A ragadványnevek: hát ez érdekes, az én apám szülőfalujában ugyanez volt a szokás, apai vonalon kb. ükapámig visszavezetve (korábbról nincs "adat") mindenkinek "Májer" volt a ragadványneve. A miértet nagyon senki sem tudja nagyon, állítólag Erdélyből betelepült németek voltak egy alapvetően más nemzetiségűek lakta faluban.
A Vandlikkal vitába szállnék. Konrétan van néhány ismerősöm, akit így hívnak, és mindegyikük szlovák/tót felmenőkkel rendelkezik : a név a szlovák "vandel" szó (ami kb. teknő-t, lavór-t jelent) kicsinyítő képzős alakja. Ha jól emlékszem még a szlovák értelmező szótárban is megtaláltuk a "vandlík" címszó alatt.
Gyebrovszki: a.m. 'Debrői', vi. egy Debrov* kezdetű településnév áll mögötte (* = -o, -á, -ce stb). A településnév a szlk. debra 'üreg, víznyelő' szóból származik.
Zvolenszki: a.m. 'Zólyomi'
Kukucska: a.m. 'Kakukk'
Gansel: A Gans 'lúd' kicsinyítőképzős alakja.
Greiner: az ausztriai Grein településnév származéka. Ennek etimológiáját nem ismerem, de valószínűleg összefügg az irodalmi német grün 'zöld' szóval.
Hochteil: Sajnos ennél nem sokkal többet nem tudok mondani a szó szerinti fordításnál: 'magas/felső rész'. Ez esetleg utalhat a társadalmi helyzetre, egy 'felvégi' jellegű ragadványnévre, de esetleg mesterségesen németesített névre.
Rajeczky: vö. Kis Ádám #91
Patrik: a Patrícius személynév ír változata, Szent Patrik tiszteletén keresztül terjedt el máshol. A személynév a latin patricius 'római előkelő, nemes' szóra megy vissza.
Herold: az északi germán Harald személynév német változata. A név az ún. kételemű germán személynévadásnak megfelelő összetett szó: hari '(had)sereg' + ald 'uralkodó, tevékeny'
Kétyi: a Kéty helynév származéka (vö. Kéty, Tolna megye, ill. Érsekkéty 'Kvetná', Szlovákia). A helynév valószínűleg a régi magyar kégy 'félköríves holtág' szóból származik.
Buchardt: vö. Kis Ádám #102. Kételemű német személynév: Buche 'tölgy' + hart 'erős, merész'. (N.B. Többek közt tölgyfából készültek a germán pajzsok és dárdanyelek). Nagyon sok germán összetett személynév második tagja volt a hard(t), így a felmerült többi Bu**hard(t) névvel nincs közvetlen kapcsolata.
Gazsó: vö. Pivovar #101, a Gáspár személynév rövidülése, de Ladó pl. régi magyar becéző alaknak tekinti (a Feró és a Jocó sem magyarázható a szlovákból, az -ó önálló magyar képzéseket is adott).
A -szki végződés szinte kizárólag helynévből képzett családneveket jelöl, hasonlóan a magyar -i/y képzőhöz. Ezért ezen nevek esetén csak a megfelelő települést kell megtalálni.
Malatyinszki: vö. Pivovar #92 < Malatín helynév, ma Malatíny (m. Hárommalatin), Szlovákia. A helynév a régi szláv Mal^ata személynév származéka.
Unyatyinszki: vö. Pivovar #97 < Un^atín helynév (m. Unyad), Szlovákia. A helynév a régi magyar Un személynév -d képzős származéka, a szlovákban analógiásan kapott -ín végződést. A személynév vagy a török on 'tíz', vagy az egyházi szláv unyij 'hasznos' szóra megy vissza.
Medovarszki < Medovarce helynév (m. Méznevelő), Szlovákia. A szlovák név értelme 'méhsörfőzők'.
Ábelovszki < Ábelová helynév (m. Ábelfalva < ered. Ábellehota), Szlovákia. A helynév az Ábel személynév birtokos melléknévi alakja.
Pribojszki: valamelyik Príboj helynév származéka: (1) m. Perényes (ma Rimavské Zaluz^any 'Rimazsaluzsány' része); (2) m. Pribó (ma Senné 'Nógrádszenna' része). A helynév a régi szláv Príboj személynév származéka.
Cservenák: végső soron cseh-morva eredetű személynév, és bár a 'vörös (hajú)' jelentés kézenfekvőnek látszik, nem valószínű, hogy arra megy vissza. Ui. ilyen jelentésben inkább a rys^avy' melléknév használatos. Valószínűbb a közvetett leszármazás, pl. cseh c^erven 'június', c^erven^ák 'komlófajta; almafajta', ill. c^ervánek '(hajnal)pír'. Hasonló név: Cservenka 'vörösbegy'
Vandlik: a német Wandel személynév kicsinyítőképzős alakja, így a magyar Vándor név megfelelője.
Tuska: a szláv Tus^a személy- majd családnév kicsinyítőképzős származéka. A név valószínűleg a tus^it^ 'sejt' igére, esetleg a tuhy' 'erős' szóra megy vissza.
Krnács, Krenács: Pivovar jó helyen tapogat a #92-ben azzal a kiegészítéssel, hogy a név nem helynévi eredetű, hanem a szerb-horvátban fennmaradt krnj 'csonka, csorba' melléknév -ác^ tulajdonságnév-képzős származéka. Vö. ugyanez az alapszó egy másik képzővel megvan a csehben: krn^ous^ 'korcs (ember)'
Kurtics: Egy személynév -ic^ apanévképzős származéka. A Kurt személynév eredhet a török qurt 'farkas' szóból, a német Kurt személynévből (amely a Konrád rövidülése), a román Curt személynévből, vagy a szláv krt 'törékeny, sovány, alacsony' szóból (vö. m. kurta melléknév). Bár a délszláv eredet valószínű, nem lehet kizárni az ukránt sem.
> És véleményed szerint hogy viszonyul mindez a családnevesítés ügyéhez? .. A magyarországi románok családnevei is azt sugallják, hogy ez csak akkoriban - 1700-es évek - történhetett és a betelepített eredeti származási helye, vagy esetleg új lakhelye lehetett az "ötletadó".
Ez elképzelhető. Apám szülőfalujában az embereket egymás közt még az utóbbi időben is a ragadványnevükön ismerték, nem a hivatalos vezetéknevükön. Minthogy egy települést általában több forráshelyről telepítettek be, használhatták a helymegjelölést a családok azonosítására, amely idővel akár ki is szorítjhatta az eredeti családnevet, ha volt. Persze azt sem lehet kizárni, hogy a nevek egy része "eredeti", mert a helynévről adott vezetéknevek a magyarban, de a szlovékban is igen elterjedtek.
Közben még eszembe jutott egy pár tipikus békés-megyei szlovák családnév: Gyebrovszki, Zvolenszki (ez legalább egyértelmű), Kukucska. Fel kéne ütni egy ottani telefonkönyvet, szinte kincsesbánya.
A betelepítettek családnevesítéséről mit tudsz/gondolsz?
A Buchardt minden bizonnyal a Buchhardt névből torzult, Az Altavista 76 ilyen nevet talált.
A Buch lehet könyv vagy bükkfa, a hardt nem tudom mi, de pl.: Gotthardt.
A Gazsó gyanítom, szintén szlovák eredetű lehet, a Gáspár becézett alakjaként (hasonló a Ferenc- Feró, János - Janó, stb. formákhoz. Mindkét becézett alakú példára ismerek létező családneveket).
Bunghardt, Buchardt - valószínűleg a Burghardt (Radix adatbázisa szerint idehaza jellemzően délvidéki, amúgy nyilván német eredetű) névből képződtek (esetleg Burkhardt /Gedeon ~ pl. a Rex felügyelő cimboráját játszó színész/, Burghart, sőt valószínűleg a Burgert /pl. az ex bábolnai vezér/ is ide tartozik).
Nem tudom segít-e, de volt régebben egy kollégám, akit meg Bunghardt-nak hívtak. Esetleg ugyanannak a névnek két változatával állunk szemben. Mindenesetre megpróbálom megkérdezni tőle, hátha tud valamit.
Gaia: Unyatyinszki - valószínűleg tényleg helynévből ered, kérdés: melyikből. Szokásosan felelőtlen tippjeim közé a Hunyad~ kezdetű helynevek is beszivárogtak, de ezt nehezen védhetném :) - de itt vannak az egykori felvidéki és -közeli településnevek:
Úny (Esztergom megye)
Nagyúny (Nyitra megye, szakolcai járás)
Unyad (Hont megye, Korponai járás)
Utóbbi mai szlovák neve Un^atín - valószínűleg ez a megoldás :-)
Ez azt sugallja, hogy kell lennie pl. Unyatyin nevű helységnek is, ezt most nem tudom leellenőrizni (vagy mégis? :-) ) Mindenesetre később megpróbálom.
És véleményed szerint hogy viszonyul mindez a családnevesítés ügyéhez? Arról már volt szó, hogy Mo-n ez már az 1600-as évek tájékán nagy számban megtörtént, de vajon igaz-e ez a betelepítettekre? A magyarországi románok (őket szintén Harruckern telepítette be) családnevei is azt sugallják, hogy ez csak akkoriban - 1700-es évek - történhetett (Árgyelán - erdélyi, Ottlakán - pusztaottlakai, Krisán - "körösmenti") és a betelepített eredeti származási helye, vagy esetleg új lakhelye lehetett az "ötletadó".
Gaia: A Krnács névnek van Kernács változata is. Nagyon kézre áll a "Kern+ács" magyarázat, ez gondolom, zsákutca... :), de itt van az ebben a topicban nyolcvanadik hozzászólásom a vajdasági Kernya/Krnja(ja) helységről, ez valószínűbb eredet: "Krnjac" - 'Kernya helységből való'. Persze lehet az alant szintén vitatott Környe is a névadó...
A Malatyinszki valószínűleg a hajdani Liptó megye liptószentmiklósi járásában lévő Alsó-Malatin, Felsõ-Malatin, Közép-Malatin települések valamelyikéhez kapcsolható.
A Rajeczky stb, névhez a Földrajzi nevek etimológiai szótára segítséget ad. A szlovákiai Rajec fürdőhely nevéből származik, az meg a paradicsom, menyország jelentésű szláv szóból.
Gratulálok Pivovar! Nagyon érdekes topicot nyitottál!:-)
Üdvözlet mindenkinek!
A családfa topicon, Radixtól kaptam a tippet, hogy látogassak el hozzátok.
Családomban a következő számomra ismeretlen eredetű neveket találtam: Rajeczky(néhol Rejeczky), Patrik, Herold, Kétyi és Buchardt.
A Buchardt névvel kapcsolatban már több fórumon is érdeklődtem, de sajnos senki nem tudott
segíteni.
Előre is köszönöm.
Ha már a hazai szlovákságról van szó, érdemes megemlíteni Békés megyét is (Békéscsaba és környéke, Szarvas), ahova báró Harruckern a török kiűzése után igen nagy számban telepített be szlovákokat a Felvidékről. Ennek köszönhetően - bár mára már jórészt teljesen elmagyarosdtak - családnevükben tovább őrzik származásukat.
Néhány példa tipikus itteni családnevekre: Malatyinszki, Unyatyinszki, Medovalszki, Ábelovszki, Pribojszki, Cservenák, Vandlik, Tuska, Krnács, Kurtics (bár ez akár szerb is lehet - nem tudom) és még hosszan lehetne sorolni. Jelentésüket azonban a Cservenák és a Vandlik kivételével megtippelni sem tudnám :-) Ötlet?
> Vannak amúgy rá történeti adataink, hogy csehek a Közép-Dunántúl környékén nagyobb számban megtelepedtek volna 200 évvel ezelőtt (vagy még régebben)?
Mit értsünk Közép-Dunántúl alatt? Mindenesetre a Pilis és a Bakony tele van német és szlovák falvakkal.
Nem vagyok történész, de azt konkrétan tudom, hogy a Pilis esetén a szlovákokat 1722-23-ban Beleznay János telepítette be. A Bakonyba is a XVIII. sz.-ban hoztak német és szlovák telepeseket (pl. Bakonycsernye esetén Zichy István gróf 1724-ban).
Bár nincs adatom arról, hogy ezek során külön cseheket megemlítenének, de mind a német, mind a szlovák megjelölés takarhat cseheket ill. morvákat. A magyarországi szlovák családnevek közt vannak egyértelműen cseh-morva eredetre utalók (pl. Benyus, Jancsák, Jakubcsek, Papucsek). De mint ahogy a cseh eredetű Schulek német névként is megjelenik, úgy a németek közt is "rejtőzhetnek". Akkoriban még nem volt olyan szigorú különbség az etnikai és a lakóhely szerinti náció között, pl. a Veszprém megyei Csehbánya csehekre utaló előtagot kapott, holott "csak" Csehországból érkezett német üvegfúvók alapították 1760 körül.
Ezért, ha valakinek a családja Domaz^lice-Taus környékéről származik, az lehet német is (a XIII. sz-tól települnek oda németek). Még akkor is, ha az ott maradt ág mára teljesen cseh.
a Tauz családnév érdekelne részletesebben, távolabbi felmen?im között állítólag volt valaki, akit így hívtak. Nekem lengyel névnek t?nik, de akár német is lehet :-)
A családnév bízvást a cseh-erdei Domaz^lice város és környékének német Taus nevére megy vissza. Ez utóbbi egy közeli X-XII. sz.-i vár ócseh *tugost^ 'erődítmény' nevének torzulása és átvitele a településre (ld. csehül)
Hasonló eredetű családnevek még: Tauzig (Tausig, Taussig), Tauzer (Tauser).
Lenne még egy kérdésem: a Tauz családnév érdekelne részletesebben, távolabbi felmenőim között állítólag volt valaki, akit így hívtak. Nekem lengyel névnek tűnik, de akár német is lehet :-)
> Ezek a példák valamennyire mégis azt mutatják, hogy az adott szavakban levő (első) ö a kr jamgkapcsoilat feloldása. Számomra ezt valamennyire alátámszatja a kereszt szavunk etimológiája, a krst szláv szó.
Ezentúl nem hiszem, hogy vitatkoznánk bármiről is. Amit állítasz az ui. trívium. De ha jól emlékszem, az eredeti probléma ez volt: mi a Körmöc(bánya) szláv alapja: krem- vagy krm- szókezdet? A magyarban azonban korai, fősodorbeli hangfejlődést feltételezve, mintkét esetben kVrVm-[*] vokalizmust várhatunk. (A krm- > kVrVm- változást adatoló szl. krst > m. kereszt mellé odatehetjük a szl. chlm > m. halom-ot is. Ugyanakkor a krVm- > kVrVm- analógiára példa az általad hozott Kríz^ > Kőrös mellett a ószl. krong [orosz krug] > m. korong is.)
A krm- szókezdetre visszamenő etimológia a szláv és német névváltozatok miatt nem tartható. Ezekben a nyelvekben ui. a krm- várható feloldása kVrm-[**] (vö. korábbi példáim: ószl. c^rv > cseh/szlovák c^erv, ill. szl. chlm > n. Kulm ~ m. halom), míg a krVm- változatlan marad.
> Körmöcbánya után a FNRSZ-ben Környe következik. (2. onnan) A két helynév etimológiája sokban hasonlít.
Egy nagy különbség azért van: Környe esetén nem adatolt *krVn- kezdetű alak, ezért lehet *krn- szókezdetre visszavezetni [két elméleti lépésben: (1) msh.-torlódás feloldása: *kVrVn-; (2) a második mgh. kiesése a kétnyíltszótagos tendencia miatt *kVrn-].
------------
[*] A "V" bármely magánhangzó helyett állhat, míg a "C" a mássalhangzókat jelöli.
[*] A szl. chlm > cseh Chlumec-et kialakító ClC > CluC csak vokalizálódott szótagképző /l/-ek esetén lép fel sajátos cseh fejleményként (pl. a közép- és kelet-szlovákban már nem is figyelhető meg). Az /r/ hang esetén ilyen nem mutatkozik a csehben sem.
Kiss Lajos szerint a ma Kljajicevonak nevezett hely neve eredetileg Kernyája volt, és ebből hatósági úton, tudatos névadással lett a Kerény.
A Kernyaja a szerbhorvát Krnaja névből ered, amiben pedig a szbh. krnj 'csorba, csempe, csonka' közszó rejlik.
A Kerény név a Quirinus személynévből ered.
A Kljajicevo nevet 1948-ban állapították meg, és családnévből ered.
Az időpontok figyelembe vételével az az érzésem, hogy a jelen esetben nincs összefüggés.
Kis Ádám
Környe/Krnja - ez valószínűleg a vajdasági Kernya (szerb Kernjaja, német Kernei, magyar Kerény) nevű helységgel azonos etimológiájú - vagy nem?
Mellesleg - visszakanyarodva a topic fő irányához - a vajdasági települést éppen a Kernya név eredetének (kaptam is támpontot, hogy délvidéki a család) keresése közben találtam. Mivel Környe Komárom-Eszergom megyei település, most ugrott be erről egy Kernya nevű, ebből a megyéből érkezett/származott játékos a hét valamelyik "Legyen ön is milliomos" játékából... Lehet, hogy az ő Kernya neve nem délről, hanem a környékről származik? :)
Hm... Környe római kori neve Quirinium - már ők is a szláv nevet vették át?
