Több helyen megbíráltak, hogy miért offolok, amikor egy adott topikon a magyar és a szomszéd népek történelmének általános kérdéseivel foglalkozom.
Így hallgatok a bírálatra, s a jövőben itt fogom folytatni az ilyen irányú beszélgetést.
Én is arra gondoltam, hogy a megszálló csapatok, illetve a 2. magyar hadsereg 30-40 %-a nemzetiségi volt. Amikor azt írtam, hogy harcoló alakulat, arra gondoltam, hogy nem munkaszolgálat.
"Viszont a visszacsatolt területekkel nagy számban került román, szlovák, ruszin és szerb nemzetiség is Magyarországhoz. Az ő esetükben előfordult, hogy munkaszolgálatosnak hívták be őket."
A nemzetiséggeket alapvetően a harcoló egységekbe hívták be golyófogónak, nem a munkaszolgálatba.
Akkor egy hosszabb idézet Randolph L. Braham már említett könyvéből:
A második világháború alatt Magyarországon működő munkaszolgálat sok tekintetben egyedülálló volt. Bár a tengelyhatalmak szövetséges államainak mindegyikében létezett bizonyos formában kényszermunka a nemkívánatos elemek számára, ezt csak Magyarországon szervezték meg katonai alapon. A magyar munkaszolgálat jól kiépített rendszere a háború végéig több mint százezer hadköteles korú, megbízhatatlannak és fegyverfogásra alkalmatlannak tekintett zsidót dolgoztatott. Noha a a rendszert eredetileg a legkülönbözőbb megbízhatatlan személyek - románok, szerbek, szlovákok, stb. - számára találták ki, mégis elsősorban zsidóellenes intézményként működött.
Sorozás után a 20-48 éves újoncokat a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó területi zászlóalj-parancsnokságoknak alárendelt munkaszolgálatos századokhoz osztották be. Ezek a századok a magyar hadsereg alacsonyabb rangú - hivatásos vagy nem hivatásos - tisztjeinek a parancsnoksága alatt álltak.
A zsidó munkaszolgálatosok fegyver helyett lapátot, csákányt és a katonai hatóságok által megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges egyéb munkaeszközöket kaptak. A munkaszolgálatos századokat Magyarországon, valamint a tengelyhatalmak által elfoglalt területeken, így például Ukrajnában és Szerbiában állították fel. A munkaszolgálatosok út- és vasútépítési, illetve fenntartási munkálatokon, bányákban, valamint különböző katonai jellegű feladatok végrehajtásán dolgoztak. Ukrajnában a szovjet fronton lövészárkokat és tankcsapdákat ástak, utakat javítottak és aknákat szedtek.
A munkaszolgálatos rendszer jogi keretét a az általános nemzetvédelmi és nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó 1939. évi II. törvény (március 11.) teremtette meg. Az eredeti elképzelés szerint a munkaszolgálatosok ugyanazt a bért, ruházatot és élelmiszeradagot kapták volna, mint a hadseregben szolgáló katonák. Mindazonáltal a a második világháború kitörését követően, különösen pedig azután, hogy Magyarország 1941. június 27-én hadat üzent a Szovjetuniónak, a munkaszolgálatosok helyzete egyre romlott. A munkaszolgálatos századokhoz beosztott tisztek és őrök mindinkább antiszemitákká váltak. Különösen a szegényebb munkaszolgálatosokat érintette érzékenyen, hogy megfosztották őket egyenruhájuktól, katonai bakancsuktól, és saját ruhájukban-cipőjükben kellett járniuk. Továbbá arra kényszerítették őket, hogy diszkriminatív jelzéseket hordjanak, a zsidók sárga karszalagot, az áttértek fehéret. Így aztán a visszaélések könnyű célpontjává váltak.
Egyáltalán nem. Éppen a te szöveged árulkodik előítéletes gondolkodásról. A cigányokat a Horthy-rendszer nem tekintette nemzetiségnek, így normális katonai szolgálatra hívta be őket, s a keret tagjai között is előfordultak cigányok.
Viszont a visszacsatolt területekkel nagy számban került román, szlovák, ruszin és szerb nemzetiség is Magyarországhoz. Az ő esetükben előfordult, hogy munkaszolgálatosnak hívták be őket. Tehát arra gondoltam, hogy a rokonod pl. szlovák származású volt, s a Horthy-rendszer megbízhatatlannak tekintette.
"ő volt a Horthy-hadsereg képviselője. S persze általában úgy is jártak el, ahogy az ezredes parancsolta nekik. "
Ez még mindig nem igazolja azon állításodat, hogy a munkaszolgálatot a zsidók elpusztítására hozták létre.
"hiszen csak akkor jöhettek haza, ha a munkaszolgálatosok elfogytak. "
Ez meg egyenesen hülyeség.
"Ha kell, tudok még más forrást is megadni az oroszországi, ukrajnai muszosok ellen végrehajtott gyilkosságokról. "
Nem kell forrás erre, ezeket a szörnyűségeket uis senki sem vitatja, én sem. Én azzal az állításoddal vitáztam, hogy a munkaszolgálatot a zsidók elpusztítására hozták létre. Ez uis nem igaz. Ahogy a belinkelt oldal is bizonyítja.
Ungváry Krisztián könyve szerint jóval nagyobb volt a munkaszolgálatosok túlélési esélye mint a honvédeké.
A német megszállás után sok zsidó fiatal a munkaszolgálatnak köszönhette hogy elkerülte a deportálásokat.
Miután a keleti fronton a németek részéről atrocitások érték a munkaszolgálatosokat, vitéz Jány Gusztáv hadparancsban rendelte el hogy a munkaszolgálatosokat adott esetben fegyverrel is meg kell védeni a németekkel szemben.
Azoknak a kerettagoknak és tiszteknek, valamint a muszosoknak ő volt a Horthy-hadsereg képviselője. S persze általában úgy is jártak el, ahogy az ezredes parancsolta nekik.
A keretek tagjai folyamatosan gyilkolták az őrizetükre bízott munkaszolgálatosokat, hiszen csak akkor jöhettek haza, ha a munkaszolgálatosok elfogytak. Persze voltak köztük néha humánus emberek, de sajnos nem ez volt a jellemző.
Persze az is igaz, hogy másként bántak a munkaszolgálatosokkal a szovjet területeken, mint pl. Budapesten. S az is igaz, hogy a behívott munkaszolgálatosokat 1944 tavaszán, nyarán nem deportálták a többi zsidóval, így nagyobb esélyük volt a túlélésre. Aztán a nyilas hatalom idején újra kezdődtek a tömeggyilkosságok, gondolj csak Radnóti sorsára (aki különben hívő katolikus volt).
Ha kell, tudok még más forrást is megadni az oroszországi, ukrajnai muszosok ellen végrehajtott gyilkosságokról.
Nem véletlenül írtam, amit írtam. Én se gondoltam volna, hogy volt ilyen is amíg egy távoli rokonom nem mesélte el, hogy muszos volt. Nem volt zsidó, nem volt kommunista csak egy egyszerű szegény református paraszt gyerek, hályoggal a szemén. Aki a sorkatonai idejét töltötte így le.
Az még hozzátartozik a képhez, hogy a frontra kerüléssel, illetve a nyilasok ámokfutásával a munkaszolgálatosok helyzete gyökeresen romlott, életben maradási esélyeik a minimumra csökkentek. Viszont az is szerepel a cikkben, hogy több ezer zsidót mentett meg a deportálástól a behívás.
"A magyar holokauszt speciális jelensége a munkaszolgálat. A Horthy-rendszer a "megbízhatatlannak" ítélt elemeket: a kommunistákat, nemzetiségieket, de elsősorban a zsidókat nem kívánta fegyverrel a kézben besorozni. Természetesen azt sem akarta, hogy ezek a csoportok kimaradjanak a háborús erőfeszítésekből. Így jött létre a fegyvertelen honvédelmi munkaszolgálat intézménye. Bár ez több tízezer zsidó életét követelte, mégsem tekinthető a módszeres népirtás szerves részének. Persze egyes parancsnokok kétségtelenül ki akarták irtani az irányításuk alá rendelt zsidókat, de a munkaszolgálatot nem azért hozta létre a magyar állam, hogy a besorozott zsidó férfiakat legyilkolja. Az egész rendszer akkor sem tekinthető "mozgó vesztőhelynek", ha egyes századok azzá is váltak.
A munkaszolgálat jogi alapjait az 1939 márciusában életbe lépő honvédelmi törvény (1939:II) teremtette meg. Ez nem tükrözött kifejezetten antiszemita szándékot, de egyes részei jogi keretet biztosítottak a későbbi zsidóellenes lépések számára. A munkaszolgálat szervezetének kialakítása azonban már antiszemita szellemben történt. Kezdetben a zsidók még elláthattak fegyveres szolgálatot, de tényleges tisztek és tiszthelyettesek nem lehetettek.
A német hadsereg győzelmei és a revíziós sikerek nyomán a németbarát, antiszemita katonai és politikai körök mind hangosabban követelték további zsidóellenes intézkedések bevezetését. 1940 nyaráig mintegy 60 zsidó századot állították fel. A zsidók 1941 tavaszára elvesztették fegyver- és rendfokozat-viselési jogukat. Ebben a periódusban a munkaszolgálatosok főleg utakat, repülőtereket építettek, mocsarakat csapoltak le az ország területén belül."
Az oladalon további írások találhatók a munkaszolgálatról.
Egy ezredes kijelentése nem forrás arra nézvést, amit állítottál, azaz hogy a munkaszolgálatot azért hozták létre, hogy elpusztítsák a zsidókat a fronton.
HA akarod hozok neked Rubicon-os történészi forrásokat arra, hogy zsidókat mentett meg a deportálástól a munkaszolgálat.
A magyarországi háborús munkaszolgálat - túlélők visszaemlékezései szerkesztette Randolph L. Braham Látószög könyvek - Budapest, 1996
Egy idézet a 26. oldalról:
1942. július 2-án hajnalban, egy pénteki napon hagytuk el a tanyát és a somkeréki vasútállomáshoz gyalogoltunk. A rakodó pályaudvaron a szerelvény már útra készen állott. Öt teherkocsi a munkaszolgálatosok, a muszosok részére, egy személykocsi a tiszteseknek és a keretlegényeknek, nyolc teherkocsi pedig a lovaknak, a szekereknek és az élelmiszereknek. Miután századunkat felsorakoztatták a pályaudvaron és néhány órát várakoztatták a tűző napon, délután három óra körül megérkeztek a tisztesek, élükön egy magyar királyi ezredessel. Dörgő vezényszavak után szigorú vigyázállásban kellett végighallgatnunk az ezredes hozzánk intézett "búcsúszavait". Nem hiányoztak belőle az antiszemita kitételek, beszédét pedig a következő szavakkal zárta: "És mert ti, zsidók megbízhatatlanoknak bizonyultatok a haza védelmére, csak ásót és csákányt kaptok kezetekbe". Majd a tisztesekhez fordult és emígyen fejezte be a napiparancsát: "Önök pedig őrizzék a zsidókat a legnagyobb szigorral, szökési kísérlet esetén azonnal eresszenek golyót a fejükbe, és igyekezzenek a végső győzelem után az ásókat és a csákányokat, úgyszintén a lovakat jó állapotban visszahozni!"
Nem csupán (sőt általában nem) hontalan zsidókról volt szó. Egyszerűen arról volt szó, hogy a már évtizedek óta Magyarországon vagy a visszacsatolt területeken élő zsidók állampolgárságát nem ismerte el.
Számos esetben előfordult, hogy a zsidók beadták a papírjaikat, aztán azok "elvesztek", s így már semmi akadálya sem volt a deportálásnak.
Az idegenrendészet a botrány miatt állította le a deportálást, mivel országgyűlési képviselők is tiltakoztak ellene.
A németek egyáltalán nem igényelték a deportált zsidókat, sőt tiltakoztak is a kéretlen jövevények ellen, hiszen a megszálló hatóságaiknak így nem csak a helyi zsidók ezreit kellett kivégezni, hanem még a magyar zsidókat is.
