Ha folyamatosan megy a szellőztetés, akor szerintem nem szükséges.
De van, ahol szakaszosan üzemeltetik, ott nem árt pl a WC szellőző ágát elválasztani a konyhától/fürdőtől ;)
Figyelem: a gravitációs visszacsapók levegővel történő nyitva tartása extra légnyomást (=extra ventilátor-wattokat) igényel. Ide tartoznak a gravitációs-zsalus levegőkifúvók is.
Egyes rugós visszacsapók meg bizonyos légsebesség alatt nem csapnak vissza se oda, se vissza.
...szóval alacsony légsebességű / energiatakarékos rendszernél szerintem inkább legyen motoros az összes ilyesmi.
Naja, így ez semmi.. Egy kiépítendő szellőzőrendszerbe érdemes visszacsapókat beépíteni ide-oda? Vagy úgyis egy irányban megy a friss, másikban a használt levegő, fix irány, emiatt felesleges..?
Hát, nem tudom, igaz, hogy párhuzamos, de maga a kazán bekötése koaxiális, tehát szívja a levegőt befele és ezen belül egy 80as csőben megy ki a füstgáz.. Na, emellett van a kürtő.. Szóval elég sok lépcsős hőátadás lenne.
"Világos, télen nincs is gond, hisz hideget szívna be az ember, max nyáron."
A párhuzamos kémény hője melegíti ezt a kürtőt. Igaz, hogycsak egy kicsit, de mínusz tíz fokhoz képest a nulla fokos is meleg levegő, tehát a kéményhatás működik ilyenkor is.
Világos, télen nincs is gond, hisz hideget szívna be az ember, max nyáron. Amúgy én még hajlanék a kürtős beszívásra, de a másik szavazó nem. :) Legalábbis jelenleg..
Amúgy lehet egyszerűbb is lesz, ha nem onnan szívom, hanem plusz egy lyukról a falon a konyhai elhelyezkedés miatt. Mindenesetre a válaszfalakat elkezdtem kifúrni, azért a 130mm-es fúróval fejmagasságban már érdekes kicsit.
"de mint felmerül a kéményhatás ellen se jó dolgozni.."
Sokan úgy gondolják, hogy a kéményhatás az egyenlő a felfelé haladó légárammal, ami tévedés.
A kéményben a huzat csak akkor száll FELFELÉ, amikora kéményben lévő levegő melegebb, mint a külső levegő.
Ha a kémény belsejében nem tüzet raksz, hanem mondjuk jégtömböket lógatsz bele, akkor a kéményhatás LEFELÉ fog irányulni.
Ha pedig pont egyforma a külső és a belső hőmérsélet, akkor még a világ legmagasabb kéményében sincs semmi huzat. Persze ez a valóságban elég ritka esemény.
Még egy érdekesség:
a kémény/huzatnak a kémény alsó és felső vége közötti légnyomáskülönbséghez a világon semmi köze (még akkor sincs, ha pl a National Geographic TV csatorna is ezzel a marhasággal magyarázza a termeszvárak szellőztetését), hiszen a kémény belsejében ugyanolyan magas légoszlop (tehát nyomáskülönbség) van, mint odakint ugyebár. Ha a kéményhuzathoz elég lenne csak a nyomáskülönbség, akkor nem lenne energiaválság, hiszen elég lenne egy rakás jó magas cső benne légturbinákkal és dőlne az ingyen áram a világ minden pontján ;)
Köszönöm mindenkinek, itthon közben megbeszéltük és keresek valami alternatívát, a kémény mellől családilag nem lesz friss levegő. :)
Kap még egy lyukat a fal valahova, így nem lesz gond a kürtő porával sem, szimplán lezárom a nyílásokat. Persze, ha becsövezném és ellenkező irányba fordítom, mint a kazán csöve, nem lenne gond, de mint felmerül a kéményhatás ellen se jó dolgozni.. Amúgy ventilátoros kazán, így tényleg ellökheti annyira, hogy ne legyen gond.
Nalam mint koztudott cso a csoben rekuperator mukodik es mint azt annak idejen is irtam, a ket cso a tuzfalon kivul egy 90 fokos konyokkel van ellatva a fold fele . A ket cso mivel koaxialis , igy a kifuvo a belsocso, ami 30 cm-el hosszabb mint a beszivocso, ami a kulso. Mar jopar eve uzemel, de meg szelcsendben sem jut vissza az elhasznalt levegobol a frissbe.
Lerajzoltam gyorsan, hogy én hogyan oldanám meg, ha csak oldalfalon tudnám:
Szerintem a kiifúvott levegő annyira eltávolodik, mielőtt szétoszolna, hogy talán még akkor sem lenne zavaró mértékű használtlevegő-visszakeveredés, amikor a két cső közvetlenül egymás mellett van. Persze én nem vagyok szakember.
Ennek a megoldásnak az lehet a hátránya a tető-kéményeshez képest, hogy valamennyire érzékeny a szél irányára, ha a kifúvó csővel szemből fúj a szél.
"Amikor kitaláltam az egészet, nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lakásnál beszívási pontot találni."
A beszívási ponton a levegő a tér minden irányából kb egyelően áramlik a lyukba, tehát az iránykarakerisztika kb félgömb alakú,
míg a kifúvott levegő (ha nincs ott specilis rács vagy terelő) a kilépési ponttól egy darabig nyaláb formában távolodik és csak távolabb oszlik széjjel, ahogy lassul lefele.
Tehát a beszívási és kifúvási pontokat nem muszáj egymástól több száz méterre telepíteni, elég ha magunk elé képzeljük a beszívott és a kifúvott légáram-formát (meg az esőt, meg a szelet ;)
Ha valaki már látott még parapetes koaxiális "kéményt" (ahol szintén van beszívás és kifújás egyidőben), az sejtheti, hogy mire gondook (persze annál azért jobban elkülöníteném a két légáramot).
Köszönöm mindenkinek! A kéményhatásra én is gondoltam, de hiába van földszinti levegőbevezető, meg szellőzőkürtő, néha így is bejön a szomszéd füstjének szaga a szellőzőkürtőn, szóval érdekesen működik.. :)
Akkor talán érdemes lenne lezárni a szellőzőkürtőt, mármint a lakáson belüli nyílásait, hogy légtömör legyen a lakás, a légbevezetőt meg felhasználni a friss levegőnek, a páraelszívóét meg a kifújónak. Talán ez lenne a legegyszerűbb. Esetleg valahol még egy lyukat ütni a falon a konyhában, ugyanazon a szinten, hogy ne legyen kéményhatás? Bár akkor már három lyuk lenne a konyha falain.. Nem tudom mennyire szerencsés szétlyuggatni. :) A páraelszívó kivezetője mindenképp megfelelő lenne az elhasznált levegőre, hisz az úgyis koszos, kifújásra is van használva, csak kicsit növelnem kell rajta. Pedig mennyivel egyszerűbb lett volna a kürtőből szívni, de füstgázt véletlenül se kéne a lakásba szívni, az tény. Mondjuk van még egy használaton kívüli kémény, amin lehetne beszívni, de akkor kéményhatás ismét. Meg arra is gondoltam, hogy a szellőző kémény tetejénél lévő részén berakok egy csövet és elfordítom a füst irányából, de akkor nem kísérletezek ilyennel.
Amikor kitaláltam az egészet, nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lakásnál beszívási pontot találni.. Főleg, hogy ugye közel kellene a rekuperátorhoz, mert télen hosszan végigvezetni a -10 fokos levegőt a lakáson nem szerencsés. :) Akárhova meg nem rakhatom a hővisszanyerőt..
A gáztűzhely miatt odarakott légbevezetőnek szabványosnak kell lennie, a kéményseprők nem fogadnak el bármit. Kérdés, mennyire nézik meg az éves ellenőrzéskor. Nálam pl. látszólag benn van a szabványos, de a külső szigeteléskor "véletlenül" a lyuk helyére is került EPS, ami kívűlről nem látszik. ;)
Szedd ki a betétet a légbevezetőből, de (valahol) hagyd meg a falon kívűli műanyag rácsot/dobozt, és a kutyát nem fogja érdekelni. Ami a lényeg, hogy ha a gáztűzhely megy, akkor mindig legyen valahogy biztosítva a friss levegő! Az hogy a levegő szabványosnak mondott cuccon jön-e be, az csak a vogonokat érdekli.
Ha a földszinten is van egy lyuk (páraelszívó) és kéménymagasságban is (szellőzőkürtő), akkor a kéményhatás miatt levegő a földszinten befelé, a szellőzőkürtőn meg kifelé-felfelé akar menni. Persze ezt az irányt meg lehet erőszakkal fordítani megfelelő ventillátorokkal, de nem ajánlom, energiapocsékolás :)
Ha viszont a szellőzőkörtűbe teszel egy szívó ventillátort, akkor valószínű, hogy a szomszédos bélelt kémény füstgázát is visszaszívja, már csak ezért sem kísérleteznék vele.
Nekem sima fagerengas tetom van, csinaltattam egy 10x25 os legcsatornat es ledugtam a tetorol a gerendak kozott. 15 cm + 5 a gipszkartonig a hely igy maradt 5-5 cm szigeteles rajta. A hokameras nem latta, amikor neztuk.
A tetocserepek kozelebol azert nem erdemes szivni, mert a cserep igen meleg es elegge budos tud lenni.
Hát, most agyalok, pedig már felhoztam a fúrót is, de nem álltam neki emiatt, lehet inkább kitalálok valami más bevezetést.. Csak nem tudom hol.. Annyira nincs kedvem még egy lyukat fúrni a konyhafalra..
Vajon ha van egy kötelezően előírt légbevezető a gáztűzhely miatt.. Azt ha felhasználom mennyire gáz? Végülis azon, ha nincs áram, akkor is tud bejönni friss levegő.. Vagy inkább a páraelszívó áttörése fölé rakjak még egy áttörést? Vagy más ötlet? Födémet nem ütném át, meg ha tetőre rakom a beszívást, akkor ugyanúgy a kémény közelében vagyok.
Anno kitaláltam, hogy a szellőzőkürtőből szívom be a friss levegőt, a páraelszívó csövén meg ki a régit.. Namost.. Felmásztam a tetőre és a szellőzőkürtő az egy építmény a kéménnyel. Ami ugyan bélelt, tehát belül nem ér össze tutira, de fennt a tetőn egymástól olyan fél méterre vannak. Tehát kéménycső felfele el, alatta szintkülönbséggel meg a szellőzőkürtő be/kiáramlója. Ez mennyire szerencsés vajon? Elvileg elviszi a szél a füstgázt, de elképzelhető, hogy visszakerül a kürtőbe, ha ventilátorral szívom befele? Azt látom, hogy elterjedt megoldás, szinte minden társasház tetején ilyen a "kémény". Széles téglaépítmény, egyik felén a füst ki, a másik oldalon meg az oldalfalon nyílások, ahol a levegő, be/ki.
Azért vettem fel velük a kapcsolatot, mert megelégeltem hogy mindenki aranyáron adja a szellőztetőket itt magyarországon, és azt terveztem hogy önköltségi áron behozok egy raklappal.
Pl. ez a szellőztető is valahol EUR1000 alatt jönne meg. 300Eft-ért szerintem hirtelen nagyobb lenne a piac. Nem ebből akarok megélni :D
A műszaki adatok között a maximális felvett elektromos teljeítményt szokták megadni. Ennyit csak akkor fogyaszt a berendezés, amikor mindkét ventilátor teljes erővel dolgozik, ilyen eset azonban csak igen ritkán fordul elő.
Habár az Airvent katalógus szokatlanul korrekt adatokat szolgáltat (pl hihető hőviszanyerési hatásfokokat ad meg, habár nedves levegővel számolni szerintem parasztvakítás-szagú), hiányossága, hogy nincsenek watt/légmennyiség görbék.
Szóval egy papíron 140 wattos szerkentyű kis légmennyiség (és alacsony nyomásesésű csőrendszer) esetén beérheti akár 30 wattal is - pláne, ha EC motoros.
Itt 150-130W-ot írnak, az tényleg sok, ha 20-30W-al is vannak ventilátorok, az jó.
Igazatok lesz, hogy a házat így kell használni, ahogy van, ráadásul jó levegőjű helyen lakunk.Egy szellőztető rendszer milliós beruházás lenne, tehát csak a hővisszanyerés miatt felejtős.További szép napot!
"Szia, úgy látom a megtérülést már kiveséztétek, bár szerintem a fogyasztást 130 wattal messze felül becsülted."
Sok hőcserélő berendezésben nem finomszabályozható és energiatakarékos egyenáramú ventilátor van.
Beledobnak két, 3 fokozatban szabályozható olcsó AC motort, oszt annyi.
A vevő meg örül, hogy némá ennek a készüléknek ugyanolyan a hővisszanyerési hatásfoka és százezerrel olcsóbb. Azt meg az eladó nem közli vele, hogy az a mínusz száz ezer az évente plusz húsz ezerbe fog kerülni.
A passziv.neten a hozzászolások között volt egy hivtkozás. Ő lenne a gyártó? Vagy csak forgalmazó? Igen nálunk jóval drágább a gép a hollandhoz képest. Miért kerültél kapcsolatba a gyártóval? Tőlük lenne a legjobb megvenni közvetlenül.
Hi, eddig sokan angliaból rendeltük. Nem volt gond. Nem tudok arról, hogy hoollandiából rendelt volna valaki. Ugyanakkor a gyártó holland, velük közvetlenül is kapcsolatba kerültem. Nem tudom elképzelni, hogy gond lenne a szállítással vagy avval amit kapsz!
Ugyanakkor van magyar forgalmazó, még ha (tudtommal) nem is hivatalalos, ott mondjuk rendesen rádobnak az árra...
Szia, úgy látom a megtérülést már kiveséztétek, bár szerintem a fogyasztást 130 wattal messze felül becsülted. Nekem 20-30 watt között megy a gép.
Ugyan nem említetted, de akkor gondolom az ablakokon beáramló hűvös levegő nem okoz gondot neked. Szellőztetővel ez még kevésbé jelentkezi, mert utánfűtés nélkül is csak pár fokkal hidegebb a befújt friss levegő.
Ha jól érzitek magatokat a házban (egy széndioxid mérést azért érdemes lehet megejteni), akkor rszerintem sem indokolt egy ilyen utólagos beruházás.
"ezért fűtési szezonban 40% körül mozog nálunk a páratartalom, sok növény meg radiátorra akasztott párásítók mellet."
Ahol egészéges a frisslevegő menyisége, ott mindig megoldandó probléma a túl száraz levegő télen.
A radiátorra akasztott párásító kisebb helyiségen mindössze kb egy-két százalékot segít, nagyobb helyiségen meg kb semmitsenem. Gondolj bele, hogy ha normális lenne a páratartalom (50% körül), akkor a lakásodat a szellőzőlevegővel naponta kb 20 liter víz hagyná el (pára formájában), miközben nagyon hideg napon a beszívott kinti friss levegővel olykor még 8-10 liternyi sem jön be. Ezeket az értékeket hasonlítsd ösze a radiátorokra akasztott kis izék napi pár decis csúcsteljesítményével.
"ami 130W esetén 25.000 Ft 4000 óra alatt,"
130 W esetén igazad van, a villanyóra lenyúlná a hővissznyerési haszon túlnyomó részét.
(én már régóta csak 10-20 wattos (egyenáramú) ventilátorokkal számolok)
Mondjuk (az igen jó szellőzés miatt) nálad lehet, hogy van akár 60 eFt is az az éves szellőzési hőveszteség...
"amiben villamos fűtőpatron is van 1-2kW-os, az óránként fogyaszt 50-100 Ft-ot, igaz akkor melegebb levegőt fúj be."
Nagy hidegekben elő szokták fűteni a kintről bejövő levegőt, hogy ne jegesedjen le a hőcserélő, de ehhez mindössze pár száz watt elegendő és évente csak pár órában kell. Minden egyéb levegő fűtés felesleges szerintem, ha van olcsóbb/hatékonyab fűtőrendszere is a háznak.
Persze ha profi passzívházról van szó, akkor EZ a fűtés, más nem is kell ;)
Ilyen alacsony éves fűtésköltséget szerintem már csak nagyon olcsó beruházással érdemes tovább csökenteni: tehát vagy házilag barkácsolsz olcsó hővissznyerős szellőztezést, vagy várd meg a jóval magasabb energiaárakat ;)
