Keresés

Részletes keresés

cell7 Creative Commons License 2010.02.28 0 0 956
"A beszívó ventit nem lenne jobb a szűrő elé tenni? Vagy legalább a hőcserélő elé?"
Nem tudom, nem értek hozzá. :-) Szerinted jobb lenne? Miért?

"És ahogyan quint is említette, az elszívó venti után is lehetne egy szűrő."
Az meglesz.

Minden építő jellegű kritikát szívesen fogadok!
Előzmény: H3x (955)
H3x Creative Commons License 2010.02.28 0 0 955
A beszívó ventit nem lenne jobb a szűrő elé tenni? Vagy legalább a hőcserélő elé?
És ahogyan quint is említette, az elszívó venti után is lehetne egy szűrő.
Előzmény: cell7 (922)
cell7 Creative Commons License 2010.02.28 0 0 954
Nekem meg azért bocsi mert ennyit kérdezek...
Előzmény: peterch (953)
peterch Creative Commons License 2010.02.28 0 0 953
Szia !

Rendben,akkor ugy lesznek a tavolsagok. En lusta vagyok alapbol, ezert nem rajzoltam, csak gondoltam,hogy elfernek. De igy is jo.
A sebesseggel is igazad van, csak az ido rovidul le a kifuvasi agban, de a felulet vegett ugy is jo a 12 m elegnek kell,hogy legyen.
A 100m3/oras egy lemezes elleniranyu hocserelo lesz. Mar rajzolgatom a lemezekre a format. 3nap szabadom lesz jovo heten, igyekszem akkor mindet kivagni es elvinni meghajlitani az oldalakat. Utanna megint ha lesz szabadom, osszeallitom. Szerintem aprilisban meglesz.

Bocsi a sok pontatlansagert, ugy latszik kicsit kivagyok sok a melo. Csak legyen mindig.

Udv , Peter.
Előzmény: cell7 (952)
cell7 Creative Commons License 2010.02.28 0 0 952
A 4 db 80-as csövet nem lehet annyira összetolni a 250-es cső tengelye felé, mert akkor öszeérnek.
Kb így fog kinézni: 16+80+58+80+16
Így van a 4 db 80-as cső közt valamint a 80-as és 250-es csövek közt kb 16 mm.
Legalább is az én kiszerkesztésemben. Szerintem.

Viszont azt nem értem, amit írtál: "A harmadik variacioban a 12m untig eleg . Ott es akkor a kifuvas sebessege 5m/sec"

A sebesség a keresztmetszettel és a térfogatárammal arányos. Ha lerövidítem a hosszt attól még a sebesség nem nő 5 m/s-ra.
Szerintem a 940-es hsz.-ben írt 3,45 m/s kifújás és 2,4 m/s beszívási sebesség marad.
??

A 100 köbös új rendszer ilyen 4 csöves lesz, vagy a hagyományos?
Előzmény: peterch (950)
digium Creative Commons License 2010.02.27 0 0 951
Azért linkeltem, hogy lásd, hogy egyenes arányosság van a két dolog között. Értsd: ha duplájára növeled a a hőcserélő felületét, akkor felére csökkentheted a közeg hcs-ben töltött idejét.
Előzmény: cell7 (947)
peterch Creative Commons License 2010.02.27 0 0 950
Hogyan marad 15mm?
30mm a kulso csotol,80mm az elso cso,30mm a ket belso cso kozti tavolsag, ujabb 80mm a masodik cso es 30mm a masodik cso es a kulso cso kozti tavolsag.
30+80+30+80+30=250mm
Előzmény: cell7 (949)
cell7 Creative Commons License 2010.02.27 0 0 949
Igazából számolás helyett a felületek visszaszámolásával én is a 12 méterre saccoltam.
Ez azt jelenti, hogy ennek a költsége kb. 97000 HUF.
A csöveket elosztva, kb 15 mm marad a csövek között.

Jó móka lesz kettőbe hajtani.
Előzmény: peterch (946)
peterch Creative Commons License 2010.02.27 0 0 948
Szia !

Termeszetesen igazad van. Kerdes, hogy abban a hocsereloben mibol van a hoatado felulet, mekkora az a felulet ,mennyi ideig halad at a levego es foleg mekkora a ket homerseklet kozti kulonbseg a ket vegponton ? Itt 0,6mm-es FeZn csobol. Azt a 95% hatasfokot meg azert megkerdeznem, hogy milyen feltetelek mellett. Nem ketelkedem benne, mert az aramlas sebessegevel es a hocserelo anyagaval ossze lehet hozni ilyen hatasfokot, de ez az osszuzemido toredekere ervenyes csak sajnos.
Jelenleg alltam neki egy 100m3/ oras ellenaramu hocserelo elkeszitesenek. Kivancsi vagyok, hogy abbol mit lehet kihozni.

Udv , Peter.
Előzmény: digium (941)
cell7 Creative Commons License 2010.02.27 0 0 947
Bevallom férfiasan még ezzel a segítséggel sem tudtam kiszámolni hogy milyen hosszú legyen a hőcserélő rész. Pedig akartam...
Előzmény: digium (944)
peterch Creative Commons License 2010.02.27 0 0 946
Szia !

A harmadik variacioban a 12m untig eleg . Ott es akkor a kifuvas sebessege 5m/sec. lesz,de lenyegesen nagyobb a holeado felulet. Igy a hatasfok nem romlik.

Udv , Peter.
Előzmény: cell7 (940)
cell7 Creative Commons License 2010.02.27 0 0 945
A térfogatáram fix, az már korábban ki lett itt okoskodva.
Teljes üzem 250 m3/h. Főzés, fürdés esetére.
Normál üzem 75 m3/h. Ha nincs főzés, fürdés.

Hozzáteszem, hogy nem akarom feltalálni a spanyolviaszt, csupán szeretnék építeni házilag egy hővisszanyerős szellőztetőrendszert! Be kell valljam a légtechnikában sem vagyok jártas. Ezért kérdezek ilyen sokat a hozzáértőktől/tapasztaltaktól!
Előzmény: olvas0 (943)
digium Creative Commons License 2010.02.27 0 0 944
http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91vezet%C3%A9si_t%C3%A9nyez%C5%91
Előzmény: cell7 (942)
olvas0 Creative Commons License 2010.02.27 0 0 943
mi történik ha letolod a hőszállítást mondjuk 60m3/h-ra vagy 100m3/h-ra???
nekem azt mondták az sokkal egészségesebb...
Előzmény: cell7 (940)
cell7 Creative Commons License 2010.02.27 0 0 942
Szerinted mi az az idő vagy mi az a felület, esetleg hossz, amivel számoljak, hogy a legjobb hatásfok jöjjön ki 250m3/h-ra?
1 méter hőcserélőben 1 m2 hőátadó felület van.
Megírhatnád! Köszi.
Előzmény: digium (941)
digium Creative Commons License 2010.02.27 0 0 941
Nem tudom, hogy ezt az 5 másodpercet miért kéne betartani. Még a Paul >95% hatásfokú hőcserélőiben sem időzik 1 másodpercnél többet a levegő. Az idő csak az egyik paraméter...
Előzmény: cell7 (940)
cell7 Creative Commons License 2010.02.27 0 0 940
Számolgattam megint.
200/125 mm,
250/150 mm valamint a 869-es hozzászólásban Péter által írt
250/4x80mm rekuperátort.

Az elsőnek a hőátadó felülete viszonylag nagyobb de 30 méteres a cső.
A második a legolcsóbb, de kisebb a hőátadó felület.
A harmadiknak hatalmas a hőátadó felülete, 18m-t valószínűleg kettőbe kell hajtani, egy kicsit macerás megépíteni a kanyart. Az ára a legnagyobb(nem sokkal).
Egyáltalán ebben is 5 mp-et kell a levegőnek tartózkodni? Ekkora hőátadó felület mellet lehet ez rövidebb is nem?

Vélemény? Szerintetek melyik a legjobb?

peterch Creative Commons License 2010.02.27 0 0 939
Szia !

En nem vitatkozom. Ahogyan neked jo, ugy epited meg. Majd ha kesz lesz, ird meg a meres eredmenyeit. Engem is erdekel. Tudod en is csak egy lelkes amator vagyok, igy a szavaim nem szentiras! Idaig senki nem kifigasolta a velemenyemet, ez nekem annyit jelent, hogy vagy nem is erdekel senki olyat aki ert hozza, vagy elfogadjak. Ennyi.

Udv , Peter.
Előzmény: A77 (933)
peterch Creative Commons License 2010.02.27 0 0 938
Szia !

Nem az volt a celom, hogy osszekeverjelek! Csak a lehetoseget vazoltam en is es Quint kollega is.
Termeszetesen ha az osszes anyagot keszen akarod megvenni, akkor az idomok, leagazasok,gyujtok , osztok nagyon sok penzbe vannak. En annak idejen csak a csoveket, konyokoket ,ventiket, toldokat a ragasztoszallagot es a szigetelest vettem. A tobbi kelleket sima Spirocsovekbol alakitottam ki egy plehnyiro ollo es egy kis korongvago segitsegevel. Osszefogatashoz a popszegecseket hasznaltam+ ragasztoszallagot.
Ami a by-pass-t illeti. Az altalad is rajzolt rendszer elszivo gyujto es befujo oszto utan rogton beteszel ket Y -t, vagy SK keszitett leagazast. Oda beleepited a pillangoszelepeket ugy, hogy azok a beszivo agban befele aramlo levego segitsegevel nyiljanak. A ket pillangoszelep koze meg beepited a 3. ventit. Igy nyaron ha atkapcsolod az elektromos vezerlest by-pass-ra, akkor aramtalanitod a ket ventit ami a teli uzemmodban uzemel. A 3. venti ha uzembe lep, akkor az befujja a friss levegot a hazba. A tulnyomastol a levego kiaramlik a kifuvoagon es a haz tobbi ismert es nem ismert nyilasan.

Udv , Peter.
Előzmény: cell7 (936)
cell7 Creative Commons License 2010.02.27 0 0 937
Olyan Y ág nincs amin a bemenet mellett a két kimenet között egy szeleppel lehet váltani? Vagy az egyik, vagy a másik irányba menjen a levegő.
Most ezt csak egy Y-al, és két pillangó szeleppel lehet megoldani?
Előzmény: cell7 (936)
cell7 Creative Commons License 2010.02.27 0 0 936
Szia!

Ne haragudj de ezt nem értem. Tudnál erről a 3. ventilátoros módról újra írni?
Előzmény: peterch (935)
peterch Creative Commons License 2010.02.27 0 0 935
Szia !

Termeszetesen a by-pass az nagyon jo szolgalatot tehet nyaron foleg. A megoldhatosaga ugy ahogy Quint kollega is irja lehetseges es lehet ugy is, hogy ket pillangoszelepet egy 3.ik ventimotorral iktatsz be. A kerdes az, hogy melyik olcsobb megoldas. De ebben az esetben a by-passt az elszivo venti ele es a befuvo venti moge kell bekotni, igy a csovekben uralkodo legmozgasok zarjak vagy nyitjak a ket pillangoszelepet. Ilyen esetben a 3. beepitett venti uzemel csak, akar lassu , akar gyors uzemmodban.

Udv , Peter.
Előzmény: cell7 (934)
cell7 Creative Commons License 2010.02.27 0 0 934
Jogos. Most hogy olvastam, értem.

Betervezem a kikerülő árat is.
Közben az jutott eszembe, hogy ilyen kikerülő ág a gyári rendszerekben is van?

Egyébként az elemek a rajzon akkor jó helyen vannak? A ventik a rekup. jó oldalán vannak?
Egy 150-es spiro csőnek elég 152-es furatot fúrni? A 150 mm a külső csőméret a spirállal együtt?
Előzmény: quint (932)
A77 Creative Commons License 2010.02.27 0 0 933
üdv,

engem is érdekel ez a téma, így felmerült bennem is egy kérdés ezzel kapcsolatban:
a födémtől a hőcserélő pontig a be- kifúvó cső szakaszokat, és magát a hőcserélő szakaszt is gondolom amúgy is jól kell szigetelni ?
Ha igen akkor ebből adódóan nekem nem tűnik radikális hatásfok csökkenésnek, ha a külsőben menne az elszívott levegő.
Előzmény: peterch (931)
quint Creative Commons License 2010.02.27 0 0 932
Peterch magyarázatát még azzal egészíteném ki, hogy amennyiben a külső csőbe raksz pár helyen nyitható elemet, akkor a külső oldal valamilyen szinten tisztítható lesz. Ez és a kisebb veszteség bőven elég ahhoz, hogy a friss levegő haladjon kívül :)

Ha felvázolod a fizikai megvalósítást is, akkor látni fogod, hogy a rekuperátor elszívás oldali kezdetén (is) elkerülhetetlenül lesz olyan pont, ahol még "egyedül" megy az elszívó ág. Praktikusan ez legyen a legmélyebb pontod, és innen könnyedén vezeted el a kicsapódott párát.

Képzeld el, hogy egy harminc-sok fokos nyári napot követő estén a kéróban van pl. 28 fok, kint 23. Anyuci épp finom vacsit főz, törpöd meg egy kád vízben már egy órája tengeri csatát vív. Ha a friss levegő nyári üzemben ki tudja kerülni a rekuperátort, akkor kellemes 23 fokos levegő jön be. Ha nem, akkor elszívsz átlagosan közel 30 fokot, a rekuperátor meg felmelegíti a kinti 23-at 28-ra... Nem túl jó üzemmód :) Csak annyit kell csinálnod, hogy a rekuperátor friss levegő felőli oldalára beraksz egy "Y"-t, és az "Y" két kilépő szárába egy-egy (motoros) zsalut. Az egyik szár megy a rekuperátor friss levegős oldalába, a másik szár kikerüli a teljes rekuperátor, és annak friss levegős kilépő oldalára csatlakozik szintén egy "Y"-nal. A zsaluk ellenütemben működnek a külső hőmérséklet függvényében, így van egy hővisszanyeréses és egy sima szellőztetéses üzemmódod.
Előzmény: cell7 (930)
peterch Creative Commons License 2010.02.27 0 0 931
Szia !

Ha a kulso csoben menne az elszivott levego, akkor radikalisan csokkenne a hatasfok a futetlen padlason, vagy nagyon kellene szigetelned. A kondenz a belso csoben kepzodik.
Csovek toldasa belso toldoval popszegecs es leragaszt.

udv , Peter.
Előzmény: cell7 (930)
cell7 Creative Commons License 2010.02.26 0 0 930
"A kondenz elvezetést az elszívó ág legmélyebb pontjáról kell indítani."
Ácsi bácsi. Most akkor a kondenzvíz a cső a csőben rész belső csövében keletkezik? Bár most hogy jobban gondolkodom a meleg kifújt levegő a hideg felületen ott fogja ledobni a párát.
Akkor meg miért nem fordítva készülnek ezek a rendeszek, hogy a kifújás a külső cső? Akkor a külső csövet kellene csapolni.

"A rekuperátorhoz (az egyik oldalra) érdemes megkerülő ágat berakni a nyári üzemhez."
Micsudi? Ezt nem értem. Nyáron csak az elszívó oldal megy és kész nem? Hova kell megkerülő ág?

Építés kérdés: a csövek toldásához vettetek csőtoldót, vagy a spirocsövet felslicceltétek kicsit kinyitottátok a csővéget és összepasszintottátok? Toldás után csak ragasztószalagozni kell, vagy meg is kell popszegecselni?
Előzmény: quint (924)
quint Creative Commons License 2010.02.26 0 0 929
Az biztos, hogy a méterenkénti nyomásesést nem számoltam, hanem valamelyik gyártó által megadott diagramról néztem ki. De már rég volt, nem emlékszem melyik katalógusból... Az biztos, hogy a csövezések összes nyomásesése nálam a nagy keresztmetszetek miatt elhanyagolható az anemosztátokéhoz képest. Ez meg azért kellemes, mert beszabályozáskor kisebb a visszahatás.
Előzmény: hAnd (928)
hAnd Creative Commons License 2010.02.26 0 0 928
Szia! Elmondod, Te hogyan számolod a szellőzőcső nyomásesését? Egyszer azt írtad, a 200-as cső 200 m3/h-nál kb 0.3Pa-t esik.
<a href="http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=87835142&t=9144218" target="_blank">Link a hsz-ra</a>

Nekem a segédlet (link) 2.5 Pa-t hozott ki. A légsebesség-számaink stimmelnek (1.8m/s).

Félek, hogy valamit rosszul csinálok és nagy meglepetés lesz, ha valamit elszámolok ...
Köszi
Előzmény: quint (927)
quint Creative Commons License 2010.02.26 0 0 927
A rekuperátort még nem raktam össze, megjött a hideg, és nem volt kedvem a padláson barkácsolni... 250x250 mm-es keresztmetszetű külső csatornában (bejövő ág) lesz a 200-as aluflex cső (elszívó ág).
Előzmény: H3x (926)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!