Nagy Sándor seregei is kimerültek, nem egyszer. Így, vagy úgy de pótolta ôket, ahogy Napóleon is. Ám más harcértékě seregek fölött rendelkeztek uralkodásuk/karrierjük elején és végén, ez teljesen igaz.
A nukleáris fegyverekkel szemben semmi nem védi meg a katonai ütôerôt. Ez így van. De, ha ezt nem számoljuk, akkor addig, amíg anglia egy nagyhatalom volt, vagy amíg -mint most a II. vh-tól- anglia mögött egy nagyhatalom áll, addig európa -a kontinens, ahogy az angol nyelv nevezi- nincs biztonságban katonai értelemben.
Ha nincs a hellénizmus, akkor a klasszikus görögországról annyit tudnánk, mint a pun filozófiáról, vagy a örmény történelemrôl. Róma a hellénizmust örökítette át ránk. A klasszikus görögország a hellénizmuson keresztül öröklôdött rómára. Róma volt a legsikeresebb hellénisztikus kultúrájú állam. A hellénizmus idôszakában nem csak Nagy Sándor volt birodalma hellénizálódott, hanem az ezen kívül esô területek is. A mediterránum nyugati medencéje is része lett a közös mediterrán civilizációnak. Hasonlóan ahhoz, ami az addig sokszíně európával történt a francia felvilágosodás következményeképp.
ui. Churchill arisztokrata volt. Az arisztokrata -měveltsége, szocializációja révén- nem szakmán kívüli, hanem maga a szakma, ha politikáról, államügyekrôl, történelemrôl és hadügyekrôl van szó. Churchill a maga idejében még el tudta látni a feladatait, ám mára e területek szakterületekké váltak. A professzionalizmus éthoszához képest az arisztokrata ténylegesen amatôr.
Napóleon: Nem! Időről időre legyőzte, csak túl sűrűn. Kimerült. A Brit szigetekben sok igazság van. Flottabázis, és a francia flotta csak próbált versenyezni az angollal, Wellington sem műveletezhetett volna, ha fordítva van. Viszont az angol szárazföldi erők csak versenyezhettek a franciával, a Szent Szövetségben még lényeges volt Poroszo. is
A mondást én úgy ismerem, hogy aki uralja Németo.-t (Berlint), uralja Európát. Érdekes, hogy ez talán még ma is igaz (pedig légierő, interkontinentális rakéták, támadó/?/ műholdak vannak, utóbbi inkább regényekben, de Verne-t is túlteljesítette az élet)
Ami a civilizációt illeti: A régi görögök vajon Nagy S. nélkül is ránk hagyták volna a gondolkodást? Nem tudom, talán igen, a rómaiakon át. Napóleon. Bizony-bizony: Code Civil. És kvtlen előtte méterrendszer (végre 10-zel kell osztani, nem 6,23789stb-vel)
Churchill. Az amatőr nem mint tudatlan, hanem szakmán kívüli értendő. Ebből következően nem alkalmazza a szakma bevett eljárásait (szabályait). Ez néha jó (kilép egy zsákutcából), néha rossz. És a fiú minden volt, csak akasztott ember nem (gyalogoskatona, tengerészeti min., pénzügymin, tötrténész/politikaelméleti, és bele is szólt a részletekbe a hajóépítéstől, a bombázásokig). Mivel okos volt, gyakran szólt jól (mellesleg gyakrabban, mint Hitler, bár az sem mindig mondott vakot). Persze máshonnan nézve profi. Szóval így is fogalmazhatunk, csak az amatőr szemléletesebb
OFF Triste! Ugyan nem engem szólítottál meg, de biztos segítené a nyugvópontra jutást, ha pár dolgot körülírnánk. Mondjuk így 1. antiszemitizmus (szintjei) zsidó vallású vagy közösséghez tartozó vagy származású polgártársaink nehezebben érvényesülnek (jutnak álláshoz, intéznek ügyet, tanulnak tovább) a közhangulat/döntéshozói vélekedések miatt meghozott korlátozó törvények miatt (pl 'zárt szám', pl. sárga csillag) megölésükre létrehozott intézményrendszer miatt (gettók és haláltáborok) 2. fasiszta: Jó az, hogy: pártállam, amely központilag dönt az ipari fejlesztésektől a polgárok kötelező világnézetig mindenről, és mögötte titkos és nyílt fegyveres erők vannak, minduntalan beavatkozással (itt a szint sem volna rossz, mondjuk a GDP százallékában, a börtönök telítettségében, stb) 2/b. fasisztoid: olyan, amibe fasiszta elemek vannak? Szóval a modern Svédországon kívül majdnem mindenki szóbajön, ha ügyetlenek vagyunk. Hogy legyünk ügyesek? Mondd el!
3. félfeudális: a termelés módja és szerkezete feudális (jobbágyok földtulajdon nélkül, tized, nem gépesített mezőgazd.), a mezőgazd túlsúlya. A hatalom gyakorlás feudális (az kevés, hogy királyság van, az is hogy megyerendszer van és a tanácselnököt főispánnak hívjuk - ezek CSAK nevek). De legalább vannak feud. elemei (a megyék önállóságnak szintje)
4. tömeggyilkos (tömeg): Mekkora ez a népesség %-ban? 2000 vagy 4000 fő tömeg? és pár hónap alatt? Kiadott parancs persze számít. A rossz döntés számít? És a 'szuboptimális döntés' számít? Főleg ha utóbbi elbírálásakor valamiféle 'adott helyzetben meglevő ismeretekkel' is számolunk. Továbbá: Idő szerinti függvény is van! pl. 1920/1935 Hadijog szerinti dolgok számítanak? (Szabad-e egyáltalán logikailag ellentmondásmentes hadijogról beszélni???)
Ésszerű-e a mondandónk árnyalását hangulati elemekkel csinálni (pl. tomboló, őrjöngő, véreskezű, stb.)?
Összegezve: Jó, ha van jelentése annak, amit mondunk, minél kevesebb homállyal. Addig kutyafüle. ON
Napóleon politikai zseni is volt. Európát idôrôl idôre legyôzte, csak a csatornán bukott el. Az európai uralomnak már akkor rákfenéje volt a LaManche. Aki nem uralja angliát, az nem uralhatja európát. Ezt a saját kárán tanulta meg Napóleon is, akinek a kezei közt egy új világ formálódott. Végsô soron ma is ebben a világban élünk. És ebben egy Nagy Sándorral. Napóleon sikereit az I. Köztársaság alapozta meg, míg Nagy Sándor apja Fülöp volt. Mindkét "apa" felállított egy forradalmian új hadsereget, egy nagyjából flottul měködô államgépezetet és mutatott egy célt is. E célt a "gyermekek" valósították meg és teljesítették túl!
Amúgy érdemes összehasonlítani a két világ történelmét egy olyan idôskálán, melynek nullpontja Khaironeia és Valmy.
A két világbirodalom egyformán összeomlott, de amit maga után hagyott mintegy hordalékként azt civilizációnak lehet nevezni. A hellenizmus és a nyugati civilizáció e hódítókkal született.
Hitlerrel semmi. Kulturtörténeti értelemben Hitler nem teremtett semmit. Csak pusztított.
Más. Hitlert ténylegesen, legföljebb okos amatôrnek lehet nevezni. Ám Churchill amatôrségét kétségbe vonnám. Lásd: a történelmi tárgyú munkáit, melyek nem amatôrre vallanak. Voltak balfogásai, de összességében egy okos profi volt.
Ami azt illeti, nem akarlak meggyőzni semmiről. Az őrjöngő náci diktátor kitételt nem tudom, hol olvastad tőlem, de biztos beidézed majd. Egyébként ha csak az lett volna- őrjöngő náci diktátor - , az önmagában még nem biztos, hogy több százezer magyar legyilkolásához vezetett volna. De éppen ezért Horthy sajnos annál sokkal rosszabb volt: egy vérekezű tömeggyilkos.
A tomboló magyar hivatalos, intézményesített, államilag támogatott antiszemitizmushoz nem mérhető mondjuk az angliai antiszemitizmus, de a sztálini sem. Ezt a döntő különbséget és lényegi eltérést látni kell: ha ezt nem látod, odajutsz, hogy jó, jó, Hitler (Horthy) antiszemita volt, na de Churchill is! Magyarországon Horthy alatt burkolt diktatúra volt, nem is burkolt félfeudális és fasisztoid elemekkel, ami gond nélkül ment át a végjátékban nyílt fasiszta diktatúrává. Ismét a lényeg fel nem ismerését jelenti, ha azt mondjuk, hogy Horthy csak egy "rossz" politikus volt. Rossz politikus volt, mert bár tehette volna, mégsem teremtett elég munkahelyet? Avagy áruld már el, hogy miért is tartod őt rossz - és legfeljebb rossz - politikusnak?
Bocs kavkaz, Napóleon a harcászat zsenije volt. Ahhoz, hogy ne menjen neki egész Európának, hadászati és politikai zsenialitás kell(ett volna)
Pl. Nagy Frigyes sokkal ügyesebb volt a maradó sikerekben (ott is fogyott a népesség!)
Nagy Sándorral is óvatos lennék. Halála után összeomlott a birodalma, tipikus ókori betegség, csak itt a birodalom sugara akkora volt, amekkora az újkorban nem lehet (ha hírterjedés időben számoljuk). És aki előkészítette, apukája, Fülöp (így magayrosan, bocs), akinek - úgy tűnik - volt TÜRELME, hogy nem az ő ideje számít, lesz még utána.
Hitler (szerintem) okos amatőr volt, annak hátrányaival és előnyeivel, plusz egy súlyos hiba: nem korlátozta a "józan belátás/paraszti ész" (amibe beleértendő a saját szerep 'értéken kezelése', a morál, az elvárható óvatosság és társai is) A másik okos amatőrt, Churchillt ez utóbbi korlátozta (sokkal kevesebb vad ötlete volt, azt sem mind csinálta meg)
Az összehasonlítás nem állja meg a helyét. Napóleon zseni volt, mint ahogy Nagy Sándor is. Ráadásul Marcus Aurélius kiemelkedô filozófus, míg Nagy Sándornak Arisztotelész volt a tanítója.
Hitler nem volt zseni, nem volt filozófus és egy Linzi reáliskolában tanult.
Én nem vélelmezek semmit Horthyról, és főleg, nem írtam semmit arről, amit a Rubicon állít róla. Azt írtam le, mit NEM állít: mármint, hogy egy örjöngő náci diktátor volt (amit te állítasz róla, mint hiteles képet), aki titokban kefebajuszt növesztett, és valószínűleg még gyermekeket is molesztált. (Az utóbbi megjegyzés is irónia volt.) A hiteles történelemszemlélet híve lennék, ami nekem nincs, így kénytelen vagyok nyitottan állni a dolgokhoz. Tudtommal csak moderáltan volt antiszemita (mint gyakorlatilag mindenki abban a korban, a Szövetséges politikuskat is beleértve, ami nem menti ugyan, de érthetővé teszi), nem vot diktátor, és Magyarország akkoriban nem volt diktatúra, főleg nem fasiszta diktatúra. Győzz meg, ha nem így volt. (Csak pár ember van amúgy, akiket feltétel nélkül gyűlölök: Sztálin, Hitler, Rákosi és még pár. Horty ezeknek a nyomába sem ér. Ő csak egy rossz politikus volt.)
Kedves barátom, ha naponta ezerszer írná le a Rubicon, amit te vélelmeztél Horthyról (szegény jóhiszemű ember hitt az eszményekben, ez lett a végzete), az akkor is bárgyúság lenne. Ez a "magyar náci párt folyóirata" kitétel érdekelne, lennél szíves kifejteni (érthetően, ha nem túl nagy kérés), mire gondolsz?
Olvass Rubicont. A magyar naci part tortenelmi folyoirata, de azert van benne par megfontolasra erdemes gondolat. Peldaul Hortyrol. Ami pedig a -nem nekem szolo- legutobbi hozzaszolasod illeti: inkabb ne szemelyeskedj, legyszives. Vitaban nem "cool". A Poldiliben ereny, de itt nem.
Hát kedves barátom, ahhoz még nagyon sokat kellene fejlődnöd - kb. párszáz évet - míg a legcsekélyebb mértékben is megfontolásra érdemesnek ítélném véleményeidet konkrétan a Horthy rendszerről és általában mindenről.:-)
Nem sok olyan történelmi személyt találtam idáig, aki merő poénból rendezett volna vérfürdőt külföldi nyomás alatt. A legtöbbször a kisebbik rosszat választották akkor is, ha mészárszéknek tűnik. Persze nyilván vannak kivételek, de az átlag azért nem viccből , "jódógában" tiporta a népet.
"Horty (és úgy tűnik sokan mások) ott követte el a hibát, hogy feltételezte, hogy a becsület, hűség, stb politikai fogalmak."
Azért ne akard már Horthyt, ezt a véreskezű tömeggyilkost úgy beállítani, mint aki semmi másnak, csakis nemes jellemének lett az áldozata. (Szegény drága ember hitt a becsületben és hűségben, miközben a rosszak kijátszották és elárulták őt).
Horty (és úgy tűnik sokan mások) ott követte el a hibát, hogy feltételezte, hogy a becsület, hűség, stb politikai fogalmak. Az a szomorú valóság, hogy az erkölcsnek vahjmi köze van a politikához. Egy állam politikáját ne az erkölcs irányítsa, hanem a józan ész. A románok jól tették, amit tettek. Okosabban manővereztek mindkét VH-ban, mint mi. (Ezért persze lehet őket utálni :) )
az nyilvanvalo, hogy a romanok reszerol teljesen logikus volt a nemetek hatbaszurasa, eppugy, ahogy a mi reszunkrol is az lett volna, kerdes az, mi lett volna, ha Hitler idejeben rajon a romanok turpissagara? azert ez a kis roman mulatsag neki 250.000 katonajaba kerult, meg a front tobbszaz kmes felszakadasaba
Jó pár hsz volt már, ami a Kárpátokról szólt. Meg a románokról.
A románokat nyilván nem érdekelte, hogy mi lesz Hitlerrel. Őket Románia sorsa - meg a sajátjuk persze - érdekelte. Kövezzetek meg , de azt mondom, ők legalább tudták, mit tenniük. Az utolsó pillanatig múlhatatlan hűségükről biztosították a németeket. Hogy ez kétszínűség? Az hát. Sikeres volt ? Az.
Nálunk mi volt ? A németek előbb tudtak dolgokról, mint a magyar vezetés. Felszólítottuk őket, hogy adjanak pc. hadosztályokat, mert különben kiszállunk. Noná, hogy hátracsapták a fülüket. Becsületes dolog volt? Lehet. Sikeres? Nem.
Ennek ellenére most már több forrás szól a Kárpátok védelméről. Ami valóban sikeres volt. Apám 44-ben Nagyilván szolgált mint határvadász. ( Besztercétől északra ). Egyszer, októberben mondják neki, hogy az az újság, hogy az oroszok Szolnokot nem bírták rohammal bevenni. Ők meg még kint voltak. Az oroszok azt a részt nem is támadták, harc nélkül kellett feladni.
Szóval, ha a D. Kárpátok nem vész el, ki tudja, meddig állunk ellen? Így aztán rohantak vissza, részt vettek Nyíregyháza visszavételében ( ölelték, csókolták őket, még ma is emlegeti )majd Tiszafürednél morzsolódtak fel és apám egy Focsani-Harkov-Kurszk társasutazáson vett részt.
Horthyék addig nem szállnak be a háborúba amig a német meg nem támad. A gond az, hogy Magyaro. akkori törekvéseit, érdekeit még rövidtávon is csak a németek támogatták (hosszú távon ők sem), ez gyakorlatilag tény. A SzU (akinek ajánlatát fel szokták hozni), nem jön szóba szerintem, mert éppen kényszerhelyzetben volt, ilyenkor bármit megígér, ill. mit érünk egy nem annyira csonka Magyaro.-val, ha az egészen tombol a bolsevik terror - ez utóbbi nem csak az akkori uralkodó és középosztály képe, hanem az idő igazolta
És akkor számüzetésből képviselni a magyar érdekeket Kétesélyes. Londoni emigráns lengyel kormány. Benes, akinek országa azt kapta jutalomból, amit a magyarok büntetésből (viszont újra megkapta Kassa-Csallóköz-Pozsony-t és tsait)
Ha nem tévedek a Jalta-i konferencia egész pontosan meghatározta az érdekszférákat. Sztem az angolok átadták volna Ny. Magyaro. t is az oroszoknak. Persze a te elméleted sem kizárható.
Viszont ami a román árulást illeti.... hát persze nekünk kedvező lett volna, de román szemszögből nézve... Végül is ők is csak ki akartak lépni egy vesztes háborúból. Ha nem árulnak el abból elég kevés jó dolog származott volna... Moldva már elesett, Havasalföld is csak nagy veszteségek árán lett volna rövid ideig tartható. És mindezt azért tegyék meg hogy majd mi legyünk kedvezőbb pozicióban a háború után... hát én nem igy ismerem a "drága szomszédainkat"...
A legjobb persze az lett volna (valószinüleg) ha Horthyék addig nem szállnak be a háborúba amig a német meg nem támad. És akkor számüzetésből képviselni a magyar érdekeket... de a közhangulat és a háború első évei után ez tűnt akkor a legrosszabb opciónak. Kevesen gondolták volna akkor hogy a németek veszitenek.. és még kevesebben akartak volna az oroszok szövetségesei lenni.
A négyhatalmi felosztás nem teljesen a frontvonalak mentén történt - szerintem. Tehát ez a Duna-határ dolog nem biztos ebben a (feltett) esetben SEM.
De ha mégis: Akkor most a kettes metrón kéne gondolkodni, lévén nem épül meg 1970-re. Meg jó néhány Duna-híd építésén. Mert határátlépőnek meghagytak volna 1 közútit és 1 vasútit Pest-Buda között, a többit négyhatalmilag robbantják. A bajai és dunaföldvári híd dettó, Mohács alatt nem tudom, attól függ, hogy a volt SHS államot hogy osztják fel. És akkor hol volna még a szekszárdi és a dunaújvárosi híd? Ja, D.ujv. sem lenne. A Szentendrei-sziget státusza lenne érdekes, meg Csepelé. És működhet-e fontos gyár a határon? (Szerintem nem). Viszont a dunai Flotillának nem a megszüntetés lenne a sorsa, akkora fontossága lett volna 40 évig, hogy nem lehetne csak úgy... Persze akkor itt is lenne gazdag wessi - szegény ossi, úgyhogy talán másképp működne az egész
Ami É-Erdélyt illeti: Ezek szerint a román vezetés (a saját szempontjából) jól döntött. Persze a román változatú "szocializmus" az egyik legrosszabbul működő volt (ipari termelés minősége-mg.termelés-környezetpusztítás-életszínvonal jellemzők bármelyikét nézve), tehát az ottaniak szempontja nem feltétlen ez
Hat szerintem figyelembe kell venni, hogy nem vedtuk volna egyedul a Karpatokat, ha nincs roman arulas, ott marad a XII nemet hadsereg is. Mivel az orosz tamadas fovonala Berlin iranyaba esett, ezert valszeg egy makacs ellenallas eseten annyira nem eroszakoltak volna az attorest a Karpatoknal. A cel inkabb Bukarest, Szofia, Szaloniki iranyaba esett volna a regi orosz vagyakat kielegitendo. Raadasul ha nincs a nemet XII hadsereg bekeritve, nagyon sokaiag kihuzhattak volna a folyok szabdalta havasalfoldon es a "Bukarest erod"-ben. Ezert sztem realisan, ha a nemetek ugyanazt a taktikat kovetik a romanoknal, mint a magyaroknal, akkor kb ugy nezett volna ki a helyzet, hogy Bukarest, Ploiesti elesik 44 decemberbe. Belgrad 45 januarba, Battonyanal megjelennek az elso orosz "felszabaditok" 45 februarban, Budapestet korbezarjak aprilisban, aztan igy er minket a fegyverletetel. Mivel a szovetsegesek 50-50 aranyban osztottak fel Magyarorszagot, ezert elkepzelheto, hogy a Dunanal lett volna a vasfuggony a Magyar Koztarsasag es a Magyar Nepkoztarsasag kozt. Viszont egy nagyon pozitiv dolog konnyen elkepzelheto, ha nincs roman arulas, mienk marad Eszak Erdely!
"a déli kárpátoknál ami 2szer olyan kemény , mint a keleti, vagy pedig a magas tátránál?"
Hát mondjuk a tátrától a D. Kárpátokig...:)... persze ez csak vicc, de a lényeget tartalmazza. A gond nem a hely kiválasztásában volt. Persze egyenként minden pont tartható a Kárpátvonulaton. De egyszerre nem tudtuk volna. Ha elakad a K. Kárpátoknál a front akkor nem megfordultak volna hogy akkor elsétálunk D-re vagy É-ra és ott is nekimegyünk, hanem újabb frontot nyitottak volna. D. Románia elestével Bulgária sem tarható. És ha ott átjutnak Szerbiába akkor megint vége... Ja hogy a németek tudták volna tartani esetleg a D-i szárnyat? Hát egy ideig talán, de É-on Lengyelo. keresztül úgy is elérték volna az oroszok Németo. határát.. és akkor lehet hogy hagytak volna a francba minket.
Vagy vegyük a legkedvezőbb lehetőséget. Kiharcolunk egy állóháborút amig a szövetségesek és az oroszok legyőzik Németo.-ot. És azután? Ugyanúgy meg kellett volna adnunk magunkat. És ugyanúgy orosz megszállás alá kerülünk.
fokozzák az oroszok bizalmatlanságát, hogy könnyen egy orosz különbéke és egy kizárólag ellenük irányuló német offenzíva következhetett volna.
A háború ezen szakaszában már bármilyen békét kizártnak tartok. Pszichológiai-szociológiai okból (totális háború!) és politikai-gazdasági megfontolásokból is (az 1. vh. kimerült ellenfelei sem rombolták szét egymást, hagytak potenciált egy 2.-ra. És tudták, emlékeztek erre, nem akartak 3.-ra bármit hagyni) Ez vonatkozik a 3. pontra is. Ami talán úgy valósulhatott volna meg, hogy hivatalos béke nélkül csökken a háború (vagy bizonyos frontjai) intenzítása. A többi része kb igaz, a mértékeken lehet dekázni (Ural, Csendes-óceán, stb), de lényegében egyet mondunk (attól eltekintve, hogy az oroszok nem jutottak volna át Európán, mert semmi szín alatt nem kaptak volna hadianyagot, bizalmatlanság ide vagy oda - hogy azután hol állnak meg, pl Elzásznál, más kérdés).
Szerintem az orosz totális legyőzése még az őket Uralig nyomva sem lehetséges (és ekkor már a villámháború-feltöltődés-vilámháború játékra sem volt lehetőség nyomokban sem, mert: ld. fent), tehát ott vagyunk, amit mondasz.
Ami meg az A-bombát illeti, ugyanazt írod. Még 1944-ben sem lehet épeszű becslést adni a bevethetőség időpontjára. A baj ott van, hogy a kész bombát bevetik.
Még egy, ami nem Neked válasz Többször előkerült a hegyvidékek (Appeninek, Kárpátok, Alpok) védelme, hogy ki kit állít meg, ill. hogy megkerülés, kiéheztetés vs. onnan indított ellentámadó-átkaroló manőverek. Tudtommal helyin túlmenő sikerek (ill. lényegében bármilyen) ezek ellen nem voltak, általában csak az események haladták túl a hegyi védelmet. A Kárpátoknál a román kiugrás miatti visszavonulási kényszer, de pl. az Alpokat NEM VETTÉK BE (cáfoljatok meg, ha mégis), hanem máshol lett vége a háborúnak és okafogyottá vált az ellenállás Berlin eleste után
Hat abbol indult ki a hipotezisem, hogy Hitlerek valahogy visszaverik Normandiat, mondjuk az idojaras kedvezore fordul es sikerul bevetni parszaz tankot. Ebben az esetben a Franciaorszagban levo hadseregekbol jopar hadosztalyt at tudnak nyomni a Roman hadszinterre az oroszok augusztusi tamadasa elott es ez eleg lett volna a vedekezesre.
