"Szép, korrekt dolog a cikkből olyanokat idézni,amelyek nincsenek is benne."
Egy erdészeti köbméter farakásban van 1 köbméternyi tiszta faanyag, a többi levegő. (ez igaz)
A cikk azt írja, hogy egy erdészeti köbméter frissen vágott tölgy súlya akár 1300 kiló is lehet. (ez NEM igaz)
Tehát a cikk írója tulajdonképpen azt írja, hogy 1 köbméternyi tömör tölgyfa súlya akár 1300 kiló is lehet.
Tehát tulajdonképpen azt írja, hogy a tölgyfa sűrűsége akár 1,3 g/cm3 is lehet.
Jelezd, ha valamelyik sorommal nem értesz egyet.
A frissen kivágott tölgy sűrűsége kb 0.98 (vízbe mártva csak egy icipici marad a víz felett)
tehát 1 erdészeti köbméter frissen vágott tölgy súlya általában 980 kiló körül lehet.
Az 1300 kilós súlyt kétféle módon lehet elérni:
- ha 100 százalékos páratartalmú környezetben leszednénk a fa kérgét, a rönköket tökéletesen párhuzamosra esztergálnánk, majd jó szorosan és tökéletes rendben belegyömöszölnénk az 1x1x1,7 méteres keretbe**.
- a 980 kiló fát olyan mérleggel mérnénk, amely mérleg tulajdonosa súly alapján történő fa eladásban érdekelt ;)
(**egyébként szerencsés pakolás esetén kb 1100 kilót még hihetőnek tartok)
Megkérdeztem, hajszárítóval szárították, valamint a komondor kutyájuk a kis meleg testével minden kuglidarabra ráfeküdt 1-1 napra.Remélem segítettem, és álmatlan éjszakáid ezzel megszűntek.
Én is jellemzően köbméterre veszem, szintén évek óta egy helyről. A szállítólevélen szerepel a súly is (náluk így szokás), de ez nem különösebben érdekel, hiszen térfogatra vásárolok, az meg megvan.
Aha.....Köszi, hogy felvilágosítottál.Köbméterre vettem fát, ami felpakolva ki is jön minden évben tökéletesen, de mázsával vágtak át.Teljesen mindegy, hogy ő miben számol.Az a lényeg, hogy amit a telefonban mond, az úgy van-e vagy sem.Jelesül kértem 2 m3 fát (1x1x1m) felpakolva X összegért, és az megvan.Ez olyan, mintha kérek 1 kiló kenyeret 300 Ft-ért, lemérem és megvan 1 kg.Amit ő kínált azt betartotta.Lehet a bonyolult (vagy csak Én nem érek fel hozzád) téziseket felállítani, de Ő ennyit hozott X összegért, én meg kíváncsiságból lemértem.Ennyi
Amikor a fák víztartalmát százalékban adják meg, akkor a víz súlyát mindig a teljesen száraz súlyhoz képest adják meg.
Tehát amikor a frissen kivágott, mondjuk 1000 kg/m3 sűrűségű fára azt mondják, hogy "nedvességtartalma 50%" az nem azt jelenti, hogy tonnánként 500 kg vizet tartalmaz és a másik 500 kg a fanyag,
hanem azt, hohgy ez egy (porszárazon) 660 kg/m3 sűrűségű fafajta, amely tartalmaz még 330 kg vizet is, tehát a száraz súlyához képest további 50% vizet is tartalmaz.
"Szerintem ez nem fedi a valóságot.Rendeltem 2 m3 fát, kihozták, és mivel évek óta tőle rendelek, megkérdeztem, hogy kiváncsiságból lemérhetnénk-e a tőlünk 2 km-re levő mázsálónál.14 mázsa volt.Tavaly őszi-téli vágás!"
A fa kereskedő tudja azt (amit a jelek szerin te még nem), hogy kb 1,7 m3-es farakás tartalmaz 1 m3 tényleges faanyagot, ezt az 1,7 m3-nyi fát hívják egy erdészeti köbméternek és ez a fakereskedés alapegysége mindenütt (ahol nem trükköznek, vagy ahol a vevő nem kéri másképpen).
Ezt tudta a fakereskedőd, ezért amikor két köbméter fát kértél tőle, akkor az alatt két erdészeti köbméter fát értett (=3,4 m3-es farakás).
Két erdészeti köbméter tölgy/bükk
- 15%-osra száradva (ez kb két év) kb 1400 kilós lenne,
- egy év száadás után kb 1500 kilós lenne,
- ha őszi vágás, akkor tavaszra kb 1800 kg.
Tehát amikor megmértétek a két köbméter fát, és a súlya (annak ellenére, hogy csak egy télen át tudott száradni) mindössze 1400 kiló volt, akkor ezen két köbméter esetén valószínűleg kb 400 kilóval vertek át (légszáraz súlyra vetítve kb 300 kg). Ez az átverési százalék nagyjából megfelel az amatőr módon ömleszett fát vásároló laikus vásárlóknál előforduló országos átverési átlagnak, úgyhogy emiatt nem kell szégyenkezned. Ha figyelmesen olvasol itt, akkor legközelebb ez a veszteség jóval kevesebb (ha veszel egy nedvességmérőt, akor közel nulla) lesz - és akár még ömlesztett fa esetén sem lehet majd becsapni.
„Szerintem ez nem fedi a valóságot.Rendeltem 2 m3 fát, kihozták, és mivel évek óta tőle rendelek, megkérdeztem, hogy kiváncsiságból lemérhetnénk-e a tőlünk 2 km-re levő mázsálónál.14 mázsa volt.Tavaly őszi-téli vágás!”
teljesen reális amit írsz, én is most vásároltam öszi vágású tölgyet, 7-800 kg ra jött ki köbmétere. (rönkben, erdeiben számolva/fizetve vásároltam)
ez a fa még vizes rendesen, fűrészeléskor, hasogatáskor látszik.
a nedvességmérő kiakad, de felhasogatva szépen szárad a napon, szélben.
Hüjére szoktam magam röhögni az ilyen ál okosságokon.
"Az mindenképpen elmondható, hogy a legjobb, ha keményfát vásárolunk, lehet az cser, tölgy, bükk, kőris, gyertyán, szil, akác. Ezek lassabban égnek, több hőt adnak, tovább tartják a hőt és a parazsat, viszont nehezebben gyulladnak meg. A puhafák (fűz, nyár, éger, hárs, nyír, fenyő) gyorsabban elégnek, kisebb hőt adnak, azonban könnyebben meggyulladnak."
Egy 1,1 méter átmérőjű, 1 méter hosszú kéreg nélküli rönk 1 tömör köbméter fa. (1 normál m3). Ez felhasogatva - hasábfa -, rakásolva - sarang - 1,75 normál m3-nyi lesz, ami 1 m2 alapterületű, 1,75 m magas farakat. 1 normál űrméternyi sarangolt fa 0,57 tömör m3. 1 erdei űrméter 1,35 normál m3 és 0,77 tömör m3.
Szokás - volt - a kereskedelemben 4%-os többletet adni. Ha ehhez a kéreg térfogatát is hozzászámoljuk, akkor 1 öl magas, 1 m2 alapterületű farakás számítana 1 tömör m3 fának. 1 öl3 = 4 tömör köbméter fa.
A fa víztartalma
abszolút száraz fa, 0% víztartalom. Elméleti víztartalom.
Szobaszáraz a 8-12% közti víztartalmú fa. Ennyi egy átlagos lakásban régóta lévő fából készült tárgy víztartalma.
Légszáraz a 12-15% vizet tartalmazó fa. Száraz fa. Kültérben lévő, esőtől védett fa. Víztartalma a levegő változó páratartalmától ingadozik
Szikkadt fa a 30% körüli víztartalmú fa.
Élőnedves, nyers fa: kemény fáknál ez átlag 43% víztartalom.
Szerintem ez nem fedi a valóságot.Rendeltem 2 m3 fát, kihozták, és mivel évek óta tőle rendelek, megkérdeztem, hogy kiváncsiságból lemérhetnénk-e a tőlünk 2 km-re levő mázsálónál.14 mázsa volt.Tavaly őszi-téli vágás!
