A román személynevekkel kapcsolatban meglehetősen kevés tudásalapom van. Így nem tudok abban dönteni, hogy a Hotoran / Hotaran név közvetlenül a hotar 'határ' szóból erede-e, avagy egy általad is jelzett helynévi áttéten keresztül (már ha jó ez az etimológia).
Engem azonban aggaszt az -u végződés hiánya, amelyet én -- lehet, hogy tévesen -- egy román névtől elvárnék. Azonban a név a romániai románok közt is előfordul, tehát nem foghatjuk rá, hogy a hangsúlytalan magánhangzó szláv vagy magyar környezet hatására kopott le. Számomra ez gyengíti az általam hozott etimológiát, és megnyugodnék, ha tudna valaki pár -an képzős, de -u nélküli román nevet analógiaként hozni.
Köszönöm az infót, aki a névtudományra adja a fejét, annak elengedhetetlen széles körű néprajzi tudás, többek közt az elfelejtett mesterségek és szerszámaiknak az ismerete.
Mivel én a nyelvtudomány egy más részéről kerültem ide a topikba, az ilyen jellegű felkészültségem hiányos.
A Hrncsár tényleg érdekes, vannak hasonló nevek/szavak, ahol nincs torlódás, de lehet, hogy nem ugyanerről a tőről erednek: Herencsár (~Viktória, cimbalmos), hranicsár/granicsár ('határőr' a hranica 'határ' szóból, ez tényleg délszláv eredetet sugall), sőt még a Gelencsér/Gerencsér nevet is megpendíteném, bár ezzel már tényleg nem túl erősnek látszik a hasonlóság.
Úgy látom, járatos vagy a szláv nyelvekben, ezért ismét hozzád fordulok segítségért.
Apai nagyanyám családneve Rell volt, a család ősei Váckisújfaluról (Pest megye, volt váci járás) költöztek a falunkba. Állítólag "tót" származásúak voltak, de számomra a név nem tűnik túlságosan szlovák hangzásúnak. Mi lehet a jelentése? Ezen kívül még az alábbi szlovák eredetű családnevek fordultak elő a családfámban:
Varák, Biza (nem tudom ez valóban szlovák-e?), Podlaviczky. Ezen kívül az egyik szomszédunk családneve Hrncsár (nem elgépelés, az elején mássalhangzó-torlódás van, legalábbis írásban, a magyar anyanyelvűek "rencsár, röncsár, esetleg rüncsár" formában ejtik ki. Nekem inkább délszláv eredetűnek tűnik, mint szlováknak. Mi a véleményed?
Köszi, Eberhard
Beke: régi magyar személynév, a Benedek rövidülése. Ugyanebből a névből erednek az alábbi helynevek: Béke (ma: Mierovo, Csaalóköz, Szlovákia), Bekecs (Borsod-Abaúj-Zemplén m.)
Borók:
1. Legvalószínűbben a boróka szó változata (régebbről adatolt a végző -a nélküli változat). A boróka szó a szlovák nyelvjárási borovka (irodalmi borievka) 'boróka' átvétele.
2. Kisebb valószínűséggel a régi Bork személynévből ered. Ez szláv eredetű vö. le. Borek, cs. Bor^ek, sz-hv. Borko, amely egyrészt a Bor- kezdetű szláv nevek közös becézése, másrészt a szláv borek ~ borok 'kis fenyőerdő' szóból képzett név. (Vö. Borcsic hn. [ma Borc^ice, Szlovákia]).
Hancsók:
1. legvalószínűbben a magyar hancsik 'határt jelző gyepes földből v. göröngyökből rakott csík; kis földkupac' szóból ered. Ez a hany v. hant szavak -csik összetett kicsinyítőképzős szrámazéka, és adatolt honcsok és höncsök hangalakja is.
2. Esetleg a régi német Hank személynév szlávos kicsinyítőképzős származéka. A Hank név a Johann rövidülése. Vö. Hankvágása hn. (ma Hankovce, Szlovákia).
Jancsó: Régi személynév a János név kicsinyítőképzős alakjából: ez a forma mind a magyarban, mind a szlávban kialakulhatott.
Jóna:
1. Legvalószínűbben a Jónás személynév változata. A bibilia nevek végső -s-ének elmaradásához vö. a 197-es hozzászólást. A név jelentése 'galamb', és eredeti alakja Jónáh, a görögben kapott -s végződést.
2. Esetleg ill. párhuzamosan a János személynév magyar -a kicsinyítőképzős származéka.
Köszönöm a hozzászólásodat, igazán sokat segítettél vele. A Honig szó honi ejtése nagyon is elképzelhető, hiszen az ich, ig végződés ejtése ebben a nyelvjárásban i, pl. Hochdeutsch Ich - én ejtése nálunk egyszerűen i. Méhészet mindig volt a faluban, de ettől függetlenül is elképzelhető a "mézföld" elnevezés, pl. ha egy különösen termékeny földdarabról van szó. A Hochdeutsch a hang mind rövid, mind hosszú változatában az ikladi nyelvjárásban, akárcsak a legtöbb bajor típusú nyelvjárásban o-nak ejtendő: tehát elképzelhető a Lache-Loche-Loch módosulat a Futloch esetében, hiszen ez a terület valamikor a mainál jóval vizenyősebb volt, egy patakocska is folyt rajta keresztül. A Fut előtaggal kapcsolatosan pedig felvetődött bennem a Hochdeutsch Futter-rel való összefüggése, amelynek jelentése - takarmány, (állati) táplálék stb.. Egy régi legenda szerint ugyanis a termény egy részét itt rejtették el az adószedők elől.
Köszi, Eberhard
Az Erdély-térképemen találtam egy Hotar nevű települést Bihar megyében, amelynek magyar neve Izsópallaga, valamint egy Hota^rel(?) nevűt, amelynek magyar neve Határ. Talán valamelyiknek van köze a Hotorán névhez. (Érdekes, hogy az Izsópallaga név egyáltalán nem hasonlít a Hotar-ra, pedig a magyar és román elnevezések általában hasonlóak.)
A három Hotorán nevű ember közül, akit a román telefonkönyvben találtam, kettő bihari.
a Hochteil-ra egesz veletlenul kaptam egy elfogadhatonak tuno magyarazatot - az allatborok kikesziteset valami magas fal szeru dolgon szaritottak, s ugy tunik, ezen Hochteilok ruhakeszitok voltak.
Jóna Borók Beke (eddig felvidéki, Veszprém megyei, szatmári és erdélyi "csomópontokat" találtam.
Jancsó (talán a János 'csehszlovák' becézése?)
Hancsók (talán ez is?)
Ha a kérdésedre érdemben válaszolnék, azt kockáztatnám, hogy a topikot átteszik a polfórumra ;-)
Így csak ennyit: véleményem szerint itt Közép-Európában nemzeti sport lett a jeles személyek nacionáléjának "einstandolása".
Pl. a hazai köztudat mind Tony Curtist, mind Petőfi Sándort magyarként tartja számon, jóllehet az előbbi a magyar Schwarz Bernátból lett amerikai, az utóbbi pedig a szlovák Alexander Petrovicsból lett magyar. Vi. ennél a két esetnél a nacionálé definíciója nem azonos: az előbbi esetben a leszármazás, az utóbbi esetben önazonosság. A lehetséges választások közül minden nemzet a számára kedvezőbbet fogadja el.
Így lehet román Hunyadi János, hiszen nagyapja valóban egy S,erbe nevű, Havasalföldről áttelepedett személy volt (a nevéhez vö. rom. s,erb 'jobbágy, (rab)szolga'). Ha Tony Curtis lehet magyar, akkor a Hunyadiak is lehetnek románok. Innen már csak apró lépés vezet az Irimie < Irinyi féle alap nélküli "rekonstrukció" felé.
Szóval, szerintem, itt pusztán arról van szó, hogy van, ahol többé, van, ahol kevésbé kulturáltan űzik ezt a kisájátítósdit.
LvT,
A hivatkozott link Irinyi 'eredetére' létező "dokumentumon" alapul - bár igazságtartalma éppen a linkelt írásban kérdőjeleződik meg :-)
Az akkori román történelemértelmezés lehet hibás, valahogy úgy működhettek, mint a mi Virág elvtársunk: "-Mi az, elvtársak, hogy nincsen homok? Ha nincs, majd csinálunk!"...
Sajnos, nem tudok neked segíteni. Pusztán néhány gondolatomat írom le:
* Honivoka: A Honiv- éppen visszamehetne a n. Honig 'méz' szóra, ha igazolható lenne a helyi nyelvjárásban e szónak /honi/ ejtése. (A /v/ ebben az esetben hiátustöltőként jelenne meg.)
A szlovákok jelenléte miatt megfontolandó, hogy az előtag mögött nem a szlovák hon 'dűlő' szó átvétele van-e. Még személynévi eredetre gondolhatunk.
* Futloch: Elképzelhetőnek tartom, hogy egy völgynek n. Loch 'lyuk' elnevezést adjanak, annál is inkább mivel a magyarországi nyelvhasználatban a szlk. dolinka 'víznyelő'-t is jelenthet. Ugyanakkor, a n. Acker > sváb oka megfelelés alapján megfigyelhető n. /a/ > sváb /o/ változás felveti, hogy a Futloch szó utótagjának az irodalmi n. Lache 'tócsa, kis tó; (erdészeti) határjelzés' szó felel meg (N.B. A 'tó' a mélyebben fekvő határrészek nevében gyakori akkor is, ha nem vízjárásos a terület.)
Ha a dolog érdekel, akkor figyelmedbe ajánlom, hogy minden megyeszékhelyen van nemzetiségi báziskönyvtár, ahol segíthetnek a helyi helynévtárak, nyelvjárási publikációk, szótárak, atlaszok, kapcsolatok megtalálásában.
> Irimiás: Ennek egy változatát láttam már - egy nagy román tudós, Ion I. Irimie nevét
Ez hamis barát avagy népi etimológia :-) Iriny román neve Irina, tehát a gyufa feltalálója nevének Irineannak kellene lennie... (Egyébként Iriny nevét az orosz nyelvjárási ivereny 'forgács, szilánk, kitépett' darab szóból származtatják, az Irimie vezetéknév eredtét pedig éppen te adtad meg 191-esben.)
Irimiás: vö. Pivovar #191. A Jeremiás név áll mögötte egyházi szláv közvetítéssel. Az "s"-sel és "s" nélküli alakokat az indokolja, hogy a -jah(u) végű bibliai nevek (itt Jermijahu 'Jahve felemel') meghonosodhattak görögösített "-ias", ill. az eredetihez közelebb álló "-i(j)a(h)" formában is, vö. pl. magyar Jeremiás, de angol Jeremiah (> Jeremy).
Gavris: vö. Kis Ádám #192. A héber Gábriel 'az Isten erős' (> m. Gábor) személynév egyházi szláv alakjából ered, a végső "s" vagy kicsinyítőképző, vagy a bibilia nevekben gyakori "s" végződés hatása. Vö. még a magyar Gábris becéző formát (a rom. Gavris és a m. Gábris ennek ellenére egymástól független fejlemény).
Hotoran:
1. Mivel a Hotaran változat gyakoribbnak tűnik, felvetődik a rom. hotar 'határ' szóval való összefüggés (hotaran kb. 'határban, határon túl lakó személy; tanyasi, külföldi stb.'). Ez a román szempontjából megfelelő etimológia, de nem magyarázza meg, hogy miért gyakori a név mindkét formája a spanyolban. Ha a spanyol és a román név összefügg, akkor csak a spanyol lehet a forrás, mert a hotar szó magyar jövevény a románban.
2. Spanyol az ötletem a latin Autronius nemzetségnévvel, ill. a l. altaria 'oltár', vagy a l. altor 'tápláló, nevelő' szavakkal való összefüggés. (A latin szókezdő al/au a spanyolban o-vá válhat, vö l. alter 'más(odik)' > sp. otro 'más(ik)', ill. l. autumnus 'ősz' > sp. otońo 'ua.'. Hiperkorrekt néma "h" írásban néha megjelenik a spanyolban, vö. l. ovum 'tojás' > sp. huevo 'ua.')
De a fentiek csak hipotézisek.
Vanka: Úgy tűnik összefügg a m. Váncsa ill. cseh Van(y)ek családnevekkel. A Váncsa nevet az Iván név becézésére szokták visszavezetni; a Van(y)eket pedig ezenkívül egyrészt a Ven- kezdetű nevek (pl. Vencel, Vendel) rövidülésével, másrészt a cseh van 'fuvallat, szellő' szóval hozzák összefüggésbe.
Ennek egy változatát láttam már - egy nagy román tudós, Ion I. Irimie nevét, aki feltalálta a biztonságos gyufát. Persze mi úgy ismerjük, mint Irinyi Jánost (meg is maradnék emellett), de a linkben hivatkozott "eredeti" ezt írta anno.
Azóta megnéztem a román online telefonkönyvben:
a gavris gyakori névnek tűnik, irimiasból volt néhány, de ha a végén nem írtam s-t (irimia), akkor sokat talált. Hotoran csak néhány volt.
Ez talán településnévből vagy más földrajzi névből eredhet.
Ne haragudjatok, de egy kis segítségre lenne szükségem. Nem tudom, van-e köztetek olyan, aki jártas a német nyelvjárásokban. A következőkről lenne szó: Ikladon lakom, egy Pest megye északkeleti részén fekvő sváb eredetű faluban. A falu határában sok német eredetű dűlőnév található, de ezek egy részét az irodalmi németből nem tudom levezetni, és a régi öregek sem tudnak helyes magyarázatot adni.
Sajnos, csak hangzás alapján, fonetikusan tudom őket leírni:
Kleoka, Honivoka, Futloch.
Annyit sikerült kiderítenem, hogy az oka a Hochdeutsch Acker-szántó, szántóföld nyelvjárási alakja lehet, de a kle és honiv? szavakkal nem tudok mit kezdeni.
A Loch a Hochdeutschban lyukat, nyílást, rést stb. jelent, de a Futloch egy dombok közé zárt völgyecske, amelynek szlovák neve Dolinka. Ugyanis tót családok is éltek a faluban. Hiába, színes ez a Magyarország. Várom segítségeteket!
Köszi, Eberhard
Csak találgatások:
Gavris - a Gabriel név orosz változata a Gavriil, ennek lehet ez becézett alakja.
A Hotoránnal kapcsolatban az az érdekes, hogy spanyol nyelvben is előfordul, egy mexikói zenészt hívnak így.
Kis Ádám
Köszönöm az eddigi segítséget, még van néhány név a tarsolyomban: Hotorán, Gavris, Irimiás.
Ezek a családfám román negyedéből valók (persze nem biztos, hogy mind román nevek).
És még egy (nem a román negyedből): Vanka (esetleg Kvanka).
Előkerítvén egy szlovákiai településjegyzéket, ki kell egészítenem a 185-ös hozzászólásban elmondottakat: a útovec családnév a hosszú "ú" miatt talán inkább a útovo (m. Sutó, Turócszentmártoni járás, Szlovákia) településnévhez tartozik, mintsem a utovcehez.
-----
Visszatérve a utovce etimológiájához: a Földrajzi nevek etimológiai szótára nem hozza, így Kis Ádám 179-esbeli orosz ut '(udvari) bolond, bohóc' etimológiájával szemben erőteljesebben vetném fel a közszláv uty 'szarvatlan; farkatlan; csupasz; suta' (> szlk. rég. uta 'szarvatlan birka') szóra visszamenő eredet lehetőségét (természetesen személynéven keresztül).
Annál is inkább, mivel utánanézve a dolognak, a ut 'bohóc' speciális orosz szónak tűnik: a közeli rokon ukránban sem él (csak az orosz utka 'tréfa' szóhoz képzett utkuvati ige formájában, de maga a utka szót sem ismeri az ukrán). Ez igen problematikussá teszi ezt az etimológiát. A uty 'szarvatlan' azonban általánosan elterjedt a szlávságban.
> ehhez kapcsolódó (aligha megalapozott) tippem a "(ko)sutovsky" lett.
Ez igen kevéssé valószínű. Ilyen elvonás akkor képzelhető el, ha a lekopott előtag valamilyen értelmes szócska, vagy az adott szót rendszerint közvetlenül megelőző szóval együtt alkot ételmes egységet (ennek az ellentetje, a hozzátóldás is felléphet hasonló körülmények közt; most hirtelen példa nem jut az eszembe, csak "az anyja" > "a zanyja" eltolódás). De ilyen ebben az esetben nem jöhet szóba.
De a fentieken túlmenően is a KoutovskyKoutov-jának településnévnek kellene lennie (egyébként nem járna hozza a -sky képző). A Koutov településnév pedig elég fiatal, és az oda telepedett Kossuth családról lett utólag elnevezve. Időbeli problémák miatt nem szolgálhatott más lekopásos családnév alapjául. (N.B. Az általad felfedezett Kossuth-lapon a Koútovci felirat -ovci-je nem helynévképző, hanem a magyar -ék toldaléknak megfelelő képző: Kossúthék.)
Van viszont egy uty' melléknév a szlovákban, amely 'csupasz, kopár, szarv nélküli'-t jelent, és -- gyanítom, de lehet, hogy melléfogok -- a magyar (őz)suta szóval függ össze. Én magamtól a utovce helynevet erre vezettem volna vissza, de Kis Ádám 179-es hozzászólásbeli etimológiája bizton a Kiss Lajos-féle Földrajzi nevek etimológiai szótárából származik, azzal pedig csak súlyos érvekkel felvértezetten lehet vitatkozni.
----
> megtaláltam Kossuth Lajos egy szlovákiai rokonának honlapját a családfával együtt, benne Kossuth Lajossal
Etimológiai vonatkozásban itt sok tévedés található: a Kossuth családnév valóban a régi szlovák koút '(őz)bak, (szarvas)bika' szóra megy vissza, de a Rákóczi családnév már nem azt jelenti hogy "ten c^o z^ije v rákosí", vi. 'az, aki nádasban él', és a Rakúsko 'Ausztria' országnév sem "krajina za rákosím" azaz 'a nádason túli ország'. Ezen ország- ill. családnév etimológiáját már kérdésedre korábban megadtam a "Népek nevei magyarul" topik 89-es és 92-es hozzászólásában.
----
> Ott természetesen szlovák írásmód szerint szerepel L'udovít-ként.
Kis off-topic érdekesség: egy magyarországi történésztől tudom, hogy Kossuth Lajos egyik nagybátyja -- ha jól emlékszem a Juraj (errefelé: György) nevű -- a '48-as nemzetiségi ellentétek családon belüli lecsapódásaként megszakította vele és családjával a kapcsolatot.
Egyszerre írjuk a hozzászólásainkat (én offline-ban), így mindig fáziskésésben vagyok. Remélem legutóbbi hozzászólásom megválaszolta legutóbbi kérdéseid zömét is.
> Azért kérdezem, mert tudomásom szerint akit ma Magyarországon Sutóczkinak hívnak, az mind rokonom.
A 18 telefonkönyvi tétel ismeretében ez valószínű. Végezzünk egy gondolatkísérletet: nem mondom, hogy ez a családnév eredete, de akár így is történhetett volna.
A család egy őse Surócon élt, és tegyük fel , hogy *Szedláknak hívták [bármi más gyakori nevet is hozhattam volna]. Ez az ős aztán átköltözött Érsekújvárra, ahol a környéken szintén sok *Szedlák élt, ezért el kezdték a családot szlovákul urovecky Sedliak-nak, azaz 'suróci -- Surócról való -- Szedlák'-nak hívni. Idővel aztán elmaradt az eredeti családnév, és csak a Suróczky < urovecky ragadványnév élt tovább.
A fentihez hasonló eredet indokolhatja a név csak egy-két családra való kiterjedését, és azt, hogy a Sutócról vett nevek miért nem gyakoriak Szlovákiában sem. Egyébként ebben az esetben a legkönnyebb geneológiai kutatásokat végezni, mivel a család nagy valószínűséggel a névadó településhez köthető (nem úgy mint pl. a Pesti vezetéknevűek esetén). Érdemes lenne konkrét anyakönyvi kutatásokat végeztetni Érsekújváron, majd az onnan továbbevezető szálakon.
> A név végén az y és az i betű egyaránt előfordul
Ez pusztán helyesírási kérdés, nincs jelentősége.
> Nemességről nem tudok
Sem a magyar -i/y végződés, sem a szláv -(s)ky nem utal feltétlenül nemességre. A nemesség körében előbb meghonosodott családnévtípust mintaként szolgált később az alsóbb néprétegek számára is.
> Nem tudom, hogy a mai Szlovákiában előfordul-e ez a név valamilyen formában.
Most nem működik a szlovák on-line telefonkönyv, így a szlovák Aranyoldalakból tudtam lekérdezést csinálni: ez a útovec és a utovsky családneveket hozta elő. Végsősoron mindkettő kapcsolatban állhat a utovce településnévvel. Egyébként az 1890-es magyar "aranyoldalak" is ezeket a kapcsolódó neveket ismeri: Sutófszki, Sutovec, Sutovitz, Sutovsky, Sutovszky, Sutóc(z)ky nincs is, így nem lehet nagyon gyakori (a magyar telefonkönyv is csak 18 ilyen nevet ismer országosan).
Köszönöm a nagyon alapos választ, lenyűgöző a tudásod. Annyit szeretnék még kérdezni, hogy hallottad-e már ezt a nevet korábban, tudsz-e arról, hogy van-e a Felvidéken ilyen nevű ember? Esetleg olyan, akinek a neve szintén Sutóc falu nevéből ered, csak más az alakja? Azért kérdezem, mert tudomásom szerint akit ma Magyarországon Sutóczkinak hívnak, az mind rokonom.
Kérdéseid többségét Kis Ádám és Pivovar már megválaszolta. A Sutóczki családnév kapcsolatban van a Sutóc településnévvel (ma: utovce*, Privigyei járás, Szlovákia): a településnév etimológiáját Kis Ádám -- gondolom Kis Lajosra alapozva -- megadta. Azzal egészíteném ki, hogy nem vsz. nem közvetlenül a 'tréfa' szóról veszi az eredetét, hanem egy így elnevezett személyről. (Attól, hogy egy szlovákiai faluról vették a nevüket, még lehetnek lengyelek. Ez csak genealógiai kutatásokkal tisztázható.)
Én azonban óvatos lennék ennek a névnek a szu- kezdetű egyéb nevekhez (le. Sutocki, Sutkowski, m. Szudoczky) való kapcsolásában, ui. nem látok elég indokot az /s/ ~ /sz/ cseréhez.
---
* 2001-ben utovce kapcsán névváltoztatási kérelmet tárgyalt meg a szlovák kormány. Az eredményről nem tudok, de lehet, hogy ennek eredménye a hosszú "ú"-s alak a fent belinkelt lapon.
Érdekesség, hogy a falut magyar oldalról is átnevezték: az eredeti Sutóc alakot az I. Vh. előtti névrendezéskor felcserélték az "értelmesebb" Sujtó formára.
-------------
Ami az alábbi kérdésedet illeti:
> Egyébként úgy tudom, arrafele sok -ócz végződésű település van, és vannak hasonló nevek -óczi vagy -óczki végződéssel. Általában is érdekelne az -ócz végű helynevek és az -óczi, -óczki végu személynevek eredete.
Az -óc végződés (ill. magas hangrendű -őc, -éc párja) mögött a szláv -ovce* képző, ill. ennek egyes számú -ovec* formája áll. Ez egy összetett képző, amely áll az -ov* birtokos melléknévi ragból és az -ec* személynévképzőből áll.
Az -ov* képző települések esetén a szlávoknál hasonló szerepet tölt be, mint a magyar -i (vö. Péteri hn. < Péter szn.), -d (vö. Peterd hn. < Péter szn.), ill. -fa/falva helynévképző, vi. leginkább személynévből képez helynevet. Ennek a képzőnek van -ovo, ritkábban -ova, -ove variánsa is, vö. L'vov, Gabc^íkovo.
Ha a helynévhez járul az -ec* képző, akkor annak jelentése: 'az adott településre (területre) való lakos (személy)', vö. pl. Orava 'Árva' > Oravec 'Árvai, azaz Árva megyei férfi'. Ennek többes számú -ce* formája gyakori helynévképző, mert a szlávoknál a lakosnevek többes számú alakjai gyakran lesznek helynevek, vö. C^echy 'Csehország' csehül és szlovákul, de tulajdonképpeni jelentése 'csehek'. Ugyanígy a történelmi Magyarország Uhry 'tkp. magyarok' neve, ill. az eredeti értelemben vett Felvidék szlovákul igen rosszul hangzó Horniaky 'tkp. felvidékiek' elnevezése.
Az -ovce tehát eredetileg megfelel a magyar -beliek toldaléknak, azonban a magyartól eltérően ez szimpla helynévképzőként szolgál.
---
Az -ócki végződés a szláv -ovecky* toldalék magyarosodása, amely a fenti -ovce, -ovec stb. helynév és a -sky (ejtsd: /szki/) rag kapcsolata (a "c" hatására a kezdő "s" kiesett, pontosabban hasonult). A -sky a leggyakoribb olyan szláv képző, amellyel helynévből lehet családnevet képezni, így az magyar -óci pontos "fordítása" az -ócki ragnak.
---
* A szláv toldalékokat szlovák alakjukban hoztam, itt zárt szótagban az "ov" kiejtése /ou/ kettőshangzó, amely a magyarban természetes módon lesz hosszú /ó/. Azonban a változás ennek analógiájára más nyelvekből történt átvétel esetén is megtörténik.
A többi szláv nyelvben a felsorolt ragoknak többféle formája létezhet:
- az "-ov" "o"-ja lágy magánhagzó után "e" a lengyelben, keleti és déli szláv nyelvekben, ill. az ukránban minden helyzetben "iv" található (vö. o. L'vov : ukr. L'viv, o. Kijev : ukr. Kijiv);
- az "-ec" toldalék "e"-je a szerb-horvátban "a", vö. Kragujevac (N.B. az "-ic" viszont egy másik rag, egy kicsinyítőképző!);
- a többes számú "-ce" alak a délszlávoknál "-ci", a keleti szlávoknál "-cy" alakú;
- a lengyelek a "v" helyett "w"-t írnak, és ez gyakran így látható a latin betűs belorusz átírások esetén is.
Köszönöm az információkat. Adalékként annyit, hogy 1837-ből van a legkorábbi biztos adatom erről a névről, ükapámat Sutóczki Józsefnek hívták. A név végén az y és az i betű egyaránt előfordul. Nemességről nem tudok, az anyakönyvi bejegyzések szerint az ükapám juhász volt Nagymágocs környékén (Csongrád m.). Vannak még bizonytalanabb adatok, amelyek szerint Érsekújváron született. Nem tudom, hogy a mai Szlovákiában előfordul-e ez a név valamilyen formában.
Ízlések és pofonok ugyan különbözőek, és de gustibus sem dispotandum, azonban a Budvar kenterbe veri a Prazdrojt. Ezt még 196ó84-ben Kalsbadban áéllapítottam meg, ahol a Moszkva szálló és az uszoda között 2 Budvaros és 2 Prazdrojos ivó volt, így oda-vissza elégszer lehetett tesztelni.
A Szudocyky képzésileg hasonló lehet, azonban itt a tő valszeg az ítélet, jog, bíróság jelentésű szud (sztrasnij szud - a harag napja - dies irae).
Érdekez, a Sutkowski és a Sutocki-címer tényleg egyforma: máltai kereszt és lópatkó. Szudkovszky címer meg nincs.
Kis Ádám
