par evig, ha mar a gyerek oviba jar, nem akadalyozza oket semmi a full 8 oraban, valamint ez jol mutatja, hogy nincs karrierbeli visszaeses, hisz az oradberuk egyezik a gyerektelen nokevel.
Meg mert a házimunkát-gyerekeket ellátó félnek is joga van a testi-lelki egészséghez, amibe az alvás is beletartozik pl. (Ő hétvégente akkor kelt, amikor már rotyogott az ebéd. És ezek után még ebéd után is lefeküdt aludni. :)
Akkor kérd meg Gabikát légyszike, hogy ő ne személyeskedjen velem, ugyanis én korábban általános tendenciákról beszéltem lásd nap eleje (engem ugye eleve rohadtul nem érint az, hogy a nők nem vállalnak gyereket, hiszen 5-öt szültem), és ő folyton személyeskedik. Persze az X megoldja jobbára, csak néha kibújik alóla.
Nem tudom, mennyire célravezető az, ha általános dolgokról beszélgetve mindig csak a válásoddal hozakodsz elő. Bizonyára sok tekintetben megviselt persze, bár a másik oldal álláspontját nem ismerjük. Mindenesetre, talán érdemesebb lenne jobban elvonatkoztatni a saját életedtől, mikor országos tendenciákról folyik a szó...
Hát hiszen jóval nagyobb részt vállalt, hiszen míg a férje dolgozott, addig ő végig tette le az asztalra a gyerek-háztartás vonalat. Mire a férje hazajött, 10 órával többet tett le az asztalra ebből. Nem?
Ja és azt is tegyük hozzá, hogy volt ugye a széles kapcsolattartása exnek, amikor ugye hétköznap is aludtak nála a gyerekek, meg nyáron is többet voltak vele, megszületett az ítélet, ami ezt figyelembe véve állapította meg a tartásdíjat, majd 1 hónap múlva már be is lett adva a kérvény a gyámhivatalhoz a kapcsolattartás csökkentésére. Tehát rögtön több költség terhelt engem, a tartásdíj meg nem változott, ez volt ex ügyes bosszúhúzása. :)
Nem heti 40 órát dolgozom ma már, hanem többet, mert nem egy állásom van, plusz kapom az ösztöndíjat (de ez határozott idős), plusz minden egyéb kisebb-nagyobb melót bevállalok, mindezt a saját pihenésem terhére. És mindezt azért, hogy a 4 gyerekemnek mindene meglegyen. Vili magasabb bérét ugyanis csak 1 gyerekére kell fordítani (tudom, nem így akarta), nekem meg 4-re.
És nem nem szándékosan, nem tudtam volna korábban átmenni heti 40 órásba, még akkor sem, ha eltekintünk attól, hogy mennyire lett volna reálisan megvalósítható úgy, hogy a kicsi 2,5 éves volt. Erre úgy nyílt lehetőség, hogy egy kollégám nyugdíjba ment, egy másik meg máshol került főállásba és nálunk ezért heti 20 órásra váltott.