csak vörös legyen... Ez is egy ilyen divat, ahogy most a "minőség" címszó. Amire azt mondja valaki a vevőnek, hogy ez a minőség, akkor azt veszi. Jó sokat kell mondogatni a vevőnek, jó sok pénzért.
Mint pl. a mangalicatermékeknél. Valóban lehet egészségesebb és finomabb a füvön hízlalt mangalica, ami 2 évesen 2 mázsás, mint a 6 hónapos korára készre felfújatott húsdisznó, de ilyet nem nagyon kapni sehol, esetleg csili-vili drága üzletekben. Az elérhető boltokban táppal felfújatott mangalicát árulnak, ami nagyjából olyan tulajdonságokkal bír, mint a húsdisznó. De ugye a nép odavan a mangalicáért, mert erről mondták neki, hogy ez jó.
Így működik ez minden terméknél, a minőséget kiválasztani és folyamatosan vásárolni tudó közönségből csak a legreklámozottabb cégek tudnak megélni. A jóra való törekvés üzleti szempontból elhanyagolható a témában.
Szerintem meg igenis nagyon sok esetnben, egy kicsit is intelligens embernél, a kínálat minősége befolyásolja a tartalmat, elsősorban. Legjobb példa erre az elmúlt két évtized borászata: a semmiből megjelenő egyre tisztább ízű, a lelketlen, minőségi elvárásokat nem ismerő tömegtermelésen túllépő borok megjelenése minimum több tízezer vagy százezer embert relatíve rövid idő alatt "átnevelt". Véleményem szerint az utóbbi pár évben a gasztronómia sok területén zajlanak hasonló folyamatok, és ez néhány tiszta, új elvárásokat támasztó médium megjelenése mellett elsősorban az elkötelezett pékeknek-szakácsoknak-cukrászoknak és sok társuknak köszönhető. Azért sok embernek VAN valójában jó ízlése, és ha életében először találkozik végre egy tisztességesen és valódi alapanyagokból elkészített termékkel, akkor lelepleződiik számára az ipari mezőgazdaság és élelmiszeripar, rájön, hogy addig átverték: amit addig evett, az nem kenyér és hústermék, hanem a megdizájnolt nagy semmi, csupa puffasztó és adalékanyag, ami ráadásul tápérték nélküli és sokszor egészségkárosító.
Szerintem itt egy választás van: pusztán profitorientált egy cég van van valami elképzelés is, valami alkotni vágyás és küldetéstudat.
De ha ez túl "nyálas", hadd írjam le azt is: azok a borászok, pékek, hentesek....akik magas minőségükkel és hiteles termelésükkel valami teljesen újba kezdtek, a példák szerint általában nagyon sikeresek, legalábbis nagyon sokszor azok: egy új, hozzájuk lojális fogyasztóréteget neveltek ki, akik nem fogják egy pillanat alatt lecserélni a terméküket, ha egy másik cég 20 forinttal még olcsóbb (valószínűleg még silányabb, ez eredeti megnevezést méginkább bitorló) bornak nevezett ismeretlen erdetű pancsot vagy sajtnak titulált növényizsír-masszát tol az orra alá.
Véleményem szerint ötven év minden fogyasztói kultúrát, gasztronómiai értéket elsilányító rendszer után minden termelőnek itthon óriási a feleőssége abban, hogy egy buta fogyasztói massza maradjon fenn, vagy több értelmes és jó ízlésű, mellesleg egészséges ember éljen majd itt.
És nem minden a pénztárca: hálistennek pl nekem egyre több barátom van, akik EGYÁLTALÁN nem vesznek felvágottakat, helyette egy hónapban egyszer vesznek igazi sonkát, lehet, csak tíz dekát. A borral is nagyon sokan így vannak.
AZ tud nagyon bosszantani, amikor csillivilli marketinggel, dizájnnal, a valódi értékekre hivatkozással ipari szxrt akarnak az emberek torkán lenyomni: valójában ugyanaz a kotyvasztott, kétes eredetű bor van a palackban, mind a legolcsóbb petpalackos alsópolcos koccintósban, csak szebb a címke, nagyobb a hazugság a hátcímkén, és így bezsebelhető pár száz ft extraprofit palackonként.
Az édesítés meg sosem csak önmagában elítélendő szerintem: az esetek 99%-ában azért használják, hogy a termék hibáit , gyengeségeit, vagy szimplán totális jellegtelenségét egy poluláris, ám rém unalmas ízzel eltakarják/pótolják.
Lehet itt megszólni a "pancsolt" édesborokat gyártó vagy előállító borgazdaságokat, (én sem szeretem az édes bort) de tudomásul kell venni ,hogy a magyar közízlés ilyen!
Majdnem mindenki az édes borokat keresi. Lehet azt mondani, hogy olyat nem gyártunk és inkább alkalmazkodjon a vásárló a kínálathoz, azonban akik közgazdaságtant is tanultak azok tudják, hogy ez csak keresleti piacon működik! Kínálati piacon a vásárló mondja meg, hogy milyen bort szeretne inni. Aki pénzt is akar keresni a bortermeléssel és nem csak a hobby-jának élni, az elébe megy a vásárlói akaratnak és olcsó édes borokkal látja el a piacnak azt a szegmensét, amelyik ilyet akar vásárolni.
Lehet őket leszólni és sznobizmusba menekülni, de amíg a sznobok bosszankodnak a piacot kiszolgálók gazdagodnak....
Ugyan nem tudom mivel érdemeltem ki a "kollega" jelzőt, de amilyen hangon megszólalsz nem kívánok a "kollegád" lenni!
Minden környezethez kívülről adott anyag befolyásolja az ott élő mikro és makro szervezetek összetételét (van akit segít a túlélésben van a kit akadályoz). A gyomirtóknak is van természetesen lebomlási idejük, de az általunk használt (zöldkönyv nélkül is kapható gyomírtók)nem annyira veszélyesek, hogy habzó szájjal kelljen írni a használatukról.
A kapálással te is befolyásolod az ott élő szervezetek összességét. A kapálás által kiszáradó talaj felső rétegében, ahol a humuszképződés nagyrészt lejátszódna, kevesebb organizmus található, mint normál esetben.
"A gyomirtott növények gyökérzetének erózió/defláció védő hatását, már bocs, de röhejes összevetni a ledamilozott gaz élő gyökérzetének talajmegtartó hatásával."
El kellett volna olvasni a hozzászólásaimet! Ilyen összevetésről szó sem volt!
Nem csak te bízol benne, hogy nem vagyunk szomszédok, hanem én is!
Meg lehetne próbálni egy zselatinos derítést. Ezt a könyv szerint csersav segédanyaggal képez pelyheket és így derít. Neked el kell hagynod a csersav segédanyagot és a bor csersavtartlmát csökkentened. Régen ez a vizahólyagos derítésként volt ismert akkoriban nem bogyóztak és volt elég cser a borban a kocsányból (vörösborról beszélek).
Semmiképpen ne az egész tételnek áljál neki!! Mikromérleggel meg mililiters mérővel kisérletezz literes mennyiségeken amíg a neked megfelelő arányt megtalálod. Az így beállított arányokkal kezeld az egész tételt
Az egészhez csak annyit, hogy a nagyapám gyalogművelésü szölője (igaz kicsibe és magának)rézgálicon kívül semmint nem kapott , és megtermett neki amennyi kellett.Ezzel csak arra szeretnék utalni ,hogy a gyomírtószer feltalása előtt is volt élet és szölőgazdálkodás.
A környezetet meg a körülményeket meg mindíg a " gyarló" ember alakította és alakítja ma is.A környezettudatos nevelés a béka segge alatt van.
Más - valamelyik német adón láttam dután, hogy vizsgálják a karácsonyfák-ban-on ( fenyőfák) fellelhető növényvédőszereket. pedig azt nemigen eszi- isszák vízkereszt után...
Tudom hogy a pénz nagy úr, de akkor is bosszant, hogy az amúgy kitűnő Magyar Konyha magainban a kezdetek óta a Weinhaus az egyetlen stabil boros hirdető. Főleg a jó boros cikkek mellett abszolút a fogysztók megtévesztése a reklámjuk. A "szeretem mert édes. Tudom, hogy magyar" kitétel második mondata pedig vérlázító szembeköpése az ember igazságérzetének is, a csabi idézett második link fényében. Ennyire hülyének nézik a fogyasztókat.
Olyan mintha egy csúcs-lakberendezési magazinban csak a Kika hirdetne.
Talaj-szárazság témában nálunk az öregeknek van egy mondása, Rambo igazát alátámasztva: "egy horolás felér egy jó esővel".
Teljesen egyetértek veled, agyrém, ami a nagyüzemben folyik. Különösen úgy, hogy 1-2 millió(?) vagy mennyi munkahely kellene még Magyarországon, és pl. a kapásokat nem kapáljuk, így nem gyommentes a talaj a kalászosnak .... nagyon el van rontva ez a dolog.
(A Reglon sztem már be van tiltva, ha jól emlékszem rákkeltő, a napraforgóban sem engedélyezett.)
A gyomirtózott gaz elszárad, összetöredezik, majd mindaddig nem bomlik le, amíg a szermaradványok ki nem lúgozódnak belőle, mert megmérgezi indazokat a lényeket, amelyek lebonthatnák.
Egyrészt értelmezhetetlen az "állandóan mozgatott talaj" szófordulatod, másrészt nem igaz, hogy a kapált talaj jobban ki van száradva, mint a nem kapált. Ugyanis a kapálás (főleg a kultivátoros kapálás) éppen elroncsolja azt a hajszálcső szerkezetet, amin a talaj ki tud száradni. Normál csapadékviszonyok között a kapált terület felső rétege lazán ülepedett, magágy szerkezetű talajt eredményez, amelyben kiválóan bomlanak le a bekapált maradványok.
A gyomirtott növények gyökérzetének erózió/defláció védő hatását, már bocs, de röhejes összevetni a ledamilozott gaz élő gyökérzetének talajmegtartó hatásával.
Egyébként elmondtam a véleményemet arról, hogy nem lenne muszáj gyomirtóznod, pláne nem szüret előtt. Ha megfogadod mindegy, ha nem, az is mindegy. Pont leszarom, kedves "kolléga", hogy mivel aprítod a környezetedet, felőlem le is napalmozhatod, amíg nem vagyunk telekszomszédok. A gondolkozásod azokat az időket idézi, amikor marokszámra szórták a vegyszert - mára némelyeknek bebizonyosodott, hogy ez nem volt egy bölcs dolog, számtalan egyéb nagyüzemi technológiával egyetemben. Megint mások meg képtelenek adaptálódni ahoz a gondolkozásmódhoz, amelyik előrébb vihetné a mezőgazdaságot.
Megkaptam a választ, de azért kérdezek ha nem gond. Olvastam ezt a cikket: Mit ér a bor, ha az kiskunsági?, meg egyszer ezt is: Beigazolódtak a pletykák.... A kérdésem az, akkor most verbálisan harcolunk a behozott olasz lőre ellen, vagy hozzákevergetjük a "gondos munkával összegyűjtött és kipréselt" szőlőléhez?
Kezdő vagyok a szőlészkedés terén. Legnagyobb sajnálatomra a frissen lefejtett borom kellemetlenül húzós, határozott kocsányízt produkált. A kérdésem az volna, hogy miként lehetne ez a problémát orvosolni vagy gyengíteni legalább?
Ahol ezt írják a weboldalon: "a megtermelt kiváló minõségû szõlõkbõl kiváló minõségû borok készüljenek."
Ez persze egy ordas hazugság.
Lala máshol ezt írta: "A mustjavítás száraz cukrozással nincs kizárva [...] Használok tannint, fajélesztőt, tápsót, hűtve-irányított erjesztést. A két félédes borunkhoz saját sűrített mustot használok."
Hogy a minőségi borba és a kiválló minőségű szőlő fogalmába, hogyan fér bele az ilyen pancsolás azt mindenki döntse el maga.
De én úgy látom, hogy a magyar bort szeretők és a magyar borért tényleg elkötelezetten dolgozók körében a hihi-zés és a hihi-zőkkel véleményközösséget vállalni manapság már több mint kínos.
Szóval, ha valakinek a Dankó édes vörös színvonalú lőre a cél, akkor ő a kihagyhatatlan szaktekintély akit meg kell kérdezni.
A hazugság fétise: "A Weinhaus borok illata és íze felidézi azokat a pillanatokat, amikor a szőlőfürtöket gondos munkával összegyűjtik és kipréselik."
Gondos munka... vagyis a szüretelőkombájnnal lecsapassák.
De ez is aranyat ér: "A felvásárlások esetében is döntő szempont a beérkező szőlő minősége, hiszen jó minőségű bor csak jó minőségű, egészséges szőlőből készíthető!"
Gyalázatos...az ilyen lőregyárak tették és teszik tönkre a magyar borágazatot.
Hát akkor neveket ide. A bio borász nyilván Heimann (mivel ő vett át díjat Stuttgartban), a glicerinező meg netán Vince? Mindenki tud mindent, de közben meg kussol is. A hihi-zős borász nem véletlenül Lapid László, a Weinhaus volt főborásza?
ondhatnék Neked három olyan nevet, akiről azt hiszed, hogy makulátlan sztárborász (csak, mert a Borigó minden számában benne van) közben ő veszi az olasz cuccot (láttam!!!), a másikról tudom, hogy aromával dúsítja a borait (őt ismerem!!!), a harmadik pedig még mindíg glicerinnel nyomja pár tételét. Sajnos forgok néha olyan körökben, ahol ez nyílt titok.
Megismerkedtem három hónapja egy magyar bio borásszal Stuttgart-ban, ahol egy kitüntetést vett át, aki viszont kamionszám nyomatja a vegyes fehéret Németországba, itt palackozzák és címkézik:
Ungarischer Weisswein 1,79 Euro Aldi es a Real nyomja.
Megkért, hogy kóstoljam meg és írjak neki véleményt. Gyakorlatilag egy döglött fehérbor. A német megveszi, majd kiönti és azt mondja, hogy soha többet balkáni bort és soha többet nem megyek a Balatonra, úgyis megírta a Blikk, hogy döglenek az angolnák, labilis a politikai helyzet, meg tele van az ország cigányokkal és rasszistákkal.
Ez egy olyan téma, amiről lehet politizálni innen is, meg onnan is.
De ez a fórum nem erről szól és idézett cikkben egy szó sem esett megint arról (mint ahogy még általad egyszer sem), hogy miért ne gyomirtózzak és, hogy miért ne használjuk élesztőt.
Azt pedig, hogy nekifutásból leostobázol, meg barmozol valakit (bármilyen okkal is tedd) arról pedig nekem van meg a határozott véleményem.
Értse már meg valaki, hogy ha a hatóság és a szabályozás nincs az ágazat pártján akkor akitörési pont csak és kizárólag a termőhelyre jellemző, egyedi, tiszta és nagy minőségű bor. Ilyent pedig nem lehet nagyüzemi szemlélettel és módszerekkel készíteni.
Nem kell pusztán a provokáció kedvéért cinikusan beszólogatni. Aki ezt teszi az ostoba. Értelmes ember egy komoly, sokszázezer magyar megélhetését érintő témában nem hihi-zik. A magyar szőlőtermelés és az egész ágazat a lehetőségeinek határain van túl. Pusztul a sok százéves magyar borkultúra. Ürülnek ki az évszázadokon át virágzó borvidékeink. Végérvényesen tűnik el a több generáción át felhalmozódott tudás.
Aki ilyen témában cinikusan hihizik és gúnyolódik az egy orbitális barom. Aki azt mondja, hogy a magyar szőlő és bor ügyét nem kell minden helyzetben, kontextusban és minden alkalommal komolyan venni az simán hülye. Aki azt hiszi, hogy bármikor lehet ebben a témában jópofizni az egy ostoba barom. Ezen véleményemet vállalom bármikor és bárki előtt. Én nem magamat veszem komolyan, hanem a témát.
Egyébként komoly szakmai érv bőséggel elhangzott mind a vegyszeres gyomirtók használatával és a fajélesztők használatával szemben.
De számomra a legerősebb érv az nem a professzorok autoritása és nem is a tankönyvek. Számomra az a mindent vivő érv, hogy ha felsorolom a legutóbbi 5 év nekem legjobban tetsző 50 magyar bort akkor az kivétel nélkül mind fajélesztő és vegyszeres gyomirtás nélkül készült.
Bármikor, bárkivel vállalom, hogy kirakjunk az asztalra 10-10 ilyen és olyan szemlélettel készült bort és megnézzük, hogy milyen is a tartalom a szavak mögött. Szerintem te is tudod előre az eredményt.
A hihi az szarkasztikus? Nekem inkább destruktívnak tűnik, de lehet, hogy alacsony az ingerküszöböm. Ha szarkasztikus valaki, de jól írja le, azt akár úgy is élvezni tudom, hogy ellenem szól. Ez meg olyan, mint a csikk a megállóban.
Azt serelmezem, hogy amikor valaki beir egy szamara komoly szakmai ervet valami mellett vagy ellen, akkor vannak akik elintezik egy "ez baromsag", "ez nem igaz" hozzaszolassal.
Uraim, ezzel nem lehet mit kezdeni. Ez nem velemeny!
Ahogy az sem, hogy nem tudjuk toleralni, ha valaki provokativan hihi-zik.
Nem lenne szabad megengednünk, hogy egymast leostobazzuk. Ez az index hirek-hez valo hozzaszolasok nivoja.
En pl. soha eletemben nem hasznaltam meg egyetlen molekula gyomirtot sem es nem is fogok, de engem egy BZ soha nem tudna meggyözni, hogy ne kezdjem el. A csaladi boraszatunkban sem helyezünk hangsulyt az elesztökre, de engem egy BZ nem tud meggyözni arrol, hogy ne is hasznaljak soha. Aki kiröhög többkilometer szakdolgozatot, es professzorok evtizedes kutatasait, mert ö hasraütesszerüen mashogy gondolja.
Vannak akiknek szavai mögött nincs tartalom, mert erzhetö, hogy nem meggyözödesböl beszel. Olyan területi kepsviselös stilus ez. Elvegzett egy 2 napos bazisszeminariumot, meg elolvassa a Blikket es onnantol maris van velemenye.
Nem akarnám szétoffolni itt a dolgokat, de ha kiírom magamra elöl-hátul, hogy hülye vagyok, és erre valaki megállapítja rólam, hogy hülye vagyok, akkor az kifogásolható?
Szerintem, lehet tapasztalatcserét folytatni. Néhányunknak "határozott" véleménye van de ha mindenki kellő önkontrollt gyakorol akkor a dolog tapasztalat-csere része működni szokott. Lásd. korábbi kérdésem a füvesített sorok témájában.
Most kivételesen én is kötözködöm veled: Szertifikáció = bizonyítvány, esetleg tanusítvány. :)
A másik dolog, a "bio" tanácsadó de nem bio bor akkor probléma, ha a borász megtévesztésképpen hangoztatja a bio tanácsadót, de nem aszerint csinálja a bort. Ha nem hangoztatja, akkor az nem probléma.
A tanácsadó az csak tanácsadó. Én háklis vagyok az ilyenre, ha valaki biónak mondja magát, akkor az legyen is bió, ha pedig nem az, akkor ne hívja magát biónak. Ha megvan a szertifikációja akkor az, ha nincs meg akkor meg nem sportszerű annak hívnia magát, még haveri körben sem.
A mostani vita kapcsán ezeket a részeket emelném ki az idézett cikkből:
"In the plots which in the past were treated with systemic chemical products (fungus-killers, weedkillers including Monsanto's Roundup) before he implemented organic farming, he has some bouts of Esca, even if much less than in colleagues's vineyards which are still heavily treated. He thinks now that the sudden surge these recent years of Esca has to do with the wide use of Monsanto's Roundup in the vineyards. [Monsanto is an agrochemical company which yields half of its revenue from its flagship weedkiller, Roundup. Glyphosate, its main component, has been associated with sudden crop death and scientists have established that its destructive impact on the subsoil life brought the emergence of toxic fungus that were previously held in check by other subsoil microbes]."
Ennyi a glifozátról...
Pontos fordítás helyett a lényeg: a korábban nem kezelt (gombaírtószerek illetve gyomírtók) területeken jóval kevesebb az eszkás tőke. A Roundup nevű igen kedvelt glifozátalapú gyomírtó kutatások szerint azért lehet káros, mert elpusztít bizonyos mikrobákat, amik addig más, méreganyagokat termelő gombákat kordában tartottak.
Személyes véleményem is, hogy a talaj élete egy nagyon sokszereplős irdatlanul bonyolult rendszer, amit ha radikálisan megbolygatunk, akkor beláthatatlan reakcióhullámot indíthatunk el.
"To confirm his intuition, he made a study from roots taken from a conventionally-farmed vineyard elsewhere (which had a lot of dead vines with esca), using fuchsin baths and found a mycorhization rate of zero. In another plot where esca was less widespread (say, with a pathology proportion like it used to be 25 years ago), the mycorization rate of the roots was 25%. It seemed to show an obvious link between the systemic chemical products, the mycetes density on the roots, and the extent of esca."
Vagyis szoros összefüggés van az eszka, a talaj gombaszöveteinek mennyisége és a szisztémikus szerek között.
"This particular plot is organicly farmed for 18 years now, but previous treatments still take their toll on the subsoil life, as Didier considers that there's a direct link between Monsanto's Roundup for example and the depletement of mycorhize activity on the vine roots."
Az ő tapasztalata szerint 18 év után még mindig tapasztalni lehet a régen használt szerek negatív hatásáta talajéletre.
Nálunk van pl egy csáténak nevezett agresszív fűféle, amelyik bizonyos ültetvényekben a falu határában nagyon el tud szaporodni. Gyakorlatilag kb hetente kellene kapálni.
Bar megfogadtam, hogy nem szolok többet hozza ehhez a temahoz, amig a vezefonalat dilettans szakertelemet csak kerülgetö hiszti vezerli. Most azonban Genom 66 ratapitottal a lenyegre.
Par hozzaszolassal ezelött irtam arrol, hogy az europai ökoszöleszet innen Baden-böl indult ki partiz evvel ezelött. Azota is parazs vita zajlik annak erdekeben, hogy hogyan lehet a gyomirtozast elfogadhato szintre csökkenteni. Sok orszagbol, sok szakember erkezik evröl-evre az intezetünkhöz es mutatjak be a legujabb kutatasi eredmenyeket. van szerencsem ezeket az infokat mindig elsö kezböl megkapni.
Vannak iranyzatok a biogyomirtok fele, de... Van egy ceg, aki egy specialis refraktometerrel ellatott gyomfelismerö szoftvert alkalmaz, ami össze van kötve a permetezövel. Ennek segitsegevel celzottan csak a gyomra szorja a merget es csak a szükseges mennyisegben. A bemutatoban azt allitottak, hogy egy huszad mennyiseg szükseges a konvencionalis gyomirtashoz kepest. Ezt a franciaknak mar evek ota tesztelik. Azt figyelik, milyen hatasa van a talajra. Vannak öszehasonlito parcellak, melyeknek hasonlo a mikroklimajuk es itt tesztelik, hogy mi törtenik, ha sima brutalis gyomirtast vegzünk, ha celzott gyomirtast hati permetezövel, vagy ezt a uj modszert, vagy semmit. Összevetik azt is, hogy milyen hatasa van a gyomirtozasnak folyamatosan forgatott felsö talajretegnel es mi törtenik, ha nem tarjuk fel a gazos talajt. Folyamatosan veszik a talajmintat es elemzik a talaj ökoszisztemajat.
Ebben a projektbe kapcsolodik be hamarosan remelhetöleg Magyarorszag is a "Dunai orszagok strategiaja" nevü projekt kapcsan.
Ez nem vitás, bár az utóbbi időben elhangzott néhány kategorikus megnyilvánulás ez nem feltétlenül egyszerű.
Amúgy én tényleg kiváncsi voltam/vagyok, hogy a glifozát (vagy más) hogyan éri ezt el, ha eléri.
Félreértés ne essék, én is tisztában vagyok vele, hogy a gyomírtóknak vannak több-kevesebb "mellékhatásai". Mint kemikáliák eleve veszélyesek. Használatukat ha valami miatt szükségessé válnak, minimalizálni kell. De általánosságban egy kalap alá venni mondjuk egy dipiridil származékot (reglone, stb) ami tényleg minden zöld növényi részt roncsol és más élő szervezetekre is több mint veszélyes egy mondjuk speciális szelektív gyomirtóval, mely egy konkrét növényfaj biokémiai folyamatát blokkolja és más növényi fajra is csak közvetett hatása lehet - szerintem helytelen. Akárcsak a foltkezelést a rendszeres teljes talajkezeléssel.
Azzal is tisztában kell szerintem lenni, hogy a szőlőnövény egyike a legtöbb növényvédelmet igénylő (ha nem a legtöbbet) kultúra. Itt most nagy indulatokat váltott ki az esetileg alkalmazott foltkezelés is, de kérdezem mennyire jámborabb a környezetre a szőlőre kijuttatott sok-sok gombaölőszer (tán a kénkészítményt leszámítva)? Hány környezetét féltő termelő telepít nálunk rezisztens fajtákat? Egy-kettőről hallottam de nem túl sokat.
Sokat segít ha a maga kontextusában és értő jó szándékkal olvasod azt amit bárki ír.
A lényeg az az, hogy engem elég nehéz meggyőzni arról, hogy ha egy 09mm-es fegyverrel való tarkónlövés az halálos, akkor jól célozva tulajdonképpen jó az belőni a sérót :) Szóval én maradnék a fésűnél :)
"Viszont egy ilyen brutális kezelés után az adott területen kevesebb élet lesz mint a Hold felszinén. Nyilván nem kell magyarázni, hogy egy stabil ökológiai rendszerből kiírtani egy komplett szegmenst az komoly következményekkel jár. Egy csapással más növényeket, rovarokat, gombákat, baktériumokat is közvetve vagy közvetlenül kiírtasz."
Illetve többszöri utalás a Csernobil utáni állapotokra, stb.
Én ezeket olvasva lettem tényleg kiváncsi, hogy ez a gyomírtós kezelés hogyan okoz lényegében steril talajt?
Nem emlékszem, hogy bárhol ilyesmit írtam volna. Azt írtam és tartom most is, hogy a vegyszeres gyomirtás mint technológia alapvetően káros és kerülendő. Ezért én egy ilyen technológiát még lokálisan és alkalmilag sem tartok jónak.
Egész pontosan arra gondolok, hogy ha egy kis terület azért fúj le gazda gyomirtóval mert mondjuk elhanyagolt (1) a gazda (vagy az előző gazda) és nagyon elkanászodott egy olyan gyom ami tényleg és komolyan kockáztatja (2) a szőlő egészségét akkor _SEM_ lesz a vegyszeres gyomirtás jó dolog. Néha kötünk kompromisszumot, néha használunk olyan technológiát amit nem szeretünk. Ha a gazda családjának és munkásainak a megélhetése (3) forog kockán akkor esetileg, alkalmilag és egy kis területen be lehet vetni olyan technológát ami amúgy rossz. _DE_ ettől még az a technológia nem lesz jó. A cél nem szentesíti az eszközt, hanem csak érthetővé és alkalmilag elfogadhatóvá teszi a rossz eszközt.
Én ezt mondom az elejétől fogva.
Az (1), (2) és (3) pontokat illetőleg pedig lehet vitatkozni, érvelni, beszélgetni. Nem személyeskedni kell és nem kell hülyének nézni egymást.
Nekem az a véleményem, hogy a megelőzés (1) talán a legfontosabb dolog amivel el lehet kerülni a vegyszeres gyomirtást és szerintem azok a gyomok amik ellen sokan tűzzel vassal védekeznek lényegében nem ártanak a szőlőnek (2).
Ha már újra feljött ez a gyomirtás téma, meg szeretném kérdezni - mivel több helyen is említetted - hogy már egy-két gyomírtós kezelés után is halott lesz a talaj ("holdbéli táj" ... "kazettás NATO bomba", stb). Tehát a kérdésem arra irányul, hogy ezt a gyomírtó hogyan éri el?
Nekem a traminivel sajna még nincs tíz éves tapasztalatom, de nagy reményeket fűzök hozzá én is. Mivel nagyon meleg fekvésű területem van, ezért elsősorban az "édes tramini"-ra gyúrok, igaz eddig a 2007-esem volt a legjobb, amikor 21-es mustfokkal szüreteltem. Idén 27-es cukorfokot (24,1-os mustfok) értem el vele, ami ha figyelembe veszem pl a cabernetet, amelyik 29-es cukorfokot adott, akkor ez kevés. Egyenlőre még nem tudom miért nem ment feljebb, az okokat még keresem... A vulkanikus talaj azért sokat csinál ha kevés a sav, úgyhogy ez miatt nem aggódom. A héjonáztatást eddig nem próbáltam a fajtánál, de ami késik nem múlik. Ha lehetne, majd valamikor egy kisebb borász-szőlész csapattal ellátogatnánk hozzád egy kis kóstolóra, ha csinálsz ilyeneket...
viszont a szuláknak nincs olyan termése és lombozata mint a szőlőnek. A tápanyag és vízigényük közötti különbség szerintem olyan mintha egy egér miatt aggódnánk az istálóban.
Normál talajban (kivéve persze a Somlót :), a szulák nagyjából olyan mélységig megy le, mint a szőlő. Nem feltétlen az első évében, de idővel. Ezekről volt szó a gyomirtással kapcsolatban.
Nem szabad azért egy kalap alá venni a kizárólag gyomirtással tisztán tartott és az alkalmilag, vagy max. évi 1 alkalommal gyomirott területet.
A glifozát talajt érve gyorsan hatását veszti, normál használatnál még eső sem tudja annyira lemosni, hogy 1 cm-nél mélyebb részt - időlegesen - halottá tegyen.
Azt én is megfigyeltem már, hogy a földre hulló, gyomirtóval kivégzett növények a talajra kerülve hosszabb esős időben, vagy pláne a tél folyamán elég szépen elkezdenek bomlani. Beforgatva ez feltételeztően még gyorsabb lenne.
Ebből csak arra lehet következtetni, hogy a gyomirtó lebomlása után a növényt annak rendje-módja szerint felfalják a gombák.
Szerintem is itt az igazság, nem szabad kizárólag a gyomirtókra hagyatkozni, de ha nincs más hátra, hát előre, a gyomirtás fényes ösvényén! :)
A linkelt cikket még fordítógéppel sem tudtam teljesen megérteni, de ezzel kapcsolatban saját tapasztalat, meg többektől is hallottam már: a másfél méteres gazban egészséges az elhanyagolt szőlő, aztán odamegy valaki motoros kaszával, rendbe teszi, és egy héten belül elborítja az egészet a peronosz vagy egyéb gomba.
Nem támadott téged senki... a vegyszeres gyomirtást támadjuk többen is. Te viszont enneka technológiának a védelmében erősen személyeskedő támadásba lendültél.
Szerencsére bőséggel hozzáférhető szakirodalom és esettanulmány arról, hogy a vegyszeres gyomirtásnak milyen káros következményei vannak. Az a szemellenzés ha ezekről tudomást sem vesz valaki.
Ezen a fórumon én voltam (és a módszereim) előbb a támadások céltáblája én csak átmentem ellentámadásba....
Nekem csak a szemellenzővel van bajom.
Amennyiben ez megnyugtat én is agrármérnökként diplomáztam és elárulom neked, hogy azt sem kell mindig feltétel nélkül elfogadni, amit egy diplomás ír.
Bocsáss meg, nem bántani akarlak, de miért gondolod, hogy aki más véleményen van, mint te, az csak népszerű irodalomból meríti az információit s nem tudományos igényességű anyagokból?
(RAMBO tudtommal agrármérnökként diplomázott, legalábbis a blogján ez áll. Ott, gondolom, nem csak a "népszerű irodalmat" tanítják...)
"A gyomirtott növényből nem képződik humusz, mert (most írom le harmadszor, utoljára) a gyomirtó megmérgezi a szaprofitákat."
Nem érdekel, hogy hányszor írod le "utoljára" de amennyiben igazad lenne, a gyomírtózott területeken hegyekben állna a le nem bontható szerves anyag....
"Szemben a kapált talajjal, amelybe a kapa beleforgatja a lédús növényi maradványokat, amelyeket vidáman falnak a talajlakók."
Az állandóan mozgatott kapált talajok felső része általában ki van száradva, életnek nyomát csak az alsóbb rétegekben lehet találni.....
Nem csak népszerű irodalmat kellene olvasni és idézni belőle, hanem néha nem ártana gondolkodni sem mielőtt valamit leírsz......
"1. A gyomok elvonják a vizet és a tápanyagot a szőlőtől és egyéb haszonnövényektől. Többek között. A szulák egy gyom."
Az egyéb haszonnövényekről nem tudom, de a szőlőtől nem von el számottevő tápanyagot és vizet a kaszálással, kapálással kordában tartott gyom. A szőlő sok-sok méter mélyről veszi fel a tápanyagokat és a folyadékot is.
Ahol még technologia a gyomirtas napjainkban, az a kukorica. Vitatkozunk itt nehany szölesz-borasz alkalmasint gyomirtozasarol. A nagy "TSZ"-ek, a mai napig 100 literes hordokban rendelik a Reglone-t. Permeteznek traktorral, helikopterrel, a legnagyobb szelben is. Nekik nem fel hektar hetvegi szölejük van.
A gyomirtott növényből nem képződik humusz, mert (most írom le harmadszor, utoljára) a gyomirtó megmérgezi a szaprofitákat. Szemben a kapált talajjal, amelybe a kapa beleforgatja a lédús növényi maradványokat, amelyeket vidáman falnak a talajlakók.
A "pinotnoir" által beidézett cikkben is arról van szó, hogy a gyomirtott talajok halottak.
Kedves Bálint, a kertben termesztett aljfüvek (alias: pázsit) eltarackosodásának kivételével ugyan melyik az a gazdálkodási terület, ahol akár az apró szulák, akár a tarackbúza, vagy bármilyen más tarackos gyomnövény olyan gondot tud okozni, hogy azt gyomirtózni kell?
Ahol technológia a gyomirtás, az a kalászosgabonák (mert szarul alkalmazzák a vetésforgót, illetve a kapásokat nem kapálják) illetve a napraforgó szikkasztása.
Köszi szépen a cikket, igencsak érdekes infókat tudtam meg belőle. A régi, 40 éves telepítésünkben van egy két esca gyanús egyén, pedig soha nem használtunk gyomírtót, igaz vadpórét sem ültettünk még bele, de egy próbát megérne.
Úgy tanították ezt nekünk, hogy a rota kapa egyoldalú, rendszeres használata porosítja el a talajokat, az un. aprómorzsás talajszerkezetet teszi tönkre. Természetesen talajtípusonként változó mértékben. Ha a vegetációs időszakban használt rotázást ősszel egy szántás, vagy felásás követi, ott nem kell a porosodástól tartani, viszont aki az ásást, illetve a szántást is kapálógéppel helyettesíti, ott már jelentkezhet a talajszerkezet romlása.
Saját magam még nem tapasztaltam ezt, mert két éve vettem meg első kapálógépemet, addig csak kapa + damilos volt.
Némileg köztes véleményem van: abszolút károsnak, gyakorlatilag a modern nagyipari szőlészkedés legnagyobb rákfenéjének tartom a rutinszerű totális gyomírtást, elenben az eseti, nagyon agresszív fajokkal szembeni célzott gyomírtásnak nem nagyon van alternatívája (ha már kialakult egy komoly probléma). Persze az már egy komoly megelőzés, ha semleges vagy pozitív élettani hatású (mármint a szőlőre nézve) fajok vannak vetve, amik nem hagyják úgy felszaporodni az agresszív és káros fajokat (én pont ezt tervezem megvalósítani).
DE!!! pl nálunk a falu határában 99%-ban a rutinszerű totális gyomírtás a módi (pár centis flóránál), ami halottá teszi a talajokat. Közben tele van a kocsma lődörgő munkanélküliekkel, a kapa kezd padlásokra és múzeumba vonulni.
Imkerei, azért ahogy nálam hozzáértőbb kollégáimtól hallottam, az új típusú mpm kapatagok messze nem károsítják úgy a talaj szerkezetét, mint a régiek, amíg tényleg porrá őrölték azt.
Meg itt volt nálunk hétvégén egy társasággal Spiegelberg Stefán, aki elmondta, két éve átállt bioművelésre, döntően nagy gaz van a szőlőiben, mégis 10-ben is nagyon jó borokat tudott készíteni. Ő egyedül alternáló fűkaszát enged be a szőlőbe a talajjal kapcsolatban, ami ráadásul a mulcsot a sorok alá teríti, és így ott jóval kevesebb a gyom. Azt mondta, úgy néz ki a sorok alatt a talaj, mintha "évgyűrűi" lennének, vagyis szépen kirajzolódnak az egyes évek humusszá vát kaszálék-rétegei.
egy tanulságos fotó alább, a wineterroirs egyik cikkéből (a cikket is erősen ajánlom!!!)
Na en pont ezert hasznalom a damilos fükaszat. Befer a kocsiba, ha gyakorlott vagy a földig vissza tudsz vagni vele minden gazt, nem kell hajolgatnod es nincs vegyszer. A tökek közvetlen közeleben pedig meghuzom kapaval, kesz.
Emellett evente egyszer talajmaroval fellazitom a traktor altal betömöritett talajt. Nekem az a szerencsem, hogy a lejtes csak 2-3% es nem viszi el az esö.
Érdekes ez a késhegyig menő vita. Bió nem bió. Mérgezés, nem mérgezés. Az biztos, hogy én mindenkinek igazat adok viszont megalkuvó vagyok.
Ma már nem hiszem, hogy találni lehetne embereket akik jelentősebb területet megforgatnának kézzel. Pedig az az igazi. Aztán nem hiszem azt sem, hogy a kapát nem lehet felcserélni a rotára.
A vegyszerezés is hasonló. Kerülöm a permetezést, de ősszel és tavasszal muszály. Valamint a tafrina és monilia ellen is. Egyébb alkalmi esetekben is. Érés előtt 2 hónappal már semmit. Még a tetvek ellen is nikotint hasznélnék legszivesebben.
Gyomírtózás. Most jutottam el oda, hogy tavasszal felvegyem a harcot a tarack ellen. Nincs erőm és derekam kétszer háromszor felásni és kiszedegetni. Marad a gyomírtó. Azután bevetem fűvel és csak a fák koronája alatt trágyázok és rotázok.
Ennyit a megalkuvásról. Minden tiszteletem azoknak akik ennél többet tudnak tenni és van erejük hozzá.
Tapasztaltad (milyen talajon), hogy rontja a talaj szerkezetét a rotálás, vagy csak olvastad? Én több mint 30 éve rotációs kapával irtom a gyomot, de semmit nem változott a talajom. Annyi a különbség, hogy a sokféle gyomból csak a gyúkhur, kevés árvacsalán, valamennyi szulák és nyáron a kövérke jelentkezik. (De a muhar, paréj, aszat, paprikafű ami néhány kezdeti évben tömegesen jelen volt, mind kiveszett.)
Az állandó kapálás és talajmozgatás hozzájárulhat a talajok fokozott eróziójához, mert nincs, ami megfogja a talajt!
Dombos vidéken kifejezettebb lehet a víz által okozott, az alföldi homoktalajokon viszont hozzájárulhat a szél által okozott erózióhoz(futóhomok).
Helyesen végzett gyomírtó kezelések során a földfeletti elhalt növényi részek takarják a talajt, a bennmaradó gyökerek pedig megfogják a talajt, lebomlásuk során pedig táplálják a talajban élő szervezeteket.
Minden tiszteletem a tied, ha ekkora területet végiggyomláltál két nap alatt!
Gondolom ez a gyomlálás kapálás után történt, mikor a kikapált gyomok elszáradtak és csak a maradékot kellett eltávolítani, mert olyan területet nem ismerek, ahol csak a szulák nő akkorára, hogy kézretekerve kihúzható lett, a többi gyomnövény, pedig türelmesen várt a sorára.
A rotakapa tényleg jó találmány viszont erősen rontja a talaj szerkezetét.
A kapált talaj felső része pedig élő szervezetekben jóval szegényebb,(hiányzik a humuszképződés) mint a helyesen gyomírtózott takart talajoké!
Én négykézlábra csak akkor állok, ha már túl sokat ittam az agyonvegyszerezett szőlőmből készült boromból(és nem a felszívódott mérgektől)! :-)
Láttam, és gyomláltam is. Faszán föl lehet tekerni a kezedre, és gyökeresedési csomóponttól-csomópontig haladva szépen ki lehet szaggatni. Harmad hektár gyalogművelésű szőlőnk volt gyerekkoromban, két délelőtt kigyomláltam. Azóta majd' egy hektár szőlőm van, és semmiféle öldöklő küzdelemre nem kényszerít ez a gyom (igaz, csak az új telepítést gyomlálom), mert akkoribban nem volt rotakapánk, ami talán az emberiség legnagyobb találmánya a szeletelt kenyér óta. Btw. a gyomlálás négykézláb történik, tehát gyerekkoromban kb. annyira lehettem a földtől, mint manapság, négykézlábra állva.
Amit szar gyomlálni, az a Tarackbúza - na azt tényleg csak beszakítani lehet, meg a Juszap - annak még a gyökere is tüskés.
Teljesen egyetértek! Én a gyümölcsösömben akkor szoktam rotálni, ha 3-5 cm-es a gyom, vagy eső után, vagy ha metszéskor nagyon letaposom. Idén a száraz időszakban ugy másfél hónapig semmi gyom nem kelt ki, bezzeg a szulák nem kérette magát. Szerencsére nem volt nagy teröleten igy hetente egyszer kikapáltam. Persze, ha egy szálat elvágtam kapahegy mélységben, utána ott bokrosan tört megint a felszínre.
Az az. Gyüjténynek is nevezik és ha jó magasra felfut a kulturnövényen, még le se kell hajolni a cibáláshoz. Igaz nem sokat használ vele az ember. Persze aki hetente, kéthetente kapálja a szőlőjét (egy tenyészidőben 10-20 alkalommal), annál nem tud elhatalmasodni.
Az Apró szulák (alias Gyűjtény) egyébként kapált szőlőből legkönyebben gyomlálással távolítható el. És nagyon jól gyomlálható (gyerekkoromban rengeteget csináltam).
A tőkétől kb. 1 méteres sugarú körben ássál le 25-30 cm- re, ez egy ásónyom, és tedd bele az árokba a trágyát. Ha már ennyit fáradtál, akkor kálium- foszfor- magnézium műtrágyát is szórjál rá.
-A specialistáké a pálya. A polihisztorok szívhatnak. (hihi) A kutyát sem érdekli, hogy el tudsz-e ültetni egy tőke szőlőt, elő tudsz-e húzni egy ajtót, vagy le tudsz-e vezényelni egy szüretet. A duma a fontos. Hál' istennek csak(?) itt a zindexen.
Úgy látom, számodra túl hosszú és bonyolult volt a válasz, lerövidítve:
1. A gyomok elvonják a vizet és a tápanyagot a szőlőtől és egyéb haszonnövényektől. Többek között. A szulák egy gyom.
2. A mechanikus gyomirtás, pl. kapálás.
3. Meg lehetett volna előzni a szulák elszaporodását, nyilvánvalóan. De előfordulhatnak olyan időszakok, amikor az embernek pont nincs ideje a szuláknál fontosabb dolgokra sem. És a megerősödött, több éves szulák nem olyan növény, hogy néhány kapálás kivégzi. A gyomirtás után a frissen kelőket már igen. Ezt csak azért írtam le itt ismét mások után, hogy hátha egyszer megérted.
Ezt a szulákkal én is megerősíthetem, glifozáttal nagyon jól gyomirtható. Persze, nem a tarackra írt töménységgel.
Elég volt egy olyan év, amikor jobban volt ideje magot érlelni, aztán 2 év alatt annyira megerősödtek a gyökerek, hogy rotálás után 2 héttel helyenként totálban folyófüves volt mindkét gyömölcsösöm. Innentől aztán vége volt, kivehettem volna ugyan egy hónap fizetés nélküli szabadságot fél méter mélyen felásni a telkeket, ehelyett virágzáskor háti permetezővel, irányított módon, csak a hajtásokra célozva végigmentem rajtuk, legalább 95 %-ban kipusztult, azóta megint csak kezelhető mennyiségben van.
Van, amit csak akkor tudsz igazán jól csinálni, ha komolyan veszed.
Azt viszont nem szeretem, ha olyan emberek akarják nekem megmondani a tutit, akik kertészet témából egyedül a szőlő rovatba irogatnak(amúgy inkább a filozófia, vallás, HUSZ, és politika témában vannak otthon), szőlőt csak akkor látnak, mikor a tecsó polcáról leveszik, boruk van de szőlőjük nincs, vagy ha van akkor sem ők művelik!
- Egy újszülöttnek minden vicc új. (hihi) Emlékszel a harminc év előtti állapotokra, vagy jártál akkor az ángliusoknál? Na, én ahhoz viszonyítom a mai helyzetet.
Ja, és az okinavai Zalagyöngye és Zweigelt telapítéseket kihagytad. (hihi)
Amugy mit hallottal Dania, Svedorszag, vagy Hollandia boraszatarol? Tölünk veszik az extrem koran erö rezisztenseket Freiburgbol. Mar lassan tiz eve.
Svedorszagnak nincs bortörvenye, de iden elertek az 5000 hektart es szep borokat keszitenek.
A szölötermesztes vezetöje (a fönököm) Oroszorszaggal targyal jo ideje, akik millio szamra rendelik tölünk az oltvanyokat es a gepeket. Nekik egy a fontos, olyan müvelesmod ami gepesithetö es sok termest hoz, mert vodkanak fözik ki a cefret.
Iden ketszer volt tölünk az intezettöl egy negyfös küldöttseg Kinaban. Kina is beszall a szölötermesztesi agazatba. Probanak telepitettek egy 1200 hektaros területet egy falu hataraban es termeszetesen "tölünk", nemetektöl vettek a know-how-t es a felszerelest.
Tavaly voltam egy egyhetes konferencian Bajoroszagban, ahol a legnagyobb szöleszeti es boraszati eszközöket gyarto cegeknel jartunk. Nyomulnak a nemetek, mert azt akarjak, hogy ök adjak el nekünk a technologiat, ne az olaszok.
Tavaly elmeseltem ezt a magyarorszagi intezetek vezetöjenek, hogy miert nem nyomulunk mi magyarok, ezeken a kiaknazatlan piacokon? Kinevettek...
Senki nem tud ezekröl a lehetösegekröl es senkinek egy nincs egy forintja sem arra, hogy akarcsak Ausztriaba kiutazzanak egy evben egy konferenciara, hacsak nem sajat zsebböl finanszirozzak. meseljem tovab... ?
- Harminc éve még vicc volt Anglia szőlészetéről beszélni. Ma 1400 hektárnyi területen, 400 termelő osztozik. Fő fajták, (német hatásra) Rizlingszilváni, Reichensteiner, Bacchus, Schönburger, Huxelrebe, de megjelent a Chardonnay és a Pinot noir is.
Az az ember a kártékony amelyik nem tud változtatni akkor sem ha látja, hogy amit csinál az nem vezet sehova. Az ilyen ember tényleg kihalásra van ítélve.
Magadra ismersz? Te is és a veled egy követ fújók is tolják azt a szekeret amiről már rég kiderült, hogy nem megy sehova... mégis toljátok. Pancsolás, bagatelizálás, hihizés... inkább termesztenétek krumplit azzal kevesebb kárt okoztok.
Mi talán a traminivel kísérleteztünk a legtöbbet az elmúlt tíz év során. A tőketerhelés volt 0.5-1.5kg között, szüreteltük 19-23 mustfokkal, volt egséz fürtüs préselés és héjon erjesztés, volt üvegballonban és volt fahordóban.
A cifra, díszes álarc alatt azt értem, hogy mivel a tramini jól megőrzi a fajtajellegét akár nagyobb terheléssel is, ezért sokan a mennyiség felé mennek el, és hígabb, vékonyabb bort készítenek a traminiből. Sokan reflexszerűen gyorsan elkészülő, friss, ropogós, reduktív bort készítenek traminiből, mert az a sztereotíp reflex, hogy bukéborból ilyent kell készíteni.
A tramininek az az átka, hogy nagyon könnyen felveszi ezt a bukés, illatos, behízelgő fajtajelleget, ezért a termőhelyet jobban tükröző, drágább, munkásabb, kockázatosabb és lasabb technológiákat kevesen erőltetik.
Az eddigi legjobb eredményt amúgy nekem 1kg körüli terhelésnél, 20.5-es mustfokkal, több napos héjon áztatás, 10 hónapos fahordós érlelés és 1-2 év palackos érlelés adta. 2001-ben és 2002-ben 10-14 napig áztattuk héjon, az olyan cseres lett elsőre, hogy ihatatlan volt. Idén megkóstoltam két ilyen palackot és eldobtam a hajam. Szóval én azt mondom, hogy bátran a héjon áztatással vagy akár héjon erjesztéssel és tartással (akár 30-40 napig is) csak után hagyni kell kilógnia magát hordóban és palackban.
A legnagyobb titok a traminivel persze a sav. Sokan savas rizlinggel vagy más fajtával pancsolják fel az ellágyult traminijüket (így lesz mandula utóíze egy tramininek). A savakat pedig úgy lehet jól megőrizni, hogy eleve árnyékosabb helyre ültetjük a szőlőt, esetleg hagyunk a tőkék között gyümölcsfákat és nagyon óvatosan levelezünk.
Szia! A Gerbaud-i borszalonon nyilatkoztál olyasmit a traminival kapcsolatban hogy: a Tramini fajtában nagyon sok van, csak le kell előle bontani a nőies, díszes, cifra álarcot. Szeretném tudni, mivel nekem is kedvenc fajtám és már több éve "sikeresen" mindig más és más bort sikerül belőle készítenem, mit is jelent ez a "lebontás" pince ill. szőlészeti-technológia szempontjából. Vagyis hogyan bontod le a cifra álarcot (tudom általában Somló felülírja a borok karakterét, de ezen kívül van-e még valami más is a tarsolyban - ha nem titok..)?
- Aki akar kapáljon. Aki akar használjon gyomirtót. Vagy kombinálja a kettőt. A természet 150.000 év alatt úgyis regenerálódik. Persze ehhez az kell, hogy minden huszonöt kg-nál nagyobb élőlény kihaljon. Erre is jó esély van úgy 100 millió évenként. Még 35 van hátra. Csaxólok.(hihi)
Bizony, a zárt gyepbe nem tud behatolni a parlagfű, ezért is szereti a rendszeresen kapált szőlőt. Ha hagyják a szőlőben bezáródni a gyepet, akkor onnan is eltűnik.
Sokkal rohadtabb adventív gyomnövény a selyemkóró (selyemfű), ami a zárt gyepben is megjelenik, majd minden mást kiszorít. Az alföldön néhol már katasztrofális mértékben. Sajnos, a méhészek szeretik, mert jól mézel.
Állítólag parlagfűallergia ellen jó egy kis parlagfüvet enni. (??)
Annyiban hadd mondjak ellent, hogy a bor izgalmas mivoltát ugyan tényleg a fogyasztó tudja eldönteni, azonban ennek csak egy elég szűk rétegben van jelentősége, amikor ez a bizonyos fogyasztó bort vásárol. A mennyiségek sosem a kifinomult vinotékákban fogynak, és ezzel párhuzamosan nem is az izgalmas, hanem elsősorban az olcsó borok tudnak volument fölmutatni. Aki két és fél euróért vesz Beerenausleset, az nyilván nem a (BZoltan-i értelemben vett :) izgalmat keresi, hanem helyette a marketinggépezet egzotikusnak, ritkának beállított termékét találja meg. Amelyet, ha lehetne, bizonyosan Kínában készítenének.
Van valakinek tapasztalata a szölö sorok közötti talajtakarásról. Gondolok itt a falevelek lemulcsázott szőlővesző használatára. Van két sor málnám és tavaly diófalevéllel letakartam a a területet és nagyon kedvezőek voltak a tapasztalatok.
Milyen alapon és ki merészeli bárkitől megvonni a jogot, hogy egy technológiát, szemléletet, módszert megítéljen és ha úgy látja jónak akkor elítéljen? Nem embert, hanem egy technológiát. Az embert aki egy elítélendő technológiát alkalmaz én csak szánom, vagy butának és szemellenzősnek tartom. Ehhez is jogom van. Ember felett ítélkezni egy emelttel feljebbi kompetenca.
De jogom van ignoránsnak és butának tartani azt aki szemetel. Jogom van ostobának és rosszindulatúnak tartani azt aki a közösbe piszkít trehányságból, lustaságból vagy kapzsiságból. Jogom van itt is és bárhol máshol is elmondani a véleményemet arról a szemléletről és az ezen szemléletet képviselő emberekről ami és akik ide juttatta a mai agráriumot és a világot.
Sem te, sem más tőlem ezt a jogot soha el nem vitathatja! Nem kárhoztahatsz sem te sem más hallgatásra azért mert téged vagy bárki mást sért az igazság. Eleget hallgattak a környezettudatos és a termőhelyet védendő értékként tekintő termelők. A hallagatás és a pince mélyén való csendes dünnyögés semmire nem vezet. Jogunk és egyben kötelességünk minnél nagyobb nyilvánosság előtt vállalni a véleményünket.
Engem nem zavar és nem is érdekel, hogy ez a vélemény bárkiből haragot vagy indulatot vált ki. Én nem arra apellálok, hogy majd milyen jó fej srácnak mutatom magam és akkor majd talán sikerül meggyőzni bárkit arról, hogy a termőhelyközpontú és környezettudatos szemlélet az az út ami hosszú távon kivezet a mostani mocsárból. Nem, nem vagyok jó fej, nem vagyok szimpatikus, kedves srác. Nem is ez a lényeg. A lényeg a termőhely a lényeg a tiszta technológia, a lényeg az élő környezet és a lényeg a szőlőmunkás számára élhető borvidék! Nem magamat képviselem, hanem egy szemléletet egy gondolkodásmódot. A legszentebb zászló alatt, őszinte elkötelezettségből gyülekező emberek között mindig is lesznek olyanok akik neked vagy nekem nem szimpatikusak. Nem is erről szól a történek. A történet az arról szól, hogy fontos-e a maga az ügy vagy nem. Ha fontos számodra a tiszta környezet, a termőhelyet tiszteletben tartó földművelés és az egyre fogyó szőlőmunkások élete akkor nem állsz le ott, hogy ez vagy az az arc neked nem szimpatikus. Ha így teszel az csak egy kifogás.
Én személy szerint hiszek abban, hogy egy káros trend megfordítható. A kulcs a fogyasztók korrekt tájékoztatása. Ez pedig az őszinte, egyenes és érthető beszéd.
Nyaron volt szencsem ellatogatni a Krisna völgybe Somogyvamosra. Amint lesz lehetösegem megyek megint. Nagyon sokat tanulhatok meg tölük. No vegyszer, no gyomirtas.
Nagyon ügyes praktikakkal megoldjak a biokerteszet es ökogazdalkodas problemait. A keletröl hozott evezredes tapasztalati alkalmazasok bevalnak naluk. Azt gondolna az ember, hogy kis aranyos idiotak ezek a krisnasok pedig nem, nagyon fejlett környezeti rendszereket alakitottak ki.
Utana fogok naluk jarni, hogy milyen modon lehet vedekezni a nemkivanatos gyomnövenyek, a talajerozio, a savasodas ellen. Hogyan gazdalkodhatok ennek ellenere gazdag talajon.
Bocsánat, hogy ismét "internetről összeollózott" okosságokat írok be, de most találtam, és úgy tűnik, megerősíti a saját megfigyelésemet:
"Egy Alcsútdobozon végzett kísérletben egy többhektáros területet hagytak parlagon, azt vizsgálva, hogy mi történik így ezzel a földdarabbal. Az első évben a teljes területet beterítette a parlagfű, a második évben a terület több feléről kiszorították az évelő növények: fehérhere, gyermekláncfű, nagy útilapu, lósóska, fehér üröm, máriatövis, paréj, libatop. A harmadik évben aránya minden irtás nélkül húsz százalék alá esett vissza, öt év elteltével már csak a terület mindössze 1-2 %-án nőtt."
Ugyanez a forrás azt is írja, hogy a földben hosszan csírázóképes magok a föld mozgatásával kerülnek a felszínre, s így csírázásra kész helyzetbe, ezért tud a frissen feltört területeken azonnal megjelenni...
Nagyon szep ideologiai agyviharzas, mar sokadszor.
A baj ezzel, hogy nem veszi eszre, hogy az elet minden területe ebbe az iranyba valtozik. Nem csak a szöleszkedes, de a mezögazdasag minden szegmense, az elemiszeipar, a kereskedelem, a müszaki vilag, a szolgaltatoipar, gyakorlatilag minden pontja a gazdasagnak es a politikanak a profitoriantacio menten halad elöre. Az ipari forradalom es a technologia fejlödesnek köszönhetöen ez igy is marad.
Lesznek majd uttörök, akik probalnak a szelmalmok ellen harcolni, lesznek vannak is szervezetek akik azt hirdetik, hogy mi masok vagyunk. Atütö sikert senki nem er el, soha.
Ezt a karos trendet nem lehet visszaforditani, ezt ahogy irja is, helyi szinten lehet korrigalni. Ön megtehet mindent, hogy ugy eljen, ugy gazdalkodjon, ugy nevelje a gyerekeidet, ahogy azt a lelkiismerete diktalja. Akkor varhatja, hogy azok, akiket ezzel meg tud szolitani, akiknek ez tetszik, azok a barati lesznek, azok Öntöl vasarolnak. De ne iteljen! Ha azt hiszi, hogy egy Orban, Gyurcsany vagy Angela Merkel itt barmit tehet, tevedses mindenki teved. Itt es egesz Europaban a Goldman Sachs es tarsai fogjak megmondani, hogy mi lesz.
Es ebböl kezd mostmar egyre inkabb elegem lenni... Ne iteljen, mert nincs joga hozza. Nem ismeri kiknek szol be, nem ismeri, hogy ki miert ir es mit. Vadol, oktat, kioszt mindenkit. Lehet, hogy meg igaza is van, de Ön (mi) csak egy kis hal a tengerben, mire jo az, ha haragot es indulatokat valt ki. Igy akar engem vagy barkit is meggyözni arrol, hogy a gyomirtozas, vagy az elesztö hasznalat a satantol van? Csak ellensegeket gyüjt es soha nem fog senkit meggyözni arrol, hogy elmenjen Önhöz, vagy belepjen egy jo felfogasu, környezetvedö szöleszeti szervezetbe.
Halvany, megegyszer mondom halvany lila göze sincs, hogy mi folyik a nemet, a francia, de leginkabb az olasz szöleszetben es boraszatban. Ha egyszer latna, hogy milyen szintü a gepesites es a vegyszer hasznalata, (amit a neten nem talal meg) felvagna az ereit.
Van regota egy elvem, de mar biztos masok is kitalaltak. Amig a profitorientacio es nem a profitoptimalizacio elven halad a gazdasag elöre, addig nem lesz beke sehol a vilagban.
Azt, hogy ma Magyarorszagon melyek a legizgalmasabb borok azt nem Ön dönti el es nem is a magat boraszoknak nevezö ujonan alakult lobbicsoportok. Azt a fogyaszto dönti el. S, hogy melyik bort mikor miert veszik meg az emberek, az szamit. A napokban megjelent nalunk az Aldiban egy Pfalz-bol erkezö Beerenauslese. Ez a desszertbor, a jegbor es a Trockenbeerenauslese utan a harmadik legmagasabb kategora a nemet borminösites szerint. Gyakorlatilag egy szemelt aszu. Evek ota keszitem en is es rengeteg munka van vele. 20 euro ert tudok adni egy palackot, mert különben feleslegesen szemelgettem ejszakankent.
Na ez a bor az Aldiban 2,49 Euro, vagyis olyan 750 forint körül van. Azert, mert nem latott embert es brutalis futoszalag munka eredmenye. Na ez szamit. Meg az, hogy az adventi kalendarium 0,29 Euro (100 Ft), meg, hogy egy kilo mandarin 49 cent, vagyis 150 forint.
Ezek utan el kell gondolkodnom, hogy ket ünnep között bejelentem-e a balatonfüredi területeinket a Bio-Kontroll Hungaria Kft-nel es megprobalok terveim szerint kezmüves borokkal kiallni a helyi fogyasztok ele es tovabbvinni az elödeim munkajat, vagy elmegyek marketingesnek, vallalati tanacsadonak, tözsdeügynöknek, stb...
Bocsanat, hogy elragadtattam magam, de mostmar kezd dühiteni ez a dilettancia, megha joindulatu is.
Magam is meglehetősen nehezen viselem (szintén kb. 20 éve) a parlagfű-szezont.
S egy érdekesség, amit tavaly az új telepítésben figyeltünk meg édesapámmal: A telepítendő területet helyi növényekből álló vegyes gyep (réti növénytársulás) borította már jó régen. Az őszi szántás és a tavaszi kapálások után (vagyszeres gyomirtást semilyen formában nem használok), először a tarackbúza jelent meg szinte eltűntethetetlenül, majd ennek sorozatos kiszedése után a parlagfű, ami korábban ott sem volt.
A parlagfű csak a művelt vagy éppen művelésbe vont területeken nő!!!
És valószínűleg csak akkor marad meg virágzásáig, ha az embernek, mint nekem is, nincs elég ideje a pipafüstre. Mert amúgy 10 centis korában (ekkor még nincs pollene) nagyon könnyen kikapálható, vékony szára van.
A parlagfűnek és sok más hasonló gyomnövénynek az a rákfenéje, hogy nem azon múlik a kipusztíthatósága, hogy te mit csinálsz, hanem azon, hogy az egész régió mit csinál. Irthatod te tűzzel vassal a parlagfűt, ha tőled pár kilométerre van egy hektárnyi gondozatlan, parlagfűvel benőtt terület.
"Állítólag azért nem szeretik, mert "fölviszi" a tőkére a lisztharmatot, nálunk legalábbis ez a mondás járja."
A lisztharmat érzékenységet csak a magasra hagyott aljnövényzet növeli kordában tartható. Ugyanakkor az érmének két oldala van. Száraz, forró évben pont a dús aljnövényzet biztosít egy hűvösebb, párásabb környezetet a szőlőnek. De pont az a dolga szőlésznek, hogy az ilyen helyzeteket kezelje. A programszerű vegyszeres gyomirtás pont olyan kártékony lehet egy napos, száraz, forró (pl: 2007) évben mint a magasra hagyott aljnövényzet egy lisztharmatos évben (pl. 2008).
Hosszú évek tapasztalata az ami segít eldönteni, hogy az adott területem, adott ültetvényben, adott fajtánál, adott évben mi a jó megoldás.
Az fix, hogy a programszerű vegyszeres gyomirtásnak mindig van alterantívája. Tény, hogy rendszerint melósabb, drágább...de a föld és a szőlő meghálálja.
A Freiburgi Kutatointezeti munkatarsak talaltak 55 eves csirakepes parlagfü magokat a talajban. Wikipedian most olvasom, hogy akar 30 evig is csirakepes.
20 eve szenvedek igazoltan a parlagfütöl, semmilyen egeszsegügyi kezeles nem segitett eddig, sem magyar sem nemet honban. A parlagfü pedig nö, annak ellenere, hogy kultivalva van a területem evtizedek ota. Hiaba mulcsozok, hiaba kapalok, hiaba tepem ki tövestül, hiaba gyüjtöm zsakba es egetem el, nö tovabb. Nyaron legtöbbször maszkban dolgozok, amit orankent cserelek, mert igy is teletüsszögöm.
Szamomra minden környezetkimelö, vagy környezet lenyegesen nem terhelö eszköz szent a parlagfü vegleges kiirtasara. Azt sem bannam, ha csak egy-egy botanikus kertben maradna meg, es csak a gyogyszertarakban lehetne belöle gyogyteat vasarolni.
A napszámosokat illetőleg tökéletesen értem a helyzeted. Ugyanebben a cipőben járunk mi is. Ugyanakkor szerintem az elmúlt fél évszázadban a szőlőmunkások elvándorlásának egyik jelentős oka volt (és ma is az), hogy világszerte nagyon eluralkodott egy rosz szemlélet az agráriumban. Évtizedeken át a minden áron való gépesítés és a vegyszeres technológia fétisizálása ment. A szőlőültetvényeket levitték a csak kézi munkával megművelhető hegyoldalakból a gépesíthető laposba, a kompetens és helyben lakó szőlőmunkásokat lecserélték a vegyszerekre. A szőlészet és a borászat egy machanikus technológiai ágazattá változott ahol a gyors, olcsó és uniformizált bortermelés felváltotta az ember és termőhelyközpontú borászkodást. Ahol most tartunk az egy sok évtizedes káros trend eredménye. A szőlőmunka becsülete, értéke nulla. Amikor egy jó kapás kiváltható egy vödör vegyszerrel akkor miért is ne vándorolna el a szőlőmunkás?
Ezt a káros trendet csak úgy lehet visszafordítani vagy legalábbis helyi viszonylatban korrigálni, hogy megpróbáljuk tisztességesen megfizetni a kézi munkát.
Itt a topikban is elhangzott, hogy a pipafüst milyen jót tesz a szőlőnek :) Velős és nagy igazság van ebben. Az emberi jelenlét és elsősorban gyakorlott, kompetens ember jelenléte nagyon sokat jelent a növényvédelem szempontjából. Ha rendszeresen járják a munkások a szőlőt, akkor hamarabb észreveszik a nyavaját, jobban kiismerik az egyes területek tulajdonságait.
A vegyszeres gyomirtás hátulütőinek pedig manapság nagy irodalma van. Tény, nem a technológiai cégek által finanszírozott és az ő szemléletükkel átitatott intézményi rendszerből jönnek ezek a tapasztalatok.
Ami meggyőző lehet akár számodra is az az tény, hogy a diverz élővilággal rendelkező kézi munkával megművel ültetvények gyümölcse rendszerint jobb minőségű és izgalmasabb bort ad.
Ma, Magyarországon a legizalmasabb és legjobb borok nem a nagyipari módon dolgozó technoborászatokból jönnek ki, hanem pont a környezettudatosabb és termőhelyszemléletű kisebb birtokokról. Ennél erősebb érv szerintem pedig nem is létezik.
Mifelénk is ezt mondják, de szerintem nem viszi fel a betegséget mert a két növény lesztharmatja két különböző faj, persze lehet hogy fogékonyabbá teszi, ki tudja?
A szulákkal kapcsolatban lehet hogy félreérthető voltam. Különösebben engem sem zavar, kivéve a bakművelésnél. Itt én alapvetően arra reagáltam, hogy volt egy kategorikus kijelentés korábban miszerint a szulák ha nagy nehezen ki is írtható, úgy egy-két éven belül úgy vissza nő, mintha mi sem történt volna. Erre írtam én le az általam tanultakat illetve tapasztaltakat.
1, Azért tartom rizikósnak, mert egy a talaj felett nem sokkal elhelyezkező fürtök egy viszonylag lassan kiszáradó talaj mellett, továbbá rothadásra érzékeny a fajta, ezért. De hangsúlyozom, hogy fentartom magamnak a tévedés jogát hogy ezt rosszul itélem meg. Meggyőzhető vagyok kis túlzással bármiről, ami észérvekről szól és nem csernobilról meg atomtámadásról stb.
2, Annak idején gyomírtástanból úgy tanították nekünk, hogy a gyomnövények magjai max. 10-15 évig maradnak csírázóképesek a talajban, ez is csak néhány faj esetében. Ha jól emlékszem a szulák nem volt közte. Persze lehet, hogy azóta változott a tudomány eredményei és álláspontja erről, és az sem kizárt, hogy oktatóink a növényvédőszergyártók kiterjesztett ügynökei voltak....
Pénzem még lenne is rá, hogy végig kapáltassam a szőlőmet, de csak alkeszt és hasonló hasznavehetetlen embert találtam eddig, akik azon bosszankodtak, hogy mellettük a 75 éves anyám gyorsabban haladt. Aki tud tisztességesen dolgozó napszámost, azt megköszönöm!
Egyébként pedig megköszönöm tanácsaidat, hogy hagyjak fel a szőlészkedéssel még avégén tán meg is fogadom..., de nem, inkább azt mondom SOHA, amíg egészségem van hozzá!
Ó, ebben a kérdésben minden felelősen gondolkodó józan ember tudja a frankót. Manapság minden éppeszű földműves minimalizálni akarja a termőföldbe nyomott vegyszerek mennyiségét.
Ezt nem én döntöttem el. Ez az objektív és megkérdőjelezhetetlen igazság. Elmúltak már a '60-as '70-es 80-as évek.
Napokot óta olvasgatom itt ezt a szulák sztorit és már annyira felkeltette a figyelmemet ez a számomra ismeretlen "makacs" növény, hogy utánanéztem ki is ő valójában. Aztán megtaláltam, hogy nem más mint a nálunk papanc néven emlegetett gyomnövény, úgyhogy megnyugodtam, mivel "termesztem" én is a szőlőmben... Nemtom, miért kell mindenáron kiírtani, és ha már kiírtottuk, akkor melyik gyomnövény lesz következő a listán? Sima kapálással sakkba lehet tartani, igaz tényleg a kapált területeken növexik bujábban. Amúgy meg kifejezetten jó móka letekerni hajtásait a bakművelésű szőlőről meg a kapáról... Állítólag azért nem szeretik, mert "fölviszi" a tőkére a lisztharmatot, nálunk legalábbis ez a mondás járja.
Írd fel egy papírra a 10 legnagyobb komolyabb tokaji termelőt és hívd fel őket egyenként. Egészen biztosan lesz amelyik örömmel ad neked korrekt áron használt hordókat, de olyan biztosan lesz aki megmondja, hogy ki az aki épp most selejtez le hordókat.
Ez a hordó dolog engem is érdekelne. Tudtok esetleg valami elérhetőséget a Tokaji eladó hordókkal kapcsolatban? Próbáltam rákeresni a neten ,de nem sok eredmennyel.
Ha nukleáris hulladékot, arzént és ciánkálit meg krómkénsavat önt oda az is elérte volna célját. De lehet egy kazettabombás nátó csapás is jó lett volna :)
Arra gondolni sem merek, hogy egy jó kertész szakembert milyen lett volna megkérdezni. Nekem az első tippem egy alapos mélyszántás és a gyökerek kidobálása lett volna. Tudom melós...a vegyszer spriccelése meg ugye kevésbé.
Igaza van Genomnak. Bizonyos esetekben indokolt lehet!
Az egyik szomszédomnak volt egy dísz ecet(?)fája. Kivágta. Erre mindenütt hajtani kezdtt a bentmaradt gyökér. Vagdosta a sarjakat 2 évig. Egyre több hajtott. Glifozátot adott neki nyár közepén, erre elszáradt mind és soha többet nem hajtott ki.
2. A szulák bizony egyike azoknak a ritka fajoknak amelyek magja akár két-három évtizeden át megőrzi a csíraképességét. Ráadásul futónövény, szóval semmi idő alatt átnő onnan ahol nem irtottad.
Én továbbra sem látom a vegyszeres gyomirtás előnyét, azon túl, hogy időt és némi pénzt spórol meg az ember. Akinek meg nincs ideje és pénze az szerintem ne foglalkozzon szőlővel. A szőlő a legnemesebb haszonnövény... Más csirkét tartani és más lovat. Akinek nincs pénze, ideje és türelme a nemes jószághoz az foglalkozzon egyszerűbb álattal.
1, a szulákot és a többi gazat, magyarul a természetes gyomflórát én sem bántom ott, ahol meredek területen középmagas kordonon van a területem. Ott kaszálom. Ellenben ahogyan előzőekben leírtam a bakművelésű és sűrű térközű szőlőmben engem zavar ha összevissza befutja a szőlőmet, és itt kapálva is van a szőlő. A kaszált gazat (aljnövényzetet) itt a művelésmód miatt több mint rizikósnak tartom. Arra viszont nincsen időm (hál' Istennek van munkám és családom), hogy hetente végigkapáljam a szőlőt és eltüntessem a feltörő szulákhajtásokat. (lehet hogy mégis lusta vagyok?) Itt jó pár éve foltkezelést alkalmazva, tehát csak a növényre fújva, lényegében eltünt. Egy-egy kósza tő biztosan van minden tizedik sorban, de az már kit érdekel.
2, Ha elpusztul a gyökere, az már nem hajt ki. A talajban meglévő magok természetesen kihajtanak, de ha előző években évente végigkapálták/kaszálták, akkor talán túl sok magot nem termett, viszont ha hagyták, hadd nőljön, nyilván a talaj is telítetteb lesz a magjával. A magról kelőket már könnyebben ki lehet kapálni esők höz igazodva, amikor úgy is kell. Magról valószínüleg nem fog a szulák már kicsírázni csontszáraz talajból, amikor az évelő példányok röhögve törnek fel a gyökerükből. Öt esetleg tíz éven túl azért a gyommagvak ritkán őrzik meg a csírázóképességüket. Egyes növényfajoknál van ilyen de viszonylag ritka.
3. Szulák (ami az ültetvények normál flórájának része) elsősorban ott szaporodik fel, ahol csupasz talaj van, ahol nincsen konkurens növény. Ez megtörténhet rendszeres kapálgatás, vagy gyakori gyomírtózás mellett. Viszonylag kevés szőlőben alkalmazható herbicid van ami hatásos a szulák ellen (glifozátok, Ronstar, ha még van, illetve a Starane, ha még létezik, ill. engedélyezik szőlőre). Ha valaki rendszeresen talajherbicidezik (triazinok, vagy stomp, stb. az az egynyáriakat kiviszi, így az évelők (szőlőben elsősorban a szulák) konkurencia nélkül maradnak és vígan dúsulnak. De lényegében ugyan ezt tette régen a gramoxon is (mindent leszárított, de utána az évelők vidáman törtek elő újult erővel).
Hangsúlyozni szeretném, hogy én nem a gyomírtóknak vagyok a prókátora, a növényvédelmet is meglehetősen konzervatív módon végzem. DE igen is adódhatnak olyan szituációk, amikor ki lehet és kell is használni pl a glifozát vagy más szer nyújtotta lehetőségeket. Pl. amikor újra telepítettem egy az előző idős, beteg tulajtól megvett, vadrózsával és szederrel teljesen benőtt területet, akkor a bozótot hiába írtottam ki, újra és újra kihajtott, viszont 2-3 alkalommal célzottan a növény levelére kijuttatott szer megoldotta a problémát és már kaszával rendben tartható.
1. Pontosan milyen kárt is okoz az a szerencsételn szulák?
2. Egy ilyen kezelés után mi akadályozza meg a szulákot, hogy egy év múlva újra befuss a terepet
3. Ha a kezelés után a tartós eredményt a rendszeres kapálás biztosítja akkor miért nem lehetett volna ugyanezzel megelőzni. Hiszem vegyszeres gyomirtót pont azok használnak akik nem akarnak/tudnak rendszeresen kapálni, kaszálni.
NEM, nem brutális töménységben! A glifozát hatóanyaguaknál pl. meg van adva a koncentráció a magról kelő egy- és kétszikűekre egy érték (1,5 % körüli), mely inkább csak a föld feletti részeket pusztítja el, így a föld alatti képletekből (évelők esetében) újra kihathat. Továbbá meg van adva egy kb 2-2,5 % körüli (nyilván gyártónként, formázásoktól függően változhat), amely már a föld alatti gyökérrendszert is képes elpusztítani. És szokott létezni egy harmadik fő kategória, pl a vasúti pályatestek, erdészeti sarjhajtások kiírtására javasolják kb. 3,5-4 %-ban, ami totális. Tehát én a megfelelő töménység alatt csak arra utaltam, hogy meg kell választani a gyomok típusához a javallott koncentrációt. És nem azt amit sajnos nem kevés gazda tesz: van egy adott javasolt koncentráció valamilyen növényvédőszernél, azt kapásból felszorozza mondjuk másfél szeresére, mert hogy "biztosan hasson".
Egyébként a glifozát úgy hat, hogy a gátolja a sikiminsav szintézist a növényben, ami számára nélkülözhetetlen. Ebből a vegyületből kevés kell a növénynek és valószínület van is belőle készlete, ezért is van az, hogy egy egynyári növény 3-4 nap alatt leszárad, addig egy rhizomás 10-15 napig is tünetmentesen virul (tehát a föld alatti képleteiben sokat tárol belőle, illetve gondolom idő mire mélyre a hatóanyag lejut). Ez utóbbi miatt írtam az időzítést is. Nem amolyan esetleg véletlenün elkapható néhány napos intervalllum ez, hanem egy jól behatárolható időszak. Virágzáskor vagy intenzív növekedéskor kb. 5-10 leveles állapotban. Ugyanis ilyenkor mások a növényen belüli tápanyag áramlási viszonyok és kedveznek a herbicid gyökérbe jutásához.
És ahogyan írtam, ha két kezeléssel megfogjuk az évelő példányokat, akkor utána már a magról kelőket már kapával is könnyen eltüntethetem (persze ha rendszeresen kapálva van, nem csak évente 1 x).
Amúgy meg ha nagy eső előtt fújnám ki - mint ahogyan írod - jó eséllyel meg kellene ismételni, mivel ez levélherbicid, tehát levélen keresztül szívódik fel, és a felszívódáshoz idő kell (készítménytől függően 4-8 óra) különben lemossa a levélről. Eső előtt pl. a triazinokat szokták kijuttatni, de azok a csírázó magvakat pusztítják el és az évelőkre jellemzően hatástalanok. Bár a triazinoknál is vannak kivétek: Ronstar (ha még létezik), ez szintén levélherbicid.
GENOM_66 jól mondja. Gyakorlatilag minden nagyobb tokaji termelő rendszeresen selejtez le kisméretű és igen jó minőségű sokadtöltésű, esetleg felújított és utánna párszor használt fahordót. Én is vettem onnan párezer forintért vagy 7 ilyen kishordót. A benzinköltség többe került mint a hordók :) és nagyon szép, jó, kiváló tokaji borokkal iskolázott hordókat kaptam.
Jaja, ezt mondom én is. Brutális töménységben, nagyon jó időt elkapva (lehetőleg nagy eső előtt) két éven át nyomva a mérget... akár egy évig szulákmentes is lehet a föld :D nagy mázlival akár két évig nem látsz szulákot. De utána kezdeted előről a csernobilezést.
A kérdés, hogy van-e értelme. Főleg úgy, hogy semmilyen, de tényleg semmilyen káros hatása nincs semmire.
Glifozáttal ki lehet írtani a szulákot, ha megfelelő fenológiai fázisban juttatom ki a szert. Ha esetleg maradnak túlélő egyedek, akkor egy második kezelés elég szokott lenni. Persze fontos a szer töménységének helyes megválasztása is. Természetesen a talajban "elfekvő", vagy szomszéd területekről bejutó magokból bármikor kihajthatnak új egyedek, viszont egy magról kelő növénykét nagyságrendileg könnyebb pl. kapával eltávolítani, mint amelyiknek több méteres gyökere van.
Szerintem is szép virága van, jól tud mutatni, ez tény, ugyanakkor engem nagyon tud zavarni, hogy akár egy héttel a kapálás után is már képes felfutni és feltekeredni a bakművelésű tőkéimre. Vagy én vagyok nagyon háklis? Vagy talán lusta is?
Egy 150l körüli fahordóra volna szükségem, tudtok ajánlani helyet, hogy honnan vegyek újat, vagy ha vki tud ajánlani garantáltan jót, használtan, az is érdekel.
Köszönöm a válszt. Azt szűrtem le magamnak, hogy más fajtával, szárazabb területen esetleg lehet próbálkozni füvesítéssel, de nagyon oda kell figyelni és az évjárat időjárása szerint beavatkozni.
Amikor a szilváni Zalában elterjedt, a Noha váltás idején, egy nem feltétlen magas minőséget adó, de bőtermő fajtát kerestek.
Ennek a szilváni maximálisan megfelel.
Több klónja van, nálam is fellehető kettő, és nem mindegyik annyira kényes.
Jó szellős helyen, fokozott zöldmunkával (vagy kedvező időjárás esetén) jó eredményeket lehet vele elérni.
Az én ültetvényemben sem az öszes az, a telepítés idején a 970-80-as években sem volt több, mint 300-350 tő.
Mára annyi sincs hiszen kordonban elég korosnak számitana, ha azóta a kipusztulás miatt sok nem lett volna újraültetve, de nem szilvánival.
Mostanság felesbe lehet a fehér és vörösszőlők aránya, mivel az kipusztulás révén évi 25-50 közti oltványt ültettem a hiányokra zömmel vöröset és fehérből csak Olaszrizlinget, vagy Rozáliat telpítettem.
Átoltásra nem is gondolok, lévén nincs annyi energiám, hogy meg tudjam csinálni.
Ezt a szilváni-dolgot egyébként nagyon nem értem. Azaz megpróbáltam megérteni, de nem sikerült:
Mikor Zalába kerültem, s elkezdtem szőlővel foglalkozni, igyekeztem minél többet megtudni a szőlőről, a műveléséről meg a területről, ahol vagyok, ahol teremnek a boraim.
Az első és legfontosabb információ az volt a zalai borvidékről, hogy a legcsapadékosabb és leghűvösebb (nyáron, mert télen meg a legenyhébb) borvidékünk, s ez a csapadékmennyiség egyenletesen hullik le az év folyamán.
Ugyanakkor az egyik leggyakoribb szőlőfajtája a rizlingszilváni.
Mivel nekem is van szilvánim, igyekeztem annak is utánaolvasni, s az derült ki, az egyik legrothadékonyabb fajtáról van szó.
Úgy döntöttem, az összes szilvánimat átoltom kevésbé rothadékony fajtára.
Ami nem megy, ne erőltessük.
Ha csapadékos az éghajlat, és semmi nem kényszerít, hogy egy konkrét fajtát termeljek (kényszerítő erő lehet például, hogy az ember kedvesének az a kedvenc fajtája :-) ), akkor keresek egy, az éghajlatnak jobban megfelelő fajtát.
Persze én tényleg csak hobbi-mennyiségben játszom, de tényleg nem értem, mi a magyarázata a rizlingszilváni határtalan népszerűségének Zalában.
(Ezzel a bejegyzéssel nem a Te munkádat akartam minősíteni, 1100 tőke átoltása nem kis költség/munka és terméskiesés lenne!)
Egy csapadékosabb, amolyan rendes Medárdos évben, amikor a június- júliusi időkben szinte ki sem szárad az altalaj, hogy kapával bele lehessen menni, másrészt az akkor jellemző heves zivatarok miatt sem célszerű megbolygatni a földet, ha a gazda nem akarja, hogy az erózió mossa le a termőréteget.
Ilyenkor ha tetszik, ha nem begyepesül a sorok köze (is), és ilyenkor aztán fel lehet kötni az alsóneműt növényvédelem terén, ha a Szilvánit meg óvni szándékolja a gazdája.
A gyakorlatban ez esetemben több-kevesebb lisztharmat nélkül nem is úszom meg, a kordában tartásával kell beérnem.
Ehhez hozzájárul a telepítéskor elkövetett hiba, hogy a szilváni az ültetvény aljába került, ami közel van a pincesorhoz, ami a légmozgást nagyban gátolja.
Persze fokozott zöldmunkával sokat lehet segíteni, lévén hogy a nevezett erősen hajlamos a hónaljhajtások képzésére.
A gondom csak az, hogy azt az 1100 kordonos tőkét a munka mellett mondhatom, egyszál-egyedül művelem.
Bizony emiatt elő-elő fordul, hogy csak a feltétlen szűkségest, és nem az elégséges gondoskodást kapja meg a szőlő.
Apám halála után tanultam meg, mi az a kötelezően elvégzendő munka, ami nélkül nem érdemes foglakozni az egésszel.
A 2003-as év volt az első, amikor egyedül gazdálkodtam, az is az ideihez hasonló száraz év volt.
A zöldmunkára sokat nem adtam, és szerencsém volt, mert zöld dzsindzsa megóvta a túlzott napsütéstől a szőlőt, míg mások akik idejekorán kileveleztek mazsolává aszalódott a szőlejük. Annyi borom lett, hogy ritka éven annyi. Aztán a következő éven, amikor hasonló módon próbálkoztam, amikor volt csapadék böven a szilvánit úgy elvitte Liszt Ferenc, hogy az előző évi harmada sem maradt.
Akkor jöttem rá, hogy mennyit ért az a sok aprómunka amit az öregem mindíg elvégzett, hiszen szinte a szőlőben élt, rám csak a hórukk munka maradt.
:) Haragot? Ne viccelj... érzelmeket csak olyan emberek iránt szoktam táplálni akiket személyesen ismerek. De hagyjuk ezt kérlek, nem ide való ez a vonal.
Te elfogadhatónak tartod a vegyszeres gyomirtást, én pedig megvetendő környezetszennyezésnek és termőhelypusztításnak tartom. Itt le is zártuk már egyszer. Nem akarlak meggyőzni és nem hiszem, hogy te meg tudnál engem győzni.
Én veled már lezártam ezt a témát. Tőlem annyit gyomirtózol amennyit csak akarsz. Nekem meg erről meg lehet az a véleményem amit én akarok... és el is mondhatom, le is írhatom ott ahol akarom.
Én is szigorúbb kódexet javasoltam az elején, de beláttam, hogy még ultizni sem biztos, hogy tudnánk az azt vállalni tudókkal ha most ennél szigorúbb lenne a rendszer. A Wachau kódex-szel való hasonlóság sem véletlen. Konkrétan az volt az egyik kiindulási alap.
Amúgy, szerintem ez a mozgalom még nem az átlagfogyasztóknak szól. Egyelőre leginkább magunknak szól, hogy érezzük, vannak termelők akik komolyan gondolják a termőhelyhez való hűséget és a tisztaságot.
De bízzunk benne, hogy idővel eljut az átlagfogyasztókhoz is ennek a szemléletnek a híre. Egyelőre az átlagfogyasztónak halvány gőze sincs arról, hogy valójában mi történik a legtöbb nagyipari borászatban...de ha tudná akkor nagyon-nagyon megrettenne és elképedne, hogy az amit ő bornak ivott az mi is valójában.
Van egy probléma ezzel a közösségi mozgalommal, mégpedig az, hogy nem tudtam eddig róla. Pedig viszonylag tájékozottnak tartom magam magyarországi borügyekben, és ha én nem tudtam eddig róla, akkor mi van az átlagfogyasztóval? Amúgy a névsor magáért beszél, a logo is besikerült, már csak rákerüljön a borokra és kapjon az egész egy "picivel" több kampányt. Jó a kódex is, ahogy hasonlítottam a wachaui-val, talán még egy kicsit szigorúbb is. Igaz én még egy picit radikálisabb vagyok az élesztők területén, de valahol el kell kezdeni! Hajrá!
A gyomirtózással én sem értek egyet, mégpedig azért nem, mert rettenetesen pusztítja a talaj élővilágát. Rovarölőt se használok, ugyanezért.
Én a magam szőlőjében nem használok ilyen szert. Azt szeretném, ha a szőlő termőterülete a lehető legjobban hasonlítana a szomszéd rétre, azzal a csekély kivétellel, hogy szőlő IS nő rajta. Nem akarom bántani a vakondot, a rovarokat, a madarakat, a nyulakat, semmilyen élőlényt, ami amúgy is ott élne, ha én nem lennék. Egyetlen dolog miatt gondolom, hogy be kell avatkoznom: mivel a mikroklímát megváltoztatom, így a párásabb sorköz lehetővé teszi a gombák megjelenését, ezért azok ellen védekeznem kell. Így gondolkozom én a vegyszerekről.
Gépeket sem szeretek a szőlőmben, ezért kézzel permetezünk. Még kevesebbet fog traktor járni akkor, ha már sikerül a füvesítés is: akkor egyáltalán nem akarok gépi vonóerőt a szőlőben.
Így van van, ez csak szépséghiba. De még annak is ízlés kérdése :) Nekem például tetszik a virága.
Egyébként az is megérne egy beszélgetést, hogy miért a steril, zöld-mentes földet tartják sokan szépnek. Szerintem az a szép ha rendesen kaszálva van a föld. Nekem kimondottan idegen az ha semmi aljnövényzet nincs egy ültetvényben.
A szőlő esetében a legtöbben tényleg csak és kizárólag azért gyomirtóznak, mert lusták, nincs idejük kaszálni vagy spórolni akarnak a kaszás napszámán.
Szerintem a korábban írt okok miatt a glifozát sem oldja meg a szulák problémádat véglegesen... Persze ha akarod, akkor tolhatod a mérget évente a földbe ahonnan a gyümölcsöt eszed. Én nem tenném.
Szerintem nem árt a légynek sem a szulák. Sőt, kimondottan jópofa a virágja :)
Azt olvastam a glifozátról, hogy felszívódik a levélzetben és elpusztítja a gyökérzetet. Írták többen, hogy milyen eredményesen használták elvadult tarackos kertekben. A taracknak is komoly futó gyökérzete van és állítólag egyetlen kezeléssel mind elbarnul. Én gyümölcsfák alatt rendszeresen rotációzok és ott minden gyom kipusztu néhány év alatt, kivéve a tyúkhurt, a porcsint és a folyófüvet. De az előbbi kettőt egy-egy kapálás elintézi évente, a folyófüvet viszont egy évben 10-szer is kikapálhatom, mindig kihajt. Szóval?
"Szőlőgazdálkodás Törekszenek a természet- és tájhű gazdálkodásra, ezért kerülik az alábbiak használatát: felszívódó gyom- és rovarírtó szerek, műtrágya, gépi szüretelő eszközök."
A konakt gyomirtók használatát ezek szerint nem veti el, ahogy a felszívódó gombaölőszerekét sem.
A szulákot 100% eredménnyel szerintem nem tudod kiírtani. A gyökere akár két méter mélyre is eljut és akár egy pár centis épp gyökérdarabból is regenerálódni tud. A magja pedig évtizedeken át csíraképes. A glifozáttal is négy-öt eső utáni kezeléssel tudod pár évre visszaszorítani. De ez után visszafolyik onnan ahonnan nem irtottad ki.
Viszont egy ilyen brutális kezelés után az adott területen kevesebb élet lesz mint a Hold felszinén. Nyilván nem kell magyarázni, hogy egy stabil ökológiai rendszerből kiírtani egy komplett szegmenst az komoly következményekkel jár. Egy csapással más növényeket, rovarokat, gombákat, baktériumokat is közvetve vagy közvetlenül kiírtasz.
Ha valaki azt hiszi, hogy a szőlőnövénynek közömbös a talaj növény-rovar-baktérium-gomba vegetációja az nagyon-nagyon-nagyon téved.
Van már olyan termelői közösség vagy mozgalom amelynek a tagjai ilyen etikai kódex mentén dolgoznak: http://www.terrahungarica.hu. Éredemes vetni egy pillantást a névsorra
és elgondolkodni, hogy miért van az, hogy ezek (és a velük hasonló elveket valló, de ebbe a mogalomhoz még nem csatlakozott) a termelők képviselik ma Magyarországon a minőséget és nem azok akik nyakra-főre vegyszereznek.
Ilyen kezdeményezés amúgy több is van. Ennek pont az az oka, hogy a milliárdos nagyvállalatok általkilobbizott jelenlegi szabályozás tényleg egy hajítófát sem ér. Az intézményesített szőlész-borász képzés és a komplett hatósági rendszer ezen nagyvállalatok zsebében van. Láthatdod, bizonyos körökben a környezettudatosság, a termőhelyez való hűség, a beavatkozásmentes technológia és aminimalizált vegyszerhasználat szinte szitokszó. Ha ezek a szavak elhangzanak akkor tizedmásordperceken belül bindul a gőzhenger és leugatják azt aki ezeket a dolgokat képviseli. Aztán persze csodálkoznak nagyon, ha valaki nem fogja be a pofáját és nem hajol meg előttük.
Kertészeti fórumokon kérdeztem, hogy hogyan irthatnám ki a folyófüvet a kertemből. Azt mondták a tapasztaltak, hogy glifozáttal. Tudsz valami jobb módszert, hogy ne kelljen gyomírtót használni?
Az ilyen jellegű vitákat egy csapásra meg lehetne szüntetni egy normális bortörvénnyel, amely előírná, legyen feltüntetve a boroscímkén, milyen technológiával készült szőlőből milyen adalékanyagok segítségével készült az adott bor. Ezáltal az átlagfogyasztó valós képet kapna az egész bortémáról. Amíg viszont ezen információk helyett technológiai lőrék címkéin, amik agyon gyomírtózott területekről származnak, különféle neplementében fürdőző szőlőszemekről meg tájjeleget dicsőítő bugyuta versikék vannak, addig ez a két tábor mindig is "harcban" fog állni egymással. Azt hiszem, az ilyen törvény csak egy utópia marad, de ha jól tudom vannak már próbálkozások Magyarországon is a Wachaui kódexhez hasonló "törvények" elfogadására (ha jól tudom Etyeken már van ilyesmi kódex). Szóval sztem ez lenne a járható út...
Ok. A téma részemről is le van zárva, mivel te csak érzelmi alapon tudsz érvelni a divatmédiából másolt szlogenekkel, annélkül, hogy a témához érdemben hozzászóltál volna.
Amúgy nem hiszem, hogy te lennél a boraink célközönsége. Én vállalom azt, hogy aki a mi borainkat issza az egyben egy beavatkozás mentes, környezettudatos és termőhelyközpontú szemléletre szavaz. Nem rám... nem én vagyok a fontos, nem én vagyok a jó fej, nem én vagyok az aki be kell vágódjon, hanem a termőhely, a szőlő és a természet csodálatos tisztasága.
Én komolyan és a legőszintébben sajnálom, hogy van néhány ordas ostobaság a szőlészet és a borászat területén amit néhányan a végsőkig védenek.
De a legjobban azt sajnálom, hogy szerintetek, vagyis azok szerint akiknek a természet megerőszakolása az maga a progresszió minden más vélemény lekezelő és kioktató.
De még mielőtt eljárnátok a hattyú halálát azért annyit vegyetek észre, hogy a ti szemléletetek az ami manapság a kanonizált szemlélet. Ti nem a kicsi, gyenge kisebbség vagytok, hanem a nagy, erős, gazdag többség. A kicsi, gyenge kisebbség az az a szemlélet ami a beavatkozás mentes borkészítésre szavaz és a szükségtelen vegyszerek használatának mellőzésével termeszt szőlőt.
Sajnos a mi vagyunk azok akiket ti eltapostok. Rendszerint a ti hangotok harsogja túl a mienket. A ti befolyásotok, médiajelenlétetek a sokszorosa a mienkének.
Elnézésedet kérem neked is és mindenkinek.. ismét és újra, hogy felvettem a kesztyűt és nem hunyászkodtam meg előttetek. Tudom... a terroir szemléletű termelő legyen alázatos, szerény... és maradjon kussban. Hát az én alázatom a föld és a szőlőmunkás irányában érvényes, nem pedig azok irányába akik akkor örülnek ha mi befogjuk a pofánkat.
(Hogy a tisztelet megmaradjon, maradnek Önnel a magazodasnal)
Kedves BZOLTAN Ur!
Na ez az a stilus, amivel Ön hozzaallt az altalam emlitett es ervekkel kemenyen alatamasztott elesztö-nem elesztö temahoz. Ignorans, lenezö, oktato.
Ön evek munkajat, kutatasat, tapasztalatat, emeberek elettapasztalatat egyszerüen elintezi egy ilyennel: ez ostobasag, ez marhasag, ez is marhasag, te hülyesegeket beszelsz.
Szo szerint ugyanezeket irta nekem is akkor.
Nekem elment emiatt a kedvem ettöl a forumtol.
A terroirba az ember is beletartozik? Mert akkor en az Ön borat nem akarom megkostolni, ha igaza van, ha nem...
2. Ez is marhaság. Az egyszeregy sem képezi vita tárgyát
3. Muhahha :D a vegyszeres gyomirtást a fonógéppek egy lapon. Hahaha... Ordas hülyeség ez is.
4. Nocsak, a te borod tökéletes és jobb már nem is lehetne?
Figyusz, hagyjuk ezt. Hülyeségeket beszélsz és nem akarsz tudomást venni arról, hogy a vegyszeres gyomirtás az bizony kártékony. De véded az utolsó csepp véredig. Hát védjed... nekem attól még megvan a nagyon lesúlytó véleményem azokról akik lustaságból, butaságból vagy kapzsiságból gyomirtóznak.
Részemről ezzel veled ez a téma lezárva. Ha van kedved még írj valamit és akkor tied az utolsó szó is...
2. A nem képezheti vita tárgyát csak diktatúrákban állja meg a helyét, demokráciában nem működik!
3. A vegyszeres gyomirtás fejlődés, még, ha te nem is ismered el annak. ( a fonógépeket is összetörték ilyen felkiálltásokkal régen, mégsem fonunk mind kézzel, csak azok akik ráérnek)
4. A borom minőségét megítélted ezzel a mondatoddal! "Ettől egyébként már 1-2 év múlva is étezhetően jobb lesz a borod"
na akkor tisztázzunk pár fontos dolog tömören és lényegretörően:
1. A vegyszeres gyomirtás ellen küzdeni csak keményen és ellentmondást nem tűrően lehet. A termőhely gyilkolása nem olyan dolog amiről csak úgy pihepuhán beszélgetünk.
2. Többször írtam, hogy hacsak nem a termelő megélhetése múlik a dolgon úgy a vegyszeres gyomirtás elítélendő dolog. Pont. Ez nem képezheti vita tárgyát.
3. A vegyszeres gyomirtás nem egy technológiai fejlődés, hanem az emberi munka és jelenlét kiiktatása. Nem minőségjavítás a vegyszeres gyomirtás célja, hanem a természet pusztítása és aminőségi kompromisszum árán olcsóbb szőlőtermesztés. Ez sem lehet vita tárgya.
4. A borod minőségét én mem ítéltem meg. De azt biztosan állítom, hogy ha leállnál a vegyszeres gyomirtással akkor már 1-2 év múlva is jobb szőlőt szüretelnél mint most a vegyszerrel lebüntetett ültetvényedről. Ez is tény. Erről sem érdemes vitázni.
Nem az a gondom, hogy ágálsz a vegyszeres gyomirtás ellen, hanem az, ahogyan teszed!
Nem ismered a körülményeket és az embert, akit megítélsz!
Valóben élhetünk úgy, mint az amish-ok csak akkor a fejlődés is megáll!
Amennyiben, olyan termőhelypusztító lenne a gyomirtás, már nem lennének termőhelyek ( a búzából meg még mindig kézzel válogatnánk a konkolyt és aggódnánk, hogy nem került-e mégis a kenyérbe a mérgező mag).
Amennyiben megkönnyíti az életem a gyomírtó és nem tilják be vagy hagyják abba a gyártását, igenis használni fogom, persze hozzáteszem, hogy kellő körültekintéssel.
A borom minőségét pedig ne azután ítéld meg távolról, hogy használok-e gyomírtót vagy sem, hanem a beltartalmi értékei alapján!
Félre értettél. Szíved joga elmondani az álláspontodaz a vegyszeres gyomirtással kapcsolatban. Senkit nem zavar, ha keményen érvelsz a gyomirtózás mellett.
Sajnálnám, ha a tényeg vulgáris példám elvenné a kedvét bárkinek a beszélgetéstől. De tényleg azt a példát tartom a témához kellően szemléletesnek.
Mindezzel együtt nekem is jogom van megfogalmazni a véleményemet a természetpusztító, termőhelygyilkos gyomirtásról és azokról akik minden kényszer nélkül használnak vegyszeres gyomirtást.
Igen, egy rongy embernek érezném magam, ha szó nélkül elmennék egy ilyen fontos téma mellett.
Sajnálattal látom, hogy ez a fórum is kezd olyan lenni, hogy egyesek majd jól megmondják, mi a helyes a többiek meg tartsák csukva a szájukat, mert ha vitatkozni mernek akkor a vulgáris szavak használatától majd jól elmegy a kedvük, hogy ide irogassanak, pláne olyat ami egyeseknek nem tetszik.
Tetszik nem tetszik ez egy nyilvános fórum, ahol mindenki kérdezhet és válaszolhat, ha be van regisztrálva!
Megteheted azt is, hogy az én hozzászólásaimat átugrod és csak azokra reagálsz, amik tetszenek, Tudod olyan ez is mint a rádió, ha nem tetszik a zene, ami szól (attól még lehet az jó zene) egyszerűen kikapcsolod vagy másik rádióállomást keresel.
A világ akkor színes és sokoldalú, ha nem írtjuk ki belőle azt amitől szép.
A megvetés az nálam nem érzelmi kérdés. Ha valaki rágyújt egy buszmegállóban azt is megvetem, nem haragszom rá, nem kapom fel a vizet, egyszerűen hulladéknak tartom. Nem érzelmi kérdés az, hogy hogyan viszonyulok valakihez aki önzőségből pusztítja a környezetét.
Sajnos pusztítjuk és pusztítanunk kell a környezetünket minden jó szándékunkkal együtt. Nagyon sok kártékony dologgal jár a bortermelés. Ugye nem lehet teleportálni a bort 300km-re, el kell égetni sok benzint a fuvarozással. Ugye nem C vitamin a rézgálic sem, mégis kénytelenek vagyunk használni. Terheljük a földet bőséggel még akkor is ha ne akarjuk.
_DE_ ez nem ok arra, hogy kényelemből, kapzsiságból vagy bármely más önző okra hivatkozva _MÉG_JOBBAN_ terheljük a földet.
Az, hogy a buszon véletlenül vagy feszítő kényszerből elszellentjük magunkat, az nem ok arra, hogy letoljuk a gatyánkat és odaszarjunk az ülésbe, mert nincs kedvünk egy kicsit erőlködni, hogy kibírjuk hazáig.
Nem kell, nem szabad vegyszeres gyomirtást alkalmazni. Ilyenre kizárólag akkor látok mentséget, ha a gazdának valamely különleges helyzetben nincs elhetősége kaszálni, kapálni és nem akar lemondani a családja megélhetését biztosító termésről. De az ilyen az egyedi és eseti helyzet.
Minden más esetben a vegyszeres gyomirtás motivációja az emberi butaság, tudatlanság, trehányság, lustaság és kapzsiság. Ez nem is vita kérdése, ez alapvetés.
Latom komoly szakmai vita zajlik ujfent, barcsak hozza tudnek erdemben szolni.
Mikor idekerültem a jelenlegi munkahelyemre az en szemem elött is a környezetvedelem, es az lebegett a szemem elött, hogy:
A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptukkölcsön.
Ebben a szellemben rengeteget olvastam utana a gyomirtok hatasmechanizmusanak, az intezetünk növenyvedelmi tanszekenek vezetöjevel delutanokat töltök kint a szölöben es figyelek, szivom magamba az informaciot.
Baden-Württemberg tartomany, Nemetorszag legzöldebb tartomanya, es innen indult az europai ökoszöleszet is. Freiburg az ökovaros itt, neha meg is bolondulok, hogy a szemetemet 5 fele szortirozom, mert megbüntetnek. Mindenki biciklivel jar a negyedmillios varosban, elektromos benzinkutak nyilnak, szelerömüvek a kertekben, aram vizerömüböl es szelerömüböl es minden harmadik haz teteje solar energias.
A növenyvedelem folyamatosan teszteli az öko permetszerekben rejlö lehetösegeket, narancsolaj, vizüveg, soder por, stb... Itt mindenki bio es öko, minden ujrahasznositunk es ezerrel vedjük a környezetet.
Mindezek ellenere a magasabb szakmai körökben a mai napig nincs egyseges allaspont az gyomirtoszerek szakszerü hasznalata mellett vagy ellen. Jelzem nem a vegyszergyarto lobbirol van szo!!! Freiburgban a vegyszergyarto cegek meg sem vethetik a labukat.
Megertem en BZOLTAN-t, csak felmerül a kerdes - mint az elesztök vitajanal is -, hogy lehet-e egy ilyen egyszerünek tünö kerdest minden szituaciora rahuzni es egyszerüen egyoldaluan lezartnak tekinteni?
A törzsből kihajtó hajtásokra nem jó a balta, mert a szőlő még a gyökérről is kihajt! A gyomirtó már jó lehet erre a célra, ha célzottan használod! :-)
"és hát egyre több féle szemét betegség van, ki tudja miért?"
Nincs több betegség csak többet vagyunk képesek felismerni és ezáltal gyógyítani is. Valószínű, hogy ez is a fejlődés velejárója!
1x1 szlovák fórumon nálam teljesen kiütötte a biztosítékot egy hobbi kertész hozzászólása, aki arra kérdezett, rá milyen permettel lehetne megszabadulni a törzsből kihajtó hajtásoktól, mivel rettenetesen nagy fizikai munka a 100 db tőkét kézzel megtisztítani. Hát én elkeseredésemben a baltát említettem neki... A lényeg, ha valamit nem szívvel-lélekkel csinálunk, akkor el kell rajta gondolkodni érdemes-e vele foglalkozni? Tényleg ne tegyük tönkre környezetünket! Lehet, Téged nem zavar, mivel távol lax a szőlődtől, de sztem ott is élnek emberek. Félreértés ne essék, nem vagyok egy zöld dzsungelharcos, a földünk pár milla év után már emlékezni sem fog tetteinkre, de vannak utódaink és hát egyre több féle szemét betegség van, ki tudja miért?
Bátran és nyugodtan ítéljen el engem bárki. Én viszont őszintén és minden érzelelm nélkül megvetem, elítélem és végtelenül lenézek mindenkit aki úgy mérgezi a környezetét, hogy nem a közvetlen megélhetése múlik ezen.
A gyomirtók ellen észérv amúgy van bőséggel. _NEM_ érzelmi, hanem nagyon is a jól felfogott érdekeink alapján való racionális kérdés az, hogy feleslegesen a természetet pusztító, a termőhelyet rongáló és a környezetünket szennyező anyaggal nem tömjük tele a termőföldet.
A világ nem színes attól, hogy sokan ezt nem értik meg, hanem haldoklik és pusztul. Akkor lenne színesebb egy kicsit a világ ha senki nem használna gyomirtószereket akiknek ez tényleg nem megélhetés kérdése.
Szerintem te se használj ilyet. A kaszálás, kapálás egy kicsit drágább és egy kicsit munkásabb, de nem dől össze a világ még akkor sem ha évente pártízezer forintot rászánsz arra, hogy egy napszámos lekaszálja az aljönövényzetet. Ettől egyébként már 1-2 év múlva is étezhetően jobb lesz a borod.
Kemény szavak azok, amiket leírtál, anélkül, hogy egyáltalán ismernél és ismernéd a helyzetemet. Észérvek nélkül csupán érzelmi alapon ítélsz meg engem trehánynak és lustának.
Lelked rajta én nem vetlek meg ezért. Ettől ilyen színes a világ, hogy milliárdnyian vagyunk és milliárdnyian gondolkodunk másképp!
Nem értem. Ha gyomirtóval büntetem a földet akkor nem kell gombás fertőzés ellen védekezni? Aki gyomirtózik az teleportál az ültetvényére és csak a kaszálók, kapálók kénytelenek autót használni?
Szerintem kár védeni a vegyszeres gyomirtást. Úgy rossz és elvetendő, sőt elítélendő ahogy van. Én személy szerint végtelenül megvetek mindnekit aki úgy használ gyomirtót, hogy arra amúgy nem szorul rá. A lustaság és a trehányság nem rászorulás.
Úgy gondolom értelmes, felnőtt emberek vagyunk mind, hiszen szőlővel foglalatoskodunk! :-)
A vegyszerek használata bizonyos keretek között elfogadott és használható. Azért ne feledjük el, hogy a 21. században élünk és nem a középkorban!
Ha szigorúan veszem az odautazásra használt üzamanyag is károsítja a környezetet, sőt a gombabetegségek elleni küzdelem is jár némi szennyezéssel. Beleértve a rézvegyületeket is amelyek, kummulálódnak a talajban, pedig biotermesztésben is használhatóak....
Azt azért szerintem mint értelmes, felnőtt emberek tiszta szívvel konszenzsuként megegyezhetünk abban, hogy mindennemű vegyszeres gyomírtás az alapvetően rossz, kártékony és hacsak nem a termelő közvetlen megélhetése függ a dolgon akkor kerülendő.
"Az őszi gyomirtózást nem kommentálnám, ez csak annyit segít, hogy a következő évben a G1-es gyomok jelenjenek meg az ősgyep helyett, valamint az összes szaprofita talajlakó elpusztul."
Ezt a mondatod szerintem nem gondoltad át rendesen.
A g1 gyomok a tarackos, rizómás növények, amelyeket éppenhogy segít kiírtani a gyomírtó. Az általunk preferált pázsitfűfélék és pillangós növények pedig nyáron elhullajtották a magjukat és pont az őszi esőzések következtében fognak kikelni és takarják a talajt télen, hogy megfelelő környezetet biztosítsanak a talajlakó élőlényeknek.
"Kapálásra az is kényszerít, hogy a Szilvánit amiből akad jócskán, a gyepes sorköz okozta párásság miatt nehezen tudnám a lisztharmattól megvédeni."
Ezt mennyire lehet tényekkel alátámasztani? Voltak próbálkozások füves sorban termelésre?
Nekünk anno volt Cszerszegi Fűszeresünk aminek minden második sora be volt füvesítve, abban nem tapasztaltunk kiemelkedő gombafertőzést. Tudom a szilváni más tészta, de sok képet látok német és osztrák szőlőskertekről, amelyek be vannak füvesítve telejsen. Vagy ott olyan penge a növényvédelem? Vagy azok csak kirakat képek és a mennyiségi termelés ott is beművelt sorok között zajlik?
Extrém száraz, extrém hideg. Az ország döntő hányadán mérhető csapadék nem esett a hónapban.
Siófoki állomás havi összegzője:
"Rendkívül szélsőséges novemberen vagyunk túl. Az átlaghőmérséklet 3,2 °C-al volt alacsonyabb, mint az 50 éves átlag , míg a csapadék a havi átlag 3 %-a alatt maradt. Az ideinél szárazabb novembert az elmúlt 50 évben nem éltünk át, míg ebben a sorban ez volt a 4. leghidegebb november (1978, 1988, 1993 után). A hónap eleji enyheség után a második két dekád téliesen hideg időszakot hozott. Mindvégig jellemző volt az erőteljes anticiklon túlsúly, emiatt a rendkívül kevés csapadék és a magas ködös napok száma. Szintén a hidegpárnás helyzet huzamos fennállásának köszönhető, hogy a rendkívül hideg havi átlag ellenére nem volt se hóeséses, se hótakarós nap. Bár látszólag sok a csapadékos nap, ezek nagy része jelentéktelen szitálásokból adódott, csak egy napon fordult elő eső. Tovább tart az egész éves szárazság, jelenleg a november végén várható átlag 51,5 %-ánál tartunk. Amennyiben nem változik jelentősen a helyzet, könnyen elképzelhető, hogy még a 300 mm-t se érjük el idén. (Az 50 éves időszak legalacsonyabb évi csapadéka 395 mm (2003), ezt már szinte biztosan alulmúljuk....)"
A talajban a beszivárgó eső hatására hajszálcsöves szerkezet alakul ki a talajban ami kiszívattyúzza a taljból a vizet a felszínre, ahol elpárolog. A kapálással (nyilván a gyomirtás mellett) ezt a hajszálcsöves szerkezetet rombolod el, azaz éppen a talajnedvességet tartod meg a talajban, és nem fordítva. A 3-5 cm alatti réted átmozgatásával a talaj csapadékbefogadó képessége javul, több esőt tud befogadni, mint az, amelyiknek kökemény a teteje, mert (különösen domboldalon) a csapadékvíz erről lefut.
Ugyanez a probléma az ültetvény kaszálásával is nyáron: leveszed a takarónövényt, és a hajszálcsöveken keresztüli párologtatási hatás felerősödik. Ezért kell pl. a búza betakrítása után azonnal tarlóhántást csinálni. Tehát nyáron a vízháztartás szabályozását figyelve kell kaszálni, inkább esős időben, szárazságban (különösen a július-augusztusi kisülési peiódusban) hagyni kell a gazt nőni (ez persze növeli a lisztharmatveszélyt). A fűnyesedéket is ennek alapján kell összeszedni/kint hagyni.
Az őszi gyomirtózást nem kommentálnám, ez csak annyit segít, hogy a következő évben a G1-es gyomok jelenjenek meg az ősgyep helyett, valamint az összes szaprofita talajlakó elpusztul.
Nalam sem az eredessel volt baj, az 100%-os volt. Az elsö evben mind az 1200 szepen megindult. A masodik evben kellett 5 darabot potolni, kettöt kapa vitt el, kettöt az oszloprakasnal vagtunk szet.
Amiket a telepiteskor beiskolaztam, gyakorlatilag nem is kellettek. Harom oltvanyt ledugtam Sümeg mellett egy kis faluban, a nagymamanal az udvarba a haz oldalahoz lugasnak. Na ott haromszoros tempoban nö a szölö. Hüvelykujjamnyi "törzse" van es harom hatalmas fürtöt termett mindegyik. Najo ott szelvedett helyen, ahol megreked a hö es tükrözi a feher fal is a fenyt, idealis a mikroklima.
Novemberben sem itt Del-Nemetorszagban, s ahogy tudom otthon sem esett esö. Remeljük a hetvegere megjön az egi aldas.
Nem tudom otthon pontosan mi a helyzet, de itt hideg sincs. Augusztus ota a leghidegebb -2 fok volt egyik hajnalban ket hete. A hazam elött lehet szedni egy csokor ibolyat, az orgona rügyezik, es van egy kis fa az utcankban, ami elkezdett viragozni. Most mikor ezt irom, arnyekban 16 fok, dec 1-jen.
Nagyon nem szeretek kapálni, de a friss ültetvényeket mindig kikapálom, többször is.
A példák azt mutatják, hogy bár az általam alkalmazott kézi ültetési móddal 95-100% a megeredés , de a legtöbb elmaradást a kaszálás közbeni damilkártétel okozza!
A mellett, hogy valóban nem szeretek kapálni, a sorok közét , ha mód van rá csak-csak kikapálom, lévén motoros kapával semmivel sem több idő és energia mint a kaszálás. Nyilván az időjárás figyelése ez esetben is fontos szempont, az erózió elkerülése miatt.
Kapálásra az is kényszerít, hogy a Szilvánit amiből akad jócskán, a gyepes sorköz okozta párásság miatt nehezen tudnám a lisztharmattól megvédeni.
A sorközök kikapálása a legnagyobb macera, mivel azt csak kézzel lehet, ezért is kerül rá sor évente csak egyszer, a többi damil.
Persze nyilvánvaló a talaj szerkezete nagyban befolyásolja az indíttatást, hiszen itt nálunk a föld jól őrzi a nedvességet, ha van elegendő téli csapadék, avval a szőlő majd hogy kiér!.
Abban is igazad lehet, hogy a Solaris nem talalta meg a helyet a Balaton partjan. Hiszen ez egy kiserleti törzsültetveny egy allamilag nem elismert szölöfajtaval. Ha öt ev utan kiderül, hogy nem alkalmas a fajta a borvideken szölötermelesre az is egy eredmeny.
Bar ezt ketlem, mert a fajtaval Hollandiaban, Svedorszagban, Del-Tirolban 1300 meteren is gazdalkodnak. Na ezeken a helyeket milyen napfeny, milyen talaj, milyen atlaghömerseklet van? Aztan hozzak hozzank a szepen beerett szölöböl keszült borokat, Svedorszagbol....
Lehet, hogy melege van a mediterran Karpat-Medanszie-ban.
A telepites eveben nyaron egyszer kapaltunk, mert az oltvanyok körül is nagy volt mar a gaz. Nem tudom bizonyitani, de erzesem szerint az mar konkurencia volt minden szempontbol a szölönek. Ismerem a kapat szemelyesen es nem felek töle, de azert csinjan banok vele. Szerintem ha az egesz sort kapalom, akkor megnövelem a talaj felületet, ami a nagyobb parolgast segiti elö, föleg ha nincs esö es szeles az idö. Ez egy 20 eves, mely gyökerü ültetvenynel valoszinüleg ez mashogy müködik.
Ezert is van az, hogy evente csak egyszer tervezem a talajt felnyitni geppel, mulcsozni fogok. Ezzel nem keverem meg a talaj felsö szintjenek ökoszisztemajat, nem ölöm meg az ebben a retegben elö humusztermelö es talajlazito földigilisztakat. Remelve tovabba, hogy a levagott növenyek tapanyagkent visszaoldodnak a talajba.
Ez a terv aztan, hogy mi lesz belöle.... meglatjuk.
Ui: esetleg veszek 50 kilo szarvasgombat kis segitsegnek :)
A szomszédom borász, szőlősgazda. Még a TSZ-ből. Ő sem kapál. Azt mondja: a szőlő nem kapás növény. Hát nem tudom. Akkor az öregek miért nem sajnálták a derekukat? Ősszel be , tavasszal kinyitás. Közben is vagy kétszer.
Értem én, hogy ezt az embertelen munkát már mindenki elideológizálja magától. Lásd a kézi forgatást. Kövek, tarack, pajorok.
Megvan a nagyapám kapája. Egyik fele eléggé elkopott, de még mindig jó. Érdekes, hogy kétszer nagyobb mint a maiak és kétszer könnyebb. Jó, nem mértem le grammra. Vékony, kovácsolt acél. Öröm kézbe venni, ha veszek előtte pár mély levegőt.
Én csupán a szőlőben eltöltött első 15 év tapasztalatai alapján említettem, hogy terem az a szőlő úgy is, ha művelik a talaját és eszemben sincs az említett szakemberekkel vitatkozni. A második 15 évben mint már említettem, csak a tőkék körül kapáltam (kivéve az új telepítéseket). Lehet, hogy rossz technikával kapálsz, hogy utána az ágyat nyomod?
Azt, hogy a mozgatott földű területek kevesbbet termnek én is egy Csepregi-Zilahi könyvben olvastam, ha jól emlékszem. Nekik azért egész jó nevük van a szakmában, azt hiszem.....
Gyomirtót én használok(még ha megköveztek is érte) a várható szüret előtt 2-3 héttel. Mivel nem kapálok csak kaszálok. A szüret előtt két héttel, pedig a párás levegő legfeljebb a Tokaj-hegyalján lehet hasznos...
Nekem a kapálás nem kikapcsolódás, hanem inkább derékfájdulás.....persze utána lehet kikapcsolódni az ágyat nyomva!
Az, hogy kinek mi a szép az persze más kérdés. Manapság az idő olyan kevés, hogy (sajnos) gyönyörködni is ritkán van lehetőség...
A kapálást én is az első 2-3 évre korlátozom, természetesen a sorokat és a sorközöket is, ezután már csak a tőkék körül kapálunk (ha az időjárás engedi...). Gyomírtót, ha agyonvernének sem használnék. Arról, hogy a mozgatott földű terület kevesebbet teremne, még nem hallottam és nem is tapasztaltam. A 80-as évek végéig mi állandóan kapáltuk a szőlőt, mert hát ez volt a divat (miféle gazda volt az, akinek akár csak egy picit is gazos volt a területe...) és baromi nagy hozamok voltak... Nekem egyébként kikapcsolódás a kapálás, ha valaki ebben pénz és időveszteséget lát, akkor sok mindenről lemarad (olyan dolgokról, amiket nehéz megmagyarázni és csak akkor érzi az ember, ha kint van a szőlőben és végignéz egy bekapált soron...). De tudom, a biznisz az biznisz, a másik munkám nekem is az körül forog...
Szia. Sok minden lehet a probléma mögött, de a képeket elnézegetve egy picit szerintem tényleg közrejátszott a pipa és a kapa hiánya. Én mindenesetre kaszalás helyett csakis kapáltam volna a területet, minél kisebb konkurenciája legyen a kicsiknek, de ez nyilván csak egy apró tényező...
Harmatgyökerezés.... drága jó apám ma sem rest 72 évesen minden eltelepített tőkénél, pótlásnál ezt megtenni, sőt többször visszajárt némely oltványhoz.
Gondosan minden györkercsucsnak lefele kell neznie, hogy ne felfele induljon meg a gyöker. Az oltvanyokra pedig csak porritott földet szortam, hogy a nagyobb buckak miatt nehogy levegöben maradjon a gyöker a föld alatt es elszaradjon. Majd az ültetest követö nap is jol belocsoltam öket, mert nagyon szaraz volt a tavalyi aprilis. Azota viszont nincs locsolas, pedig megtehetnem, mert van egy kis patak közvetlen az ültetveny mellett.
A mikorrhiza kapcsolat tudomásom szerint, akkor jön létre, ha a csíranövény gyökerének kibújásánál már jelen vannak a gomba spórái illetve fonalai.
Erdőtelepítéseknél már folynak erre kísérletek és tudok olyan erdőtelepítésekről, amiket szarvasgombával mikorrhizáltak. Ezeket általában őrzik!
Kérdés, hogy a mai oltványtermesztési gyakorlat megfelelő-e erre a célra, (máshol készül az oltvány, mint ahol a telepítés folyik, általában fertőtlenített talajt használnak az oltványkészítők, az esetlegesen jelenlevő gombafajok szeretik-e azt a talajtípust, ahová a szőlő telepítésre kerül, stb.) vagy jobb volt a hagyományos telepítési gyakorlat simavesszővel (amikor még nem ismerték a filoxérát), mert a helyben gyökerező dugványokból a helyi, talajtípust szerető és éppen ezért jelen levő gombákkal a kibújó gyökerek azonnal kapcsolatba tudtak kerülni?
