Magyar állampolgárként miért fikázod az országot és lakóit állandóan, és miért értesz egyet a VH-k utáni kollektív büntetésekkel? A turulhoz azoknak van köze, akik a magyarság ősi jelképeként kívánják tisztelni. Az, hogy Te néha ezen az országon élősködsz, még nem jogosít fel a magukat elsősorban magyarnak tartók által tisztelt jelképek kritizálására. Otthon, Kicsi Bogaram, a saját jelképeiteket lehet fikázni!
Hát perszehogy. Nem szeretném elrontani a játékod, mert még aznap, mikor nem volna okod rettegni a náciktól, kinyílna a szemed, és egy romokban lévő gazdaságot, és Budapestet találnál magad körül. Nem kívánom neked, mert én nap, mint nap szembesülök ezzel.
Naná, hogy keveset szóltál, mert a cionista rasszizmusod és a magyar nemzet gyalázása miatt kitiltottak... :) A turul, mint nemzeti jelkép "szeretete" a magyar nemzethez való tartozást hívatott kifejezni talán. Ez nekünk olyan, mint nektek a geometriai ábrátok Tel-Avivban, csak a turul azért mégis fantáziadúsabb...
Nyílvánvaló és már a filozófusod nem is egyszer le is vezette. Homofób, nő-és cigánygyőlölő, antiszemita, új nyilas csürhe vagyunk. Mind akik nem értünk egyet a nemzeti jelképünk lebontásával.
ad 1. bizonyíték kell, nem ígéret ad 2. az osztrák határ melletti falvakban lehet kapni színes kertitörpéket, kb. egy szinten vannak a tehenekkel ad 3. nem gyalázzák, csak betiltják ad 4. az senki, mert hiányzik a névből valami tényleg ad 5. csak az, aki egy magyar jelképet lebontásra akar ítélni
Drága Libidó! Csak a pontosság kedvéért, két apróság: www.urbanlegends.hu/2005/05/01/15-millio-magyar/ "...az 1919-ben alakult, a jobboldali egyetemi diákságot összefogó Turul Szövetség..." hvg.hu/print/200540HVGFriss133.aspx
Érdeklődve várom további új kutatási eredményeidet.
nincs még egy ország ahol ősi jelvényeit úgy lehet gyalázni egy 15 milliós népnek ahogy nálunk teszik az szdsz balliberói.giccsteheneket engedélyeznek,pláne a bazilika elött,a turult lebontatják,mert az ország ezeregyszáz éves történelmében volt FÉL ESZTENDŐ AZAZ HAT HÓNAP amikor a horty által betiltott s a köznép által túlnyomórészt megvetett nyilasok ezt választották jelképül.minden országnak van totemállata,medvétől a kétfejű sasig,ezeket is kisajátították ottani őrültek mégse jut senkinek eszébe betiltatni egy jelképet.ez ökörség,de következményeiben méginkább mert egyszer betelik a pohár.minden pohár betelik egyszer.szdsz-es provokátor,azaz turulírtó hülyesége gerjeszti a jobboldal hülyeségeit.
"Csak egy szikra és könnyen egy lámpavason végezhetitek"
2006. augusztus 18. 10:01
Életveszélyesen megfenyegették Forgács Imrét, a fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjét és családját - írja a Népszabadság.
A dolog a XII. kerületi Turul-szobor ügyében hozott bontási határozattal van összefüggésben – értesült a lap. A Népszabadság úgy tudja, a hivatal címére csütörtökön érkezett levél alján, az aláírás helyett egy turult ábrázoló képet helyeztek el.
Mint ahogyan arról a Hírszerző is beszámolt: a közigazgatási hivatal másodfokon és jogerősen döntött arról, hogy az engedély nélkül felállított szobrot egy hónapon belül el kell bontani. A Jobbik közleményt adott ki, miszerint „már több mint 500 polgári engedetlenségre is elszánt nemzeti radikális áll készenlétben, hogy szükség esetén élőlánccal védje meg a hegyvidéki turulszobrot. A Jobbik Magyarországért Mozgalom „a védelemhez szükséges felszerelést pedig már elhelyezte egy közeli raktárhelyen”.
Az életveszélyes fenyegetés tényét Forgács Imre megerősítette, ám azt semmilyen formában nem kommentálta a Népszabadságnak. Mindössze annyit mondott, az illetékes hatóságoknál megtette a szükséges bejelentéseket. A lap információi szerint már a megszólítás is beszédes: "Imi-kém". A mindössze tízsoros levél azzal zárul: "Tudod, ti aljadék idegenszívűek nagyon ráfázhattok. Elfogyott a türelem. A 24-ik órában vagytok. Csak egy szikra és könnyen egy lámpavason végezhetitek".
"Először a Dicsőség hullott le, Aztán a Hatalom, Aztán a Korona. A kettős-kereszt s a Hármas-halom, Aztán a Szabadság, Aztán a Hit, Aztán a Remény, Nyomában a lefutott csillagzatoknak Maradt a Csend. S a Sötétség az égbolt peremén."
/Reményik Sándor/
Meddig marad a pixik, komcsik, lopcsányok pusztító dáridója?
Kedves írás, szép gondolatok, de: "[a toleranciába]az is beletartozik, hogy nem csesztetik azokat, akik ellene vannak." - hogy is van ez? Hogy nem csesztetik azokat, akik csesztetik őket? Vagyis a csesztetőket nem illik csesztetni? Ez nem így van, kedves gimnazista. A liberalizmus egyik alapelve: no tolerance for intolerance. Nem toleráljuk az intoleránsokat.
"A turul először is lehet, hogy néhány ultranacionalista jelképe volt, de mi van az előtte eltelt 1000 évvel?" - nagy bátorság ezt leírni a 13880-dik hozzászólásban... Az eddigi viták épp ezt az állítást boncolgatják!
A gondolkodásod józan, valami hasonló lesz a végkifejlet. A szobor szépsége tárgyában megoszlanak a vélemények, de nem is ez itt a fő kérdés. Mitnyan dafke rakatta oda a madarat, és alakuljon bárhogy a Fővárosi Közgyűlés összetétele, ezt a békát nem fogják lenyelni. A turul tehát megy valami más helyre és a polgári áldozatok neve fölé valami békésebb szobor kerül.
Először is Tamerlán ötlete tetszik, csak legyen építési engedély! (:
Amúgy meg a véleményem az egész témáról: (lehet, hogy hosszú lesz...)
Most mi van? Miért kell itt ilyen komolyan harcolni? Miért nem lehet pl. leülni és szépen megdumálni?
Őszintén megmondva nem vagyok a kopasz, bakkancsos bácsik híve... (Főleg a punk-rock koncerteken, amikor odajönnek az első sorokba "erőt demonstrálni"...)
De mit tudok tenni? Ha kifizetik a belépőt, joguk van ahhoz, hogy ott legyenek... Demokrácia van, és ugyanúgy együtt kell velük élni, mint a legelvakultabb liberálissal, vagy kommunistával... A tolerancia erről szól elméletileg. Vagy tévedek? Egy ide nem tartozó példa: vegyük a homosexuálisok ügyét! Vannak, akik védelmezik a dolgot, és folyamatosan a toleranciát említik... de ebbe a fogalomba az is beletartozik, hogy nem csesztetik azokat, akik ellene vannak. Félre értés ne essék, én az ellenzőket se tudom 100%-ig megérteni... Itt hasonló a helyzet... szerintem.
Mi lenne, ha a két fél megbeszélné, konszenzusra törekedve, és nem csak üzengetne? A turul először is lehet, hogy néhány ultranacionalista jelképe volt, de mi van az előtte eltelt 1000 évvel? "Hánehogymá" ne legyen egy szimbólikus állatunk! A legtöbb nemzetnek/államnak van... Szóval nem kéne rögtön, elvakultan mindenféle ideológiára asszociálni egy-egy jelkép láttán. Ez egy szép nagy madár, a magyar nemzet egyik ősi jelképe, és kész! Nem kell tovább filózni róla.
Más kérdés az építési engedély, meg, hogy milyen célból tették azt a szobrot oda... Mert hát van abban némi logika, hogy a XII. kerület 1944-1945-ös ártatlan polgári áldozatainak lenne jobb emlékművet is állítani a turul madárnál...
Mi lenne, ha pl. megbeszélnék a nagyfejek, hogy szép-szép ez a turul, de építési engedély akkor se volt, meg hát miért pont ilyen indíttatásból lett ez felállítva. Szóval mit szólnátok, ha elvinnénk máshova, mert a szobor egyébként tiszta jó művészi alkotás, és csak szimplán felállítjuk, hogy szebbé, változatosabbá tegye az érintett helyet. És akkor azoknak az ártatlan áldozatoknak az emlékére meg kitalálunk egy olyan alkotást, ami elfogadhatóbb mindenki számára...
Ahh.. vagy ez nem így megy? Gimnazistaként még túl fiatal vagyok? Túlságosan "rózsaszín" az én világom?
Nem árt időben tisztázni: amennyiben a spenótnak vagy a finom főzeléknek akartok ellenállni, azzal legfeljebb az óvónéni rosszallását nyerhetitek el. Ha viszont ez az elgondolásotok az alkotmányos rend ellen irányul, még azelőtt érdemes a Btk.-t a 139.§ tájékán tanulmányoznotok, mielőtt a létszám meghaladja a tíz főt. Miután az atw.hu magyar honlap, minden információ az NBH rendelkezésére áll ahhoz, hogy néhány jólöltözött úriember egy kora hajnali órán bekopogtasson a bátor és elszánt ellenállókhoz néhány jópofa kérdéssel.
Ugyanezek a rituálék megvannak nem vallásos formában is, de azokat önkifejezésnek/önmegvalósításnak hívják, tovább nem szólják le őket, ha az ezeket megcselekvők különféle fesztiválokon parádéznak velük.
"...a Szent Jobb körmenetben nem találok misztikumot..."
Azért nézd meg jobban, mondjuk egy dakota indián szemével. Tömeg kering egy templom körül, furcsa melódiát énekelnek, közben fémtárgyak csörömpölése hallik. A menet élén valaki füstöt ereget. És mindenki egy halott király évszázadokkal ezelőtt levágott jobb kezét imádja, akár egy totemet.
Én aztán igazán nem istenítem az iszlámot, de úgy tudom, hogy a gyerekek feje sértetlen marad, csak bekenik vérrel. Nem tartom éppen a civilizáció csúcsának, de ez -számomra- még belül esik a "perverz de még elmegy" határán.
"nem találok misztikumot vagy érdekes jelenséget, legalábbis Magyarországon." írom.
Ha azt hiszed hogy amit leírtál nem tudtam akkor tévedsz. A fülöp-szigeteki és egyébb önkínzó, önsanyargató megnyilvánulásokhoz a katolikus egyház nem feltétlenül pozitívan viszonyul. Egyre inkább turistaattrakció jelleget ölt.
sőt naponta többször látod a hitgyüliseket nemde? Nyilván lépten-nyomon keresztbefetrengenek előtted még a nyilvános illemhelyen is, ha ennyire zavarnak.
"A világban sokféleképpen, ám egyazon gondolatiság jegyében ünneplik a húsvétot. A jeruzsálemi zarándokok – Jézushoz hasonlóan – keresztet visznek, miközben végigmennek a Via Dolorosán, a fájdalmak útján. A Fülöp-szigeteki Cutud városában tizenegy férfi pokoli kínokat áll ki, miközben keresztre feszítteti magát nagypénteken. Kéz- és lábfejükön átütött szögeken lógnak órák hosszat a keresztfán a perzselő nap alatt a vezeklés jegyében. "
"Nagypénteken, Krisztus keresztre feszítésének napján idén is több tucat ember szögeztette magát a keresztfára a Fülöp-szigeteken. A katolikus egyház és humanitáris szervezetek ellenzik a véres önkínzást, de ez nem tartja vissza a fanatikusokat. Hatalmas érdeklődés közepette zajlottak idén is a nagypénteki önkéntes keresztre feszítések a Fülöp-szigeteken. Évről évre több tucat férfi és nő járja végig Jézus kálváriáját, és a végén, keresztre feszítés (reuters) szinte önkívületi állapotban, keresztre feszíttetik önmagukat. A látványos és véres eseményhez római centurióknak öltözött vallási fanatikusok asszisztálnak, ők végzik például a keresztre szögezést.
Ügyelnek a higiéniára
A látszat ellenére mindez gondosan meg van tervezve, és nagyon ügyelnek a higiéniára is. A rozsdamentes acélból készült szögeket például gondosan sterilizálják, és a "centuriók" is figyelnek a tisztaságra. A szögeket olyan helyre ütik be - általában a csukló közepére -, hogy ne sérüljenek se csontok, se inak, és regenerálódni tudjanak a végtagok.
Gondolom naponta kéne látnom kerengő derviseket, Jurisich, Dobó és Zrínyi biztos, de én egy fia dervissel nem találkoztam. Ami a az érdekes katolikus körmeneteket illeti nem igazán tudom mire gondolsz én sem a Feltámadási sem az Úrnapi sem a Szent Jobb körmenetben nem találok misztikumot vagy érdekes jelenséget, legalábbis Magyarországon.
A szobor elhelyezésével a XII. kerületi önkormányzat nyíltan szembehelyezkedett a hatályos jogszabályokkal, állítja Forgács Imre, a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője. A hivatal el kívánja kerülni azt, hogy a hétvégén atrocitások történjenek, ezért október 23. után bontatják le a szobrot.
------
Hogy is volt/van a klasszikus mondás?:))))
"Maga már rég nem lesz rendőrfőkapitány( közig.hiv. vezető), de én még mindig kurva(Turul-szobor) leszek a Rákóczi-téren( XII.kerületben) "...:)))))
Hol lesz már maga Forgács, mikor a Turul-szobor még mindig állni fog ?:))))))))))))))
"az építkezésekre jogszabályok vonatkoznak, amelyeket be kell tartani. A nyelv nem tűri a szabályozást, tiltást, korlátozást. " szerinted. De azért létezik magyar nyelvtan és a helyesírásnak is vannak szabályai. és itt a vitát befejezem."
A jogszabályok beartása kikényszeríthető <-> A helyesírási szabályok betartása nem kötelező, inkább illem és odafigyelés kérdése. Az ún. nyelvtani szabályok betartása szerintem kizárólag a szövegeket széles közönség számára hivatásszerűen előállítókon kérhető számon. Egy újságírótól vagy hivatásos fordítótól elvárható az alany és az állítmány egyeztetése.
Anyanyelvi beszélő nyevtani hibát egyébként spontán módon soha nem követ el, (nem ide értve a nyelvbotlást), mert a nyelv szabályai reflexszerűen rögzültek benne. A gond akkor van, ha valaki túlterjeszkedik saját szakmai vagy észbeli kompetenciáin és valami nagyon okosat, nagyon frappánsat akar írni vagy mondani.
Senki nem kérte de többször összehozta már az SZDSZ ezt a kereszténygyűlöletet. Gyakorlatilag minden hónapban megpróbálnak valahol keresztbetenni a történelmi egyházaknak, vagy valami jól hangzó társadalmi kérdésnek aposztrofált fikázást eszközölnek.
"Sajnos attól, hogy itt mindenki magyar anyanyelvű (feltehetőleg), már azt is gondolják a népek, hogy értenek az anyanyelvhez, mikéntha a láblabdához. ám ez nem egészen vagyon így. minden szakmának vannak szakemberei."
Magyarul beszélni nem szakma, mint ahogy magyarnak lenni sem az.
A nyelvészek nem beszélnek jobban magyarul, mint a nem nyelvészek, mert a beszéd "jóságát" nem lehet mérni. A nyelvészek megpróbálják a nyelv szerkezetét megismerni, leírni, de igazi nyelvész nem minősíti és nem akarja befolyásolni mások nyelvhasználatát. Erre az a közkedvelt párhuzam, hogy a zoológus leírhatja tudományosan, milyen az őz és milyen a patkány, de nem jelentheti ki, hogy az őz a helyes/szabályos, a patkány viszont helytelen.
A nyelvművelés kérdése a nyelvészeket is megosztja. Erről azt gondolom, hogy minden tudósnak, így a nyelvtudósnak is illek válaszolni a kérdésekre. A nyelvművelőket az a veszély fenyegeti, hogy tőlük címkézést várnak a kérdezők, tehát azt, hogy ez a helyes, ez pedig a helytelen. Megfigyelhetjük, hogy a nyelvműveléssel is foglalkozó nyelvészek nagyon óvatosan fogalmaznak és tartózkodnak attól, hogy valamit hibának minősítsenek -- inkább azt válaszolják a kérdésre, hogy szerintük valami mást kellene mondani.
A magyar társadalomban sajnos létező igény, hogy egyes csoportokat megkülönböztessen és elítéljen. A beszédhasználat is alkalmas erre, például a suksükölés megbélyegzésével. Aki pl. olyan tájon nőtt fel, ahol a helyi dialektus suksükölő, élete végéig szenved attól, hogy mások ezért lekezelik, lenézik -- holott a suksükölés a magyar nyelv logikájába éppen, hogy jobban beleillik, mint a köznyelvi ragozás. Az idők változnak. Pl. pár éve még lecsukták a melegeket, ma még megvetik őket, holnap talán elfogadottakká válnak (ami nem jelenti, hogy kötelező lesz).
A nyelvhasználat ugyanezt az utat járja be.
És végül vissza a turulpárhuzamhz: az építkezésekre jogszabályok vonatkoznak, amelyeket be kell tartani. A nyelv nem tűri a szabályozást, tiltást, korlátozást.
valaha is "nekirontottak" volna a Mgyar Köztársaság lobogójának, sem a címernek. Ha van ilyenről tudomásod, akkor tegyél feljelentést. Egyébként pedig maul halten! Te sem fiatalodsz, és ENNEK SINCS köze közállapotaink minőségéhez. Hogy kellenek-e azt pedig bízd csak a magyarokra.
De azért csak terítsd a sódert, időnként még szórakoztató is vagy. Pápainé hogy van?
Én is okleveles építőmestert veszek igénybe házam realizálására, nem a henteshez viszem javítani a masszázsfotelt és lehetőleg állatorvossal varratom vissza kutyám leharapott fél fülét. Ámdeviszontag! Ha az az aranykezű sutor megszutorta elegáns és kényelmes crepidámat, UTÁNA nem szívesen veszem, ha elő óhajtja írni, hogy OTTHON, meghitt családi körben is mindíg végig befűzve, fűzőt masnira kötve, fényesre vixolva hordjam és sohase csak úgy belelépve, mint egy papucsba. Elvárom, hogy egy híd, toronyház, TV-torony az ÖSSZES építési előírásnak megfelelően készüljön, de rögvest elhajtom a legvilághírűbb építészt is, ha elvárja tőlem UGYANEZEKNEK az előírásoknak maradéktalan betartását egy cinegeodú, kutyaház vagy vízparti homokvár építésekor.
belevakk ebbe a bájos nyelvhelyességi tuszkolódásba, de mégis.
Alapjában Tecs olvtársnak kell igazat adnom. Úti lián kartács ugyanis belépottyan a nyelvvel hivatásszerűen foglalkozók legjellemzőbb hibájába, miszerint van EGY és csakis egy "nyelvhelyesség, és "a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon." És mindeme bölcsességeknek letéteményese a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Osztálya. Ha eme szent testület valamire rábólintott, az ezeknek utána kanonizáltatott és Istennek tetsző, ami nem, az viszontag a külső setétségre vettetik és ha emdül belőle, elkárhozandsz!
Eme bölcs testület volt, amely hosszú évekig vallotta, hogy a "zsíroskenyér" az szép és jó ámde ugyanakkor kizárólag a "vajas kenyér" fogadható el.
És ugyane testület döntött úgy (mérhetetlen bölcsességében), hogy az ánglius "buLLdog" egyik napról a másikra színtiszta magyarrá honosodott, és azótátul fogva kizárólag a "buLdog" kedves az ÚR szívének.
Na jó, közben találtam ganymedes-nagyszentmiklós forrást.
A honfoglalás kori művészetben egyáltalán nincsen emberábrázolás, így két lényből álló jelenet (ember és állat együttese) sem, az egyik madár képzeletbeli (griff), a másik valós, ornitológiailag meghatározható (sólyomféle vagy keselyű), a két madár teljesen mást tart a karmai között: az egyik egy embert, a másik két kismadarat, valószínűleg a fiókáit, a rakamazi madárnak kimutathatók analógiái a honfoglalás kori művészetben, de ugyanott a nagyszentmiklósi griffnek egyáltalán nem. Pontosabban: a 10. sz-i poncolt és öntött női korongokon gyakran látható képzeletbeli állatok a nagyszentmiklósiakkal semmilyen módon sem hozhatók közvetlen kapcsolatba.
Végül is mi az, ami egyáltalán az összehasonlításuk alapját jelentheti? Mindössze annyi, hogy valamilyen madár valamit tart a karmai között -- ez csak egy igen - igen távoli párhuzam, ami történeti következtetés levonására semmiképpen sem alkalmas.
Van viszont egy a Káma-vidéken talált ezüst tál, amelyen látható ábrázolást már közel 70 éve tartják számon -- joggal -- a nagyszentmiklósi analógiájaként. Egy ponton azonban az eltérésük abszolút lényegbevágó.
Megegyezik a kompozíció maga, az elragadás és az etetés gesztusa, továbbá a jelenetet kétoldalt szegélyező fák és az ábrázolást körbefogó növényi fríz megléte, kisebb eltérést jelent, hogy a Bol'šaja Anikovskaja-i tálon ábrázolt nő felemelt bal kezében semmi sincsen, ugyanakkor kar- és lábpereceket visel, ami nincs a nagyszentmiklósiaknak, akiknek viszont nyakperecük van, lényeges végül a tartalmi eltérés: a keleti tálon nőt ábrázoltak, míg a nagyszentmiklósi korsók közül csak az egyiken, a másikon viszont férfit.
Aziránt sosem volt kétség, hogy a 2. sz. korsón az elragadott nő ábrázolása nem bizánci, hanem keleti eredetű. Egyrészt azért, mert antik előzménye nincsen (Ganymedes köztudottan férfi volt), másrészt mert -- ez magától értetődik -- a keresztény ikonográfiában nem találkozunk még a legcsekélyebb mértékben sem rokon jelenettel. Åmde ennél a roppant tág "keleti" meghatározásnál nehéz közelebbit mondani. Az "égberagadási jelenet" témája és típusa -- az elragadott nő táplálja a sast -- írásos formában föllelhető ugyan a szászánida folklórban, de ábrázolása eddigelé nem maradt ránk, ami az előttünk álló képtípus "szászánidának" történő meghatározását módszertani szempontból eleve kifogásolhatóvá teszi. Ezen kívül a nagyszentmiklósi jelenet közvetlenül szászánida eredeteztetésével szemben stilisztikai, történeti, művészettörténeti és vallástörténeti ellenvetéseket is lehet tenni. A Bol'šaja Anikova-i tál biztosan nem a szászánida királyi udvari ötvöstermékek sorába tartozik, hanem a P. O. Harper által meghatározott "szászánida periférikus ötvösség" csoportjába. Minthogy pedig a Kárpát-medence és Közép-Ázsia között a 10. sz. előtt közvetlen kapcsolatrendszer semmiképpen sem feltételezhető, ezért közönséges a következtetés: az utóbbinak a nagyszentmiklósival mutatkozó ikonográfiai azonossága nem jelenthet történeti kapcsolatot. E képtípus (kultúr)történeti értékelése szempontjából a 4. sz-i afganisztáni és pakisztáni Gandhara és az 5. sz-i észak-indiai Gupta művészetben való előfordulások a meghatározóak, melyek nyilvánvalóvá teszik a sas által elragadott nő meséjének ókori közép-ázsiai, nem-szászánida eredetét.
A két nagyszentmiklósi "égberagadási jelenet" ikonográfiai azonossága izgalmas problémához vezet el. (Azonosságról csak ezen esetben lehet szó, a 2. sz. korsó másik 3 medaillonjában teljesen más jelenetek láthatók.) A két korsó között több, lényegbevágó különbség figyelhető meg, mégpedig az edények típusában (ld. a szájuk, a testük, a talpuk alakját), a poncolás technikai színvonalában: a vonalvezetés biztonsága, az alakoknak a háttérből való kiemelkedése és rendkívül gondosan kidolgozott volta, a másodiknál a felsoroltak hiánya, az aranyfinomságban: az első a kincs egyik leggyengébb anyagminőségű darabja (18 karátos), a másik az átlagos minőségűek csoportjába tartozik (21 karát). a díszítés elvében: 4 db vagy 2 db medaillon, eltérő vagy azonos tematikával, az egyiknél a díszített és a díszítetlen részek magasfokú, művészi aránya, míg horror vacui a másiknál, végül a művészi felfogásban: az elsőé zártabb, tisztább kompozíciójú, az ikonográfiai megfogalmazása is jóval világosabb, mint az utóbbié. Kádár Zoltán szerint a 2. sz. korsón látható ábrázolások inkább dombormű jellegűek, míg a 7. számúé textilszerűek.
"Ebben ugyan tévedsz de én inkább a szókészletre és a kiejtésre céloztam. mert ugyan magyarul van, de csak a dél-somogyiak értik mit csinál az aki tükét repeget. Vagy azt hogy hüccsi göbe. Azt hogy szárig méhe, csak a csángó magyarok egy része érti és így t
ovább."
(emlékeztetőül a többieknek: Utilien szerint abban tévedek, hogy a dialektusok nyelvi szabályai nem különböznek az irodalmi nyelvétől. Ezt arra mondtam, hogy Utilien szerint az beszél helyesen, aki az "általánosan elfogadott magyar nyelvtan"-hoz tartja magát.)
Kedves Utilien, a szókészletnek és a kiejtésnek mi köze van a nyelvtanhoz?
"aki hibát vét (klasszikus műveletlen nyevlhasználat), az elvéti a hibát, vagyis nem ejt hibát. sajnos ennél jobban nem tudom megmagyarázni, talán szótagolva még leírhatom neked.
Szerintem összetévesztesz valakivel, mert nem írtam sehol, hogy valaki hibát ejt.," nem tévesztelek. Éppen az a baj, hogy nem ezt írtad. ugyanis ez a helyes"
Vannak egyrészt a magukat etalonnak kinevező tévedhetetlenek. Ők tudják, mi a helyes magyar viselkedés, magyar gondolkodás, magyar érzelem, magyar nyelvhasználat. A lényeg az, hogy mindig mérnek és elítélnek. Kedves Utulien, tőled azt lehet megtudni, hogy a "hibát ejt" az helyes, a "hibát vét" az helytelen. Másoktól azt tudjuk meg, hogy aki a turulszobrot ellenzi, az magyargyűlölő.
A magyargyűlöletről lihegőkkel szemben könnyű érvelni, mert a jogszabályok eligazítanak arról, hogy mit szabad és mit nem. Veletek, nyelvi cenzorokkal szemben nehezebb a helyzet. Ti ugyanúgy szerettek másokat stigmatizálni, ahogyan a turulszoborvédők teszik, és valahogy mindig ti képviselitek az igényességet, az értékek védelmét :o) akárcsak a turulszoborvédők. Mindig találtok valamilyen "káros" jelenséget, fordulatot, amelytől meg kell védenetek a magyar nyelvet. (A turulszoborvédő mélymagyarok a magyar nemzetet "védik" ugyanilyen vehemenciával).
A "hibát vét" szókapcsolatat a nyelvi cenzorok pongyolának minősítik. A köznyelv használja, és a magyarul beszélők túlnyomó többsége nem is érti, mi baj volna vele. Ugyanis hiánypótló szerepe van. A "hibázik" általános, kiterjesztő értelmű, alapvetően tárgyatlan ige, tehát a nyelv pótolta a hiányt a szűkítő, tárgyas ejt és vét igével. Google-találatok: hibát ejt 754, hibát vét 723. Tehát hiába cenzorkodtok jópáran, a nyelv a szókapcsolatot befogadta.
"Valahogy a turujvédők között feltűnően sokan beszélik és írják hibásan műveletlenül az anyanyelvüket, és rendszerint halálra sértődnek, ha erre felhívja valaki a figyelmüket. csak tudod, ha valaki vizet prédikál, az ne igyék bort, ha lehet. Akinek ömlik a szájából a magyarság, az legalább hibátlanul beszéljen hülyeségeket."
A hibás írás bizonyítható, mert létezik helyesírási szabályzat (egyébként elég sok kétes megítélésű esettel, amelyen szakértők is elvitatkoznak, tehát még ebben sincs igazi etalon, de ez részletkérdés.)
A hibás beszéd (feltételezem, hogy nem a beszédhibások beszédét érted alatta) azonban csak a hozzád hasonlóan magukkal eltelt, magukat a "művelt elit" tagjának képzelő, félművelt igénytelenek agyrémei között felbukkanó fogalom. Mitől lehet egy beszéd hibás, ha a tartalomtól eltekintünk és csak a fogalmazást, a nyelvi eszközök használatát értjük alatta? Te nyilván vágod a választ: suksükölés, tudnákolás :o)
"Akinek ömlik a szájából a magyarság, az legalább hibátlanul beszéljen hülyeségeket."
Ebben a mondatban felvillanna az igazság szikrája, ha nem te fogalmaztad volna meg. A tipikus indexes nagy magyarkodókkal nem az a baj, hogy "hibásan" beszélnek (mint már kifejtettem, ez marhaság), hanem az, hogy nem ismerik saját történelmüket, műveletlenek, olvasatlanok. Ez abban mutatkozik meg, hogy szűk a szókincsük és sematikus, egyszerű, rövid gondolatokra képesek csak.
"Te voltál, aki a Magyar Honvédség légierejének állományát náci jelkép viselésével vádoltad." Ehhez azért illenék legalábbb egy linket csatolnod.
Még nem vetted észre, hogy minél nagyobb hörgéssel, nyálveréssel akarod pótolni a hiányzó érveket, annál szánalmasabb vagy? És nagyon el vagy tévedve. Soha nem nyilatkozom a nemzet dolgában, ÉN tudom, hogy ahhoz túl kicsi vagyok. Ellentétben néhány töményvelejű felelőssel.
„Meddig tart ez őrült hangzavar még, Meddig bőgtök még a hon nevében? Kinek a hon mindig ajkain van, Nincsen annak, soha nincs szívében!”
Egyedül a magyar kutatásban és a magyarországi népszerűsítő munkákban terjedt el az a felfogás, amely a nagyszentmiklósi leleten ábrázolt madárban az Árpád-ház totemállatát, egyben a magyar történeti tudat egyik fontos szimbólumát ismeri föl a Az úgynevezett „magyar teória” azért ismeretlen külföldön, mert a kultúrpolitika szándékainak megfelelően lényegében csak a finnugrista szerzők hiperkritikus alapozású (a magyar krónikák adatait figyelmen kívül hagyó) műveit fordítják le idegen nyelvekre.
a legjobb lett volna, ha meg se szólalsz. Gyermekcse! Te itt csak ledér szórakozás tárgya lehetsz siralmasan kisikolás szintű ismereteidhez tartozó túlméretezett szorgalmaddal.
ez a fixa ideája. Amióta pléh bános úr felnyitotta a szemét a kék színű jégkrém ügyében iccakánként nem pajkos incubusok és ledér succubusok abajgatják, hanem egy mérhetetlen nagyságú tehenfar. És így próbál projektálni. Hagyjuk, ődóga.
Köszönöm, beütöttem, de nem olvasom el ne haragudj. Az, hogy az SZDSZ oldala, nekem elég. Nem vagyok az SZDSZ szövegére kíváncsi. Bocs, de azért köszke
A böszörményi úti turul marad, mert a turul ősmagyar motívum és azt balliberális jogászkodással segítségül hívott félreértelmezett törvényi hivatkozás nem tudja fenyegetni.
1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről
109. § (1) Művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról a település önkormányzatának képviselőtestülete, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlése dönt, és gondoskodik fenntartásáról és felújításáról.
felháborítónak tartja, hogy Budapest Hegyvidék XII. kerület Önkormányzata törvénysértően, a szükséges engedélyek hiányában, a vonatkozó hatósági határozat ellenében helyezte el a Böszörményi út - Istenhegyi út - Németvölgyi út által határolt közterületen a Turult ábrázoló emlékművet. (38 igen, 13 ellenszavazat, 0 tartózkodás)
H a t á r o z a t 2452/2005.(X.27.)Főv Kgy.h.
a Fővárosi Közgyűlés
felkéri a főpolgármestert arra, hogy minden lehetséges törvényes eszköz igénybevételével, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek közreműködésével járjon el annak érdekében, hogy a jogellenes állapot megszűnjön. Ennek érdekében egyebek mellett kérje fel az I. kerületi jegyzőt, valamint Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala vezetőjét az engedély nélküli tevékenység és az ehhez kapcsolódó jogellenes magatartás szigorú szankcionálására, továbbá a törvényes állapot azonnali helyreállítására. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor (38 igen, 13 ellenszavazat, 0 tartózkodás)
A böszörményi úti turul marad, mert a turul ősmagyar motívum és azt balliberális jogászkodással segítségül hívott félreértelmezett törvényi hivatkozás nem tudja fenyegetni.
A nagyszentmiklósi kincs 2. sz. korsójának turulján ugyanolyan kacskaringó szerepel, mint a honfoglalás-kori turulokon. Ez az ismérv nem csak azt igazolja, hogy a nagyszentmiklósi kincsen valóban a turul látható, hanem segít a nagyszentmiklósi kincs készítőinek azonosításakor is. Ha ugyanis e székely betűket felhasználó jelölésmódot egyaránt használták a hunok és a hun-utód népek, köztük a magyarok is, akkor a László Gyula által képviselt „magyar teória” és a Bálint Csanád által javasolt „avar teória” között nincs kibékíthetetlen ellentmondás. Az avarokat (szabírokat) és a magyarokat – a Tarih-i Üngürüsz világos tanúvallomásának is megfelelve – csak azonos népnek tekinthetjük. A szabírok (ez a magyarok régi neve a Bíborbanszületett szerint) két csoportja az első és a második avar hullámmal vonult be a Kárpát-medencébe. Mint az a jelen kötet címadó tanulmányában felsoroltakból kitűnik, mindegyik nép a heftalita Hun Birodalom területéről indult nyugatra, azaz eredetileg hun volt.
Ők készíthették a nagyszentmiklósi kincs darabjait, amelyeken két turulábrázolás is van. E kincs készítőinek azonosítását a 2. sz. korsó turulján látható „j” (jó) rovásjel segíti elő. Ez beleillik a turulok fenti honfoglalás-kori sorozatába és igazolja László Gyula és társai álláspontját. Bálint Csanád a finnugrista prekoncepción túl azért sem juthatott hasonló álláspontra, mert a székely írás korai történetére vonatkozó adatokat figyelmen kívül hagyta.
A fentebb vázolt írástörténeti összefüggéseket Bálint Csanád elvileg ismerheti, ugyanis ő adott lektori véleményt az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításra készített „A székely rovásírás eredete” c. kötetemről, amelyben e párhuzamokat is bemutatom. A Frankfurt 99 Kht. az ő lektori véleményére hivatkozva tagadta meg a kötetem kiállítását Frankfurtban. Bálint Csanád „mentségére” szolgálhat, hogy a német külügyminisztérium kérésének megfelelve a Kht. ekkor parancsolta ki a kiállításról a székely rovásírást, mert az a Magyar Hírlapban megjelent indoklás szerint „náci asszociációkat kelthet”. (Ekkor távozott a Kht. kuratóriumából Makovetz Imre is, aki székely rovásjeleket kívánt szerepeltetni az installáción.)
Bálint Csanád úrnak feltehetően el sem kellett olvasnia, meg sem kellett értenie a könyvemet ahhoz, hogy a megbízótól várt negatív értékelést megadhassa. Ez megmagyarázná, hogy az egyébként igen nagy adathalmazt feldolgozó kötete írásakor miért nem talált „minimális alapot” sem a turul meghatározásához.
Aki nem keres, az nem talál.
Te beteg vagy! Ezt a kérdést, hogy kellett volna feltennem, hogy ne magyarázd félre. Látszik, hogy nem olvastad még a hozzászólásaimat, hogy ilyen gyalázatos jelzőkkel illetsz.
"...ezek szerint, azok a katonák, akik a Magyar Légierőben szolgálnak, mind fasiszták??"
Ezt meg a kis ALice írta tükörországból? Ismerjük már az ilyen liberbolsibulvárszennymédiás trükköket! Persze, arra sohasenincs bátorságotok, hogy egyenesen ki merjetek jelenteni egy rágalmat! Mindíg csak ezek a sunyialjas trükkös kérdések, mi? Mert TI asztán nem állítottatok semmit, ugye? Csak a szegény áldozaton marad rajta örökre a gyanú!
Az a baj, hogy ezt nem így kommunikálják le tudod? Tiltakozik az SZDSZ, - már annak idején tiltakozott - hogy fasiszta jelkép és erre hegyezik ki a dolgot, nem az engedélyhiányra. Hány ház épül enegdély nélkül? Hányan építenek sokkal nagyobbat mint azt a beépíthetőség engedi és nem bontatnak soha. Bírságot fizettetnek és kész. De ezt, bontani kell. Miért???
Vedd be a nyugtatódat és higgadj le. A XII. kerületi madarat azért fogják lebontani, mert az - tudatosan és akarattal - törvénysértő módon lett felállítva.
Nagyon okos!! Akkor egy verebet is rátehettek volna nem? Ez Magyar jelkép, azért ez a címerük. Ez a Magyar Királyi Légierő címere volt és most is az. Nem az a retkes vöröscsillagos undormány, ami oly sok évig volt.
Én rágalmazom??? Magadnál vagy?? Éppen azért tettem fel ezt a kérdést, mert a Turul szobrot - töbek között - a fasiszta jelképre hivatkozva akarják lebontani. Ezért írtam amit írtam. Ki kérem magamnak, hogy ilyet feltételezz rólam!
Lajoska! Engedd meg, hogy terheljelek még Bálint Csanád egyéb soraival a kora avarkori kultúra eredetéről:
"Magától értetődő, hogy a kora avar kultúra alapjait a kiterjedésében hatalmas és kultúrájában sokszínű eurázsiai steppei régészeti műveltségben kell keresni; az avar kultúra steppei eredetű, illetve a leginkább a steppén elterjedt összetevői letagadhatatlanok. Fölösleges lenne bővebben magyarázni, hogy ezek között is miért a lószerszám és a fegyverzet jelenti a legjobban képviselt leletcsoportot; jól megtalálható tehát Keleten mindkét kengyeltípus (a hosszú és a hurkos fülű), a lószerszámvereteknek kettős sorban való elrendezése, a korbácsvég, az íjászfelszerelés (csontlemezes íj, tegez és csontlemezes díszítései, jellegzetes nyílcsúcstípusok), lemezpáncél és balta.Azt sincs értelme itt részletezni, hogy az avarok számos temetkezési szokása szintén a steppéről származik, vö. a lovas temetkezések, a padmalyos temetkezés, a halotti máglya-áldozat. A kerámiában is megfigyelhető bizonyos keleti hatás,amint a fémedények is mutatnak a keletiekkel bizonyos egyezéseket."
Ha elmentitek a képet és kinagyítjátok, akkor javasolnám megtekintésre a Magyar Légierő címerét. - kék színű - Akkor ezek szerint, azok a katonák, akik a Magyar Légierőben szolgálnak, mind fasiszták??
Bálint Csanád: Az akadémiai székfoglalómban Hokuszajt idéztem, legszívesebben most is az ő szavaival felelek:
"Már hatéves koromban főszenvedélyem volt a tárgyak formáinak lerajzolgatása.
Midőn elértem ötvenedik életévemet, már végtelen sorát adtam ki a rajzoknak, de mindaz, amit hetvenéves koromig teremtettem, szóra is alig érdemes.
Hetvenhárom éves koromban kezdtem kissé megérteni az igaz természetet, az állatok, a füvek, a fák, a madarak, a halak és a bogarak formáit.
Következésképpen nyolcvanéves koromban még jobban előre fogok haladni.
Kilencvenéves koromban be fogok hatolni a dolgok misztériumába. Százéves koromban bizonyára csodálatos tökéletességet érhetek el s ha száztízéves leszek, minden vonal, minden pont, ami csak kezem alól kikerül, eleven lesz.
Felszólítom azokat, akik épp oly sokáig fognak élni, mint én: győződjenek meg róla, hogy vajon szavamat álltam-e."
Szerintem más esetben is bizonytalan Bálint Csanád.
A kincsen háromféle felirat van: görög betűs görög, görög betűs török és ótörök (típusú) rovásírás. Egyik csoportba tartozót sem sikerült megnyugtatóan megfejteni, bár számtalanszor megkísérelték. A görög betűs török feliratban van egy jellegzetes betű, amelyik rendkívül ritka; ez az "aláhúzott B". Mivel fölfedezték, hogy ez a IX. századi Balkánon előfordul, a kincset a IX. századra datálták és a dunai bolgárokkal hozták kapcsolatba. Nem vagyok bizantológus, sem epigráfus, de számos bizánci tárgy volt már a kezemben és feliratos köveket bemutató tanulmányokat is olvastam. Láttam, hogy az aláhúzott B betű az V. század óta egész Bizáncban elterjedt. Következésképpen e betűtípusnak nincs kor- és etnikumjelző szerepe.
Hát igen, Bálint Csanád másként látja, hiszen ő "egyetlen néphez sem köthető"-nek itéli :DD
"A magyar eredet hívei a 4. medaillonban látható "égberagadási jelenetet" emelték ki s hozták azt kapcsolatba az Árpád-ház eredetmondájával (aszerint Álmos fejedelem anyját a turul, egy ragadozó madárfajta ejtette teherbe). Ehhez azonban semmilyen támpontunk sincsen: egyfelől a turul ábrázolását nem ismerjük, másfelől a nagyszentmiklósi jelenet képtípusa közép-ázsiai eredetű, a hellénizmussal került oda a 4-5. században a Ganümédesz-legenda, amit átköltöttek (a Zeusz által elragadott fiú helyét nő tölti be - a kincsünknek egy másik korsóján viszont az eredeti, görög változat van!). A nagyszentmiklósinak magyarként való értelmezését megkérdőjelezi továbbá az is, hogy a honfoglalás korából egyáltalán nem ismerünk emberábrázolást, még az állatábrázolás is ritka, míg griff és patás állat küzdelme - ilyet ugyanezen korsónak egy másik medaillonjában látunk - teljességgel ismeretlen (jellegzetes viszont a 8. századi avar szíjvégeken). Bizonyos képtípusokat, a sas, szarvas, oroszlán, griff ábrázolásait Eurázsiaszerte, évezredeken át használtak, előfordulásaik alapján nem rajzolható meg összefüggésrendszer, még kevésbé történeti kapcsolat. Ilyen a 3. medaillonban látható jelenet: a királyi vadászatot ábrázoló szászánida tálak képtípusát még évszázadokkal később és Irán határain kívül is másolták. A nagyszentmiklósi ennek erősen átfogalmazott változata; a keletiektől a leglényegesebb eltérést a hátasként használt, emberi fejet viselő, szárnyas lény jelenti - ilyen sincs a honfoglalóknál, föllelhető viszont a késő avar korban. Abszolút egyedülálló a korsó 4. medaillonjában látható "győztes fejedelem" ábrázolása. Egyetlen nép kultúrspecifikus vonása sem fedezhető fel benne: a zászlós lándzsa keleti, a levágott fej nyereghez kötözése sztyeppi, a láncpáncél bizánci, a fogoly üstökénél való megragadása római eredetű. (Az arc megfogalmazása viszont rendkívül szuggesztív és életszerű.) A kincsen látható ábrázolások tehát nem alkalmasak a kor és eredet meghatározására."
A tegnap lakóit vastagbőrűeknek hívja a természetbúvár (pachydermis). A mostani korba is származott át néhány faj az aprajából: az elefánt, a szarvorrú, a víziló, a tapír, a bivaly, s az abessin meztelen kutya. Mind feketék; kevés serteszőrrel, vastag bőrpáncéllal. Az óriások maguk alattunk vannak már az agyagrétegben. A sivatherium, két öles négy szarvával, melyből kettő előre, kettő hátra hajlik, a megatherium a fejénél nehezebb lábfejekkel, a dinotherium elefánt alakja mellett lefelé forduló két agyarával, a mastodon, a négy agyarú elefánt, a felső két agyara szarv inkább, a koponyájából egyenesen kinőve öles fegyverül.
Hanem mindezek között a király, az uralkodó család, a mamut!
Az ő négyszáz mázsás alakja töri az utat a rengetegeken keresztül a szibériai partoktól, hová sót nyalni járnak, az ibériai édes vizekig. A mamut a tegnapi teremtés útcsinálója.
Azután neki van organizált állama, ő tart rendes hadsereget; húsz, harminc, negyven tagból álló család elfoglal egy határozott tért, az az ő országa, ott ő tart rendet. A vezér kiáltására összetartanak, veszély idején egymást megvédik, utazni társaságban mennek, előőrseiket kiállítják, harcolnak csataterv szerint, és ébren vannak mindig. A mamut nem fekszik soha.
Mert már azon kornak megvannak a rendbontói, az állatvilági rablók, vérengzők: a barlangi hiéna, az óriási kutya, a barlangi medve, ez a legfalánkabb gonosztevő; s a minden dúvadak legszörnyetegebbike: a machaerodus, a királytigrisnél kétszerte nagyobb; s azok ellen védni kell az élhetetlen alattvalókat, a nyomorult hylobatest, ki kétöles termete, s iszonyú karmai mellett csak jajgatni tud; a lomha mylodont, s akinek utódai képezendik a később kor állatnemességét, a hippotheriumot, a lovak ősapját.
És azután rebellisei is vannak e világnak! Az elmúlt évezredekből átmaradt szörnyek. Elmúlt fajok késő maradványai, mik még mindig azt hiszik, hogy egy új földfelfordulás restaurálja nemzetségeiket: a szauruszok mindenféle faja, kiknek foguk van még elég, csakhogy a pachydermist nem tudják vele keresztülharapni, azért csak a vizekben bujdokolnak; a pterodactylus, melynek nyaka kígyó, feje krokodil, szárnya denevér, lába négy és ujjain úszóhártyák vannak: valamikor vízben, légben, szárazon úr; most sehol sem: azért csak éjjel röpködi át a léget.
És végre vannak ügyetlen kártevői a tegnapi világnak, minő a paleotherium; mely otromba fickó az orrán nőtt két óriási szarvat arra használja, hogy a gyümölcstermő pálmát gyökeréből kifeszegeti vele, nem lévén egyéb eszköze, amely őt a pálma gyümölcséhez segítse.
Ezek között van hivatva a mamut-család rendet tartani.
Egyaránt jellemzőek a beszélt és az írott nyelvre. Forrásuk többnyire az állandósult szókapcsolatok felcserélése:
helyrehozza a hiányt, a pótolja a hiányt helyett, elhúzza a választ, elodázza a választ helyett, hibát vét, hibát ejt vagy hibát követ el helyett, levonja a tennivalókat, levonja a következtetést helyett.
A másik típushibára a Népszabadság egyik cikkében olvasható példa: "A férfiak halálozási gyakorisága a húszas évek szintjére csökkent". Csak sejthető, hogy a hírrel ellentétben nem javuló, hanem ellenkezőleg, romló tendenciáról van szó.Tehát átlagosan nagyobb a halálozások száma.
Ugyancsak gyakori hiba, amikor árnyaltabb jelentésű igék helyett divatosnak vélt szókapcsolatokat használunk: üzletet csinál, kompromisszumot csinál, törvényt csinál.
Az utóbbi időben gyakran hangzik el az elektronikus sajtóban "az alábbiakra hívjuk fel hallgatóink/nézőink figyelmét...". Az alábbiak térbeli jelentésű szó, az időbeli kifejezés a következők. Tehát helyesen: "A következőkre hívjuk fel...".
„"hibát vét"”: 1–10., összesen: kb. 733 találat. (0,16 másodperc)
Kb. háromnegyedük érvel (számomra meggyőzően) a kifejezés helyessége mellett. Számomra is érthető, eddig még egyszer se gondoltam arra, hogy az illető "elvétette a hibát" azaz nem hibázott.
"A vezérfonal a magyar nyelvtan. Aki ahhoz tartja magát, nagyot nem tévedhet. A tájszólások persze elfogadhatók, amíg nem mennek szembe az általánosan elfogadott magyar nyelvtannal, a helyesírás szabályaival."
A tájszólásoknak semmi közük az "általánosan elfogadott magyar nyelvtan"-hoz, mert hogy ilyen nem létezik. Az egyes dialektusok nyelvi szabályai nem különböznek az irodalmi nyelv szabályaitól.
Az anyanyelvi beszélő - akárhol éljen - ugyanolyan pontosan ismeri a nyelvtant, mint amilyen jól ismerik a házakba beépített vasbeton gerendák a statika tudományát.
"anyanyelvét igazán jól beszélő rendszerint hibákat vét. Viszont nem ejt hibákat. "
Szerintem összetévesztesz valakivel, mert nem írtam sehol, hogy valaki hibát ejt.,
De ha azt írtam volna, akkor is pontosan megértetted volna, tehát a közlés elérte volna a célját, legfeljebb kicsit fintorogva fogadtad volna. Nyelvi ízlések és pofonok.
Ez a nyelvészkedés előszőr offolásnak tűnt, de érdekes módon kezd turulosodni. Egyrészt van a turulszobor, amelyhez a viszonyulás mikéntje egyesek számára a magyarság mint tulajdonság lakmuszpapírja, másrészt vannak nyelvi babonák az ún. helyes nyelvhasználatról, és ez ugyancsak minősítési ismérv egyesek számára mások magyarságteljesítményének a mérésére. Érdekes, hogy a frontvonalak összekuszálódtak.
Berger Kató (leánykori nevén Ungár Klára) figyelmébe!
Egy Emlékmű helyszínének története
1945 előtt
A Dózsa György (akkor: Aréna) úton különböző közintézmények székházai álltak, többek között az 1930-as évektől működött az Erzsébetvárosi Színház. A Damjanich utca torkolatával szemben a húszas évek közepén építették fel a Regnum Marianum-plénániatemplomot. (A Regnum Marianum katolikus hitbuzgalmi egyesület a 20. század elején alakult Prohászka Ottokár és Mailáth Gusztáv püspökök kezdeményezésére.)
1945 után
Az Aréna utat 1945-ben Dózsa György útra keresztelték át. A hatvanas évekre a 19 működő szakszervezetből 11-nek Dózsa György úti épületekben volt székháza. 1951. december 16-án avatták föl a Sztálin-szobrot, Mikus Sándor művét, amely a szovjet propagandában megjelenített derűs, ugyanakkor célratörő Sztálin-képet követte. A 65 mázsás és 8 méter magas bronzszoborba beolvasztottak több, régebben készült, 1945 után eltávolított köztéri alkotás anyagát. A szobor alapjára 20 méter hosszú tribünt állítottak. A teret ehhez kapcsolódóan a Hősök terétől az Ajtósi Dürer sorig 85 méternyire szélesítették ki. Ekkor bontották le a Regnum Marianum templomot és a Városligeti Színházat. A szoboravatáson nyolcvanezer ember előtt mondta el beszédét Révai József népművelési miniszter. Az avatást követően a szobor és a tér az állami ünnepek alkalmával - április negyedikén, május elsején, november hetedikén és máskor - a monumentális propaganda színhelyéül szolgált. 1953. március 8-án, Sztálin halála után három nappal a teret Sztálinról nevezték el, a korábbi Sztálin tér (ma Erzsébet tér) pedig Engels nevét kapta.
1956
1956. október 23-án a népharag a gyűlölt vezér bronzmását ledöntötte. Csupán a hatalmas csizmák meredtek eredeti helyükön az égnek, a látványtól vezérelve a pestiek "Csizma térként" emlegették a megüresedett területet. A Kádár-féle új kommunista vezetés nem állította vissza Sztálin szobrát, azonban a tribünt meghagyta és a nevezetes alkalmakkor, innen ünnepeltette magát.
A Landsteiner vércsoport-rendszeren belül a magyarokra jellemző 0-ás és B-s vércsoportgén-arány (31,05% és 17,90%) távol áll az europid és finnugor népekétől, viszont megegyezik Belső-Ázsia török népeinek arányával. E mellett a magyarságnál előfordul olyan más vércsoport-jelleg is (pl. a Diego [a+]), amely Európa egyetlen népénél sem található meg. Az Európában szinte ismeretlen „mongolfolt” a magyaroknál 22,6 %-os előfordulású és az Európában ugyancsak ritka előfordulású „tejérzékenység” (tejcukor-emésztő enzim hiánya) a „törzsökös” magyaroknál 37 %-os, olyan, mint Belső-Ázsiában. A magyarok bőrlécrendszere belső-ázsiai jellegű (az ívek aránya alacsony, az örvényeké viszont magas). A Gm-markerek vizsgálatánál kimutatták, hogy a magyaroknál előforduló Gm abst és Gm afb3 jelölésű génmarker az európai népeknél hiányzik. Az eddig végzett nemzetközi mitokondriális DNS-vizsgálatok is belső-ázsiai jellegűek, „más európai népekkel való keveredésünket mutatja, de egyértelmű az, hogy a finnekkel és a finnugor népekkel nem vagyunk genetikai rokonok.
Az elmúlt évszázadokban meggyengült a magyarság identitástudata és önbecsülése, hozzájárulva az emberek egészségtelen életviteléhez, hitehagyottságához és önértékelési válságához. Mindezek miatt nagy szükség van a nemzeti tradíciók, a tárgyilagos hazafiság és az egészséges magyarságtudat helyreállítására. Ez különösen most, az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor életbe vágóan fontos és ebben segíthet származásunk és génjeink ismerete.
"meghatározhatatlan eredetű vert domborművek, melyek a világhírű nagyszentmiklósi aranylelet edényeit ékesítik: az a lovon ülő király alak, láncszemű páncélban, tollas sisakkal, vállára vetett zászlóval, baljával elfogott ellenségét hurcolva hajánál fogva maga mellett; megint ugyanaz a királyi alak, koronával a fején, amint nyergéből hátrafordulva kézíjával a rárohanó párducot lelövi; paripája szárnyas oroszlán, szakállas emberfővel, fején koronával. Azután a kiterjesztett szárnyú turulmadár, aki karmaival átölelve egy mezítelen hölgyalakot ragad magával: a nőalak egyik kezében csészét emel, melyből a turult itatja, másikban lobogó fáklyát tart.
Ugyanaz a tündéralak: pettyes párducon lovagol, de a párducnak ifjú férfi arca van. Ugyanazok az egymással küzdő mesebeli rémalakok, sasfejű szárnyas párducok, halfarkú sellők, repülő kígyók, a körülfogó keret díszítményei három- és ötlevelű fák, makkok, tulipánok.
A világ minden régiségbúvárai nem tudják meghatározni, mely népfaj művészete alkotta e barbár remeket. Egyedüli az, nem rokon semmi mással. De élve maradó tanúja annak, hogy az a népfaj, mely a művészetet önmagából fejlesztette ily fokra, hatalmas lehetett."
Radiokarbon izotópos vizsgálat is igazolja, hogy későavar kori a nagyszentmiklósi kincs - tájékoztatott Bálint Csanád, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója. A közlemény szerint az MTA Régészeti Intézete a temesvári Bánáti Múzeummal együttműködve 2004 őszén azonosító ásatást végzett a lelőhelyen. A talajminták radiokarbon izotópos vizsgálata most zárult le a lengyelországi Gliwicében lévő Radiokarbon Laboratóriumban.
A vizsgálat szerint az újkori talaj alatti szint kora 92 százalékos valószínűséggel a 660-830-as évek közé, 68 százalékos valószínűséggel pedig a 685-775 közötti évekre tehető. Mindez új oldalról támasztja alá a kincsnek a késői avar korra történő keltezését. A nagyszentmiklósi kincs koráról mintegy 200 éve folyik a vita, a leírt vélemények között a későavar, vagy a bolgár, vagy a honfoglaló magyar birtoklás elmélete a leginkább elterjedt.
Bálint Csanád könyvének tavaly februári bemutatóján úgy nyilatkozott, hogy a kétszáz éve előkerült nagyszentmiklósi kincs rejtélye annak páratlanul egyedülálló voltából fakad. A leletről mindössze annyit lehet tudni, hogy "egy olyan, VII-VIII. századi avar család tulajdona volt, amely a Kárpát-medence déli vagy keleti felében élt, s folyamatosan módjában állt bizánci kultúrájú ötvösöket foglalkoztatni".
Nem csoda tehát, hogy a tíz kilogrammos aranylelet élénken foglalkoztatta a kutatókat, akik a kincs eredetéről vallott elképzeléseiket közel ezer cikkben és tanulmányban, valamint három könyvben foglalták össze - eddig.
Tudjuk viszont, hogy a magyar honfoglalás szakaszosan történt.
Te csak ilyen bealpárosodás előtti nikkalázó szövegeket tudsz? Kis finom irodalmi hatást nem tudnál kölcsönözni a hozzászólásaidnak? Untatja az embert, ha valaki ilyen egysíkú, mint egy vágódeszka.
Egy ősnép lokalizálására a régészet sokkal biztosabb adatokkal szolgálhat. Azazhogy szolgálhatna, ugyanis a feltételezett ősnép lakóhelyén számottevő földből nyerhető bizonyítékkal nem számolhatunk. László Gyula "A honfoglaló magyarok” című munkájában megjegyzi. "Ezzel szemben a régészeti leletek – véleményem szerint – semmiféle nyugat-keleti, vagy kelet-nyugati vándorlásról nem vallanak. Van néhány szórványos jelenség, de azokat 'népvándorlásnak' magyarázni erős tévedés lenne. Ezen kívül pedig, az érdekelt finnugor népek régészei (többek között a finnek) is általában amellett vallanak, hogy népük ott alakult ki, ahol ma él, vagy kissé jobbra vagy balra.”
A mea culpa csak akkor jön, ha bebizonyítod, hogy egy nép ősi emlékezete az XI. századi kódexek latin nyelvű szövegeit vette alapul.
"A hun-magyar rokonság Kézai alkotta FIKCIÓJA évszázadokon át befolyásolta a magyar történelmi tudatot.” Mondod TE! Nem gondolom, hogy akadt olyan viskóban élő parasztember, aki akárcsak a dicsőséges Árpád-házi időkben, vagy akár Mátyás király uralkodása idején kinyilatkoztatásként Kézai mester munkáit olvasta volna vak buzgalommal, és kábult mámorában több ezer "kaszaforgató” sorstársával együtt szájhagyományképpen a hun-magyar rokonság "fikcióját” örökítette volna tovább unokáinak.
Márpedig ezt az abszurd feltételezést kell támogatnunk, ha a fenti állításodat hitelesnek tekintjük. Ez esetben viszont számolnunk kell azzal, hogy a középkor derekán a "korabeli média” igen kifinomult eszközökkel volt képes manipulálni az istenadta nép tudatát. Ebben az esetben viszont már, egy újabb összeesküvés elmélet szövögetésének kellős közepén találjuk magunkat. Azt ajánlom mérlegelés gyanánt mindenkinek, hogy döntsön a felől, hogy a magyar emberek nagy része egészen az 1848-49-es szabadságharc leveréséig, sőt egyes hagyományőrző területeken még napjainkig is tekinthetőek-e latinul író krónikásaink "agymosott” áldozatainak vagy sem. Döntsön, hogy kinek hisz jobban a XI-XIII. század között élt hazai és külföldi tudós krónikaíróinak, vagy a Bach-rendszer terrorja idején megszületett finnugorizmus mai "kétségtelen nyelvészeti tényekkel” előálló képviselőinek!
A művelt magyarok körében hatalmas felzúdulás fogadta a finnugor származás tanát. Széchenyi István, Arany János, Ady Endre, valamint Tóth Árpád is a belső-ázsiai őshaza és török voltunk mellett tartott ki. A tudományos körök mértékadó része viszont a XIX. század végén szkíta-hun rokonság "romantikus álmodozását” a vogulok (manysik) és osztjákok (hantik) tudományosan "igazolt” kapcsolatára váltotta. A finnugor nyelvészek szerint a magyar nép finnugor származású nép, amely a finnugor törzsek szakaszos szétszakadása során jutott önálló nyelvi és népi világhoz. E szerint a vélemény szerint léteznie kellett egy a finnugor népeket egykor tömörítő uráli népnek, uráli ősnyelvnek. A feltételezett ősnép őshazája valahol Nyugat-Szibériában és az Urál hegység északnyugati részére tehető. A finnugor kutatók, szerint sűrűn egymásba ékelten élő ősnép később fokozatosan kelt vándorútra és szakadt szét.
Mindent tudsz. Gratulálok. Tehát drukkolj a turulnak :)))
"A reneszánsz idején Mátyás udvari történetírója, Bonfini (1434 k.-1503) hun- avar-magyar azonossággá bővítette e hagyományt. (Ezzel a szellemi konstrukcióval a 19. század végi hazai hivatalos tudományosság leszámolt ugyan, de elemei máig tovább élnek a szépirodalomban, a népszerűsítő irodalomban, illetve a publicisztikában.) Bonfini a készen talált magyarországi forrásokat - mindenekelőtt a Kézaira építkező 15. századi krónikairodalmat - jelentős mértékben kiegészítette, mégpedig a világtörténeti háttér hozzáadásával. [...] Uralkodóját, Mátyás királyt, maga is egy Attila formátumú, világtörténelmi méretű uralkodóként képzelte el. Ezt a törekvését azután humanista ellenfelei, pl. Callimachus Experiens (vagyis Filippo Buonaccorsi) Attila c. írásában gúnyosan fel is emlegették. Attila a magyar királyi arcképcsarnok állandó résztvevője lett, attól kezdve, hogy először megfestette esztergomi palotája falán Vitéz János. Attila magyar királyságának gondolata a rendi-nemesi nemzetkép meghatározó elemévé vált. A török magyarországi foglalása idején a hunokat sokáig a törökök előképének tekintették. Maga Heltai Gáspár (1490?-1574) is tarthatatlannak érezte a Bonfinitől örökölt Attila-Mátyás párhuzamot, sőt a pápa és Attila találkozását leplezetlen gúnnyal mesélte el. Oláh Miklós Attila c. művében (1536), a török előrenyomulásának leírásánál is, párhuzamot fedez fel a hunok és törökök között. Szenci Molnár Albert 1621-ben Attilát az örökké tartó magyar hadi virtus megszerzőjének, műpártolónak és a világ dicsőségének írja le. Az ellenreformáció hasonlóan nem eredményezte az "Attila magyar király" hagyomány elsorvadását, sőt megtalálta útját a jezsuita irodalomba is. Tarnóczy István (1680-81) Szent István életrajza jóváhagyólag említi, hogy Attilától örökölte vitézségét, noha egyébként államalapító királyunk mindenben túltett rajta. [...] Igazuk van azoknak, így Bóna Istvánnak, akik a könyvnyomdászat fejlődésében, illetve a magyar nyelvű fordítások megjelenésében látják azt a tényezőt, ami lehetővé tette a hazai történeti tudat egységesülését, s azt, hogy az a társadalom legszélesebb rétegeit átjárja. [...] Ezek örökítették át az újkorba, az olvasó és tanító világi és egyházi középrétegek gondolkodásába a hun-magyar és az "Attila magyar király" hagyományt is."
Ezt azért ellenőrizd még egyszer: "Az illető pár hozzászólással korábban éppen valakinek nekiesett hasonló okból."
Rám ugyanis az jellemző a legkevésbé, hogy a vitapartner helyesírási, nyelvhelyességi hibáin lovagoljak. Tán azért, mert magam is sok betűhibát ejtek. Nem azért, mintha nem lennék tisztában a szabályokkal, hanem hajlamos vagyok a kapkodásra, melléütésre. Lentebb is, a "tisztesség" szóból kimaradt a második "T". Amire gondolhatsz:
H-turul válasz | megnéz | könyvjelző 2006.08.04 18:45:45 (13077) Akkor kezdd a nemzet védelmét
a helyesírásoddal. A kisebbség az nem két "s". A te tiszességed az persze más kategória, az igencsak kétes.
Nem helyesírási hibával kötekedtem. SZÓJÁTÉK! Sokkal durvább.
Annak viszont örülök, hogy a jelek szerint olyan sok stiláris, nyelvhelyességi hibát nem találtál nálam. Ha nem unod, nyugodtan keresgélj tovább és amit találsz dörgöld az orrom alá. Engem nem zavar.
A szobor elhelyezésével a XII. kerületi önkormányzat nyíltan szembehelyezkedett a hatályos jogszabályokkal, állítja Forgács Imre, a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője. A hivatal el kívánja kerülni azt, hogy a hétvégén atrocitások történjenek, ezért október 23. után bontatják le a szobrot.
------
Hogy is volt/van a klasszikus mondás?:))))
"Maga már rég nem lesz rendőrfőkapitány( közig.hiv. vezető), de én még mindig kurva(Turul-szobor) leszek a Rákóczi-téren( XII.kerületben) "...:)))))
Most megint nagy hangzatos bejelentés, 30 nap stb., aztán....:))
"nyelvhasználat" a roppant gazdag és szép magyar nyelv nem normák kérdése, hanem egy igazi alap arra, hogy a félhülye nem magyar érzelműek felismerhetők legyenek."
Ha nem normák kérdése, akkor milyen alapon kritizálhatnád mások nyelvhasználatát?
A "félhülye nem magyar érzelműeket" magyar nyelvhasználatuk alapján -- a nyelvi normákról lemondva -- miről ismered fel?
Tippem:
aki azt mondja magyarul, hogy maradjon csak a turul, csak az magyar érzelmű :o)
"nem udvariatlanság kötelesség! a magyar nyelv érdekében!!!"
És ki az, aki kijelentheti magáról, hogy éppen ő a magyar nyelv érdekeinek a legjobb képvislője? És ez a hozzállás mennyiben különbözik pl. az egész magyarság érdekeinek a legjobb képviseletétől?
"De lépjünk tovább: Mások nyelvhasználat-kijavítási próbálkozását szóvátenni nem udvariatlanság? Még akkor is, ha igazad van?"
Nem bizony. A dolog azzal kezdődik, hogy valaki normát szeg: udvariatlanul viselkedik. A normaszegés kifogásolása nem lehet ugyanolyan normaszegés, mint maga a kifogásolt normaszegés, mert ha az lenne, akkor a normát nem lehetne betartatni, így a norma kiüresedne és értelmetlenné válna.
Az más kérdés, hogy mi számít a normának -- az-e, hogy te személy szerint mely nyelvi jelenségekkel értesz vagy nem értesz egyet, vagy az, hogy egy adott közösség milyen megnyilvánulásokat tekint zavarónak.
"Egyébként mások nyelvhasználatát kijavítani akkor is udvariatlanság, ha véletlenül igazad van."
Az illető pár hozzászólással korábban éppen valakinek nekiesett hasonló okból. Ráadásul - tudom, hülye vagyok - nem gonoszságból teszem, hanem éppen ellenkezőleg: abból a naív hitből kiindulva, hogy szebbé sé jobbá tudom tenni a világot.
De lépjünk tovább: Mások nyelvhasználat-kijavítási próbálkozását szóvátenni nem udvariatlanság? Még akkor is, ha igazad van?
Újlaki, te igényesen fogalmazol és kevés helyesírási hibát vétesz (nem elütésekre gondolok, hanem igazi hibákra), de nincs rá alapod, hogy mások beszédét hibásnak nyilvánítsd -- kivéve a külföldi diákok első magyaróráit.
Anyanyelvi, mentálisan egészséges beszélő nyelvtani hibát nem vét, a többi pedig stiláris kérdés.
Egyébként mások nyelvhasználatát kijavítani akkor is udvariatlanság, ha véletlenül igazad van.
mesék nem érdekelnek. Erre mit csinálsz? teletömöd a topikot ide nem tartozó mesékkel.
Te egy beteg ember kell, hogy legyél. Bonfini a korábbi századokat illetően vezérfonalként Thuróczy János krónikáját követi, azonban ennek sovány anyagát alaposan felhizlalja az egyetemes történeti feldolgozások, elsősorban az olasz Flavio Biondo középkortörténete segítségével. Emellett az egyes nagyobb szakaszok speciális szakirodalmát is hasznosítja: a hun időkre Enea Silvio Piccolomini (a későbbi II. Pius pápa) gót történetét, az Attila halálát követőkre Paulus Diaconus longobárd, majd ismét Enea Silvio cseh históriáját, Marcantonio Sabellico (mellesleg kebelbarátja) Velence-történetét. Az epizódokhoz részmonográfiákat vesz elő: Einhard Nagy Károly-életrajzát, egyes szentek legendáit, Rogerius tudósítását a tatárjárásról, Filippo Buonaccorsi (humanista nevén Callimachus Experiens) beszámolóját a várnai csatáról. Ezek mellett mintegy ötven antik és modern szerzőt hasznosít. Ez és a retorikus eszköztár tette képessé arra, hogy Magyarországot és történelmét újszerű felfogásban mutassa be, jóllehet lényegesen több adattal ő sem rendelkezett, mint elődei, mint Thuróczy.
Ha neked van igazad, akkor a világ történelmet az írásbeli emlékek nélkül kell feldolgoznia valakinek.
A szabály az szabály.. mondaná jóAnyám. Tehát bontani kell.
Bár...manapság fennmaradási engedéllyel minden megmaradhat. Hát követeljük ki. Vagy: legyen valódi eredménye a dolognak: minden, de minden engedély nélküli, vagy utólagosan fennmaradásilag engedélyezett tákolmányt (1989 jun. 16.a kzdő határidővel) egyszerre, egy napon le kell bontani. jövő tavaszra megszervezhető.
Ha nem megy, akkor kapjon utólagos engedélyt a Turul is, nem lehet kettős mérce.
Az építmény, amely körülveszi a szobrot, egetrengető, azt semmi módon nem engedélyezhető. Megjegyzésem: a nemzetgyalázó városligeti 56-os emlékmű is állni fog. Engedéllyel. Inkább védjük meg a Turult. Hadd féljen tőle Ungár Klára. Hátha egyszer tiltakozni fog Bojár Iván ellen. Ménem mennek a globalisták Ámerikába?
A turult nem kell megvédeni senkinek, mert azt a magyar nemzet szelleme védi.
Te voltál kíváncsi a hunokra, tessék Bonfinitől:
"A hunok vadászatból éltek, és egy isteni csodajel késztette őket kivándorlásra. Amikor ugyanis a Maeotis lakói közül néhányan találomra vadászatra indultak, egy szarvas tűnt fel előttük, amelyet a mocsárban lelkesen üldözni kezdtek, és a szarvas elejtésének vágya annyira elragadta őket, hogy véleményem szerint a cimmer Bosporustól nem messze átkeveredtek a befagyott Maeotison, ámde ahogy az európai Sarmatiában megálltak, a szarvas eltűnt. (195) Megnézték a vidéket, csodára megtetszett nekik, aztán hazamentek Ázsiába, és rendre elbeszélték öveiknek a dolgot. A hunok nem szerették lakóhelyüket, és a talaj terméketlensége vagy a nép sokasága miatt gyermekeikkel és asszonyaikkal együtt e vadászok vezetésével átvándoroltak Európába. Az övéknél termékenyebb tájat találtak, megszállták a mocsár egész környékét, és akiket legelőször megtámadtak, azokat feláldozták Victoriának; a többieket meghódították és szolgaságra vetették. Leigázták az alánokat is, akik azt a helyet korábban foglalták el, és sokkal szelídebbeknek mutatkoztak, mint ők; nem kegyelmeztek a szomszédos gótoknak sem, akik ellen eltökélten hadakoztak.
A magyarok évkönyvei azt mondják, hogy a hunok az üdvösség háromszázhetvenharmadik esztendejében, Valens császársága és Damasus pápasága idején költöztek Európába, vezéreik voltak a Zemék családjából született Csele fia Béla, továbbá ennek fivérei, Keve és Kadicsa, aztán Bendegúz fiai, Attila, Keme és Buda a Kádárok nemzetségéből; Észak meghódítása végett a száznyolc törzsből összeszedtek tízszer száznyolcezer embert, bíróvá megtették a bölcs Kádárt; rendeleteiket isten igéjével és a közösség nevében hirdették ki; váratlan vagy előre eltervezett háború esetén véres kardot hordoztak körül, és kijelölték a gyülekezés helyét; aki azonnal nem engedelmeskedett, ugyanazon karddal megölték, mely szokást, mint látjuk, Erdélyben török támadás esetén mind a mai napig tartják; mivel óriási erőkkel rendelkeztek, nagy bátorsággal, mintha az egész világot meg akarnák semmisíteni, leigázták a besenyőket, a ruténokat, a fehér és fekete kumánokat, egész Dáciát és Sarmatiát, és végül a Tibiscus folyónál, melyet most Tiszának neveznek, verték fel a táborukat. (200) Jordanis történetíró azt hagyományozza, hogy ez a nép iszonytató megjelenésű, fekete képű, sötét tekintetű volt, sebhelyekkel borított, melyek vadságot és kegyetlenséget árasztottak, mert az épp hogy megszületett csecsemő arcát borotvával megszabdalták, hogy előbb ízlelje meg a sebet, mint az édes tejet; a sok heg miatt csupasz ábrázattal öregedtek meg. Alkatuk a legkevésbé sem elegáns, válluk széles, testük mozgékony, edzett és robusztus, nyakuk izmos és egyenes, valami lomha gőgről tanúskodó, nyilazásban, lovaglásban kiválóak, az emberi külső mögött állati gonoszsággal."
"Én pedig nem akarom most Anaxilaust meg Theopompust utánozni, nem akarok mást, mint ami a feladatom, nem mint ők, akik történeti könyveik előszavaiban a legkülönbözőbb rágalmakat szórják a többi íróra, mégis azt hiszem, hogy velem a legszigorúbb bírálónak is enyhébben kell bánnia, tudniillik olyan história megírására kaptam utasítást, amely fontos, feledésbe merült, és jóformán nem akad szerző, aki megvilágította volna, ám ha mégis, hát nagyon kevés, és az is ostobaságokat ír barbár stílusban. Jó írók ily nagy szűkében ki írhatná meg egykönnyen a szkíta nemzet viselt dolgait, különböző korszakait? Márpedig, hogy a szkíták történelme mily nagy jelentőségű, könnyen felmérhető az alábbiakból. Az asszírok, akik azzal dicsekednek, hogy ők alapítottak először királyságot, Ázsia egy csekély darabját tartották, innen elkergették őket a médek, akik a rájuk szállt országban alig a negyedik generációig maradtak meg. Az utánuk következő perzsák, akik Európa egy részét nyugtalanították, alig kétszáz évig uralkodtak egész Ázsiában. A macedónok megtörték a perzsák erejét, de birodalmuk alapítójának, Sándornak a halála után meghasonlás támadt közöttük, és a hatalmas birodalom tönkrement. Az athéniek épp csak hatvannyolc évig parancsoltak azon a tengerparton, amely a Fekete-tenger és a Pamphyliai-tenger között húzódik. A lacedaemonok, akik a Peloponnesust és Görögország többi részét szerezték meg, és akik birodalmukat Macedóniáig kiterjesztették, mint mondják, még 30 évig sem uralkodtak, mikor a thébaiak szétverték őket. A rómaiak a karthágóiak legyőzésével szerezték meg a hatalmat, és igen sokáig uralkodtak az akkor elérhető egész földkerekségen. A szkíta nemzetek viszont, hogy mások sérelme nélkül mondjam, és ne kisebbítsem a római birodalom méltóságát, mindezeket felülmúlták, mégpedig elsősorban a gótok, a hunok meg a vandálok. A gótok ugyanis, miután a hunok kiűzték őket székhelyükről, Ázsiára és Európára rohantak, szinte az egész római birodalmat felforgatták, elfoglalták Hispániát, és ott uralkodtak. A hunok, a most is nagy területet birtokló magyarok elődei, nemcsak Pannóniát meg Illyricumot dúlták fel, hanem Itália nagy részét, Germániát és Galliát is. A vandálok egy darabig Európa-szerte száguldoztak, először Hispániát foglalták el maguknak, aztán Afrikát. Hogy mit tettek a szarmaták, oly sok nemzet ősei, a longobárdok, mit tettek a szlávok, akik nagy területen sok nemzetre és nyelvre oszlanak szét, azt inkább az öregektől, mint az íróktól tudjuk. Mire mindez? Hát, hogy mindenki belássa, éppen nem könnyű feladatot vállaltam ezzel az oly sok nép történetét felölelő kötettel, amihez még az is hozzájárul, hogy – mint mondják – a beszéd a lélek tükre. Fogadd tehát, kegyes fejedelem, jóindulattal a neked ajánlott művet, tégy úgy, mint a halhatatlan istenek, akik kevés tömjénnek is örülnek, és az áldozatot bemutatónak a leghitványabb ajándékát sem utasítják vissza; ha találsz valami dicséretre méltót benne, az felséged szellemének tulajdonítható, aki az írásra biztatott és lelkesített, ha viszont fonákságot, az a tárgy nagyságával, tökéletlenségemmel és az idő rövidségével magyarázható, mely koraszülöttet hozott a világra. Légy tehát boldog, olvasd el e könyveket, amelyekből nem minden gyönyörűség nélkül ismerheted meg őseid minden tettét. "
Sicambriára Bonfini művében több utalás is található. Az egyik utalás szerint azért ölte meg Attila fivérét, mert az Sicambria romjain felépített várost magáról Budának nevezte el (1.3.120 fej. 80 oldal). Ugyanebben a műben: Óbuda közelében, Sicambria alatt, ott, ahol most is fekszik egy falu, melyet a hunok átkeléséről szittya nyelven Kelenföldnek neveznek. (1.3.10 fejezet 72 old.)
Hogy precíz legyek. És netkonform. Biztos lehetsz, hogy amikor majd az emlékirataimat fogom írni, netán hosszabb lélegzetű irodalmi alkotásra adom fejem, akkor igyeXeK majd az irodalmi nyelvhelyességhez tartani magam.
Corvin Mátyás udvarában alkotott Bonfini, aki elkövette az alábbi sorokat.
Rerum Ungaricum decades (1497!!)
Ám Beatrix érkezése nagyban csökkentette megközelíthetőségét és közvetlenségét. Nincs, aki ne csodálná jótékonyságát. Minden nemes mesterséget szívből támogatott, a legtávolabbi vidékeken is felkutatta a nagy tudományú embereket, minden tehetséget gondosan ápolt. Magyarországot megtisztította a parasztosságtól, behívta a civilizált mesterségek képzett művelőit, megszelídítette a szittya szokásokat, visszafogta az embertelen dölyföt, és Attila után elsőként kényszerítette fegyelemmel engedelmességre a kemény nyakú magyart.
(4. 8. 258-259)
(Ford.: Kulcsár Péter)
Sed Beatricis adventu facilitas eius et popularitas multo remissior effecta. Nemo est, qui eius beneficantiam non admiretur. Cunctas bonas artes affectate aluit, viros doctissimos in remotis etiam partibus disquisivit, virtutes omnes diligenter excoluit. Purgavit Ungariam rusticitate et inventos politicarum artium artifices introduxit. Scythicos mores mitiores effecit, immanem superbiam repressit et post Attilam primus ad obsequium diligens durae cervicis Ungarum redegit.
1517-ben megjelent Werbőczi István híres jogelméleti-jogtörténeti munkája, a Tripartitum, amelyben a szerző hun−szittya (hun−szkíta) alapon indokolja a magyarság ősi jogát Kárpát-medencei hazájára.
Ebben az időben a magyar közgondolkodásban megerősödik a hun rokonság, a Szkítiából származás tudata. Csáti Demeter verse így kezdődik:
„Emlékezzenk régiekrel,
Az Szythiából kijüttekrel,
Magyaroknak eleikrel,
És azoknak vitézségekrel.”
Farkas András versében pedig a következő sorokat találhatjuk:
„Mind a scythiai hatalmas magyarok
Származának két jeles férfiaktól:
Egyik férfiúnak Hunor vala neve,
És az másodiknak nagy Magor vala neve,
Kiktől ah magyarok felneveztetinek:
Hunorrol hunnusnak, Magortól magyarnak.”
Szenci Molnár Albert (1574−1634) igyekezett egyesíteni a kétféle tudást: a hazai hun−magyar hagyományt és az erősödő európai vélekedést a jugor−magyar nyelvrokonságról. Latin−magyar szótárának előszavában így ír: „Ezt a magyar népet a jóságos nagy Isten −- ugyanúgy, mint hajdan Izráel népét a Vörös-tengeren át − mozdította ki a szkíta pusztaságból és a Maiótis ingoványain keresztül − egy szarvas útmutatásával! − csodálatos módon vezérelte, és Európának erre a leggyönyörűségesebb részére helyezte…” Magyar grammatikája előbeszédében viszont a következőképpen fogalmaz: „…ha most valaki azt kérdezné tőlem, hogy honnan ered ez a nyelv, vagy mely más nyelvekkel rokon, bevallanám, hogy nem tudom. Látom ugyanis, hogy akik mostanában több nyelvű szótárakat szerkesztenek és az illető nyelveket eredetük szerint megfelelő osztályokra tagolják, a magyart mindig kérdésesnek hagyják. Annyi bizonyos, hogy nyelvünk az európaiakkal nem rokon… Tudom azonban a legtudatlanabbakkal együtt, hogy Ázsia szkíta vidékein ma is élnek bizonyos népek, amelyek a mi hun nyelvünket használják.”
A 17. század század első felében a magyar gondolkodók közül Zrínyi Miklósnál a szittya rokonságra történő utalásokkal találkozunk, melyek a krónikák s Szenci Molnár Albert sorainak ismeretét tükrözik:
Szerinted BÁRKI tiszteletet érdemel, kizárólag azért, mert regisztrált egy fórumra? Hát, megértelek. Ennél több valóban nem telt tőled...
Csacska gyerkőc ÉSZérv? Tőled? Majd amikor a ganajtúró selymet sző! Soha nem voltál képes többre, mint az innen-onnan összekotort, rágatlanul nyelt és emésztetlenül visszaböfögött katyvaszt idehányd!
Azt hiszed bárkinek meglepetést okozol ha visszatérsz önmagadhoz és bőgve anyázol?
Tudod nyomorult, az hogy a TURUL törvénytelenül került oda, még nem jógosít fel, hogy mellőzd a tiszteletet a többi fórumozóval. Elfogy tak az észérveim? Ja úgy mint neked. Most akkor játszunk ilyet.
Rögvest fejest a szarba? Már megbocsáss, de én inkább nem fogom elemezni felmenőid génállományát, ugyanis elég csak annyi, hogy TE következtél tőlük. Jó, tudom, a legjobb technológia sem bombabiztos, a híres svéd golyóscsapágyak közt is akad selejt, de szellemi teljesítményedet nézve sajnálattal kell megállapítanom, hogy a normától való ekkora eltérést kizárólag a technológiai hibával magyarázni elfogadhatatlan. Itt már az alapanyag is feltétlenül hibás.
Egyébként egy dologban csúnyán túloztam, vissza is vonom. A "csekélyértelmű" kifejezés rád alkalmazhatatlan, ugyanis feltételezi az értelem valamiféle minimumát.
mert nem fogom többet ismételni és legközelebblópokróc leszek és igencsak gunyoros. Az pedig nem fog jót tenni sem az arcbőrödnek, sem az önbecsülésednek!
Fikázza ám a Hippopotamus amphibius! Egyszerűen akadnak emberek, akik számára a turul (KIS BETŰVEL!) nem egyenlő az oltáriszentséggel és még ráadásul összehasonlíthatatlanul többet tudnak mind a turulról, mind a körülötte kavart takonyhabról mint csekélyértelműséged. Az ÖSSZES TÖBBI turul marad, konkrétan EZ pedig megy valami más helyre.
Ha elmentitek a képet és kinagyítjátok, akkor javasolnám megtekintésre a Magyar Légierő címerét. - kék színű - Akkor ezek szerint, azok a katonák, akik a Magyar Légierőben szolgálnak, mind fasiszták?? 
Berger Kato csókoltatja a tisztelt olvtársakat... :)
Jókai szavai
Azután a kiterjesztett szárnyú turulmadár, aki karmaival átölelve egy mezítelen hölgyalakot ragad magával: a nőalak egyik kezében csészét emel, melyből a turult itatja, másikban lobogó fáklyát tart. 
De a mult tovább él :)))
