Nem én mondtam, hogy hülyeség, de tényleg az. Egyébként a Direkt drive motor oldal készítője komoly munkát végzett, csak helyenként kicsit átgondolatlanul. Ő 14 pólusú motorról ír, a korábbinál a képen számoltam meg a 12 mágnest (annyi pólus). Egyébként attól, hogy ő odaírta a képbe, hogy "14 pole star" vagy "2 pole star", attól az még továbbra is 14 pólusú motor, csak párhuzamos tekercseléssel. Hogy melyik bekötés jó? Ehhez tudni kell, mekkora lesz az akkumulátorod és mekkora lesz a várható fordulat. Sőt, még az is kell, milyen feszültségre méretezed a kapcsolóüzemű töltődet! Ezek nélkül csak hülyeséget (használhatatlan általánosságokat) lehet mondani.
A csillag elrendezéshez képest a delta gyök3 = 1,73 x alacsonyabb feszültséget ad. Az áttekercselés buktatóiról már korábban írtam. Szerintem sok értelme nincs variálni vele, ekkora méretekben és várható fordulatnál nem fog megszakadni a tekercs a teljesítésben. 150-200 wattig az eredeti elegendő. +- t egyenirányítóval lehet csinálni belőle, de itt még nem áll meg a dolog.
Sziasztok! Tehát még egyszer. Mikor rátaláltam pár óra után a smart driver-a, megkérdeztem pár mosógépszerelőt és azt mondták, h az LG direct drive mosógépekben van ilyen.
1: beszerzése: LG márkaszervízben megrendelik neked. Én egy maszektól szereztem (volt neki zacsiba 1). 2: a három fázisból az autógenerátor mintájára háromfázisú Graetz híddal lehet egyenirányítani. 3: nem értek hozzá csak kezdem átlátni (ez is nagyrészt erbe és BXD érdeme)
Én itthon szereztem be egyet. A vicc az egészben, h kb ugyanennyire jön ki. (még drága a technika) Az oldalak naon jók, de ez a tag megkergült a hét kis csillagjával. 40 Voltot ír max fodulaton. Ha ez kb 1000, akkor a 12 volthoz 300 1/min kéne. Ezek az áttétel nélküli bigyók max tornádóban forognak annyit tartósan. szerintem 2 vagy max. 3 csillagot lehet csinálni. Több amperhoz újra kell tekerni vastagabb vezetékkel.
A szélkerék fordulatszáma függ: a szélkerék átmérőjétől a lapátok számától a lapátok profilkiképzésétől a szélsebességtől (elsősorban, és ez állandóan változik). Van 1-2 oldal, ahol ezek kiszámítására alkalmas képleteket ismertetnek, de még nem vagyok matekzseni. :-) Ezekre a 2-3 lapátos szélkerekre a gyártók kis-közepes szélsebességnél 50-100 fordulatot szoktak megadni, házilag is erre lehet számítani.
Indukált feszültség: Terhelés nélkül értékelhetetlen. A várt feszültséghez mérhető "műterhelést" (pl. 24 voltos 100 W-os égő, mondjuk 2 fényszóróizzó sorbakötve) kell a tekercsre kötni. Ha most megpörgeted az említett 60 fordulattal, kíváncsi leszek, mit mérsz! Lehet, hogy fel se izzik az égő.
Töltés: Mint már tanult kollégám is írta: Sima áteresztő szabályzással nem érdemes elpocsékolni azt a néhány wattocskát, amit a szél elénkfújt. Kapcsolóüzemű feszültségváltós töltő kell. Házilag nem egyszerű, néhány könyvet célszerű elolvasni előtte. Hozzávaló anyagokat kísérletező kedvű egyének bontásra kidobott TV-kből, számítógéptápegységekből olcsón kinyerhetnek. Siker esetén az áteresztő 10-20%-a helyett akár 90%-os (házilag kétséges) töltőt is építhetünk.
Amíg nem képes tölteni, addig vizet sem fog bontani neked!
Hi! Oké, kivárom. Ez a delta dolog nem is rossz, mert a vezetékek egyben maradnak(nincs átmeneti ellenállás) és nő a levehető áram is. És így áttételezni se kell, mert csillagban már 60-as fordulaton átdrótozás nélkül is volt 23 V.
Azért kíváncsi lennék mit gondolsz arról, h a csillag egyik ágának 12 soros tekercséből 6 párhuzamosat csináljak. Persze aztán mindháromból.
Ha minden igaz a jövő hét elején a kezmben lesz egy ilyen motor , szerintem addig ne vágj el semmit. Esetleg kösd át deltába, úgy kisebb a feszültség. Bár én minél nagyobb indukált feszültségnek örülnék, kisebb a szállítási veszteség, vékonyabb vezeték kell a generátortól a szabályzóig. A soros áteresztős szabályozást felejtsd el, nagyon rossz a hatásfok. Kis teljesítményen, kis droppal még elmegy, de itt 100W nagyságrendű teljesítményt várunk.Kilószám kellene a hűtőborda.
Vicces lesz! Uszkve 1400 db. lemezre lesz szükségem a teljes kitöltéshez. A méretre vágással is gondom lesz, a rendelkezésre álló 0,4-es trafólemez eszméletlen rideg.
Lenne pár kérdésem hozzátok(újra átgondolva kicsit belekavarodtam a 3 fázisba). 1: ez a mágikus 50-100 1/min fordulatszám hány lapát esetén igaz? Létezik vmilyen táblázat erre? (lapát/rpm)
2: Ez az indukált feszültség....A tag az ausztrál lapon megtekerte a motorját kézzel 60-as fordulaton és így kb 23 V indukálódott. Ezen a (és az én) motoron 36 a pólus van 3 fázissal csillagba kötve, tehát a "csillag" egy ágán 12 tekercs van egymás után sorban tekercselve (1-4-7-10...36). Figyelembe véve, h mennyi feszkó indukálódott 60-as fordulaton nekem a fele is elég lenne (így be tudnám lőni 12-24 V közé). Ezt úgy csináljam, h az 1-4 tekercset párhuzamosítom és sorba kötöm a szintén párhuzamosított 7-10-el?És így tovább 36-ig?Én csak síma 3 fázisú Graetz kapcsolást szeretnék (csillagpon kivezetés nélkül) .
3: Ha igaz ez az átlagos 50-100 1/min, akkor az egyenirányító után be lehet kötni stab IC-t tarnyóval (jó sok ampert elbírjon) és így szabályozva van a töltőfesz is. Amíg nem nyit meg a stab IC (pl. 14 V) a gerjesztett áramot fel lehetne használni mondjuk vízbontásra. Erről a megoldásról mit gondoltok?
Bocs, ha ennyire primitíven fogalmazok a drótozásról.
Előre narancsgerezd-metszet formájú sablonba rakni, különböző hosszúságú lemezekkel teljesen kitöltve (legalábbis közelítően). Akár szorítóval meg is lehet nyomatni. Lakkal, folyós műgyantával (kétkomponensű parkettlakk, bárhol beszerezhető) kiönteni. A sablont akár a szigetelés is adhatja, ami a tekercstől elválasztja. Erre két tábla között már rá lehet tekerni stabilan, jó helykihasználással a tekercset.
A trfólemezes bélés eredményéről hamarosan be fogok számolni, magam is igy tervezem a kialakítást.A lemezek kötegelésére van elképzelésed? Vagy egyszerűen tartsa össze a műgyanta?
"A precíz lemezmunka pedig nehezen megoldható és drága." Ha csupán 2 szöget dobna a műgyantába a készítő, már észrevehető változás mérhető.
"Két kg zománchuzal 3000Ft , amiből többszáz menet kialakítható kis költséggel." Ha teletömné a rést élére állított trafólemezdarabkákkal, tizedannyi menet adná ugyanazt a feszültséget. ?
Nem beszélve a kilónyi műgyantáról, ami szintén nem olcsó.
Egy web-oldalon (picoturbine.com) találtam pár érdekes anyagot. Az egyikben volt egy összehasonlítás a különböző turbinákról (előny/hátrány - itt kérete valaki). Nyers fordításban közlöm, az eredeti itt található egy pdf-ben: http://www.picoturbine.com/pt001-plan11B.pdf
Horizontális tengelyű turbina ("légcsavaros") + a legtöbb berendezés ezen az elven működik, működése könnyen érthető + Magas hatásfok (40%), nincs túl messze az elméletileg elérhető maximumtól (59%) + viszonylag alacsony anyagköltség (2-3 vékony lapát) - szélirányba fordító mechanika kell hozzá - magas toronyra kell helyezni, emiatt nehéz karbantartani
Vertikális tegelyű turbinák (Savonius) + könnyen megépíthető + viszonylag kevés mozgó alkatrész, nem kell szélrányba állítani + alacsony fordulatszám, hosszabb élettartam + földközelbe telepíthető - alacsony hatásfok (15-24% szemben a többi típus 40% körüli hatásfokával) - magasabb anyagköltség (a teljes, szélirányba eső felületet fedik a rotorlapátok)
Vertikális tegelyű turbinák (Darrius - Lift based) + viszonylag kevés mozgó alkatrész, nem kell szélrányba állítani + Magas hatásfok (közel 40%) + földközelbe telepíthető - működési elve/felépítése a legkevésbé érthető - rotolapátok sebessége megközelíti a hangét, ami sok zajt (stresszt) okoz
A legegyszerűbb oka: Nem értenek hozzá. A másik: Így könnyebb. A harmadik: A pénz nem számít. (mármint, hogy ugyanahhoz a teljesítményhez 10-20-szoros mennyiségű rézhuzalt tekercsel bele, ami az elektromos veszteségeit is növeli)
Hogyne, megvalósítható. Ha azt vesszük alapul, hogy 220V-tal hajtják 3 fázison is a motort (legalábbis a maximális fordulatszámon), egy tekercs 18,33 V-ra van méretezve. Ez elég közel van 1 db 12 V-os akksi töltőfeszültségéhez. Azaz 1 akksihoz célszerű lenne mindet párhuzamosítani, kettőhöz felét. Legegyszerűbb meghatározás: Minden hatodik tekercset, úgy, ahogy van, össze lehet kötni, kezdet - kezdettel, vég -véggel. Így a végeket csillagpontba kötve 6 fázisú csillagpontos egyenirányításnál (csillagpont kivezetve + minden tekercsvégről 1 dióda) kb. 16 V kimenő feszültséget kapunk, 6 fázisú híd (Graetz) egyenirányításnál (csillagpont nincs kivezetve, fázisokról 2-2 dióda ellentétesen) kb. 32 V kimenő feszültséget kapunk. Ez az üzemi maximális (1000) fordulatnál igaz, fele fordulatszámnál fele a feszültség is. Minden harmadik tekercset is össze lehetne kötni, váltott polaritással. Páratlan tekercs - kezdet, páros tekercs - vég, és így tovább.
Én elsősorban azért nem foglalkoznék ezzel, mert a fordulatszám függvényében olyan mértékben változik a feszültség, hogy előre nagyon nehéz kalkulálni vele. Ezt mindenképpen elektronikával kell az akkumulátorhoz illeszteni. Másrészt a direkt hajtás annyira alacsony fordulatot ad a várható idő akár 90%-ában (50-100 fordulat, 220/20 = 11V), nem kell attól félni, hogy mindent leéget. Az elektronikát sokkal egyszerűbb úgy méretezni, tervezni, hogy csak arra kell számítani, hogy magasabb feszültségről alacsonyabbra kell alakítani, mint hogy menetközben változna az igény, egy darabig fölfelé, majd a fordulat növekedésekor lefelé kell átalakítani.
Szia erbe! Nem mondtam, hogy hülyék a villanszerelők, főleg, hogy valami kis közöm nekem is van hozzá (villamosmérnökként). Szerinted mégis mi oka lehet, hogy a házilag készített generátorokban (pl. otherpowers.com) nem tesznek vasmagot? És mégis, mintha működne...
Köszönöm, hogy megfogalmaztad elvárásaimat egy kertvárosi környezetben működő szélgenerátorral szemben!
A csendes környezet miatt fontos az alacsonyan tartandó lapát zajszint és a nem túl magas tartóoszlop építése is.
Én egy a savonius kerék elvét kicsit megbonyolító "windside" elnevezésű szélkerék elkészítése mellett döntöttem.A gyártó szerint viharos szélben is képes a működésra, viszont alocsony a kezdő szélsebessége is.
Látod, mit számít a rutin (vagy a szakmai gőg:-))! Én csak a lehetőségeket említettem, de igyekeztem mindenkit lebeszélni róla, te már a megvalósítás módját írod.
A fűtéskiegészítés miatt kérdezem. Arra gondoltam, hogy télen minden napos nap nagy kincs, mert nincs elég belőle. Hiába van mondjuk sok kollektorom, ha napokig nem bújik elő a nap. 1-2 napra való melegvizet még be lehet tárolni ésszerű költséggel, többet nem nagyon. Ezekben a napsütésmentes periódusokban besegíthetne egy szélgenerátor, mert ha havonta csak 1-2 alkalommal baromi erős szél fúj, már megérheti egy saját készítésű szélgenerátor. De csak ha hulladékokból készül és vízmelegítésre fogom be. És az sem baj, ha 31-ből 28-29 napig nem üzemel, én éppen azt a két napot céloznám be, amikor viharos szél fúj.
Nem kellene drága akksi, töltésszabályozó, inverter, meg mindenféle bonyolult és drága elektronika, csak egy kiselejtezett generátornak használható motor, meg valamilyen fűtőszál.
Ebben az esetben nem is annyira az alacsony fordulatszámú működés lenne a lényeg, inkább a viharos szél "eltűrése" és kihasználása.
Mondjuk havi 5-6 napsütéses nap + 1-2 szeles nap azt jelentheti, hogy még a januári időszak negyedrészében is érezhetően rá lehet segíteni a hagyományos fűtésre.
Egy célzottan erre készült szélgenerátornak további előnye is lenne.
Nem kell túl nagy átmérő. Továbbá nem kell neki magas torony sem, mert amikor qrvára fúj, akkor éppen eléggé fúj idelent is. :-) A kertben egy viszonylag alacsony de erős állvány lenne. A szomszédokat sem zavarhatná a zaja, mert amikor 100km/h-val süvít a szél, akkor ő sem a kertészkedik. :-) Normál időben pedig akár le is lehetne szerelni. Azt a havi 1-2 napot kellene egy olcsó eszközzel kihasználni.
Kifejezetten ilyen célra milyen típusú motort/generátort és milyen fűtőbetétet javasolnátok?
