Keresés

Részletes keresés

[fidelio] Pirandus Creative Commons License 2015.09.03 0 0 10936

Az, hogy a nyelvészek nem figyelnek tátott szájjal az utcán, villamoson, már régebben is így volt. Nemcsak a lecsó eredete bizonytalan, de ugyanez a későbbi (tán hatvanas évek második fele) a csocsó. Aztán fél évszázad múlva szobatudósok, fotelnyelvészek találgatják a katedrán.... Mindez nekem abszurd és tragikumikus..

Előzmény: [fidelio] Pirandus (10931)
[fidelio] Pirandus Creative Commons License 2015.09.03 0 0 10935

Érdekes és pontos, csakhogy: miért nem érvényesült régebben ez az analógia?

Előzmény: 3x_ (10934)
3x_ Creative Commons License 2015.09.03 0 0 10934

Szerintem az analógia a "sor" és "soron", mint utcafajta.

Előzmény: [fidelio] Pirandus (10933)
[fidelio] Pirandus Creative Commons License 2015.09.03 0 0 10933

Valóban majdnem mindig a "Szilágyi Erzsébet fasoron" szerkezetben hallom, az idézet is arra vonatkozik. Analógiákat, okot tudsz?

Előzmény: 3x_ (10932)
3x_ Creative Commons License 2015.09.03 0 0 10932

Igen, de csak akkor fasoron, ha utcanév, nem?

Előzmény: [fidelio] Pirandus (10931)
[fidelio] Pirandus Creative Commons License 2015.09.03 0 0 10931

Üdv. Amikor pár éve először hallottam rádió-közl. hírekben a bemondótól, hogy "fasoron", az általam használt "fasorban" helyett, többször is, tehát nem véletlenül, beírtam a topikba. Néma csend volt a válasz, holott a nyelv változása érdekes téma, (s mert nem jegyzik fel, mikor történt, később csak találgatják.) De a nyelvészek, úgy látszik, hallomás után nem jegyeznek fel semmit.

--- A változást mutatja, hogy az ismert mondás: "a fasorban sincs" - még a régebbi használatot tükrözi.

Nahát, hogy ne csak hallomás legyen, bemásolom a mai Indexből:

 

 

Tűz ütött ki egy villamosmegálló fából készült épületében Budapesten, a Szilágyi Erzsébet fasoron.

neofrix baszmacs Creative Commons License 2015.07.13 0 0 10930

Upsz, ugy tunik, nekem is a Lieferant huzhatta el az agyamat. Megneztem, mit irtam fel, szoval a kerdeses szo: Liefander.

Előzmény: 3x_ (10929)
3x_ Creative Commons License 2015.07.13 0 0 10929

Ez elég fura, mert a Lieferant az szállító németül....

Előzmény: neofrix baszmacs (10928)
neofrix baszmacs Creative Commons License 2015.07.13 0 0 10928

Sziasztok! Somogyban hallottam a liferand - vagy hasonlo - szot, jottment, semmirekello ertelemben. Tudtok errol a szorol kozelebbit? Koszonom!

vrobee Creative Commons License 2015.06.27 0 0 10927

(Így jár, aki félbehagy egy hozzászólást egy órára...)

Annál inkább, a hasonlóan helyet jelölő hol-hun ingadozás miatti hiperkorrekció lehet...

Előzmény: 3x_ (10925)
vrobee Creative Commons License 2015.06.27 0 0 10926

Szerintem ha nem is konkrétan egy nyelvjáráshoz köthető, de tájnyelvi változat az "otthol" (én pl. a keleti országrészben hallottam gyakran, biztos máshol is van, de pl. a fővárosban nem túl jellemző). Van egyébként "itthol" is. Ha minden igaz, az "otthon" összetétel, tehát a helyragos "padon"-hoz nem sok köze van. Talán a "sehol", "valahol" analógiája alakította ezeket ki?

Előzmény: Pyrandus (10924)
3x_ Creative Commons License 2015.06.27 0 0 10925

sehun-sehol nem analóg?

Előzmény: Pyrandus (10924)
Pyrandus Creative Commons License 2015.06.27 0 0 10924

Na, akkor egy egész más, de számomra érdekes magyar nyelvi kérdés.

A magyarul beszélők egy része a szokásos "otthon" helyett az "otthol" szót használja. NEM nyelvjárás! Nyelvjárástól függetlenül. Érdekes, hogy ez a változás csak ebben az egyeeten szóban fordul elő. Sem "itthol", sem pl. "a padol" (padon helyett) nem létezik.

vrobee Creative Commons License 2015.06.08 0 0 10923

Szerintem 3x arra céloz, hogy az atlant- nem tő külföldiül, a gard- meg az. (Ami egyrészt nem teljesen igaz, mert az atlant- ugyanolyan fiktív és néha valós tő sok másik európai nyelvben is, másrészt nincs jelentősége, mert az atlantit melléknévként használó beszélők nagy része csak magyarul tud, főleg óvodás/kisiskolás gyerekként, amikor megtanulja a szót helyesen használni.)

Előzmény: LvT (10922)
LvT Creative Commons License 2015.06.08 0 0 10922

Ez történt a német gardieren - magyar gardíroz esetén is.

Előzmény: 3x_ (10921)
3x_ Creative Commons License 2015.06.08 0 0 10921

Ez akkor sem hozza párhuzamba az Atlant-Atlantival, ugyanis itt nem fiktív tőből képeztek igét, hanem német igeképzőt magyarítottak.

Előzmény: LvT (10919)
LvT Creative Commons License 2015.06.07 0 0 10920

De hát pont ez a lényeg, hogy nem az abszolút szótő része, mert az az Atlant-, csak az önálló szóként nem létezik, de szótőként ezért igen. Megismétlem, vannak a magyarban fiktív és passzív tövek, amelyek ugyanúgy nem léteznek önmagukban: a füröszt és a fürdik nyilvánvalóan igék, és rajtuk az –öszt, és a –dik nem az abszolút szótő része, hanem mindkettő esetén az az für-: még ha ilyen önálló szó nincs is, de szótő van.

 

A Dinári-hegységrendszer előtagja mellett ott van a Dinárok szó, amely felfedi a Dinár- tulajdonnévi tövet. A Balti-tenger mellett ott a Baltikum, az Atlanti-óceánhoz ott van az Atlantikum, ill. az atlantikus. S í. t.

 

Azonkívül nem szabad elfeledkezni rumci tesztjéről: ami úgy hápog, mint a kacsa, az kacsa. Amit melléknévként használunk, az melléknév: atlanti paktum, azori jázmin, balti nyelvek, dinári rassz s í. t.

Előzmény: Kolléga Úr (10918)
LvT Creative Commons License 2015.06.07 0 0 10919

Ami a magyarban fiktív tő, az más nyelvben lehet teljes tő.

Előzmény: 3x_ (10917)
Kolléga Úr Creative Commons License 2015.06.07 0 0 10918

Éppen ez volt a bajom, ti. hogy az -i végződés ezekben az esetekben a szótő része, és nem képző, ha pedig nem képző, akkor mitől melléknév és nem tulajdonnév?

Előzmény: LvT (10915)
3x_ Creative Commons License 2015.06.07 0 0 10917

gardíroz, tupíroz, paríroz, ezek mind a német -ieren végű igék magyarításai, de nem fiktív tőből jönnek,hanem létező (francia) tőből

Előzmény: 3x_ (10916)
3x_ Creative Commons License 2015.06.07 0 0 10916

Már bocsánat, de hogy jön ide a gardíroz szó, az nem a gard francia szóból jön?

Előzmény: LvT (10915)
LvT Creative Commons License 2015.06.07 0 0 10915

*Azor sincs, mégis van melléknévi előtagú Azori-szigetek, *Balt sincs, mégis van Balti-tenger (sőt balti nyelv), használjuk a Dinári-hegységrendszer, ill. a Dinárok kifejezést, jóllehet a *Dinár földrajzi név nem létezik s í. t. Sok ilyen félfordítással létrejött földrajzi név van, amelyek működnek, mert a magyar nyelvben egyébként sem ismeretlenek az ún. fiktív tövek, amelyek önmagukban nem léteznek, de a képzők elvétele után elvonhatók. A gardíroz attól még működő ige, hogy nincs se *gard, se *gardír szó.

Előzmény: Kolléga Úr (10911)
vrobee Creative Commons License 2015.05.28 0 0 10914

Nem nagyon kell rájátszani, mindkettő Atlasz nevéből ered. Az Atlantic a latin Atlanticus, görög Atlantikosz 'atlaszi' szóból jön. Mivel az angolban az -ic elég gyakori melléknévképző, erősen érződik egy Atlant- tő a szóban. Ugyanígy a francia Atlantique. Gondolom, ezek mintájára jött létre német Atlantisch és a magyar atlanti, formailag egyértelműen -i képzős melléknévként.

Előzmény: 3x_ (10913)
3x_ Creative Commons License 2015.05.28 0 0 10913

Egyébként az Atlant az Atlantis költői neve az angol Wikipédia szerint, nem hiszem, hogy magyarul soha senki ne játszott volna rá erre.

Előzmény: rumci (10912)
rumci Creative Commons License 2015.05.28 0 0 10912

Már hogy ne lenne az atlanti melléknév? Ezek mire példák akkor? (A magyar nyelv nagyszótára atlanti mn szócikkéből hozom a példákat. A nagybetűs példák az egykori leírók szándékát tükrözik a szótár szerint ezek is kis kezdőbetűvel írandó melléknevek lennének.)

 

Amerika legészakibb atlanti világító tornya

átkelt az Atlanti vizeken

atlanti kábel

 

atlanti lazacot

atlanti delfin

 

atlanti barometrikus minimum

atlanti szellőktől

atlanti front

mélytengeri atlanti áramlatok

 

Afrika atlanti partjain

az Egyesült Államok atlanti partvidékén

 

Észak-Amerika atlanti patakjait és folyóit szegélyező mocsarak

 

atlanti, mediterran és pontusi flórákkal

 

Észak-Amerika atlanti államaiban

győztes atlanti hatalmak

atlanti régió

 

atlanti partraszállás

Atlanti rabszolgakereskedelem

hírhedt atlanti fal

atlanti csatát

 

atlanti együttműködés

atlanti államszövetséget

 

atlanti szerződés

atlanti szövetség

 

atlanti tömb

atlanti közösségnek

atlanti integráció

 

atlanti szellemű

atlanti feszültségek

atlanti válságot

 

atlanti politika

atlanti elkötelezettségét

atlanti bővítés

 

atlanti korszak

 

atlanti klímaoptimum

 

Előzmény: Kolléga Úr (10911)
Kolléga Úr Creative Commons License 2015.05.25 0 0 10911

Bocsánat, ha lenne a kérdésemhez illő szaktopik, de miután 4-5 percnyi keresgélés után nem találtam élő helyesírási fórumot, ide hoztam a problémát.

 

Adva van a helyesírási szabályzat 176. pontja, mely a földrajzi nevek írását rögzítni, és amely úgy rendelkezik, hogy "ha az alapforma előtagja tulajdonnév, ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk" -i képzős formájában, más esetben kis kezdőbetűt kell használnunk. Tiszta sor, Csendes-óceán, de csendes-óceáni. Node akkor miért nem Atlanti-óceáni? Az Atlanti - bár -i végződésű - nem melléknév, Atlant tulajdonnév nincs. Más összetételben is azt látom, hogy Atlanti fal (miközben: kínai nagy fal), vagyis tudott dolog az Atlanti tulajdonnévisége. Ehhez képest a Helyesírási tanácsadó szótár (Akadémiai Kiadó, 1999) szerint atalnti-óceáni. Miért?

 

 

3x_ Creative Commons License 2015.05.16 0 0 10910

Ezek sima szótévesztések, nyilván a kapisgál itt a keresgéllel keveredik, mivel az illető számára homályos a jelentése.

Ilyet nap mint nap hallani, vesszőparipám például a valójában, valóban, valóságban teljes kavalkádja, jobban mondva zűrzavara:-)

Előzmény: Legelész (10909)
Legelész Creative Commons License 2015.05.16 -2 0 10909

"Első esetben mindenképp van valami forgatagszerű, nyüzsgésszerű, vegyes keveredés árnyalata a dolognak"

   Kavarog: ide-oda, föl-le  mozog, pl. füst. Ez hasonlót jelent, mint a forgatagszerű, nyüzsgésszerű keveredés.

Rákerestem a szóra a gugliban és valóban nem akármilyen kavargásra használják a szót az újságírók (többnyire újságcikkek jönnek be), hanem emberek nyüzsgésére. Tehát a kavargás szóhoz való alaki hasonlóság valószínűleg csak véletlen.

     

"másik pedig mindenképp megértéssel, rátalálással kapcsolatos (a tyúk, az nem kapisgál)"

   Szerintem fordított az irány. A beszélők nem a megértést vetítik a tyúkra, hanem a tyúk kapirgálását a megértési folyamatra. 

"Én arra gondoltam, hogy azért működik döcögősen nekem a só, mert nem iszok elég folyadékot, talán jó helyen kapisgálok??" -- írja egy hozzászóló egy fórumon, és erre a beszédfordulatra 137 ezer találat adódik. Jó helyen megérteni valamit nem lehet, csak jó helyen keresni a megoldást, jófele haladni a megfejtésben. Ezért gondolom, hogy a köznyelvben jelentésváltozást történt, a kapiskál - kapisgál - kapizsgál már nem magát a megértést, hanem a megoldás keresését jelenti, és ennyiben hasonult a tyúk kapirgálásához. Egy 1982-es értelmező kéziszótár szerint a kapiskál azt jelenti, hogy nagyjából megért, érteni kezd valamit. Úgy tűnik, ehhez képest módosult, lazult a szó jelentése.

Előzmény: vrobee (10908)
vrobee Creative Commons License 2015.05.16 0 0 10908

Szerintem a kavalkád szót nem használják bármilyen kavargásra, ahogy a kapisgálást sem használják bármilyen helyzetben a kapirgálásra. A nyelvtani szerkezetek hasonulnak, de az eredeti jelentésárnyalat őrződik. Első esetben mindenképp van valami forgatagszerű, nyüzsgésszerű, vegyes keveredés árnyalata a dolognak (nincsen gyomor kavalkádja, például), másik pedig mindenképp megértéssel, rátalálással kapcsolatos (a tyúk, az nem kapisgál).

Előzmény: Legelész (10907)
Legelész Creative Commons License 2015.05.16 -2 0 10907

Szerintem a kavalkád szót a beszélők kavargás értelemben használják, a hangzásbeli hasonlóság miatt. Ilyennek gondolom a kapiskál - kapizsgál szót is, amely alatt kapirgálást értenek ("jó helyen kapizsgálsz").

Előzmény: rumci (10906)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!