A Tmax RS hívót próbáltam (kézi hívás) a „sima Tmaxot nem”, nekem nagyon kemény kontrasztot adott hígítva 1+1 vagy 1+2 lehetett szelídíteni, de így is csak ISO50 volt a Tmax100, A sima ff fórumon írogatott Alhazen néven (Sajnos 2007 –ben elhunyt, személyesen nem ismertem.) egy nagyon profi laboros Ő ajánlotta az Xtol –t, elkezdtem vele kísérletezni és nekem nagyon bevált. Ezután már csak egyetlen hívót használtam mellette, a PMK, az alacsony kontrasztú hívásokhoz (Mármint a hívás meredekség alacsony). A 24 °C nem lehet lejjebb venni? Ezt potival állítod vagy valami nyomigás elektronikával, ami ha nincs meg a 24 °C akkor letilt. Arra gondolok, kellene egy kapcsolót tenni a fűtőbetétre és ha nem akarod lekapcsolod, nem lehet nagy mutatvány egy ilyet + ba beszerelni. A gond csak akkor van, ha érzékeli, hogy nincs fűtés és kiáll hibára.
Székesfehérváron. A gép a fekete-fehér hívásokat 24 fokon végzi. A hívási időktől bizonyos százalékokban lehet eltérni, de más korrekcióra nincs lehetőség. T-max hívóban próbáltam eddig, viszont váltanék vegyszert a siíkfilmek miatt. Kodak RS-re gondoltam, de bitang drága. A folyadék törzs lenne a szerencsés nem nagyon van helyem és körülmények vegyszert keverni, szűrni, tárolni. Ez a helyzet a kézi hívással is. Nem tudom sem mosni, sem öntögetni a vegyszereket. A boldog békeidőkben az ID-11-et használtam és nagyon bejött. Ilfotec ddx és egyéb újabb anyagokkal semmi tapasztalatom sincsen. Az egész laborálás inkább kedvtelésből megy, de azért a preckós kidolgozást nagyon bírnám.
Nekem kb. ez jön ki némi ps-os buhera után.
Tmax100 főleg síkfilm esetén érdekelne, a por alapú hívó kevésbé, de szívesen hagyom magam meggyőzni.
Ha esetleg volna kedved egy teszthez, így akármelyik hívó / film párost be lehet mérni tényleges ISO és meredekség szempontból. Ezen „tesztet” már elvégeztük, bár én csak a mintákat mértem vissza, Foma100 9x12 síkfilm / Xtol klf. hígításban és időkkel. A hívásokat Nagson kartács végezte, ez egy hosszú folyamat volt, a lényeg az volt, hogy ugyan abban a tankban hívógéppel a tényleges ISO úgy 12 körül volt, míg a kézi hívás esetén percenkénti 3x forgatással ISO50. Így a hívásadatok nagyon hasonlóak voltak mint nekem roll hívás esetén, egy szintén Jobo de más típusú tankban. De most kíváncsi lennék pl. a Tmax100 / Xtol 1+1 viszonyára hívógép esetén. Persze csak akkor ha téged is érdekel.
Jobo hívógép. Előmosás és 24 fok. Nincs más lehetőség. A 4 perc alatti időket már nem is tud hívni. Találtam két számítógépes programot, az egyiken van is orwo, de eléggé különbözően váltják át a hőmérsékletet. Film dev... és Massive dev...
Sajnos nekem erről kevés tapasztalatom van, amiket próbáltam valahogy szemcsésebb lett a végeredményt mintha 20°C hívtam volna (Persze a táblázatok szerinti rövidebb hívásidővel.). Szerintem maradj a 20°C –nál. Persze ezt is, mint elég sok mindent, ki lehet mérni ;-)))))
Köszönöm, de annyit nem ér a dolog. Régóta lapít néhány tekercs rollfilm exponálva, valószínűleg 100 helyen ki is lyukadt már. Viszont azért kíváncsi vagyok mi lehet a filmeken. T-max van itthon és ID-11, de hívási időt nem találtam hozzá. Ha már a kéréseknél tartunk 20-ról 24 fokra történő átszámításhoz van általános forma, vagy filmenként változik?
Szia! Nagyrészt egyetértek veled, nekem is vannak pl. FP-4 roll filmjeim amik 2009 körül jártak le elméletileg, de még bőven a lejárat előtt fagyasztva lettek, nemrég kipróbáltam és semmiféle mérhető ill. látható minőségromlást nem tapasztaltam.
A használt filmeknek is ugyan úgy megvannak a paramétereik adott hívóban, és hívás eljárással mint friss filmeknek itt írtam róla:
A kérdés, megfelelnek a paraméterek vagy sem? Illetve ahogy Busznyi is írta vannak olyan dolgok (Pl. foltos, vagy szélek felé csökken az ISO, vagy nagyon összeragadt a roll a papírral. stb.) amik miatt a legtöbb dologra nem használható egy adott film.
Szia! Ha érdekel, és persze van több tekercsed az említett filmekből, be tudom neked mérni mind a hívás meredekséget mind a tényleges ISO –t, bár kérdés érdemes é…
Szia! Amit említesz Forte filmet, arról csináltál nagyobb méretű analóg nagyításokat?
Nekem személyes tapasztalatom nem túl jó, még a friss Forte100 filmről sem, a tényleges ISO25 maximum, rettenetes kemény, nekem csak PMK –ban sikerült megfelelő meredekségre és finomszemcsésre hívni. De ekkor is a nagyobb méretű nagyításokon pl. a közép szürkék és környéke árnyalatokon azt vettem észre, hogy nem csak az adott tónusnak megfelelő árnyalatúak voltak a szemcsék, hanem volt mellette fekete és fehér is, ez nekem nagyon nem tetszett, és más filmeknél még hasonlót sem tapasztaltam. És az ISO25 erősen behatárolja a felhasználhatóságát.
Van nekem 10-15 éves Fortém. És 5-7-10 éves egyéb filmem. De azok nálam a hűtőben jártak le. Tehát tudom az előéletüket. Használom őket minden gond nélkül. Én az ellenőrizetlen filmekről írtam.
Az új C41-es negatív is fillérekért van egy jó fekete-fehér filmhez képest, főleg az alsóbb kategóriában (Kodak ColorPlus, saccperkábé úgy 600 forint és használható), de egy Ektar vagy Portra az már sajnos zsebbenyúlós mutatvány. És kár is szenvedni vele, színesben a digi egy-két nagyságrendnyi szívást és sok pénzt spórol az embernek, itt szerintem a kisfilm már nem rúg labdába. A dia az más tészta, ott még néha hajlandó vagyok a fílingért egy kisebb talicska pénzt áldozni.
A BW400CN jó anyag, de ha eddig nem foglalkoztál vele akkor felejtsd el, már nem gyártják.
Egyébként a színes negatívhoz való vegyszer sem drága, 5000 forint körül jár a literes kiszerelés amivel 16 tekercset elő tudsz hívni.
Az már más kérdés, hogy mihez kezdesz az előhívott C41-es negatívoddal...
Az igazság az hogy a bolhapiacon láttam fillérekért pár lejárt C41 filmet és otthagytam mert szines negativra nem akarok dolgozni. Hazafele jutott eszembe hogy mi lenne ha ff vegyszerekkel hívnám elő, rákerestem a neten és láttam hogy lehet de meggyöztetek hogy kár energiát fektetni bele. Ha már C41 akkor megkérdezném hogy a Kodak BW400CN fekete fehér film szemcsézetsége kisebb e mint bármelyik iso400 fekete fehér filmé ?
A C-41-ben az a lényeg, hogy nem kell hozzá olyan okosnak és precíznek lenni, mint a B-31-es technológiához.
Elég, ha tudod tartani a 37,8 C fokot 3 perc 15 másodpercen át, nem kell hozzá poliészter zokniban, gumitalpú cipőben lóbálni a tankot bal kézzel.
Minden filmet egyformán kell hívni.
Hívás közben az előhívott fémezüsthöz festékrészecskék tapadnak. Halványító fixálás közben kioldjuk az ezüstöt a rétegből, csak a festék marad. Az ezüstöt újra fel lehet használni, a kép pedig finom szemcsét, jó élességet, szép tónust kap.
Ha nem a technológia szerint hívod, lemondasz ezekről az előnyökről. A C-41-es filmek kapnak egy sárgás-vöröses maszkot, amitől elég kakás lesz a ff nagyítás, illetve színszűrőkkel biztosan ki lehet vonni ezt az árnyalatot, csak felszalad az expó.
A Kodak az egyszerű ipari feldogozáshoz gyártott olyan ff papírt, amit nem befolyásolt a maszk, illetve mehetett az RA-4 papírokkal egy hívósorra.
Kísérletezni, játszani persze mindennel lehet, próbáld ki, aztán számolj be mire jutottál.
ha nagyon ráérsz próbáld ki de értelme nincs sok. olyan fekete lesz a nega, hogy nem látsz át rajta. a szkenner azért képet gyárt majd belőle de sok melód lesz vele. én ultra szemcsés végeredményt kaptam, gyakorlatilag olyan ronda volt, hogy nem láttam értelmét ezzel kísérletezni. ettől függetlenül lehet, hogy én nem voltam türelmes és variálni kellett volna a hívásidővel, de nekem nem érte meg a vesződség.
Sziasztok! Tapasztalat C41 film hivasa Rodinalban ? Tudom hogy kiszamithatatlan, meg nem biztos a vegeredmeny csak kiserletezes cellal kerdem. Neten talatam, 5 perc aztatas majd R09 1+50 10:30p 20 fokon, stop, fixir, szaritas.
Ha a fekete fehér (továbbiakban „ff” ;-))))) analóg képkészítés érdekel, akkor itt találsz majd néhány infót. Ezen fórum leginkább, Ansel Adams által kitalált zónarendszerrel foglalkozna. Ezt elsőre azonban kicsit tegyük félre ;-))))
Nem tudhatom, milyen szinten állsz az analóg képkészítéssel, ezért ha már nem vagy kezdő hagyjad ki nyugodtan az elejét. Persze az is lehet, hogy erre az egészre nincs is szükséged ;-))))
Ha bármivel kapcsolatban kérdésed merülne fel, megkereshetsz a: b31@mailbox.hu címen. Igyekszem hamar válaszolni. Ha érdekel a technika tudok segíteni a gyakorlatban is (Bp. XI. kerület), a fényméréstől a nagyításig. Nem kell megijedni, a költségek miatt, általában csak az anyagárat szoktam elkérni, már ha felmerül ilyen.
A teljesen kezdőknek ajánlanám:
Győri Lajos, Baricz Katalin: Első felvételeim és
Csillag - Baricz: Első nagyításaim c. könyvét
És még:
Itt elérkeztünk ahhoz a ponthoz hogy egyedül is megpróbáld a filmhívást, majd a nagyítást. Azt azért vedd figyelembe, csak olyan dolgokat fényképezz le az első tekercsre, amiért nem szakad meg a szíved ha mégsem jött össze úgy ahogy számítottad…
Ha ezeken túlvagy, ajánlanék még néhány könyvet, persze nem kell kívülről megtanulni mindet, elég kettőt ;-)))))
Na, jó azért a felsorolásból érdemes néhányat áttanulmányozni:
Fotozsebkönyv : Szerkesztők Morvay – Szimán Műszaki könyvkiadó 1965
Sevcsik Jenő : Fotólabor 1963 Műszaki könyvkiadó
Sevcsik Jenő : A Fotos Labor 1973 Műszaki könyvkiadó
Barabás – Gróh : A Fényképezés Kézikönyve 1956 Műszaki könyvkiadó
DR. Szimán Oszkár – Pál Endre : Fotolabor és kidolgozástechnika 1999 Műszaki könyvkiadó
Egy kis vegyszertan:
Polster Alfréd Dr. – Polster Ákos 1979 Fotólabor Zsebkönyv Műszaki könyvkiadó
Dr. Polster Alfréd – Dr. Leintz Nándor : 100 Fotorecept 1955 Műszaki könyvkiadó
Lentz - Lindl : Fotovegyszer Lexikon 1962
Ajánlott olvasmány:
Szűcs Miklós : Fotoanyagok kidolgozása 1985 Műszaki könyvkiadó (Ezt csak erős idegzetűeknek)
(Azt azért megjegyezném, hogy néhány dologban mást gondolok, mint amik az ajánlott könyvekben le vannak írva, úgyhogy lesz néhány hozzászólás, ami ellentmond néhány a könyvekben található információknak. Ezeket legtöbb esetben természetesen „kísérlettel” is alá tudom támasztani. Adott esetben tudok ajánlani próbát, hogyan tudsz saját magad meggyőződni a dologról. ;-)
Ha úgy érzed minden OK, és elvagy zónarendszer nélkül is, ne is olvass tovább ;-)))
Esetleg azért érdemes tovább görgetni, mert van néhány tipp vegyszer, film, stb. beszerzésre, de az egyéb linkeket saját érdekedben, ne nyisd meg ;-)))))
A zónarendszer alapjai összefoglalva, ezen a vonalon indultam el én is.
Már többször leírtam hogyan lehet csekkolni viszonylag egyszerűen, csak fénymérő használatával (Nagyított kép ill. nagyítógép szükséges, no meg jegyzettömb.). Most ismét leírom.
Nézel egy olyan témát amin van kb. 6Fé különbség (De lehet több is. Fontos, hogy ne változzon a megvilágítás a „teszt” alatt.) A film névleges ISO –ját beállítod a fénymérődön, megkeresed a legsötétebb pontot arra exponálsz, de 2Fé gyorsabbat, majd + - 1,5-2Fé ½ v.1/3 fényérték lépésekben (Attól függően milyen pontosságot szeretnél). A téma többi részletét is leméred és feljegyzeteled. Előhívod a filmedet ahogy szoktad, v. gyári ajánlás szerint. A film száradása után, nagyítást végzel az általad használt papírra nagyítógéppel stb., a papírt úgy exponálod, hogy látszódjon a nega alapfátyla és mellette legyen egy olyan csík ahol a nagyítógép fényét nem takarja a film. A próbacsíknál az a jó érték amikor az alapfátyol ugyan olyan fekete mint a szél. Most megnézed ezzel az expóval melyik az a kép amikor szépen látszanak a feketékben a részletek (Ebből tudod meg a tényleges ISO -t), ill. látni fogod mekkora a film / hívás / papír stb. Fé átfogása. Más kérdés, hogy tetszeni fog é a kontraszt. Ha rajta van 6Fé a papíron, de neked túl lágy, akkor választhatsz keményebb filmhívást (Ez esetben szemcsésebb és életlenebb lesz a végeredmény.), vagy nagyíthatod keményebb papírra, persze mindkét esetben +fényt adni a kiégett részekre. Meg hívhatod lágyabbra is a filmet. Az hogy kinek mennyi részlet „kell” a Téma sötét részeiben az erősen egyéni, témától és hangulattól is függhet...
Na, lehet megszültem javítsátok a hibákat ;-)))))))
Alaptulajdonságok, klf. hívás és expo hatása a látványra; ISO –ra; meredekségre; szemcsére; felbontásra:
Ha kiválasztunk egy filmet és egy hívót előhívjuk bizonyos ideig pl. 20ºC –on (*), lesz egy tényleges érzékenysége (ISO másképp ASA, vagy DIN), lesz a hívásnak egy adott meredeksége, másképp keménysége (Vagy lágysága, hívás kontraszt, ennek meghatározására a gamma értéket használják, és a gyártók is meg szokták adni, filmekhez hívásokhoz.), szemcsézete, felbontása, kontúr élessége. Az, hogy egy adott papírfajtán ugyanazon nagyítógéppel, papírhívóval (stb.) pozitív kép hogyan fog kinézni a tónusokat illetően leginkább, a filmhívás meredeksége határozza meg (Szerintem 85-95% -ban.).(2*)
Tehát nagyon különböző filmekkel, hívókkal és hívási eljárásokkal is hívhatunk azonos meredekségre, az igazi különbség, a szemcse, az érzékenység kihasználás, felbontás, és a kontúr élesség lesz.
Ha adva két (Lehetne akár 10 féle is.) különböző pán anyag, amikre ugyanazt lefényképezzük, és előhívunk két eltérő hívóban (Lehetne akár 100 féle is.), de mindkét (illetve több) hívás meredeksége azonos (pl. 0,55Gamma) (3*). És helyesen exponáltuk mindkét filmet (A hívásnak megfelelő tényleges ISO –val.), majd nagyítunk ezekről papírképet, a tónusok annyira hasonlítani fognak, hogy nem, vagy csak igen nehezen lehet őket megkülönböztetni.
A látványban a tónusokat illetően, sokkal nagyobb különbség lehet az azonos film/hívó de eltérő meredekségű híváskor. Pl. Tmax100 / Xtol 1+1 0,55gamma és 0,65 gamma esetén.
Itt még hozzátenném, ha a fenti példánál maradunk és a két eltérő meredekségre kidolgozott negatívról, készítünk egy egy nagyítást, ránézve a két nagyításra, az első legjobban szembetűnő különbség alapesetben, az eltérő hívásmeredekségből fog adódni. (Ha a szemcse nem tér el irreális módon.)
Érdemes még megemlíteni a szemcseképet, ezt nehéz egzaktul meghatározni, ez valami olyasmi, hogy mennyire „szép” a szemcse, nekem pl. a TriX400 szemcseképe sokkal jobban tetszik, mintha valamilyen „T” kristályos anyag szemcsésre kidolgozva.
Azt még megjegyezném, ha alulexponálunk egy filmet akkor az szemcsésebbnek hat, ha túlexponljuk akkor pedig csökken az élesség és a felbontás. De ez nagyobb témakontraszt és vagy nem megfelelő expo (és vagy kidolgozás) esetén akár egy képen belül is jelentkezhet. Mértéke eltérhet akár jelentősen is a fedettség függvényében. A sötétebb helyeken szemcsésebb, persze ez kevésbé zavaró mintha világosabb részen szemcsés egy kép.
Visszatérve a példánkhoz a Tmax100/Xtol 1+1 az általam kedvelt meredekséghez (kb. 0,55gamma) 8 percig kell hívni, (5* Az általam használt filmhívás.) ami nekem az általános film / hívás párosom. Abban az esetben ha csökkentem a hívásidőt pl. 6min csökken a hívás meredeksége, csökken az ISO, kisebb lesz a szemcse, és javul a felbontás. (4*) Ha növelem a hívásidőt pl. 10min, meredekebb, kontrasztosabb lesz a kép, nő a szemcse, nő az ISO, csökken a felbontás. Sajnos az ISO a legtöbb esetben korán sem olyan mértékben nő, mint azt a gyártók illetve klf. szerzők állítják. Tehát az ISO400 gyártott film, erős túlhívás esetén sem lesz ISO1600 de mégy ISO800 se, sok esetben ISO500 vagy még annyi se, cserébe a szemcse félelmetes nagyságokat érhet el. És még lágy papírra is nehezen nagyítható. Viszont ha csökkentjük a hívásidőt az ISO rohamosan csökken, akár kevesebb mint a felére.
* első körben igyekezzünk betartani a 20ºC, és ne térjünk el.
2* Persze az adott film színérzékenysége (Persze itt a Pán kromatikus filmekre gondolok), és a gamma görbe alakja sem mindegy, de ezek csak 5-15% befolyásol.
3* Később ki fog derülni, hogy igazából a gamma, korán sem olyan pontosan határozza meg a hívás meredekségét, mint a denzitáshatárok, de ebbe itt még nem mennék bele.
Hogy pontosan mit is jelent a gamma az alábbi könyvekben utána lehet nézni:
Fotozsebkönyv : Szerkesztők Morvay – Szimán Műszaki könyvkiadó 1965
Sevcsik Jenő : Fotólabor 1963 Műszaki könyvkiadó
Sevcsik Jenő : A Fotos Labor 1973 Műszaki könyvkiadó
Barabás – Gróh : A Fényképezés Kézikönyve 1956 Műszaki könyvkiadó
Tört számokban adják meg pl. 0,33, a maximális érték normál filmeknél nem éri el az 1-et. Magasabb szám meredek, a kisebb szám lágyabb hívást jelent.
4* Más módon is csökkenthetem a hívás meredekséget, pl. nem a hívásidőt csökkentem, hanem a hígítást, pl. Xtol 1+1 helyett 1+2 hígítást használok. Így az ISO kevésbé csökken.
